Kozmetikázott adatok...

Sylvanius         2009.02.10.

Új tanulmány: a biotechnológiai ipar meghamisította a génmódosított növények európai termesztési adatait


Brüsszel-Budapest: 2009. február 10.: A biotechnológiai ipar által pénzelt éves adatok közzétételének elõestéjén a Föld Barátai nemzetközi hálózat feltárta, hogy a génmódosított növények világszerte kudarcot vallottak, illetve rávilágított arra, hogy az ipar manipulálta az európai termesztési adatokat, azért hogy növekedést mutasson ki.[1]

 (A tanulmányt a Magyar Természetvédők Szövetsége adta közre: http://www.mtvsz.hu/)
A „Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények?” címû, 2009. évi új tanulmány [2] rávilágít arra, hogy milyen ellentmondások vannak az európai biotechnológiai lobbi szervezet, az EuropaBio által a génmódosított növények termõterületérõl készített jelentésben. [3] Az EuropaBio majdnem negyedével felduzzasztotta a 2008. évi adatokat, hogy leplezze a tényleges csökkenést.

A félrevezetõ számokat arra használták a cégek, hogy a génmódosított növények termesztésének elterjedését szélesebb körûnek mutassák a ténylegesnél. A valóságban a fogyasztók ellenállása és a biztonságra odafigyelõ európai kormányok hatására, a génmódosított növények termõterülete Európában évrõl-évre csökken, 2005 óta összességében 35%-os volt a visszaesés. [4]

A génmódosított növények globális elfogadása rengeteg pénzt hozna az ipar számára a vetõmagokra kivetett jogdíjakból és a felhasznált növényvédõ szerekbõl, de Európa már tíz éve elutasítja a génmódosított élelmiszereket és növényeket – jelentette ki Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédõk Szövetsége – Föld Barátai Magyarország programvezetõje.

A biotechnológiai ipar hazugságokhoz folyamodik annak érdekében, hogy ránk kényszerítse termékeit. Ideje lenne, hogy végre beismerjék a génmódosítás európai kudarcát! – folytatta az MTVSZ programvezetõje.

A génmódosított növényeket világszerte csak kis területen termesztik, és nagyrészt csak olyan országokban, amelyek a gazdagabb országok piacaira termelnek. Egyre több államban felismerik azt is, hogy a génmódosított növények nem hoznak hasznot a kis, családi gazdálkodóknak, s nem járulnak hozzá a szegénység csökkentéséhez sem.

A génmódosított növények továbbra is csak a mezõgazdasági termelés csekély részét adják. A génmódosított kukorica - az egyetlen Európai Unióban termeszthetõ génmódosított növény vetésterülete - az EU mezõgazdasági területének csupán 0,21%-át teszi ki. [5] A génmódosított növények termesztése továbbra is csak egy maroknyi országra korlátozódik világszerte, amelyek mindegyike erõsen iparosodott, export-célú mezõgazdasággal rendelkezik. Az összes génmódosított növénnyel bevetett terület közel 90%-a hat Észak- és Dél-Amerikai országban található, 80%-uk az Egyesült Államokban, Argentínában és Brazíliában. Egyetlen országban, az Egyesült Államokban termesztik a génmódosított növények több mint 50%-át. Indiában és Kínában a termõterületek kevesebb mint 3%-án termesztenek génmódosított növényeket. [6]

A Föld Barátai által készített tanulmány felfedi, hogy miközben a lakosság világszerte szenved az alapvetõ élelmiszerek magas árától, a biotechnológiai cégek rekord összegû nyereségekrõl számolnak be a génmódosított vetõmagok és a növényvédõ szerek árainak exponenciális drágulása következtében. A gazdákat elnyomják, miközben az éhezõ emberek száma a világon eléri az egymilliót. [7]

Az élelmiszerválság alatt, az ipar által keltett, génmódosítást szorgalmazó felhajtás ellenére, továbbra sincs  kereskedelmi forgalomban egyetlen megnövelt hozamú, szárazságtûrõ, sótûrõ, megnövelt tápanyag tartalmú vagy egyéb „hasznos” tulajdonsággal felruházott génmódosított növény sem, holott ezt már régóta ígérteti a biotechnológiai ipar. [8]

A nagyobb termelõ országok – Egyesült Államok, Argentína és Brazília – hivatalos adatai megerõsítik, hogy a génmódosított növényekkel együtt megnõtt a növényvédõ szerek használata, beleértve az olyan mérgezõ vegyszerekét is, amelyeket számos európai országban betiltottak. Ez jelentõsen növeli a gazdák költségeit, környezetvédelmi és egészségügyi problémákat okoz, amelyek elsõsorban a génmódosított farmok mellett élõ szegény közösségeket sújtják. [9]

Miközben a biotechnológiai ipar hamis adatokkal próbálja alátámasztani a génmódosított növények szükségességét, az Európai Bizottság hatalmi erõvel akarja ránk kényszeríteni a génmódosított kukoricát, amely nem kell az európai lakosságnak. A Bizottság az Európai Tanács március 2-i ülésének napirendjére tûzte a MON810-es génmódosított kukorica termesztésére vonatkozó magyar tilalom feloldását célzó javaslatot. Széles körû összefogásra van szükség mind országos, mind nemzetközi szinten, hogy Magyarország génmódosítás-mentességének megvédése érdekében magunk mellé állítsuk az EU tagállamokat – tette hozzá Farkas István, az MTVSZ ügyvezetõ elnöke.

Fotó: Pradeep Tewari

Jegyzetek:

[1] A Föld Barátai által készített tanulmány egy nappal biotechnológiai ipar által pénzelt, a mezõgazdasági biotechnológia térnyerését szolgáló nemzetközi szervezet (International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications  - ISAAA) által készített, “A kereskedelmi biotechnológia globális helyzete" címû jelentés elõtt jelenik meg. Az ISAAA jelentése a génmódosított haszonnövényeket az éhezés és szegénység megszüntetésének megoldásának kulcsaként népszerûsíti.

[2] “Who Benefits’ from GM crops?: Feeding the biotech giants, not the world’s poor” (Kinek hoznak hasznot a génmódosított növények? A biotechnológiai óriáscégek hizlalása a szegények táplálása helyett), a Föld Barátai nemzetközi szervezet tanulmánya: 
- magyar nyelvû európai háttéranyag:
www.mtvsz.hu/dynamic/kinek_hoz_hasznot_hatter.pdf
- a teljes tanulmány:
www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/full_report_2009.pdf
- összefoglaló:
www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/Exec_summary_2009.pdf

[3]
www.europabio.org/documents/2008%20Cultivation%20chart.pdf
Az európai biotechnológiai lobbicsoport kihagyta Franciaországot – mely 2008-ban betiltotta a génmódosított kukorica termesztését - a számításaiból, hogy növekedést tudjon kimutatni, szemben a tényleges csökkenéssel, amelyet a francia tilalom okozott.

[4] 2007-ig nyolc európai országban termesztettek génmódosított növényeket: Csehországban, Franciaországban (2008-ban leállították a termesztést), Lengyelországban, Németországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Szlovákiában.
www.foeeurope.org/GMOs/Who_Benefits/EU_briefing_2009.pdf

[5] 4 ISAAA, 2008.
www.isaaa.org/resources/publications/briefs/37/pptslides/default.html
miként errõl beszámolnak itt:
www.gmfreeze.org/uploads/GM_crops_land_area_final.pdf

[6] “Who Benefits’ from GM crops: Feeding the biotech giants, not the world’s poor” Friends of the Earth International, lásd [2] lábjegyzet

[7] A Monsanto a világ legnagyobb vetõmag forgalmazó vállalata, amely szinte monopolhelyzetben van a génmódosított vetõmagok piacán. Õk forgalmazzák a Roundupot, a világon a legnagyobb tételben eladott
gyomirtószert, amellyel egy csomagban árusítják a génmódosított „RoundupReady” vetõmagokat. A Goldman Sachs nemrégiben közzétett prognózisa szerint a Monsanto teljes bevételének 2007 és 2010 között 74%-os növekedése várható (8,6 milliárd dollárról 14,9 milliárdra). A legelterjedtebb génmódosított növény, a szója vetõmagjának ára több mint 50%-kal nõtt az Egyesült Államokban a 2006 és 2008 közötti két évben (a hektáronként elvetett vetõmag ára 79,6 dollárról 121,7 dollárra). Beszámolók szerint a Monsanto kukorica vetõmagja a zsákonkénti 95-100
dollárról 300 dolláros csúcsig emelkedik 2009-ben. A Roundup gyomirtó nagykereskedelmi ára a 2006. decemberi gallononként 32 dollárról egy évvel késõbb 45 dollárra, majd 2008. júniusáig 75 dollárra szökött – 134%-os áremelkedés kevesebb mint két év alatt. A Monsanto tartja ellenõrzése alatt a glüfozát (a Roundup hatóanyaga) piacának 60%-át.

[8] A biotechnológiai ipar a mai napig nem hozott forgalomba egyetlen megnövelt tápanyagtartalmú, magasabb hozamú, szárazságtûrõ, sótûrõ vagy más beígért tulajdonságot hordozó génmódosított növényt. Miként korábban
is, a mezõgazdasági biotechnológia kétféle tulajdonságra korlátozódik: gyomirtószertûrõ és rovarrezisztens (rovarölõ mérget termelõ génmódosított növények). Az Egyesült Államokban engedélyezésre váró 12 génmódosított fajta közel fele (5) gyomirtószertûrõ. Kettõ (kukorica és szója) kétféle, míg három másik egyféle gyomirtószerrel szembeni tûrõképességgel rendelkezik (gyapot, lucerna és golfpályákra tervezett fû). A többi közül egyetlen nem rendelkezik hasznos, új tulajdonsággal. Három rovarrezisztens kukorica (2) és gyapot (1) fajta csak csekély mértékû módosítása a meglévõ rovarrezisztens növényeknek. Noha a vírusrezisztens papayát és a módosított olajtartalmú szóját már engedélyezték, de egyiküket sem termesztik jelentõs mennyiségben. A módosított színû szegfû a biotechnológia hétköznapi alkalmazási területe. Végül, az „etanoltermelõ” új enzimet tartalmazó génmódosított kukorica potenciális egészségügyi kockázatokat jelent, egyébként is teljesen szükségtelen fejlesztés, hiszen a meglévõ kukoricaföldekbõl
egyébként is hatalmas területet használnak etanol elõállításra.

[9] “Who Benefits’ from GM crops: Feeding the biotech giants, not the world’s poor” Friends of the Earth International, lásd [2] lábjegyzet.

 

         szólj hozzá

Címkék: eu gmo tanulmány biotechnológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bejegyzés trackback címe:

https://greenr.blog.hu/api/trackback/id/tr77935748

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.