Magyarországon járt a nemnövekedés atyja

PPJ         2011.03.30.

Forrás: Origo - "Egy generációnak egy mosógép" - interjú a növekedéstagadó francia közgazdásszal

Kevesebbet dolgozunk, kevesebbet utazunk, kevesebb tárgyat használunk, de azok hosszabb ideig működnek majd, a ma ismert pénz pedig eltűnik az életünkből - ilyen lesz a nem túl távoli jövő, ha megvalósul Serge Latouche francia közgazdász növekedés nélküli gazdasága. Latouche az [origo]-nak azt mondta, fel kell számolni a kapitalizmust, mert az jelenlegi formájában nem tartható fent, de ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a kőkorszakba.

http://static7.origos.hu/i/1103/20110326sergelato1.jpgSerge Latouche - fotó: Fekete Hajnal

Serge Latouche és a nemnövekedés

Serge Latouche közgazdász és filozófus, növekedéstagadó, a Paris-sud Egyetem nyugalmazott professzora, az észak-déli gazdasági és kulturális kapcsolatok szakértője, a Nemnövekedés (Décroissance) mozgalom egyik alapító tagja. A nemnövekedés diszkrét bája című kötetének frissen megjelent magyar fordítása alkalmából járt Magyarországon. A könyv 2006-ban jelent meg Franciországban.

A nemnövekedés egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a második évezred elején, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz.

- Növekedés nélküli gazdaság - az ön által kidolgozott elmélet szerint ez a jövő. De hogyan fog kinézni a növekedésmentes társadalom? Kis helyi közösségekben termelgetjük az élelmiszert, ruhát szövünk magunknak, és soha nem utazunk sehova? Nagyjából egy ilyen világ képe rajzolódik ki a könyvéből.

- Egyelőre még nem tudjuk, milyen is lesz pontosan a növekedés nélküli társadalom. Az biztos, hogy a jelenlegi folyamatos növekedésre alapozott rendszerrel szakítani kell, mert ez nem fenntartható. Az is biztos, hogy az a társadalom sokkal lokálisabb lesz, kisebb méretű vállalatok lesznek, kevesebb hulladékot fogunk termelni. Kevesebbet is fogunk utazni, mivel nem lesz elég kőolaj. De azért sem fogunk nagy távolságokra utazni, mert a kis helyi közösségek miatt nem lesz szükségünk arra, hogy rövid időn belül sok helyre eljussunk. A helyi termelés miatt pedig szállítani is kevesebbet kell majd.

- Akkor ez maga lesz a kőkorszak.

- Nem, ez nem azt jelenti, hogy kőkorszaki körülmények között fogunk élni, az a rendszer is lehet majd nagyon szofisztikált, de minden kisebb méretű lesz, és mindenből kevesebb lesz. Vagyis kevesebb haszontalan, de több jobb minőségű dolog vesz majd minket körül.

- Könyvében azt írja, hogy ebben a növekedés nélküli rendszerben nagyobb lesz a foglalkoztatottak aránya. Hogyan valósul meg, hogy egy kevesebbet termelő és fogyasztó rendszerben többen dolgoznak, mint most? Ezek szerint szinte mindenki dolgozni fog, de naponta csak néhány órát?

- Kevesebbet fogunk dolgozni, másképpen, és megosztjuk a munkát. Jelenleg mindenki egyre többet dolgozik, ami jelentős stresszt okoz, miközben egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezt meg kell változtatni. A nemnövekedés koncepciója szerint kevesebbet dolgozunk, hogy értékesebb életet élhessünk.

- A könyvében az ökoszocializmust említi, mint a jelenlegi rendszer lehetséges alternatíváját. Miért nem elég a környzettudatos ökokapitalizmus? Szépen, fokozatosan minden vállalat elkezdené beépíteni a kiadásaiba a külső gazdasági hatások költségeit, a termékeik egyre drágábbak lennének, mi pedig kénytelenek lennénk egy kicsit kevesebbet fogyasztani.

- Ne kerülgessük a forró kását! A kapitalizmussal szakítani kell, mert egyszerűen, amire épül, a folyamatos felhalmozás logikája, hosszú távon nem tartható. Amikor arról beszélek, hogy ki kell lábalni a kapitalizmusból, akkor nem arra gondolok, hogy teljesen meg kell szüntetni a piacokat, a pénzt, vagy mindent államosítani kell. Amit fel kell számolni, az a kapitalizmus szelleme. Megértem, hogy vannak negatív jelentései a szocializmusnak Magyarországon, ezt el is kerülhetnénk azzal, hogy ökodemokráciáról beszélünk. Olyan azonban, hogy ökokapitalizmus, biztos nincs. Azzal még mindig megőriznénk azt a logikát, hogy a természeti erőforrásokat termékekké alakítjuk, miközben tönkretesszük a környezetet. Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet. Hiába adunk el környezetkímélő autókat, ha abból is egyre többet adunk el, az ugyanúgy növelni fogja a rombolást. Amikor azt mondják, hogy zöldkapitalizmus, akkor éppen át akarnak verni. Olyan egyszerűen nem létezik.

A nemnövekedés társadalma -  a mennyiség helyett a minőség a fontos

- Hogyan működne az ön által felvetett bioregionális pénzrendszer, illetve a regionális monetáris rendszerek?

- A legjobb és legideálisabb megoldás az lenne, ha át lehetne alakítani az egész bankrendszert, és születtek is biztató kezdeményezések, mint például a kooperatív bankok Franciaországban, de a kezdeti biztató működés után mindig visszaalakultak hagyományos működésű bankokká. Jó lenne, ha a klasszikus bankrendszert át lehetne alakítani regionális, kooperatív bankrendszerré. Nagyon szeretem azt a mondást, hogy a pénz nagyon jó szolga, de nagyon rossz úr. A pénz közjószág, ezért nem lenne szabad olyan felügyelőre bízni, mint a jelenlegi pénzügyi közvetítői rendszer.

- Azt írja a könyvében, hogy a fogyasztói társadalom rákfenéje a reklám, a hitelezés és a termékek rövid élettartama. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nélküli világában az első kettő nem létezne, a terméket pedig a lehető leghosszabb élettartammal terveznék?

- A termékek hosszabb élettartamának megvalósítása valóban az egyik legfontosabb dolog nemcsak ökológiai szempontból, hanem az állampolgárok iránti tiszteletből is. Semmi értelme annak, hogy 2-3 évente lecseréljük a használati tárgyainkat. Technológiailag kivitelezhető lenne, hogy egy mosógépet egy generáció használjon végig. A hitelezést nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, de mindenképpen vissza kell szorítani a mértékét. A reklámokban a hangsúlyt pedig az eladásösztönzés helyett az információátadásra kell helyezni, és szabályozni kellene, hogy a cégek, mondjuk, csak az árbevételük egy százalékát költhetik marketingre. Teljesen fölösleges globális reklámokra költeni: minek üdítőt reklámozni egy olyan embernek, aki finom helyi bort ihat? 

- Ön szerint mikor omlik össze a világgazdaság, ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia?

- A rendszer nem egyik pillanatról a másikra fog összeomlani, ez az összeomlás azonban már elkezdődött. De nálam felkészültebb szakértők már sokszor megbecsülték ezt az időpontot. Az olyan jelentések mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adott előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. Én 2050-et mondanék. A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig.

         12 hozzászólás

Címkék: videó válság gdp kapitalizmus ökológia fenntarthatóság degrowth nemnövekedés serge latouche

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr532785279

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Do you want to degrow? - Akarsz nemnövekedni? 2011.04.01. 09:16:11

"The logic of advertising so dominates the media that it views anything new - material, cultural or otherwise - as a product launch. And in any product launch, the key word is concept. So as discussion of décroissance (literally "degrowth&quo...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

térfél · http://httphatterfel.blog.hu/ 2011.03.30. 16:30:33

Ez egy jó ember lehet! Én is ilyen növekedés és kapitalizmus ellenes vagyok, mint ahogy mondja - nem juthatunk máshova! Jobb volna ezt békésen feldolgozni és szépen felkészülni a helyi gazdálkodásra - saját érdekünkben. Hirtelen minden más lehetne... megszabadulnánk lélekgyötrő kínjainktól, a kábítószerezéstől, hogy elviselhetővé legyenek a mindennapok. Helyette klassz kis tevékenységeink lehetnének, örömeink, elégedettségeink... tiszta és friss víz, levegő, finom zöldségek, gyümölcsök, jó sörök, és borok, néha pálinka is :) és sok sok örömteli tevékenység = jó egészség. Hát nem ezekért siránkozunk? De! Le a kapitalista felhalmozással , le a profit és a pénz imádatával, ami pedig öl - butít - és nyomorba dönt ... csak gondolkodni kéne újra megtanulnunk, és tervezni. és persze elégedettnek lenni :).

Gloucester 2011.03.30. 19:09:30

Túl optimista gondolatok ezek és hamis illúziót kelt. Közel sem lesz ilyen békés az átmenet, ami elkezdődött és nem fog 2050-ig tartani az átrendeződés. Nem értek egyet Serge Latouche-vel.

kormányzó 2011.03.30. 19:11:35

Ja! Marx pedig ostoba barom! Mondják a mai qrva okosok!

Deukalión 2011.03.30. 21:30:35

Érdekes elgondolás... Bár szerintem, a jelenlegi rendszer sokáig működhet még, ha hagyjuk... Az minden lény így az ember alap természetének egyik eleme az "explorer ösztön" mely folyamatosan új felismerésekre sarkalja... A "minél többet" és "mindig újat" elv ezért érvényesül, és úgy vélem nehezen lehet kiirtani magunkból... Ha ez egy működő elképzelés lenne, akkor a nomád önfenntartó társadalmak nem léptek volna ki a természet rendjéből...

Gloucester 2011.03.30. 22:12:32

@Deukalión: Egy másik blogból vettem az idézetet, de idekopizom, mert jól elmagyarázza, hogy miért fikció az itt elhangzott évszám és eseményleírás, azaz hogy miért nem működhet sokáig a jelenlegi rendszer:
valsag.org/blog/fuhl_adam/gyors_tenyeszreaktorok_jovoje
A lényeg: A tóriumos, sőt, a plutóniumreaktoros energiatermelés technológiai részletei olyannyira nincsenek még kidolgozva, hogy sok tudós abban is kételkedik, hogy egyáltalán lehetséges-e a technikai akadályokat legyőzni. És, mint minden mással is, alapvetően itt is az a hatalmas probléma, hogy KEVÉS AZ IDŐ. Az erőforrások jelen tempójú felhasználása mellett a világgazdaság teljes összeomlása maximum 5 éven belül bekövetkezik (esélyes, hogy még SOKKAL hamarabb). Ennyi időn belül egyszerűen LEHETETLEN ma még kísérleti fázisban lévő energiatermelési technológiákat a kívánt szintre felfejleszteni - a szükséges infrastruktúra kiépítéséről nem is beszélve. Pontosan ezért bukik a fúzió, de a napenergia és a szélenergia is. Egyszerűen nincs elég időnk és ipari kapacitásunk eleget építeni ezekből, hogy valóban megoldják a problémáknak akár csak egy kis részét is.

sovesztomesz 2011.03.31. 21:57:44

@Gloucester: hát, épp ezért kell kevesebbet fogyasztani, mert nem lesz mit felhasználni. régebben is azt szajkóztam, kisközösségeket kell alakítani...

...nem is lesz más választás azzal a jövőképpel, amit felvázolnak nekünk!

a békés átmenet meg emberi tényező ismét csak, véleményem szerint.

üdv.

Gloucester 2011.04.01. 00:10:42

@sovesztomesz: Régen is igazad volt.

Messze vannak egymástól az azonos gondolkodású emberek.

ProfM 2011.05.19. 22:22:17

Kedves barátunk ,Serge Latouche a jövöt a bankrendszer átalakításával képzeli el.Elég vicces gondolat egy elavult monetáris rendszer átalakításáról beszélni ,ezt csak a hatalom szeretné . Ha valakit érdekel egy élhetőbb világ képe akkor tanulmányozza www.zeitgeisthungary.com/ oldalt.Itt mérnökök ,szociológusok ,közgazdászok stb. vázolnak,egy ma még futurisztikus ám élhető világot.Az oldalon található videók tökéletesen vázolják a gazdaságunk és a föld mai helyzetét.
chibis.overstream.net/swf/player/oplx?oid=ubegmclvshr9&noplay=1
egy aktuális téma az oldalról.....

ProfM 2011.05.19. 22:22:36

@Gloucester: Az 5 éven belüli gazdasági összeomlással ,egy közgazdász barátommal egyetemben maximálisan egyetértek!
Az átmenet , hogy mennyire lesz békés vagy sem csak rajtunk embereken ,gondolatainkon múlik.Egy dolog biztosnak látszik , az intézményrendszereket el kell felejtenünk ...