Elbányásszuk magunk alól az élő földet

PPJ         2012.03.24.

Elbontott hegycsúcsok, feltöltött völgyek, pusztasággá változtatott trópusi mocsarak, meggyulladó ivóvíz és mérgező termőföld jelzi, milyen veszélyei vannak a hatalmas lendülettel fejlődő bányászatnak. Egy új jelentés szerint a gazdasági válság miatt bizonytalanná vált befektetések elől sokan a bányászatba menekítették a pénzüket. Ez az iparág jól jövedelmez: az emberiség egyre nagyobb nyersanyagigénye miatt már extrém helyeket is érdemes leásni a föld alá. Innen vettem át: Origo.hu

Mi a közös egy amerikai vidéki özvegyasszonyban, a Niger-delta térségében élő őslakos ogoniban, a dél-afrikai vendákban vagy éppen az Amazonas brazíliai és venezuelai térségeiben élő yanomami indiánokban? Ugyanaz a veszély fenyegeti életüket: az értékes ásványok, ércek, energiahordozókért folyó versenyfutás, az egyre nagyobb mértéket öltő bányászat.

Jóformán senki sem menekülhet a különböző ásványkincsek megszerzéséért zajló küzdelem, a kitermelés jelentette veszélyek elől - figyelmeztet egy különböző - indiai, afrikai, európai - környezetvédő és civil szervezetek által készített friss jelentés. A Kinyílik Pandora szelencéjecímű jelentés szerint a bővülő termelés a bányavidékeken élők életminőségét, a helyi élelmiszertermelést, a földműveseket, az értékes vízkészleteket, erdőket, a biológiai sokféleséget, létfontosságú ökológiai rendszereket és magát a föld klímáját is nagyban veszélyezteti.

Ajánlat:

Nyaktörő ütem

Az iparág nyaktörő ütemben bővült az utóbbi tíz évben: a vasérckitermelés mértéke 180, a kobaltbányászaté 165, a lítiumbányászaté 124, a szénbányászaté 44 százalékkal emelkedett a jelentés összefoglalója szerint. Csak a kínai bányászat a harmadával bővült 2005 és 2010 között, de még ez is eltörpül Peruhoz képest, ahol 2011-ben egyetlen év alatt regisztráltak ugyanekkora növekedést. Dél-Afrikában pedig nemzetközi bányaipari befektetők az ország területének tíz százalékára kértek engedélyt az ott rejtőző palaolaj és palagáz kitermelésére.

A jelentés szerint a bányakoncessziókat is könnyű kézzel osztogatják, de nem csak ez a probléma. A Brazília északi és Venezuela déli részén, Amazóniában élő yanomami indiánok például hiába élnek védett területen, nem tudnak mit kezdeni a térségbe évtizedek óta beáramló illegális aranybányászokkal. Az esőerdőt és a folyókat az aranykitermeléshez felhasznált higannyal beszennyező fegyveres aranybányászokat marhatenyésztők követik, akik tarra vágják az indiánok erdőit, és marhatelepeket létesítenek a helyükön.

Gyémántbányászok a brazíliai Roosevelt rezervátumban.
Forrás: AFP

A Guardian brit lap tavaly novemberi beszámolója szerint a gazdasági válság miatt egekbe szálló aranyárak nemcsak Brazíliában és Venezuelában indítottak újabb aranylázat, hanem Guayanában, Peruban, Bolíviában és Kolumbiában is. Peruban 2003 és 2009 között hatszorosára emelkedett a bányászattal összefüggésbe hozható erdőirtás mértéke a lap által idézett kutatás szerint. Az erdőkből és a mocsarakból "pocsolyák pusztasága válik" - állapítják meg az észak-karolinai Duke Egyetem kutatói.

Nigériában a Niger-deltában 2008-ban és 2009-ben is hónapokon át folyt el a nyersolaj különböző olajkitöréseknél, beszennyezett mindent a környéken, és a könyéken élők életét teljesen felforgatta. Az országban átlagosan naponta két komolyabb olajszennyezés történik. A Nigéria délkeleti részén élő ogonik földje öt méter mélyen fertőződött meg szénhidrogénekkel, és egyetlen felszíni vízfolyás sem szennyeződés mentes, a benzolszint sok helyen az egészségügyi határérték kilencszázszorosa - állapította meg az ENSZ környezetvédelmi programjának egy tavalyi jelentése.

Lebontják a hegyeket

Nem maradnak érintetlenül a fejlett országok sem. A kitermelés bővüléséhez több tényező járul hozzá: a fémek, az ásványkincsek, az olaj és a gáz árának emelkedése. A 2008-ban kezdődött gazdasági válság miatt a befektetők nagy része - veszteségeik minimalizálását szem előtt tartva - a fém-, ásvány-, olaj- és gázkitermelés biztos haszonnal kecsetető piaca felé fordult.

A legnagyobb koncentrációban elérhető és a legjobb minőségű alapanyagokból azonban már kifogyott a föld a jelentés szerint. Ezért már a kevésbé könnyen és egyre szennyezőbb technológiával elérhető lelőhelyeket is érdemes feltárni. Eddig elérhetetlennek vagy gazdaságtalanul kitermelhetőnek gondolt, gyenge minőségű ásványkincsek értékelődtek fel.

Az Egyesült Államok keleti partvidékén fekvő Appalache-hegységben például már megéri egész hegycsúcsokat elbontani, hogy hozzáférjenek a hegyek alatt található szénhez. A meddővel a környező völgyeket töltik fel.

Kanada Alberta tartományában rendkívül vízigényes és szennyező technológiával nyerik ki az olajhomokban (vagy kátrányhomokban) található olajat. Ennél a technológiánál két tonna homok feldolgozása szükséges egy hordó olaj előállításához, a felszín alatti rétegek kitermelése pedig ennél is nagyobb veszteségekkel jár: az ennek a kinyeréséhez szükséges gőzinjekció során a környező tavakból és folyókból nyert vizet fűtik fel földgázzal kétszáz fokra, és juttatják be az olajtartalmú rétegbe.

A kanadai Fort McMurrayben található üzem, ahol vízigényes és szennyező technológiával nyerik ki a olajhomokból az olajat.
Forrás: AFP

Európában és Észak-Amerikában olajpalát bányásznak, úgynevezett frakkolással, amikor víz, homok és különböző mérgező vegyi anyagok nagy nyomással történő befecskendezésével megrepesztik a gáz- és olajtartalmú palát, hogy kinyerjék alóla az értékes ásványkincseket. A technológia rendkívül szennyező, a hátramaradt mérgező folyadék beszennyezi a felszíni vizeket és a talajt egyaránt.

Az eljárásnak más kockázata is van. A jelentés szerint a közelmúltban a nagy-britanniai Lancashire-ben észlelt két kisebb földrengésnél elismerte a helyi bányatársaság, nem lehet kizárni, hogy a mozgásokért az ő tevékenységük - és a frakkolásos technológia - a felelős. Az USA Pennsylvania államában fekvő Dimockban pedig különös jelenségekre figyeltek fel az ott lakók az elmúlt években: alkalmanként meggyulladt az ivóvizük, egy helyi özvegyasszony kertjében pedig 2009 szilveszter reggelén felrobbant a kerti kút. Mindez a frakkolás során a gázhordozó palából talajvízbe szivárgó metán miatt történt.

Az örökös növekedés

A jelentés szerint a bányászat hatalmas felfutását a fokozódó fogyasztás hajtja. Az amerikai Mineral Information Institute kimutatása szerint egy ma születő átlagos amerikai élete során több mint 1,3 millió kilogrammnyi - évente közel húsztonnányi - ásványt, fémet és üzemanyagot használ fel. Az ENSZ környezetvédelmi programja úgy becsli, hogy ha továbbra is a jelenlegi ütemben folytatódik a bányászat fejlődése, akkor 2050-re megháromszorozódik az éves ásványkincs-kitermelés.

Forrás: AFP

A környezetvédők szerint miközben mindenki többnyire tisztában van például a fosszilis energiahordozók jelentette környezetszennyezéssel és az atomenergia kockázataival, a zöldnek mondható energia - napelemek, elektromos autók, szélturbinák - sem kecsegtetnek túl sok reménnyel, mivel ezek előállításához is nagy mennyiségű ásványkincsre - legfőképpen ritkaföldfémekre - van szükség. A zöldnek nevezett technológiák elterjedése ismét csak az ásványkincs-kitermelést, a pusztító bányászati tevékenységet gerjeszti - írják.

A jelentés figyelmeztet a végtelen növekedésen alapuló gazdasági modell fenntarthatatlanságára, a készítők szerint ennek a felfogásnak a megváltozása szükséges az alapvető változáshoz. Addig pedig a bányászatban érdekelt cégeket kell rákényszeríteni a hatékonyabb működésre, az okozott természeti károk helyreállítására, az anyagok újrafelhasználására, hogy legalább vissza lehessen fogni a természet kizsákmányolását és a pazarlást.

         3 hozzászólás

Címkék: világ környezetszennyezés bányászat fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr844337693

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Egy újabb gázkiömlés kapcsán 2012.04.04. 09:00:16

 Forrás: Le Figaro  Alig múlt el pár hét, és íme, a Vizi Világfórum kapcsán fölmerült, a palából gáztermeléssel együttjáró veszélyek, pontosabban az azokkal kapcsolatos félelmek már be is igazolódtak. A Total nevű cég egyik gáztermelő pl...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ego sum 2012.03.25. 22:41:38

Laikusként azt kérdezném, hogy hogyan lehet vajon egy adott területen egy adott mértékben növekvő populáció igényeit kielégíteni konkrétan a lakhatás tekintetében. Az építőiparban felhasznált anyagok milyen mértékben használhatók fel újra? Létezik 'zöld' alternatíva ezekre? Fát sem lehet mindenhez, korlátlan mértékben használni, noha az megújuló. Tudsz erről mondani valamit kedves Pacsker?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2012.03.26. 15:47:16

@Ego sum: A kérdésed első felében megtalálható az az előfeltétel, hogy növekedő populáció. Bármilyen értelemben is, nem csak lakhatási: minden területnek van egy eltartóképessége, amint túl nem tud teljesíteni. Globális világgazdaság esetén a "Föld" lett a terület.

Az építőipar jelentős mértékben teljesítette saját maga által felállítottakat: rendesen beépített mindent. Igazából lehetséges, hogy talán lenne is minden embernek hajlék. Üresen állnak az irodák minden statisztika szerint itthon például! Vége az ingatlan-boom-nak!

A fák kapcsán érzékeltethető talán a legjobban a példa, hogy egy család mondjuk akkor fenntartható, ha a faháza építéséhez és kifűtéséhez elegendő famennyiség akkora területen legyen, ami képes az évenkénti megújulásra!

Vagyis ha a világ cementfogyasztása nagyobb ütemű, mint ahogy a cementet alkotó ásványok-kőzetek keletleznek, akkor egy idő után kopárra bányásszuk el a forrásokat.

Ne haragudj, nem szolgáltam konkrét adatokkal, a meglátásaidra próbáltam reagálni.

P.

Ego sum 2012.03.26. 19:26:01

@Pacsker: Azért írtam, hogy növekvő, mert az ember és a közösségek nem arra az európai devianciára vannak hangolva genetikailag (úgy tudom), hogy megvalósítsák önmagukat és hasonlók, hanem arra, hogy szaporodjanak és növekedjenek. Nem? Namármost ha az adott terület nem képes eltartani a közösséget, akkor jönb a kihalás vagy az expanzió. Ez azonban messzire vezet, most ne beszéljünk róla. Az érdekel engem, hogy szerinted milyen eszközökkel lehet növelni a helykihasználás hatékonyságát, betartva az emberek igényét a kellő nagyságú hely iránt? Gondolok itt a többgenerációs lakóházakra például. Tehát ha van egy területünk, amin van tér azaz szabad hely, akkor milyen eszközöket lehet alkalmazni a helykihasználás során, ha nem akarjük a területünk erőforrásait egészen kizsákmányolni vagyis a talajt elpusztítani, a hegyeket lebontani, az erdőket kiirtani. Talán a Human planet egyik részében mutattak olyan gyaloghidakat, amiket évtizedek és századok alatt a fásszárú növények célszerű futtatásával alakítottak ki. Ilyesmire gondolok; vannak ilyen elérhető lehetőségek jelenleg a Nyugaton? Valami új technológiai vívmány?