Szemünk előtt alakul ki a magyar sivatag

PPJ         2011.10.16.

Küldenénk a cikket szeretettel annak a maroknyi embernek, akik még mindig "állítólagos-", meg "nem ember által okozott-" éghajlatváltozásról beszélnek, mint ha egy sivatag Magyarországon tök természetes dolog lenne...

A klímaváltozás nem valami messzi és elvont folyamat, ami egy idő múlva elnyeli Hollandiát. A jeleit itt is láthatjuk Magyarországon. Homokhátságból perzselő Szahara - Móricz Simon képeihez kattintson bármelyik képre!

A Csongrád megyei Öttömösön már kukoricát is csak úgy lehetne biztonsággal termelni, ha rendszeresen öntöznék. Ehhez elegendő víz azonban a föld mélyén sincs errefelé – a kukorica be sem érik
A Csongrád megyei Öttömösön már kukoricát is csak úgy lehetne biztonsággal termelni, ha rendszeresen öntöznék. Ehhez elegendő víz azonban a föld mélyén sincs errefelé – a kukorica be sem érik
Népszabadság - Móricz Simon

A magyar emberek igen sokat tudnak a globális felmelegedésről. Egy közvélemény-kutatás szerint Budapesten a legtájékozottabbak a polgárok. Tudják, hogy ha tovább nő az átlaghőmérséklet a Földön, akkor elolvad a Kilimandzsáró hava, továbbá a sarki jégsapkák; emiatt a tengerek szintje megemelkedik, és a víz elöntheti például a sidney-i operaházat.

Az azonban csak a Homokhátságon lakóknak jutott eszébe a klímaváltozásról, hogy ha egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és a kevesebb csapadék is mind egyszerre hull le, és a belvíz meg az aszály váltja egymást, akkor az alföldi homokvidék elsivatagosodik. És nem az lesz a legnagyobb baj, hogy pótolhatatlan növény- és állatfajok pusztulnak ki, hogy csökken a biodiverzitás, hanem az, hogy ez a vidék nem tartja el többé az ott élő körülbelül egymillió embert.

A Csongrád megyei Öttömösön, amely egyik oldalán Pusztamérgessel, a másikon Ásotthalom község Átokházának nevezett részével határos, már kukoricát is csak úgy lehetne biztonsággal termelni, ha rendszeresen öntöznék. Ehhez elegendő víz azonban a föld mélyén sincs errefelé – a kukorica be sem érik, a forró szél már elkezdi leszaggatni róla a levelét.

A paprikát az ára miatt még megérné öntözni, mondja Gárgyán István, Öttömös jegyzője, de hiába teszik ezt, megégeti a nap. A gyümölcsfák felső ágairól is lehull a levél szeptember derekára. Egyre több a parlagon hagyott föld, amelyen stílszerűen parlagfű nő, meg vaddohány. Ilyen strandolni való, szép „indián nyáron”,mint az idei, „nomád” állattenyésztésre sem jó már ez a vidék: a legigénytelenebb kecske, birka sem talál magának legelőt a kiégett mezőn.

Az Alföld-program szép lassan kimúlt

A paprikát az ára miatt még megérné öntözni, mondja Gárgyán István, Öttömös jegyzője, de hiába teszik ezt, megégeti a nap
A paprikát az ára miatt még megérné öntözni, mondja Gárgyán István, Öttömös jegyzője, de hiába teszik ezt, megégeti a nap
Népszabadság - Móricz Simon
Az Európai Unió támogatja az erdőtelepítést – de abból 20-30 évig nincs számottevő jövedelem. Ez idő alatt a terjeszkedő homoki erdőkben elszaporodnak a vadak, és ha van eső, akkor is lelegelik az erdő szélén a takarmányt, amit a háziállataiknak termelnének az emberek.

Hogy mit lehetne tenni? Politikai akarat nélkül semmit.

Elsüllyesztett tervekkel tele van pince, padlás. A kilencvenes évek elejének durva aszályaira válaszul a Magyar Tudományos Akadémia, majd az Antall-kormány elfogadta az Alföld-programot, amely a legsürgetőbb teendők közé sorolta a Homokhátság vízpótlását. A Horn-kormány az egészet elhalasztotta, mondván hogy majd beépítik az európai uniós normákat figyelembe vevő területfejlesztési törvénybe. A Horn-kormányt a Fideszé váltotta, a területfejlesztési törvényt nem hajtották végre, az Alföld-program elhalt.

A 2000-es években folytatódott a Homokhátság elsivatagosodása. Az ENSZ élelmezésügyi világszervezete, a FAO előrejelzésében félsivatagi övezetbe sorolta a térséget. Közben gigantikus tervek születtek vagy éledtek újra. Például a Duna–Tiszacsatornáé, amely 2002-es árakon 400 milliárd forintba került volna. Ráadásul önmagában ez sem oldotta volna meg a problémákat – nem beszélve arról, hogy ilyen célra ennyi pénz Magyarországon mindig csak az álmok világában létezett.

Az emberek nem akarnak elköltözni

Az itteniek tudják: ha egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és a kevesebb csapadék is mind egyszerre hull le, és a belvíz meg az aszály váltja egymást, akkor az alföldi homokvidék elsivatagosodik
Az itteniek tudják: ha egyre szélsőségesebb lesz az időjárás, és a kevesebb csapadék is mind egyszerre hull le, és a belvíz meg az aszály váltja egymást, akkor az alföldi homokvidék elsivatagosodik
Népszabadság - Móricz Simon
Sokat álmodtunk az Európai Unió pénzeszsákjáról is. A csatlakozás után az Új Magyarország fejlesztési tervből 85 milliárd forintot irányoztak erre elő központi programként – de aztán a tervekben alig 4 milliárd maradt. A legújabb várakozások a magyar EU-elnökség egyik csúcsprojektjének tartott Duna-stratégiához kapcsolódtak, de az Orbán-kormány a Homokhátság vízrendezését be sem építette a tervbe, amire amúgy sem ad külön pénzt az Európai Unió.

Mások, nagyvárosi szemléletű emberek azt mondják: teljesen fölösleges a Duna–Tisza köze vízrendezésére költeni, mert sem az átlaghőmérséklet emelkedését, sem az éves csapadékszint csökkenését és egyre egyenlőtlenebb időbeli eloszlását nem lehet ezzel megváltoztatni. Szerintük legjobb volna kiköltöztetni valahová a Homokhátságon élőket – azt persze nem mondják, hogy az mennyibe kerülne, és ki viselné a költségeit.

A Homokhátságon élők nagy része azonban nem akar elköltözni sehová, mert másutt sem lát jövőt magának. Az a zöldség- és gyümölcskultúra, amelynek itt hagyományai vannak, eddig valahogyan eltartotta az emberek aktívabb részét – de már csak a felszín alatti vízkészletekkel való egyre durvább rablógazdálkodás árán.

A Szaharát idézi a szél által hajtott futóhomok

Egyre több a parlagon hagyott föld, amelyen stílszerűen parlagfű nő, meg vaddohány. Ilyen strandolni való, szép „indián nyáron”,mint az idei, „nomád” állattenyésztésre sem jó már ez a vidék
Egyre több a parlagon hagyott föld, amelyen stílszerűen parlagfű nő, meg vaddohány. Ilyen strandolni való, szép „indián nyáron”,mint az idei, „nomád” állattenyésztésre sem jó már ez a vidék
Népszabadság - Móricz Simon
Csőkutak tízezrei szívják ki a talajvizet a mind mélyebbre süllyedő vízadó rétegekből. Tőke és biztos jövőkép híján a létező legpazarlóbb, az értékes víz nagy részét azonnal és haszontalanul elpárologtató technikával öntözik a gyorsan száradó homokon küszködő növényeket, legyenek azok piacra szánt zöldségek vagy a tanyai feszület tövébe ültetett virágok.

Ha a hatóságok érvényt akarnának szerezni a ma érvényes vízügyi és környezetvédelmi rendelkezéseknek, akkor a falusi, tanyai lakosság teljes létalapját meg kellene szüntetni – ezért inkább szemet hunynak az engedély nélküli vízhasználat fölött.

Bizonyos területeken – például a Kecskeméthez közeli Fülöpháza határában – már így is a Szaharát idézi a szél által hajtott futóhomok. A vízvisszatartás egyszerűbb, de több összefogást igénylő formáihoz a helyben élőknek nincs sem elég pénzük, sem egymáshoz való bizalmuk. A döntéshozók és a meghatározó nagyvárosi közvélemény számára pedig csak akkor kommunikálható a magyar sivatag helyzete, amikor sokkoló képeket lehet róla készíteni. De amint jön egy esősebb időszak, rögtön azt mondják mindazok, akiket személyesen nem érint ez a természeti és társadalmi tragédia, hogy nincs is itt semmi probléma.

         5 hozzászólás

Címkék: magyarország klíma mezőgazdaság klímaváltozás víz agrárium sivatagosodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Felkészülés a télre "bio-influenza-gyógyszerrel"

PPJ         2011.10.15.

Zsuzsa néni megmutatja, hogyan készül az öko energiaital és a bio influenzagyógyszer. Gyümölcsökből és zöldségekből. Vigyázat! A bemutatott ételek tartósítószert és vegyszereket még nyomokban sem tartalmaznak! Csalán, torma, cékla – az agyoncsomagolt és vegyszerezett élelmiszerekhez szokott fogyasztóknak eszébe sem jut, hogy ehhez hasonló növényeket alkalmazzanak főzés során. Pedig ezek mind könnyen hozzáférhető, egészséges, jóízű alapanyagok. Európában a magyarok táplálkozási szokásai majdhogynem a legrosszabbak – hangzik el a videó legelején. Hogyan lépjünk máris nagyot az egészséges és fenntartható életmód irányába, ráadásul gyorsan, olcsón, egyszerűen? Figyeljünk az idősebb generációkra: ők még tudják, hogyan kell felesleges csomagolóanyagok, vegyszerek felhasználása nélkül egészségesen, finoman főzni. Hasznos tanácsok az alábbi 6 perces videóban.

         2 hozzászólás

Címkék: videó influenza gyógynövények zöld étlap

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép: olajtanker katasztrófa Új-Zélandon

PPJ         2011.10.15.

http://galeria.index.hu/kulfold/2011/10/13/kezdodik_az_olaj_eltakaritasa_ujzelandnal/2416290_b0cc5f2ebf0e747428951627d817e1d2_l.jpg

Letartóztatták az Új-Zéland partjainál megfeneklett hajó kapitányát

Új-Zéland legdurvább olajkatasztrófája

         1 hozzászólás

Címkék: katasztrófa olaj környezetszennyezés fotók új zéland olajkatasztrófa

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Bioetikáról, közérthetően" - 2. előadás beszámoló

PPJ         2011.10.14.

És tényleg megáll az ész! Az első előadáshoz képest, ami egy teljes körű és objektív bioetikai alapozó áttekintés volt, most egy végtelenül elfogult és beszűkült pro-GMO előadást hallhattunk. Előadónk - Venetianer Pál - nem is leplezte, kimondta az első pár percben kerek perec, hogy itt szó nem lesz bioetikáról, ez egy GMO előadás és kész. Szerinte nem vet fel (bio)etikai kérdéseket a génmódosítás.

Az előadássorozat szervezője, Szántó Veronika ökofilozófus, ha ezt nem tudta előre, akkor azért, ha pedig tudta, akkor azért kellene, hogy újragondolja: milyen alapon szervez ökofilozófusként bioetika címen olyan előadássorozatot, ahol négy előadóból kettő egyértelműen GMO lobbista!? Nem hinném ugyanis, hogy jelenkorunk aktuális tabukérdései (lásd: Peter Singer bioetikust, aki ökofilozófiai szempontból is releváns) helyett a már nyilvánvalóan hazugságszámba menő pro-gmo érvek sulykolásával kellene a bölcsészhallgatókat így megvezetni.

Természetesen, fiatalként őszintén tisztelem Venetianer Pál Professzor Urat, de az ő előadása után vált egyértelművé számomra, hogy felette (azaz az ilyen típusú gondolkodásmód felett) elmúlt az idő. Merem ugyanis feltételezni, hogy gondolkodásmódja egy passzív folyamat miatt vált jelenleg ilyenné és nem egy aktív (direkt hallgató, elhallgató) tevékenység eredményeként. Az ilyenfajta gondolkodásmód kiválóan mutatja a mára már teljes mértékben meghaladottá vált karteziánus dualisztikus mechanisztikus világnézetet; számára a szoftver kódja és egy génrészlet ugyanaz, alkatrészekre szedhető és részegységenként cserélhető gépeknek tekinti az élő szervezeteket és élő rendszereket. Az ilyen szemlélet teljesen nyíltan figyelmen kívül hagyja az ökológia, mint az élő és élettelen rendszerek közötti összefüggések tudományának szempontjait. Az ilyen szemlélet szemet huny a felett is, hogy mit okoz a génmódosító technológia a természetes élőlényekben és élőhelyekben akkor, amikor azok kikerülnek a laboratóriumokból, vagy „véletlen” hibák folytán szabadulnak el, visszafordíthatatlan következményeket okozva.

Külön kell ugyanis választani, hogy mi történik a laboratórium zárt körülményeiben és mi, amikor egy génmódosított szervezet kikerül a természetbe. A cukorbetegek inzulinja például a világon génmódosított szervezetek által termelődik. Ebben az esetben azonban ezek a szervezetek be vannak zárva a gyógyszergyárak laboratóriumaiba, nem tudnak kiszabadulni és ott végezhetik áldásos tevékenységüket. Ellenben a mezőgazdasági termesztésbe vont génmódosított szervezetek már nevükből adódóan sem laboratóriumi körülmények között fejtik, fejthetik ki (káros 16-17. oldal)) hatásaikat! Nem mellesleg korábbi kutatások is kimutatták, hogy milyen szinten változtatja meg a talajlakó mikroszervezetek közötti kölcsönhatásokat a génmódosítás miatt minden sejtjében toxint termelni képes génmódosított kukorica. Erre rengeteg kutatási adat és bizonyíték van!

Venetianer Pálnak sikerült olyan szintre fokoznia a mellébeszélést például az ökológiai diverzitásról mezgazdasági tekintetben, hogy tagadta a hagyományos mezőgazdaság biodiverzitást fokozó hatását (vö.: értékes agroökoszisztémák (17. oldal), és organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra), kínosan ügyelt belém folytani a szót a „permakultúra” és a „kisléptékű” szavak hallatán, majd szó szerint együgyünek nevezett minden olyan tudóst, kutatót, politikust, akinek ellenvetése van a génmódosított szervezetekkel szemben, tehát pont azokat, akik nem egy-ügyűen, egy szemszögből csupán, hanem rendszerszinten, összefüggéseiben (transz-, multi- és interdiszciplinárisan), vagyis generalista módon látják át a természettudományt. Pejoratív értelemben használni az együgyű szót pont azokra akik felfedezték a biológiában a sokügyűséget, így létrehozván az ökológia tudományát? Ez több a soknál!

Egy másik érdekes momentum volt, mikor annak felvetése kapcsán, hogy a génmódosító cégek támogatják-e a GMO párti tudósokat, Venetianer Pál azzal válaszolt, hogy: "Bárcsak úgy lenne, hogy a Monsanto támogat minket, de nincs így."

Ennek kapcsán idéznék a Nemzeti Vidékstratégia honlapjáról, a 75. OMÉK-on elhangzottak alapján írt szövegből:

"Györgyey János az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki egyben a GMO párti Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet is képviselte, élesen visszautasította, hogy marketingmunkát végezne nemzetközi cégeknek. Azt állította, rosszindulatú sajtóhadjárat folyik ellenük, amit a vidékfejlesztési tárca irányít. Mint mondta, a GMO mentesség nem hoz hasznot, ők pedig a közpénzt az ország szolgálatára fordítják. Ángyán József későbbi kérdésére, miszerint egyesülete miért kért külföldi irodától jogértelmezést a magyar Alaptörvénybe foglalt GMO álláspont miatt, nem válaszolt. Arra sem volt szava, hogy egyesületük lapját miért támogatják a GMO-s termékeket forgalmazó cégek."

Ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon készült hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” (Felszólalásának felvétele a Greenpeace birtokában van.)

Venetianer Pál figyelmét eddig vélhetően elkerülte, ezért tisztelettel ajánlanám az elhangzott kijelentéseire válaszul az alábbiakat:

"Nincs átfogó kutatás a GMO-król, nem bizonyítottak az 'ellenhívők' állításai": ezzel szemben nemzetközi és hazai átfogó kutatások is vannak, mi más kellene még?

"Nincs olyan világvallás, ami elítélte volna a génmódosítást": de van és van! A monoteista világvallások eleve elítélik, hiszen minden teremtmény isteni, szent és sérthetetlen, a buddhizmus pedig az egyik legmodernebb ökotudatos gondolkodásrendszer, tehát szintén, és ráadásul tudományosan kompetensen eleve elutasítja.

"Nincs a GMO-knak kimutatható egészségügyi hatása": Prof. Dr. Pusztai Árpád és Prof. Dr. Bardócz Zsuzsa kutatásai mást mutatnak!

"A GMO tehát töretlenül tovább fog hódítani": Hogy ezt hogyan teszi ilyen eredményesen akkor, amikor a fogyasztók 90%-a elutasítja a GMO-kat, azt nem tudom... főként, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 23 maga akar dönteni abban, lehet-e GMO az országában vagy sem és büszkék lehetünk magunkra, hiszen példánk nyomán már 10 tagállamban van moratórium GM növények termesztésére. A Föld Barátai nemzetközi szervezet 2010-es adatai szerint Európában a génmódosított növények termőterülete már ötödik éve csökken – 2008. óta 10%-os volt a csökkenés. 2009-ben a legnagyobb EU tagállam, Németország lett a hatodik európai ország, amely betiltotta a génmódosított kukorica termesztését, s ezáltal a génmódosított növények termőterülete az EU mezőgazdasági területeinek 0,05%-a alá csökkent.

Mindezek után megáll az emberi ész! Az előadás után nekem szegezték a kérdést a folyosón, hogy "na ugye, milyen alaptalan és stílustalan volt a greenr blogod állítása"? Mit lehet erre felelni? A véleményem továbbra sem változott, továbbra is állítom, hogy egy nem objektív, érdekektől átszőtt érvelést hallhatott a BTK termében az arra vetődött, „jobb sorsra érdemes”(?) nyitott fülű emberfia.

         2 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság elte génmódosítás géntechnológia bioetika elte btk agrárium gmo lobbi venetianer pál györgyey jános

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Valahogy így képzelem el az ökoturizmust

PPJ         2011.10.14.

Gyalogosan, épp, hogy csak érinteni a földet, lebegni igazából, vad tájakon járva, megélve a csodát amit a természet ad. (Teljes képernyő, HD mód és jó hang elengedhetetlen.)

         szólj hozzá

Címkék: videó természetvédelem ökoturizmus

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark