Az emberi tevékenység káros hatásai a bioszférára

PPJ         2010.06.30.

Épp tételeket tanulok a pénteki ELTE környezettudomány MSc szóbeli felvételire. Az egyik tétel részét megosztom itt veletek. Mi, "sötétzöld", "tudománytalan", "ökofasiszta" (mik is hangzottak el még ezen a blogon?) ja igen, "majd kinőjük" emberek, mi már csak ilyen "hülyeségeket" tanulunk...  Én is ilyen szemen szedett hazugságokra építem mondandóm... Azért nem bánom, ha elolvasátok és másokkal is elolvastatjátok.

 

---------------------------------------------------------------------------------------------------

 

            Az ember a többi élőlényhez hasonlóan környezetét mindig is alakította, de a civilizáció nyomán ezek a lehetőségek a bioszférában eddig soha nem látott szintet értek el. Míg a többi faj csupán beleszólt saját természetes ökoszisztémájának működésébe, az ember ezt leradírozva, teljesen a maga elképzelései szerint alakított a ki, létrehozva az agrár- majd urbánökoszisztémákat. Saját érdekeit szolgáló átalakításait a már emlegetett hierarchikus szinteken ennél tovább is kiterjesztette. A természeti táj helyére a monoton mezőgazdasági táj (agrár-sivatag) és az energiafaló, szennyező iparvidék került. Az emberiség létszáma robbanásszerű növekedéssel az utóbbi két évszázasban meghatszorozódott, az ezredfordulóra a hatmilliárdot is meghaladva. Ezzel már az egész bioszféra átalakítása is megvalósult. Egyes kutatók becslése szerint már a 80-as években az emberiség a szántóföldi nettó primer produkció (növényi termelés) 40%-át kisajátította élelmiszer-, takarmány-, rost- és fakitermelés céljából.

            Ilyen mértékű átalakítás a bioszféra működésére is hatással kellett legyen, bár a válaszadás a rendszer méretei folytán bizonyára jelentősen késik. Ennek jelei azért már mutatkoznak. A szén-dioxid-szint 2 évszázad alatt 270 ppm-ről 360 ppm-re nőtt, az ózonpajzs megvékonyodott, sőt helyenként és időnként ki is lyukadt, az óceánok halállománya jelentősen csökkent, óriási a veszteség a termőtalajban is, s tovább is lehetne sorolni a kezdődő bajokat.

            Az igazi probléma ott van, hogy mindezt emberi mércével mérve fokozatosan kapjuk, s ma már szinte összehasonlítási lehetőség sincs az érintetlen természettel. Pedig az „fenntartható” módon működött a szárazföldi rendszerekben (terresztris ökoszisztémák) négyszázmillió évig, míg az agrár- és ipari-városi rendszerek ennek csupán egymilliomod részével büszkélkedhetnek. Tisztában kéne tehát lennünk azzal, hogy az ember dominanciájával mi változott a bioszférában, ennek milyen további konzekvenciái vannak, s mindez milyen hatással lehet ránk, emberekre.

            A bioszféra fenntartásához és működéséhez szükséges energiát évmilliárdokon át szinte kizárólag a napfény biztosította. Az ember, mint vegyes táplálkozású faj ezt a növények és állatok közvetítésével kapta meg. A többi állattól eltérően az ősember a növényi és állati energiát már nemcsak táplálék céljára hasznosította. A fa égetésével felszabaduló hőenergiát, háziállatok erejét vagy a szél- és vízenergia hasznosítását hamar megtanulta. Mindez megújuló energiaként állt rendelkezésre.

            Radikális változás a fosszilis energiaforrások kiterjedt alkalmazásával következett be. Az energiaigényes gépekre alapozott ipar, az elektromos áramot fosszilis energiából termelő rendszerek elterjedése, a közlekedés motorizálása, fűtés, hűtés, feldolgozás, átalakítás mind-mind óriási energiafelhasználást jelentett. A növénytermelés, mely korábban az ingyenes napenergiára és az emberi vagy állati munkára alapozva a terményben hasznosítható energiát kötött meg, a modern rendszerben jóval több energiát fogyaszt el, mint amennyit a termék ad. Mindez a fosszilis energiaforrások felhasználásával történik. Ennek pozitív oldala a magas terméshozam, mely áttevődött a népesség gyarapodására s ennek további kedvező és kedvezőtlen tendenciáira.

            Az ember energiaigényes tevékenységének zöme ma is a bioszféra korábban megtermelt és elraktározott készleteinek rovására történik. Mindez a szennyezés fokozódásához vezetett.

            Az ember szén-dioxidot, szén-monoxidot, metánt, freonokat, nitrogén-oxidokat, kén-dioxidot bocsát a légkörbe. Hasonlóan, szinte vég nélkül lehetne sorolni a vizet és a talajt jelentősen szennyező anyagok listáját. Ezek között látszólag ártalmatlan, természetben is előforduló anyagok koncentrációnövekedése (pl.: nitrát, foszfát) toxikus szerves vagy szervetlen vegyületek, sugárzó anyagok könyvtári anyaga jelzi az ember hatását a bioszférára. A mérhető következmény, legalábbis eddig e listához képest még csekély. A szén-dioxid, a metán és a freonok hatására globális felmelegedés indult be. Szerencsére egy másik szennyezés, a kén-dioxid által keletkezett szulfát-részecskék a túltelített légkörben kitűnő párakicsapódást biztosítanak, így ez a besugárzás csökkentésével eddig összesen félfoknyi globális melegedést eredményezett. A freonok ózonpajzs-pusztító hatása már nem ilyen szerencsés, s a kéndioxid- és a nitrogénoxid-szennyezés hatására is savas esők esnek szinte az egész északi féltekén, komoly gondot okozva az erdészetnek.

            Az emberiség létszámának és fokozódó tevékenységeinek folytán jelentősen megcsappant a bioszféra élő anyaga, a biomassza. A természetes vegetáció maradványainak kutatásából tudjuk, hogy hazánk a mérsékelt övi lomboserdők zónájában van, s így emberi beavatkozás nélkül az ország legnagyobb részét erdő borítaná. Ezt mára majdnem 80%-ban sikerült eltűntetni, helyén mezőgazdasági művelés alatt álló szántók, lakott területek, kisebb részben rétek, legelők, gyümölcsösök vannak. Ez nem hazai specialitás, hanem globálisan is jellemző. A hiányzó szerves szén tömegének fele ma a légkör szén-dioxid szintjét növeli, a másik része az óceánok karbonát-süllyesztőjével ma még eltűnik előlünk.

            Az emberi tevékenység egyik legkülönösebb és legkiszámíthatatlanabb hatású bioszféra-bolygatása a biodiverzitás csökkentése. Egy hazai, természeteshez közel álló tölgyerdőben 100-200 féle növény, ezerféle állat (főleg rovar) és még számos mikroszervezet él. Ezzel szemben egy nagyüzemi kukoricatáblán a vegyszeres növényvédelem (herbicid, fungicid, inszekticid stb.) alkalmazásával szinte csupán egyetlen fajt, a kukoricát látjuk. A monokultúrák szélsőséges formájában még a genetikai diverzitás is hiányozhat. Egy ilyen monokultúra roppant labilis rendszer, és csak óriási energia-befektetéssel tartható fenn. Még így is időről időre új típusú rezisztens kártevők jelennek meg újabb feladatokat adva a növényvédelem és a nemesítés kutatóinak.

            Az alkalmazkodás természetes, darwini mechanizmusát itt a nemesítés vette át, mely a felhasználható diverzitás hiányával küszködik. A kis diverzitású, labilis agro-ökoszisztémák a bioszféra egyre nagyobb hányadát teszik ki. Vajon elláthatja-e ez a rendszer ugyanazt a szerepet, amit eddig az ezzel teljesen ellentétes természetes ökoszisztémák oly tökéletesen teljesítettek?

         6 hozzászólás

Címkék: ember ökológia bioszféra

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr702120912

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jand 2010.06.30. 15:06:56

Részlet Vida Gábor "Gaia kisemmizése" című cikkéből. Azért említsd a forrásaidat.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.30. 15:17:49

@Jand: nem tudtam! említettem volna. én most nem ott olvastam hanem a felvételi kidolgozott "A" tételsorai között.

Zaga · http://zagaspoint.blog.hu 2010.06.30. 16:10:42

Személy szerint én is kurvára unom, hogy ezt újra és újra el kell magyarázni embereknek, lehetne mondjuk a megoldással foglalkozni helyette.
Vagy szarunk a hülyékre és tesszük amit jónak látunk, mivel nagyon valószínű, hogy nekünk lesz igazunk, és ezt egyre többen Nem tudom hallottál-e a BME-n működő egyetemi Zöld Körről, mi( mondjuk főleg az aktívabb társaim) ezt a vonalat próbáljuk erőltetni.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.30. 16:17:38

@bulzaga: egyetértek, szerintem sem lenne szabad ebből a szempontból demokratikusnak lenni és minden hülyének átadni a szót. szerintük nincs klímaváltozás, szerintük nincs C14-es kormeghatározás, szerintük nem a HIV okozza az AIDS-et, szerintük az ökológia az modernkori fasizmus, szerintük előbb az embert kell megvédeni és csak utána a természetet....
NO COMMENT.
Jó hogy működtök, és jó hogy így gondoljátok szerintem. Egyetértésre várni olyanok részéről akiknek nincs meg a helyes döntéshez a tudásuk (és már ott le vannak maradva, hogy az ip. forr. óta mennyi antropogén hatás van) nem lehet. Ki kell venni a kezükből a döntést és cselekedni végre, mert felőlük tönkre is mehet akár az egész bioszféra: úgyse tudják miért fontos az... és kb. 1000 év tudatos oktatás kellene egy ökotudatos emberiség kineveléséhez. Én jelenleg így látom. Az optimisták balfasz szemüvege félig fent van. :D

¿Qué tapas hay? 2010.07.01. 09:59:49

Ez szép összefoglalás, tetszetősen megfogalmazva. Mindemellett én nem tudom belőle kiolvasni, hogy mi lenne a szerző szerint az üdvözítő megoldás?

Adott egy helyzet, szépen leírva. Node mit kellene csinálni? Állítsuk vissza az ipari forradalom előtti állapotokat? Mit csináljunk akkor azzal a fölösleges ötmilliárd emberrel?

Egyáltalán, Magyarország jelenlegi területe hány embert tudna eltartani? Hárommilliót?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.07.01. 10:47:24

@¿Qué tapas hay?: nagyon óvatosan mernek csak fogalmazni az ökológusok. Az egyház azonnal betámadja őket. Cousteau-t, Attenborough-t, bárkit. Mert ugye az emberi élet "szent". Csak ha így gondolkodunk akkor a végén lesz 15 milliárd ember és nulla bioszféra, csak sivatagok, és akkor csodálkozunk, hogy hová tűnt a víz és az élet: hát megettük és megittuk. Márpedig ezt ( hu.wikipedia.org/wiki/Izmael_%28k%C3%B6nyv%29#A_korl.C3.A1tozott_vet.C3.A9lked.C3.A9s_t.C3.B6rv.C3.A9nye ) a törvényt nagyon figyelembe kéne venni ahhoz, hogy helyes döntést hozzunk, különben ez csak egy mókuskerék, sőt, inkább egy szörnyű spirál. Mert az éhező szájakat be akarják tömni, akkor még több területet vesznek el a természettől, akkor az éhes szájak még több gyereket szülnek, mondván minden rendben, "van mit enni", és akkor a még több embernek még több ennivaló kell, de ezeket a termőterületeket megint csak a természettől veszi el az ember, és ez így megy addig, míg a bioszféra ezt nem bírja és összeomlik. Önkorlátozó mechanizmus ez a javából, a növekedés határai (ahogy Meadows mondaná).

Az ipari forradalom találmányai minden tekintetben fenntarthatatlanok. Nem véletlen hogy ugyanolyan ütemben nő és AZÓTA az elhízás mértéke a világban, amióta műanyag van. Nem véletlen, hogy egyes helyeken már csak nőivarú halak vannak, akkora a műanyagokból kioldódó ösztrogénszerű hormonszármazék a Föld vizeiben. Ha a savas esők (ipar) miatt nem lesznek zuzmók, akkor a Föld (ugyan kis apró és jelentéktelennek tűnő növénye de) a nagy földi hidrológiai ciklusok megváltozásával fog járni az elvesztésük!!!

A talajban lévő baktériumközösségek ha sérülnek, akkor csak emiatt a kis szabad szemmel láthatatlan élőlények elvesztése miatt termőképtelen lesz a talaj!!! És a MON810-es GMO ezt teszi, megmérgezi a talajt.

Szóval én nem aggódom. Nem tudom mikor de ennek az ipari világnak egyszer vége lesz. Így vagy úgy. Vagy előbb a felismerés miatt, vagy később és fel nem világosodás és totális kipusztulás miatt.

A kérdés nem az, hogy vége lesz-e, hanem hogy hogyan. A klíma ügyében sem az a kérdés, hogy bekövetkezik-e, hanem hogy addigra felkészülünk rá és változtatunk a viselkedésünkön, vagy pedig teljes erővel fog belénk csapódni a hatásegyüttese.

A kérdés nem az, hogy sokan vagyunk-e és hogy valahogy el kell-e érnünk, hogy ne szaporodjunk annyira, hanem az, hogy ezt felismerjük-e és teszünk érte, vagy nem merjük kijelenteni és megállapítani és akkor a 9-10 milliárd emberre teljes erővel fog lecsapni az ökológiai katasztrófa.

Magyarország én úgy tudom, hogy természetes, nem intenzív mezőgazdasággal felduzzasztott módon, csak 5 millió embert képes eltartani.

Még egy példa a technológiáink visszaható kártékonyságára (feedback mechanism). A szúnyogokat irtjuk. Az más kérdés, hogy azért mert a fecskéket máshol irtják és ezért nincs ami természetes módon felfalja a szúnyogot. Az is már kérdés, hogy tönkretettük a vizeink áradási ciklusait és a pangó mocsarakban olyan szúnyogtenyészetek vannak mint eddig soha. De sebaj, irtjuk, vegyszerrel. A szúnyog szarik a vegyszerre, csak kevés, de az nagyon tesz rá. Arra nem hat. Ez életben marad, és testében a permetszerrel most már ha megcsíp egy embert, akkor a bőrgyógyászoknak okoznak soha nem látott meglepetést, olyan allergiás reakciókat váltanak ki.
MAGUNKAT INJEKTÁLTUK TELE A PERMETLÉVEL. :D EZ A VICC. A természetet nem lehet legyőzni és pláne nem "technológiákkal" megszelídíteni. Az mindig visszafele fog elsülni.

Én csak "egy szakember" vagyok. Vagy "hallgat ránk a világ", vagy nem.

Nem a most élő embereket kell meggyilkolni, nem fölösleges az 5 milliárd ember. A jövőben születendő gyerekek számát kell korlátozni. A mostani öregek meg majd feldobják a pacskert, ahogy én is nem is olyan sokára. A dinamikán kell hosszú távon változtatni, nem genocídiumot indítani. :D :(!