Mit tanít az Avatar?

PPJ         2010.01.20.

Grace(g).TreeOfSouls.screencap.jpgJand szerzőnk is megemlíti az Avatart.

Sztefano barátunk pedig így ír a filmről:

"Boldoggá tesz ez a film. Egyszerűen fantasztikus – a szó mind szoros, mind pedig laza értelmében is. A Vatikán szája például habzik megszégyenülésében, mert úgy érzi, hogy a film nyomán hirtelen újraéled a természet erőinek az imádata, az animizmus iránti elfelejtettnek hitt érdeklődés, miközben a nyugati civilizált világban egyre többen fordítanak hátat az egyháznak. Ausztriában például 2009-ben több mint ötvenezren léptek ki az anyaszentegyház zavaros kegyeiből. Hát nem nagyszerű? Na, végre valami jó hír."

NOL.hu - Mit tanít az Avatar?

James Cameron sikerfilmjét eddig főként konzervatív véleményformálók és a katolikus egyház belső körei támadták - korántsem véletlenül. Az Avatar galaktikus ökológiájáról zajló vita résztvevői szerint a film egyrészt egyértelmű támadás a lakosság és a környezet kizsákmányolásán, illetve a (hadi)technikai fölényen alapuló birodalomépítés gyakorlata ellen, másrészt olyasfajta világfelfogást közvetít, amely a nagy vallások tanításai közül talán a buddhizmushoz vagy a hinduizmushoz áll a legközelebb. A környezet- és természetvédőknek, meg a "békeharcosoknak" viszont tetszik az alkotás, méghozzá ugyanazért, amiért a fenti csoportoknak nem.

A Mepeace.org értékelése alapján a katolikus (vagy tágabban értelmezve a keresztény) és az "imperialista" kritikának létezik egy jókora, ám a nyilvánosság előtt eddig ki nem fejtett érintkezési felülete: eszerint a filmben pontosan azt látjuk, ami a nagy földrajzi felfedezések idején történt, csak az Avatarban a gazdasági érdekű hódításokhoz kevesebb ideológiai indoklás társul.

De amúgy a történet tényleg ismerős: egy újonnan felfedezett területen kiderül, hogy a föld ritka és értékes ásványkincseket rejt, az őslakosoknak először megpróbálják elmagyarázni, hogy a "fejlődés" (a növényzet kiirtása, utak építése, a talaj feltúrása és a bányanyitás) az ő érdeküket (is) szolgálja, majd amikor nem értenek a szóból, jön a hadsereg.

A párhuzam kétségkívül létezik, hiszen a korábbi korok konkvisztádorait - ezt ma már senki nem vitatja - nem a keresztény tanítás terjesztésének vágya, hanem a mohóság motiválta (és egyáltalán nem véletlen, hogy a terméketlen Kalahári-sivatag busmanjait eddig nem nagyon akarták megtéríteni). Az észak- és dél-amerikai indiánok, Ausztrália és Afrika benszülöttei nagyjából ugyanazt élték át, mint a filmbéli Na'vik, és ma sincs olyan természeti nép - sem az amazonasi esőerdőkben, sem a Niger olajban dús deltavidékén -, amelyiknek a lakóhelyén kitermelt természeti kincsek jólétet és ne szenvedést hoztak volna.

Némely konzervatív kritikusok szerint a filmben szereplő RDA vállalat (amelynek a bányászati tevékenység zavartalanságának a biztosítása a feladata) és az amerikai energia- és bányacégek külföldi érdekeltségei mellet gyakran felbukkanó biztonsági vállalkozások (mint a Halliburton vagy a Blackwater) között is könyű szellemi kapcsolatot találni. Még a The New York Timesnek is feltűnt, hogy az Avatar alig burkolt kritika az amerikai kolonializmussal szemben, de akadt olyan értékelő is, aki "emberellenes, hadseregellenes és nyugativilág-ellenes" műnek nevezte a filmet.

Az Avatarból kiolvasható másik üzenet, hogy minden élőlény egy nagy természeti egység része, egymásra vagyunk utalva, és senki illetve semmi ami él, nem pusztítható el anélkül, hogy a világban lévő harmónia ne sérülne. Ezzel a tanítással a buddhisták vagy a hinduk kétségkívül könnyebben azonosulnak, mint akik a Biblián nőttek fel (maga az avatar kifejezés is a hinduizmusból ered), de az ún. Gaia-elmélettel is felfedezhető a rokonság (azzal a különbséggel, hogy itt a "Földanyát" nem Gaiának, hanem Eywának hívják).

A Greenpeace internetes fórumain ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a film sokat segít a fenntarthatóság, iletve az ökológiai lábnom elmélet lényegének megértésében. A hozzászólók azért is dícsérik Cameront, mert a produkció egyelőre (még a 33 évvel ezelőtt bemutatott Csillagok háborújához képest is) nagyon szerényen él a merchandising eszközeivel, azaz nem árasztotta el a világot na'vis reklámszatyrokkal és műanyagbabákkal.

         szólj hozzá

Címkék: politika avatar természet környezet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr471687981

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.