Kishantos alkotmányos védelemre érdemes és a magyarok 73%-a megvédené

Pacsker         2014.04.15.

A jövő nemzedékek szószólója a kishantosi gazdaság történéseiről

Az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalának közleménye - MTI OS - Budapest, 2014. április 14.

"Az alapvető jogok biztosa és helyettese a sajtóból értesült arról, hogy Kishantosban, az eddigi biogazdaság földjein az állami földbérlet-pályázaton nyertes új gazdák beszántották a zöld vetést. A Kishantos kapcsán indult vizsgálat során a biztos és helyettese a jövő nemzedékek szószólója még tavaly decemberben megállapította, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. Az állami tulajdonban lévő termőföldek haszonbérbe adásával kapcsolatos jogi szabályozásnak biztosítania kell az Alaptörvény P) cikkben foglalt, a nemzet közös örökségével kapcsolatos követelmények maradéktalan érvényesítését, a biogazdálkodás eredményeként létrejövő környezeti értékek figyelembe vételét.
A biztos és helyettese 2013 decemberében felhívta a vidékfejlesztési minisztert, hogy tegye meg az értékek megóvását biztosító intézkedéseket. A miniszter 2014. február 5-én kelt válaszlevelében azt a tájékoztatást adta, hogy intézkedett "a javasolt, illetve kifogásolt szempontok, valamint eljárási hiányosságok figyelembevételéről, pótlásáról". Ígéretet tett arra is, hogy létrehozza a szakmai és civil szervezetek bevonásával azt a szakmai fórumot, melynek bevonásával kidolgozza az alkotmányos védelemhez szükséges stratégiát és intézkedési tervet, és kérte az ombudsmant Hivatalt a bizottság munkájában való részvételre.

Az alapvető jogok biztosa erre a feladatra környezetvédelmi helyettesét, Dr. Szabó Marcelt kérte fel, amelyről a minisztert is tájékoztatta.

A biztoshelyettes aggályosnak tartja, hogy a bizottság a mai napig nem alakult meg, és nem tudható az sem, hogy a miniszter milyen intézkedéseket tett annak érdekében, hogy a területen kialakult környezeti értékeket megőrizze. Az eset kapcsán Szabó Marcel a sajnálatát fejezte ki, és ismételten hangsúlyozta, hogy a több évtizedes biogazdálkodás létrehozta környezeti értékek védelme az Alaptörvény P cikke alapján mindenki kötelessége."

MTI/OS - Kiadó: Alapvető Jogok Biztosának Hivatala

Kishantos Bizottság: videó dokumentumok - 2013. dec. 18.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági bizottsága ellenőrző albizottságának 2013. december 18-án tartott ülésén készült dokumentum videók. Tájékoztató a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ és Népfőiskola állami földhaszonbérleti pályázatával kapcsolatosan kialakult helyzetről az alapvető jogok biztosa és a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztos-helyettes jelentésének ismeretében. A hivatalos jegyzőkönyv itt olvasható: http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/MB/A361/1312181.pdf Az ülés határozatképtelenségéről bővebben itt: http://www.kishantos.hu/news/-n109.html

A magyarok 85%-a bízik a hazai élelmiszerekben

Greenpeace sajtóközlemény - 2014. április 10.

Budapest, 2014. április 10. – Egy, a közelmúltban készített reprezentatív kutatás szerint a magyarok bíznak a hazai élelmiszerekben. A felmérés eredményei alapján a magyar lakosság túlnyomó többsége támogatja a vegyszermentes biogazdálkodást, és a belföldön megtermelt élelmiszerekben bízik a külföldi élelmiszerekkel szemben. A kutatásból egyértelműen kiderült: van igény a magyar biotermékekre.

A Greenpeace környezetvédő szervezet megbízásából, a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 2014 januárjában végzett reprezentatív közvélemény-kutatást a magyar lakosság körében a hazai biotermékekről, és ehhez kapcsolódóan a kishantosi biogazdaság megítéléséről. A közvélemény-kutatás eredményei alapján reméljük, hogy az újonnan megalakuló kormány figyelembe fogja venni az őt megválasztó állampolgárok véleményét, felülvizsgálja a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet korábbi döntését, és visszaadja a Kishantosi Vidékfejlesztési Központnak a földeket.

A közvélemény-kutatásból kiderült, a magyarok 85%-a inkább bízik a hazánkban megtermelt élelmiszerekben, mint a külföldiekben, és bár csak a lakosság 42%-a fogyaszt bioterméket olyankor, amikor lehetősége nyílik rá, ugyanennyien vannak azok, akik szívesen fogyasztanának vegyszermentes élelmiszereket, ha tehetnék.

Különösen érdekes a válaszok alakulása az ökológiai gazdálkodók által használt területekkel kapcsolatban: a válaszadók 94%-a szeretné, ha több biogazdaság lenne Magyarországon, vagyis egyértelmű a magyarok igénye a vegyszermentes élelmiszerekre.

A kishantosi biogazdaság földjeinek elvesztéséről minden ötödik magyar hallott, és egyértelmű a válaszadók ügyről alkotott vélekedése is: 73 százalékuk nem ért egyet a Nemzeti Földalapkezelő döntésével. Legtöbben továbbra is a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ gazdálkodását tennék lehetővé, vagy új pályázatot írnának ki a földekre.

A közvélemény-kutatás ábrái:
https://secure.flickr.com/photos/greenpeacehu/sets/72157643747383295/

További információ:
Rodics Katalin
regionális kampányfelelős
katalin.rodics@greenpeace.hu
+36 20 479 1916

Sajtókapcsolat:
Schmidt Hajnalka
hajnalka.schmidt@greenpeace.hu
06 20 525 3500

Háttér:
A Kishantosi Nonprofit Kft. 1993 óta európai szinten is egyedülálló programot valósított meg a Dunaújváros közelében lévő településen. Az itt művelhető 452 hektáros állami földterületen a szervezet a legszigorúbb, BioSuisse minősítésű biogazdálkodást folytat, az ebből befolyó összegből pedig egy népfőiskolát tart fenn. A kishantosihoz hasonló mintagazdálkodások kivételesen fontos ökológiai innovációk színterei. Kishantos a tiszta, vegyszermentes mezőgazdaságot, egészséges táplálékunkat, a közösségi érdekeknek az egyéni érdekek fölé helyezését képviseli Magyarországon.

Az alapvető jogok biztosa hivatalosan is vizsgálta a Nemzeti Földalapkezelő döntését, és megállapította: a kishantosi területen létrejött biogazdaság ökológiai érték, amely méltó az alkotmányos védelemre.

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság greenpeace ökológia agrárium jövő nemzedékek élőlánc magyarországért kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kötelező videó avagy értelmesen kifejtve hogy mit képvisel a GreenR Blog - 12

Pacsker         2014.04.09.

A pillanat, amikor úgy éreztem, hogy ezt a videót is bele kell vennem a gyűjteménybe, nagyjából a 8. percre összeállt kép szerint feltett kérdés volt: "Mi »fejlődik« itt?!"

Az IGAZ-SÁG, az EGÉSZ-SÉG, és a boldogság, ugyan úgy csak egy létminőséget jelöl, mint a HA-ZUG-SÁG, a KÉT-SÉG és a FÉL-ELEM. Ha egy pillanatra képes vagy magadba nézni, és csak KÉT-SÉGEKKEL és FÉL-ELMEKKEL találkozol boldogság helyett, akkor még van mit javítani a létminőségeden...

(Részlet A MAGYAR NYELV MINT ÚTIKÖNYV AZ ÉLET NEVŰ TÚRÁHOZ című előadásból)

         szólj hozzá

Címkék: videó egészség magyarság spiritualizmus humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ilyen lenne egy fenntartható és biztonságos jövőben gondolkodó felelős, magyar politikus! Videó

Pacsker         2014.03.27.

Nem túlzás, ha össze kéne foglalni a GreenR blog elmúlt 5 évének bejegyzéseit: akkor az pontosan ez a videó lenne! Kohajda László, beszédében, a létbűnözéstől az elektromos autókig, a neoliberális gazdaságpolitikától az ökolokális fenntarthatóságig, mindent érthetően átvesz és bátran, őszintén elmond! Abban különbözik a többi politikustól, hogy nemcsak a problémák súlyosságát vallja be, de békés-, ökológiai- és szelíd megoldásokat kínál fel a globális ökológiai problémák hazai vetületeire.

Tisztelettel ajánlom mint természetvédelmi mérnök és leendő humánökológus, a kedves érdeklődők figyelmébe!

         szólj hozzá

Címkék: politika videó természet fenntarthatóság agrárium élőlánc magyarországért ángyán józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy perc néma csend...

Pacsker         2014.02.13.

Orbán Viktor 2008-ban a paksi orosz atomról. 2014 - 1 perc néma csend...
Fel nem foghatjuk, hogy a Fidesz szavazóknak hogy törlődhetett a memóriája 2008 óta.

         szólj hozzá

Címkék: fidesz videó orbán viktor energia atomenergia paks energiapolitika ökopolitika fenntarthatóság energiafüggőség választások 2014 roszatom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Komposztkazán 2.0 újratöltve

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

kk.JPG

 

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

 

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

 

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

 

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

 

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

 

heatmap140104.jpg

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

 

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

 

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

spiral4.jpgMit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).


Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

 

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.


1487863_609418549126945_347623527_o.jpg

 

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

 

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

         25 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természet energia környezet öko komposzt környezetbarát fűtés biomassza humusz fenntarthatóság komposztkazán Jean Pain

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Üzenet Kishantosért - a magyar diákok videója

Pacsker         2013.12.04.

Vestjyllands-i Népfőiskolán tanult magyar diákok üzenete Kishantosért.
Készítette: a ↑Krétakör↑

Támogasd a petíciót: http://kishantosert.hu/
A dán népfőiskola: http://www.vestjyllandshojskole.dk/
Ízelítő fényképes összefoglaló: http://prezi.com/dsu9h_smubuj/daniabol-jottunk/

         szólj hozzá

Címkék: videó dánia krétakör ökológia fenntarthatóság kishantos vestjyllands hojskole kishantosi vidékfejlesztési központ kishantos rural development centre kishantos folk high school

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán

Pacsker         2013.11.09.

377636_498261270211535_1116833086_n.jpgA Tilos Rádió tegnapi Planet ERROR adásában is szóba került általam a vegyszeres és az ökológiai mezőgazdálkodás közti lényeges különbség; most a Kishantosi ökológiai mintagazdaság megszüntetésére irányuló kormányzati kísérlet kapcsán részletesebben kifejtjük, hogy miért is megátalkodottul pusztító dolog egy ilyen irányú törekvés. Alapvető, hogy a vegyszer nincs "egy helyben", nem "marad ott" ahová kijuttatták: hanem mindenbe belehatol: talajba, növénybe, állatba, s emberbe. Az agrokemikália tulajdonképpen olyan, mint a zsarnokság: mindenhol ott van!

bp17.JPGAmikor Kishantosért küzdünk, akkor itthon még talán kevesek számára világos, hogy mit is okoz a nagyipari vegyszeres mezőgazdálkodás a talajoknak, vizeknek, a környezetnek és az embereknek! A Boston.com The Big Picture aktuális fotósorozata az agrokemikáliák hatását mutatja be Argentínában. Csak erős idegzetűeknek! Ezt akarják a döntéshozók itthon?!!!

Az agrokemikáliák permezetése Argentínában a kilencszeresére nőtt, az 1990-es 9 millió gallonnyi (~34 millió liter) mennyiség mára 84 millió gallonra nőtt (~318 millió liter). Mégis, a dél-amerikai ország széles körben figyelmen kívül hagyott jogszabályi zagyvalékokkal van teli, amik az embereket hihetetlen veszélyeknek teszik ki, a kemikáliák megfertőzik az otthonokat, osztálytermeket és az ivóvizet is! Az orvosok és tudósok figyelmeztetnek, hogy a kontrollálatlan permetezés az egész nemzet egészségét veszélyezteti!

bp2.JPG

bp15.JPGÁngyán József előadásából egy részlet. A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg a mai Magyarországon! Vidékpusztítás, vegyszerek, nagytőke... Ezt akarjuk?!!!

A "professzionális" mezőgazdaság elpusztítja a vidéket! - mondja Ertsey Attila az ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT, Ángyán József szimpátiatüntetésen - Kossuth tér, 2012. május 10.

Város és vidéke

"A város és vidék közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság" - Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996

Ha nincs föld, a fiatalok elmennek innen - 444.hu

Ha nincs föld, a fiatalok elköltöznek, előbb a városba, majd mivel ott sincs elég munkahely, külföldre. A magyarországi elvándorlás is a föld miatt van, ezt kéne megérteni végre.

Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz - MTVSZ.hu

A FAO szerint is meg lehetne mindenkit etetni organikus módszerekkel - Innentől kezdve ez inkább logisztikai, közgazdasági, morális kérdés...

A "tankönyvek", akárkik is írták, írjanak, amit akarnak: a bio gazdálkodásban a növények szemmel láthatóan jobban érzik magukat, mint a konvencionális vegyszeres gazdaságban. A talajállapot és a növények állapota magáért beszél!

Mutatni kell működő példákat!

9000.gif

9000 hektáros oligarcha tenné tönkre a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot!

http://444.hu/assets/kishantos-kontra-mezofalvai.jpgNem a 9000 hektárból osztottak földet, hanem a 452-ből. (Grafika: Tbg)
Forrás: 444.hu - Ha nincs föld, a fiatalok elmennek innen)

kishantos.gif~450 és ~9000 hektár Budapestre vetítve. Anim: PPJ

Beszéljünk a talajról - videó magyar felirattal
(forrás: Adatvizuális orgia a Talaj Világnapja alkalmából
)

Nemes Mátyás biogazda elmagyarázza, hogy az ökológiai mezőgazdaság hogy tart fenn egyensúlyt a természetben és az univerzum energiáit hogyan fordítja le a Föld és az anyaföld (termőtalaj) nyelvére: a mi nyelvünkre!

A Rudolf Steiner Hagyomány Kihívása

         2 hozzászólás

Címkék: fidesz maffia videó mezőgazdaság ökogazdálkodás földtörvény talaj fenntarthatóság agrárium biogazdaság agrárpolitika talajvédelem élőlánc magyarországért ács sándorné vidékfejlesztési minisztérium fazekas sándor etikus vállalat agrármaffia földbérleti pályázatok nagyipari mezőgazdaság agrokemikáliák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Beszéljünk végre a valóságról!" - Ertsey Attila

Pacsker         2013.11.08.

Ertsey Attilát, a Magyar Építész Kamara alelnökét, számomra megtisztelő, hogy a barátomnak tudhatom. Minden humánökológusnak, egészségesen látó-, épített- és természeti környezet iránt felelős-, Magyarország fenntartható jövőjéről gondolkodó-, ökofilozófiával és ökopolitikával foglalkozó embernek szívből ajánlom az alábbi levelet, melyet az Építészfórum honlapjáról közlünk teljes terjedelmében.

http://static1.architectforum.hu/files2012/cache/n24730-lead-n15480-lead-cxn3s8-ertseyattila-fotovarghamihaly-20100222-fuga.jpg

Egy tisztújító gyűlés előtt szükséges mérleget vonni az elmúlt négy év szakmai közéleti eseményeiről, megvalósult és elmaradt eredményeiről. Ertsey Attila vállalta ezt a feladatot, írását alább közöljük.

"Ma nem az a legfontosabb, hogy az embereknek igazságokat mondjunk el,
hanem, az a fontos, hogy tűzerőt vigyünk a letargikus idegrendszerbe. Mert
manapság a tűzerő fontosabb az embereknek, mint a misztikus alvás. Ma az a
lényeg, hogy a Szellemet szolgáljuk, és nem az, hogy vágyakozzunk a
misztikus nyugalom után. Az Istenivel pedig akkor kötjük össze magunkat ma,
ha ennek lehetőségét az aktivitásban keressük, nem pedig a misztikus
lustaságban és kényelemben..." (Rudolf Steiner, 1920)

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Azért jöttem, hogy tüzet
gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon!
Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez
beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre?
Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy
házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány az
anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."  Lk 12,49-53

A MÉK tisztújító küldöttgyűlés elé

Négy év eltelt, szükségesnek látszik valós mérleget vonni, mi történt, mit sikerült elérni a MÉK jelenlegi vezetésének az elmúlt időszak alatt, mi a valós helyzet, és mik a kilátások. Mivel nem kaptam lehetőséget, hogy a küldöttgyűlésen megszólaljak, ezért itt teszem meg.

Azt gondolom, illúziók nélkül kell rátekintenünk szakmánk helyzetére.

Az elmúlt 4 évben hallatlan nagy munkát végzett az Elnökség, ennek felsorolását és méltatását mások megteszik, én nem vállalkozom rá, csak néhány lényeges részére utalok, kudarcokra és sikerekre. Nem szeretném rózsaszínre festeni a valóságot. Heroikus munka, csekély eredmények. És ez nem elsősorban a szereplőkön – a MÉK-en - múlott, hogy így alakult. Számos olyan munka készült el, mely egy professzionálisan működő kamara felé mutat. Ezek a szabályzatok, a tervpályázati és közbeszerzési, minőségbiztosítási útmutatók, stb.
Ez a terület a MÉK saját területe, szabad mozgástere. Szinte csak ebben sikerült eredményeket elérni.

Egyetlen nagy dobás van, ami még nem dőlt el, és ez a kötelező kamarai díjszabás, a német HOAI mintájára. Ez egy kis kompromisszummal elkészült, de létfontosságú anyag. Elfogadása most már csak Brüsszelen múlik, eredmény cca. félév múlva várható. Ha átmegy, az lesz az első olyan lépés, mely elviselhetetlenné vált kiszolgáltatottságunkon képes javítani. Nem tehetünk mást, bíznunk kell benne, hogy a Mérnök Kamarával közösen képviselt törekvés eredményes lesz, és mi leszünk Németország után az első, aki rendeletben évente meghatározott díjszabással rendelkezik.

Be kell számoljak egy három éve az MMK-val közösen végzett munkáról, az épületfelmérési program előkészítéséről. Az állami ingatlanok túlnyomó részéről semmilyen tervdokumentáció nem létezik. Az e témával foglalkozó intézményekkel hosszú ideje együttműködünk, mely lassan eredményt fog hozni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel és az ÉMI-vel kooperálunk, melynek tárgya egy felmérési metodika kidolgozása, és elindítása, mely egy állami adatbázis alapját képezné. A több tízezer épület felmérése sok évig adna munkát a területi kamarák tagjainak, ha egyszer végre elindulna, és nem egy kiváltságos cég vinné el az egészet, hogy aztán alvállalkozóként jussunk hozzá. Ez a munka reményt keltően halad. A következő MÉK-vezetés feladata lesz ezt elindítani.

Egyéb pozitívumról sajnos nemigen lehet beszámolni.

Illúziók nélkül nézzünk körül, mi a helyzet. Először országosan, sőt globálisan.
Az építésgazdaság szinte halott. A lakásépítés és irodaépítés mélyponton van. A KSH adatok szerint 2013-ban cca. 6000 lakás fog épülni, ez kevesebb, mint az elmúlt évszázadban bármikor, beleértve a világháborúkat és a nagy gazdasági világválságot. A minimális szintentartáshoz, 100 éves életciklust feltételezve évi 44.000 új lakásnak kellene épülnie, a többinek pedig cca. 25 évente felújításon átmennie. Ez csak néhány azokból a megállapításokból, melyet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület, a MÉK és a Téglás Szövetség által közösen készített fotókiállításon látható ( és ). A kiállítás – mely vélhetően a Construmán is látható lesz - egyúttal eredmény is, mert egyik célom az volt, hogy legyen a MÉK-nek naprakész lakáspolitikai álláspontja. A kiállítás ezt prezentálja. Tudniillik ma nincs hivatalos lakáspolitika, nincs felelőse sem.

A MÉK delegáltjaként két éve részt vettem a gazdasági miniszter által létrehozott Otthonteremtési Tanács munkájában. A munka teljesen eredménytelen volt. Jellemző, hogy a tanácsot egy bankigazgató vezette, és tagjai főleg bankok képviselőiből álltak, mi csak oldalágon vettünk benne részt. Talán fordítva kellett volna, nem? A bankok vitték a prímet, de ők nem a lakásépítésért küzdöttek, hanem a devizahitelesek fizetési moratóriumának feloldása volt a legfontosabb téma, mondván, hogy addig, míg a moratórium fennáll, nem tudnak hitelezni. Feloldották, nota bene a hitelezés nem indult meg. Azóta sem. Aztán az OTT munkája csendben kimúlt.

Ugyanez a történet az energiahatékonysági pályázatokkal. Nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat 2010-ben egy új, felhasználóbarát pályázati rendszer kidolgozásába, mely el is készült (KÉK program), aztán utána három évig lényegében semmi nem történt. Azaz majdnem semmi. Az idén nyári társasház-pályázatok kapcsán újra szembesültünk vele, hogy nincs energiahatékonysági politika. A pályázatok kiírása előre nem látható, nem tervezhető, meglepetésszerű, de amikor kiírják, mindig a tervezők szívnak. Ez az egy, ami biztos. Van rá pár hét, hogy megcsináljuk, beadjuk – ez rendszerint a nyaralás kellős közepén történik, augusztusban, abból kiindulva, hogy a bürokraták és a politikusok szeretik úgy kiírni, hogy mire visszajönnek a nyaralásból, addigra legyen meg az anyag, kezdődhessen a kiegyensúlyozott hivatali munka. A keret oly kicsi, hogy 1-3 nap alatt kimerül. Pedig igény vóna rá. Az idei, cca. 800 milliós keret alapján kiszámoltuk, hogy ilyen tempóban az összes érintett lakóépület felújítására 660 év alatt kerülne sor. Nem csoda, hogy Bencsik János államtitkár, akivel jó együttműködést építettünk ki, már rég lemondott.

Politikai kormányzás folyik, nem szakmai. Ez sajnos tény. Nem én mondtam, de a megállapítással egyetértek. Míg Németország és Ausztria építőipara a válságot úgy tudta átvészelni, hogy energiahatékonysági beruházásokba fogtak, ez kihúzta őket a csávából, még növekedést is tudtak produkálni. Nekünk van ezzel szemben rezsicsökkentésünk. Ami nem rossz, szükséges is, de mellette égető szükség volna a rohamosan avuló épületállomány szintentartására, neadj’isten fejlesztésére. Aminek semmi jelét nem látom. Idézem Habony Árpádot, a Fidesz háttértanácsadóját: „az energiahatékonyságot nem értik az emberek. A rezsicsökkentést, azt értik.” Az, hogy mi értjük, az meg a mi bajunk, tehetné hozzá.

De tekintsünk szakmánkra ismét. Kiszolgáltatottságunk teljes. Elég, ha csak magam köré nézek. Meg lehet tenni, hogy egy polgármester megkér, csináljak meg egy programtervet egy pályázathoz, töredékáron, a nyaralásomat feláldozva, kiviteli szinten, költségelve, háromszori teljes átdolgozással, azzal az ígérettel, hogyha megnyerik, a kiviteli tervben megkapom a befektetett munkát. A csekély díjat is 3 hónappal a leadás után fizetik ki, majd amikor megnyerték a pályázatot, megversenyeztetik, és elviszi egy noname cég, ölébe hullott egy cca. 4 milliós árbevétel egy kész tervvel, ami mi csináltunk meg. Nekünk meg a csőd széle, ami jut. Remek.

Aztán megtehetik velünk és bárkivel,– mint Skardelliékkel is – hogy a titkosságot sértő formai baromság miatt kizárnak egy pályázatból, nyerőesélyes tervvel. És sorolhatom az ingyen előre megtervezett munkákat, most már szinte csak ilyen van, amiknek a töredéke valósul meg. Folyamatosan dolgozunk, a semmiért, és az adóhivatalnak, két inkassszó közt lavírozva. A tervpályázati titkosság baromságát az EU és a jogászok erőltették ránk.
Hogy zajlott Kós Károly idején a zsűrizés? A pályázók a hónuk alá csapták a cca. 3 tablónyi tervet, és bementek a zsűri elé. Ott nyilvánosan ismertették a tervet, majd a zsűri – az összes pályázatot áttekintve - ott helyben, nyilvánosan döntött. Nyilvánosan, és igazságosan. Nem volt ez jobb, mint a mai?
Egy élhetetlen és embertelen rendszert építettek körénk, a brüsszeli és itthoni bürokraták szabályaival téve gyarmattá minket, ahol csak a gazdasági és politikai hatalom kiváltságosai alakítják a szabályokat, mi nem is létezünk.

Amikor egy ismert és menő tervezőiroda vezetője elmondja nekem, hogy nettó 130-at keres, és a felesége tartja el – én ugyanezt tudom elmondani, nota bene feleség nélkül, - akkor úgy érzem, nincs ok a sikerpropagandára.
Az egész társadalom súlyos és mély válságban van, és ez független a politikai kurzusoktól, csak erre még nem vagyunk hajlandóak ráébredni. Alig vártam már, hogy az előző kormány elhúzzon, és a korrupt pályáztatási gyakorlat megváltozzon. Arra álmomban sem gondoltam, hogy ugyanaz folyik tovább, csak profibban. Én is, mint sokan, sokat vártam ettől a kormánytól, az ébredés lassú és keserű volt. Vártam, hogy lecsukják a Bajnai-Gyurcsány kettőst, nem tették. Vártam a gyarmati sorból való kiemelkedésünkre utaló intézkedéseket, de amennyi pozitívummal találkoztam, legalább annyi negatívummal. Ma már a negatívumokból van több. Két fiam van. Mindkettő külföldön tanul, és őszintén nem tudom, mit mondhatok nekik, mire számíthatnak, a hazaszereteten túl.

Az ú.n. szocialista kísérlet, ami 1917-ben kezdődött, a Nyugat találta ki, és Marx jóslatával szemben nem Nyugaton kezdődött, hanem áthelyezték az orosz területre, 72 év után, 1989-ben ért véget. Akkor kezdődött a kísérlet második szakasza, mely ma is javában tart. Ebben ki van jelölve a szerepünk, a nyugati uralkodó népek és a keleti, alávetett népek közül az utóbbiak táborában:
1989 óta az egész Föld nemcsak az anglo-amerikai uralkodói akarat terepe, hanem új szociális kísérletek terévé is vált. Világszerte egy két osztályra tagolódó társadalom jött létre. Ami hetven évig Oroszországban zajlott, az elkezdett az egész Földön lejátszódni: jelenleg nemcsak egy nép jogait tiporják lábbal, hanem mindazon népek jogait, amelyek nem hajolnak meg a szuperhatalom hatalma és akarata előtt; nem egy népre kényszerítik rá a tervgazdálkodást, hanem az egész világ meg kell hajoljon a WTO (World Trade Organization) és más, még szebb nevű szervezetek diktátumai előtt, ami a munkanélküliség, szegénység és erőszakra való készség további globalizációjához fog vezetni. A globalizáció, amiből kizárólag egy viszonylag szűk anglo-amerikai elit és annak a világ maradék részén lévő vazallusai profitálnak, most kezdi világszerte kikényszeríteni a szociális együttélés olyan formáit, amelyek tiszta karikatúrái mindannak, ami megérdemli, hogy emberhez méltónak nevezzék.” (Thomas Meyer, Der Europäer)

A pontot az i-re számomra a földtörvény elfogadása jelentette. A törvény tényleges tartalmáról a közvélemény mit sem tud. Talán sejt valami a háttérről az, aki az utóbbi hetekben figyelemmel kísérte az interneten a kishantosi biogazdaság szétverésének történetét, vagy látta a Bajcsy-Andrássy kereszteződésben pucéran demonstráló fiatalember videóját. A MÉK képviseletében 2010-ben lelkesen kapcsolódtam be az Ángyán-féle Nemzeti Vidékstratégia készítésébe. Az elmúlt 20 év legprogresszívabb dokumentuma készült el, valós társadalmi részvétellel. Mire elkészült, kiderült, hogy nem lesz belőle semmi, a kirakatnak készült. Ángyán mellől elszívták embereit, és meglepetve vette észre, hogy az agrárpolitika az ellenkező irányba fordult.

A családi gazdaságok és a fenntartható mezőgazdaság, az önkéntes szövetkezés és a helyben lakók tulajdonában lévő értékesítő és feldolgozó szövetkezetek, azaz az itthon maradó jövedelem és munkahelyek kiépítése helyett a nagybirtokok, az iparosított tömegtermelés, a korlátlan birtokkoncentráció és a falvak tönkretétele felé fordult. Rá kellett jöjjön, hogy nem a választási program szerint halad a történet, hanem a földtörvényt Csányi Sándor írja. A „nemzeti nagytőke”, azaz a tucatnál nem nagyobb számú oligarcha réteg az agrárkassza évi 400 mrd forintjának 70 %-át viszi el, a többin osztozik az a párszázezer ember, aki családi gazdálkodó. A 300 ezres tanyavilág fejlesztésére mindössze 1,5 mrd jut, a demográfiai földprogramra, ami fiatal gazdák életkezdését segítené, nulla forint. Nem csoda, ha Ángyán először lemondott, majd a földtörvény botrányos körülmények között történt megszavazása, 2013 június 21. után – mely 2014 májusától megnyitja a magyar földpiacot az EU 520 millió állampolgára előtt, továbbá a cégek és a bankok előtt, ezzel végleg kihúzza a földet alólunk – kilépett a frakcióból.

A realitás ez. Egy globális erőforrásháború zajlik, ahol Magyarország is hadszíntér. A magyar föld megszerzéséért olyan tőkék mozdultak meg, mint Szaúd-Arábia és Kína. Nem közvetlenül, hanem helyi rezidenseiken keresztül.
Ezek a viszonyok határozzák meg jelenünket és jövőnket. Nem riogatni kívánok, de többek egy közeli globális és még közelebbi itthoni összeomlás vízióját vetítik elő. És ezek nem jelentéktelen személyek. Jean Claude Juncker, volt luxemburgi miniszterelnök, az Euro-Gruppe tagja - az EU vezető pénzügyi intézményéről van szó -, ez év januárjában tette azt a meglepő kijelentést, mely nem hatolt át a magyar médián, hogy az 2013-as év nagyon hasonlít a száz évvel ezelőttire. Az emberek akkor is a békében bíztak és a háború jött. A globális összeomlás lehetőségét 2030-ra teszik, ha nem történik paradigmaváltás. A paradigmaváltás pedig egy szolidáris gazdaság és egy élhető világ felé mutat. Épp az ellenkező irányba, mint ami felé egyre gyorsulva zuhanunk.

A hazai összeomlást van, aki 2016 körülre datálja. Akkor lépnek nyugdíjaskorba a Ratkó-gyerekek, a nyugdíjkassza és vele a központi költségvetés finanszírozhatatlanná válik. És akkor lesz érezhető a földtörvény hatása, a kiürülő falvak, a nincstelenné lett parasztság. Ezt ma a közmunka-program részben elfedi. De olvashatunk arról, milyen megoldásra számíthatunk. Bogár László szellőztette meg a Heti Válaszban, amikor az országot egy süllyedő hajóhoz hasonlította, melyen a kapitánynak döntenie kell, kit ment meg, mert a mentőcsónak nem elég. Szavaiból az derül ki, hogy cca. 3 millió ember kihull a szociális védőhálóból. Kijelenthet-e valaki felelősen egy ilyet? Lemondhatunk-e bárkiről, aki e földre született? Keresztény és nemzeti alapon? Ne így legyen. De ahhoz, hogy ne így legyen, végre saját lábunkra kell álljunk. Az ország kívülről irányított kifosztása az utolsó stádiumba érkezett. Ettől, mint építész, nem tudok elvonatkoztatni.

De vissza a kamaránkhoz.
A kamara helyzetét alapvetően meghatározza jogállása. Ez a problémák gyökere. Fordítva ülünk a lovon. A kamara a kommunista rendszer előtt közvetlenül részt vett az építésügyet alakító jogszabályok megalkotásában. A kamarai elnökök benn ültek a parlament felsőházában. Ma nem ez a helyzet.
A döntéseket a politikusok hozzák, de velük nincs kapcsolat. Olümposzi magasságokban lebegnek, velünk nem szoktak tárgyalni, csak ritkán. Érdekes, nemrég Bonnban jártam, és három Bundestag-képviselővel is találkoztam. Nem úgy viselkedtek, mint az itthoniak. Lehetett velük beszélni, mint egy emberrel, meghallgattak, értették a kérdést, érdemi választ adtak rá, nem rohantak el az öt perc protokolláris pofavizit után, hanem egy délutánt együtt töltöttünk. Láttam, hogy Németországban ez nem egzotikum. Láttam, hogy ott a választói akarat hogyan megy át a valóságba. És látom, hogy itthon hogy megy át. Azaz hogy nem megy át.

Megteheti egy politikus, hogy amikor kamaráink szót kívánnak emelni szakmánk érdekében, súg, hogy t.i. ne ugráljunk, mert esetleg még rosszabb lesz a helyzet, ha feszegetjük. Nem megint fordítva ülünk a lovon? A politikusnak egy a dolga, hogy szolgáljon. Az apparátusnak szintén. Tévedek? A politikusok és közöttünk ott van a minisztériumi apparátus, aki futószalagon gyártja a jogszabályokat. Ezeket mi megkapjuk rövid határidejű véleményezésre, majd azt csinálnak vele, amit akarnak, az apparátus és a politikusok együtt. Magunk se ismerünk rá, mi az, ami kijön a közlönyben. 2010-ban azt hittük, hogy a söralátét-program valósul meg. Arról beszéltünk, hogy a túlszabályozásnak vége, feleakkorára kéne zsugorítani a jogszabályhegyet. Ebből semmi sem lett. Jogászok vagy építésznek maszkírozott jogászok uralma alatt nyögünk, a salátahegy pedig egyre csak nő.
Ez így nem megy.

Noll Tamás elnök úr stratégiája az együttműködésről szól. Ez tisztességes megközelítés, de mára már úgy érzem, eredménytelennek bizonyult. Helyzetünk érdemi javulásához ez nem elég. Egy normális országban elég lenne, de ez nem egy normális ország. Szürreális helyzet, szürreális viszonyok.
Egy olyan kísérlet volt, ami érdemi jogszabályi változásra irányult, a Zoboky-Skardelli-Finta-féle csoporté, melynek javaslatai új, átlátható rendbe rendezték volna az építésügy jogrendjét. A szakmának nem sikerült egységesen mögéállnia, a MÉK-nek sem.

Ez mulasztás volt. De sose késő.

A változás igényét jelzi, hogy kivitelezők-fővállalkozók és egyéb szakmai szervezetek létrehozták a Magyar Mérnöki Együttműködés Egyesületet, mely az építésügy radikális újraalakításán dolgozik. A testületben én is közreműködést vállaltam, mint magánember. A MMEE egy problématérképet és egy új struktúrát vázol föl, melynek előképe a német építésügy teljes, professzionális és részletes rendszere. Nyilván illúzió egy ilyen rendszer egy az egyben történő átvétele, de valahol el kell kezdeni. A munkába becsatornáztam a Zoboky-féle javaslatot, valamint ebbe az irányba mutat a MÉK-MMK fent említett kötelező díjszabás-tervezete is. Neki lehetne rugaszkodni egy újabb fordulónak, ahol mi osztjuk a lapot. Soha jobb alkalmat, mint a választások idejét. Azt gondolom, egy tisztújítás alkalom arra, hogy a szakma eldöntse, erőt mutat föl, és artikulálja akaratát, vagy az udvarias alattvaló kérelmező szerepében marad.

Mi lehet a megoldás?
Az alapvető kérdés az, hogy ne a minisztériumi apparátus diktáljon, hanem mi, akik a szakmát gyakoroljuk. Ez a kamarák jogállásának radikális megerősítését jelenti, tehát ne véleményezésre kapjuk meg a minket érintő kész jogszabályokat, hanem fordítva: a MÉK által adott – a politikusokkal egyeztetett, egy választási programban megvitatott és elfogadott irányvonal - határozza meg a jogszabályi környezet alakulását, a minisztérium ennek megfelelően alakítsa azokat, és a végső jóváhagyásban a kamaráknak vétójoga kell legyen. A kétkamarás parlament is megoldás lenne, ha ezt ma valakik akarnák, de nem érett meg rá a helyzet. A paradigmaváltás pedig elkerülhetetlenül magával kell hozza a gazdasági és politikai parlament kettéválását, melynek összefolyása mai bajaink fő oka, a gazdasági és politikai hatalom összefonódása révén. A fizetett politológusok pedig locsoghatnak bármit, jó lenne, ha egyszer végre nem hagynánk, hogy helyettünk gondolkozzanak.

Ehhez az kell, hogy a szakma ezt a változást egységesen akarja. Mire várunk?
Ennek feltétele, hogy a MÉK új vezetése is programot adjon és működését ennek alávesse. Az elmúlt 4 év nem ezt hozta. Tiszteletreméltó küzdelem és pürrhoszi győzelmek ellenére a lényeget illetően a működés ebben a formában számomra tovább nem vállalható. Nincs kedvem hozzá. Amikor alelnöki posztot vállaltam, azt gondoltam, az elnök és az alelnökök konszenzussal dolgoznak együtt. Ez nem így alakult. Ha nem volt egyetértés, az elnök akarata érvényesült, és az egészséges konfrontáció vagy a véleményünk markáns kifejezése helyett az óvatos taktika győzött, többször vállalhatatlan ügyekben. Megtehettük volna – az Orvosi Kamara, vagy a Rezidens Szövetség példájára – hogy követeljük jogainkat, álljunk ki érdekeinkért, miért, mennyivel jobb a helyzetünk? Semennyivel. Nem tettük. Eszembe jut mesterem, Makovecz Imre mondása: a jó viszony alapja a megbocsátás. Igen. De ebbe belefér egy-egy egészségesen levezényelt konfliktus, a betegítő elfojtások helyett. Értjük-e, mit is mondott az Öreg?

Noll Tamásnak kiváló képességei vannak. A MÉK korábban kaotikus gazdálkodását rendbetette, ma van naprakész könyvelés, és hosszú ideje először sikerült tartalékot is képezni, a nehéz körülmények ellenére. Ért a cégvezetéshez, rálát a szakma egészére, ez egy jó alap a professzionális működéshez, szükség is van rá, de nem elég egy reális jövőképhez, egy ilyen szélsőséges és válságos időszakban. Elnök úr nem látja alulnézetből a szakma helyzetét. Én sajnos eléggé. Ez se lenne baj, ha nyitott lenne a valóság árnyékosabb oldalának észrevételére. Ennek feltétele lenne a konszenzusos, és nem többségi szavazásos döntési mechanizmus a MÉK vezetésében.
Ha látná, akkor nem fordulhatna elő, hogy leszavaz engem, mint alelnököt, vagy kicenzúrázza írásomat a közlönyből, mert az nem elég lojális a BM-mel szemben.

A helyzet rosszabb annál, mintsem hogy ilyen kompromisszumokba ezentúl belemenjek. Félreértés ne essék, ne kampányolok Tamás ellen, én nem rendelkezem olyan képességekkel, mint ő. Nem tartom magam alkalmasnak elnöki pozícióra. Nem akarom Parkinson törvénye szerint elérni saját inkompetenciám mértékét a hivatali rangsorban. De amivel rendelkezem, a problémaérzékenységgel és bátorsággal, azzal szeretek élni. Akik bizalmat szavaztak nekem 4 éve, erre szavaztak. Hogy egy konszenzus létrejöjjön, nem kell Alapszabály-módosítás. Elég egy gentleman agreement. De nyilvánosan és számonkérhetően.

Még egy súlyos kockázatot meg kell osszak veletek, barátaim.
Szakmai munkásságom egyik fő műve az Autonóm Kisrégió c. tanulmány 1999-ből, mely egy fenntartható települési-kistérségi stratégia metodikáját dolgozta ki. Ezt forgatják ma is sok településen, ebből dolgozott Bencsik államtitkár úr is, amíg tehette. És ennek esszenciáját láttam viszont idén júniusban, a Liechtensteini Egyetem által rendezett Fenntartható térségfejlesztési Csúcs nevű konferencián, egy ott futó fejlesztési stratégia metodikájában. Ennek a munkámnak – melyben elsőszámú munkatársam Medgyasszay Péter volt – előszavát Ángyán József írta, akit barátomként tisztelhetek, a könyv tartalma beépült a Vidékstratégia részleteibe is. Amikor azt láttam, hogy a földtörvény milyen szakadékot nyit meg előttünk, ha meg nem akadályozzuk a földpiac megnyitását 2014 májusáig, elhatároztam, hogy Ángyán József mellé állok, és akár a jövő tavaszi választásokon, akár azt követően, amíg eredményt nem érünk el, a magyar föld eladhatatlansága érdekében harcba szállok. Az ellen a pártsemleges oligarcharéteg és kiszolgálóik ellen – akik egyszer polgári-nemzeti, egyszer szoci ruhába maszkírozzák magukat -, akik viszik a földet. A földet, ami nem lehet áru. Azok ellen, akik 2013. június 21-én megszavazták azt a törvényt, amit el sem olvastak, egy második Trianont készítve elő ezzel.

Ez nem biztos, hogy jó ajánlólevél egy kamarai alelnök szerepéhez.
Ítéljétek meg, barátaim, mibe bocsátkozunk. Magunk között vagyunk.
Beszéljünk végre a valóságról. Mielőtt túl késő lenne. Nem lesz még négy nyugodt évünk.

2013. november 4.

Ertsey Attila

A jelenkor általános krízise és az I. világháború közötti szoros összefüggésről beszél az itt található felvételen Ertsey Attila, az 1994-2014 Konferencia (weboldal, Facebook) egyik leendő előadója.

         szólj hozzá

Címkék: videó földtörvény magyar építész kamara vidékpolitika élőlánc magyarországért ángyán józsef ertsey attila

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vissza a kezdetekhez II. - videó

Pacsker         2013.11.07.

Egy 2011-es posztunkban már említettük a Back to the Start című videó kapcsán az ökotudatos Chipotle mexikói grill gyorséttermet, de most újabb fantasztikus videóval próbálnak minket egy szebb világ kultiválására bírni - a hasunkon (és eszünkön) keresztül.

Az animációt nyugodtan gondoljátok hozzá az "élelmiszeripari drogtervezés" posztunkban összeszedett gyorséttermi dokufilm válogatáshoz!

A nagyipari állattartás miatt egyre inkább kialakuló antibiotikum rezisztencia pedig egy globális, jövőbe ültetett, "humánökológiai taposó akna"!!!

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság ökogazdálkodás fenntarthatóság agrárium etikus vállalat

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...

Pacsker         2013.10.29.

i vomi it.jpg

Frissítés 2014.01.10.: Egy kis tavaly év végi adalék a GreenR nagy port kavart posztjához: Tudja, minek a veszélyeire figyelmezteti a dolgozóit a McDonald’s? A gyorséttermi kajákéra :DDD
http://444.hu/2013/12/24/tudja-minek-a-veszelyeire-figyelmezteti-a-dolgozoit-a-mcdonalds-a-gyorsettermi-kajakera-dddddd/#

Először is szeretném megköszönni annak az 50.000 embernek, aki valamilyen formában rákattintott a Jamie Oliver bizonyította, hogy a McDonald's emberi fogyasztásra alkalmatlan című bejegyzésre. Rögtön az elején le kell szögeznem, hogy e blog "túlságosan" gerinces ahhoz, hogy meghajoljon hirdető hatalmaknak vagy megalkuvó pénzszerzési kompromisszumoknak, így sem kattintásért, sem az Indextől, sem a Bookline-tól nem kaptunk- és a további tisztességes szókimondás reményében, vélhetőleg nem is fogunk kapni semmit. Egyszerűen fogtam magam és 26-án este lefordítottam a politicalblindspot.com augusztusi cikkét. Igen, én is észrevettem utána, hogy régebbi a hír, de ez levon bármennyit az igazságtartalmából?! Ha annyira köztudott lenne az ügy, akkor nem jött volna rá 50 ezer kattintás és 5 ezer facebook like: vagyis teljesen tiszta a kép, az online média tudatosabb közösségei vírusosan terjedő gyorsasággal "szavaztak" a gyorséttermi kaják és halálmiszerek kiebrudalásáról! (Tanuljunk meg tudatosan és magyarul beszélni: ami éltető elem, az él-elem; ami egység-telenítő egész-ségtelenítő elem, az halál-elem! Lásd még: a társadalmi kohéziót meggátló kristálycukor!) Most komolyan azt vette a fejébe egy Díványos újságíró, hogy néhány GMO-lobbista bulvár-áltudományos "fizetett-politikai-hirdetés" közé még benyomnak egy "nem is kell félni a Mekitől" cikket kontrázásként?! Most akkor "tisztára van mosva" megint minden? :D Dehogyis!

Kontrázott rájuk éppen eléggé és tovább gazdagítja a mi világképünket, hogy éppen 27-én este tett közzé az RT.com egy rövid hírvideót "Food Fix: US corporations fuel obesity with addictive ingredients" címmel, tehát a téma az aktualitásából semmit sem vesztett, sőt! S mivel a tegnap kiposztolt "Putyin-vízióból" is világosan látszik, hogy ha hagyjuk, úgy az a jövő vár Európára, ami az USA jelene, akkor mint "civilizáció", húzzuk le a rolót!

Hálás köszönet sevasternek az RT.com-on megjelent, tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőségről szóló videó szövegének lefordításáért és feliratozásáért!

Filmek a gyorséttermek komplex hatásairól

Általában mindenkinek csak a Super Size Me jut eszébe, ha a McDonad's nem kívánatos hatásairól van szó. Pedig a gyorsétterem-ipar hatása sokkal szerteágazóbb! A The Corporation című film felvázolja a globális cégek pszichopata kórképét. A Bruce Willis-es Fast Food Nation (innen letölthető) egy oknyomozó újságíró könyvére alapuló film, ami az aroma-laborok és a hentes-bevándorló-mexikóiak szocio-politikai egyvelegére koncentrál jobban. A Food Inc. című alkotás a monokultúrás intenzíven vegyszeres nagyipari agro-világcégek hátterét fedi fel leginkább. A Branded című friss alkotás pedig nem cicózik: te, ezek igazából a fejedben és a tudatodban turkálnak, felfogod?!!!

A Wall-E című "gyerekmese" pedig nem a Branded brutalitásával, de szintúgy vázolja az emberi társadalom techno-kapitalista-mekikajás disztópiáját...

MŰKAJÁK : MÉRGEZETT ÉLET ; GLOBÁLIS EGÉSZSÉGKÁROSÍTÁS

vx5mq9ph.jpg

14yyipwi.jpgSenkinek és semminek nem lehet érvelési alapja az, hogy mi van az egyes országok élelmiszerkönyvében az egyes adalékanyagokról! Ez csupán a korrupció-, céges és ipari lobbitevékenység-, lefizetett kutatóintézetek kérdése. Mindannyian tudjuk, hogy az aszpartám édesítőszert az a hadipari petrolkémiai gyáróriás hozta létre,monsanto-skull21.jpg ami a vietnámi háborúban bevetett agent orange-ot vagy a DDT-t is... ez az egykor hadipari cég ma a génmódosított halálmiszergyártás nagymestere. Igen, ez a Monsanto, gyúnynevén Mon$ATAN, 1901 óta tervezi az Új Világrendet. Mégis mit vártatok? Ehető és tápláló szert?! Élelmi-szert és táp-lálékot? Nem szúrja ki a szemetek a cég történeti háttere? Annyira naivak az emberek, hogy meg is érdemlik!

A génmódosítás mentes Európa amúgy is jobban teljesít!

Mármint most ugye nem ott kell kezdenem számotokra a történetet, hogy miként kapcsolódnak össze a világon a gyorséttermi láncok a liberális kapitalizmussal és a 4-5 legfőbb olajvállalattal, 4-5 legfőbb bankkal és 4-5 legfőbb agrárcéggelmaffiával?! Remélem, ez egyre többeknek teljesen világos.

Ennyit a Díványról: bégetnek, mosolyognak, gügyögnek...

ddt.jpg

toxic-sludge-is-good-for-you.png

soda_ad.jpg

         3 hozzászólás

Címkék: amerika videó mcdonalds jamie oliver hamburger nuggets ammónia humánökológiai filmgyűjtemény

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark