Paradox: a "Honvédelem" sodorta veszélybe a honos zsemlénket!

PPJ         2012.02.12.

Forrásátvétel: Index.hu; írta: Hudák Hajnal; a vizes élőhelyek védelmével és rehabilitációjával foglalkozó természetvédelmi szakértő: Dukay Igor.

Egy különösen veszélyeztetett halfaj, a petényi márna élőhelyét is veszélyezteti a verőcei kórházból a Morgó-patak vízgyűjtőjébe folyó szennyvíz. A Honvédelmi Minisztérium cikkünk óta lépéseket tett, de a szakértők szerint egy ilyen szennyezés lassan fejti ki hatását.

Egy korábbi cikkünk kapcsán olvasónk felhívta figyelmünket arra, hogy a cikkben említett, a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozó verőcei betegotthon által szennyezett patak a Morgó-patakba torkollik, ahol a fokozottan védett és veszélyeztetett, vörös könyves petényi márna vagy magyar márna (Barbus peloponnesius petenyi) nagy számban él. A Morgó szennyezése tehát elsősorban erre a hazánkban igen ritka és kizárólag a Kárpát-medencében előforduló, jelentős értéket képviselő alfajra jelent veszélyt.

Általunk megkérdezett szakértők szerint valóban nagy hatással lehet a szennyezés a populációra, főként azért, mert a verőcei szennyvíztisztító hiányossága nem egyedi eset.

Petényi márna

A petényi márna az egyetlen magyar emberről elnevezett halfaj, a tudományos és a magyar nevét Petényi Salamon János természettudósról kapta. A Kárpát-medencében endemikus faj, azaz természetes állapotában csak itt lelhető fel. Tipikus folyóvizi hal, szennyeződésektől mentes, gyorsfolyású vizek lakója, 1847-ben írta le Johann Jakob Heckel. Első megtalálója Kitaibel Pál, aki 1813-ban írta le útinaplójában Bártfa környékén.

http://kep.index.hu/1/0/267/2671/26719/2671944_ef7b2c908b0a86556dc2790198ccc9c5_wm.jpg

Kifejlett példányainak hossza maximum 20-25 centiméter, emlékeztet a márnára (közkedvelt nevén zsidóhal), formája zömökebb, laposabb, feje szélesebb. Alsó állású, ívelt vonalú száját vastag, húsos ajak övezi, orra hosszú és túlér a száján.

A petényi márnának több magyar neve is van: kövi márna, magyar márna, bartafia, bartafiú, semlehal, semlény, semling, semlyéng, samléng, zsemlemárna, zsemlehal, zsemling, zsömlehal vagy zsömlénk.

Hidegebb vizekben él, nem viseli el, ha a víz hőfoka 18 Celsius fölé emelkedik, ezért nem található meg sík vidéken. A faj a globális felmelegedés és a vizek szennyezettsége miatt felsőbb rétegekbe menekül. A sebes pisztráng, a pénzes pér, a fürge cselle, a botos kölönte, a paduc és a menyhal társa élőhelyén, ezek előszeretettel fogyasztanak a petényi márna ivadékából.

Kedveli a kisebb zuhogókat, régebben vízimalmok közelében szeretett tartózkodni. Fenéklakó életmódot folytat, ezt igazolja alsó állású szája. Élettere a kavicsos-homokos mederfenék, nagy az oxigénigénye és a szennyeződésekre érzékenyen reagál.

http://kep.index.hu/1/0/267/2671/26719/2671946_758dde3079bb9edb95b3f35c694a4176_wm.jpg

Legjobban közeli rokonához, a márnához hasonlít, de annak hátúszója kemény, fogazott csonttüskével kezdődik, valamint anális úszója hátrasimítva meg sem közelíti a farokúszó tövét. Felületes szemlélődő könnyen összetévesztheti a sebes pisztránggal, a felpillantó küllőhöz és a homoki küllőhöz hasonlít.

A szennyezés hatása

A petényi márna országosan nagyon ritka, kisebb-nagyobb tiszta patakunkban, folyónkban található. A Börzsönyben még a Kemence-patakban van jelentősebb állománya, és jegyzik még az Ipolyból és néhány Visegrádi-hegységi patakból, ezeken kívül Észak-kelet Magyarország vizeiben él inkább, a cikkünkben említett populációnak ezért van kiemelkedő jelentősége.

http://kep.index.hu/1/0/267/2671/26719/2671942_67ca5d34f8e81bcf32f78762b37b3747_wm.jpg
A petényi márna országosan nagyon ritka, kisebb-nagyobb tiszta patakunkban, folyónkban található.

A Petényi-márna szerepel a Természetvédelmi Világszövetség vörös listáján, továbbá Natura 2000 természetvédelmi területek jelölő faja, tehát területeket kell kijelölni, amik biztosítják a faj fennmaradását. Magyarországon fokozottan védett faj, eszmei értéke 100 000 forint. Horgászata és gazdasági hasznosítása hazánkban ezért tilos. Régebben Erdélyben nagy becsben tartották, mert a húsa jobb volt, mint bármelyik keszegé. Ahol egy élőhelyen él velük, ott a nagyobb pisztrángfélék táplálékát képezi.

Dukay Igor, vizes élőhelyek védelmével és rehabilitációjával foglalkozó természetvédelmi szakértő szerint a petényi márnának kimondottan erős állománya (akár több ezer példánya) él a Szokolya felől érkező, bővebb vizű patakban, a kismarosi és a falu feletti szakaszon. A helyiek ezt az ágat hívják régóta Morgó-pataknak. A Magyarkút felől érkező, ezzel összefolyó patakot hivatalosan ugyanígy hívják, abban is él Petényi-márna. A szóban forgó vízgyűjtőn több más védett halfaj is tömegesen fordul elő, mint például a kövi csík vagy a fürge cselle.

A szakember szerint a sokáig bebocsátott, sokszor ismeretlen mennyiségű és minőségű szennyvizek hatása drasztikus lehet, különösen a kisebb patakokban. Ilyen a kórházi eredetű szennyvíz is, amiben bármi lehet. A szennyezés tovaterjedését és tényleges hatását számos tényező befolyásolja. A szakértő maga is részt vett a kismarosi Morgó-patak korábbi kémiai és indikációs vizsgálatában. Egyes szennyezőanyagokat a patak az öntisztulás révén már néhány száz méterrel lejjebb feldolgozhat, másokat nem.

Egy általunk megkérdezett másik szakértő szerint is károsítja az élővizeket a gyengén vagy sehogy sem tisztított szennyvíz. Nem olyan ez, mint a cián, fogalmazott, hanem a patak élővilágát szépen lassan nyírja ki.

A petényi márna magyarországi fajszámáról konkrét adat nincs, de abból következtetnek arra, hogy veszélyben van, hogy sok az olyan vízfolyás, ami hidrológiai szempontból megfelelne neki, de mégsem él benne petényi márna, legfeljebb elvétve. A régi leírások alapján egy igen közönséges, gyakori faj volt, most pedig minden élőhelyét számon tartják.

Fejlemény

Jó hír viszont, hogy a Honvédelmi Minisztériumtól kapott legutóbbi tájékoztatás szerint cikkünk megjelenése óta megtörtént a szennyvízakna tömedékelése, szivárgás már nem tapasztalható. A Verőcei Betegotthon kommunális szennyvízének elvezetésére szolgáló csatorna lezárásával egyidőben a szennyvíz folyamatos szippantással történő elszállítását a Honvédelmi Minisztérium Fegyverzeti és Hadbiztosi Hivatala megrendelte, és a folyamat már meg is kezdődött - írták.

Tehát az évtizedeken át zajló szennyezést ez az intézmény valószínűleg nem fogja tovább folytatni, de ilyen gyenge hatékonyságú szennyvíztisztító még nagyon sok van az országban, ezek jellemzően leharcolt, alulméretezett létesítmények, amik kilométerhosszan csökkentik a diverzitást, és az összes érzékeny faj eltűnik az adott vízfolyásból.

         szólj hozzá

Címkék: természetvédelem honvédelmi minisztérium petényi márna

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr334095680

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.