PPJ         2013.08.12.

"A víz szalad, a cső marad. Csak a cső marad!"

Erdélyi közmondás - 2013

A manna.ro hírportálról származó, Egyed Ufó Zoltán által készített fotóriportot úgy gondoljuk, hogy mindenképp érdemes ezen a blogon is másodközölésként megjeleníteni. Ha valaha, bárki, bárhol "zöldenergiának" mer hívni olyan beavatkozást, amit az adott tájjal nincs összhangban, sőt pusztítja az ökolokális értékeket és a biodiverzitást, akkor az nemcsak, hogy nem "zöld" de még a "fekete" energiánál is feketébb!

Erdélyben, Csinódhoz közel található Úz-völgye (honlap)(magyar térkép, hogy ne a román google maps-et böngészd!), ahol az ősi úzok nép telepedett le.

Nézzük is, milyen életlehetőségeket rejt magában ez a csodás természeti táj! Önellátás, békesség, permakultúra... (link a videóban is említett Alpokban lévő permakultúrás kerthez)

Bemutatom Lénárd Andrást, ő a környékünkbéli mikrohidrocsentrála-biznisz nagyasszonya, ő építtette a szentegyházi, az Úz-völgyi és a vargyasi erőműveket, nála fut össze minden szál itt a környéken, ha „zöld” energiáról van szó. Büszke arra, hogy helyi vállalkozó, de újságíró kollégák szerint a tengeren túl lett belőle pénzes csávó, és egyesek azt is tudni vélik, hogy viselt dolgai miatt kiutasították az Államokból. Itthon már úriemberként indult a pályája, fehér ruhája a lelki tisztaságát bizonyítja, politikusainkkal szorosra feszített barátsága pedig azt sejteti, hogy a közösségért él, megmaradásunkért és javunkért (akarom mondani javaink megszerzéséért) küzd. Ezzel lehet kapcsolatos az is, hogy beszállt a ződ bizonylatok körforgásába, mely körforgás úgy működik, hogy a mi villanyszámlánk folyamatosan nő, András autójának mérete és ára pedig ezzel arányosan képes alakulni. Ha akar. - írja Egyed Ufó Zoltán "A víz szalad, a cső marad. Csak a cső marad!" című képriportjában.

András készült: cége történetét magyarázza. A cégben két fél társult, a Református Egyház és ő, Lénárd András. Senki másnak nincs része benne, alaptalanok azok a pletykák, akik külföldi vagy itteni üzletemberek és politikusok érdekeltségéről beszélnek. Csak a Református Egyház és ő, és a Református Egyház és a Református Egyház, de ne feledkezzünk meg a Református Egyházról sem. Megdől a „Református Egyház” percenkénti kimondásának világrekordja, annyiszor halljuk ezt. Kató Béla ha csuklik most, az azért van, mert András határozottan kijelenti, a Református Egyház jelenléte garantálja, hogy itt van egy közösségi érdek. Legalább ötször megkérdezzük tőle, hogy mekkora a Református Egyház aránya, és mekkora az övé, de mindig kitérő választ ad. Mikor már hatodjára kérjük a pontos százalékokat, válasza rövid: kérjük ki a cégadatokat, és nézzük meg! Tanácsára megnéztük a cégadatokat. A H2O ENERGY SRL cégben 90 százalékkal van jelen a budapesti bejegyzésű HYDROENERGY ZRT magyarországi cég, Lénárd András képviselővel, és 10 százalékkal a Református Egyház Nyugdíjpénztára, Kató Béla nevével fémjelezve. Szóval tényleg benne van a helyi érdek is és a közösségi érdek is. Annyit halljuk a Református Egyházat, hogy egy adott pillanatban az egyik helybéli megkérdi Andrástól: „Ön pap?”

A völgy állandó és időszakos lakói féltik a vizüket. Úgy érzik, nekik is legalább ugyanannyi joguk van a vízhez, mint annak a nagyrészt külföldi érdekeltségű cégnek, mely profitszerzés céljából most el akarja apasztani a patakjukat. Félelmük jogos, hisz a vállalkozó által a földbe ásott szállítócső kapacitása meghaladja a patak átlagos vízhozamát. Egy kellemes, élettel teli völgy seperc alatt száraz patakmederré válhat, melybe a víz csak látogatóba jön. András azt állítja, hogy ilyenkor nyáron nem vesznek el vizet a patakból. Tegnap jártunk az ő szentegyházi vízerőművénél, és az keményen dolgozott. Pedig nyár van. A képen a vízbefogó látható, és a nyilak segítségével nagyon tisztán látszik, hogy az erőmű csövébe közel tízszer annyi víz folyik, mint amennyi marad a mederben.

Ausztriában 5000 ilyen vízierőmű van, és ugye nem az jut eszünkbe Ausztriáról, hogy tönkretették a környezetüket, mondja el legalább tízedszer ma András. Tényleg nem az jut eszünkbe, igaza van. De az sem jut eszünkbe Ausztriáról, hogy korrupt politikusaik vannak, az sem jut eszünkbe, hogy vállalkozóik úgy hazudoznak, mint a mi fehérruhásaink, az sem jut eszünkbe, hogy egy osztrák megyei tanács lazán engedélyt adna egy félig törvénytelen építkezésnek, hogy szétszedjen egy megyei utat kilométereken keresztül azért, mert a helyi közösség nem engedi meg, hogy a nekik ártó építkezés átvonuljon az udvarukon. András szeretné, ha az ausztriai sízésünk jutna eszünkbe az éppen épülő erőműről, nem pedig az alig pár kilométerre lévő szentegyházi vízierőmű, a vele járó háborús hangulat a Madarasi Hargitára vezető út mentén, a kiapasztott patak és a többiek. De 5000 ilyen vízierőmű van Ausztriában, értik? Ez egy olyan érv, amit bármikor el lehet ismételni, és hatásos. A Református Egyház mellett vajon az osztrákok is ismételten garanciát vállalnának Andrásért és legújabb vízierőművéért?

Üdvözöljük kedves olvasóinkat az Úz völgyében. Régen gyönyörű volt, mint a kép felső részén látható, most már főleg úgy néz ki, mint a kép alján. Átalakulásának okát megtudhatják, ha a jobb felső sarokban található, jobbra mutató nyílra kattintanak. - folytatja Egyed Ufó Zoltán a legújabb Úz völgye: Lénárd hazudik, Kató garantál című képriportjában.

A völgyön végigvonuló romboláshullám oka a zöldenergia. Nálunk, Romániában csak a neve zöld. Na meg a csöve. A csövet szimbolikusan festették a dollár színére, mert a pénzről szól az egész. Szétzúznak egy egész völgyet, tönkreteszik az élővilágát, megtöltik ronda csövekkel és betonokkal, majd az egészre benyújtják a számlát, melyet nekünk, kis embereknek kell kifizetnünk. Akarjuk, nem akarjuk, nincs más választásunk, törvények köteleznek erre. A törvényeket természetesen úgy hozták politikusaink, hogy nekik kedvezzenek, és a barátaiknak. Hogy mégse tűnjön fel nekünk oly nagyon a csalás, elnevezik az egészet zöldnek. Miért ne lehetne ezt a természetrombolást zöldnek nevezni, ha például egy háborút lehet szentnek?

A második hazugság, amiből bőven kaptunk, úgy szól, hogy az építkezés után semmi nyoma nem marad a csőlefektetésnek, nem rondítja a tájat. Ez az „ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” duma minden vízierőmű-építő ajkán ott csüng évekig. De csak a szöveg szép, a valóság teljesen más, sokkal inkább érdekli a befektetőt a profit, mint a táj érintetlensége, és erre a legjobb példa környékünkön Lénárd. Minden egyes vízierőmű-próbálkozása egy természeti katasztrófa.

A harmadik hatalmas hazugság az, hogy annyi vizet hagynak a patakban, amennyire az élővilágnak szüksége van. Hivatkoznak itt ezekre a hallépcsőkre, melyek állítólag Ausztriában működnek. Azt ellenben elfeledik említeni, hogy Ausztriában nem ennyi vizet hagynak a hallépcsőn, illetve a mederben. Én nem értek a halakhoz, ezért tegyük fel, elhiszem, hogy ezen a hallépcsőn, ennyi vízzel képes egy pisztráng felúszni. De hogy jut el a hallépcsőig, könyörgöm? Kőről kőre ugrálva? Mert annyi víz nem csordogál a kövek között a mederben, hogy abban úszhasson. Látszik a képen tisztán. A környezetvédelmisek vagy balfaszok, vagy korruptak, vagy nem érdekli őket. Szerintük minden rendben van, mert minden törvényes.

Az Úz-völgyi halakat a "hallépcső" hidegen hagyja. Ha egyáltalán vannak még halak a meleg pocsolyasorrá változtatott hegyi patakban, miután hónapokig kellett volna kitartsanak a sárlében, mely a meder folyamatos kotrásával együtt járt. Ami most történt az Úz völgyében, az visszafordíthatatlan. Hegyi patakjaink történetében voltak még olyan pillanatok, amikor energiatermelésre fogták be őket. Régen malomárkokat választottak le róluk. Aztán a kommunizmusban megteltek a hegyek gyűjtőtavakkal. Nem egy környezetkímélő dolog, de akárhogy nézzük, úgy a malomárokban, mint a gyűjtőtóban élet van. A csőben vajon mennyi élet lesz?

Morze-jelek az utókornak, bucka-cső-bucka-cső-bucka, így vonul végig az „ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” vezeték a völgyön. Körülötte a rét fel van túrva, árkok vannak rajta ásva végig, mintha lecsapolták volna.

A kőről kőre szökellő hegyi patakot hatalmas mérnöki tudás és hihetetlen mennyiségű gépi munka segítségével sikerült poshadt állóvízzé szelídíteni.

A völgyben szétszórva csőmaradványok virítanak, helyenként a patakmederben, egyenként, máshol pedig az út szélén, csoportosan, turistacsalogatónak. Ugyancsak turistacsalogatónak szánták ezeket az építőanyagmaradványokat, melyek az egész völgyben szétszórva enyhítik picit a táj vad szépségét, nehogy túl vad legyen az ide látogató tápos turistáknak. Lénárd szerint Ausztriában 5000 vízierőmű van, és mégsem az jut eszünkbe róla, hogy széttúrt völgyeik lennének teli csőmaradványokkal és otthagyott építőanyag-kupacokkal. Lénárd szerint kirándulni megyünk Ausztriába, gyönyörködni a tájban, turistaként.

A megyei tanács a völgy feltúrása közben is a túrizmuson gondolkodott, ezért hamarosan beindítja a csőturizmus programját, a világon elsőként. Rendelésre íratnak majd egy legendát, mely a sárkánykígyó végeérhetetlen farkáról fog szólni.

- Apa, honnan van itt az a sok kő?
- A patak hozta őket, fiam.
- S hol van most a patak?
- Elment újabb kövekért.
Székelyesebb válasz:
- Elment a csába(csőbe), fiam.

Homoródfürdő lakossága továbbra sem óhajtja a vízierőművet. Lénárd hazudhat nekik, amit csak akar, az Úz-völgyi és a vargyasi példák elég tisztán mutatják, mily mértékű rombolással jár alig néhány ember meggazdagodási vágya. Ha egy osztrák építkezne, osztrákok működtetnék osztrák törvények alapján, és osztrák természetvédelmi hatóság ellenőrizné az egészet, akkor talán könnyebben belemennének a helybéliek. De így, hogy hazugok építkeznek törvénytelenül, más hazugok és tolvajok engedélyével és ellenőrzésével, abból sok jó nem származhat. Az építkezés tovább folyik, legutóbb mikor ott jártam, egy markológép túrta a patakmedret, kilométereken hömpölygött a sűrű sárlé. Habár közterületen fotóztam, a munkálat vezetője a szemem láttára beszélte meg a gépkezelővel, hogy két hatalmas követ emeljen fel, és dobjon felém, hogy megijesszen. Csakis viccként. Lénárd azt hazudta Homoródfürdőn, a helybéliek azért félnek a beruházástól, mert nem tudják, milyen lesz. Az igazság az, hogy azért félnek tőle, mert nagyon is jól tudják, hogy milyen lesz. Az ügyre még visszatérünk, minden bizonnyal.

PPJ         2011.11.29.

Írta: Báránybőrbe bújtatta a farkast az Auchan címmel 2011 november 29-én a  GreenProfit környezetvédelmi oknyomozó portál.

A greenfo-n megjelent Zöldek a természet ellen Dunakeszin? cikknek mindenki tudta, hogy lesz folytatása, de hogy előzménye is van, azt csak kevesen sejtették. A greenfo cikke számot ad arról, hogy a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület az alapító okiratában szereplő célokkal teljesen ellentétes módon, aktív szerepelt vállal egy országos jelentőségű természetvédelmi érték felszámolására irányuló összeesküvésben. Az említett szervezet fellebbezésében, szinte szó szerint az Auchan és a Dunakeszi Önkormányzat által hangoztatott érveket olvashattuk. Mindenki számára egyértelmű volt, hogy nem a láp évezredes értékét, fennmaradását akarják megőrizni, hanem kiszolgálni megbízóikat. A Zöld Zónáról 2006-os bejegyzése óta nem lehetett hallani, így senki nem tudja, hogy mit is csinált az elmúlt években. De semmi nem maradhat titokban, főleg azért, mert a Zöld Zóna egyszer már ki- vagy megsegítette az Auchant, amikor veszélybe került egy már meglévő áruházának a forgalma. 2008-ban a XX. kerületben a Szentlőrinci út, Nagykőrösi út keresztezésében az Aldi az Auchan szomszédságában üzletet akart nyitni egy olyan területen, ahol az új üzlet előtt kellett volna megközelíteni a francia áruházat. Akkor, mint most is a Zöld Zóna lépett be az engedélyeztetési folyamatokba ügyfélként, hivatkozva a természet védelmére. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület sikerrel vette az akadályokat (a fellebbezést befogadó határozat itt tölthető le) és nem épülhetett meg az Aldi. Azóta egy kicsit távolabbi, de a kerülettel határos telken az idén megkezdheti a beruházást az üzletlánc. A térképen jól látható a régi és az új tervezett helyszín, az északabbra lévő Tesco forgalmát nem sokat zavarta volna az Aldi, de az Auchan forgalmát jelentősen befolyásolta volna.

De honnan is van a kapcsolat?

Mindenkiben felmerülhet a kérdés, hogy kik állnak a Zöld Zóna mögött, kik azok, akik csak akkor aktívak, amikor az Auchan érdekeit kell képviselni „zöld ruhát” öltve.

A Zöld Zóna bejegyzett székhelye az 1181 Bp., Reisz F. utca 3 szám, elnöke Pintér József, az a Pintér József, aki a Szimbiózis Ifjúsági Környezetvédelmi Szervezet egyik tagja is. Ennek az egyesületnek már ismertebb tagjai is vannak.  Például Újhelyi István, az MSZP prominens személye társadalmi kurátorként, aki a Szimbiózis nevében részt vett a Magyar Televízió Közalapítvány, majd a Magyar Rádió Közalapítvány Kuratóriumában. De a Szimbiózis tagja Kőrös Péter XVIII. kerületi képviselő is. Pintér József tagságot vállalt még a Civil Foglalkoztatási Szervezetek Szövetségében is, ahol az egyik tag Simon József az előző kormány ideje alatt miniszteri dicséretben is részesült az egyik állami ünnepségen. Ez az egyesület az 1053 Budapest, Ferenczy István utca 28-ba van bejegyezve, ahova a  Randamas Consulting Kkft. is, ami pedig Kocsis Lászlóé. Azé a Kocsis Lászlóé, aki a Zöld Zóna bejegyzett székhelyén céget üzemeltetett, a Várospress Magyarország Kft.-t. Így visszatértünk újra a XVIII. kerületbe. A Várospress Kft. a kerület újságját adta ki évekig.  2010-ben a szocialista kerületi vezetés potom 70 milliót szánt a lap működtetésére. A cégnek Washingtoni székhelyű tulajdonosa van - Rododendron International LLC, US-98033 Kirkland WA, 5400 Carillon PT 41 -, pontosabban volt, mert az új vezetés megszüntette a szerződést a Kft.-vel és az óta felszámolás alatt áll. A cég másik tulajdonosa Réz Gábor,akit a sajtó az egyik MSZP pénztárnokként ismert. Baja Ferencnél a KMV Kft. ügyvezetője, illetve jogutódjának tulajdonosa. Annak idején a  fővárosi, Kárpát utcai pártgarázst a KMV Fenntartó és Szolgáltató Kft.-be vitte be az MSZP, amellyel egy időben 435 millió forintra értékelték a társaság törzstőkéjét. Az összegből apportként 361 milliót tett ki a garázs- és szolgáltató központ. Az ingatlant először bérbe adták a Mercedes–Benz Autó Magyarország Kft.-nek, majd értékesítették, jelentős kampánypénzeket szabadítva fel a pártnak. 1994 szeptemberéig Baja Ferenc, az MSZP akkori alelnöke és Csintalan Sándor, a párt ügyvivője a KMV Kft. felügyelő-bizottsági tagja volt. Ekkor az MSZP-s vezetők elhagyták a vállalkozást, amelyet ezután a korábbi ügyvezető, Réz Gáborné helyett férje, Réz Gábor vitt tovább. 1996-ban újabb tízmillió forintot vontak ki a cégből. Réz Gábor fontosabb posztjai: Az MSZP felsőoktatási tagozatának elnöke, a Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. egyik cégének ügyvezetője. Később a  Gyurcsány Ferenc által fémjelzett Demokratikus Charta alapító tagja, és a szocialistákhoz köthető Pestszentlőrinc-Pestszentimre Jövőjéért Alapítvány kuratóriumának elnöke. Ez az alapítvány adja ki a helyi szocialista „Városrész” című kiadványt – az alapítvány és a Városképet kiadó cég (Várospress) székhelye megegyezik, azaz a Dunakeszi Tőzegláp ügybe belépő Zöld Zóna egyesület székhelye.

Réz és Kocsis ezen kívül több egyesületben, alapítványban tagok együtt. Ilyen a  Kedves Nemzetközi Alapítvány (1053 Budapest, Ferenczy István utca 28.) ami még ma is működik. Tagjai sorában van még: Hollósy Gecseg Attila, Rónavári Kedves László, Varga István és Dömötör Balázs – ez és a fentebb felsorolt szervezetek, egyesületek javarészt oktatással, ösztöndíjakkal . Vagyis pénzekre pályáztak, osztottak szét.

A Szimbiózisnak van még egy figyelemre méltó tagja, az előbb említett Rónavári Kedves László. A Gyermek és Ifjúsági Alapprogram TanácsábanRónavári a Magyar Gyermek- és Ifjúsági Tanácsot (MAGYIT) képviselte, de egy asztalnál ült vele Mesterházy Attila mostani szocialista elnök is az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium képviseletében, és mint politikai államtitkár. Ennél az asztalnál pályázati pénzekről döntöttek. Rónavári Kedves László tagja volt még a Szakszervezetek Ifjúsági Mozgalmának, a  Szindikalista Ifjúsági Hálózatnak, a Szluha Nemzetközi Alapítványnak, mely utóbbinak tagja volt még Kocsis László elnök, Csucsy István, Orgován János, Salamon Eszter, Szász György és Rónavári Kedves László. Salamon Eszter neve ismerősen csenghet, ő működteti a Szerep Művészeti Alapítványt (1132 Budapest, Visegrádi u. 17.) A Macskafogó 2 producere és Görgey Gábor kulturális minisztériumának a volt osztályvezetője. De mint írtuk, számtalan alapítvány és egyesület ebbe a körbe tartozott, vagy valamilyen kapcsolatot ápolt a XVIII. kerületi szocialista párttagokkal. Érintőlegesen meg lehet említeni a Hild József Alapítványt, Lakner Bácsi Alapítványt, de végeláthatatlanul sorolhatnánk még a szervezeteket.

Amint fentebb kiderült, a Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület már egyszer tett „szívességet” az Auchannak, amikor is megakadályozták, hogy a Nagykőrösi úton felépüljön az Aldi, ami árak és elhelyezkedés tekintetében is konkurencia lett volna az áruháznak. De az MSZP-hez való kötődés nem ezzel kezdődött, hisz jó tíz éve Medgyessy Péternek, a Medgyessy Tanácsadó Kft. ügyvezető-tulajdonosának segítségét vette igénybe az Auchan érdekeltségébe tartozó Hyper Immo Kft, hogy – 2000-ben Demszky Gábor főpolgármesternél közbenjárva – bevásárlóközponti övezetté minősítsék át az Auchan hipermarket építésére kiszemelt ipari területet a budapesti XVIII. kerületben. A múlt héten megjelent cikkünkben Az Auchan a XVIII. kerületi elszámoltatási bizottság előtt - a tét 600 millió forint (főoldalról is elérhető), már írtunk arról, hogy a pakura tavak felszámolásának ügyében tett feljelentést októberben a XVIII. kerületi elszámoltatási munkacsoport. Lévai István Zoltán a munkacsoport vezetője szerint több százmillió forintról van szó. Folytatólagosan elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének gyanúja miatt került sor a feljelentésre. Az önkormányzat 2001. október 11-én adásvételi szerződést kötött a Hyper Immo Kereskedelmi és Szolgáltató Kft-vel (Auchan Magyarország Kft. jogelődje). A szerződésben a cég 990 millió forintért megvásárolta az ingatlanokat, ám a szerződés 3.3 pontja szerint a felek a vételárból 950 milliót teljesítettnek tekintettek, amennyiben a vevő a kárelhárítást elvégzi. A szerződésben arra vonatkozó kitétel nem szerepel, hogy ezt az összeget milyen módon számolták ki. Amíg az Önkormányzatot terhelte volna a kárenyhítés, addig ez az összeg csak a harmada volt. Az önkormányzat által elfogadott első pályázat összege 266 millió volt, így az okozott vagyoni hátrány csaknem 684 milliós lehet, az inflációs hatásokat is figyelembe véve körülbelül 600 millió forintra teszi az okozott kárt a XVIII. kerületi önkormányzat.

Az Auchan piros logója óhatatlanul jelezhetné, hogy mely csoportok lobbiznak és lobbiztak az érdekeiért, vetik be kapcsolatrendszerüket. De ezzel ellentétes az a tény, hogy most a dunakeszi Fideszes városvezetéssel közösen lépnek fel az Auchan érdekében. A Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Egyesület nem más, mint egy beépített álzöld. Ez a multi módszer egyszer már bevált a Nagykőrösi úton az Aldi ellen, de a zöld most pirosra váltott.

A dunakeszi láp a Magyarországon ritkaságszámba menő tőzeges lápok közé tartozik. Egykor jóval nagyobb területet foglalt el, azonban az 1960-as évektől egy részét tőzegbányászással tették tönkre, majd egy másik részén szeméttelepet működtettek, végül az M0 autóút építése miatt csonkították tovább. A megmaradt déli része még ma is érintetlen, élővilága országos viszonylatban is jelentős érték. A szomszédos Auchan a 2000-es évek folyamán megvásárolta a területet, amelyet Dunakeszi Önkormányzata törvénysértő módon belterületbe vont és lehetővé tette beépítését, az Országos Zöldhatóság pedig természeti védelemre érdemtelennek nyilvánított. Az Auchan hatalmas új áruházat és parkolót akar építeni itt. Szándékainak csak a civil tiltakozás vetett gátat, amelynek eredményeként a Zöldhatóság visszavonta határozatait, és új vizsgálatot rendelt el annak megállapítására, hogy a terület valóban lápnak, azaz ex lege védendő értéknek számít-e. Az eljárás első szakaszának eredményeként 2011 augusztusában megszületett egy elsőfokú határozat, amely elismerte a terület egy részének láp voltát. A pozitív döntés azonban nem emelkedhetett jogerőre, mert egy magát környezetvédelmi célúnak nevező szervezet fellebbezett a döntés ellen. A tőzegláp sorsának egyéb eseményeiről itt olvashat:  Forrás >>>

PPJ         2011.05.18.

Greenwashing, or, how do the big companies try to take the wind out of the environmental movements’ sails?

Source-book: http://greenr.blog.hu/media/image/Sources.htm
Text: http://greenr.blog.hu/media/image/Greenwashing_text.htm