Detroit zöldülne?

meta_         2010.03.14.

Úgy látszik az Egyesült Államokban is kezdik érezni az idők szavát...

Detroit a 20. századi iparosodás szimbóluma, gyártották az autókat ezerrel, mára azonban eléggé lerongyolódtak, a válság hatására meg méginkább.

Az egy éve megválasztott David Bing polgármester abban látná a válságból vezetű kiutat, ha a városból újra "félig-vidéki" városka lenne. A 380 négyzetkilométer kiterjedésű Detroit  negyedét; 95 négyzetkilométert alakítanának vissza gyümölcsössé és egyéb mezőgazdasági művelésű területté.

Micsoda váltás. Nem fákat vágnak ki és szántóföldeket tüntetnek el, hanem üres házakat bontanak le. Így néz ki mostanság a szebb napokat látott kertváros:

 

Ilyen lesz belőle? 

         szólj hozzá

Címkék: ajánló város környezet fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A közgazdaságtudomány végórája

PPJ         2010.03.14.

Beszélgetés Hazel Hendersonnal

Az angliai születésű autodidakta Hazel Henderson az amerikai környezetvédő mozgalomban érett "alternatív" közgazdásszá, jövőkutatóvá, lapszerkesztővé, számos jónevű kutatóhely munkatársává.

A teljes beszélgetés itt olvasható. A beszélgetés a 3. Part nevű ökológiai folyóirat 1. számából származik. A 3. Part azoknak készült anno, akik a környezettel, egymással és önmagukkal való együttélés új útjait keresik. Még most is mily aktuális!

Itt egy általam kivonatolt rövidített verzió lesz közölve, amiben főleg a természethez kötődő kapcsolatunkról lesz szó: 

Kérdező: A könyveiben azt írja, hogy a közgazdaságtudomány álruhába bújtatott politika, nem tudomány, ezenkívül a közgazdaság különböző fogalmait is kritikával illeti - szinte az egész tudományt. Miért teszi ezt, és mik a mozgatói ennek a radikális kritikának?

H. Henderson: Nos, a mozgatórugói ma már közismertek minden állampolgár számára. A közgazdaságtudomány számításon kívül hagyja a Lét alapvető létrehozóját és fenntartóját, a Természetet: továbbá a mennyiségileg nem meghatározható társadalmi árfolyamokat és emberi problémákat. Van szerepe a közgazdaságnak, természetesen, de ez nagyon is korlátozott. Akkor értelmezték helyesen a közgazdaságot, amikor egyszerűen könyvelést jelentett. A közgadaság akkor vétett, amikor gyakorlatba hozta ezt az egyfajta imperializmust, és megpróbálta úgy kiterjeszteni, hogy mindenre rá lehessen húzni. És ez nagy bűn. Sokdimenziós világegyetemben élünk, a természetes világnak annyi dimenziója van, hogy a gondolat, hogy egyetlen tudományos séma összefoglalhatja e világegyetem minden dimenzióját, vagy akárcsak az emberi tevékenységet - interakciónkat állatokkal, növényekkel, a bioszférával, más emberi teremtményekkel - ez tényleg bűn. A büszkeségünk bűne.

Kérdező: Közelebbről mit kifogásol a közgazdaságban?

H. Henderson: Hol kezdjem?

Kérdező: Kezdjük a GDP-vel

H. Henderson: Egy közgazdász nagyon boldog, ha a GDP feltűnik valahol. Ha most kirohannék innen és elkezdenék autókat törni-zúzni, tönkretenni dolgokat, ablakokat betörni... biztos, hogy ott lenne rögtön a GDP. Előteremteni a javítókat, karbantartókat, üvegest, biztosítót... Mindegyiknek fizetnének is érte. Az ő működésüket persze észrevennék a közgazdászok. Micsoda idióta egy mérce ez a GDP! Összead minden létező jót és rosszat. 

Kérdező: Nem pontosan ez történik az ipari társadalomban is? Kreatív emberi élet helyett világméretű rombolás?

H. Henderson: Pontosan. Az alapvető dolgokat romboljuk szét, hogy a statisztikában a számok kijöjjenek. És ha ez olyan mérce szerint történik, ami a létező jót és rosszat "fejlődés" címszó alatt összedobálja - mind a közgazdaságban és máshol - ez őrültség. Fizetnünk kell majd a levegő tisztításáért, a víz tisztításáért, a toxikus pusztításokért... Aki ezt haladásnak nevezi, annak tényleg pszichiáterre van szüksége! ... És persze az egész a Természeten nyugszik. Különös módon a fiatal Marx mutatott rá erre, hogy a Természet a Teremtő. Marxot valahogy félrevitte a közgazdaságtudomány. Elveszett a tudományos pontosságban, hamis egyenletekben és hamis tudományosságban. Tévútra vitték. Ennek ellenére volt néhány nagyon jó ösztönös megérzése - mint például ez, hogy a Természet az egész dolog igazi teremtője. Abban reménykedem, hogy ezúttal eljutunk a közgazdaság tudományos módszerének radikális kritikájához. Most már tényleg nem maradhatnak többé a közgadászok a maguk kis területén, ki kell lépniük sokkal szélesebb intellektuális síkra: a biológia, zoológia, ökológia, asztrológia, filozófia, szociológia, politika területére. Nem engedhetjük, hogy minden más tudomány az ő nyelvükön beszéljen. Mint mondtam, ez a büszkeség bűne...

Kérdező: Tehát ön szíves-örömest eldobná az összes közgazdasági paradigmát úgy, ahogy van?

H. Henderson: Így van. Tudja... A közgazdászok a legmulatságosabb álmodozók. Nem ismerik el a termodinamika törvényeit, ezért nem értik a termelési folyamatot. Ha a termodinamika törvényei szerint állít fel az ember egy olyan modellt, amelyik kilokalóriában számol, mindjárt látható, hogy minden termelési folyamatban 15% elpazarlódik fűtésre, szennyezésre, és így tovább. Aztán ott van az entrópia törvénye: a folyamat minden mozzanatánál plusz energiára van szükség - ez azt jelenti, hogy egy bonyolult végtermék termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. Termodinamikailag a Természet a leghathatósabb. Gondoljon csak a mi bonyolult világunkra, amely tele van egymást átfedő hosszú folyamatokkal. Csak úgy tűnik, hogy közgazdaságilag jól működik a dolog, de ez azért van, mert sok elveszett energiát teljesen elhanyagolunk, és mert vezet minket a vakhit, hogy bármi áron mennie kell tovább ennek a bonyolult rendszernek. A mi iparunk termodinamikailag egyáltalán nem hathatós. És a kibernetikából és rendszer analízisből (system-analysis) tudjuk, hogy a rendszer részleteinek megváltoztatása darabjaira robbantja szét az egész rendszert. És ezt csináljuk. Csak apró részleteken próbálunk változtatni, míg az egész rendszer közben teljesen tönkremegy. Tényleg csak azért látszik eredményesnek a közgazdaság, mert annyi benne a homályos pont, és olyan sok tényezőt elhanyagol. Természetesen könnyű megalkotni valamilyen egyszerű illúziót saját magunknak és igazságnak tekinteni, ha elhanyagoljuk a való világ történéseit. Valóban, a közgazdaságtudomány nagyon eredményes abban, hogy NE lássuk, mi történik igazából, és tényleg az, aminek az elején neveztem: politikai álruhában, a közgazdászok vezetnek minket, és bekötött szemmel haladunk a világméretű katasztrófa felé, azt hívén, hogy a "végnélküli fejlődés" útján vagyunk.

Kérdező: A könyveiben a "nap korának politikájáról" (politics of the solar age) beszél, az emberek szövetkezésének, az interdiszciplináris együttműködésnek az új paradigmák, ötletek kidolgozására, az ún. informális szektor erősítésének szükségességére (önsegélyezés, létfenntartó tevékenységek, önkéntes munka, kooperáció, háztartásbéli tevékenységek, a közösségért végzett tevékenységek), a társadalmi jólét és az ökológiai egyensúly újfajta mutatói iránti igényről.

H. Henderson: Igen, ez mind kell, és nagyon fontos az emberek sokirányú tevékenysége. Véleményem szerint a poszt-ekonomikus eljárásmód legfontosabb eszközei a jövő tanulmányozása, megpróbálni kidolgozni különböző módszereket a lehetséges jövőbeli változtatások hatásáról a társadalomra, emberi tevékenységre, ökológiára és így tovább... Ezért hívom magam inkább jövőkutatónak, mint közgazdásznak. A jövőkutatók olyan emberek, akik megpróbálnak túlnézni a társadalom és a tudomány jelenlegi állásán, hogy láthassák a lehetséges jövőt és elkülönítsék a lehetőségeket. Ez ösztönzi az embereket arra, hogy végiggondolják a saját lehetőségeiket és eldöntsék, hogy milyen irányban induljanak a kívánt jövő felé, ahelyett, hogy több dologba fognak egyszerre. Az embereknek szükségük van erre, hogy elkezdhessék megváltoztatni a társadalmat és kezükbe vegyék jövőjüket.

Abban biztos vagyok, hogy szükség van ezekre az álmokra - az embereknek, az egész társadalomnak, a természetnek. Új paradigmákra, ha úgy tetszik.

Másrészt ez a vezetés problémája is. Mindenképpen újfajta vezetésre van szükség ahhoz, hogy az embereket egy ökológiailag és emberileg értelmes társadalmi szerveződés lehetőségéről meggyőzze. A régi vezetés, azok akiknek most van hatalmuk, nem irányíthatnak többé minket - nem bízunk már bennük, mert egy olyan korszak részesei, amelynek közeleg a vége. Azok az igazi vezetők, akik a szomszédságban szerveznek, helyi szinten, alulról, azok az emberek, akik azoknak a dolgoknak a megváltoztatására törekednek, amelyek igazán lényegesek: az élet minősége, ökológiailag értelmes emberi tevékenységek folytatása, helyi erőforrások felhasználása, ön-organizáció. Azt hiszem, nagyon lényeges összehozni az olyan embereket - nem pártokat, intézményeket, nagy szervezeteket -, akiket érdekel a Természet sorsa, a demokrácia kérdése, az állampolgári jogok, azokat a tudósokat, akik nyitva vannak a változások felé, alsóbb néprétegbeli kezdeményezőket és a munkás-megmozdulások vezetőit és részeseit.

Hurrá! Ilyen embereket a döntési pozíciókba!

         16 hozzászólás

Címkék: politika tudomány természet ökológia közgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép

PPJ         2010.03.13.

         5 hozzászólás

Címkék: kép tudomány vallás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

2010 - Egy fecske csinál már csak nyarat!

PPJ         2010.03.13.

Már 2007-ben furcsa volt tanulni (nem értem, hogy a tanárok, hogy nem sírták, vagy röhögték el magukat; vagy tényleg ennyire agymosottak a saját szakmai beképzeltésgüktől?), hogy 2010-re az EU célul tűzte ki a biológiai soksféleség pusztulásának megállítását!  (Számomra ugyanilyen aggasztóan "vicces", hogy a 2015-re célul kitűzött, "az EU vizeinek jó állapota"  valóban megvalósulna. Mivel belülről látom az ügyet, ezért már most közölhetem veletek,  2015-ben a hírek arról fognak szólni, hogy "sajnos nem sikerült"...) No szóval ezért lett 2010 a biodiverzitás éve. (Akarom mondani a Biológiai Sokféleség Világvégének az éve!!! Mert hát, micsoda meglepetés, kiderült, hogy nem teljesültek a 2010-es célkitűzések a negatív trendek csökkentésére. Persze nyilván nem kell a nagy nyilvánosságnak bevallani, elég egy eldugott helyen egy eldugott mondat, amit egy eldugott hírportál leközöl. De ettől még továbbra is csak vásárolunk bele a nagy hazug CSR lebomlóba.) Szóval idén kellett volna megállnia a biodiverzitás pusztulásának.  (Remélem nem kell ecsetelnem, hogy ez azt kell, hogy jelentse, hogy beszüntetjük az ipar és a mezőgazdaság jelenlegi féle tevékenységét és áttérünk fenntarthatóra.) Tehát a fölébb és az alább leírtak miatt is lettek a 2010-es év madarai a fecskék. Mert kurva nagy gáz van a fecskékkel! Mindhárom fecskefajunk nagy szarban van, csak sajnos nem a sajátjukban!

 

Hosszútávú vonuló fecskefajaink (partifecske, molnárfecske, füsti fecske)
állománya folyamatosan csökken (Grafika: Kókay Szabolcs).

Aggasztóak a friss fecskeállomány-elemzések: ha a tendencia folytatódik, 2020-ra a többségük kipusztulhat Magyarországról!

Hurrá! Micsoda megkönnyebbülés ez a szúnyogirtó és riasztó módszereken dolgozó gyáraknak! Szabatosan fogalmazva: RÖPÜLNI fog a gazdaság! Minek ide fecske, ha a konnektorba is bedughatok egy mérget eregető kütyüt, meg lyukacsos kőolajszármazékot is tehetek az ablakba, ami aztán jól kívül tartja a természetes ragadozó híján hemzsegő szúnyogáradatot; a szemem fókuszát és a testememet pedig párkányon belül...

Hol is voltak régen fecskék? Van ugyan még olyan hely manapság is például, ahol több száz lovat tartanak hagyományos módon, szénával almozva. De alig van istállónként egy-két fecskefészek. A régiek helye ott van, sorban a gerendák oldalán. No de hát permetezéssel irtják a  legyeket. Ezzel a permettel telítődik a fecskék mája, meg az énekes madaraké, ezért halnak ki! Az ökológusok jól tudják, hogy a vegyszereken kívül a magyar állattenyésztés összeomlása a másik fő felelős (nincs trágya, nincs rovar, nincs kaja), valamint a Szahara terjeszkedése, melyet a fecskéknek költözéskor étlen-szomjan kell átrepülniük, egyre hosszabb a táv, amit egyre kevesebben bírnak. 

A Szahara nagyon komoly probléma! Vannak madarak akik a tengerparton illetve a Nílus völgyében utaznak, mások azonban számunkra érthetetlen módon nekivágnak a közepén keresztül. És akkor aki középen jön, az leszall Máltán, ahol az egyik legfontosabb nemzeti sport az, hogy a beszálló vándormadarakra célbalőnek a tengerparton. Nem eszik meg őket, hanem csak úgy sportbol. Tehát elég húzos nekik idejutni, szegényeknek.

Meg hát ebben a szatyorban folytanám meg azt a vidékre költöző városi embert, aki nem tolerálja friss hortobágyi házának eresze alatt eme madarat.

Meg hát ezeket sem az áruház eresze alá szerelném, hanem az áruházot vezető ember ágyába, csak, hogy érezze milyen jó dolog nem pihenni, nem aludni, szaporodni nem tudni.

A klímaváltozás, az élőhely-átalakítás, a környezetszennyezés és a szándékos emberi pusztítás mellett a felelőtlen hulladékkezelés is öl. A képen molnárfecske szülő nézi elpusztult fiókáját, akinek a nyakára a sár fészekanyagba került bálazsinór-szál tekeredett, ami szó szerint felakasztotta és megfojtotta madarat, melynek  következtében az egyre fogyatkozó új fecske generáció egy újabb fontos tagja veszett oda.

És van megoldás! Úgy hívják, hogy fecskepelenka és mesterséges molnárfecske telep.

No de nem ollózok tovább az idézett MME cikkből, hanem olvassátok végig.

         5 hozzászólás

Címkék: mme fecske biodiverzitás biológiai sokféleség eu vki

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Képregény 64

PPJ         2010.03.12.

http://polyp.org.uk/cartoons/environment/polyp_cartoon_GMO_Genetics.jpg

Az apropó az, hogy aki nem tudná: a GMO lobbi ismét elkezdett nagyon nyomulni! Gondoltam adok egy kis magyar muníciót a bloggerek kezébe.

         szólj hozzá

Címkék: képregény gmo polyp

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark