Föld Napja a GreenR blogon

PPJ         2015.04.22.

Kelt: 2015-ben, a Talajok Világévének, Sárkány (Szent György) havának, Föld Napján. Egy holdkóros kor margójára… Nem fogom sok körítéssel ellátni a mai főételünket, inkább az olvasóra bíznám a spirituális rágást és emésztést. Kezdeti támpontokként - az igazság keresésében, két idézetet szeretnék a kedves Olvasó figyelmébe ajánlani!

earth-from-the-moon.jpg

“A holdfény, a holdfény megéget, megéget
A túlsó világból bolondít téged
Nem érted, hogy mit látsz, nem érted mit nézel
Itt hálókat szőnek nagyszándékú kézzel."

Cseh Tamás: A telihold dala

“Azokban az időkben a vallásos embert őrültnek hiszik majd, és az istentelen embert bölcsként üdvözlik; a civilizálatlanokat derék embereknek fogják tekinteni, a gonosz szívűeket pedig a legjobbként dicsérik majd.

Csak a gonosz démonok maradnak akkorra, melyek elvegyülnek az emberi fajjal, és kezüket rájuk téve mindenféle bűnös vállalkozásba kényszerítik őket: háborúba, rablásba, csalásba és minden másba, ami a lélek alaptermészetével ellenkezik.

Minden szent hang hallgatásra kárhoztatik, a föld gyümölcsei romlottá válnak; s ő maga nem lesz többé termékeny; a levegő pedig gyászos kábulatba süllyed. Ilyen lesz a világ öregkora: vallástalanság és zűrzavar, törvénytelenség és a jó emberek döbbenete.”

Hermész Triszmegisztosz

----------------------------------------------------------------------------------------------

Földkorong ábrázolások anno és jelenlegflat_earthmaps.jpg

A Lapos Föld Társaság logója
url_3.jpg

Az ENSZ logója
un-logo.jpgAz ENSZ logója 33 fokozatra van osztva
unflag33.jpg
Albert Pike is 33. fokozatú Skót Rítusú szabadkőműves volt
(Nevéhez fűződik az I., II. és III. Világháború megtervezése.)
another_albert_pike.jpg

Térjünk vissza az eredeti témavonalhoz: a lapos Földkorong elméletéhez. Elő a kávéval és a nyitott szemlélettel, - meg nem árt egy kis szabadidő sem -, mert lehet, hogy 180°-os fordulatot vesz a biztosnak hitt világkép! A lapos Föld elmélete a múltban és napjainkban.

Restauráció: Hatodik bejegyzés - A Lapos Föld Társaság

Universum - Camille Flammarion fametszete (1888)
universum-flat-earth.jpg

részletek az Atyafipeca blog Káprázó Tenger bejegyzéséből:

“(…) Ha űrhajóra szállok, akkor az előbb említett találkozási pont maga az űrhajó, így az lesz a világ középpontja. Ha leszállok a Holdra, akkor az lesz a világ középpontja, s attól kezdve a Föld nevű bolygó lesz a Hold, ami a Földdé vált Hold körül kering. Ebben az esetben sem a Nap körül kering a principális értelemben vett Föld, még kevésbé a naprendszerrel együtt a tejútrendszer tömegközéppontja körül és így tovább. A tapasztalásban tehát az mutatkozik meg, hogy a topo- és egocentrikus világképtől távolodó “tudományos” világképek: egyre absztraktabb világképek, amelyeket a szellemi tapasztalás nem igazol. Ha a szolipszizmus elvein nyugvó tapasztalatok leírását szigorítjuk, akkor az előző mondatokban foglaltak nagy részére is azt lehetne mondani, hogy nem így vannak, mert Én-Önmagam számára -itt és most- a Holddá vált Földnek a principális értelemben Földdé vált Hold körüli keringése az űrhajóra szállással együtt: elképzelések csupán…

A szigorúan vett valóság a következő: abból a középpontból, ahol most vagyok, a kifelé fordulásban egy világ tárul elém. Ebben a világban milliárdnyi ember mint szimbólum vesz körül (legtöbbjük többnyire a semmit szimbolizálja), s ezek közül arányaiban végtelenül kevés -egy-két tucat- űrhajós az, akik beszámolhatnak arról -mint saját tapasztalatukról-, hogy van súlytalanság, Földről való felszállás, a Föld látható gömbölyű volta, Holdon való leszállás és egyebek. Én-Önmagam azonban ezeket nem tapasztalom. (…)”

Erdei Zoltán: Antispiritualitás és Modern “Ezotéria”

“(…) A szcientizmus -amikor azt véli, hogy az asztrológia az ókor “elavult” geocentrikus szemlélete alapján áll, és úgymond azt hiszi, hogy a Nap és a bolygók forognak a Föld körül, nem pedig a Föld és a többi bolygó a nap körül- az asztrológiából egy szót sem ért…

A Föld, mint tudatállapot ily módon az ember számára egy relatív értelemben felfogott középpont, vagy még helyesebben lehetne azt mondani, hogy a kozmosz tapasztalásának bázisa, olyan bázis, amelyet, ha fizikailag el is képes hagyni, azáltal, hogy például űrhajókkal leszáll valamely égitesten, esszenciálisan -ezen az úton- mégis mindig a Földön marad. Ugyanakkor asztrológiai tapasztalati vonatkozásban nem ragadhatók meg sem a geocentrikus, sem a heliocentrikus rendszerelképzelések segítségével, mert tudniillik arról van szó, hogy a kozmosz kozmoszon túli középpontja, hogyan éli át önnön kozmicitását, a kozmosszal való relációját… Komolyabb megismerés ugyanis teljesen elképzelhetetlen annak megvalósítása nélkül, miszerint a megismert, a megismerés és a megismerő egy.

Hen panta einai -mondja a görög. (…)”

Baranyi Tibor Imre: Fejlődő Létrontás és Örök Hagyomány

Murányi Tibor: A mozdulatlan Földtől a néma Kozmoszig, A Galilei-ügy tanulságai // Ars Naturæ ökofilozófiai és tudatökológiai műhely

“Vagyis eddig Arisztotelész és Aquinói Szent Tamás tekintélye és tanítása határozta meg, hogy a fizika (ami ekkor még a teljes természetfilozófiát jelenti), és rajta keresztül az asztronómia viszonylagos igazsága összhangba kerüljön a hipotéziseken túli és fölötti Igazsággal – a teológia és a metafizika Igazságával. Ebben az értelemben a reneszánsz előtti szemlélet „heliocentrikus”, vagyis az Igazságot középpontban látó, Kopernikusz, illetve Galilei szemlélete pedig „geocentrikus”, a földi kereteken túl nem látó, azokat istenítő szemlélet…”

----------------------------------
Körkereszt és Földkereszt

Székely-magyar rovás "F" (Föld) ábrázolások

normal_rovas-f.jpg

Rúnák "J" (Föld) és "S" (Nap) betűi

tumblr_mksjrwe2ta1qd8bubo1_1280.jpg

184285_10150097385432379_538052378_6601340_4849477_n.jpg

Rovás F: ⊕ a Föld jele. Napkeresztnek is tekinthető (Suncross), a Nap és a Naprendszer jele: ⊙, a kör közepén ponttal. Bizonyos rátekintésből a Föld jele ⊕ magában foglalja a ⊙-t is, hiszen fedésben van vele. A kör és a kereszt együtt ábrázolva: A kör sokszögesítése négyszögesítésén keresztül. A Pí minél pontosabb megközelítése. A körosztás, a gnosztikus tudás egyik beavató szimbóluma. A Föld ősi jele és a rovás "F" betű megfelelője. Más rendszerekben a Napkerék szimbólum alapja. Ezek a jelrendszerek több ponton kapcsolódnak egymáshoz. Isten pecsétjének is nevezik.

6155949528_90ccd7b4c7_z.jpg

        

Címkék: tudomány föld világ természet föld napja humánökológia szimbológia föld bolygó tudatökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Molnár Zsolt doktori védése: „A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése”

PPJ         2015.03.31.

Szakmai és igazán egyedi programajánlóként, Molnár Zsolt (tájésember.hu) levelét továbbítom felétek, kedves, GreenR olvasók! "Szeretettel hívok mindenkit doktori védésemre. A téma: hortobágyi pásztorok és gyimesi gazdálkodók hagyományos ökológiai tudása élőhelyekről, tájról, legeltetésről, kaszálásról és mindezek természetvédelmi vonatkozásai. Üdvözlettel: Molnár Zsolt, MTA ÖK Vácrátót" 

A doktori mű címe: A hagyományos ökológiai tudás etnotájökológiai értékelése
Tézisek 
A doktori mű

Bírálók:        duna-67580-06191300.jpg
Borsos Balázs, az MTA doktorának bírálata
Szabó T. Attila Ellák, a biológiai tudomány doktorának bírálata   
Varga Zoltán Sándor, a biológiai tudomány doktorának bírálata   

Válasz:        
Válasz Borsos Balázsnak   
Válasz Szabó T. Attilának   
Válasz Varga Zoltán Sándornak   

A védés helye: MTA Székház, Nagyterem    
A védés időpontja: 2015. április 2. 11:00
A nyilvános vitában minden jelenlévő részt vehet, és írásban előzetesen észrevételt is tehet.

         1 hozzászólás

Címkék: tudomány természetvédelem mta tradíció humánökológia molnár zsolt etnobotanika ethnoecology hagyományos ökológiai tudás etnoökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

GreenR: szerepünk a 80 legmeghatározóbb politikai online médiafelületben

PPJ         2015.03.19.

A Precognox Kft. "Kereső Világ" blogján megjelent Így hivatkoznak egymásra a magyar politikai blogok és híroldalak bejegyzésében közzétett gráfos ábrák alapján a GreenR is kiemelkedő helyen szerepel a beágyazottság és hivatkozottság tekintetében. Mi képviseljük egyedül a tradicionális természetfilozófia és hagyományos ökológiai politika eszméjét a 80 legfontosabb hazai online politikai hírportál és blog közül.  Ki talál rá először a képen a GreenR-re?!

greenr_bloghalo.png

Kifejezetten örülünk és tiszteletünket küldjük a hálóban szintén szereplő Monarchista blognak (anyaportáluk a Regnum!) és jelezni kívánjuk, hogy a hagyományos ökológiai, humánökológiai és tudatökológiai természetszemlélet ugyanúgy távol áll a liberális baloldali démonokrata republikanizmustól, mint az ő általuk is képviselt filozófia feletti ideák.

A kereses.blog.hu bejegyzésében három ábra is szerepel, a page-rank, in-degree és out-degree mérések alapján. Mi látható ezen megjelenésekből és kapcsolatokból? Néhány következtetés a magunk részéről:

- Jól látható túlsúlyban vannak az atlanti-cionista, liberális és republikánus nézeteket hirdető oldalak, Soros György több nagy csomópontot is köztudottan kézben tart. Tenyeréből eszik a befogott újsághamisító lovak a kockacukrot, felforgató vágtázásaik előtt.

- Eddig se hittük el (objektív ténykérdés), de ezután világosan látszik, hogy minden olyasfajta érvelés, ami a magyar médiában "jobboldali túlsúlyra", "jobboldali fordulatra", "jobboldali eltolódásra" hivatkozva próbál apellálni, az bőven alaptalan. A gráfok ugyanis egyértelmű baloldali, liberális, neokon, démonokrata túlsúlyt mutatnak. Még a jobboldalinak hitt gráfpontok (médiumok) is vagy jobbliberálisak, vagy ellenbaloldaliak. De tradicionális politikafilozófiai és metapolitikai értelemben alig akad valóban jobboldali gráfpont. Hogy a balliberális sajtó jobboldalinak hamisan nevez bizonyos nézeteket, és hogy a magát jobboldalnak képzelő oldal politikafilozófiailag képzetlen, és így némely esetben öndefinícióra is alkalmatlan, elég sajnálatos.

- Érdekes látni, hogy némely százmilliók felett diszponáló és komplett szerkesztő hadosztállyal rendelkező médium még így sem tud elérni akkora eredményt, mint egy nulla forintból és szabadidőben "üzemeltetett" egyszerű blog. Ezt két dolgot implikál logikailag:

1.) Az igazságot kereső emberek az alternatív média felé fordulnak és bizonyos igényeket a blogok jobban és szakszerűbben el tudnak látni, mint egy állami vagy tőkés-korporatív média vállalkozás.

2.) Ebből következően elindult a blogszféra elüzletiesítése és korrumpálódása. Egyértelműen céges lobbiérdekeket szolgáló blogok, álcivil portálok, és a korrupcióellenesnek tűnő, valójában globális korrupciós véleménysugalmazók. Sapienti sat.

Részlet a kereses.blog.hu bejegyzéséből:

Gyűjtésünk eredménye 12121 darab egyedi url, melyek között 22542 él (azaz link) található. Az egyedi url-eket összevontuk az ún. pay-level domain alá. Pl. legutóbbi posztunk egyedi url azonosítójához "http://kereses.blog.hu/2015/03/02/kiszamithatoak_vagyunk" a "kereses" pay-level tartozik. A pay-levelre átkódolt url-ek segítségével egy új, egyszerűbb gráfot készítettünk melyben 1441 csomópont (pay-level url) és 2472 él (link) található. A csomópontok közötti átlagos utak hossza 3.341833, a gráf átmérője 9.

Ami nekünk szinte majdnem teljesen érthetetlenül szakszöveg, azt a gráfos ábrázolások egyértelművé teszik: a GreenR blog is részt vesz a magyar online politikai hír- és blogszféra hálózatának alakításában. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a hazai mélyen tisztelt értőközönség - ha kíváncsi rá -  immáron nem marad hagyományos politikai ökológiai, humánökológiai és tudatökológiai értelmezések nélkül. Milyen megtisztelő feladat hárul ezáltal ránk?! Ahogy a Magyar Hüperión legfrissebb számában írja Kocsi Lajos a jobboldali ökológiáról:

„A környezetvédelem ma döntő részben a minden élet forrását jelentő abszolút Igazság mellőzésén alapul. Ezért ha születnek is benne értékes gondolatok, ha sok jó szándékú embert össze is fog, valójában hatástalan marad, pontosabban pusztán pillanatnyi érdekeket fog szolgálni, vagy éppen azt a célt, amit a világpolitikát meghatározó körök szánnak neki. Ha ebben az irányban halad tovább, nem fog tudni kilépni a jelenlegi paradigmája, gondolkodásmódja által teremtett tehetetlenségi mezőből.”

Kocsi Lajos: Ökopolitikai felvetések a szellemi hagyományok távlatában
Magyar Hüperión, III. évfolyam I. szám

Még tovább menve. "Vállalhatatlanná" vált-e a GreenR blog bizonyos körökben?! Ennek eldöntésében bizonyára segít az alábbi idézet az Ars Naturæ III. kötetének recenziójából:

"Most a harmadik kötetről is szólni szeretnék. Semmiféle irracionális lelkesedés nincs bennem, inkább az motivál, amit az utóbbi alkalommal említettem: a második kötettől kezdve 'némán hallgatnak a magyarországi zöld körök és szerzők' az Ars Naturæ kapcsán.

Először arról, mi lehet e hallgatás legvalószínűbb oka. Eddig vélhetően önök is úgy gondolták, hogy a népszerű (vagyis a nem-természettudományi) ökológia, mint a legtöbb 'zöld dolog', politikailag baloldali szimpátiájú. Nos, a jelen folyóirat meglehetősen rácáfolt erre. Az Ars Naturæ három kötete alapján már mondhatjuk, hogy van, vagy legalábbis lehet jobboldali ökológia és környezetvédelem [és természetvédelem és humánökológia és tudatökológia - GreenR szerk.]. Ezenkívül, minthogy a periodika színvonalában nagyon is megközelítette az eddigi legjobb magyar nyelvű környezetfilozófiai köteteket (Természet és szabadság [Osiris, 2000] és Környezet és etika [L'Harmattan, 2005]), talán kisebb féltékenységet is kiváltott a hasonló érdeklődésű körökben, beleértve a kapcsolódó felsőoktatási tanszékeket. (Nem állítom, feltételezem ezt.) [A recenzió szerzőjének feltételezését, szomorú, hogy alá tudjuk támasztani, meg tudjuk erősíteni - GreenR szerk.] A legjobb védekezés az elhallgatás elvet követve mindenesetre magyarázatot kaphatunk az Ars Naturæ körüli csendre, ami a három kötet gazdag tartalmának fényében mindenképpen méltatlan. A csönd eme összeesküvését talán a második kötet magyar szerzőinek megsemmisítő tudománykritikai írásai is elősegítették, melyek hiába igazak, 'vállalhatatlanok' a hivatalos zöld vonalak számára (tisztelet a kivételnek).

Pedig meg kell mondani, hogy ma Magyarországon politikai állásponttól függetlenül is az Ars Naturæ a legjobb ökoelméleti folyóirat."

Magyar Hüperión II. évf. 2. szám, 249. o.

Mérhetetlenül sajnálom, hogy a fent idézett sorok közt említett felsőoktatási körökbe a humánökológia mesterszak is beletartozik, és akár igaz, akár nem, a féltékenységből elkövetett "elhallgatás" tisztán szakmai alapon csak visszájára tud elsülni a humánökológia diszciplína metanemzeti színterén.

A fentiekből következik, hogy folytatjuk az utunkat, nem hátrálunk meg és
szimbiózisban szinergizáljuk szent szövetségünk szakmai szeretetét!

         szólj hozzá

Címkék: vélemény politika tudomány ökopolitika greenr humánökológia ökofilozófia tudatökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bencsik János felszólalása a Paksi Atomerőmű parlamenti vitanapján

PPJ         2015.02.19.

Parlamenti vita „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról”

2015. Hamvazószerda, Bencsik János felszólalása (Forrás: bencsikjanos.hu)

parlament_pacsuta_greenrblog.jpgMagyar Parlament, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Köszönöm a szót Elnök Úr!

„A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért, a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” – fogalmaz David Korten, a Harvard egyetem közgazdász professzora.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, még is engedtessék meg számomra, hogy a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán, mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.
A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrás-gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

Mert, ahol a szakralitás eltűnik, ott a Szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.
Kodolányi János az 1943-as Szárszói Konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés!

A kontinensük 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló Jaltai Egyezmény, szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között – az elmúlt két évtizedben – létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le.

Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, s ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

greenr_k2.jpgMátrai Erőmű déli-bánya panoráma, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Képviselő Társaim!

Magyarország bruttó villamosenergia termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14.5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik hazánk biztonságos villamosenergia ellátása, s ezzel együtt társadalmi, gazdasági működőképessége.

Az előttünk álló évtizedben a villamosenergia felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 MW-ról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitás oldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkja is kiesik a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges tízezer MW névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben, ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. 2020 után további 2000 MW megújuló-, vagy alternatív – ma még nem ismert technológián alapuló – kapacitás kiépítése válik szükségessé.

Ugyanakkor a megújuló, vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is fontos a Mátrai Erőmű 6-800 megawattnyi kapacitásának megújítása, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

greenr_k1.jpgMátrai Erőmű déli-bánya, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Országgyűlés!

A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a Tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó, vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek meg van a maga nyeresége és vesztesége is, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerűműre, és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt; míg a második beruházása sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel; a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik, vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen – az ellenzék részéről is meglévő – politikai konszenzus hiányának következtében, a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselő Társaim!

Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását, megerősítését. Annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, melynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, mely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogos érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, mely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint azt már korábban említettem, a Jaltai Megállapodás szavatosságának lejártát követően, a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. A globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai réslakó helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.
Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából. Miután a paksi atomerőművel kapcsolatos, mintegy négyezer milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét, s végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, s e jogait a Kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a figyelmet.

greenr_k3.jpg"Bennünk ég a kék ég", Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

         1 hozzászólás

Címkék: politika nemzet tudomány klíma atomenergia paks ökopolitika fenntarthatóság megújuló energia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Monsanto herbicidje irtja ki a pompás királylepke populációját

PPJ         2015.02.10.

1999 óta a Monsanto vállalat Roundup Ready nevű herbicidje (totális gyomirtószere) 99%-át kiirtotta a selyemkórónak (Asclepias nemzetség) a kukorica és szójaföldekről a Közép-Nyugat Egyesült Államokból, így eltüntetve a pompás királylepke egyetlen táplálékát.
Washington (Sputnik hírügynökség: Monsanto Herbicide Reportedly Wiping Out Monarch Butterfly Populations, Fordítás: GreenR blog)

danaus_plexippus_1.jpg

A Center for Biological Diversity (Biológiai Diverzitás Központ), a Center for Food Safety (Élelmiszerbiztonsági Központ) és a Xerces Society for Invertebrate Conservation (Xerxész Társaság a Gerintelenek Faunájának Megőrzéséért) együtt írtak petíciót az USA kormányának, hogy a veszélyeztetett fajok listájára emelje a pompás királylepkét. Válaszul, az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat decemberben kezdeményezte a faj státuszának felülvizsgálatát, hogy meghatározza, átteszi-e a fajt a védett listára.

round646_0.jpgA Monsanto nevű multinacionális mezőgazdasági óriás által jegyzett Roundup Ready herbicid megtizedeli a pompás királylepke populációit, hivatkozza a Center for Foof Safety környezetvédelmi szervezet által kiadott jelentés.

„A jelentés egy ébresztő. Ez az ikonikus faj a kihalás küszöbén áll a Monsanto Roundup Ready termesztéstechnológiája miatt” – mondta Andrew Kimbrell, a Center for Food Safety ügyvezető igazgatója a kutatási eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. „Egyszerűen szégyenteljes hagyni a pompás királylepke kihalását, csak hogy a Monsanto a gyomirtószerét még néhány évig árulhassa.”

A tanulmány szerint 1999 óta a selyemkórónak 99%-át irtotta ki a totális gyomirtószer. Ez a lepkefaj a petéit egyedül a selyemkórókra rakja, mivel a hernyók kizárólagos tápnövényei e nemzetségbe tartoznak. Martha Crouch, a Center for Food Safety biológusa, a tanulmány társszerzője megerősíti, hogy „az USA középnyugati részén növekvő selyemkóró elengedhetetlen a királylepke túléléséhez, e nélkül egyszerűen nincsenek meg.”glyphosate.jpg

Ennek következtében a királylepke populációja 90%-al lecsökkent az elmúlt 20 év alatt, mivel növekedett a gyomirtószer használat a szója- és kukoricaföldeken.

Kapcsolódó bejegyzésünk:
Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

„A pompás királylepkék régóta együtt éltek a mezőgazdasággal, de a gyomirtószer-tűrő génmódosított növények burjánzása veszélyezteti az egyensúlyt. A Monsanto glifozát-rezisztens Roundup Ready kukoricája és szójababja gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodási gyakorlatot. Mértékében, gyakoriságában és intenzitásában meredeken növekedett a glifozát használata a termőföldeken.” – mondta a Center for Food Safety. Az egyesült államokbeli Monsanto egyike a világ legnagyobb mezőgazdasági cégeinek, mely génmódosított vetőmagokat és a Roundup Ready-t állítja elő. 

A pompás királylepke minden évben több ezer mérföldet vándorol az Egyesült Államokból és Kanada déli részéről, hogy Mexikóban átteleljen.

         szólj hozzá

Címkék: amerika usa tudomány természet mezőgazdaság természetvédelem ökológia fenntarthatóság agrárium ökotoxikológia peszticidek glifozát növényvédőszerek herbicidek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark