Argentína betiltotta a Procter & Gamble-t!

PPJ         2014.11.08.

6b43b13e8044a6d87bd1d6dd6551cbae_3199.jpgArgentína adócsalással vádolja a világ első számú háztartási termékgyártóját, a Procter & Gamble-t, ezért november 2-án a dél-amerikai ország adóhatósága, az AFIP bevonta a cég működési engedélyét. Forrás: Reuters

Az Argentína elnöki honlapján (www.prensa.argentina.ar) közölt vádak szerint a cég 138 millió dollárral túlszámlázta az importárakat, hogy az adózást elkerülve pénzszivattyút indíthasson kifelé az országból.

"A P&G pénzt szivattyúzott külföldre és a befolyó jövedelmét elrejtette az Argentinának való adózás helyett" - írta a dokumentum.

"Véget kell vetnünk ezeknek a trükköknek, amiket a nemzetközi cégek használnak" - adta hozzá a nyilatkozat.

 A Procter & Gamble 1991 óta működik Argentinában három gyárral és két elosztóközponttal.

Persze vannak ezen merész giga-globál-góliáttal való szembeszállásnak más előzményei is:

Adóbotrányba keveredett a Bunge - 500 millió dolláros adócsalással vádolják Argentínában a magyar áfavisszaélések miatt panaszkodó étolajgyártót.

Első alkalommal járt Putyin Argentínában - Az orosz államfő első alkalommal látogatott Argentínába, ahol Cristina Fernández elnök asszonnyal tárgyalt. Az orosz külügy szerint a térségben Argentína Oroszország első számú stratégiai szövetségese. A hivatalos program után Cristina Fernández vacsorára látja majd vendégül az orosz államfőt, amelyen részt vesz majd Nicolás Maduro, José Mujica és Evo Morales is.

Putyin atomenergetikai megállapodást kötött Argentínában - Putyin és argentin kollégája, Cristina Fernández de Kirchner államfő "az atomenergia békés célú felhasználásában való együttműködés" szentesítése mellett egy kiadatási egyezményt, illetve egy, a médiapolitikai kooperációról szóló okmányt is aláírt. 

Putyin és Kirchner beindította az RT argentin adásszórását - Vlagyimir Putyin orosz és Cristina Kirchner argentin elnök videokonferencia üzemmódban beindította a Russia Today tévécsatorna spanyol nyelvű adásainak argentínai sugárzását.

A Procter & Gamble 175 éve létező cégóriás, 50 fogyasztói márka világvezetője.

brands_P&G.jpg

A P&G-nek annyira sok márkája van, hogy egy képre összevágni az összeset szinte lehetetlen. Nézzük meg jól az alábbi képet. Tegyünk fel magunknak egy egyszerű kérdést. Gondolnánk, hogy mindez egyetlen cégóriáshoz fut össze? Komolyan nem bírjuk ellátni magunkat samponnal, fogkrémmel, mosószerrel és burgonyaszirommal?

p&g1.jpg

És egyébként miért olyan "logikátlan", "elképzelhetetlen" és "összeesküvés" végiggondolni, hogy nyilvánvalóan a cégeket összefogó főcégeknek is vannak összefogó fő-fő-cégei és azoknak is tulajdonosai?! Igen, ezek az embertartás iparának kellékei, gondozni kell a mátrix-jószágokat, kicsit igényesebbek, mint egy átlag marha, de azért csak megfejhető mégis...

A többeknek már ismerős ábrában is ott szerepel a P&G...

global trademarks.jpg

Kinagyítva...global trademarks_P&G.jpg

Éljen Argentína! Végtelenül ragyogjon bátor Napja!

argentina.jpg

         5 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa világ világgazdaság putyin atomenergia argentina bunge procter and gamble

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az élelmiszeripar trükkjei - dokumentumfilm

PPJ         2014.10.26.

az-élelmiszeripar-trükkjei.jpg"Semmitmondó állásfoglalások, kifogások és ésszerűtlenségek: ez jellemzi a húsipart." - hangzik el a filmben, amit akár Magyarországon is forgathattak volna...

Az NDR észak-német televízió dokumentumfilmje az élelmiszeripar leggyakoribb fogásait mutatja be, melyek egytől-egyig a fogyasztók megtévesztésével, félrevezetésével trükköznek. Ilyen például az imitált ételek előállítása (pl. a préselt sonka, műsajt), az ízfokozók használata, a frissesség meghosszabbítása a védőzáras csomagolás segítségével, és természetesen a marketing fogások (attraktív címkék). A film számos tipikus, gyakori trükkre hívja fel a figyelmet, amiket legkönnyebben úgy lehet kivédeni, ha felkészültek vagyunk, tudjuk, nem felejtjük, mivel állunk szemben. A legjobb módszer, ha mindig elolvassuk az összetevőket, és kerüljük a félkész- és készételeket, valamint igyekszünk megbízható árusoktól, boltokban vásárolni.

Az élelmiszeripar trükkjei (Die Tricks der Lebensmittelindustrie)
színes, magyarul beszélő, német dokumentumfilm, 45 perc, 2011
rendező: Eberhard Rühle
forgatókönyvíró: Eberhard Rühle
operatőr: Andre Zschocke
vágó: Gabriele Eglau

Legutóbbi ilyen témájú bejegyzésünk - a Friss és máris a szemétben című dokumentumfilm ajánlója után, most itt a következő sokkoló tudásanyag nyugati kultúra fenntarthatatlan voltáról.

         szólj hozzá

Címkék: videó eu világ mezőgazdaság filmajánló agrárium élelmezés agrárpolitika humánökológia humánökológiai filmgyűjtemény világélelmezés paradoxon

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Pilóták, orvosok, tudósok tanúvallomása a chemtrailről - globális geomérnökség stratégia

PPJ         2014.10.10.

Névtelen_panorámafelvétel1.jpgKatt a képre a teljes felbontású panorámafelvételért!

Nyilvános meghallgatás a kaliforniai Shasta megyében, amelyen többek között orvosok, vadbiológusok, pilóták, ügyvédek tettek tanúvallomást a chemtrailek káros környezeti, egészségügyi hatásairól.

A CHEMTRAIL REKLÁMOZÁSA - Augusztusban volt a CLIMATE ENGINEERING Konferencia. Az elit megtalálta a felmelegedés ellenszerét: VEGYI FELHŐK. Már reklámozzák is. Na ehhez mit szólnak a rendszerszolgák? Annyira egyértelmű volt, hogy a glob. felm. elleni projektként adják majd el! http://www.ce-conference.org/

MAGYARORSZÁG - NÉZZETEK KI AZ ÉGRE!!! Hungary, Pest County, Érd - 2014.09.24 - 18:00 CET

https://m.blog.hu/gr/greenr/image/geoengineering_wrench.jpgA ChemTrail tüntetés margójára: a globális geomérnökség humánökológus szemmel - 2014.01.24.

A geomérnökségi beavatkozások kapcsán felmerülő első kérdésekre próbálunk választ adni. Egyesek szerint ez a jelenség egyszerűen nincsen, mások szerint pedig közvetlenül mérgeznek minket. Nem fogjuk azonban beváltani egyik szélsőséges tábor reményeit sem. Az viszont tény, hogy butaság lenne legyinteni a témára, ugyanis egyre több hivatalos tudományos publikáció is foglalkozik a problémakörrel, ráadásul már elkezdték "beetetni a jónépet" a különféle dajkamese válaszokkal!

         szólj hozzá

Címkék: vélemény videó tudomány világ klíma klímaváltozás humánökológia chemtrail globális geomérnökség geomérnökség geoengineering időjárásmódosítás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Friss és máris a szemétben - dokumentumfilm a globális élelmiszerpazarlásról

PPJ         2014.09.12.

A fejlett nyugati társadalmak élelmiszer-pocséklásáról szól a film. Nagy élelmiszerláncok a legnagyobb felvásárlók, amelyek sokszor a még le nem járt szavatosságú, teljes élvezeti értékű termékeket tonnaszámra dobják ki. Az egyén, a fogyasztó szintén felelős a kialakult helyzetért. A túltermelés miatt ezt ma még megtehetik, mert mindig van utánpótlás a kidobott élelmiszer helyett. Szerencsére Nyugat-Európában és az USA-ban is egyre több termelő cég, kistermelő és vásárló látja ennek a rendszernek a fenntarthatatlanságát, ezért tesznek is ellene. A legjobb módszer, ha közvetlenül a termelőtől vásárolunk, kihagyva a termelőtől az áruházig tartó hosszasabb és sokszor teljesen felesleges folyamatot, amely még egyben drágító tényező is.

Három év is eltelt már, mióta ezt a filmet ajánlottuk! Szakmai és civil közösségek is nagyon várták. Immáron magyar szinkronnal elérhető, éljen!

A világélelmezés-politikai paradoxon: Milyen éhező milliók? - GreenR blog 2011.09.18.

Posztunk a Helyi Termék Magazin 2011. I. évf. 3. számában is megjelent!

216784_800x600.jpgFriss és máris a szemétben
(Taste the Waste)

színes, magyarul beszélő, német dokumentumfilm, 52 perc, 2011
rendező: Valentin Thurn
forgatókönyvíró: Valentin Thurn
operatőr: Roland Breitschuh
vágó: Birgit Köster

A globális élelmiszer-pazarlás

Tudta, hogy világviszonylatban majdnem másfél milliárd tonna élelmiszer kerül a szemétbe évente? Az EU-ban egy év alatt kidobott élelmiszerek elszállításához 3 millió teherautóra lenne szükség, melyek konvojba állva körbeérnék az Egyenlítőt. Valentin Thurn többszörösen díjnyertes filmje a megdöbbentő mértékű globális élelmiszer-pazarlásról.

Miért fűtenek a PÉKEK kenyérrel ?!! -- részlet a Friss és máris a szemétben filmből --

Teljes film - youtube.com

Teljes film - vidto.me

         10 hozzászólás

Címkék: videó eu világ mezőgazdaság filmajánló agrárium élelmezés agrárpolitika humánökológiai filmgyűjtemény világélelmezés paradoxon élelmiszer felesleg taste the waste

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kaliforniai szárazság - három év különbözeti fotói

PPJ         2014.08.28.

Kaliforniában szárazság tombol, de még milyen: 6 előtte-utána képpel egyszerűbb lesz elképzelni. Most lehet olcsón renoválni a hidakat, elvinni a fennakadt hullákat, begyűjteni a mederfenékről a fegyvereket... Az iróniát félretéve viszont, nekünk magyaroknak, a jövőbe tekintve komolyan el kell gondolkodnunk az ártéri tájgazdálkodás és fokgazdálkodás újraélesztéséről, mint az ökológiai reziliencia (vagyis az alábbi helyzetek elkerülésének) egyetlen természetes lehetőségéről.

Az alábbiakhoz hasonló képeket sokkal kisebb mérettartományban a Hasznosi-víztározó 2010-es esete kapcsán tapasztaltam. Ami viszont Kaliforniában történik, az léptékében és összetettségében is nagyobb. Nem kívánom újra elmondani mindazt, amit eddig is lejegyeztünk a globális időjárási szélsőségek növekedéséről, a regionális klímaváltoztató hatások erősödéséről, de ismét idézném a Home című filmből, amit Izrael és az intenzív mezőgazdálkodás kapcsán szoktam: hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Csak felületes ismereteim vannak Kalifornia földrajzáról, és a Califorina Data Exchange Center Department of Water Resources oldalát sem jártam át mélységeiben, azonban találtam egy grafikont az Oroville tó és gát vízszinthelyzetéről az elmúlt években.

Az viszont egyértelműen látszik, ha valaki szeret a Google térképen bóklászni, hogy azt potom 50km szélességű parcellázott mezőgazdasági tájat, nem beszélve a medencékről, golfpályákról és amerikai gyepekről - valamiből öntözni "kell"... Aki ennél részletesebb magyarázatokkal és információkkal rendelkezik az adott ökolokális és gazdaság-földrajzi helyzetről, örömmel várjuk a hozzászólásokban!

Máris érkezett egy érdekes kiegészítő hozzászólás: Akkora ott a szárazság, hogy átlag 4 mm-rel megemelkedett a talajfelszín! Elsőre furcsán hangzik, de végiggondolva logikus: a több éves aszály miatt olyan mennyiségű (240 gigatonna, "magyarra fordítva" kb. 120 balatonnyi) víz hiányzik a felszín alatti víztartókból. Ennek meg már tektonikai hatása van. Ezt egy kb. 1100 GPS-ből álló mérőhálózat segítségével ki is mérték. Részletek: http://www.csmonitor.com/Science/2014/0822/US-drought-has-literally-raised-the-ground-say-scientists-video

Ez a példa (látványos fotók a leürült tározókról + kimérhető felszínmozgás) pedig remekül mutat rá egy elég fontos dologra: látni jellemzően csak a felszíni vizeket látjuk, pedig a meghatározó hidrológiai folyamatok gyakran a felszín alatt, rejtve zajlanak.

oroville.jpg

Előtte: Így nézett ki 2011-ben Bidwell Marina közelében, ahogy a Green híd ászeli az Oroville tavat. Megfigyelhetjük ahogy a fák és cserjék az ember-alkotta tó szélét érik.

1.jpg

Utána: Gyors előretekerés gomb 2014-re és még a masszív hídpillérek is teljesen kilátszódnak.

2.jpg

Előtte: 2011-ben még nyugodalmas a kishajó kikötő az Oroville tavon. A közelmúlt komoly viharai Észak- és Dél-Kaliforniában a csapadék szempontjából enyhítették a három éves szárazságot, de a hatásuk csak csepp volt a szárazság tengerében.

3.jpg

Utána: A víz nagy része eltűnt az gáttal eltorlaszolt gyűjtőmedencéből. Much of what was once an engorged reservoir is now gone at Oroville. A szárazságot érzékelteti, hogy a tartomány több tározójának a vízszintje az 1977-es rekordmélység alá süllyedt.

4.jpg

Előtte: 2011 júliusban így nézett ki, ahogy az Enterprise híd átíveli az Oroville tavat Butte megyében, Kaliforniában.

5.jpg

Utána: A három éve tartó szárazság miatt itt már csak egy erecske folydogál 2014-ben az Enterprise híd alatt, mialatt Kalifornia kénytelen riasztó mennyiségű vizet kinyerni a tározóiból...

6.jpg

         7 hozzászólás

Címkék: amerika kalifornia világ mezőgazdaság víz szárazság fokgazdálkodás fenntarthatóság reziliencia tájgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása