Programajánló: Gyógyító ökológia - az ökológiai válság buddhista szemszögből

PPJ         2011.07.19.

http://27.media.tumblr.com/tumblr_lirdn4H2o31qatbimo1_500.jpg

DAVID LOY INGYENES, NYILVÁNOS ELŐADÁSA A BUDDHISTA NYÁRI EGYETEM KERETÉBEN

Július 31. (vasárnap) este 8 órai kezdettel A Tan Kapuja Buddhista Főiskola aulájában

Előzetes:

Vajon a buddhista tanításokból következik-e egy másfajta felfogás a bioszféráról, mely segítségünkre lehet a történelem e kritikus pontján, amikor annyi mindent teszünk annak elpusztításáért? A buddhizmus szerint szokásos, egyéni válsághelyzetünk és az emberi civilizáció jelenlegi helyzete között mély párhuzamokat fedezhetünk fel. Ez pedig azt sugallja, hogy az ökológiai válság legalább annyira spirituális, mint technikai és gazdasági probléma. Vajon találhatunk-e-e hasonló párhuzamot a két megoldás között? Vajon a személyes válságunkra adott buddhista megoldás választ kínál arra is, hogyan oldjuk meg kollektív válságunkat?

David R. Loy amerikai buddhista filozófus, akinek írásai általában a buddhizmus és a modernitás közötti összefüggésről szólnak. 1971 óta folytat zen gyakorlatot. A Szanbó Kjódan japán zen buddhista tradíció felhatalmazott tanítója. Könyvei: Nem-kettőség: összehasonlító filozófiai tanulmány; Hiány és transzcendencia: Az élet és halál problémája a pszichoterápiában; A Nyugat története buddhista szemmel: Hiánytörténeti tanulmányok; A Nagy Felébredés: Buddhista Társadalomelmélet; Pénz, szex, háború, karma: megjegyzések egy buddhista forradalomhoz; Tudatosság- kötött és kötetlen: Buddhista esszék; A sárkányok és démonok dharmája: Buddhista témák a modern képzeletvilágban (feleségével, Linda Goodhew-val együtt); valamint a legutóbbi: A világ történetekből áll. A Buddhist Response to the Climate Emergency (2009) [Buddhista válaszadás a vészes éghajlatváltozásra] társszerkesztője. David Loy korábban a Szingapúri Nemzeti Egyetemen, valamint a japán Bunkyo Egyetemen oktatott. 2006-tól 2010-ig a Besl család székének etika/ vallás és társadalomtudományi professzora volt a Cincinatti-béli Xavier Egyetemen (USA).

Az előadásra minden érdeklődőt szeretettel várunk!

A TKBF vezetősége

A Buddhista Főiskola további nyári egyetemi programjai itt!

         szólj hozzá

Címkék: ajánló buddhizmus tudomány vallás világ válság természet fenntarthatóság ökológiai válság alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ahogy a dolgok vannak

PPJ         2011.05.04.

Láma Ole Nydahl könyvének címe ez, "Ahogy a dolgok vannak - Korszerű bevezetés Buddha tanításaiba". És tényleg: a dolgok azok vannak valahogyan. Mindegy, hogy ki hányféleképpen tekint a dolgokra. Valaki csak az elefánt farkát fogja, más az ormányáról beszél, egy vak csak a hangja alapján képzeli el az állatot, a lényeg: felismerni, hogy az egy elefánt. A dolgok vannak valahogyan, és az a hogyan, az a legtöbb esetben megismerhető, belátható és megalapozott kijelentésekkel keményen körülírható. Olyan a buddhizmus, mint a tudomány? Igen. Nagy hasonlóság van a buddhista megismerésmódok és a tudományos megismerés között!

http://www.iwatchstuff.com/2010/08/24/inside-job-trailer.jpg

Gondoljon tehát akárki akármit, csak igen nehezen kérdőjelezhető meg egy módszeresen feltárt esemény vagy egy dokumentumfilm. Mutatok tehát most nektek két dolgot, amik bemutatják, hogy hogyan is működik jelenleg a Földön a világ, bemutatják azt, "ahogy a dolgok vannak", nem máshogy, hanem sajnos pont így. Ezek már nem alternatív közgazdászok összeesküvés elméletei a globális elitről, hanem a teljes igazság a pénzgazdaság működéséről.

How Goldman Sachs Created the Food Crisis

Don't blame American appetites, rising oil prices, or genetically modified crops for rising food prices. Wall Street's at fault for the spiraling cost of food. Demand and supply certainly matter. But there's another reason why food across the world has become so expensive: Wall Street greed.

Inside Job - Academy Award Winner Best Documentary

The first film to expose the shocking truth behind the economic crisis of 2008. The global financial meltdown, at a cost of over $20 trillion, resulted in millions of people losing their homes and jobs. Through extensive research and interviews with major financial insiders, politicians and journalists, INSIDE JOB traces the rise of a rogue industry and unveils the corrosive relationships which have corrupted politics, regulation and academia.

         szólj hozzá

Címkék: politika amerika buddhizmus világ válság közgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyarországon járt a nemnövekedés atyja

PPJ         2011.03.30.

Forrás: Origo - "Egy generációnak egy mosógép" - interjú a növekedéstagadó francia közgazdásszal

Kevesebbet dolgozunk, kevesebbet utazunk, kevesebb tárgyat használunk, de azok hosszabb ideig működnek majd, a ma ismert pénz pedig eltűnik az életünkből - ilyen lesz a nem túl távoli jövő, ha megvalósul Serge Latouche francia közgazdász növekedés nélküli gazdasága. Latouche az [origo]-nak azt mondta, fel kell számolni a kapitalizmust, mert az jelenlegi formájában nem tartható fent, de ez nem azt jelenti, hogy visszatérünk a kőkorszakba.

http://static7.origos.hu/i/1103/20110326sergelato1.jpgSerge Latouche - fotó: Fekete Hajnal

Serge Latouche és a nemnövekedés

Serge Latouche közgazdász és filozófus, növekedéstagadó, a Paris-sud Egyetem nyugalmazott professzora, az észak-déli gazdasági és kulturális kapcsolatok szakértője, a Nemnövekedés (Décroissance) mozgalom egyik alapító tagja. A nemnövekedés diszkrét bája című kötetének frissen megjelent magyar fordítása alkalmából járt Magyarországon. A könyv 2006-ban jelent meg Franciországban.

A nemnövekedés egyfajta mozgalomként terjedt el Franciaországban a második évezred elején, követői radikális és kritikus szemlélettel viszonyulnak a Föld erőforrásainak véges voltát figyelmen kívül hagyó, korlátlan növekedésen alapuló, termelésközpontú, elidegenedett fogyasztói társadalmunkhoz.

- Növekedés nélküli gazdaság - az ön által kidolgozott elmélet szerint ez a jövő. De hogyan fog kinézni a növekedésmentes társadalom? Kis helyi közösségekben termelgetjük az élelmiszert, ruhát szövünk magunknak, és soha nem utazunk sehova? Nagyjából egy ilyen világ képe rajzolódik ki a könyvéből.

- Egyelőre még nem tudjuk, milyen is lesz pontosan a növekedés nélküli társadalom. Az biztos, hogy a jelenlegi folyamatos növekedésre alapozott rendszerrel szakítani kell, mert ez nem fenntartható. Az is biztos, hogy az a társadalom sokkal lokálisabb lesz, kisebb méretű vállalatok lesznek, kevesebb hulladékot fogunk termelni. Kevesebbet is fogunk utazni, mivel nem lesz elég kőolaj. De azért sem fogunk nagy távolságokra utazni, mert a kis helyi közösségek miatt nem lesz szükségünk arra, hogy rövid időn belül sok helyre eljussunk. A helyi termelés miatt pedig szállítani is kevesebbet kell majd.

- Akkor ez maga lesz a kőkorszak.

- Nem, ez nem azt jelenti, hogy kőkorszaki körülmények között fogunk élni, az a rendszer is lehet majd nagyon szofisztikált, de minden kisebb méretű lesz, és mindenből kevesebb lesz. Vagyis kevesebb haszontalan, de több jobb minőségű dolog vesz majd minket körül.

- Könyvében azt írja, hogy ebben a növekedés nélküli rendszerben nagyobb lesz a foglalkoztatottak aránya. Hogyan valósul meg, hogy egy kevesebbet termelő és fogyasztó rendszerben többen dolgoznak, mint most? Ezek szerint szinte mindenki dolgozni fog, de naponta csak néhány órát?

- Kevesebbet fogunk dolgozni, másképpen, és megosztjuk a munkát. Jelenleg mindenki egyre többet dolgozik, ami jelentős stresszt okoz, miközben egyre nagyobb a munkanélküliség. Ezt meg kell változtatni. A nemnövekedés koncepciója szerint kevesebbet dolgozunk, hogy értékesebb életet élhessünk.

- A könyvében az ökoszocializmust említi, mint a jelenlegi rendszer lehetséges alternatíváját. Miért nem elég a környzettudatos ökokapitalizmus? Szépen, fokozatosan minden vállalat elkezdené beépíteni a kiadásaiba a külső gazdasági hatások költségeit, a termékeik egyre drágábbak lennének, mi pedig kénytelenek lennénk egy kicsit kevesebbet fogyasztani.

- Ne kerülgessük a forró kását! A kapitalizmussal szakítani kell, mert egyszerűen, amire épül, a folyamatos felhalmozás logikája, hosszú távon nem tartható. Amikor arról beszélek, hogy ki kell lábalni a kapitalizmusból, akkor nem arra gondolok, hogy teljesen meg kell szüntetni a piacokat, a pénzt, vagy mindent államosítani kell. Amit fel kell számolni, az a kapitalizmus szelleme. Megértem, hogy vannak negatív jelentései a szocializmusnak Magyarországon, ezt el is kerülhetnénk azzal, hogy ökodemokráciáról beszélünk. Olyan azonban, hogy ökokapitalizmus, biztos nincs. Azzal még mindig megőriznénk azt a logikát, hogy a természeti erőforrásokat termékekké alakítjuk, miközben tönkretesszük a környezetet. Hiába adunk el környezettudatos termékeket, attól még a logika ugyanaz marad, hogy adjunk el egyre többet. Hiába adunk el környezetkímélő autókat, ha abból is egyre többet adunk el, az ugyanúgy növelni fogja a rombolást. Amikor azt mondják, hogy zöldkapitalizmus, akkor éppen át akarnak verni. Olyan egyszerűen nem létezik.

A nemnövekedés társadalma -  a mennyiség helyett a minőség a fontos

- Hogyan működne az ön által felvetett bioregionális pénzrendszer, illetve a regionális monetáris rendszerek?

- A legjobb és legideálisabb megoldás az lenne, ha át lehetne alakítani az egész bankrendszert, és születtek is biztató kezdeményezések, mint például a kooperatív bankok Franciaországban, de a kezdeti biztató működés után mindig visszaalakultak hagyományos működésű bankokká. Jó lenne, ha a klasszikus bankrendszert át lehetne alakítani regionális, kooperatív bankrendszerré. Nagyon szeretem azt a mondást, hogy a pénz nagyon jó szolga, de nagyon rossz úr. A pénz közjószág, ezért nem lenne szabad olyan felügyelőre bízni, mint a jelenlegi pénzügyi közvetítői rendszer.

- Azt írja a könyvében, hogy a fogyasztói társadalom rákfenéje a reklám, a hitelezés és a termékek rövid élettartama. Ez azt jelenti, hogy a növekedés nélküli világában az első kettő nem létezne, a terméket pedig a lehető leghosszabb élettartammal terveznék?

- A termékek hosszabb élettartamának megvalósítása valóban az egyik legfontosabb dolog nemcsak ökológiai szempontból, hanem az állampolgárok iránti tiszteletből is. Semmi értelme annak, hogy 2-3 évente lecseréljük a használati tárgyainkat. Technológiailag kivitelezhető lenne, hogy egy mosógépet egy generáció használjon végig. A hitelezést nem lehet egyik pillanatról a másikra megszüntetni, de mindenképpen vissza kell szorítani a mértékét. A reklámokban a hangsúlyt pedig az eladásösztönzés helyett az információátadásra kell helyezni, és szabályozni kellene, hogy a cégek, mondjuk, csak az árbevételük egy százalékát költhetik marketingre. Teljesen fölösleges globális reklámokra költeni: minek üdítőt reklámozni egy olyan embernek, aki finom helyi bort ihat? 

- Ön szerint mikor omlik össze a világgazdaság, ha nem terjed el a növekedéstagadó filozófia?

- A rendszer nem egyik pillanatról a másikra fog összeomlani, ez az összeomlás azonban már elkezdődött. De nálam felkészültebb szakértők már sokszor megbecsülték ezt az időpontot. Az olyan jelentések mint a Római Klub harmadik jelentése, a Pentagon jelentései vagy a Bilderberg-csoport már adott előrejelzést a globális problémák kumulálódásának lehetséges időpontjáról, amit nagyjából 2030 és 2070 közé tesznek. Én 2050-et mondanék. A biológiai sokszínűség csökkenése, a klímaváltozás és ennek következményei, mint például az éhezés, vagy a környezeti katasztrófák fokozatosan rágják szét a rendszert. Tehát mindenképpen eljutunk valamiféle nemnövekedéshez, a kérdés az, hogy tudatosan és békés úton felkészülünk-e erre, vagy kaotikusan, beláthatatlan következményekkel érünk el odáig.

         12 hozzászólás

Címkék: videó válság gdp kapitalizmus ökológia fenntarthatóság degrowth nemnövekedés serge latouche

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

A neoliberális posztfordista posztadoleszcencia - avagy egy generációs válság természetrajza

PPJ         2010.11.24.

Teljes mértékben egyetértek, átveszem és újraposztolom a Fent és Lent blog Kocsmákba félretolt generáció című bejegyzését! Adbusters szintű elemző cikket írtak!

A tavasszal járó eufóriában megírtuk itt, hogy a nagypolitikai nyomortól valamennyire függetlenül Budapesten az utóbbi pár évben kialakult egy meglehetősen vidám és élhető közeg, amelyben fiatal magyar emberek már nem azzal foglalkoznak, hogy hogyan határolódjanak el a helytől, ahol élnek – vö. „alternatív kultúra” – , hanem mindenféle kis piaci és civil kezdeményezésekkel építgetik azt. Azt írtuk, ez a csendes együttműködésnek és közös szöszmötölésnek egy olyan, az ellenkultúrán már egyértelműen túlterjedt világa, aminek előbb-utóbb lehet, hogy nem csak a szórakozási formákra, de a politikára is hatása lesz.

Most, hogy november van, délután 3-kor sötétedik, és a legócskább rettegést is felülmúlóan dúl a Fidesz, ideje megírni ennek az átalakulásnak a sötét oldalát is.

Mi látszik tehát? Az, hogy pár éven belül Budapest tele lett mindenféle trendi hellyel, ezekben pedig hipp-hopp megjelent egy olyan fiatal tömeg, akik nem csak passzívan fogyasztanak, de mindenféle civil kezdeményezésekben és kisvállalkozásokban formálják és termelik is ezt a közeget.

Tekintsünk el egy percre attól, hogy ha egyéb gond éppen nem sújtja az embert, tényleg milyen kellemes ebben a közegben úszkálni, és nézzünk rá arra, mitől lett ennyi szórakozóhely Budapesten, és honnan jön a tömeg, ami kitölti. 

A kocsma-invázió

Ez a jelenség nem sajátja Budapestnek, bármennyire is romkocsma-nagyhatalom hírében állunk. A neolib hullámmal egyidőben az ún. fejlett világ egészén végigsöpört ugyanez a változás. A piac felszabadításával élre törő rugalmas vállalatirányítás elkezdte a világ kevésbé szabályozott (=inkább kiszolgáltatott) részeire kiszervezni a reális termelést. Ennek köszönhetjük a ’helyi’ gazdaságnak azt az átalakulását, amit egyes korlátolt szemléletek a gazdasági fejlődés természetes csúcsaként kezdtek népszerűsíteni: a „posztfordista” gazdaságot, amelynek a súlypontját már nem az ipar, hanem a szolgáltatások adják.

Egy adott város szintjén ez azt jelenti, hogy a gyárakat bezárják, a befektetések pedig jobb híján a szolgáltatásokba áramlanak. A szórakoztatóipar robbanása ebből a folyamatból adódik. A neolib átalakulás másik dicső eredményének, a közszféra kiéheztetésének köszönhetően ráadásul az önkormányzatok jobban rászorulnak a befektetőkkel való „együttműködésre”, mint valaha. Ennek köszönhetjük a várostervezési szempontból értelmezhetetlen, a város szövetét és a közlekedést keresztül-kasul szabdaló díszkőkapitalizmust, a köztéri funkciók helyett inkább a szabadtéri plázák funkcióját ellátó sétálóutcákat, s a szolgáltatóiparnak nyújtott egyéb kedvezményeket. 

Budapest esetében hozzáteendő, hogy a város jelenleg tipikusan a robbanás kezdeti fázisában van, amikor még elég nagy részben helyi vállalkozók, helyi kezdeményezések dobják be és csinálják meg a saját ötleteiket. A következő fázis az, amikor a sikeresebbeket egyre nagyobb tőkével rendelkező franchise-ok vásárolják fel. Lesz még, hogy nosztalgiával gondolunk vissza a tizen-valahányadik miniromkocsma mostanában némi unalommal fogadott felavatására. 

"Fiatal felnőttek" lettünk

Honnan jön az a töméntelen tömeg, ami ezt a sok új helyet mind megtölti? Ugyanabból a folyamatból. A piac felszabadítása és a rugalmas vállalatvezetés azt jelenti, hogy a munkáltatásban nem kell mindenféle kártékony, a piacokat elriasztó megkötésekhez és szakszervezeti alkukhoz ragaszkodni. Nem kell teljes munkaidős állást, stabilkarrierlehetőségeket biztosítani, nyugdíjat és egészségügyi biztosítást fizetni. A rugalmasság azt jelenti, hogy lehetőleg csak azokért a percekért fizetek, amikor az ürge nekem profitot termel. Hogy az ürge a saját életét amúgy hogy oldja meg, nem az én dolgom – mert már nem vagyok rákényszerítve arra, hogy az én dolgom legyen. Azt a bizonytalanságot, amit ez a rugalmasság az alkalmazotti oldalon jelent, a kirúgott gyári munkásokon kívül elsősorban a fiatalokra terhelik.  

89 óta stabilan nő az első állandó és teljes biztosítással járó munkavállalás kora. Ez azt jelenti, hogy a fiatalok egyre idősebb korukig részben vagy teljesen munkanélküliek. Ugyanígy csökken a tervezhető karrier-útvonalak stabilitása (vö: mire vállaljak hitelt?). Ennek megfelelően nő az az átlagéletkor, amikor a fiatalok saját családot alapítanak, vagy saját lakást vesznek. A statisztikákban megjelent egy új kategória, a „posztadoleszcencia”: azok a fiatalok, akik „a felnőtté válás legtöbb pszichológiai kritériumának megfelelnek, de nem elégítik ki a szociológiai követelményeket”, azaz kevésbé finoman: nagykorúak, gazdasági alapok nélkül.

Szerencsére az egyetemi oktatás kiterjesztésével létrejött egy olyan parkolópálya, ahol ezeket a fiatalokat meglehetősen sokáig tárolni lehet, anélkül, hogy megjelennének a munkanélküli statisztikákban – a szolgáltatások kapitalizmusában a munkahelyek száma eleve túl kevés, a munkanélküliség eleve para. 

Nem akarsz még lakást

Így néz ki a valós életfeltételeik felől nézve az a vidám, trendi „fiatal felnőtt” tömeg, ami az utóbbi pár évben Budapesten is elővarázsolódott. Attól vannak egyre többen a kocsmákban, mert az emberek már 30-on túl is ugyanolyan életet élnek, mint 18 éves korukban. Persze, beszélni erről az ízlés- és stílusválasztások madárnyelvén szokás csak: egyre többen „választják” a szingli életformát, „halasztják el” a gyerekvállalást vagy lakásvásárlást, iratkoznak be újabb egyetemre azért, mert érdekli őket a spanyol kultúra.

Arról, hogy miért nem tudnál lakást venni vagy gyereket vállalni most, arról, hogy nincs hová tovább lépnie ennek az individuális hányattatásra kényszerített fiatal munkaerő-tömegnek, akik vagyunk, kevesebb szó esik.

De vajon eshetne? Ez a réteg minden este többezresével mulat együtt hajnalig, a meglevő anyagi hátterét és jövendő biztonságát újabb és újabb helyek, stílusok és kiegészítők rangsorolásába, az öltözködés kényszerébe és 500 körüli sörökbe-capuccinókba csorgatva el. Mennyi esély van rá, hogy ráismer magára, mint olyan társadalmi csoportra, ami azonos hátrányokkal és azonos érdekekkel rendelkezik? A 84658 választható stílus látványa mögött képes lesz-e úgy nézni magára, mint a lényegi politikai és gazdasági folyamatok perifériájára szorított csoportjára a magyar állampolgároknak? Ez a kocsmákba félretolt generáció éppen az, ami az elkövetkező 20 évben a Magyarország fejlődését meghatározó munkaerőt adhatná.

De te is gondoltál rá, hogy kivándorolsz, ugye?

         szólj hozzá

Címkék: politika város világ válság adbusters fent és lent blog

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Őszi zöld hírözön - 1. adag

PPJ         2010.09.07.

Mi lesz, ha elfogy az olaj? - Inforádió

Milyen helyzettel kell számolni, ha elapadnak a világ kőolajforrásai? Erre a kérdésre keresett választ a német hadsereg egyik kutatócsoportja. A szakértők bevonásával készült tanulmányt bizalmasan akarták kezelni, azonban az eljutott a Spiegel című hírmagazin szerkesztőségébe, és a lap közzétette a fontosabb megállapításokat.

Military Study Warns of a Potentially Drastic Oil Crisis - Spiegel Online

A study by a German military think tank has analyzed how "peak oil" might change the global economy. The internal draft document -- leaked on the Internet -- shows for the first time how carefully the German government has considered a potential energy crisis.

IEA: vége az olcsó olaj korszakának - LMV

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) vezető közgazdásza a BBC One Planet c. műsorának tegnapi adásában azt mondta, hogy az olcsó olaj korszakának mindörökre vége.A kormányoknak csökkenteniük kellene az olajtól való függésünket, változtatniuk kell az energiapolitikákon. Időben fel kell készülni arra az időszakra, mikor már elfogy az olaj. Idejében változtatni kell, mielőtt késő lenne.A műsor itt meghallgatható. Letölthető változat. (mp3)

http://www.candidity.org/images/oil-rig.jpg

"Bolygónk artériája lüktet itt, civilizációnk szíve dobog, mely kőolajra és folytonos növekedésre van berendezkedve." - Yann Arthus-Bertrand

Újabb megerősítés: olajhiány várható 15-30 éven belül, állítja a Bundeswehr - FFEK

Ahogy telik az idő egyre több helyről és egyre komolyabb forrásokból értesülhetünk róla, hogy az olajellátás  jövőbeli fenntartása komoly nehézségekbe fog ütközni. Most éppen a Német Hadsereg kutatóközpontjából szivárgott ki egy ilyen.

"Korábban már több hasonló hírről számolhattam be" - írja Hetesi Zsolt a kutatócsoportjuk honlapján: 

- A Pentagon Műszaki Divíziója 2008 végén adott ki egy jelentést, melynek 2010 áprilisában lett világhír-értéke. A jelentés arról szólt, hogy a kereslet gyorsabban nő, mint a kínálat, és 2015 után már napi 10 millió hordós hiányra kell felkészülni. A jelentés adatait itt elemeztem.

- 2010 februárjában a Brit Tudományos Akadémia által létrehozott bizottság tett közzé egy hasonló jelentést, amely 2015 körülre teszi az olajkitermelés tetőzését, és utána fokozódó olajhiánnyal számol. (Hasonlóképp nyilatkozott a brit energiaminiszter is, aki 10 éven belül szintén olajválsággal számol Angliában, a növekvő behozatal-függés miatt.) A jelentés sürgető kormányzati beavatkozást javasolt.  

Pálfordulás - FFEK

Björn Lomborg, aki az egyik legerősebb ellenzője volt még nem is olya rég a klímaváltozás elméletének teljes fordulatot vett legújabb könyvében. Pedig nemrég még egész mást írt, Magyarországon is megjelent a Typotex kiadó gondozásában korábban írt Cool It! - Hidegvér! c. könyve, melyben sokféleképpen érvel amellett, hogy a klímaváltozást nem kell véresen komolyan venni, és érdemes kétkedőnek lenni.

Jövő hónapban a boltokba kerülő könyvében pedig az emberiség előtt tornyosuló legfontosabb kihívásként értékeli a klímaváltozást, és az ellene folytatott küzdelmet a legeleső helyre teszi; évi 100 milliárd dollárt fordítana arra, hogy az üvegházgázok (ÜHG-k) kibocsátását csökkentse a világ. Ezt főképp az ún. tiszta energiaforrások (szél, nap stb.) felhasználásával látja megvalósíthatónak. A Guardian cikke 180 fokos fordulatként értékeli Lomborg új könyvét.

Új jelszó: slow design - HG

Nem tudni pontosan, mikor bukkant fel először az azóta is magyar megfelelő nélkül keringő "slow movement" kifejezés, de az biztos, hogy az elmúlt húsz évben szépen lassan áthatotta az élet számos területét a lassításra intő szemléletmód. Talán nem is szükséges túlságosan belemenni a fogalommagyarázatba, hiszen mindenkinek világos, mi lehet a célja a helyi termékeket és a hagyományos ételeket előnyben részesítő Slow Food mozgalomnak, vagy a gyerekeknek nagyobb szabadságot adó, élhetőbb és élvezhetőbb gyerekkort biztosító Slow Parenting filozófiának, vagy a többek között az öko-túrizmust támogató Slow Travelnek, hogy a média, a művészet és a gazdaság területén is megjelenő törekvést már ne is említsük. A hipergyors fejlődési folyamatok ellenpontjaként valamiféle racionális átgondolásra, az alkotói folyamatok és az alkotások élvezetére, a hagyományos értékekben való elmerülésre, új anyagok kutatásra buzdít tehát a "slow movement".

Újabban az építészet és a formatervezés területén jelent meg a lassuló folyamatokat ösztönző filozófia, ami ezúttal is új életstílust feltételez: tiszteletben tartja a szűkös erőforrásokat, és képes harmóniában élni a környezettel. A Slow Design három alapelve a fenntarthatóság, a rendszerszemlélet és az érzékenység a szociális, társadalmi és kulturális folyamatokra.

Már Erdélyben támad a vírus - HetiVálasz

Romániát is elérte a nyugat-nílusi vírus, melynek kórokozóit szúnyogok terjesztik, és alapvetően egy trópusi betegség lenne. (Nem, nincs klímaváltozás, és nem is valósulnak meg azok az [pofon egyszerű logikán alapuló] jóslatok, amik például ebben a kisfilmben is láthatók. - a greenr szerk.)

Lelőtték a túszszedőt a Discovery Channel épületében - Index

A The Gazzette, a Silver Spinget is magában foglaló Montgomery megyében kiadott újság szerint a férfit 2008-ban ugyanezen a helyen már őrizetbe vették. A férfi két évvel ezelőtt azért tiltakozott, mert megítélése szerint csatorna  célja a profitszerzés és nem a Föld megmentése. Azt is követelte, hogy a csatorna sugározzon főműsoridőben több, a bolygó megmentésének szentelt műsort, amelyeket szerinte érdekesebbé kellene tenni az emberek számára.

(Igaza volt, azúristenit, igaza volt. Most, hogy itthon vagyok a nyáron és bele-bele néztem az "ismeretterjesztő csatornák" kínálatába: egy köpedelem! Mentsd a bálnákat doksifilm, utána rögtön rákhalászati műsor. Mentsd a fákat ökoműsor, utána stihl fűrész reklám és favágók tarolj le mindent akcióműsor. Mióta befutott a Mythbusters, azóta a Discovery azt hiszi, hogy mindent felboncolni, felrobbantani, kiirtani vagy szétzúzni kell. Hol vagy David Attenborough?)

Overdose - The Next Financial Crisis

Nem, még korán sincs vége! Nézzétek meg! 1. rész, 2. rész, 3. rész. Azok az emberek készítették ezt a filmet, akiket amerikaszerte kiröhögtek és lejárattak a médiában, mikor azt mondták a gazdasági világválság előtt, hogy ki fog durranni a lufi. Most a következő lufira figyelmeztetnek.

         2 hozzászólás

Címkék: válság olaj klíma filmajánló fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása