A városi (halál)tanya

PPJ         2010.05.08.

Találtam ezt a könyvet és az ajánlóját. Most a kritikája következik.

Én ilyen kedves író vagyok, előre lelövöm a poént, ami az, hogy az ökológiát figyelmen kívül hagyni halálos! Mert akármennyire az ökológia kategóriába tartozik ez a könyv: éppen azt hagyja figyelmen kívül!

Mit is akar(j)unk mi termeszteni a városi kertekben?

A város fogalma a kapitalista rendszer óta, de minimum az ipari forradalom óta 'pöppet' megváltozott ugyanis. Már nem csak a kultúra, az innováció, a művészet és a kereskedelem melegágya a város, hanem a nehézipari szennyezések, a hormonként ható melléktermékvegyületek, a közlekedés általi környezetterhelések és a zöld felületek hiánya miatti légszennyezettség melegágya is.

Kertek a városban? Úgy érti a szerző, hogy a saláta szívja ki a földből tavasszal az ólmot,  kadmiumot, higanyt? Hogy a gyökértörzses zöldségek (pl. répák), amik különösen nagy mennyiségben tárolják az anyagokat a gyökerükben, a szénhidrogénszármazékokat tárolják vitaminok helyett? Úgy gondolja a szerző, hogy a gyümölcsök viaszos felszínén a tetraklór-metán tapadjon meg? Hogy a gyerekem azt a csapvizet igya, amiből elég pár száz liter és egy kisebb hormonkezelésen átesettnek tekinthető? Nem, a város az utolsó hely ahol fogyasztásra növényt termesztenék!

Először le szeretném szögezni, hogy természetesen nem minden városra és városrészre igazak ezek a szörnyű és alattomos tények. De azért a városok nagy többségében én nem kertészkednék, hacsak nem akarom az addig is túlterhelt szervezetemet még több ritka nehézfémmaradvánnyal túlexponálni!

De a másik megoldás se vezet semmire, sőt csak további pusztulásra! Mert ha nem a város talajában nevelünk fűszerkertet, akkor jön a virágföld és a balkonláda, ugye? De mi is a boltokban árult virágföldek egyik fontos összetevője? A tőzeg! Igen, a tőzeg. Egyenesen a tőzeglápokból! (Így lesz az Auchan árusítható portékája az alatta elterülő tőzegláp!) Tehát virágföldet venni nem menő dolog! Mert a tőzeglápok elpusztításával több CO2 és metán kerül a levegőbe, mint amennyit a legdurvábban kilobbizott és betartatott kormányszintű autómentes és klímabarát program valaha megspórolhatna.)

De akkor mi a megoldás?

A városi emberek mintha elfelejtették volna, hogy a vidék gazdasága az ő eltartója. Onnan jön a zöldség, a gabonából a liszt, a gyümölcs. Ez mindig is így volt. A városok sosem jelentették a kertészetet, "városi tanyát" pedig pláne. Épp azért ment a városba való ember a városba, mert a muzsikakomponáláshoz jobban értett és jobban keresett vele, mint a kapálással. De ez a városi ember még tisztelte a vidéket, mert tudta, az ott  kétkézzel és vérverítékkel megtermelt javak tehetik lehetővé, hogy finompékárut és pörköltkávét fogyaszthasson. Én ma ezt a kapcsolatot város és vidéke közt, városi ember és vidéki ember közt egyáltalán nem látom! Öreg hiba ennek elfelejtése!

Tisztelnem kell a vidéki embert, aki hajnalban kel farmerruhában a tíz órai körúti forró kávém tejének megfejéséhez! És ő is tisztelni fog engem, városi embert, amiért meghallgatom az ő vidéki igényeit, és politikusként a felsőbb körökben zakóban tevékenykedem érte és a nemzetért!

Idealisztikus, mi? Működött, nem? 

A megvalósuló város-vízió

Minden épített indusztriális környezet -azaz város- útja a megapoliszosodás felé vezet? Mi hajtja ezt a növekedést? Mit bírnak el az emberi kapcsolatok és mit a környezet ezekből  a túlterhelésekből?

De tegyük fel, hogy megvalósul: hogy az összes tanya, szer, falu, község, város és nagyváros végül valamilyen módon megapolisz lesz. Honnan jön a gabona a gyorspékségekbe? Honnan lesz cikória vagy kávébab a „fogd és vidd” bolthálózatokba? Honnan lesz virágföld a valódi természettel nem törődő panelekben élő orchidea-megszállottaknak? Mi lesz ha (főleg a rendszerváltás előtt) a Budapest felett, a helytelen műtrágyahasználat miatt a talajvízbe mosódott nitrogénmennyiség eléri azt az ivóvízbázist, amely az egész fővárosét biztosítja? Az aztán emberi populációszabályozás lesz a javából! Nem lesz sok újszülött, aki túlélne egy ilyen nitrit-nitrát szennyezést az ivóvízben!

Nesze neked!

Mindezekért nagyon törékenynek gondolom ezt a mesterséges olaj táplálta városi létet. És ezért mindennek szintén a természettől való eredendő függésünk belátására kellene ösztönöznie minket.

Város és vidék tehát a művi és természetes környezet kapcsolata csak harmónikus módon fenntartható. Ez röviden azt jelenti, hogy ha valóban meg akarjuk védeni a természetet, és fenntarthatóan akarunk élni, akkor amíg nem találjuk fel a beton (vagyis alapanyaga a cement) 'teremtését' (amolyan Isteni módon a semmiből) addig egy grammal sem vehetnénk ki több cementet a Föld "testéből", mint amennyit a lemeztektonika, a vulkanikus működés és mészkőzet képződés "előállít". Nesze neked ökoépítészet!

Nesze neked város és városi kertek!

A város ne legyen tanya, mert a mostani szennyezettségében bármit is termeszteni életveszélyes. A vidék legyen megbecsülve és támogatva, hogy szorgos munkájával elláthassa a város lakosságát!

         49 hozzászólás

Címkék: vélemény város környezet szennyezés ökológia nehézfém fenntarthatóság városi tanya

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr951984211

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gloucester 2010.05.08. 20:12:42

Gondolatébresztő írás. 2 megjegyzést hadd szabadjon tennem:
- a városiasodás folyamata az iparosodáshoz köthető. A földnélküli parasztok lettek a munkásosztály tagjai.
- a mai olajalapú társadalom nem csak a városias életmódot érinti. Alapvetően a vidéken élők sem a tipikus vidéki életmódot folytatják. Olaj táplálta vidéki életről éppúgy beszélhetünk. Ma Magyarországon 10 millió embert tart el az olajalapú gazdálkodás. Ezért a város-vidék párosítás így "vakcsoport"-nak tekinthető.
Általánosságban mondhatjuk, hogy a vidéken élők elfelejtetté az önfenntartó, tanyajellegű gazdálkodást.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 20:28:38

@Gloucester: az iparosodást említem, nem értem mi a baj.
a másodikkal is egyet értek: olajtáplálta lett a vidék is, bár kisebb mértékben lett e miatt szennyezett mint a város a gyáraktól,

de kétségtelen, hogy a vidék társ.-i szerkezete i szétesett az olaj mezőgazdasága miatt.

én városból és vidékből is a hagyományosat pártolom.

kotkodák 2010.05.08. 21:02:51

@Pacsker: Kicsit Mórickás, hogy mindenről az jut az eszedbe. A vidék társadalmi szerkezetét nem az olaj verte szét. Azt a kollektivizmus ráerőszakolása, téeszesítés, vas és acél országának az építése okozta. Már ha egy dologról beszélünk és hagyományos vidéki társadalmon a 2.vh előttit érted.

Persze a folyamszabályozás, lecsapolás előtti ártéri gazdálkodás egy még korábbi és szép példa amire gondolni lehet. A jobbágyfelszabadítás előtti társadalmi szerkezetet gondolom nem sírod vissza.

Gloucester 2010.05.08. 21:11:52

@Pacsker: Igen, láttam, hogy említetted az iparosodást. Azért írtam le mégegyszer, mert azt nem értem, hogy kinek jutott eszébe a városban komoly mezőgazdasági termelést végezni?
A városokban (nehéz)ipari termelés folyt, illetve kereskedelmi központ lett. A mezőgazdaságba egyre kevesebb emberi munkaerő kellett a technológiai fejlesztés révén. A kialakult munkaerőfelesleg szintén városokba költözött. Innen ered az aránytalanság a város és vidék között. A vidék városiasodásáról beszélhetünk. Ez kifejezett célkitűzés volt mindig.
A vidéket is szennyezettnek tartom, természetesen nem légszennyezettnek, de semmilyen olajnélküliség nem mutatható ki a falusias életmódban. Téves elképzelésnek azt tartom, hogy a vidék jelentős előnnyel rendelkezne a várossal szemben egy önfenntartó életmódra való rákényszerítés bekövetkeztekor. Tudásban semmiféleképpen nem, környezettudatos életvitelben úgyszintén nincs különbség, tulajdonbiztonság kérdésében is kétségeim lennének.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:14:08

@kotkodák: igen, a vas és acél is jelentősen hozzájárult a vidék kacifántos többhullámos szétveréséhez, aminek magyar történelme csak még ráadás az amúgy világátlag szintű vidéki szétesésre.

természetesen nem sírhatjuk vissza ami már megtörtént és mivel ahol jelenleg állunk is teljesen más szitu, ezért a jövőbeni megoldásnak is teljesen másnak kell lennie, mármint kivitelezésében. tehát nem sírok vissza feudalizmust. bár akkor még a földesúr tudta kinek a földesura és a jobbágy is hogy kinek a jobbágya, ami ugye a globalizmusnak meg a technobürokrácia EU-s intézményeinek köszönhetően már egyáltalán nem áll. a paraszt nem tudja milyen feletteshez menjen pereskedésért, ahogy a brüsszeli agrárszakember sem tudja, hogy kiknek a mindennapi megélhetése (feje) felett hozott éppen egy nemzetközi szintű döntést.

nem tudom mit tegyünk pontosan, csak nagyjából. de a problémákat legalább már lassan feltárjuk.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:15:50

@Gloucester: ott a link az első sorban, hogy ki volt az aki arról írt könyvet, hogy a városokban mezőgazdálkodjunk a saját 5 nm-eken és balkonládákban.

dernarmot 2010.05.08. 21:35:42

a könyvre vonatkozó adatok, szerző, pontos cím, kép róla - amik felcsigáznák a könyvkritikára váró olvasót - direkt nincsenek a postban?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:48:13

@dernarmot: dehogynem. rögtön az első sorban van mindkét hivatkozás. ennyire rossz helyen van? szerkesszem valahova át a linkeket?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:49:28

@dernarmot: vagy rss olvasóban nem mutatja lilának-kéknek azokat a részeket, hogy link lenne? én a blogot nézem, te valamin keresztül olvasod?

respecta /01 2010.05.08. 21:49:50

Tegnap láttam a tv-ben, hogy mit okoz a virágföldem előállítása. Komolyan megdöbbentem...

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 21:58:38

@respecta /01: azta!
hol? mi volt a címe? mikor?

respecta /01 2010.05.08. 22:14:25

@Pacsker: Talán a NatGeo-n vagy az ozon network-on.
Sajnos címet és időt nem tudok írni, mert éppen kerestem valami nézni/hallgatni valót és belebotlottam pont az általad említett témába. Estefelé járt már...

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 22:22:39

@respecta /01: akkor ezek számomra vissza RIPpelhetetlenek. de köszi!

respecta /01 2010.05.08. 22:36:09

@Pacsker: Sajnálom, hogy fél füllel voltam ott...

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 22:47:39

@respecta /01: jaj nem, ezekről a csatornákról ha pontosat tudnál mondani se tudom hogy szerezzem meg. dunatv mtv1 az más, ott archívumból visszakeresem, de az általad említett két csatornát nem veszik/teszik fel maradéktalanul torrentre

respecta /01 2010.05.08. 23:07:44

@Pacsker: Kár,mert értékesek műsoraik.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.08. 23:30:31

@respecta /01: Ecopolis, Pazarlás$ ez a két műsor lehet esetleg az Ozone- on amiben lehetett, natgeo-n semmi olyan nem volt amiben virágföldről lehetett

pazarlás 18 körül
ecopolis 21 körül

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.05.09. 17:43:34

Ezt a könyv elolvasása után írtad? Vagy úgy általában az urban agriculture kritikája? Vagy csak annak kapcsán jutott eszedbe?

Ez nem egészen világos.

en.wikipedia.org/wiki/Urban_agriculture

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.09. 18:07:28

@Komavary: nem olvastam a könyvet. A Zöldmátén megírt ajánlóját olvastam el. És ott szó sem esett a földben lévő környezeti potenciális veszélyekről. A könyv tartalomjegyzékét nem láttam, természetesen ha erre kitér, akkor nem él a kritikám. Kritikám úgy általában a városi kertészetre vonatkozik, de a könyv címe és rövid bookline-os bemutatója váltotta ki belőlem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.05.09. 18:21:53

@Pacsker: a (modern) városi kertészet egy közel fél évszázados, globális mozgalom. Szerintem írj nekik levelet, eddig biztosan nem gondoltak a városi környezet potenciális veszélyeire, tuti figyelmen kívül hagyták az ökológiát. ;)

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.09. 20:16:24

@Komavary: nem tudok sokat erről a mozgalomról, de, hogy nem is minden öko mozgalom okos városi környezetkémiából az tuti. és hogy ezt még inkább megerősítsem számodra: most gratulált egy leendő környezetmérnök privát üzenetben nekem a SZIÉről, hogy jót írtam.

Netmaster 2010.05.10. 04:32:31

@Pacsker: Nem gondolod, hogy jó lenne utánanézni kicsit, mielőtt nagyon határozottan véleményt nyilvánítasz róla? Mert amúgy jó és lényeges amit leírsz az első pár bekezdésben, de nem a városi kertészkedést kéne kapásból lefikázni vele, hanem a problémákra felhívni a figyelmet, a kertészkedőknek pedig megtalálni, hogyan lehet ezeket kikerülni, orvosolni. Nekem amúgy megvan a könyv, és szerintem nagyon jó kiindulási alap, a legtöbb fontos témát, kérdést érinti, de terjedelmi korlátok miatt röviden, a részleteknek utána kell keresni pl. az interneten (ettől függetlenül rengeteg hasznos tanács, ötlet olvasható benne). A tartalomjegyzék és az első pár oldal megtalálható a avarositanya.hu/ címen, ez egy hírgyűjtő "portál" is egyben.

Az általad említett problémáról amúgy szintén szót ejt a könyv, idézetek következnek: "A legáltalánosabb szennyező anyag ezeken a területeken az ólom, amely az autók kipufogókázaiból csapódik le az utak mentén, és beszivárok a talajba [...]. Ugyanakkor nem minden növény építi be a szervezetébe, így például biztonsággal ehetünk almát, paradicsomot, tököt. A leveles zöldségek viszont felszívják a mérgező anyagokat is, éppen ezért érdemes őket emelt ágyásban vagy földládában termeszteni", "a saláták, leveles zöldségek külső leveleit nem tanácsos felhasználni, emellett időnként 1%-os ecetes oldattal le kell mosni a leveleket és a gyümölcsöket". Nem teljes, gondolom nem is elég biztonságos, de a semminél jóval több.

Szerintem a fő gondolat pont az, hogy habár a város nem vidék, de ilyen alapvető tevékenységgel jó, ha megőriz valami kapcsolatot az ember, és ezzel a város-vidék kapcsolat is erősödik. Baromi jó lenne, ha az iskolában ilyesmit is tanulhatna, gyakorolhatna az ifjúság (biológia, kémia, földrajz, történelem, négy tárgy, amivel mind van közös része). Mit gondolsz, a betonrengetegben éldegélő városlakó fog élhető városi környezetet kívánni, követelni, teremteni magának, vagy aki ehhez hasonló lépéseken keresztül maga is átéli, gyakorolja a környezettel való harmonikus(abb) együttélést? Még a végén olyan "hülyegésekkel" is elkezdenek foglalkozni, mint a komposztálás, vagy az esővíz gyűjtése... És ott van a közösségi gazdálkodás lehetősége, ami egyben értékek mentén történő közösségépítés.

Sokféle lakás, helyszín van, egy budapesti belvárosi lakásban, panelben korlátozottak a lehetőségek, de vannak kisvárosok, külvárosok, forgalomtól és szennyezéstől kímélt(ebb) városi területek is. Nem kéne zsigerből elvenni tőlük a lehetőséget.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.10. 11:54:43

@Netmaster: a zsigeriséget visszautasítom, mert kitértem szövegemben arra, hogy nem minden területre igazak az állításaim, de nagy részükre.

emelt ágyásban ugyanúgy lecsapódik az ólom és a külön virágládáról is leírtam a véleményem.

annyit írtam, hogy óvatosan, különben azt se fogják tudni mitől állt le a májuk: "pedig én csak kertészkedtem"...

Városi légszennyet magával mosó esővizet se nagyon használnék...

Érted? Szép meg jó, csak mérgező...

Éppen ezért a vidék megőrzésében látom a lehetőséget, és az ott megtermelt jó termények városi piacos eladásában. A város épen azért lett város mert nem zöldséget akar gyomlálni hanem egységnyi idő alatt több munkát elvégezni - komponálni, írni, tervezni, alkotni.

Szóval inkább legyenek tisztában a vidék azon fontosságával, hogy eltartja a várost, mintsem hobbikertészkedjenek a saját nyirokrendszerük kárára a városi népek.

Netmaster 2010.05.10. 15:53:32

@Pacsker: városi kertészet nem egyenlő belvárosi, vagy budapesti kertészettel. A könyv hangulata kicsit olyan, hogy bármilyen zsebkendőnyi területen is lehet már valamit termeszteni, ez szerintem is túl optimista, de ha valakinek csendes, nyugodt helyen van a ház mellett parlagon heverő, füves területe, akkor nyugodtan kezdhet vele valamit szabadidejében. Mondjuk tévé előtt tunyulás helyett. Valamint továbbra is tartom, hogy ez egyben kiváló szemléletformálás a mezőgazdaság megbecsülésére.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.05.10. 16:18:51

@Pacsker: "nem tudok sokat erről a mozgalomról"

Hát akkor olvass utána! Az internet nem csak arra való, hogy belekiabáljuk a saját gondolatainkat.

Nézd meg az afrikai, ázsiai, délamerikai példákat, nézd meg Detroit zöld várostervét ( articles.latimes.com/2009/dec/27/nation/la-na-detroit-farms27-2009dec27 ), nézd meg, mit hozott össze Will Allen (Growing Power).

A leendő környezetmérnök is utánaolvashat, nem árt neki. ;)

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.10. 22:59:18

@Netmaster: igen, így ezzel már egyet tudok érteni.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.05.10. 23:04:40

@Komavary: igen a detroiti hírt elsőnek reposztoltuk ezen a blogon. a környmérnök a kémiai hátterét lektorálta a dolognak, tehát amit sejtettem abban megerősített.

Természetesen vannak precízen kidolgozott példák, de a legtöbb ember még ezeket a nehézfémeket se ismeri, nemhogy azt tudná, hogy a talajban van. Ezért nem lehet tömegeké ez a megoldás. Will Allen láthatóan érti a dolgát.

rg68 · http://www.avarositanya.hu/site/ 2010.06.04. 13:07:39

Kedves Pacsker!
Most találtam meg a könyvkritikádat, gondolom érdemes rá válaszolnom.
A könyvet én írtam és a kritikád alapján úgy tűnik nem olvastad, hiszen egy kiragadott részt veszel górcső alá, ahelyett hogy vetted volna a fáradtságot a könyv elolvasására.
A könyv nem csak arról szól, hogy kerteket kell alapítani a városokban, van benne egy elég vaskos rész az ökológiai szempontú háztartásvezetésről, a közlekedésről, a termények tartósításáról, energia és víztakarékosságról, és még számos dologról. Sehol a könyvben nem írok arról, hogy a városi földben kellene termeszteni, alapvetően földládákat, vagy emelt ágyásokat ajánlok, de még arról sem írok, hogy mindenképpen hasznon növényeket kellene termelni, hanem arról, hogy termeljünk bármit, ami zöldebbé teszi a környezetünket és a gondolkodásunkat.
A könyvkritika műfajának egyik legfontosabb eleme az, hogy a kritikus először elolvassa a könyvet, esetleg megnézi a honlapot, és utána alkot véleményt. Ezt úgy tűnik kihagytad...
Valamelyik hozzászóló említi Will Allen-t és a Growing Power mozgalmat. Városi kertészek, mégpedig a nagyváros kellős közepén. A tavalyi évben a Times magazin Amerika 100 legbefolyásosabb emberei közé választotta, talán nem véletlenül.
Másik példa az amerikai közösségi kertek szövetsége. 18 ezer közösségi kertet tartanak nyilván, 18000! Ezekben nincsenek benne a gerilla kertek, sem az iskolai kertek, sem a "backyard gardening", a városi tanyák. Ugyanez a közösségi szemlélet működik Angliában, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, és még sorolhatnám. Egyre inkább azt gondolom, hogy nem is a kert itt a lényeg, sokkal inkább a közösségépítés, és a közös és tunyaság legyőzése. Ez nem megy itt Budapesten és Magyarországon.
Egyszóval ajánlom a könyvet mindenkinek, aki az önfényezés helyett más gondolatokra, esetleg szélesebb látókörre vágyik, a fiatalos lendület helyett apró lépések taktikáját választja és valóban tenni akar a saját és környezete érdekében.
A könyv honlapja itt érhető el:
www.avarositanya.hu

Üdvözlettel
Rosta Gábor

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.04. 13:47:25

@rg68: Kedves Gábor!

Te pedig úgy teszel, mintha nem olvastad volna el ezt a rövid kritikát ami a környezetkémiai veszélyekre hívja fel a figyelmet. Ha a könyv nem szól erről, akkor semmiről sem szól. Legyen akármilyen ökológiai szemléletű (ami most nagyon menő), de ha a városi talajban (egyesek antroposoil-nak hívják, de én és talajprofesszor Édesanyám még talajnak sem neveznénk) lévő szennyeződésekre nem hívja fel a figyelmet, akkor mit sem ér. Természetesen nem vitatom a zöldülés szükségességét, de felhívom a figyelmet, hogy vannak "láthatatlan" anyagok! Ezek után ne csodálkozzunk, hogy miért lesz ólommérgezett a gyerek, mert igen, a növény akkumulálhatja, nem csak a levegőből szívhatja be!

A földládákat felejtsd már el! Ha tudnád, miből készül és honnan van a kertészetekben árult virágföld, akkor lennél igazán ökológiai szemléletű! Addig csak a tőzeglápokat pusztítod egy elérhetetlen városi ideológia reményében. A vidék helyreállítása a lényeg, nem a városiak lelkeinek látszólagos megnyugtatása!

Üdv: Pacsuta Péter János

Gloucester 2010.06.04. 16:21:00

@rg68: Kedves Gábor!
Csak az angol példához szólnék hozzá. Én annyira nem tudok hanyatt vágódni az angol városi kertészettől. Mindent felügyelni akarnak és mindent vegyszereznek, ami a fajok megcsappanását eredményezi. A kacsaúsztatóik gyönyörűek, de borzasztóan egysíkúak, fajszegények. A Balatonhoz és Tiszához szokott szemem fanyar mosolyt csalt az arcomra, amikor megláttam a kacsaúsztatóban próbálkozó horgászokat. A kertészetük minden bizonnyal magas színvonalú és példaértékű, ugyanakkor a faimportjuk és fatüzeléses megoldásaik valahogy sosem kerülnek megemlítésre. (BP tevékenységét a Mexikói-öbölben meg sem merem említeni. Így nagyon könnyű ilyen mesterséges áltermészetet kialakítani.) "A hülyeség kora" c. filmben központi szerepet kap a szélerőművek ellen intézett lakossági ellenállás.
Az angolokat nem tudom példaértékűnek tekinteni.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.04. 17:44:32

@Pacsker: tudsz erre az antroposoilra forrást mondani?

@Gloucester: teljesen másról beszélsz.
Nézt meg pl. őket:
www.incredible-edible-todmorden.co.uk/

Gloucester 2010.06.04. 18:24:32

@Komavary: szép marketing. nézd meg az ökológiai lábnyomukat, vagy azt a fakerítést, amit mindenhova felhúznak, autótulajdonosok számát, a kertészetekben kapható földtasakokat, fakérgeket, talajtakarókat, a kertészeti termékek importáruit, gazdasági előnyük harmadik világbeli származási helyét stb. Helyi gazdaságot itthon is előnyben kellene részesíteni, ez vitathatatlan, csak kicsit más gazdasági háttérrel indulunk és létezünk. Viszont jelentősen előnyösebb vízkészlettel, földminőséggel. Persze vidéken, nem a városokban. ;-)

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.04. 18:44:19

@Gloucester: Marketing? Van pár aktivista (városi kertész), akik tíz éven belül lényegében önellátóvá szeretnék tenni a kisvárost.

Két év alatt szép eredményeket értek el.

Miért kell egész Anglia összes baját a nyakukba varrni?

Megoldásaik Magyarországon is megvalósíthatóak, és nem ők találták fel a spanyolviaszt.

Lehet könyvismertetőket írni úgy, hogy a kezünkbe se vesszük a kérdéses könyvet, lehet filozófálni, hogy mit kéne tenni, és akkor milyen jó lenne, meg lehet cselekedni is. Amibe belefér az utánaolvasás is ;)

Gloucester 2010.06.04. 18:55:14

@Komavary: Klassz dolog, szurkolok nekik. Csak közben ne tegyenek tönkre még egy afrikai falut a nagy igyekezetükben. Persze messze van, nem is feltétlenül tudnak róla, így valóban úgy tűnik, mintha a nyakukba lenne varrva Anglia összes baja.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.04. 23:16:43

@Komavary: forrás? mire? hogy a városi szétszennyezett sitt-törmeléket antroposoil-nak hívják? azt mondod rosszul tanították nekünk két féléven keresztül a környezeti kármentesítés órán plusz a talajtanon?

Amúgy Glou-nak adok igazat. Nem tehetünk úgy hogy azt hisszük zöldítünk, közbe meg 3. világbeli helyeket zsákmányolunk csak ki. Szép példa erre ez is. nol.hu/tud-tech/zold/keletre_tart_a_szendioxid
Azt hittük, hogy zöldül Európa, de ez csak az adminisztráció, a valóság az, hogy minden (főleg a környezetterhelés) csupán máshová tolódott! Szerintem ezt érti Glou az alatt amit kifejtett.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.04. 23:25:57

@Gloucester: konkrétan melyik afrikai falu pusztulását gyorsították fel két éves tevékenységükkel?

(És utána ugyanezt vezesd le pl. a transition towns / átalakuló városok kapcsán, mely szintén angliai kezdeményezés, szintén nagy hangsúllyal a közösségi kerten:
www.transitionnetwork.org/
lmv.hu/atalakulo-varosok/12lepes
lmv.hu/atalakulo-varosok/de )

Illetve szerinted mit tehet valaki ma, Angliában akkor, hogyha a lokális élelmiszerfogyasztásra áttérés, az önfenntarthatóság célja elpusztítja a világot (pláne szemben azzal, mintha csak maradna a seggén)? Lőjje főbe magát? Az elfogadható megoldás, vagy az elrohadó hulla túl sok ólmot juttat az antroposoilba?

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.04. 23:53:20

@Komavary: te egyre betegebb vagy! miért esik nehezedre együtt szemlélni a dolgokat, azaz ökologikusan gondolkodni?

úgy beszélsz, mint aki meg akarja menteni a bálnákat de nem érti, hogy annak a környezete milyen bonyolult, s ezért nem figyel se a planktonra, se a tengervíz ph-jára....

Gloucester 2010.06.05. 00:01:16

@Komavary: A csodálatos fatüzelésű kandallóikat elfelejthetnék, autókat letehetnék, vegyszerek használatát mellőzhetnék, a "zöld beruházású" projektjeiket nem csak marketingelésre használnák, hanem gyakorlatban is megvalósíthatnák, de ismerve egy átlag angol mérnöki képességét ez nagyon nehéz lesz. Még egy egyszerű csaptömítő cseréhez is szakembert hívnak, a kerti munkákban is külsőségekre mennek, mindenféle angol ellenérzés nélkül. 200-300 éves épületeiket nehéz felújítani, bár nem volna lehetetlen. Csakhogy annyira ragaszkodnak a hagyományaikhoz, hogy a legújabb épületeiket is a 300 évvel ezelőtti divatban húzzák fel, mindenféle takarékossági és zöld beruházási igények figyelembe vétele nélkül. A lokális élelmiszerfogyasztás nagyon támogatandó, csak nehezen tudom elképzelni egy tacskós imidzzsel büszkélkedő országról, hogy ne akarná ránktukmálni. Cornwallban elképzelhető egy minimális ökológiai lábnyomon való élet kialakítása, de amint hajóra száll és bekapcsolja hiper-szuper vitorlására szerelt motorját, máris borult ez a zöld-beruházás világképe. Amint körbeveszi kis zöld bioszigetét Afrikából importált fakerítésével, máris ráterhelte ökológiai lábnyomát a harmadik világra. Valóban szép elképzelés és remélem, hogy felhagynak az indiai teák ötórai fogyasztásával. Tényleg szorítok nekik, hogy elérjék céljaikat, mert legalább nem a nagyvárosi életvitelt igyekeznek kopizni.

Jand belinkelt egy Magyar Narancs oldalt, amiből idéznék:
"... másodlagosnak tartja (Rosta), hogy a városi tanyákon termelt élelmiszer versenyképes-e a nagyüzemi mezőgazdaság áraival. Az is kérdéses, lehet-e a körúton belül egészséges paradicsomot, hagymát, karalábét, paprikát, répát termelni. A pesti talaj meglehetősen szennyezett, a földet egész biztosan a városon túlról kell hozni, s a légszennyezés hatásáról is megoszlanak a vélemények. "Az ólom veszélyes, de ezt már kivonták az üzemanyagokból. A többit le lehet mosni vízzel is" - állítja Rosta. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoporttól viszont óvatosságra int. "Bizonyos növények belsejébe eljut a szálló por és ezzel az aromás szénhidrogének. Leveles zöldséget nem ültetnék a városban, de uborkát, paradicsomot talán igen. Az új autópálya-törvény szerint egy bizonyos sávot ki kell sajátítani az út mellett, ahol nem folytatható mezőgazdasági tevékenység."

Aki azzal érvel, hogy megszűnt az ólomveszély az autók üzemanyagának kivonásával, annak a véleményét nagyon-nagyon óvatosan kezelem.

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.05. 00:36:06

@Pacsker: Forrást kértem, de már azon sem lepődök meg, ha tényleg ilyen pidzsin nyelven tanítanak környezeti kármentesítésen és talajtanon.

Megpróbálom együtt szemlélni a dolgokat, de nehéz elfogadnom azt az érvelést, hogy a bálnák környezete bonyolult, a legegyszerűbb, ha gyorsan levadásszuk őket.

(Illetve akárhogy olvasom, még mindig nem értem, mi köze van Kínának és Bangladesnek ahhoz, ha egy angol kisváros helyben akarja megtermelni az élelmiszert. Milyen gyárakat telepítenek ki?)

@Gloucester: túl sok változást akarsz egyszerre. (Plusz, honnan tudod, hogyan fűtenek?)

Direkt le is írják: apró, megvalósítható célokban gondolkoznak. Utána mennek tovább a következő apró célig.

Ennek a módszernek megvan az az előnye, hogy szép elméleti megoldások helyett gyakorlati eredményeket szül.

Jand linkjét nem találom, de ez megint szalmabáb érvelés. Ki akar a nagykörúton belül termelt élelmiszeren élni?

Hasonló példa a városi biciklizés: úgy érveltek, mintha két eset lehetséges: vagy marad mindenki autóban, vagy sétálóutca lesz mondjuk egész Budapest. Aki esetleg biciklire ül, az autók ellenében, az csak a saját egészségét veszélyezteti, és látszatmegoldással hitegeti magát.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.05. 01:07:26

@Komavary: nem mondtam, hogy vadásszuk le őket. épp azt mondtam, hogy nem a bálnát kell védeni, hanem a körynezetét ami fenntartja. ezzel próbáltam utalni arra, hogy nem az a baj, hogy nem elég kertész a város, hanem hogy a környezete, a vidék, az amivel baj van. de célszerű analógiámra csak egy kútmérgezést kaptam?!

nem elég forrás az egyetemi oktatás színvonala? országos szinten elismert oktatók (akik nem titok, hogy országos szinten elismert környezeti kármentesítő céget vezetnek) tán hülyeséget mondanak a diákoknak? a talajtan professzora - drága Édesanyám - tán szintén rosszul tudja? nem vagyok neked elég hiteles forrás? ha valamiről nincs azonnal linkelhető forrás, akkor az nem is úgy van? tegyem linkelhetővé az egyetemi jegyzeteim? vagy magam? direct link és embed a tanult gondolatainkhoz?

Komavary · http://orokorom.freeblog.hu 2010.06.05. 07:39:55

@Gloucester: Köszönöm, megnézem a linkeket!

@Pacsker: A városi ember szűkebb környezete, amire közvetlen hatást tud gyakorolni, a város. Ami éppen most megy át egy nagyon izgalmas átalakuláson.

"nem elég forrás az egyetemi oktatás színvonala?"

Ugyanarról az egyetemről beszélünk?
biopunk.hu/2010/05/25/alkalmazott-bolcseszet/

Bevallom, a magyar antropogén talaj és az angol anthrophogenic soil mellett az antroposoil egy ügyetlen blöffnek tűnik.

Ezért kértem, hogy adják forrást (ami nem csak link), de elfogadom, hogy SzIE-szleng, amit írásban senki sem használ.

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.06.05. 08:15:42

@Komavary: Elolvastad az írásom? Egyáltalán nem gondolom, hogy a városi ember környezete a kertje lenne. Úgy gondolom, hogy a városi ember környezete mentális. A városban dőlnek el a politikai kérdések. Magyarán a városban élőknek nem a saját ólmozott kertjük rózsaszín ködébe kellene burkolózniuk, hanem továbbra is azt mondom, hogy a VIDÉK! problémáit kellene megoldaniuk. Ha megoldanák, és csak ők tehetik, akkor lenne biztonságos és fenntartható élelmiszer ellátottságuk. Mintha figyelmen kívül hagynád azt a szisztematikus és több hullámú, a vidéket szétverő politikát, ami miatt most ott tartunk, hogy a városban kéne kertészkedni, a vidéken pedig gumigyárban dolgozni? :D

Gloucester 2010.06.27. 19:59:06

és folyik tovább a haláltanya project, avagy "ládagazdálkodás". Így képzeli el Rosta a ládakertet. De miért a várost akarja megmenteni? Ennyire a szívéhez nőtt?
www.hg.hu/cikk/epiteszet/9805-szenvedelmes-kerteszek-mentik-meg-varosainkat

mirilany 2010.07.27. 12:27:22

Kedves Pacsker (és többiek)!

Szeretnék segítséget kérni a témával kapcsolatban.

A kérdés az lenne, hogy hogyan lehet megállapítani egy területről, hogy az alkalmas-e kertészkedésre (és fogyasztásra szánt zöldségek, gyümölcsök termesztésére), vagy már annyira szennyezett zónában van, hogy nem ajánlatos.

Ezt meg lehet valahogy mérni?
Ki tud ebben segíteni?
Van erre szakember, módszer, stb.?:)

Nekem tök nem egyértelmű, városszéli telekről van szó, de azért még elég bent van. Meg kicsit az is aggaszt, hogy akkor ez olyan, amit évről évre felül kell majd vizsgálni?

Illteve mit lehet tenni annak érdekében, hogy jobb legyen a helyzet? Márhogy a saját területemen:) Körbe fákat ültetni..., az védelem lehet? Vagy van bármilyen módszer?

Előre is nagyon köszönöm!

Nekem egyébként az is segítség lenne, ha el tudsz irányítani vkihez, aki kompetens a témában. Esetleg meg is vizsgálná a helyet..

üdv:
Miri

mirilany 2010.07.27. 12:27:34

közben kaptam egy választ, megosztom itt is.

"Kedves... !

Az aggódóknak igazuk van, a budapesti környezet valóban elég
szennyezett, de kellő odafigyeléssel megoldható a (bel)városi
kertészkedés.
A talaj szennyezettségét az ÁNTSZ laboratóriumaiban tudják
megvizsgálni, ugyanitt javaslatot is tesznek arra, hogy milyen
zöldségek termelhetők az adott talajon. A vizsgálatot 5 évente érdemes
újra elvégeztetni. A témáról bővebben:
www.natursziget.com/itthon/20071105termofoldminosege

Általánosságban megállapítható azonban, hogy a pesti talaj
meglehetősen szennyezett, így a termőföldet városon kívülről (vagy
kertészeti boltból) érdemes beszerezni. Legegyszerűbb a dézsákban,
virágcserepekben nevelt növények helyzete, itt nem kell földcsere,
egyszerűen máshonnan származó földdel kell feltölteni az edényeinket.

A levegőszennyezettség főként a leveles zöldségek esetén számíthat
problémának (sóska, spenót), ezek nagy felületen veszik fel a
szennyeződést, aztán pont azt a részét fogyasztjuk el, ami a legjobban
szennyezett. Azoknál a növényeknél viszont, ahol a termést
hasznosítjuk, javarészt lemosható a levegőből származó szennyeződés
egy alapos mosással.

Jó kertészkedést kívánva,
üdvözlettel,
Papp Zsuzsanna
környezeti tanácsadó"

PPJ · http://greenr.blog.hu 2010.07.27. 12:50:00

@mirilany:

Kedves Miri!

Szakember és módszer is van erre, az emberekben azonban (ön a tisztelt kivétel) még nem alakult ki igény arra, hogy érdekelje őket, mit isznak, mit esznek. (Ha ez a tudás (miből van a táp-lá-lék) visszakapcsolódik (feedback) a rendszerbe, az emberek tudatába, akkor az egész kapitalista rendszer úgy omlik össze, ahogy van...)

A Bio-DeTecht Alkalmazott Környezetminőségi és Mérnöki Szolgáltató Kft. például pont olyan ügyekkel is foglalkozik, hogy milyen a talaj, a víz, milyen szennyezők vannak benne és azt hogyan lehet helyrehozni, eltávolítani. Egy érdekes cikket olvashatsz a témában ettől a Kft.-től itt: www.inventor.hu/eko/jury/palyaz/biro.pdf

A pontos diagnózishoz tudni kell a helyet, a domborzati és vízrajzi tényezőket, mert már ebből is sok minden megállapítható. A területen lévő, vagy a környező növényzet is indikátorként szolgálhat a talaj állapotára. Figyelni kell a szerves szennyezőket és a nehézfémeket egyaránt, vízben is és a talajban is.

Vizsgálni elég egyszer és abból megállapítani, hogy mit érdemes továbblépni. Inkább a vizsgálat mindenre kiterjedő szélessége, ami fontos. Az ÁNTSZ pl. nem vizsgál a vízben hormonvegyületeket (ezért hazudja egész Magyarországnak, hogy egészséges a csapvíz...).

Hogy felvegyük a kapcsolatot, a pontos részleteket megírhatod a peterpacsuta AT gmail DOT com-ra.

Üdvözlettel: Pacsuta Péter János, természetvédelmi mérnök