Dunakeszi-tőzegtavak 58 - Válasz a dunakeszi láp védelmében

PPJ         2011.10.27.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/28718/cikk.jpgA dunakeszi láp megsemmisítésére irányuló fondorlatok tárháza egy újabb, ördögien cinikus trükkel bővült 2011 őszén. Válasz a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület lápmegállapítást vitató fellebbezésére.

Mint korábbi cikkünkben hírül adtuk a „Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület” fellebbezést nyújtott be a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség határozata ellen, amelyben a hivatal a dunakeszi láp magterületén saját szakértőivel elvégzett helyszíni szemle alapján a vizsgált teljes területre, összesen 51,481 m2-re megállapította az országos jelentőségű védett természeti terület (láp) jogi jelleget.

A hivatalos eljárásba való bejelentkezési kérelmét a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a következőkkel indokolja: „A környezet védelmének általános szabályozásáról szóló 1995. évi LIII. törvény („Kvt.”) 98. § (1) szerint: „A környezetvédelmi érdekek képviseletére létrehozott egyesületeket, és más politikai pártnak nem minősülő - a hatásterületen működő – társadalmi szervezeteket a környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban a működési területükön az ügyfél jogállása illeti meg.” Mivel Egyesületünk az Alapszabály 2. § 1. pontja szerint országosan fejti ki tevékenységét, és az ügy kétségen kívül környezetvédelmi hatósági eljárás, megillet minket az ügyféli jogállás.” Zöld Zóna fellebbezés 2011 (613 KB pdf)

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a dunakeszi láp védettsége elleni akciójával saját deklarált céljait megtagadva egy olyan, a hazai természet- és környezetvédelmet megbecstelenítő lépést tett, amellyel eljátszotta minden jogát arra vonatkozóan, hogy környezetvédelmi ügyekben képviseltesse magát. Az egyetlen dolog, ami megilleti és kijár az egyesületnek, a környezettudatos emberek és természetvédő civil szervezetek megvetése. Zöld zóna alapító okirat (1,4 MB pdf)

A fellebbezését a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület a következő megtévesztő és tudománytalan állításokkal indokolja:

„A hatályos természetvédelmi törvény értelmében természetvédelem alatt csak olyan terület állhat, amely élővilágának és földrajzi jellemzőinek keletkezésében az ember egyáltalán nem, vagy csekély szerepet játszik.
A vizsgálat célját képező területről azonban egyértelműen megállapítható, hogy a terület 1996 előtt gyep és legelő volt, az elvizesedés sem jellemezte. Erre tekintettel az illetékes földhivatal bejegyezte a művelési ág változását és a korábbi mocsár és tó bejegyzésű terület minősítését gyep, legelő minősítésre változtatta meg. Erre nyilvánvalóan csak a terület teljes kiszáradása esetén volt lehetőség.”

A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség legutóbbi szakértői vizsgálatát megelőzően is már több egyetemi (ELTE, Szent István Egyetem) és nemzeti parki (Duna-Ipoly Nemzeti Park, Bükki Nemzeti Park) szakvélemény és az MTA Biológiai Osztályának 2010. január 25-i nyilatkozata is egyértelműen bizonyította a dunakeszi láp létét, a területén megjelenő őshonos lápi növényzetet, a jelentős mennyiségű tőzegfelhalmozódást és az aktív tőzegképződést. Mivel jelenleg nem ismeretes olyan mesterséges (antropogén eredetű) módszer amely képes létrehozni egy évezredes természeti képződményt (tőzegláp), ezért a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület állításával szemben a dunakeszi láp (évszázadokkal korábbi nevén: Falusi-tó és mocsár) kialakulásában az ember semmilyen szerepet nem játszott.

Amióta azonban a terület magántulajdonba került az 1990-es évek végén a Gödi TSZ privatizációjakor az ember mindig is igen aktív szerepet vállalt az elpusztítására irányuló törekvésekben. Ennek során a terület egykori és jelenlegi tulajdonosai a természetkárosító lépéséktől sem riadtak vissza. Amint azt a „Google” 2000-ben készült légi felvételein is látható, az akkori tulajdonos mélyszántást végzett a mozaikos, pusztafoltos-lápos terület vízzel nem borított részein, degradálva a terület több ezer védett növényének otthont adó homoki gyepeit és láprétjeit. A későbbi tulajdonos pedig parlagfű gyérítésre hivatkozva vágatta ki a fűzfákat és irtotta a lápcserjéseket.


Auchan által pénzelt favágó brigád igazoltatása a dunakeszi lápon 2010. 09. 24-énAuchan által pénzelt favágó brigád igazoltatása a dunakeszi lápon 2010. 09. 24-én

További idézet a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezéséből: „Ezt követően az M0 és 322. sz. utak megépítése, tehát emberi beavatkozás következtében kezdődött meg a terület elvizesedése és a vízkedvelő növények megtelepedése, főleg az utak vízzáró és vízduzzasztó hatása miatt. Fokozta ezt a hatást az is, hogy nem került kiépítésre a 180 sz. vízelvezető árok, így a felgyülemlő víz nem tudott a területről lefolyni.”

A fenti, a természettudományosság legalapvetőbb törvényszerűségeinek is ellentmondó hamis állításokkal szemben a következő a tényekkel igazolható valóság:

1998-tól az M0-ás út építésekor kezdődtek meg azok a jelentős földmunkák, amelyek a Mogyoródi-patak mentén Rákospalotától Újpesten át egészen a Duna vonaláig átalakították a táj eredeti arculatát. Az építkezés következményeként az egész régióban súlyos károkat szenvedtek el a vizes élőhelyek, teljesen eltűntek a Mogyoródi-patakot kísérő tőzegpáfrányos lápok, lápcserjések mocsárrétek és láprétek. A pusztítást csak a dunakeszi láp élte túl. A tájrombolásról készült archív filmfelvételek a http://www.tozegto.freeweb.hu/ oldalon (forrás: Kriska Gy. (2001): Újpest és környékének természeti értékei. (60 perc) Óceán TV) tekinthetők meg.

Miután az Auchan a Dunakeszi Ipari Park déli részére települt az áruházhoz vezető utat a dunakeszi lápon keresztül akarták átvezetni, ám ez a civil szervezetek ellenállása miatt meghiúsult. Dunakeszi önkormányzata végül a láp déli részén keresztül építette meg a 322. sz. utat, ami miatt a Levegő Munkacsoport pert indított. A pert elvesztette Dunakeszi önkormányzata, de addigra az út már megépült. A már visszafordíthatatlan természetrombolás miatt a Levegő Munkacsoport elállt az út elbonttatásától, ennek cserébe viszont kerítést állítatott a láp magterülete körül és az úthoz olyan vízterelőket építetett, amelyek gátat szabnak a 322. útról az olajos sólé lápba való folyásának.

A fellebbezésben szereplő hamis állításokkal ellentétben a terület állandó vízellátottsága a következő természetföldrajzi okokra vezethető vissza. A táj a kiskunsági homokvidék folytatását jelenti észak felé, amely Pesttől északra már beszorult a Duna és a Gödöllői-dombvidék közé, egyre keskenyedik, majd Vácnál meg is szűnik. A homokdombos vidék magas terasszal zökken le a Duna sík, ártéri szintjére. A teraszban lévő talajvizek a teraszperemen sokfelé, így Pest északi határában a dunakeszi lápnál is a felszínre fakadnak évezredek óta. Az egyenletes, biztos vízellátás hozta létre azokat az állandó vizű lápokat, melyekben az évszázadok folyamán jelentős tőzegréteg képződött. A homokbucka-vidék magasabb részeinek száraz pusztagyepeinek és a buckaközi mélyedések vizes élőhelyeinek váltakozó együtteséből a Duna - Tisza-közén is csupán hírmondó maradt, hát még milyen ritkaság a sokkal sűrűbben lakott Pesti-síkon, Budapest és Vác között. A kevés megmaradt természeti kincs egyik gyöngyszeme a dunakeszi lápvidék.

További idézet a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezéséből: „Ezt a nem természetes vizesedést erősítette tovább a szomszédos telken (horgásztavon) folytatott, a vízszint pótlását hivatott vízszivattyúzás is. Nyilvánvalóan ennek hatására is kerültek át és telepedtek meg a területen azon növények is, amelyre alapozva a tisztelt Felügyelőség meg kívánja állapítani a terület védett jellegét. Mivel tehát a terület nem minősülhet természeti, vagy természet-közeli területnek, álláspontunk szerint nem eshet a törvény által védett ex lege védettségű láp fogalma alá.”

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület indoklásának utolsó bekezdésében az Auchantól és Dunakeszi Önkormányzatától átvett mind a józanésznek, mind a természettudományos szemléletnek gyökeresen ellentmondó korábban már elhangzott érveket fogalmaz meg. Ezáltal merényletet követ el a hiteles természettudományos szemléletformálás és oktatás ellen, amelyben tanítók, tanárok és egyetemi oktatók harcolnak vált vetve az áltudományosság mételye ellen. Már a felvetés szintjén is vérforralló egy olyan otrombaság megfogalmazása, amely például a lápon élő védett tőzegpáfrány többtízezres populációjának megjelenését felelőtlen emberi beavatkozásokra vezeti vissza. De jó is lenne, ha ilyen egyszerűen lehetne revitalizálni az ember által tönkretett területeket. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület beadványában megvádolja a láppal szomszédos területen működő horgászegyesületet is, ami jól illik abba a bosszúhadjáratba, amit a lápot elpusztítani igyekvők folyamatosan alkalmaznak rendőrségi, önkormányzati és ügyészségi feljelentések formájában a civil ellenállás kulcsszereplői ellen.

A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület fellebbezésének elemzése végén fel kell tennem a következő kérdést: Vajon helyt ad-e és befogad-e az Országos Környezetvédelmi Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség egy a Magyar Tudományos Akadémia hivatalos nyilatkozatával teljesen ellentétes, és cinikus módon egy „környezetvédelmi” szervezet által benyújtott fellebbezést? Reménykedhetünk-e abban, hogy az állami természetvédelmi hatóságok számára jelent még valamit egy akadémiai állásfoglalás és a természettudományok becsülete?
Letölthető cikk további képekkel: Válasz a dunakeszi láp védelmében (601 KB word)

         1 hozzászólás

Címkék: botrány bojkott auchan dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr103333373

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

crexcrex 2011.11.13. 10:42:00

Ocsmány és felháborító,h azon megy a vita vajon láp v nem láp a terület.Ha "csak" egy legelő v füves mező lenne akkor sem kellene Auchant építeni.
És ami a legvisszataszítóbb,hogy a természetvédelem emberei,akik törvényeket hoznak engedélyeztetnek és korlátoznak,vagyis inkább nem korrupt,becstelen..stb emberek.És mit csinálhat az akinek nem tetszik vmi?Felháborodva internetes oldalakon ömlenghet vagy odaláncolhatja magát mondjuk egy fához.És mit ér vele?Majd a nagymamája v a szomszédja a megépült Auchanból vesz zoknit meg olcsó kenyeret...