Újra analóg lesz a kasza!

PPJ         2010.06.11.

Városiak nem igazán ismerik ezt az érzést, ahogy a teljesen vidékiek sem. Ez csak egy szűk rétegre, egy szűk területre jellemző: a kertvárosra. Ami azért nem is olyan szűk most már. Mostanság ugyanarra ébredek, elfogja ez az "érzés" a hallójárataimat, az érzés lehet elektromos vagy benzines.

Fffrümmm frümm frümm szltszlt - így az elektromos változat.

Böööööööööööööööööööööööö fröfröfrö böööööööööööööööööööö- így a benzines.

Igen: a fűnyírásról beszélek! Elég embert idegesít már a visítás és brümmögő pöfékelés. Elég legyen! Hogy én hogy várom már, mikor elfogy az olaj! Hogy én hogy várom már, mikor az elfogyott olaj miatt nem lesz több műanyag zsineg gyártva, ami a fűkaszába kell. Hogy én hogy várom már, mikor a csapadékháztartást úgy felborítja az ember, hogy a gátak átszakadnak és nem éri meg sehol sem duzzasztót építeni az elektromos áramért, mert hol kiszárad, hol átszakad... És akkor se elektromos áram, se olaj.

Az lesz a kovácsok kora. Újra analógmanuális lesz a kasza! Béla bá se fog este 8-10 ig "D" kategóriás akciófilmet nézni kereskedelmi cstornán, mert ha le akarja vágni a füvet, akkor bizony hajnalban kell kelni, akkor harmatos.

A tiszta, rendes kertváros. Az amerikai álom, ugye? Mert totál sötétnek kell lenned, hogy elhidd!

Miért utálhat meg egy közösség téged Amerikában?

„Úgy történt az eset, hogy Kathleent épp a kertészkedési hobbija sodorta bajba Winterhavenben. Vagyis egészen pontosan az, hogy saját háza körül a szokványosan rendezett, sima pázsitot – ami egyébként ökológiai és történeti szempontból is idegen a térségben – lecserélte természetesen sokszínű, kevésbé vízigényes, őshonos virágokra, füvekre és bokrokra.”

Amerikában ez felér a szentségtöréssel!

„Ha egy valamivel kellene szimbolizálni rendességi vagy rendezettségi megszállottságunkat, akkor az biztosan a sűrűn vetett pázsit volna. Ezt a találmányt eredetileg a huszadik század elején élő gazdag háztulajdonosok fedezték fel, akik a felső középosztály privilégiumai után áhítoztak: a pázsit a tollaslabda, a gyeptenisz és a krikett világát idézi, és mint olyan, megdöbbentően sok törődést igényel, hogy sima, monoton, vízszintesen lefektetett ponyva jellege legyen. Az amerikaiak évente 8 milliárd dollárt pazarolnak pázsitápoló termékekre és szolgáltalásokra, és több mint húszezer tonna rovarölőt és műtrágyát használnak hozzá.¹ 

1: Pázsitköltségek és gyomirtóhasználat: Jim Motavalli, „The Chemical Meadow”, Environmental Defense, April 1, 2000, http://www.environmentaldefense.org/article.cfm?contentid=984.

A 'gyerekek és kisállatok számára veszélyes' kis sárga jelzőzászló látványa így megszokottá vált, és a vezető szakemberek mára már csak 'kémiai pázsitként' emlegetik a találmányt. A külvárosok már gyakran nem a rend és nyugalom védőbástyái, amiért eredetileg létrehozták őket, hanem a gyep rendben tartását szolgáló fűnyírók, gyomirtók, sövényvágók és levéligazgatók búgásától-sivításától hangos tájjá váltak. ... Még ha nem is számoljuk a pázsit fenntartásának költségeit, ökológiai szempontból akkor is katasztrófáról van szó. A sűrűn vetett gyepnek rövidke a gyökere, ami nem tudja jól megtartani a nedvességet.”

Túl sok MTV-t meg Viva Tv-t néz a magyar, oszt' jó hogy ő is zöld gyepen akar bikinis csajokkal kerti vízcseppekben lassított felvételként ugrálni, de szálljon már le a földre! A gyep az nem biodiverz. Ott jó esetben is (ha nem irtja ki a műtrágya) csak földigiliszta van, de nincs az az épeszű madár ami leszállna ilyen nyílt terepre. A dzsumbuj! Na az az igazi élet. Gyepszint, cserjeszint, lombkoronaszint: rejtekek. Rovarok, madarak, éjszakai állatok. Változatosság. Sokszínűség = biztonság. Ez nem libsi duma,  ez populációökológia.  A kertnek tényleg a "multikulti" a jó. Az egysíkű gyepet elviszi az első gombás betegség, az első aszály, vagy az első áradás. A sokféle növényzetet nincs az a vihar ami kitépje. Esőzéskor az esővíz nem tud a talajba szivárogni, ehelyett a műtrágyát és gyomirtót a földdel együtt kimossa, bele a város csatornahálózatába. Ezt a fajta szimpla fűsivatagot szinte semmire sem tudják hasznosítani a madarak és más, normális esetben szívesen látott élőlények.

„A probléma nemcsak az, hogy legtöbbünkbe belénk táplálták a rövidre vágott pázsit rendjének és rendezettségének igényét. Még csak nem is az a baj, hogy egyáltalán nem vesszük figyelembe a dolog hátrányait. Az igazán nagy baj az, hogy frászt kapunk, amikor szomszédunk kertjében azt vesszük észre, hogy az kevésbé rendezett, bár finoman kidolgozott. … A természetes tájak lehetnek akármilyen gyönyörűek, egyediek, gondozást alig igénylők és környezetbarátak, néhány közösség mégis megőrülne a szedett-vetett, bozontos, egyenetlen, vegyes színű, összességében rendezetlen látványuktól.”

„Amerikában az egyik város önkormányzata a 'gyomtörvény' alapján akart vád alá helyezni, őshonos növényrengeteggel beültetett kertje miatt” öt ház- és telektulajdonost.

„A törvényt – amelynek célja a pázsitkertek elgyomosodásának megakadályozása – az önkormányzatok gyakran használják fel az őskertet ültetők ellen. … A New York állambeli Buffalo város Kenmore nevű külvárosának egyik lakosát 1984-ben például 30.000 dollárra büntették meg, amiért nem volt hajlandó ledózerolni hatszor hat méteres, tucatnyi különböző típusú vadvirággal teleültetett kertjét. … És egy napon, amikor a tulajdonos nem volt otthon, egyik szomszédja tövig lekaszálta a kertjét. Ez ellen a szomszéd ellen természetesen gyorsan ejtették a vádat.”

Nem, az amerikai "GÁRDEN" nem működik és erre már mások is rájöttek! Ahogy a dőltbetűs részek forrása is a Tökéletes rendetlenség című könyv²,

2: Abrahamson, E.; Freedman, H. D. (2007): Tökéletes rendetlenség. HVG Kiadó, Budapest. 384 p. II. fejezet, Rendezett pázsit 42-49. old.

aminek ezen fejezete - nagyon helyesen - ökológiai szemléletű, úgy az itt korábban már bemutatott Adbuster folyóirat is foglalkozott eme témával.

Az Adbuster 83. számában találkoztam ugynis Fritz Haeg munkáival, amivel támadást indított az amerikai előkertek ellen. Kövessük a példáját és tanuljunk meg kertet művelni, mielőtt elfogy az olaj és a víz, mert különben majd nézünk egy nagyot, hogy a füvünk helyén sárga száraz semmi van.

         19 hozzászólás

Címkék: város környezet fűnyíró kasza ökológia kertváros gyep fenntarthatóság pázsit adbusters fűkasza tökéletes rendetlenség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr72071363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2010.06.11. 14:15:07

Nem rossz találmány amúgy, mert ha nagy területet kell lekaszálni, ahol ráadásul nem csak fű, hanem vastagabb szárú dolgok is vannak, akkor elég nagy segítség. Az meg, hogy a kertvárosban nem zavarom a szomszédaimat az irdatlan berregéssel, az civilizáltság kérdése (lenne).

Vérszegény éjszakai dúvad · http://hangorienidiocc.blog.hu 2010.06.11. 15:40:18

Nem feltétlen olyan rossz dolog, ha van a kertedben egy hely, ahova mondjuk ki tudsz telepedni, vagy ki tudod engedni a gyerekeket játszani (mi mondjuk anno az egész napunkat az utcán töltöttük, de akkoriban naponta járt arra annyi autó - köztük néhány őrült sofőrrel -, mint manapság fél óra alatt.
Mondjuk nálunk egy elég jelentős rész kiesik a diófák miatt, de az udvar egy részét biztos, hogy füvesíteni fogjuk.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.11. 17:37:10

Most akkor hogy is van ezzel a városi kertészettel? Mert amit a cikk végén propagálsz, az pontosan az, ami ellen két bejegyzéssel korábban kikelsz, pontosan ugyanazokkal a veszélyekkel ;)

blás.hun2010=murderer 2,3-atm thief 7 year (törölt 2010.06.11. 18:31:53

Nem azért de a második szomszédnak az a tologatós fűnyírója van,még durvább mint az elektromos meg a benzines...Engem amúgy nem zavar egyáltalán a zaja,ki lehet bírni,nem zavar a munka zaja...a félméteres "füves",gazos igénytelen,kerítés nélküli porták annál inkább.Amúgy van csomó tücskök,kb.Magyarország összes pókfaja,gyíkok,egy rozsdafarkú pár stb. .
Bírom az ilyen ortodox környezetvédőket mint a poszt toló,mint a grínpíszesek millió dolláros csodahajóval...

Gloucester 2010.06.11. 21:19:34

@Blás Sailor von Wolfhausery: Téged lehet, hogy nem zavar a fűnyíró (és a "munka") zaja, de az állatokat igen. Biztos, hogy megértetted a posztot? Az igénytelen és a fajtagazdag kert között is tegyél különbséget. A feltekerhető téglagyep (,ami egy focipályára való, de a kertünkben már nem feltétlen szerencsés választás) és az igazi füves terület élővilágát igyekszik bemutatni a poszt. (Túl sok munkahelyi terror blogot olvasol.) Az ortodox fogalmát is rosszul használod, meg a csodahajók használatának célját is félreérted, de ezt már más magyarázza el neked.

Gloucester 2010.06.11. 21:23:47

@Komavary: Itt őskertről van szó, a korábbi posztban a konyhakertet ellenezte. Én nem látok ellentmondást.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.11. 23:15:06

@Komavary: direkt szívatsz ember? ennyire nem akarod érteni, hogy mi a különbség? pedig végzettséged alapján értened kellene amit írok.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.11. 23:16:10

@Blás Sailor von Wolfhausery: „A probléma nemcsak az, hogy legtöbbünkbe belénk táplálták a rövidre vágott pázsit rendjének és rendezettségének igényét. Még csak nem is az a baj, hogy egyáltalán nem vesszük figyelembe a dolog hátrányait. Az igazán nagy baj az, hogy frászt kapunk, amikor szomszédunk kertjében azt vesszük észre, hogy az kevésbé rendezett, bár finoman kidolgozott. … A természetes tájak lehetnek akármilyen gyönyörűek, egyediek, gondozást alig igénylők és környezetbarátak, néhány közösség mégis megőrülne a szedett-vetett, bozontos, egyenetlen, vegyes színű, összességében rendezetlen látványuktól.”

úgy látszik még magadra ismerni sem tudsz. azért kössz a kommentet :D

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.11. 23:17:06

@Gloucester: köszönöm társam és értőm!

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.11. 23:18:17

@Vérszegény éjszakai dúvad: ez a hely nem feltétlenül kell hogy 0,5 ös golfgyep legyen, ugye? ugye biztonságban van a gyermek egy mezőn? miért ne lehetne természetközelien mezőszerű a kert az egyengyep helyett?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.11. 23:20:10

@ifsz: természetesen egészen más a gyommentesítés a nagyi óriási hátsókertjében - mit kert - hatalmas gyümölcsöskertjében...

de azért ott is jó dolog lenne a kasza és a legelő állat!

a kényelmességnek ára is lesz, és nem sokára vége is.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.12. 08:02:22

@Blás Sailor von Wolfhausery: te teljesen meghibbantál!
nem érdekel, ha 6 éve is szereztél valamit környezetvédelemből de nem dolgoztál benne. én meg csak tavaly decemerben természetvédelemből.

de ha Lányi, zöldszervezetek, civil zöld szervezetek, tanáraim és szaktársaim gratulálnak a bloghoz, akkor bocs de nem én és az a blog a helikopter, hanem te vagy hülye.

itt minden egyes durva szónak minimum egy tankönyv, ha nem több ökológiai összefüggés az alapja! ha te ezt a nyelvet olvasni nem tudod, akkor nem tudom milyen szakmát szereztél. nem mondtam, hogy könnyű megérteni. ellentétben a nácikkal itt minden kijelentésnek valós kutatási háttere van: ökológiai, humánökológiai.

1 hét ban. utána várom válaszod, ha van kedved megfogalmazni. inkább kevesebb de igaz ember legyen itt, mint sok de az időnket csak elvevő. (Nem igaz Gloucester? :D)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.12. 13:26:20

@Gloucester:

"Az Adbuster 83. számában találkoztam ugynis Fritz Haeg munkáival, amivel támadást indított az amerikai előkertek ellen. Kövessük a példáját és tanuljunk meg kertet művelni, mielőtt elfogy az olaj és a víz, mert különben majd nézünk egy nagyot, hogy a füvünk helyén sárga száraz semmi van."

Ezt Pacsker írta a cikk végén. És bemutatott egy könyvet, aminek a címe kb: Ehető előkert.

Mi ebben az őskert? Semmi. Mi ebben a konyhakert? Az egész.

Itt a könyv oldala:
www.fritzhaeg.com/garden/initiatives/edibleestates/main.html

Nézd meg a fejlécet, milyen kulcsszavakat ad meg:
"EDIBLE ESTATES (front yard gardens, urban agriculture, radical gardening, community farming, vegetables, fruits, and herbs...)"

A könyv (amelynek alapját az angolszász victory garden ötlete adja, ihletet pedig városi kerttervezőktől merít) pár esettanulmányban mutatja be, hogyan lehet művelhetővé tenni a házunk (az amerikaiak házai) előtti unalmas gyepet.

A fülszöveg első két bejegyzése:
"This book is a collection of illustrated stories of people’s experiences publicly growing food where they live. It documents the eight Edible Estates regional prototype gardens that I have planted since 2005 and, in most cases, it includes personal accounts from the gardeners themselves. Be advised that this is not a glossy volume of perfectly manicured aspirational gardens that you envy but can never hope to achieve yourself; nor is it a comprehensive how-to guide to growing your own food — there are plenty of resources of this type, including Edible Landscaping by Rosalind Creasy, a contributor to this book. The garden stories presented here, with all of their challenges and rewards, are intended to reveal something about how we are living today and to offer you some inspiration to plant your own version of an Edible Estate.

By attacking the front lawn, an essential icon of the American Dream, my hope is to ignite a chain reaction of thoughts that question other antiquated conventions of home, street, neighborhood, city, and global networks that we take for granted. If we see that our neighbor’s typical lawn instead can be a beautiful food garden, perhaps we begin to look at the city around us with new eyes. The seemingly inevitable urban structures begin to unravel as we recognize that we have a choice about how we want to live and what we want to do with the places we have inherited from previous generations. No matter what has been handed to us, each of us should be given license to be an active part in the creation of the cities that we share, and in the process, our private land can be a public model for the world in which we would like to live. "

Vagyis urban agriculture-esettanulmányokat látunk.

@Pacsker: a fentiek miatt tényleg nem értem mi a különbség.

Lehúztál egy könyvet, amit nem olvastál, lehúztál egy mozgalmat, amit nem ismertél - két bekezdéssel később meg egy ugyanilyen könyvet ajánlgatsz, amit szintén nem ismersz.

Mi lehet a különbség? Az egyiket egy magyar írta, a másikat egy amerikai? Mert más nem nagyon.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.12. 23:04:30

@Komavary: különbséget látok abban, hogy ezek kertvárosi övezetek, nem pedig városok.
abban is, hogy itt a pázsitra volt kihegyezve a cikk, nem az élelmiszer termelésre.
itt nem kell külön balkonládákat használni, alapvetően a fűre és a fű helyére ültetődnek az alapvetően nem evésre szánt növények.

félreértesz ha azt gondolod, hogy azt mondtam, hogy ne zöldítsük a várost. azt mondtam, hogy a gyerek ne egyen nitrátos salátát és ólmos répát.
de az egyengyep ettől még lehet (legyen) változatos virágkert, őshonos fajokkal, mozaikos tájjal és térrel.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.13. 06:27:11

"különbséget látok abban, hogy ezek kertvárosi övezetek, nem pedig városok."

Úgy érted, külvárosi/alvóvárosi övezetek. Amelyek a városok részei.

Direkt az utolsó bekezdésre kérdeztem rá, pont azért, mert az általad ajánlott könyv az élelmiszertermelésre van kihegyezve. Városi környezetben.

"azt mondtam, hogy a gyerek ne egyen nitrátos salátát és ólmos répát."

Ez bölcs gondolat, kár, hogy senki nem tanácsolta: a gyerek nitrátos salátát és ólmos répát egyen ;)

Ja, és itt off, de nézd meg a szkeptikus blog legújabb bejegyzését ;)

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.13. 09:19:15

@Komavary: igen, a város részei, és az eső azért oda is bemos dolgokat a talajba, de nem annyira mint a szűken értelmezett városban.
persze hogy senki nem mondta, hogy egyen a gyerek nehézfémes zöldségeket, csak épp azt írta a könyv, hogy milyen jó ötlet a városban mezőgazdálkodni. :D
(ahogy egyik polgármester sem azzal a szlogennel nyer választást egy városban, hogy "én szeretném ha több lenne a tüdőbeteg gégerákos", ők csupán annyit mondanak, hogy "szeretném élhetővé tenni a várost a szélesebb utakkal és jobb közlekedéssel") :D

off-ot köszi. szerintem borzasztó! látom már nálad is kiverte a biztot. :D lehetne függőleges is az asztal. :D
asszem csinálok erről egy karikatúrát :D

Netmaster 2010.11.14. 10:28:59

Van a mostani HVG-ben (45. szám, november 13.) egy cikk a háztáji biodiverzitásról "Kertelés nélkül" címmel, Balog Ágnes kertépítész tollából.

Hivatkozik Chris Baines 1985-ös könyvére (Wildlife Garden Notebook), akinek a How to Make a Wildlife Garden című (újabb) műve itt is megtekinthető: books.google.hu/books?id=2qACq9JhcYAC
Szót ejt a MME Madárbarát Kert programjáról is: www.mme.hu/napi-madarvedelem/madarbarat-kert-program/madarbarat-kert.html

Összességében üdítő olvasmány, kedvcsinálónak nagyon jó.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.11.14. 10:30:45

@Netmaster: köszönöm szépen az ajánlót!

Netmaster 2011.03.27. 08:37:46

A jövő farmja - lmv.hu/node/6680
Nagyon jó kis BBC film a permakultúráról. Mindennap hall az ember valami újat. :)