Háttér-kép (1789)

PPJ         2016.12.01.

Kulcsszavak: Isten, nép, tömeg, társadalomtudomány, globális elit, liberális elit, kettős-mérce, tömegmanipuláció, rejtett hatalom, mozgatottság, válság, világválság, külső természeti válság (ökológiai válság), belső természeti válság (tudatválság, elhülyülés), forradalmak, kommunizmus, öntudatlan végrehajtók, világtörténelem, új világrend, a válság gyökere, szellemi elit, szakrális társadalom, üdvközösség, restauráció, felvilágosodás, globális elsötétedés, Isten letaszítása, az ember Isten helyére állítása, reneszánsz, szembenézés önmagunkkal, az ember mint vírus, más bolygóra költözés, Föld-tudat.

„A bunkók lesznek a világ urai.” Trump győzelme, Brexit – vagyis, amikor a tömeg úgy nyilvánul meg, hogy az bizony számukra, a liberális megmondó emberek számára kellemetlen, tehát a korábban magasztosnak tartott tömeg „szűkagyúvá” válik. Bogár László, Boros Imre és Bayer Zsolt ezúttal a következőre keresete a választ: „a globális-liberális értelmiség, valamint a megmondó emberek szemében miként vált az istenített tömeg büdös, bunkó, tanulatlan, állati masszává?”

10341670_791220507562967_5841290357439241866_n.jpg

         szólj hozzá

Címkék: politika videó világgazdaság ökológia új világrend

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Özönvíz előtt - Di Caprio dokumentumfilje kapcsán beszélgettünk élőben a Petőfi TV-n

PPJ         2016.11.22.

Leonardo Di Caprio és az Özönvíz előtt c. dokumentumfilmje volt a középpontban hétfő este a Petőfi TV-n. az "Én vagyok itt" című magazinban. Részleteket mutattak a közel 2 évig készült filmből és elemezték a benne felvetett kérdéseket. Vendégük volt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és Nagy Balázs Antarktisz-kutató is. Beszélgettek a sarkvidéki jég olvadásáról és az életet adó vízkészlet fogyásáról. Szó volt a bevételorientált erdőgazdálkodás végzetes környezeti hatásairól és megpróbáltak opciót adni a fenntartható mezőgazdaságra.

en-vagyok-itt-1024x546.png

Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Leonardo DiCaprio interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-moon és Ferenc pápa – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten…

Hogy minél több mindnekihez eljuthasson az üzenet, a National Geographic a teljes filmet elérhetővé tette világszerte több platformon is.

Az emberiség időszámítását tekintve volt olyan időszak, amikor a földművelés nem pusztította az élővilágot, hanem hozzátett annak gazdagságához, sokszínűségéhez. Manapság a nagyipari mezőgazdasági termelésnek köszönhetően sokkal inkább a pusztítás, semmint a fenntartható és szükséges termelés zajlik. És ezt már az ENSZ is elismeri. Ahogy azt is, hogy a megtermelt élelmiszerek 1/3-a végül a kukában végzi. Vendégünk Pacsuta Péter természetvédelmi mérnök. Az adásrészlet elérhető a Petőfi TV honlapján http://www.petofilive.hu/video/valts-eletmodot-mentsd-meg-a-foldet/ és YouTube csatornánkon https://youtu.be/AF4hQKzHwqo

Az adásban elhangzottak kapcsán további hírek és írásaim:

Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság?
Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz

300 millió madár tűnt el az agrárélőhelyekről

A világélelmezés-politikai paradoxon: Milyen éhező milliók?

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vízzel feltöltött táj vagy tájhasználattal feltöltött víz?!

PPJ         2016.04.20.

"A hibás vízkészlet-gazdálkodás folyománya, hogy nem marad víz a tájban: ez látszik a vegetációs időszakban és a szakmai helyzetjelentések is súlyos vízkészlethiányokról számolnak be. És őrült fontos, hogy a víz nem a kibiceknek vagy a bíbiceknek kell, hanem abszolút gazdasági és a teljes lakosságot érintő érdek, hiszen a víz teszi élhetővé a tájat. A tájban NEM maradó víz viszont NEM tudja mérsékelni a hőmérsékleti szélsőségeket. Pedig ahogy az óceán víztömege mérsékli, úgy az édesvíz is mérsékelné. A vízzel feltöltött táj lenne az ellenszere a globális szárazodási hatásoknak, míg a víztelenítés 'klímaváltozást' okoz (ha ezzel a közismertté vált fogalommal tompítjuk a környezeti összeomlás éghajlati tartalmait)." - Balogh Péter gazdálkodó geográfus

balogh_peter_gazdalkodo_geografus.jpg

Tisza-szabályozás az Egyenlítőben - emberestisza.blogspot.hu

Megjöttek a legfrissebb adatok: februárban több mint kétszeres csapadék hullott az átlagosnál, és több mint 2500-an nyitották meg a belvízről szóló bejegyzést. A felmerült kérdések szakmai alapjairól és néhány pozitív kezdeményezésről, íme a nyári vizes beszélgetésünk felvétele: Jó volt-e a Tisza szabályozás, s miért nem, s hogy mit kellene csinálni.

A 15. perctől látható egy 4 perces összefoglaló animáció, majd utána elhangzik a kérdés: Mik a legsúlyosabb problémák a Tisza-szabályozással és mit kellett volna másképp csinálni? A következő 15 percben be van mutatva a helyzet a problémától a megoldásig; tehát hogy a Tisza szabályozása és a modernkori gazdálkodás koncepcionálisan hibás, és hogy milyen lenne a fenntartható víz- és tájhasználat.

Érdekes momentum a 34. percnél a migráns probléma értelmezése, vagyis, hogy ez a hamis fejlődés tünete, a globalizáció régóta előre jelzett hozadéka. Ehhez megjegyzendő, hogy a felvétel 2015 július végén készült, amikor méginkább félre volt értve hivatalosan e jelenség – bár a Vén Európa véleményformáló „elitje” azóta is masszívan mutatja az öregkori elbutulás kórképét, ami ugyancsak magyarázható azzal, hogy a Természet valódi valóságától való elszakadt tévképzetekhez igazodik a mércéjük.

Ezekről az értékrendi kérdésekről van szó a beszélgetésünk végén, ebből a szempontból is érdemes végig nézni.

Lásd még:

Újra elborítja a belvíz a médiát

Vízzel feltöltött táj - avagy a fenntarthatóság képe(ssége)…

Az élet temploma (2015) – dokumentumfilm az ártéri fokgazdálkodásról

Minthogy ezen a blogon szeretünk bejegyzésenként 2 forrást is hivatkozni -  ha tetszik 2 oldalról lőni ugyanarra a témára -, ezúttal Kassai Lajost hozzuk erősítésnek, aki a Barbi-univerzum és a valódi valóság viszonyáról nagyon jókat mond ide kattintva (is).

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság természetvédelem árvíz ökológia vízgazdálkodás fokgazdálkodás állattartás fenntarthatóság agrárium humánökológia balogh péter tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Technokalipszis ébresztő videók a jövőből (18+)

PPJ         2015.10.19.

Az alábbi videók megtekintését csak erős idegzetűeknek ajánljuk! Nem pusztán az életkori felnőttségről van szó, hanem a lelki-szellemi felkészültségről is, ami elengedhetetlen az alábbi videóalkotások befogadásához. Lényeges továbbá, hogy Az emberség kategóriájának teljes lebontása, A siri, a mankurt és a globalizmus című bejegyzésekben, és hasonló korábbi ébresztő videókban foglalt, a technokráciát illető eleven szkepticizmussal, és a technológia és sötét háttérhatalom vektorait és céljait lényeglátó módon értelmezve szemléljük tovább az alábbi válogatást.

Érdekes módon a balliberális, kettős mércéjű, és transzhumanofil (pontosabban szubhumanofil!) vélemény(dezin)formáló körök nem szokták a közönség figyelmébe ajánlani az ilyen típusú professzionális produktumokat, hogyha a jelenkor animációs és videós termését szemezgetik. Ezt a hiányt már csak az adekvát humánökológiai és tudatökológiai vonatkozások miatt sem hagyhatjuk betöltetlenül! Megtekintésük teljes képernyőn, HD felbontásban, megfelelő hangosítás mellett javasolt!

greenr_technokalipszis.jpg

Transparent Machines™

Társadalmunk megszállottja az átláthatóság (transzparencia) és a magánélet (adatvédelem) ellentmondásos fogalmainak. Felháborodunk az NSA-ról kiderülő botrányokon, mégis önként töltünk fel egyre több és több személyes információt a Facebook-ra és Google-re. Ez a film a transzparencia tekintetében mutatja be a hiedelmeink és cselekedeteink önellentmondásos természetét.

Our society is obsessed with the conflicting concepts of transparency and privacy. We are “outraged” by the actions of the NSA, yet continue to willfully upload more and more of our personal information to Facebook and Google. This film explores the contradictory nature of our actions and beliefs regarding transparency.

Tunnelblick

A Tunnelblick egy összehúzódó körkörös alagútszerű vizualizációs "mandala". Úgy is mondhatnánk, hogy egyfajta sötét szabadkőműves szimbólumfolyosó a világban működő háttérerők eredetéhez. Az alkotást létrehozó együttműködés a hangokat illetően Rob Clouth, az animációt illetően pedig Henning M. Lederer nevéhez köthető.

Tunnelblick – A constricted circular tunnel-like field of vision. A collaborative project between Rob Clouth (Sound / robclouth.com) and Henning M. Lederer (Visuals / led-r-r.net)

Drone Aviary

A Drone Aviary című alkotás a drónok szempontjából mutatja be egy város röpke pillanatait. Egy olyan világot mutat be, ahol a "hálózat" már elkezdi megszerezni a fizikai önállóságát. A drónok főszereplőkké válnak, áthaladnak a városon, döntéseket hoznak a világról és befolyásolják az életünket átláthatatlan, mégis mély módokon. Ezen film része a Superflux által életre hívott Drone Aviary Project-nek, ami a társadalmi, politikai és kulturális potencialitását vizsgálja a dróntechnológiának, amint az belép a civil (lég)térbe.

The Drone Aviary reveals fleeting glimpses of the city from the perspective of drones. It explores a world where the ‘network’ begins to gain physical autonomy. Drones become protagonists, moving through the city, making decisions about the world and influencing our lives in often opaque yet profound ways.

This film is part of The Drone Aviary Project, by Superflux, which investigates the social, political and cultural potential of drone technology as it enters civil space.

Ubisoft Montreal_Watch Dogs "Blackout"

Angol leírás nem lévén a videónál, összefoglalva a videó lényege: Az Ubisoft videojáték vállalat Watch Dogs nevű játékának reklámvideója (ismét) >>véletlenül<< nem áll távol a valóságtól. A számítógépes vírus által okozott, több USA államra kiterjedő áramszünet példáján keresztül eljutunk az intelligens-városok (Smart-City) gyenge pontjaihoz, majd a személyiségünk, mint adat-klaszter a kommerciális kiaknázás világ- és tudatgyarmatosító folyamataiban történő részvételéhez. Manapság, hogy minden mindennel összekapcsolt, egy emberi akció nem csupán több államon keresztül a fények lekapcsolására képes már...

Holocaust on a Conveyor Belt - Assembly Line of Death

A jelenetrészlet a 2011-es Samsara című filmből való és kifejezetten a halál szerelőcsarnokaiban futószalag-holokausztra berendezkedett világot mutatja be. A szentimentálisan csöpögő modern new-age giccsvilágban szokás a konzumidióta tömegnek olyanokat hinni, hogy a halál egy kaszás alak, az ördögnek patái és szarvai vannak, és a holokauszt csak egy kisajátított történelmi frázis lehet: de a Samsara című film világosan megmutatja, mi is az a "létörvénylés", mi is az "égő áldozat" és hol is bújik meg az "ördög"...

Nova

Ez a 3D rövidfilm a jövőről szól, amiben a tudósok képesek lettek mesterséges, önfenntartó, miniatűr "Napokat" létrehozni. Ezeket korlátlan energiaforrásokként is használják, ugyanakkor, ha már képesek vagyunk mesterséges "Napokat" készíteni, miért ne használnánk ezeket új csillag-konstellációkként, hogy befessük velük az éjszakai égboltot?! A válasz arconb*szó!

It’s a 3D short film about a future where scientist are able to create artificial, self-sufficient, miniature suns. These are used as limitless energy sources, however, if we’re able to create artificial suns, why not use them to create new constellations and paint the night sky with stars..

Consumed

A nem távoli jövőben játszódó 3D rövidfilm alaphelyzete, hogy a szélsőséges túlnépesedés globális krízissé vált. A populáció növekedése kritikus fordulóponthoz ért, víz- és élelemhiány van az egész világon. A történet az "Étel Replikátor" körül forog, vagyis egy úgynevezett molekuláris összeszerelő körül, ami szubatomikus részecskék újrarendezésével és irányított kémiai reakciók atomi precizitásával állít elő élelmet. A tömeges éhezés megelőzése gyanánt vetik be az eszközt, hogy tápanyagokat szintetizáljon az ön-replikátor képességével. De a kezdeti tesztek során valami rosszul alakul és a kontrollálatlan ön-replikátor összetevők terjedni kezdenek, felemésztve minden anyagot miközben önmaguk másolatából egyre többet építenek.

Ez egy hasonló elméleti világvége forgatókönyv, mint a "Grey goo" nevezetű, amit a molekuláris nanotechnológiával úttörő módon foglalkozó Eric Drexler alkotott 1986-ban. Nevéhez köthető az exponenciális növekedés és az ön-replikáció veszélyeinek bemutatása az "Engines of Creation" című könyvében.

It's a 3D short film about a not so distant future, where extreme overpopulation has become a global crises. The population growth has reached a critical tipping point and there's food and water shortages all around the world. The story revolves around a "Food Replicator", or a so called molecular assembler, a device that can rearrange subatomic particles and guide chemical reactions with atomic precision. In an attempt to prevent mass starvation, this device is used to synthesize nutritions with the ability to self-replicate. But during the initial tests something goes wrong and out-of-control self-replicating compounds starts to spread, consuming all matter while building more copies of them selves.

This is very similar to a hypothetical end-of-the-world scenario called "Grey goo", a term coined by molecular nanotechnology pioneer Eric Drexler back in 1986. He illustrates exponential growth and the dangers of self-replication is his book "Engines of Creation":

ZERO-DAY

A következő világháború nem lesz láthatatlan. A STUXNET, az Egyesült Államok által az iráni urándúsító létesítmények elpusztítására írt vírus sikere után, az USA kormánya nem tagadhatta tovább, hogy cyber-fegyvereket fejleszt a fizikai sérülés okozásának érdekében. Az amerikai cégek és ügynökségek folyamatos kínai hacker támadása alatt, csak idő kérdése, hogy a feszültségek túlhúzódnak és sokkal érzékenyebb infrastruktúrák kerüljenek célpontba. Ahogy egyre több eszköz (autók, házak, stb.) kerül kapcsolatba a hálózattal, úgy egyre inkább sebezhetőek leszünk egy cyber-háború fizikai fenyegetésében.

The next world war will not be invisible. After the success of STUXNET, a virus written by the United States to destroy Iranian uranium enrichment facilities, the U.S. government could no longer deny it was developing cyber weapons meant to do physical damage. With US companies and agencies under constant attack from state-sponsored Chinese hackers, it is only a matter of time before tensions boil over and more sensitive infrastructure is targeted. As more of our devices (cars, homes, etc) become connected, we will become more and more vulnerable to the physical threat of cyber warfare.

         3 hozzászólás

Címkék: videó tudomány apokalipszis modernitás fenntarthatóság technokrácia humánökológia techno optimizmus technocalyps

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A világ első napenergiával működő repülőtere

PPJ         2015.10.12.

Augusztusban a Cochin Nemzetközi Repülőtér lett a világ első olyan repülőtere, ami teljesen napenergiával működik. "Amit bebizonyítottunk a világnak, hogy egy repülőteret el tud látni a napenergia. Szóval, igen, ez egy büszkén vállalt eredmény." - mondja a vezető mérnökasszony Pallavi Sanalkumar, majd folytatta: "Amikor süt a Nap, energiát állítunk elő és ami energiatöbblet, azt a KSEB hálózatába irányítjuk. Amikor nem süt a Nap, a hálózatból veszünk ki a szükséges mennyiséget és így az egyensúly biztosított. Energiafüggetlenek vagyunk, vagy más szavakkal, energiasemlegesek."

cochin_airport.jpg

A repülőtér 10 millió dollárt fektetett be a 18,2 hektáros napenergia erőműbe, amely 46150 napelem panelből áll. A befektetett összeget visszanyerik 5 éven belül. Ezt más repülőterek is felismerték. Ezek után 33 további repülőtér jelentette be igényét a megvalósításra.

A Cochin (Kochi) Nemzetközi Repülőtér az indiai Kerala-ban található. A replőteret irányító Pallavi Sanalkumar mérnökasszony beszél az AJ+ csatornának. A videót Miranda Grant újságíró készítette Indiában. Minden jog az AJ+ csatornáé. (All rights to AJ+, and GreenR only made the Hungarian subtitles!)

A GreenR - A Zöld Objektív YouTube csatornája

         szólj hozzá

Címkék: videó tudomány világ repülőtér fenntartható építészet fenntarthatóság repülőforgalom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark