Könyvajánló recenzió: Fenntartható energia - Mellébeszélés nélkül

Pacsker         2011.12.19.

http://www.typotex.hu/upload/book/3398/mackay110_wk.jpgA repülőgépek vagy az óceánjárók használata fenntarthatóbb-e a személyszállítás szempontjából? Mi a helyzet az autózással vagy a különböző reményekkel teli megújuló energiát használó erőművekkel? A biciklizéssel ugyanott lennénk, mint egy ökoautóval és valóban mindkettő századát fogyasztja csak egy terepjáróhoz képest? Tényleg a vasút az egyik leginkább fenntartható közlekedési forma? Olyan átfogó és objektív kötet, mint a Fenntartható Energia - mellébeszélés nélkül című, még nem jelent meg ebben az egyre sürgetőbb aktualitású témában. Ez a könyv nem ri­o­gat vi­lág­vé­ge-szce­ná­ri­ók­kal. Ami egy könyv meg­írá­sá­val meg­te­he­tő a fenn­tart­ha­tó ener­gi­á­ért, azt a szer­ző meg­te­szi.

David J. C. MacKay könyve jelent meg frissen magyarul a Typotex kiadó jóvoltából. A University of Cambride fizika professzora könyve megjelenését követően szinte automatikusan az angliai Energia és Klímaváltozásügyi Minitsztérium (DECC) Department of Energy and Climate Change tanácsadójává léptetődött elő.

A könyv eleje méltató idézetekkel indul, itt kiderülhet - például a magyar vonatkozásban idézett emberek háttere által, hogy erősen atomenergia párti szerzőről van szó. Igen sajátos a szemléletmódja Mackaynek, mert alapvetően mindig az angolhoni sziget példájából indul ki és számításait a szigetre vezeti vissza. Így fordulhat elő, hogy több megújuló energia tekintetében sem jut biztató álláspontra; ilyen a geotermikus energia esete is, ami pedig magyar viszonylatban már sokkal relevánsabb lenne.

A megújuló energiák esetében elsősorban azt kell kiemelni, hogy a fosszilis energiahordozókhoz képest egyenként nem képesek hasonló nagyságú energia(sűrűség) előállítására. Ezért az ilyen rendszereket csakis több lábon álló, több megújuló energiaforrást egyszerre menedzselő hálózatokban érdemes elképzelni, minden szemszögből a helyi adottságokhoz igazítva a rendszer egyes elemeit. Ezért is fontos, hogy a megújuló energiaforrások jövőképe egy decentralizált, intelligens hálózatban képzelhető csak el, az egyetlen óriási méretű szén-, atom-, vízi erőmű helyett. A centralizáltság ugyanis a jövendő geopolitikai helyzetekből adódóan is új veszélyforrás lehet. Ahogy a természetvédelem és ökológia teréről már sokat tanultak a különböző tudományágak, úgy az energetikai szektor is a lokális adottságokon alapuló diverzitások által válik összességében fenntartható rendszerré.

Egyszerűen nincs a könyvben olyan téma, apróság, ami ne lenne tárgyalva! Amit csak eddig valaha halhattunk az ökoenergia köréből, a bedugva hagyott mobiltöltőktől kezdve, a mindennapi tárgyainkon keresztül, egészen az ár-apály erőművekig: az mind tárgyalva van, pontos számadatokkal alátámasztva - úgy, ahogy egy fizikustól elvárható. Tulajdonképpen akár tankönyvi szinten használható műről van szó, külön egy hasznos adatokkal segítő és külön egy a megújuló energiákat technikai megvalósítás szempontjából tárgyaló fejezettel is.

Elég pesszimista azonban a szerző a megújuló energiákhoz való hozzáállást tekintve. Véleményem szerint túlságosan sok és nem feltétlenül megalapozott, szubjektív félelmekkel átszőtt kifogást emel a megújuló energiákkal szemben, (hogy talán csakis ily módon???) így mindig az atomenergiánál köt ki, mint ami a "megfelelő" alternatíva a fosszilis energiahordozókkal szemben. Holott az uránkészletek szintén ugyanolyan gyorsan fogyóban vannak, mint az olaj!

Azonban olyan érdekességek is kiderülhetnek, hogy Angliában a macskák nagyságrendekkel több madarat pusztítanak el évente, mint amennyit a szélerőművek lapátjai még szélesebb elterjedésük esetén sem fognak soha. Az autózás szintén több madár pusztulását okozza az ütközések által, mint a szélerőművek rotorjai. Akkor hogyan is? Elektromos autóké lenne a jövő? Maga a világméretűre nőtt (globalizált) anyagszállítás egy fenntarthatatlan folyamat? Ellenben minden háztartás saját kis megújuló energia rendszerrel láthatná el magát? Mindez a könyvből kiválóan tisztázódik. Az egyes fejezetek mind el vannak látva az úgynevezett "gyakran ismételt kérdések"-re és a "tévhitekre" a szerző által adott válaszokkal.

Nagyon biztatónak és hasznosnak vélem a könyv "Mit tegyünk most?" című fejezetét de a "Minden NAGY segít" címűt például mindenképp szembeállítanám az ökológiai közgazdaságtan egyik megalapítójának számító Ernst F. Schumachernek a The Small is Beautiful című könyvével (magyarul: A kicsi szép, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1991).

Miután minden tekintetben egyedülálló és alapvető könyvnek tartom e művet, nincs más hátra, csatlakozzatok a könyv magyar Facebook csoportjához! A könyv a Typotexen kívül nem jöhetett volna létre a Vertis Környezetvédelmi Pénzügyi Zrt. nélkül, ami Európa egyik első környezetvédelmi árupiacokra specializálódott kereskedőháza.

További örömhír, hogy a Typotex könyvei karácsonyig 40-50%-os akció keretében megvásárolhatók!

Magam, humánökológusként mindenképp ajánlottnak gondolom a következőket: Összeomlás - Tanulságok a társadalmak továbbéléséhez; Természet és gazdaság - Ökológiai közgazdaságtan szöveggyűjtemény; A fele elfogyott - Olaj, gáz, forró levegő és a globális energiaválság. Pálfordulása miatt azonban immáron hiteltelenítettnek tudható be Björn Lomborgnak szintén a Typotex által megjelentetett klímaszkeptikus könyve.

         szólj hozzá

Címkék: vélemény ajánló typotex könyvajánló fenntarthatóság david mackay

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark