Bűnzsüldözés - avagy Magyarország feltáratlan olajmezői

PPJ         2014.10.30.

Jelenleg úgy tűnik az USA-t az aranyló étolaj miatt érdekli leginkább Magyarország. "Belepiszkítottunk" az egyik GMO-lobbista adócsalás-gyanús világcég profitlevesébe, azaz merhetünk-e magyarként a magyar érdekekért kiállni egy "szabad" Európában? Mikor lesz végre tiszta étolaj öntve a pohárba? A legtöbb magyar úgy veszi a hiperszupermárketekben a Vénusz és a Floriol étolajakat, hogy nem is sejti: a magyarnak alig mondható, génmódosítás párti, amcsi Bunge (ejtsd: Bünzs) csoport termékére szavazott a pénztárcájával. Mikor lesz végre magyar bio salátán magyar bio hidegensajtolt napraforgó/tök/len/kenderétolaj?!! A mi "bűnzsüldözésünk" a nagypolitika helyett a tányérokon kezdődik: egészséges, ökolokális szemléletű, bio módszereket alkalmazó termelőket részesítsünk előnyben! 

bunge.jpg

Mondják, hogy a "hunyó" itt is az, illetve azok, akik az elmúlt 25 évben átjátszották nekik (is) a magyar élelmiszer feldolgozó ipar szinte egészét... Lásd például agrár-portrénkat az agrár-közgazdászról, Raskó Györgyről, akiről az internet sem felejt. De ennél nyilván bonyolultabb a kép. 

Igazából, megdöbbentő számomra, és rá sem álmodtam volna, hogy a szerintem Horváth András által elkezdett kitálalás az áfacsalás ügyel kapcsolatban végül ilyen mélyen amerikai érdekeket fog sérteni. Ebből látszik, hogy a felszín alatt milyen mélyen gyarmatosítva van ez az ország. Itt nem egyszerűen "kitiltási botrányról" van szó. Bárkit, nulla indoklással, egy egyszerű repülőtéri biztonsági őr is kitilthat az USA-ból. Ezen nincs mit lovagolni. A lényeg megint csak a háttér, hogy itt bizony amcsi agrár-globálmultik közép-európai érdekütközéseiről van szó. Apropó ukrajnai felforgatás: milyen érdekes, hogy az Ukrajnának adott IMF hitellel a Mon$ATAN a helyzetet kihasználva hátba támadná Európát...

Az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodással (TTIP) pedig nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa válna tulajdonképpen az USA egy kihelyezett kolóniájává, eliminálva minden eddig elért európai környezeti-, egészségügyi- és biokémiai eredményt.

Visszafókuszálva kicsit a Bunge csoport termékeinek csoportjára: az remélem, hogy a GreenR olvasóinak egyértelmű, hogy margarint nem fogyasztunk; vajból sem a dán meg német a számunkra kedves, hanem még a hiperszupermárketekben is megtalálható hazai vajak, amik a táplálék megnevezésre egyáltalán méltóak; de a piacok, helyi termék vásárok és önszervező bevásárló- és dobozközösségek magas beltartalmú valódi magyar vajai az igazán üdvösek a bélflórának!

Ugyanígy az étolajok tekintetében is, ajánlott minden családnak minél inkább a valóban magyar étolajakat keresnie a hiperszuperekben, akinek pedig úgy van módja, és ez nem pénz kérdése, azok rendeljenek hidegen sajtolt nagy kiszerelésű magyar étolajakat! Az női- és wellnessz-fitnessz-loknessz agymosó magazinokban nyomatott, a világ heroin kereskedelménél is nagyobb pancsolási-hamisítási súlyú olíva-biznisznél pedig jóval jobban járunk, ha jó minőségű termelői hazai, sőt, bio dió-, tökmag-, lenmag-, kendermag-, stb. étolajokat öntünk a remélhetőleg szintén vegyszermentes, nem agyon-nitrát-nitritezett, nem hidropóniás salátákra.

Úgy tűnik tehát, hogy többé-kevésbé szeretett vagy nem szeretett kormányunk nagyon belecsaphatott az amcsi lecsóba, amit a környezetünk, egészségünk, agrárgazdaságunk, GMO-mentességünk tekintetében, bizony csak támogatni tudunk, maximálisan elutasítva azonban azon leegyszerűsítő szélsőliberális vádakat, hogy ezzel bármelyik oldalra álltunk volna. Nem, mi mindig középen állunk, nem pártok, hanem a haza érdekeit tartjuk szem előtt. És ha az USA-nak a "neoliberális globális szabadkereskedelem" azt jelenti, hogy a világon az egyik leginkább gazdasági protekcionista konglomerátum, akkor elutasítjuk a kettős mércét, és ki kell mondanunk, hogy Magyarországnak, "Európa éléskamrájának" is megvannak a maga érdekei.

Brutális lobbi a GMO mellett - MNO.hu

A Bunge üzletfilozófiája egyébként a GMO terén szöges ellentétben áll a magyar kormány törekvéseivel, vagyis a genetikailag módosított termékekkel szemben megfogalmazott zéró toleranciával. Köztudott, Magyarország a GMO tiltását az alaptörvényben is megfogalmazta. A Bunge azonban, amely magvak felvásárlásával, eladásával, szállításával és feldolgozásával foglalkozik, bevételének jelentős részét génmódosított és génmódosításmentes szója feldolgozásból szerzi. 2004-ben a Greenpeace is aggodalmát fejezte ki a vállalkozás gyakorlata miatt.

etolaj.jpgKorábban beszámoltak arról, hogy felkeresték a cég európai üzemét, és arra a következtetésre jutottak, noha a Bunge-nak meglenne a lehetősége és képessége arra, hogy üzemeiket GMO-mentessé tegyék, az ehhez szükséges akarat hiányzik. Egy évvel korábban a környezetvédő szervezet munkatársai Brazíliában találtak olyan, a cég által forgalmazott GMO-t tartalmazó tápszert, amelynek csomagolásán nem volt feltüntetve, hogy genetikailag módosított terméket tartalmaz. A Bunge egyike azon négy cégnek, amely a világon a legnagyobb befolyást gyakorolja az élelmeszeriparra, s erős lobbitevékenységet folytat. Ennek egyik jele volt, amikor 2013-ban az igazgatótanácsba bevették Carol Brownert, az Obama-adminisztráció korábbi vezető energiaügyi és környezeti tanácsadóját. Browner egyébként az Amerikai Környezetvédelmi Hivatalt is vezette Bill Clinton mindkét mandátuma alatt. A Bunge 2013-ban június 30-val végződő második negyedévi bevételeként 110 millió dollárról számolt be, amely egy évvel korábban ugyanebben az időszakban még 265 millió dollár volt. A Reuters szerint Browner szerződtetése a bevétel fokozásának egyértelmű szándékával történt.

Adóbotrányba keveredett a Bunge - MNO.hu

500 millió dolláros adócsalással vádolják Argentínában a magyar áfavisszaélések miatt panaszkodó étolajgyártót. A dél-amerikai hatóságok szerint a Bunge meghamisította adóbevallásait és adóparadicsomokba menekítette bevételeit. Az ügyről a nemzetközi sajtó is cikkezett. A palackozott és ömlesztett étolajokat gyártó vállalat volt az, amely tájékoztatta a magyar hatóságot az ágazatot uraló áfacsalásokról – sajtóhírek szerint az vezethetett a magyar állampolgárok Egyesült Államokból való kitiltásához, hogy a NAV figyelmen kívül hagyta ezeket a jelzéseket. Ezzel szemben a nemzetgazdasági miniszter közölte, hogy az ügy miatt nyolcan vizsgálati fogságban vannak.

Pandúrból rabló lehet az amerikai óriáscég - MNO.hu (Fotó: WorldNews.com/MNO.hu)

dsv.jpgAz Egyesült Államok legmagasabb politikai vezetésével is jó kapcsolatokat ápol az adócsalás gyanújába keveredett amerikai óriáscég – írja a Magyar Nemzet. A lap úgy tudja, Barack Obama amerikai elnök 2006-ban még szenátorként személyesen támogatta a Bunge nevű, étolajat forgalmazó társaságot. Emellett két másik külföldi társaság, a Glencore és a Cargill is része annak a hazai céghálónak, amelyet felderítettek az adóhatóságok. A NAV nyomozói a Bunge jelzései alapján már 2011-ben vizsgálatot kezdeményeztek. A lap korábban azt írta: maga az amerikai cég is felbukkant abban a társasági hálóban, amelynek szereplői a gyanú szerint adófizetés nélkül hoztak Magyarországra élelmiszereket külföldről. Az ügyben eddig nyolc személyt gyanúsítottak meg, és a NAV 800 millió forintnyi értéket zárolt.

Obama, Clinton és a Bunge - MNO.hu

A magyar adóhatóság látókörébe került külföldi óriáscégek közül kettőről is kiderült, hogy az Egyesült Államok legmagasabb politikai vezetésével ápol kitűnő kapcsolatokat. Az egyik vállalat alapítójának, akit az amerikai történelem legnagyobb adócsalójaként emlegettek, Bill Clinton hivatali idejének utolsó napján adott kegyelmet.

bunge usa.png

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény amerika usa világgazdaság orbán viktor olaj gmo mezőgazdaság obama génmódosítás agrárium nav agrárpolitika gmo lobbi agrármaffia bunge

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Pilóták, orvosok, tudósok tanúvallomása a chemtrailről - globális geomérnökség stratégia

PPJ         2014.10.10.

Névtelen_panorámafelvétel1.jpgKatt a képre a teljes felbontású panorámafelvételért!

Nyilvános meghallgatás a kaliforniai Shasta megyében, amelyen többek között orvosok, vadbiológusok, pilóták, ügyvédek tettek tanúvallomást a chemtrailek káros környezeti, egészségügyi hatásairól.

A CHEMTRAIL REKLÁMOZÁSA - Augusztusban volt a CLIMATE ENGINEERING Konferencia. Az elit megtalálta a felmelegedés ellenszerét: VEGYI FELHŐK. Már reklámozzák is. Na ehhez mit szólnak a rendszerszolgák? Annyira egyértelmű volt, hogy a glob. felm. elleni projektként adják majd el! http://www.ce-conference.org/

MAGYARORSZÁG - NÉZZETEK KI AZ ÉGRE!!! Hungary, Pest County, Érd - 2014.09.24 - 18:00 CET

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/geoengineering_wrench.jpgA ChemTrail tüntetés margójára: a globális geomérnökség humánökológus szemmel - 2014.01.24.

A geomérnökségi beavatkozások kapcsán felmerülő első kérdésekre próbálunk választ adni. Egyesek szerint ez a jelenség egyszerűen nincsen, mások szerint pedig közvetlenül mérgeznek minket. Nem fogjuk azonban beváltani egyik szélsőséges tábor reményeit sem. Az viszont tény, hogy butaság lenne legyinteni a témára, ugyanis egyre több hivatalos tudományos publikáció is foglalkozik a problémakörrel, ráadásul már elkezdték "beetetni a jónépet" a különféle dajkamese válaszokkal!

         szólj hozzá

Címkék: vélemény videó tudomány világ klíma klímaváltozás humánökológia chemtrail globális geomérnökség geomérnökség geoengineering időjárásmódosítás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egynapos sportrendezvény miatt bontják a dunakeszi ősgyepet?!

PPJ         2014.09.21.

2014. szeptember 20-án azzal indult a dunakeszi repülőtér napja, hogy le kellett állítani egy buldózert, amely épp már tolta maga előtt az ősgyepet. Ősgyep megbontásra ki adott engedélyt? Akár három év börtön is járhat ilyen természeti károkozásért. Csak az ürgék veszélyeztetése több milliós károkozás, nem beszélve a többi fajról. Mindezt miért? Egy egynapos(!) sportrendezvény, a chips-reklámos amerikai disznóagyúak sárba fetrengő mérkőzése, az úgynevezett Legion Run okán...

legion run greenr.jpg

Ha már lúd, legyen kövér, meg ne álljon az a buldózer
a nagyanyjuk sírjáig és a külföldi befektetők hátsó kertjéig!

A reptéren szeptember 27-én Legion Run címmel rendeznek sporteseményt nemzetközi sárdagonyát és az ősgyep feltúrásával a futópálya akadályait erőszakolták volna bele a tájba és a repülőtér sík pályájába. Mint az esemény weboldalán olvasható: „A Legion Run egy 5k akadályfutás legalább tizenöt világszínvonalú akadállyal, sárral, tűzzel és szögesdróttal... A helyszíneket gondosan választjuk ki."

Gondosan?! Hadd "GRATULÁLJUNK"!!!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság korábban más ügyek kapcsán már megerősítette, hogy "A terület természeti értékeinek szempontjából (elsősorban az itt élő fokozottan védett ürge (Spermophilus citellus) egyik legjelentősebb hazai populációjának védelme érdekében) a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás megoldást jelenthet." A DINPI külön felhívja a figyelmet a következőkre: "Magyarországon az ürge nagyon sok előfordulási helyéről eltűnt, mivel élőhelyei megszűntek, vagy kritikusan felszabdalódtak (...) a faj fokozottan védett, egyedeinek eszmei értéke 250.000 Ft. A még meglévő ürgés élőhelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat! A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdése értelmében "Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása."

A DINPI természetőrének GPS-es felmérése alapján a Dunakeszi repülőtéren megközelítőleg 2900 ürge élhet, ezzel a repülőtér területe Magyarország 10 legjelentősebb ürgés élőhelyei közé sorolható.

Ürgék a Dunakeszi reptéren - Kazi Róbert-interjú - YouTube

Dunakeszi reptér - Zölei Anikó nyilatkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól - Youtube

A dunakeszi repülősök gyors beavatkozásának köszönhetően a további károkozást sikerült leállítani! "Dunakeszi mezején az ősgyep megbontását nem engedélyezzük!" - állítják. Fotók forrása: Dunakeszi Repülőtérért Facebook / Molnár György

dunakeszi repter legion run 1.jpg

dunakeszi repter legion run 3.jpg

dunakeszi repter legion run 2.jpg

A Facebook-csoportban jelezték, hogy maga a dunakeszi ősgyep megbontása is tilos lenne ezen a természetvédelmi területen. Molnár György, az fb-csoport alapítója szerint javasolták a kivitelezőnek, hogy a markolóval történő ásás helyett „helyezzenek el geotextíliát és arra földet, illetve, hogy a nyilván keményebb gyepes talajon fa alápakolással hozzák vízszintesbe. Az ősgyep megbontásához nem járulunk hozzá! A széleken is csak úgy, hogy a fölső gyeptéglákat kézzel kivágják, hogy a helyreállítás során azokat rendben visszahelyezik. Széleken a mező, és nem a reptér szélét értjük!” - számol be az iho.hu Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó online közlekedési, környezetvédelmi és utazási hírportál. 

Később tovább folytatódtak a munkák

dunakeszi repter legion run 6.jpg

dunakeszi repter legion run 4.jpg

dunakeszi repter legion run 5.jpg

A területen lévő nem védett és fokozottan védett fajok

swine legion run.jpg

Disznó - Csak egy a sok közül (fokozottan nem védett!)

A dunakeszi repülőtér pályája a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének (barna) a része (ahogy egyébként a dunakeszi tőzegláp is) Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer - http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

Dunakeszi_repülőtér.jpg

Szintén a TIR adatbázisát használva, a Minta Biotika adatok alapján a területlen él (világosbarna színnel jelölve) a Spermophillus citellus, vagyis az ürge, mely eurázsiai sztyeppei fajnak Magyarország az egyik legnyugatibb élőhelye! Magyarországon fokozottan védett - Eszmei értéke: 250 000 Ft

Dunakeszi_repülőtér_spermophillus citellus.jpg

A Muscardinus avellanarius, vagyis ez a minden elfogultságunkat félre téve is tündércukorfalat mogyorós pele is él a területen (világoskék színnel jelölve). Magyarországon védett - Eszmei értéke: 50 000 Ft

Dunakeszi_repülőtér_muscardinus avellanarius.jpg

A magyar futrinka (Carabus hungaricus) (szürke színnel jelölve) szintén a terület egy fokozottan védett faja, eszmei értéke: 100 000 Ft, szerepel továbbá a Natura 2000 Élőhelyvédelmi Irányelvének II. sz. függelékében (22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelet).

Dunakeszi_repülőtér_carabus hungaricus.jpg

Egyelőre így áll a helyzet

A Dunakeszi Repülőtérért azt írja: "Legutolsó információm (szombat alkonyat körüli időpontban), hogy a repülősök átterveztették az egészet. Az ásott akadályok nem csak hogy az üzemi területen kívül, hanem a mező legszélén lesznek. A sportnapok után visszatöltik és gyeptéglákkal borítják. Ez ebben a helyzetben jó megoldás, mert a természet visszavadítja egy-két éven belül. A továbbiakban arra kell figyelnünk, hogy senki ne adhasson ki olyan engedélyt, amely az ősgyep megbontásával jár. Ezt egyébként a törvény a mezőnk esetében három év börtönnel bünteti is! (Az ürgék élőhelye nem csökkenthető, mivel fokozottan védett!)"

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény természet természetvédelem dunakeszi natura2000 duna ipoly nemzeti park dinpi dunakeszi repülőtér legion run ősgyep

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hormonok a csirkehúsban + LIVE élvedarálás

PPJ         2014.09.02.

robot-chicken.jpgNagyipari mozi következik extrém show-val. Van itt minden, ami a multi-kulti velejárója: antibiotikumok, hormonok, szenvedés, profit, áldatlan vér, élve darálás, csőrözés,... igazi intenzív materialista-liberális-kapitalista világégés a javából. Vannak, akiket a zsidók holokausztja érdekel, vannak, akiket a 100 millió amerikai indián holokausztja, vannak, akiket (a jelenleg is zajló) palesztinok holokausztja érdekel, és bár messze távol áll tőlem, hogy ember és állat közé bioegalitárius nivellacionista szellemtelen egyenlőségjelet tegyek, de talán az a 200 millió hím brojlercsibe élvedarálása is hozzátartozik ahhoz a felforduláshoz, amit az antitradicionális erők a világra szabadítottak. Milyen "érdekes", hogy épp a "szabadságot" harsogó USraHELL-i világrend háttérerői akadályozzák folyamatosan, ha tudatosan jelöltetni szeretnék a fogyasztók, hogy van-e GMO vagy hormon az élelmi halálmiszerekben... Sőt, mindjárt itt a TTIP... nesze nektek liberáldemokrácia és Új Világrend, egyétek.

Növekedési hormon? Antibiotikum-maradék? Nem tudjuk, mi van a nagyüzemileg tartott csirke húsában. Pedig sokat eszünk belőle. A fogyasztók jobb tájékoztatásának érdekében nemzetközi kampány indult azért, hogy a csirkehús címkézése kötelezővé váljon. - NOL.hu

Sokkoló videót tettek közzé csirkék élvedarálásáról - HVG.hu

prisonedchic-revised.jpgA chicagói székhelyű Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésű állatvédő szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai baromfitelepen - a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztők szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerűbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktől.

A felvétel egy másik részében tojáshéjkupacon haldokló csirkét mutatnak, amelyet bekapott egy válogató gép. De láthatunk az üzem padlóján agonizáló szárnyast is, amelyet egy mosási fázisban leforráztak. 
   
A baromfiüzem reakciójában egyrészt elismerte, hogy a videón látható haláltusát vívó baromfik arra utalnak, hogy a gyárban vélhetően megsértették az állatvédelmi egyezményeket, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a daráló gép használata a hím csirkék elpusztítására elterjedt gyakorlat, amely többek között az állatorvosi és a tudományos közösség támogatását is élvezi.
   
A hím csirke haszontalan a baromfiágazat számára, hiszen nem tojik, és ahhoz sem nő elég gyorsan, hogy húsáért nyereségesen lehessen tenyészteni. Az állatvédők szerint ezért évente mintegy 200 millió hím csirkét pusztítanak el az Egyesült Államokban.
   
A United Egg Producers, egy amerikai tojástermelőket tömörítő szakszervezet megerősítette a számot, és azt a módszert is, amellyel a csirkéket megölik.

"Sajnos nincs olyan módszer, amellyel a tojásokból kizárólag nőstény csirkék keltethetők" - mondja Mitch Head, a szakszervezet szóvivője, majd hozzáteszi: "Ha valakinek szüksége van 200 millió hím csirkére, örömmel ellátjuk - csakhogy ezek az állatok senkinek sem kellenek".

Az embertartás technikái: Hogyan gondozd a jószágaid?
https://www.youtube.com/watch?v=ulb_Bb6WmQM

10009843_10152235319512367_571698957_n.jpg

         szólj hozzá

Címkék: vélemény csirke usa mezőgazdaság új világrend fenntarthatóság agrárium nagyipari mezőgazdaság élvedarálás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-hazaárulás: az ÖMKI valódi háttere és céljai - Darvas Béla leleplező írása

PPJ         2014.06.26.

biostop.jpgCsak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

darvasbela2-1024x663.jpgE sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18abra.png18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

20140619Kishantos-tek_21.jpg

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

         1 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz magyarország magyarság mezőgazdaság ökológia földkérdés fenntarthatóság agrárium humánökológia élőlánc magyarországért ács sándorné ángyán józsef kishantos darvas béla földügy ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ ökológiai mezőgazdaság ömki fibl ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark