Dunakeszi-tőzegtavak 50 - "Auchan Hungarikum"

PPJ         2011.03.26.

Eljárást indított az Aldi, az Auchan és a Spar ellen a GVH

A Gazdasági Versenyhivatal feltételezése szerint három áruházlánc - az Aldi, az Auchan és a Spar -, és a CBA-hálózathoz tartozó Hansa-Kontakt Kft. a fogyasztókat megtévesztő módon magyar termékként népszerűsítette különböző árucikkeit, ezért eljárást indított a cégek ellen. Az eljárás lefolytatására három hónapja van a hatóságnak, utána születhet döntés.

Három versenyfelügyeleti eljárás indulását jelentette be szerdán a Gazdasági Versenyhivatal. A vizsgálatra azért van szükség, mert a hatóság arra gyanakszik, hogy az Aldi Magyarország Bt., a Spar Magyarország Kft., valamint az Auchan Magyarország Kft. tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytatott a vásárlókkal szemben. A GVH csütörtökön kiadott sajtóközleménye szerint hasonló indokkal a CBA-lánchoz tartozó Hansa-Kontakt Kft. ellen is eljárás indult.

A GVH közölte, a versenyfelügyeleti eljárás megindítása nem jelenti azt, hogy a cégek valóban jogsértést követtek el. Az eljárás a feltételezett jogsértés bizonyítását célozza, a vizsgálatot három hónap alatt kell befejeznie a hatóságnak, a határidő azonban meghosszabbítható.

Magyar termék vagy nem magyar termék

A versenyhivatali tájékoztatás szerint az Aldi az általa forgalmazott termékek nagy részét "Magyar minőség" felirattal látja el, ami a nemzeti színű háttér előtt jelenik meg az áruházi címkéken és reklámokban. Emellett a cég internetes oldalain "Magyar minőség" menüpontot működtet, amely alatt négyféle termékcsoportban számos termék megtalálható. "A Magyar minőség szlogennek a magyar nemzeti színekkel való együtt alkalmazása - valószínűsíthetően tévesen - azt a látszatot keltheti a fogyasztóban, hogy magyar terméket vásárol, annak ellenére, hogy egyes ilyen szlogennel hirdetett termékek ugyan Magyarországon nyerték el végső formájukat, ám a termékek előállításához használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek" - derül ki a GVH tájákoztatásából.

Az Aldihoz hasonlóan a magyar termékek reklámozása miatt indul eljárás az Auchan ellen is. A GVH szerint az áruházlánc tavaly augusztus 6-ától 12-éig terjedő időszakra vonatkozó reklámkiadványában "Auchan Hungarikum" szlogennel olyan termékek jelentek meg, amelyek nem tartoznak a közismert hungarikumok körébe. A GVH azt feltételezi, hogy reklám alapján a vásárlók azt gondolhatták, hogy az adott termékek száz százalékban magyar termékek, miközben e termékeket vélhetőleg száz százalékban külföldi tulajdonban lévő vállalkozások állítják elő, és előállításukhoz használt alapanyagok egyes esetekben valószínűsíthetően nem magyar eredetűek.

A Spar ellen pedig azért indult eljárás, mert a cég tavaly július 29-étől augusztus 4-éig és a augusztus 12-étől 18-áig országos reklámkiadványaiban magyar termékként hirdetett meg termékeket, holott azok származási helye nem Magyarország, ezért a vevők valószínűsíthetően tévesen gondolhatták azt, hogy magyar terméket vesznek.

         1 hozzászólás

Címkék: botrány bojkott auchan dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vicces ökológia: Moonwalk

PPJ         2011.03.24.

A kapitalizmussal átszőtt ipari civilizáció olyan, mint a Moonwalk. Úgy tűnik, mint ha előrefelé haladnánk, de igazából... :))

         szólj hozzá

Címkék: michael jackson ökológia moonwalk

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

104 zöld szervezet javaslatai az új Alkotmányhoz

PPJ         2011.03.22.

http://www.greenfo.hu/fotok/kiskepek/alkotmany.jpgAz új Alkotmány tervezete komoly visszalépéseket tartalmaz a környezet- és egészségvédelem terén a jelenleg hatályos alaptörvényhez képest. Ezt állapította meg 104 magyar környezet- és természetvédő civil szervezet, amelyek egyúttal konkrét javaslatokat is eljuttattak a parlamenti frakcióknak és az érintett országgyűlési bizottságoknak.

A pártok frakcióinak, az érintett országgyűlési bizottságoknak és egyes képviselőknek küldött nyilatkozat itt olvasható.

Fájó hiány, hogy a tervezet nem rögzíti az egészséges környezethez való jogot, ehelyett az állam környezetvédelmi kötelezettségei kerülnek túlsúlyba, ami azt a veszélyt hordozza magában, hogy a védelem szintje és annak számonkérhetősége bizonytalanná válik. Kifogásolják továbbá, hogy a jövő nemzedékek országgyűlési biztosának önállósága és függetlensége megszűnne a tervezet szerint. Ezzel a nemzetközi szinten is példaértékű intézmény működésének alapvető feltételei csorbulnának.

A zöld szervezetek olyan új elemeket is belefoglalnának az Alkotmányba, amelyeknek egy korszerű, a világ és hazánk helyzetét helyesen értékelő, hosszú távra készített alaptörvényben mindenképpen szerepelnie kell. Ilyen a környezeti információkhoz és a döntéshozatalban való részvételhez való jog biztosítása, az elért védelmi szinttől való visszalépés tilalmának rögzítése és a nemzetközi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi alapelvek kimondása.

A nyilatkozatot aláíró szervezetek ugyanakkor elismeréssel nyugtázzák, hogy a tervezetben több értékes, új gondolat szerepel, így például a Kárpát-medence természeti értékeinek megóvása, valamint a fenntarthatóság és az erőforrások gondos felhasználása. Szintén előremutató javaslat a tulajdonnal való társadalmi felelősség rögzítése és a jövő nemzedékek szükségleteinek figyelembevétele a nemzeti vagyon kezelése során.


Dr. Bendik Gábor

forrás: Greenfo

         1 hozzászólás

Címkék: politika fidesz alkotmány jövő nemzedékek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hatásos fegyver az élelmiszer

PPJ         2011.03.21.

A minőségi termelésre és a korszerű mezőgazdaságra épül a készülő magyar agrárstratégia

Nehéz helyzetben van az egész ország, a mezőgazdaság pedig különösen nehézben – mondta Ángyán József, a Vidékfejlesztési Miniszté­rium parlamenti államtitkára nemrég egy tanácskozáson. Az állam eredeti feladata a magyar társadalom érdekeinek védelme lenne. Csakhogy a balliberális kormányzás idején az állam átállt az idegen erők oldalára, s a multinacionális tőke, illetve a globalizmus hazai helytartója lett. Ángyán József meglátása szerint ez a helytartói réteg sokszor éhesebben és agresszívabban vetette rá magát a magyar társadalom javaira és értékeire, mint maguk a multinacionális érdekeltségek.

forrás: Magyar Hírlap _ 2011-03-19

Fotó: Pacsuta Péter János

Ángyán József, a vidékfejlesztési tárca államtitkára szerint mindenekelőtt az államot mint intézményt kell visszavenni ahhoz, hogy jobbra forduljon a mezőgazdaság helyzete is. Ahogy fogalmazott, nyilván nem lesz könnyű az ÁVH-ból MVH-t (Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt) csinálni, de lépni kell. Itt van pél­dául a termőföld ügye. Nehezen mozdul a Nemzeti Földkezelő Alap, még mindig nincsenek a kormány asztalán a régóta kért kimutatások az állami területek bérleteiről. Az viszont már így is látható, mekkora baj van. Egy olasz érdekeltség például jelentős állami földte­rületet bérel Észak-Magyarországon. A ma is érvényes szerződés szerint a szántókért száz, a legelőért ötven forint bérleti díjat fizet hektáronként, évente! Az er­dőért pedig semmit! Ráadásul ez az érdekeltség semmit nem termel ezeken a területeken, nyilvánvaló, hogy csak spekulációs céllal, no meg a területek után járó támogatások besöprésére bérli a földeket.

Makacs maffiák

Ángyán József szerint szélsőséges esetről van szó, ám minden gyanús bérleti szerződést felül kell vizsgálni, s meg kell keresni azokat a jogi és hivatali személyeket is, akik ezeket a megállapodásokat aláírták, illetve jóváhagyták.

Nem lesz könnyű feladat, folytatta a professzor. Hálózatszerűen működő, szervezett csoportok, ahogy Ángyán József fogalmazott: maf­fiák tevékenykednek az állami rendszerben. Védik a multinacionális érdekeket és előjogokat, és keményen harcolnak az ebből eredő saját hasznukért is. Kifejezetten ezt a célt követve születtek a törvények, rendeletek az elmúlt nyolc esztendőben a gazdaság és a mezőgazdaság terén is. Az eredmény? A termények nyereségéből csak tíz százalék marad a gazdáknál és a családi vállalkozásoknál. A többit elviszik a kereskedők és a spekulánsok, ráadásul egyre többen épülnek be ebbe a láncolatba. Például a szállítási lobbi. Nemzetközi felmérések szerint egy szál répa ma 1847 kilométert utazik, amíg a földtől a konyhaasztalra ér. Számos multinacionális csoport érdekelt abban, hogy ez így maradjon. Noha köztudott például, hogy Magyarország legtöbb településén és kisebb térségében helyben meg lehet termelni az élelmiszerek nyolcvan százalékát. Épp ez az Ángyán professzor által most újra felvázolt helyi gazdaság rendszerének gondolata is, amelyben először saját magát és környezetét, települését látja el a termelő és a feldolgozó, s innen, belülről indulva tágítja aztán a kört, lép ki végül a nagyobb, szélesebb piacokra, persze csak azzal az áruval, amely a helyi felhasználás után megmarad.

Akár a hadsereg

Az államtitkár modern patriotizmusnak nevezte a fenti szisztémát, amelynek egyik fontos eleme a magyar termékek védelme. A szocialista kormányzás idején olyan rendeletek és jogszabályok születtek, hogy elegendő például, ha egy terméket – legyen az a marokkói paprika – itthon csomagolnak, ezzel máris rákerülhet a „magyar áru” embléma. Van ennél komorabb példa is. Például az, hogy éppen egy hungarikumot előállító cég tiltakozott a leghangosabban a behozott sertéshúsok dioxinvizsgálata ellen. Beszédes megnyilvánulás volt ez Ángyán József szerint. A jelenlegi kormány olyan szabályozást szeretne bevezetni, amely szerint például a húsiparban csak az az áru számít majd magyar terméknek, amely 95 százalékban hazai alapanyagokból készül. A fennmaradó öt százalékba gyakorlatilag már csak a só s bizonyos idegen fűszerek férnének bele.

Nem csak gazdasági stratégiáról van szó, hangsúlyozta a professzor. Az élelmiszer-termelés, benne az egészséges élelmiszer ügyével is, nemzetbiztonsági probléma, épp annyira fontos, mint a hadsereg kérdése.

Egy másik stratégiai terület a demográfia. Ezen a téren egyre rosszabbul áll az ország. Ángyán József elmondta, a kormány rendkívül előnyös földbérleti szerződést szeretne kötni azokkal a fiatal gazdálkodókkal, akik két-három gyereket is vállalnak. Azért nem adja tulajdonba ezeket a termőterületeket a fiataloknak az állam, mert szeretne bent maradni a földpiacon, és élve elővásárlási jogával megakadályozni a mindenkori spekulációs akciókat. Ez már egy erős állam beavatkozása a folyamatokba, amire azért van szükség, mert a polgári kormány tapasztalatai szerint óriási károkat okozott az úgynevezett „szabadpiaci filozófia” a mezőgazdaságban. Például az a földkárpótlás is, amelyben csak termőterületeket kaptak a jogosultak, de nem kapták meg a gazdálkodáshoz szükséges eszközöket. Ez a termőterületek vészes árcsökkenéséhez és egy tág spekulációs „játéktér” kialakulásához vezetett. Hasonlóan nagy kárt okozott a feldolgozóipar kiárusítása, amely tulajdonképpen a nyugati tőkeérdekeltségek piacszerzési akciója volt. Ma döntően a multik által behozott silány és egészségtelen külföldi termékek uralják a hazai élelmiszer-kereskedelmet. Mindez visszahatott a termelésre is, a cukorgyárak eladása és bezárása szinte lenullázta például a korábban virágzó magyarországi cukorrépa-termesztést. Másrészt pedig cukor tekintetében teljes mértékben kiszolgáltatta az országot, ami különösen most, a brazil behozatal leállásakor s a hazai cukorárak rakétasebességű emelkedésekor érzékelhető igazán. Vészes, ha nem életveszélyes kiszolgáltatottságnak számít az is, ami a szocialista agrárkormányzás filozófiája és járt útja volt az elmúlt nyolc évben. Eszerint csupán nyersanyagtermelésre rendezkedjen be a magyar mezőgazdaság, ennél többet ne akarjon.

Brüsszel és Budapest

Az államtitkár figyelmeztetett az összefogás fontosságára. Ennek az új agrárkamara lesz az egyik legfontosabb bázisa, benne a magyar mezőgazdaság minden szereplőjével. A jelenlegi agrárkamarának csak 11 ezer tagja van, ez a regisztrált termelői társadalom öt százaléka. Maga a szervezet is inkább az egykori TOT-hoz (Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa), illetve annak utódjához, a MOSZ-hoz (Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége), vagyis a szocialista nagyüzemi lobbihoz kötődik, évi 2,7 milliárd forintos költségvetésével együtt. Az új kamarának saját, választott bírósága is lesz. Olyan vitás kérdésekben hozhat majd döntéseket, mint a kötbér vagy a takarmánnyal való árfelhajtó manipulációk ügye. Ángyán József szerint ez az elképzelés teljes mértékben összhangban van a kormány készülő agrárstratégiai tervezetével, amelynek tengelye a minőségi termelés, a minőségi mezőgazdaság. Ennek fontos része lehetne a régi magyar gabona-, zöldség- és gyümölcsfajták felélesztése és nemesítésekkel történő fejlesztése is.

Felvetődhet a kérdés, mit szól majd mindehhez az Európai Unió, s nem lesz-e túl magas labda mindez azoknak a csoportoknak, amelyek folyamatosan szembe akarják állítani Brüsszelt és Budapestet. A professzor úgy vélekedett, a mindenkori magyar kormánynak arra kell törekednie, hogy a lehető legnagyobb mértékben érvényesítse nemzeti érdekeit az unió közös rendszerén belül. Nincs más út. Ahogy Ángyán József fogalmazott, a mezőgazdaság terén is igaz, hogy egy teljesen kirabolt és legyűrt Magyarországnak kell most talpra állnia. Különben elveszett.

Sinkovics Ferenc
         4 hozzászólás

Címkék: politika mezőgazdaság agrárium ángyán józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark