Napikép: modern retro vörösiszap

PPJ         2010.10.10.

         2 hozzászólás

Címkék: környezetszennyezés környezet napikép ajka vörösiszap

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ma Élőlánc a budapesti belvárosért! - Botrány Rogánéknál: nyomul az izraeli ingatlanmogul

PPJ         2010.10.08.

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/r%c3%a9m%c3%a1lom.jpg

Ne felejtsétek, hogy ma van a demonstráció!

A Heti Válasz keményen megmondja!

http://hetivalasz.hu/uzlet/megis-leghajo-32311/

Botrány Rogánéknál: nyomul az izraeli ingatlanmogul

Vitatott magyar-izraeli ingatlanfejlesztés a Belvárosban

Áll a bál a Belváros szívét átformáló óriásépület körül. A Rogán Antal vezette kerület kiadta az elvi építési engedélyt, a szakma jelentős része viszont tiltakozik. Közben az izraeli tőzsdén jegyzett Inventech Hotels Group is belépett a projektbe.

Tennünk kell a Fidesz ellen, mert ezek sem különbek a többieknél és mindent be akarnak építeni! Van ahol már a választások után egy nappal lezúzták a természetet! Szörnyű! A szívem szakad meg Velencéért!

Most itt nem növényzetről van szó, hanem a város élő történtei szövetének szétzúzásáról és az UNESCO világörökség státusz elveszítésének lehetőségéről!

Mert azt hazudják, hogy konzervatív kereszténydemokraták, közben meg ugyanúgy az izraeli nagytőke letéteményesei!

http://roganantal.hu/gallery/image/rogan_antal_koszonom.jpg

Az Napi Gazdaság pozitívan értékeli a demonstrációt:
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=456503&place=cikk_rovat

Ikonikus épületek - de milyen áron?

Hatalmas vihart, nyilatkozatdömpinget és aláírásgyűjtéseket generált a legújabb belvárosi fejlesztés, az Új Városközpontként, avagy Bécsi utcai tömbradírként elhíresült projekt terve. A Bécsi utca Kempinski hotellel szemben lévő tömbjének, valamint a Deák Ferenc utca másik sarkán álló Gulyás-háznak - összesen öt épület - a lebontásával megtervezett multifunkciós - hotel, irodaház, kereskedelem - objektum a Fashion Streetet is megálmodó és megvalósító Csipak Péter nevével fémjelzett Csipak Aquisitonhöz fűződik, a koncepciótervet, -vázlatot a londoni sztáriroda, a Foster & Partners iroda készítette.

A tervlap.hu pedig a bejegyzésének alján linkeli a korábbi írásait az ügyről:
http://tervlap.hu/index.php?id=201010061151elolanc_a_budapest


Hívjátok meg az eseményre budapesti és agglomerációs ismerőseiteket!

Holnap lesz 5 éve, hogy megalakult az Élőlánc Magyarországért nevű ökopárt az A38-as hajón.

Alkossunk élőláncot az épületegyüttes körül!

         szólj hozzá

Címkék: budapest belváros zeppelin fenntartható építészet élőlánc magyarországért foster ház szivar ház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Lúgos vörösiszap-kármentesítés pofonegyszerűen

PPJ         2010.10.06.

"Néhány tízezer tonna talaj cseréje, vagy akár 100 ezer tonna sem az a nagyságrend, amit ne tudnánk teljesíteni" – mondja Bakonyi Zoltán, a MAL vezérigazgatója.

Negyven négyzetkilométerszer 20 cm talajvastagság az 8.000.000 köbméter talaj. Az tényleg tízezres nyagyságrend tonnában. Hát nem tudom. Van valakinek 8.000.000 köbméter cukra otthon? Nekem sincs. Így nem is tudom elképzelni mekkora anyagmennyiség ez. És mégis mire cserélnénk a talajt, tán pálinkára? :D Az addig oké, hogy rendelek a kertbe 8 köbméter talajt és szétterítem, vetek bele fűmagot, de 8.000.000 köbméter termőtalajt honnan szülünk? Mennyi idő ezt összegyűjteni? De ha Bakonyi úrnak ez csettintés, akkor jó, megnyugodtam.

Talán inkább kármentesíteni kellene a területet.

Azon gondolkodtunk ma az egyetemen, hogy hogyan lehetne egy ilyen borzasztó környezeti kárt, mint az ajkai lúgömlést elhárítani, megoldani.

Mert az biztos, hogy gipsszel nem. :D Ezen jót röhögött a szakvezetőnk. Aszondták a rádióban, hogy "azért kell a gipsz, mert az a vízben magához vonzza a vörösiszap anyagokat".

Ennyi erővel már azt is mondhatták volna, hogy a „vízbű veszi ki a zoxigént”. Kérem a gipsz egy nagyon stabil anyag, nem csinál az semmit a vízben, látványos intézkedés ugyan, csak semmit sem ér. Esetleg a szántóföldeken évtizedek alatt elérne valamit. De vízben és ráadásul azonnal biztosan nem kompenzál az semmit. Ismerik a viccet, hogy "Tudják mi a katasztrófavédelem? Tűzoltók vegyvédelmi ruhában..." Környezeti szaktudás semmi.

Sav kell ide a közömbösítéshez, ez általános iskolás kémia.

A sósav az egy jó megoldás, ha pontosan kiszámolták az arányokat, de egy erős sav amivel óvatosan kell bánni. Alig fog sikerülni.

Nátrium-hidroxid közömbösítése sósavval:

\mathrm{NaOH + HCl = NaCl + H_2O\,\!}

Vannak nekünk gyenge savaink is, csak abból iszonyatos mennyiség kellene. Tegye fel a kezét akinek van otthon több millió hektoliter ecetsava. Na de van egy gyenge sav, amiből lenne elég, mi több! Ez egy ilyen "életérzés"-sav, ami meghatározó a mindennapok trendi világában. Nélküle nem ritkulna a csontozat és egészséges maradna a fogzománc. Nélküle kevesebb műanyag és ALUMÍNIUM palack lenne világunkban valamint kevesebb elbutított tinédzser is. Igen, a coca-cóla. Hogy milyen sokoldalú a coca-cóla az egy ilyen környezeti katasztrófánál is megmutatkozik. Az ultimate-lúgsemlegesítő 2,7-es pH-val. Van belőle bőven, lehet locsolni a földekre, egyszer végre hasznos lenne! Micsoda reklám a cégnek!

Lúgos a környezeted? Használj coca-cólát! :D

Talán rájönnének az emberek, hogy mit isznak nap mint nap? :D

         8 hozzászólás

Címkék: vélemény természetvédelem környezetszennyezés környezet coca cola ajka vörösiszap kármentesítés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 2 trackback         

Élőlánc a budapesti belvárosért!

PPJ         2010.10.06.

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) 1998-ban nyilvánította október 6-át AZ ÉPÍTÉSZEK VILÁGNAPJÁvá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Ennek alkalmából adom hírül, hogy:

Védjük meg a budapesti építészeti örökséget!

ÉLŐLÁNC A BUDAPESTI BELVÁROSÉRT
Kristóf tér - 2010. október 8. 15.00 óra

Tiltakozzunk együtt Budapest történeti belvárosának szétzúzása ellen!

Ide kattintva aláírhatja az Építészfórum tiltakozó nyilatkozatát is.

Talán sokan még nem tudják, hogy a belváros szívében is „Sukoró léptékű” gigaprojekt előkészítése folyik, ami hamarosan átrajzolhatja Budapest világörökségi védelem alatt álló belvárosát.

A történelmi városszövet, az utca- és telekrendszer, a különböző korú épületek együttese évszázadok emlékezetét hordozza. Ebből ítéltek bontásra többet is a Bécsi utcában - a Brit Nagykövetségtől a Kristóf térig - hogy helyére egy otromba jószágot – a városképbe nem illeszkedő üvegpalotát építsenek a házak fölé emelkedő, szivar alakú építménnyel.  A negyvennégyezer négyzetméteres építmény alsó szintjein kereskedelem és bérirodák kapnának helyet, a tetőterasz fölött lebegő „léghajóban” pedig 120 szobás szálloda. A terveket egy angol sztárépítész irodája készíti. A tervhez a nyár derekán neves építészek adták jóváhagyásukat, annak ellenére, hogy az sem a fővárosi szabályozási tervnek, sem a Világörökség-zóna előírásainak nem felel meg.

A beruházás érdekében feláldoznának olyan építészeti és kultúrtörténeti emléket, mint az 1909-12 között áruháznak épület Fischer-házat, a modern magyar építészet egyik kiemelkedő alkotását, Gulyás Zoltán Chemolimpex székházát (1963), és két védelemre méltó eklektikus lakóházat.

A budapesti belváros ilyen mértékű átrajzolása az UNESCO által adományozott világörökségi cím elvesztésével járhat. Gondoljuk meg: megéri lecserélni a Belváros történetiségét őrző és felújítható épületeket egy léptéktelen, a környezetet túlterhelő, szó szerint „lenéző”, s ugyanakkor harminc év múlva a nagy név ellenére garantáltan eldobható architektúrával? Az energiafaló, rideg, tájidegen építmények ma már nem számítanak korszerűnek, még akkor sem, ha tervezőjük fenntarthatósági szakértőnek nevezi magát. A Belvárosban nem újabb jelképekre van szükség, hanem a közterületek rendbe hozására, az épületek egyenként történő gondos felújítására, ahogyan ez például a Deák Ferenc utcában is történt. Tessék a kortárs építészetnek a védett övezeteken kívül helyet találni, vagy a hely karakterét tiszteletben tartó tervet készíttetni, amilyen például a Deák-palota!

Ne fordulhasson az elő, hogy bármiféle korszerűségre hivatkozva, a magasabb rendű jogszabályoknak fittyet hányva, szakmai és civil szervezetek tiltakozását figyelmen kívül hagyva döntsenek a fejünk fölött ilyen horderejű ügyben! Ha ez egyszer megtörténhet, megtörténik holnap és holnapután is. Akkor nincs megállás. Nincs visszaút. Ne hagyjuk ezt!  Hívjuk fel a város és a kerület vezetőinek figyelmét arra, hogy nem erre kaptak felhatalmazást! Azért, hogy véleményünknek hangot adjunk, tiltakozásunkat demonstráljuk.

2010. október 8-án 15.00 órára várjuk szeretettel Budapest belvárosába, a Kristóf térre mindazokat, akik egyetértenek velünk, és ezt kifejezésre szeretnék juttatni.  Rendezvényünk végén élőláncot alkotunk a veszélyeztetett épületegyüttes körül.


Budapest, 2010. október 1.

Élőlánc Magyarországért

Kapcsolat: acsne.eva@gmail.com Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.

Élőlánc Magyarországért 2010

         1 hozzászólás

Címkék: budapest belváros zeppelin fenntartható építészet élőlánc magyarországért foster ház szivar ház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Csontvázpreparálás mesterfokon, avagy töltöttkáposzta ajkai módra

PPJ         2010.10.05.

"Tisztára mossuk a közéletet". :D Na ennyire azért nem kéne!

Alumínium... Tetszettek volna erre akkor gondolni mikor a melegszendvics alá a sütőbe letépik a fél méternyit, vagy mikor új biciklit vesznek a „hű de környezettudatos zöld vagyok” mozgalom nevében.

http://galeria.index.hu/belfold/2010/10/05/legifelvetelek_az_atszakadt_gatrol/1718017_e3148149f1d89e06f8010f1992082e72_ms.jpg

Csak hogy érzékeljük a méreteket: azok a sárga kis pontok hatalmas markolók és munkagépek. Állítólag 1.000.000 köbméter ömlött ki.

Nem titkolom, hogy ilyen esetekkor én George Carlin szellemisége szerint gondolkodom. Szóval „They’re building house in Hawaii and than they’re wondering why they have lava in the living room?!”, ugye? Ugye ez az eset lényege most is.

Zajlik most Magyarországon ugyanis egy kísérlet, melyben úgy gondolták, ideje lenne megvizsgálni, hogy mit okoz több ezer négyzetkilométeren a vasoxid fürdőkádból való kipancsolása. No ez olyanféle kád volt, hogy pár ember oldatba ment a 13,5-es pH-n... Megfürdettünk a lúgos vörösiszapban embert és tájat egyaránt.

"Semmilyen tekintetben nem veszélyes, és nem ártalmas anyagról van szó, nem okoz maradandó károsodást". - Bakonyi Zoltán, az Ajkai Timföldgyár igazgatója

vö. a kijelentést az alábbi videóval

"A nátrium-hidroxid (NaOH) marólúg, marónátron, nátronlúg vagy lúgkő egy fémes bázis. Vízben oldva erősen lúgos oldatot képez. ... A szilárd, vagy tömény oldatban lévő nátrium-hidroxid égési sérüléseket, maradandó sebeket, hegeket, valamint vakságot okozhat. Vízben történő oldása erősen exoterm folyamat, a felszabaduló hő égési sérülést, vagy gyúlékony anyagok belobbanását eredményezheti." forrás: Wikipédia

A cég közleménye szerint nincs semmi baj a vörösiszappal és a benne lévő oxidokkal. Ez a kijelentés önmagában nem hazugság, csak onnantól kezdve egy cinikus csúsztatás, hogy a technológia jelen esetben a timföldgyártáshoz a lúgos kinyerés. Persze önmagában a vörösiszap is környezetvédelmi kockázatokkal jár, de ha mindez pH 13.5-es oldatban van és hogy ezt elfelejtik közölni, na az szó szerint MARÓ gúny a halottakkal szemben! Fontos tudni, hogy a vörösiszap az új európai szabályozások értelmében nem veszélyes anyag! A vörösiszap (nézzék meg a képeket) nagy része a tározóban maradt. A pH 13.5-es lúg jött le a tetejéről! Ebben a paradicsomos töltöttkáposzta lében nem a vörösiszap a lényeg, hanem a lúg! És még a lúg is "csak" másodlagosan volt baj. Természetesen ha benne áll az ember vagy ha a szemébe kerül, az maradandó károsodást okoz. De ugye az emberek nem csak pár percig álltak a lúgban, hogy utána vízzel lemosva csak bőrpírt kapjanak. A katasztrófát sem elsősorban a lúg okozta, hanem a mechanikai hatás, az árhullám! Ezt fontos látnunk a sok bugyuta médiahíresztelés tengerében!

Mint azt ma az egyetemen megtudtam, a sugárzása a vörösiszapnak elhanyagolható. A bauxit nem sugároz, a technológia során nem adnak hozzá sugárzó anyagot, akkor mégis hol lenne az a sugárzás? Revideálnom kell a nehézfémtartalommal kapcsolatos kijelentéseim is. Ha a bauxitban nincs neházfém, sőt maga az alumínium is egy könnyűfém, akkor miért lenne nehézfémszennyezés most a baleset helyszínén?! Oktatónk (Weiszburg Tamás) megjegyezte, hogy a városi ember vérében alapértelmezetten több a nehézfém van egy átlag 7-es buszos utazás után!

Be kell látnunk azonban, hogy egy technológiának mindig megvannak a következményei is: speciel most nem csak az, hogy MEGAGIGA KÖRNYEZETSZENNYEZÉS TÖRTÉNT, hanem hogy az emberek is felismerték, hogy van pár nem rendesen kifundált ipari metódus amikre „társadalmunk” úgyszólván épül. Csak mikor kirúgjuk a létra fokait, miközben „felfelé” megyünk, akkor a végén nagyot koppanunk.

Képünkön a vidék kulináris gasztronómiája, a töltöttkáposzta ajkai módra

És ilyenkor érzem igazán elememben magam, mert bár mások kárán, de végre egyértelműen rámutatva beláthatja mindenki, amit a természetvédők és a környezetvédők szajkóznak a GMO-k, az atomenergia és a nehézipari környezeti kockázatok kapcsán. Tetszik tudni MOST van az a pont, hogy szépen ki lehet fejteni, miért iszonyat veszélyes techno-optimistának lenni, miért iszonyat buta és káros hozzáállás az emberek többségétől, hogy „á, majd a technológia megoldja”. Nem, a technológia nem megoldja, éppen, hogy okozza a problémákat. Minden újabb technológia felvet mondjuk másik 50 technológiai kérdést és még másik 50 etikai kérdést. Például, hogy szeretnénk-e ha egyszer véletlenül embertársunk nátriumhidroxidban oldódna. De természetvédelmi mérnökként, az én kérdésem meg az, hogy szeretnénk-e, hogy a több ezer és százezer faj pusztulásával az emberiség az ökoszisztéma összeomlása miatt a saját összeomlásához minél közelebb kerülne. És dettó a GMO-knál, dettó az atomenergiánál, meg egy sor technológiai kérdésnél! Sokan mondják, hogy a technológia az nem jó vagy rossz, az semleges: nahát ez esetben pedig semleges helyett eléggé lúgos....

"Az egyetlen felelősségteljes lehetőség az, hogy ilyen felelősséget nem vállalunk fel, mert lehetetlen valóban betartani. Ha mégis muszáj, akkor sokkal megfontoltabban kell megválasztani a helyet (vízrajzi, domborzati viszonyok és hasonló szempontok), illetve sokkal igényesebben kell megépíteni és karbantartani a tározót.

Elméletinek tűnik? Ökopatetikus? Kik azok a jövő nemzedékek?

Ma például mi. Pontosabban Kolontár és Devecser lakosai.
Akkor talán Almásfűzitőé is? Mindenki a Duna mentén? És Paks is? És…?"

- írja az Aftermodern blog a "Kik azok a jövő nemzedékek?" című bejegyzésben

A nátronlúg kiválóan roncsolja a növényi és állati sejteket, bár a csontozatot nagyjából békén hagyja, tehát kiváló csontvázpreparáló szer.

Aztán mi lehet a gond a vassal? Mert ugye a csevicében (borvíz) nem árt az. Balatonfürednél meg Parádnál direkt isszák az emberek. Nos a vas kiválóan elvonja az oxigént. Élővizekbe (mi másba?) kerülve tehát igen szeretetreméltó folyamatokat indít be. Aztán feloxidálva meg redukáló lesz, ami megint nem örvendetes. Ott lebeg a vízben egy kis Daphnia, lebeg csak lebeg, van, aztán jön a vas-oxid-hidroxid kolloid pelyhecske és szépen rácuppan bolharákunkra, ami szomorúan lesüllyed a víz fenekére és testének energiáit átadja az univerzumnak további hasznosításra. A kolloid részecskék külön örvendetes tulajdonsága, hogy felületén kiválóan tud hordozni nehézfémeket például, ami most ugye lesz is a környezetében bőven. Meg aztán úszkál a kis védett selymes durbincs, aztán hopplá, volt légzés, nincs légzés, a kopoltyúra tapadt a vas kolloid. Csodásak a környezeti rendszerek, annyira logikusak, annyira csak alapvető kémiára épülnek, hogy az már csodás. A karsztos területek hidrofizikájához nem annyira értek, de annak sem tesz jót egy ilyen szennyezésadag.

belekotty kommentje a Karmamédia blog Erős slaggal című posztjához

belekotty 2010.10.05. 13:15:01

"Khmm... vegyész vagyok. Ráadásul a szakdolgozatomat a timföldgyártás reakciókinetikájából írtam. A nátriumszilikát vízben jól oldódik, lásd vízüveg. Vádat kellene emelni az ellen aki azt a nyilatkozatot kiadta hogy ez a szar nem oldódik vízben. Igyon vízüveget és utána mondja hogy nem oldódik vízben!"

És még egy kellemes a végére. Most, hogy ez történt és hirtelen lett munkája a földmunkagépeknek, a kémiai kutatóintézetek munkatársai éjszakáznak, a katasztrófavédelem működik, ugye ez mind munkamegrendelés, ez mind pénz, ez mind pörgeti a GDP-t. Nem örvendetes, hogy nő a GDP? Mindenki azt akarja! Tökmindegy, hogy jobb- vagy baloldal, hogy városi vagy vidéki; megkérdezel valakit, hogy mi legyen, a válasz, hogy „nőjön a GDP”. A Katrina, Rita és Wilma hurrikánok 80 milliárd US dollárral EMELTÉK az Egyesült Államok GDP-jét. Biztos, hogy minden rendben van a gazdasági koncepcióinkkal? Hát nem csodálatos a világunk, hogy egy olyan gazdasági modell szerint van berendezkedve, ami akkor nő, ha minél nagyobb a pusztítás mértéke?!

A modern gazdaságtan hatalmas adóssága, hogy a negatív externáliákat nem sikerült még teljesen beépíteniük a költségek közé. - írja a nivo.blog.hu

HVG Nagyítás fotógalériája

Ja, azt mondtam már, hogy az almásfűzitői ugyanilyen kétszer nagyobb és a gátja egyben a Duna gátja? :D Innentől kezdődik számomra a móka! "Móka", mert ép ésszel ezt felfogni nem lehet, csak nevetni rajta.

Magunkon.

Hogy mit tettünk ezzel a csodás, bizonyos határokon belül önfenntartó és öngyógító élőhellyel, a Földdel.

         7 hozzászólás

Címkék: vélemény természetvédelem környezetszennyezés környezet ajka vörösiszap

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 2 trackback