PPJ         2011.09.17.

A Belső-Mongólia sivatagjában fekvő Ordos (Kangbashi) városa a szénlelőhelyeknek köszönhetően Kína egyik leggazdagabb településává vált az elmúlt évtizedben. A városvezetés az elavult régi városközponttól 20 km-re gigantikus városépítési projektbe kezdett. Az épülő új városközpont közel öt éve nagyjából lakatlan. A másfél millió ember számára épített lakóházakban hivatalos adatok szerint 28 ezren élnek. A középületek teljesen kihasználatlanok. Az Ordos Art Musem az egyik elsőként épült középület, 2009-re készült el. A sok építészeti elismerést szerzett épület azóta is üresen, személyzet és látogatók nélkül magányosan álldogál a sivatag szélén. Ordos a műholdak képein is üres város benyomását kelti. [Forrás: Szöveg, képek és még több kép - Index galéria!]

PPJ         2011.09.17.

A vadon élő növény- és állatfajokat élőhelyeik átalakulása és megszűnése, az inváziós fajok terjedése és a gazdálkodásban bekövetkezett változások mellett az éghajlatváltozás is veszélyezteti. Egyes fajok és élőhelyek már most is észrevehető válaszokat adnak az éghajlatban bekövetkező változásokra, a jelenlegi védett természeti területek pedig hosszú távon nem lesznek képesek az összes, általuk védeni hivatott növény- és állatfaj megóvására.

A HABIT-CHANGE (Adaptive management of climate-induced changes of habitat diversity in protected areas) című, az EU ERDF Central Europe programja által támogatott projekt koordinátora a drezdai székhelyű Leibniz Intézet által vezetett konzorcium, tagjai lengyel, magyar, német, olasz, osztrák, román, szlovén, ukrán egyetemi műhelyek, kutatóintézetek, nemzetipark-igazgatóságok. Magyarországról a Szent István Egyetem Természetvédelmi és Tájökológiai Tanszéke és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság a projekt támogatott partnerei, több együttműködő partnert is bevonva.

A 2008-2009. folyamán előkészített, 2010. márciusa és 2013. februárja között futó projekt keretében a Balaton-felvidéki Nemzeti Park és a Körös-Maros Nemzeti Park mintaterületein feltárjuk és értékeljük az előforduló élőhelytípusokat, azok állapotát, veszélyeztető tényezőit, a jelenlegi gazdálkodási és természetvédelmi módokat és az illetékes helyi, regionális és országos szervezetekkel együttműködve terveket és javaslatokat készítünk a proaktív beavatkozásra a természeti értékek megőrzése érdekében. Részletes adaptációs tervezést folytatunk le a múltbeli folyamatok, az éghajlat-változási előrejelzések és távérzékeléssel nyert adatok alapján, figyelembe véve számos, nagy bizonytalansági fokot hordozó tényezőt, integrálva az érintett hatásviselőket és a hazai és EU-s szabályozási környezetet. Érzékenységi térképek készítését és indikátorok kidolgozását követően kialakítunk egy távérzékeléses döntéstámogató rendszert.

A projekt negyedik, valamennyi partner részvételével megvalósuló találkozóját és műhelymunkáját a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság szervezi a Szent István Egyetem közreműködésével Balatonfüreden, 2011. szeptember 19. és 23. között. A tanácskozáson a gazdálkodási stratégiákra vonatkozó nemzetközi tapasztalatok megosztása és az éghajlatváltozáshoz alkalmazkodó kezelési tervek készítésének megvitatása mellett terepi programokra is sor kerül.

Szent István Egyetem Gödöllő, és Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság közleménye.

PPJ         2011.09.17.

Avagy: Milyen kiút? Miről beszélünk? Milyen "technológiai fejlődés általi kiút" az ökológiai válságból? Amikor egy ökológiai hírportálon egymás már egymás mellett jelenik meg két ilyen hír?

Napelemet minden tetőre a hazai kisvállalkozások vezetésével - Greenfo

<==>

Ólomszennyezés veszély a napelemek miatt - Greenfo
Szennyezés miatt törtek ki zavargások Kínában. Erőszakos tüntetések robbantak ki egy kelet-kínai városban a helyi napelemgyártó vállalat környezetszennyezése miatt - Index

De képzeletben még játszhatunk ilyet, mondjuk:

Elektromos autó - gumiabroncs égetés

2011 Erdők Éve - fapellet égető megújuló kazán

Szélenergia - epilepsziát okoz a széllapát vibrálása nappal szemben

Energiatakarékos izzó - kínai emberek halnak meg a gyárakban az izzókba töltött higanygőztől

Etessük az éhező milliókat - az élelmiszer 50%-a(!) kukába megy a nyugati világban

stb...

PPJ         2011.09.15.

Kié legyen a föld? -
az Élőlánc Magyarországért felhívása

Ez a látszólag csak egyetlen társadalmi csoportot érintő kérdés valójában mindannyiunk - városiak, vidékiek - életére egyaránt hat, és alapvetően határozza meg országunk jövőjét.

A téma jelentőségére tekintettel új honlap is indul a www.kielegyenafold.hu címen, melyet ezúton ajánlunk figyelmébe.

Segítségét kérjük abban, hogy minél több emberhez eljusson hírlevelünk.

Talán kevesen tudják, hogy hat évvel a gazdatüntetés után ismét történelmi napokat élünk. Az elkövetkező időszakban dönt a Kormány azoknak az állami tulajdonú földeknek az ügyéről, ahol a lejárt bérleti szerződések miatt pályázatot írnak ki a bérleti jogra. A pályázati kiírás, az abban diktált feltételek, és a bírálatnál alkalmazott pontozási rendszer dönti el, hogy ki lesz a bérlő az elkövetkező 20 évben. Így lényegében végérvényesen eldől, hogy a helyi gazdák, vagy hazai és külföldi nagytőkések kezébe kerül-e a hozzávetőlegesen 65 ezer hektárnyi magyar állami föld.

Most lehetősége van a Kormánynak arra, hogy a kétharmados felhatalmazás birtokában szabadon, kényszerű kompromisszumoktól mentesen döntsön, összhangban azokkal a sokunk által támogatott elvekkel, melyeket talán éppen a hat évvel ezelőtti gazdatüntetésen fogalmaztak meg először - akkor még ellenzékben - a jelenlegi parlamenti többség képviselői. Így végre az is egyértelművé válhat, hogy a hazug kormányok ideje lejárt.

Az Élőlánc Magyarországért felhívást adott közre (www.elolanc.hu/index.php/videkert/141/10419-kie-legyen-a-fold), melyben sürgeti a döntő jelentőségű földbérleti pályázati kiírás és pontozási rendszer összhangját a sokszor megfogalmazott vidékfejlesztési elvekkel:

"Csak egy összetettebb, sok kis- és közepes méretű birtokra épülő, változatos termékszerkezetű mezőgazdaság tud nagyszámú, megélhetést biztosító munkahelyet teremteni, és ezáltal kellő távlatot nyújtani a gazdatársadalom, és utánpótlást a fiatal gazdák számára." (A Nemzeti Együttműködés Programja 2011, 26. o.)

Üdvözlettel:
Élőlánc Magyarországért

RÉSZLETEK

Az állami földek bérleti jogának odaítélésével egyúttal - automatikusan - a földhöz kötődő támogatásokról (területalapú támogatás, AKG, fejlesztési források) is döntenek, mert ezeket a támogatásokat csak az igényelheti, aki rendelkezik a földdel. Elfogadhatatlan az eddigi gyakorlat, mely szerint a földből származó jövedelmekkel együtt a földhöz kapcsolódó támogatásokat is tőkeerős nagyvállalatok kapják, miközben a helyi családok, helyi közösségek fennmaradása egyre bizonytalanabbá válik. Véget kell vetni annak a gyakorlatnak, hogy az európai adófizetők pénzéből a kontinens leggazdagabb állampolgárait támogatjuk! Az Európai Unió alapelvei szerint a vidékfejlesztésre szánt összegek a vidéken élő családok boldogulását, helyben való megmaradását kell, hogy segítsék.

A magyar vidék, Magyarország utolsó esélye, hogy elinduljon a környezetileg és társadalmilag is fenntartható fejlődés útján, melynek egyik fontos alapja, hogy a helyi erőforrások a helyi családok, a helyi közösségek boldogulását szolgálják.

Az Élőlánc Magyarországért ezért is támogatja azoknak a gazdáknak a kéréseit, akik - a Nemzeti Együttműködés Programjának vidékfejlesztési fejezetében ígértekkel összhangban - a helyi kis és közepes családi gazdaságok fejlesztésének előtérbe helyezését szeretnék elérni:

1. Tegyék lehetővé a területi igény szerinti bérletet, lehetőséget adva az egy helyrajzi szám alatt lévő terület megosztására! Például: egy 200 hektáros táblát bérelhessen akár három személy is.
2. A pályázatokat helyrajzi számonként írják ki!
3. A regisztrációs díj mértéke pályázatonként a kormányrendelet 9. paragrafusa szerint előírt minimumösszeg (2000 Ft) legyen, a pályázati biztosíték pedig pályázatonként az egyéves bérleti díj maximum 10 %-a!
4. A pályázati rendszert tegyék egyszerűbbé, hogy a gazdálkodók saját maguk, költséges, profi pályázatírók nélkül is elkészíthessék beadványukat!
5. A pályázatok kiírásánál és elbírálásánál megkerülhetetlen szempont legyen az érdekképviseleti (MAGOSZ) ajánlás!
6. Zárják ki annak lehetőségét, hogy egyetlen családon belül több családi gazdaság indulhasson a pályázaton! Csak azt tekintsék családi gazdaságnak, ahol a pályázó a közeli hozzátartozóival együtt (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, unoka, valamint nagykorú gyermek, szülő, nagyszülő, testvér; gyermeken az örökbe fogadott, a mostoha és a nevelt gyermeket is érteni kell) maximum 300 hektár nagyságú területen gazdálkodik! A szabálysértőket sújtsa komoly szankció (pl. támogatás megvonása vagy jövőbeli pályázatokból való kizárás)!
7. A pontozási rendszer ne részesítse előnyben a nagyméretű állattartó telepeket, amelyek döntő többségükben nem a helyi családok kezében vannak!
8. Az árbevétel nagysága ne jelentsen előnyt - hiszen így megintcsak a legnagyobbakhoz jut a föld!
9. Amennyiben az alkalmazottak számát figyelembe veszik, az 1 hektárra vetítve kerüljön elbírálásra! Családi gazdaság esetében a gazdaság jövedelméből megélők számát vegyék figyelembe! 

INDOKLÁS

A föld jövedelemtermelő természeti erőforrás.

Ha egy települési közösség nem rendelkezik (a helyi gazdákon keresztül) jövedelemtermelő erőforrásai felett, akkor ne csodálkozzunk, hogy vidéken egyre nagyobb a munkanélküliség, az elvándorlás, egyre többen állnak sorba segélyért.

A magyar társadalom érdekeit hosszú távon a legjobban szolgáló földhasználati rendszert a jövedelem útjának elemzésével lehet kialakítani.

A vidéki közösségek fennmaradásához, fejlődéséhez ugyanis elengedhetetlenül szükséges, hogy a földből származó jövedelem helyben maradjon.

Az egy településhez tartozó termőföldek használatát ebből a szempontból kell elemezni. Fontos figyelembe venni, hogy az Európai Unióban a föld használójának nemcsak a földön megtermelt terményekből van jövedelme, hanem a földhöz kapcsolódó EU-s támogatások is a föld használójához folynak be. Márpedig ezeket a forrásokat az EU a vidéken élők boldogulásához való hozzájárulásként adja -- az pedig a nemzeti kormányok felelőssége, hogy azokat erre - és ne az ellenkezőjére - fordítsák.

Így tehát az optimális eset az, ha a településhez tartozó termőföldek helyi családok kezében vannak, mert így a jövedelem helyben marad, helyben adózik, helyben képez vásárlóerőt.

Ha a megtermett alapanyagot is helyben dolgozzák fel, akkor a hozzáadott érték is itt keletkezik - munkahelyeket, megélhetést, kultúrát, közösséget teremt.

Ha ugyanezek a földek a helyiek számára ismeretlen tőkés társaságok, új nagybirtokosok, spekulánsok vagy külföldiek kezében vannak, a helyi társadalom eszköztelenné, gyökértelenné válik. A nagybirtokról ismeretlen helyre vándorol a jövedelem, nem helyben adózik. Az ilyen települések egyre nagyobb gondokkal küzdenek, mert egyre inkább állami segítségnyújtásra (ÖNHIKI) szorulnak.

A települést és lakóit így közpénzekből kell támogatni - ez pedig egyre nehezebben tartható fenn.

Felelős döntéshozóinknak -- akiket a közérdek maradéktalan képviseletével bíztunk meg - ezekkel a kérdésekkel kell szembenézni, amikor döntéseiket meghozzák.

Kapcsolat:
Ács Sándorné agrármérnök
tel.: 30 385 0379, e-mail: acsne.eva@gmail.com

PPJ         2011.09.15.

Remélem "megbocsátjátok" ezen a "tudományos" ökológiai felületen, hogy meditatív ambient zenével tupírozott természetfilmes videóklisék összességével bombázlak titeket éhgyomorra. :) (Egyébként már "annyi" ilyen jött össze ezen a blogon, hogy külön kulcsszókategóriát indítottam nekik audiovizuális természetvédelem címmel. :))