Komposztkazán 2.0 újratöltve

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

kk.JPG

 

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

 

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

 

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

 

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

 

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

 

heatmap140104.jpg

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

 

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

 

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

spiral4.jpgMit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).


Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

 

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.


1487863_609418549126945_347623527_o.jpg

 

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

 

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

         25 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természet energia környezet öko komposzt környezetbarát fűtés biomassza humusz fenntarthatóság komposztkazán Jean Pain

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A ChemTrail tüntetés margójára: a globális geomérnökség humánökológus szemmel

Pacsker         2014.01.24.

geoengineering_wrench.jpgA geomérnökségi beavatkozások kapcsán felmerülő első kérdésekre próbálunk választ adni. Egyesek szerint ez a jelenség egyszerűen nincsen, mások szerint pedig közvetlenül mérgeznek minket. Nem fogjuk azonban beváltani egyik szélsőséges tábor reményeit sem. Az viszont tény, hogy butaság lenne legyinteni a témára, ugyanis egyre több hivatalos tudományos publikáció is foglalkozik a problémakörrel, ráadásul már elkezdték "beetetni a jónépet" a különféle dajkamese válaszokkal!

Az új koszak: az antropocén

A geomérnökség (geoengineering) alatt olyan mesterségesen óriási léptékű, az egész Föld bolygóra kiható, előre eltervezett hatásokat okozó „tudományos” beavatkozásokat értünk, amelyek valamilyen „cél” érdekében megváltoztatják a glóbusz energiamérlegét. Manapság leginkább a földi légkör olyan megváltoztatására használják, amely a globális felmelegítés hatásait mérsékelni tudja, esetleg teljesen meg is szünteti – így szól nagyjából az a fáma, ami kísértetiesen hasonlít kommunikációs technikáiban és profiteszközölő hátterében a génmódosító mezőgazdasági világcégek mézesmadzagaihoz.

Először is és mindig is, fel kell hívnunk a figyelmet, hogy a klímaváltozás szó nem helyes kifejezés arra a folyamatra, ami jelenleg zajlik, ugyanis sokkal inkább hívhatjuk klímaváltoztatásnak, helyére téve így az embert is, mint fő okozóját a folyamatnak. Vida Gábor professzor úr legutóbbi megállapításaira is hivatkozva (Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai - Studia Physiologica 18/2012) beléptünk egy új földtörténeti korba, az antropocén korba, amikor az ember “uralja” a természetet: igaz ugyan, hogy ez a látszólagos “uralom” nagyjából abban merül ki, hogy nagymértékű fajkihalást (biológiai sokféleségvesztést) és a földfelszín drámai átalakulását hoztuk létre, amik egyenként is fő okozói a klíma megváltozásának. Az ember által bolygónagyságban megváltoztatott természetes folyamatok mellékhatásaként jön létre az üvegházhatású gázok légkörbe kerülése és ennek kapcsán óceán savasodása, a légköri jelenségek megváltozása, az időjárási jelenségek szélsőségesebbé válása, stb. Amíg ez a kibocsátás nem szűnik meg, addig hiába építünk „bolygó méretű mérnöki védelmi rendszert” – az alap okot nem szüntettük meg.

Welcome to the Anthropocene 
From the Holocene to the Anthropocene
Water in the Anthropocene

„Ez a víz az égvilágon semmiféle hatással nem lesz a klímára, csupán kísérlet annak bizonyítására, hogy képesek vagyunk nagy mennyiségű folyadékot juttatni viszonylag nagy magasságokba. Ha a próbálkozás sikerrel jár, valamikor a jövőben talán szulfátrészecskéket (aeroszolt) is eljuttathatunk a sztratoszférába, mely árnyékot hoz létre, csökkenti a besugárzást, ellensúlyozva ezzel a fokozódó üvegházhatást.” -  A világ leghosszabb locsolócsöve, NOL.hu

Rövid filmtörténeti kitérő

BMatrix-has-you---ciel-voile03.jpgA Mátrix filmtrilógia keretrendszerét kiegészítő Az Animátrix (2003) animációs rövidfilmek közül a Második Reneszánsz című alkotásban megtörténik egy geomérnökségi offenzíva: az emberek a napenergiából táplálkozó gépek ellen, repülőgépekről ledobott légköri rakétákkal sötétségbe borítják az egész bolygót.

Ami ezek után következik, arra a narrátor csak ennyit mond: „Isten irgalmazzon az embereknek és a gépeknek, bűneikért!"

Techno-optimizmus és ökoszisztéma komplexitás

A rendszerek egymásra épültsége okán erősen kérdőjeles, hogy egy rendszer központi magjában létrehozott változás végül milyen hatásokkal és mellékhatásokkal áramlik szét az egész rendszerben. A geomérnökség a Föld fizikai-kémiai paramétereit kívánja megváltoztatni annak érdekében, hogy ez az egész élő organizmus, Gaia földanya, „meggyógyuljon”. Ez a szemléletmód a főként Galilei, Newton, Kepler, Descartes által elterjesztett mechanisztikus világképre jellemző, és azóta is mélyen áthatja a „természettudományokat”, aminek következtében az ökológiai paradigmaváltás még mindig halogatódik, (az „élő bolygó” meg haldoklik).

A több milliárd éves evolúció során kialakult fajok sokfélesége biztosította a bioszféra ökoszisztémájának stabilitását. Egészen más, amikor egy „tudományos kísérlet” zárt laboratóriumi körülmények között egy inkubátorban vagy petri-csészében zajlik, mint amikor a nem megismételhető, véges felszínű és nagyon érzékeny biológiai rendszerű Föld bolygón.

Geoengineering.jpgA meggondolatlanság miatt már egy kevés méreganyag környezetbe jutása is kimutathatóan felborítja a táplálék-piramis szintjeit és pusztító kimenetelű bioszféra kölcsönhatásokat indít be – de a geomérnökség az egész bolygóra kiterjedő „mérnöki módszerekkel” akarja megállítani a klímaváltoztatást, ahelyett, hogy sokkal olcsóbban és sokkal inkább környezetbarát módon egyszerűen korlátozná az üvegházhatású gázok kibocsátását. Olyan fogalmakat, hogy „elővigyázatosság elve”, „megjósolhatatlan kimenetel” vagy „hatványozódó valószínűtlenség”, mintha a geomérnökök nem is ismernének. Ha megnézzük például az Európai Unió közösségi környezetvédelmi alapelvének 11 pontját, akkor egy geomérnökségi beavatkozás ellentmond a 11 alapelvből 10-nek… A geomérnökség „tudománya” nagyfokú hübrisz és technooptimista hit eredménye, mely átgázol a lokalitáson, a közösségeken, az élő rendszereken, magán a bolygón.

„A Finn Nemzeti Éghajlati Panel elnöki tisztét is betöltöm, emiatt gyakran szerepelek tévében, rádióban és újságoknak is adok interjúkat. Kötelességemnek érzem, hogy a közvéleményt érdeklő kérdésekre választ adjak… Az a véleményem, hogy még nem vagyunk tisztában egy geomérnöki beavatkozás lehetséges következményeivel, nem eléggé kutatott ez a kérdés. Félek attól, hogy azelőtt kerül sor egy ilyen beavatkozásra, mielőtt a bennünk felmerülő szakmai kérdésekre kielégítő választ kapnánk. Egy ilyen nagy horderejű, az egész emberiséget érintő kérdésben elengedhetetlen a közvélemény hiteles tájékoztatása.” – mondta az ELTE díszdoktorává avatott Markku Kulmala professzor, a világhírű aeroszol kutató az ELTE TTK kari újságjának adott interjúban.

Felmerül a kérdés, hogy egyáltalán miből adódik, hogy egy „rendszerszinten nagy problémát” rendszerszinten nagyban is kell megoldani? Ki kezdte el azt elhitetni az emberekkel, hogy az egymásra épülő rendszerek esetében nem kicsiben és helyben kell megoldani a problémákat? Márpedig az ökolokalitásnak, vagyis a helyesen művelt helynek (tájnak), tehát a kis mértékben történő jó gazdálkodásnak egyenes következménye, hogy a nagy egész is jó lesz! Hogy az Európában első buddhista öko-közgazdász Ernst F. Schumacher nevéhezskychem_dees.jpg köthető az „A kicsi szép” című 1973-as, a nyugati értelemben vett alternatív, azaz ökológiai és humán személetű közgazdaságtan bibliájává vált legsikeresebb közgazdaságtani esszé alapművet már ne is említsem…

Beláthatjuk, hogy viszonylag régóta tudjuk már, a nagy problémák sokszor csupán abból keletkeznek, hogy nagyban akarjuk megoldani őket, aztán még nagyobb problémákat generálunk a „nagy megoldások keresésével”. A mindennek a helyes léptékének megtalálása; nagy, közepes és kicsi arányainak jó tartása; az úgynevezett szubszidiaritás és az ökolokalitás gyakorlása mind megelőzi a nagy bajt, még mielőtt azok egyáltalán kialakulnának!

Összeesküvés elmélet-e az időjárásmódosítás?

Akik számára a geomérnökség és időjárásmódosítás egy összeeskövés-elméletnek vagy valamiféle távoli jövőnek hat, azok számára lehet megrázó a NASA alábbi kijelentése:

"We are now geo-engineering the planet whether we want to or not," said Bruce Wielicki, a senior scientist at NASA Langley Research Center in Hampton, Va. "The rest of humanity's history will involve climate change and climate control." - http://www.nasa.gov/centers/langley/science/climate_assessment_2012.html

„Mi most már geomérnöki módon megváltoztatjuk a bolygót, akár akarjuk, akár nem” – mondta Bruce Wielicki, a NASA Langely Kutatóközpontjának vezető tudósa. „Az emberiség története mostantól magában foglalja a klímaváltozást és a klímakontrolt.”

chemsat_dees.jpgA közzétett rövidhír egyébként így kezdődik: „Get ready for more extreme weather and increasingly serious impacts on health, the economy and the environment, courtesy global climate change.” – azaz magyarul– „Készüljünk a még szélsőségesebb időjárásra és a folyamatosan növekedő súlyos hatásokra az egészséget, a gazdaságot és a környezetet illetően, köszönhetően a globális klímaváltozásnak.” És már megint, és még mindig, a NASA maga használja a helytelen szót, a klíma nem csak úgy magától „változik”, hanem az antropogén hatások miatt mi magunk „változtatjuk”!

12 szakcikk csak a globális geomérnökség témájában a Springerben...

SPRINGER - Special Issue: Geoengineering Research and its Limitations
- Volume 121, Issue 3, December 2013 - ISSN: 0165-0009 (Print) 1573-1480 (Online)

Nyilatkozik a Nature is...

Climate report puts geoengineering in the spotlight - Nature.com

IPCC statement suggests tinkering with the atmosphere could be necessary to meet climate goals.

...beismerés az európai parlament tagjától!1501165_260557620770498_693037057_o.jpg
chemtrail.de

Mindenesetre, ezen kijelentések után talán nem olyan hihetetlen, ami egyre többször nyíltan a felszínre kerül az időjárás módosításokkal kapcsolatban az úgynevezett „új tudatosságú” személyek, csoportok és agytrösztök köréből, akik természet- és emberközpontú, erkölcsös és organikus világrendet szeretnének a világméretű hatalmak és megfoghatatlan „tudóscsoportok” technológiai bolygómanipulációi helyett.

Részlet egy ilyen internetes bejegyzésből: „Időjárási fegyverek már 15 éve léteznek, vallotta az Amerikai Védelmi Miniszter -  William Cohen beszélt az időjárási fegyverekkel összefüggő fejlesztésekről, vagy pontosabban a támadó katonai műveletek támogatására időjárási eseményeket létrehozó technológiákról. Mi a helyzet a chemtrailekkel? Nem sokkal Cohen vallomása után jelentések kezdtek napvilágra kerülni a kondenzcsíkokról - kondenzációs csóvák a repülőgépek nyomában, melyek állítólag vegyi anyagokat tartalmaznak, mely sok embernél okoztak betegségeket. A WorldNetDaily 1999 februárjában számolt be a jelenségről: Szóval ezek a vegyi anyagok részei voltak a Légierő "magfelhő" műveletének az időjárás módosításával történő kísérletezés során. Hivatalosan persze a Légierő tagadta ezeket az állításokat, de az erősen megszórt területeken élők több alkalommal számoltak be arról, hogy a műveleteket heves esőzések követték.”

Az, hogy nyilvánossá kellett tenni azon kulcsszavak listáját, amivel monitorozza az internetet és a közösségi médiát Amerikai Belbiztonsági Minisztérium, vagy, hogy ma már szabadon letölthető egy 1990-es Amerikai Légierő Akadémiai dokumentum, a Chemtrails kézikönyv, az „ugyan, senkit ne zavarjon”…

IMAG0692_2.JPG

"Élhető világ"(SIC!)
- anyátokat! - a szerk.

Globális klímaváltozás – új eszközök a felmelegedés ellen HVG HETILAP\2013\39. SZÁM --- 2013. szeptember 25., szerda

Csökkenteni kellene a Földre érkező napfény mennyiségét, illetve mesterséges eszközökkel ki kellene vonni a légkörben lévő szén-dioxidot – ezt a két lehetőséget is vizsgálja az ENSZ annak lehetséges módjaiként, hogy ne csak az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának visszafogásával, hanem más eszközökkel is mérsékeljék a környezetszennyezés okozta felmelegedést.

Az angolul geoengineeringnek nevezett eljárást támogatók szerint egyebek között úgy lehetne csökkenteni a bolygónkra érkező napfény mennyiségét, hogy űrhajókkal hatalmas tükröket – mesterséges felhőket – feszítenek ki a kozmoszban. Egy másik elképzelés szerint különleges repülőgépekkel szulfátrészecskéket juttatnának a sztratoszférába, s ez a szándékos szennyezés szűrné meg a Nap sugárzását. Akadnak, akik a felhők „megsózását" javasolják, a felhőkben ezzel több vízcsepp keletkezne, ezért azok fehérebbek és fényesebbek lennének, így ugyancsak gátolnák a bolygó felszínének felmelegedését. Hasonló módszereket évtizedek óta alkalmaznak: Kínában és az egykori Szovjetunióban, majd Oroszországban a nagy szabadtéri ünnepek előtt juttattak kemikáliákat a felhőkbe, hogy azokból még Peking vagy Moszkva előtt kihulljon a csapadék.

A szén-dioxid megkötését szolgáló módszerek közül az ENSZ által létrehozott Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) a tengerek vastartalmának a növelését említi: ezzel a gázt magukba építő planktonok növekedését serkentenék. A testület ugyancsak foglalkozott azzal a már lassan elfogadottá váló technikával, amellyel összegyűjtik a szén-dioxidot, hogy azután a tengerfenékre, illetve a föld alá rejtsék.

Az IPCC számítógépes modellekkel vizsgálta az eljárások hatékonyságát, s megállapította, hogy a geoengineering révén jelentősen lehet csökkenteni a felszíni hőmérsékletet. Ugyanakkor további alapos vizsgálatokat tartanak szükségesnek, mert az ilyen eljárásoknak az egész Földet érintő káros mellékhatásaik is lehetnek. A tudóscsoport ezzel azokra a korábbi tanulmányokra utalt, amelyek szerint a planktonok mesterséges elszaporítása felboríthatja a tengerek biológiai egyensúlyát. A sztratoszférában való permetezéssel pedig éppen akkor indítanának újabb támadást az ózonpajzs ellen, amikor az ibolyántúli sugárzástól védő réteg állapota javulni kezdett, mert a világ országai már nem juttatnak újabb CFC-gázokat a levegőbe.

Az IPCC arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a geoengineeringgel párhuzamosan nem csökkentik a szén-dioxid kibocsátását, akkor katasztrofális klímaváltozást okozhat, ha valamilyen okból hirtelen fel kell hagyni az üvegházhatást csökkenteni hivatott eljárásokkal.

clear2_dees.jpg

CHEMTRAIL - NEMZETKÖZI TILTAKOZÁS! JANUÁR 25. - BUDAPEST
https://www.facebook.com/events/1405217386378396

Január 25-én rendezik meg a Petőfi Csarnokban azt a nemzetközi tiltakozást, ahol a chemtrail, vagyis a "mérgező kondenzcsíkok" ellen kampányolnak a résztvevők és bizonyítékokat keresnek arra, hogy a repülőgépek által kibocsájtott fehér csíkokkal szándékosan mérgezik az embereket.

1460093_600776033293440_360968519_n.jpg

Ökolokális megoldások a klímaváltoz(tat)ás mérséklésére

Régóta maradéktalanul bizonyítva van (már „csupán” pénzügyi és politikai felelőtlenség miatt nem alkalmazzák még mindig), hogy a természetes tájak, ha az adottságaiknak megfelelően a legorganikusabb módon vannak művelve, akkor olyan bőségesen teremnek, ami maradéktalanul elláthatja az emberiséget („de nem a határtalan mohóságot” – Gandhi). A helyi mikroklíma fenntartása, a növényzettel borítottság maximalizálása, az erdők fenntartható kezelése, a természetes tájba való harmonikus beolvadása az emberi közösségeknek: ezek mind úgy előzik meg a klímaváltoz(tat)ást, hogy közben a legmagasabb életszínvonalat adják a helyi közösségeknek!

Kétségtelen ökológiai és humánökológiai tény az is, hogy ha a Kárpát-medencét egy ökológiai egységnek tekintenénk (Pannon Ökorégió), ami Európa közepén hegyekkel körülhatárolt, folyók találkozásánál lévő alvízi ország, ahol nem is olyan rég még a nagy Alföldön is erdőségek, ártéri gyümölcsényesek és fokgazdálkodás volt jellemző, akkor biztosra vehetjük, hogy a klímabiztonság terén előrébb járnánk.

Minél inkább szabályozzuk a folyókat, minél inkább feléljük az erdőségeink adta természeti tőkét, és minél inkább a nagytáblás monokultúrás vegyszeres nagyipari szántóföldi mezőgazdaságra állunk át, biztosra vehetjük, hogy minden időjárási esemény annál szélsőségesebben fogja súlytani ezt az ökorégió egységet. Ennek jelei az ökológusok, de a társadalom éberebb tagjai számára is egyre nyilvánvalóbbak: néha már egyazon évben, vagy nem messze egymástól felváltva súlyt egy-egy térséget aszály és árvíz, tornádó és jégeső.

Összefoglalva

A centralizált, monopol tudományos- és politikai szervezetek globális geo-bio-politikai-mérnöksége helyett a megoldás az ökológiai agrikultúrában és a decentralizált ökológiai társadalmi berendezkedésben rejlik.

Hálózat- és rendszerkutató biológusok, ökológusok, világhírű aeroszol kutatók egyaránt óva intenek a bolygó szintű geomérnökségtől, a kimenetelek beláthatatlanok és végzetesek lehetnek; az egész Föld bolygó nem lehet globális kísérleti telep…

Az ökolokális, organikus és szubszidiáris elméleti és gyakorlati megoldások bizonyítják, hogy a globális problémákra helyi szintű válaszok kellenek.

Hivatkozások, linkek:

Új földtörténeti szakasz – az antropocén
http://www.origo.hu/tudomany/20100329-geologiai-idoskala-uj-foldtorteneti-szakaszba-lepunk-az-antropocenba.html

Vida Gábor professzor: Honnan hová Homo? Az Antropocén korszak gondjai - Studia Physiologica 18/2012
http://www.semmelweiskiado.hu/folyoiratok/2012_fasciculus_18_vida_gabor
_honnan_hova_homo_az_antropocen_korszak_gondjai_folyoirat/
http://www.semmelweiskiado.hu/files/flippingbooks/000/091/liquid-green/index.html

A világ leghosszabb locsolócsöve
http://nol.hu/tud-tech/20111020-a_vilag_leghosszabb_locsolocsove

Animátrix – Második Reneszánsz (teljes, magyar)
http://indavideo.hu/video/Animatrix_-_Masodik_Reneszansz_teljes_magyar

Az Európai Unió közösségi környezetpolitikájának alapelvei
http://www.utajovobe.eu/oktatasi-segedlet/a-kornyezetvedelem-fogalma?showall=&start=4

Markku Kulmala professzor - A világhírű aeroszol kutató
http://nyuz.elte.hu/lagymanyosi-portrek/vilaghiru-aeroszol-kutato

Időjárási fegyverek már 15 éve léteznek, vallotta az Amerikai Védelmi Miniszter
http://ujvilagtudat.blogspot.hu/2013/06/idojarasi-fegyverek-mar-15-eve-leteznek.html

Breaking: Air Force “Chemtrails” Manual Available For Download
http://www.veteranstoday.com/2013/03/31/breaking-air-force-chemtrails-manual-available-for-download/

Dept. of Homeland Security Forced to Release List of Keywords Used to Monitor Social Networking Sites
http://www.forbes.com/sites/reuvencohen/2012/05/26/department-of-homeland-security-forced-to-release-list-of-keywords-used-to-monitor-social-networking-sites/

         4 hozzászólás

Címkék: vélemény tudomány klíma klímaváltozás humánökológia chemtrail globális geomérnökség geomérnökség geoengineering időjárásmódosítás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

90 gigacég adta az ipari forradalom kezdete óta a világ CO2 és metán kibocsátásának 2/3-ad részét

CsomTam         2013.12.03.

Richard Heede klímatudós vezetésével készült tanulmány, a „Carbon Majors” 8 év munkáját mutatja be, melynek célja, hogy fényt derítsen azokra a nagyvállalatokra, melyek a legjelentősebb mértékben járultak hozzá a Föld klímaváltozásához az ipari forradalom kezdete óta (1751-től) 2010-ig.

http://carbonmajors.org/wp/wp-content/uploads/2013/11/CarbonMajorsImage1.gif

Weboldalukon a 90 legnagyobb magán/állami kézben levő energia illetve cement ipari óriás cégbirodalmak feldolgozott adatai érhetőek el. Ez a majd 100 cég adta az első ipari forradalom óta 2010-ig az összes ipari szén-dioxid és metán kibocsátás 63%-át. Ezek közül a cégek közül 50 magánkézben van, úgy mint az Exxon Mobil és a Chevron, állami kézben 31 darab található úgy mint a Saudi Aramco és a Pemex, továbbá 9 állam által üzemeltetett vállalat amelyek Kínában és a volt Szovjetunióban találhatóak.

http://carbonmajors.org/wp/wp-content/uploads/2013/11/CarbonMajorsImage2-r.jpg

Az öt legnagyobb, a sarkvidéki ökoszisztémát is felforgatni kívánó olajmulti, a ChevronTexaco, ExxonMobil, BP, Shell, és a ConocoPhillips összesen 181 gigatonnányi szén-dioxidért felelős az utóbbi 130 évben, ami az összes CO2 mennyiség 12,5%-a!! A "független" klímakutatásokat is finanszírozó olajmultik közül győztesként az amerikai Chevron végzett, "aki" 51 milliárd tonnával, a második a szintén amerikai ExxonMobil 47 milliárd tonnával, míg a dobogó harmadik helyén a szaúd-arábiai Saudi Aramco áll 46 milliárd tonnával.

http://carbonmajors.org/wp/wp-content/uploads/2013/11/CarbonVisuals3-r.jpg

Naomi Oreskes, a Harvard professzora megemlíti, hogy ugyan mindnyájan felelősek vagyunk a szén-dioxid kibocsátásért és az egyre durvuló klímaváltozásért, de Heede tanulmánya remekül rávilágít, hogy kik azok a pofátlanul óriási cégek, akik részvényesei/befektetői ebből ráadásul még brutálisan nagyot kaszálnak.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány klíma klímaváltozás szén dioxid szén olajipar klímavédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Malomra fel, magyar!

Pacsker         2013.10.06.

http://www.festomuvesz.hu/kincses/kepek/2007_03_18/120.%20Vizimalom%20a%20tavon,%20akrill%2050x70%20cm%20vaszon.jpg"-A nagy malom, a nagy malom, ö, a nagy malom, ö, nem tud ÉLŐ lisztet előállítani..."
"- Ja..."

Rodics Katalin: "Én természetvédő vagyok, de rá kellett jönnöm arra, hogy nem tudunk természetet védeni, ha nem hozzuk helyre a mezőgazdaságot! Kész. Ennyi!"

Automata, felültöltős, nem vízkövesedő, környezetbarát, esetleg hamulúgos: mosógép

Fa-fűrészház malom a XII. századból

Az esztergomi reneszánsz vízgép
(és a "sátánista magyarok" az idegenszívű krónikás szerint... :D)

         szólj hozzá

Címkék: videó tudomány kenyér természetvédelem malom liszt fenntarthatóság agrárium vízenergia malomipar vízgép

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A technokrata öko-álomgyár vége: mi is az a Bioszféra?!

Pacsker         2013.09.05.

Mi is az a "Bioszféra I."? A természetben, a környezetünkben „minden tart valahová”, vagyis a természet olyan rendező elveket alkot és érvényesít, amelyek által abszolút hatékonyan, 100%-osan használ fel energiát, illetve nem gyárt hulladékot. Ez a folyamat ciklikusságot feltételez, a körkörösség állandó.

http://www.company7.com/mccmo/graphics/biosphere2campus780180.jpg

A körkörösség másolása azonban nehezen megoldható. A másoláshoz ugyanis teljesen érteni kellene, hogyan működik a másolandó folyamat, ez azonban eddig még senkinek sem sikerült a Földön. Ezért az ember mást nem tudván, eddig csak rombolt és pusztított maga körül. Legvégül saját magát is elpusztítja, ha nem találja meg önmagával szemben az „ellenszert”. Az állításokat jól bizonyítja az ún. Bioszféra II. kísérlet, melynek keretében 8 ember kísérleti nyúlként arra vállalkozott, hogy egy mesterségesen fenntartott és hermetikusan lezárt Bioszférában éljen 2 évig.

Az 1980-as évek második felében az egyesült államokbeli Arizona sivatagos területén Oracle Junction közelében különös építkezés folyt. 13000 m2 alapterületen 204 ezer köbméternyi teret gondosan elzártak a külvilágtól, s itt hozták létre a némi túlzással Bioszféra II-nek elnevezett rendszert 200 millió dollár beruházással. A zárt „bioszférához” számos kiszolgáló egység csatlakozott, melyek a természetes napfényen túl mesterséges energiatöbbletet adtak légkondicionálás, szűrés és keringés formájában.

Bio2_Map.jpg

Az üveggel lefedett területen 80%-ot „természetesnek”, 16%-ot agrár-ökoszisztémának, 4%-ot pedig lakóterületnek (urbán-ökoszisztémának) rendeztek be. A „természetes” ökoszisztémákat a vízi, félsivatagi, füves és erdős rendszerek képviselték, arányaik nagyjából megfeleltek az Egyesült Államok viszonyainak. Mindez rengeteg növény, állat és talajlakó mikroszervezet betelepítését jelentette.

A „bioszféra" működése azonban korántsem volt problémamentes. A bevitt 25-féle gerinces állatfajból rövid idő alatt 19 kipusztult. Ugyancsak kipusztult az összes beporzó rovar, így kézi erővel kellett ezt a fontos funkciót az agrárrendszerben pótolni. Ugyanakkor egyes hangyafajok, csótányok és sáskák robbanásszerűen elszaporodtak. Hasonló volt a helyzet a növényekkel is, ahol liánszerű fajok mindent belepve vették el a fényt a többi növénytől. A víztestek is bezöldültek, eutrofizálódtak, nehezítve az emberek vízellátását.

A legkomolyabb probléma (ami lehet, hogy összefügg az előzőekkel) az volt, hogy a bezárt rendszerben nem működött megfelelően az oxigénciklus. A levegő O2-koncentrációja a dús növényzet ellenére fokozatosan csökkent, 1,4 év elteltével már a normális 21% helyett csak 14% volt. Ugyanakkor a dinitrogén-oxid veszélyesen magas szintre (79 ppm) emelkedett, mely már-már agykárosodást is okozhat. E két ok miatt a kísérletet módosítani kellett, a légkör összetételét az utolsó fél évre fel kellett kívülről javítani, így a teljes anyagi zártságot nem sikerült fenntartani. - Vida Gábor: Helyünk a bioszférában, 9. pont

Ugyan a projekt végével egészségesen hagyták el a területet, de ezen időszak alatt keményen meg kellett dolgozniuk azért, hogy fennmaradhassanak, hisz már a program elején problémák adódtak, megbomlott a kezdeti természetes összhang. Kipusztult például az összes beporzó rovar (valahogy ez mostanában "a valódi" bioszférából is ismerős tendencia...), így a résztvevők kézzel végezték el helyettük a „munkájukat”. Fokozatosan védekeztek a hangyákkal, a csótányokkal és a sáskákkal szemben, közben pedig irtaniuk kellett a liánszerű növényeket, hogy ne vegyék el a fényt a hasznos fajoktól. Meg kellett küzdeniük a víztestek bezöldülésével is, ami jelentősen megnehezítette a tiszta ivóvízellátást. A legkomolyabb probléma azonban az volt, hogy egyáltalán nem működött az élet fenntartásához nélkülözhetetlen oxigénciklus, azaz folyamatosan csökkent az emberi élethez szükséges oxigén, míg nőtt a dinitrogén-oxid. Ezért – hogy az ember meg ne fulladjon - már a kísérlet közepe felé módosítani kellett a feltételeken.

Milyen tanulságokkal szolgált ez a projekt?

  1. 1.) Eddig nem sikerült az embert tartósan fenntartó mesterséges ökoszisztémát konstruálni.
  2. 2.) Nem tudjuk, hogy a Bioszféra I., vagyis a nagy földi rendszer ezt hogyan csinálja.
  3. 3.) A földi bioszféra számunkra nélkülözhetetlen.
  4. 4.) A földi bioszféra ma már nem képes semlegesíteni az ember okozta problémákat.
  5. 5.) Mi magunk, az emberiség vagyunk a Bioszféra alárendeltjei.

Vége a tecno-büro-öko-krata new-age optimizmusnak
és a tudományos "fejlődésbe" vetett hitnek!

»A Bioszféra 2 program megosztotta a tudományos világot. Voltak, akik izgalmas tudományos projektnek tartották, mások szerint csupán „tudománynak álcázott New Age handabandázás” volt. A Bioszféra 2 tudományos hitelessége ugyanis számos ponton megkérdőjeleződött. Például az Institute for Ecotechnic nevű intézetről, ami a bioszféra projekt több résztvevőjének tudományos képzettségét igazolta, a CBC kanadai hírcsatorna kiderítette, hogy valójában egy művészeti galéria és kávézó Londonban. A projektben résztvevők többsége ráadásul az Institute of Ecotechnic Új Mexikó-beli kirendeltségének alternatív színházában játszott együtt John Allen vezetése alatt, aki egyúttal a projektet is vezette, s köréje a tudományhoz méltatlan (bár a „valódi” tudományos világban sem ismeretlen) személyi kultusz épült. A fő probléma kétségtelenül az volt, hogy a Bioszféra 2 hívei elsősorban nem tudományos vállalkozásként tekintettek munkájukra, hanem mindenféle spirituális, vallási értékkel ruházták fel. Többen vádolták csalással a projektet, mivel a szén-dioxidot elnyelő eszközt titokban csempészték be az építménybe, ráadásul kívülről kellett az oxigént is pótolni, valamint az elektromos áramot sem kizárólag napenergiából nyerték.

A Bioszféra 2 projekt mégis egyfajta emblémává vált az ökológiával foglalkozó szakemberek számára. Többnyire úgy utalnak a kísérletre, mint aminek során bebizonyosodott, hogy mai tudásunk alapján lehetetlen olyan fizikailag zárt rendszert alkotni, amely képes eltartani akár csak 8 embert élelemmel, vízzel és levegővel, mindössze két évig. Bebizonyosodott továbbá, hogy a földi ökoszisztéma olyan összetett rendszer, aminek nem lehet ad hoc kiragadni darabkáit, mivel az élőlények mindegyikére szükség van az ökológiai egyensúly fenntartásához. Tudományos kísérletként, s annak eredményeként hivatkoznak a voltaképpen kétes vállalkozásra. Tényként kezelik az eredményt, amit számtalan alkalmi megoldás, hozzá nem értés rontott el. Egy csapat idealista dilettáns, és a vállalkozást 200 millió dollárral támogató laikus milliomos, Edward Bass projektje modellezni kívánta a Föld működését.« - Liget.org - Mund Katalin: A Bioszféra 2 korlát(olt)jai

         26 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természettudomány ökológia bioszféra fenntarthatóság humánökológia bioszféra 2

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Humánöko dokufilm - Az Amazonas természete

Pacsker         2013.03.24.

293751_403480483058837_133366477_n_1.JPGEnnek a blognak a körében teljes mértékig kötelezően ajánlott alkotás. Ennél többet nem is szabad hozzáfűzni, csak nézzétek meg teljes-egészében: annyi mindenről szól ez a sámánságon kívül (olaj, vállalatok, világpolitika, természetirtás, stb.) hogy nem lehet nem kitenni erre a blogra is!

Bocsánat, de olyan szövevényes és egészében kezelendő az, amit ez a film mutat, hogy kommentet csak úgy fogadhatunk el, ami nagyjából úgy kezdődik, hogy "...elejétől a végéig megnézvén ezt a dokumentumfilmet, az a meglátásom ezzel kapcsolatban, hogy...".

         1 hozzászólás

Címkék: tudomány vallás társadalom antropológia túlélés civilizáció társadalmi felelősségvállalás sámánizmus fenntarthatóság humánökológia tömegtársadalom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Szaniszló, Hancock, háttérhatalom, világpusztítás

Pacsker         2013.03.22.

img_48d8d1c67499d.gifNagyon aktuális téma, hogy egyszerre zajlanak elhallgattató hadjáratok külföldön és itthon is: olyan emberek ellen, akik pusztán csak mernek - tudjátok - gondolkodni. Lett légyen az Graham Hancock, író, újságíró, az ősi kultúrák és a modern civilizáció kutatója, vagy Szaniszló Ferenc, író, újságíró, a politikai cionizmus (höhö) kutatója és a magyar őstörténet szószólója. Mi a közös bennük? Miért akarnak valakik cenzúrázni bizonyos ősi és bizonyos aktuális gondolatokat? Lehet hogy a tudatunk nem szabad; nem a miénk???! Valamit nem szabad tenni a tudatunkkal, mint ahogy Hancock vagy akár Feldmár is mondja? Nem szabad megkérdőjelezni a tudományos és szellemi materializmus 10 dogmatételét? Pedig Rupert Sheldrake is (Hancock-al egyetemben) épp rámutat, hogy ezek az eddig biztosnak gondolt tételek nagyban omladoznak! Kik határozzák meg ezt és mi alapján?! Nem szabad letölteni a valóságot? Akácsak Charlei Veitch: Hancock és Szanilszló is épp a tudat elleni háború módszereit tárja fel - ez a közös bennük, ezért "veszélyesek"! Ellenben van, amit már nem tudtak tovább titokban tartani, és megjelent a mainstream médiában is: a poszt végén olvashatjátok az izlandi példát a bankok ellen!

A "Hogyan jön mindez az humánökológiához és a GreenR blogra?" kérdésre csupán annyiban tudnék reflektálni, hogy ez a viszonylag új inter-, multi-, és transzdiszciplináris tudományterület, a humánökológia, olyan nagy halmazok metszéspontjaival foglalkozik a téridőben, amilyen metszéspontban alapvetően fontos az egésznek a vonatkoztatás-rendszere. Magyarul, hihetetlen módon meghatározza mindennek az örök kimenetelét, hogy eleve miből indulunk ki. Ha abból a tudományos materialista nézőpontból indulunk ki, hogy az ember csak egy szarzsák, akkor persze, hogy a kapitalizmus eldobható és eltaposható nyersanyag duracell eleme lesz, ahogy Morpheus is mutatja Neo-nak, illetve Hae-Joo Im mutatja a szappangyárat Sonmi-451-nek (tessék megnézni a Felhőatlaszt!!!). Ha viszont abból indulunk ki, hogy az egész univerzum egy önmaga tudatosságát evolúciós módon megtapasztaló és fejlesztő transzcendens végtelen, akkor lehet, talán meglehet, hogy egymást nem nyersanyagnak tekintenénk liberális individualista egoista haszonelvűségünk közepette és lehet, hogy nem totális diktatúrára és atomháborúra készülődnének éppen néhányan ...

Térjünk át Szaniszló estére! Ahogy Józsi bácsi írja a facebook-ján: "Bár az általánosításaival sokszor nem értek egyet, néha megnézem Szaniszló Ferenc műsorát, mert politikailag nem korrekt témákhoz is hozzá mer nyúlni. A Táncsics-díja körül kialakult média hisztériát azonban túlzónak találom, valahogy nem kerek az, hogy egy réteg TV csatorna jelentéktelen műsorvezetőjére ennyire kiakad az egész nyugati világ és sajtó. A véleménynyilvánítás tehát mégsem annyira szabad, mint gondoljuk? Még ha nem is szimpatizálsz az emberrel, érdemes meghallgatni ezt a nyilvános választ, melyben lemond a megkapott díjról. Szeretettel: Józsi"

Mit is mond a Chomsky tízparancsolat 8. pontja?!

Chomsky tízparancsolat 8.jpg

Graham Hancock neve nem ismeretlen e blog követői előtt: két videója kapcsán is született bejegyzés. A közelmúltban történt, hogy a TED (avagy Mr. "Ideas worth sreading" - "a gondolatokat megéri megosztani") mégis cenzúrázta! Pedig mi is szerettük a TED-et, több előadást is reblogoltunk, de úgy látszik a TED-ig is elér a globál cionok karma... És Hancock épp a tudat elleni háborúról tartott tudományos előadást: és épp ezt a gondolatot cenzúráztatták valakik. Beszédes...

ted_censoring_hancock.jpg

TED levette ezt a videót a TEDx Youtube csatornáról. TED álláspontja ezzel kapcsolatban itt megtekinthető.

Graham válasza itt olvasható: Minél jobban belemegyek TED mocsarába, annál jobban elborzaszt a nyitottság illúziója, amivel ez a szervezet takarózik. Az igazság - ahogy ezt magam is megtapasztaltam - teljesen más. TED fennhangon beszél magáról, nemességéről, eredményeiről. "Szenvedélyesen hiszünk" - dicsekszik TED - "az ötletek erejében, mely megváltoztathatja az emberek hozzáállását, életét, és végül majd a világot. Ezért egy tiszta helyet teremtünk, mely szabad tudást és inspirációt nyújt a világ legzseniálisabb gondolkodóitól, és egy kíváncsi emberekből álló közösséget, hogy elbeszélgethessünk ezekről a dolgokról." (http://www.ted.com/pages/about)
Viszont az igazság nem ezt tükrözi. A "War on Consciousness" előadásom és Rupert Sheldrake "Science Delusion" előadásának Youtube cenzúrájával kapcsolatban TED elzárkózott. Nagyon szűk, tudományosan un-ortodox nézeteken belül mozog, és szeretne biztonságban ott maradni. Leereszkedő és becsmérlő hangnemben beszél azokról, akik megkérdőjelezik az irányelveiket.

Világépítés és világpusztítás - Szabadkőműves hagyományok a politikában
Beszélgetés Bakos Józseffel. Online olvasható: Ökotáj, 31–32. sz. 2003. 50–63. o.

"A szabadkőművességnél az említett filozófiai ambivalenciák a beszédmódon és a beavatás rendjén túl a politikai alkalmazásban is megnyilvánulnak. Napjainkban legjellegzetesebben a globalizációnak nevezett jelenség kapcsán, amely az USA-ból kiindulva hódít mind agresszívebben mindenfelé a világban. Ennek során a mindennapi politikában egyrészt egy nominalista, materialista szemléletet alkalmaznak, névértékben véve a dolgokat, egyfajta elértéktelenítési folyamatot generálva, másrészt – és ez tartozik az alsó beszédmódhoz – mégis emberi értékekről beszélnek. Például – amit a magyar politikai élet egyik oldalán egészen nyilvánvalóan ki lehet tapintani – humanizmusról, toleranciáról és ehhez kapcsolódó értékekről beszélnek, és a humanista mozgalmakhoz hasonlóan az emberi lényegre, az emberi önértékre és hasonlókra hivatkoznak, ugyanakkor egy olyan szabadkőműves értékrend alapján működnek – esetleg anélkül, hogy ennek tudatában lennének –, amely ugyanakkor a másik gondolkodásával esküszik a szabad piacra, a nominalizmusra, az ember piaci termék mivoltára. Ha a kettőt összeillesztjük, teljes az inkonzisztencia."

img158.jpg

Az izlandi példa a mainstream médiában is megjelent - Komlomodia.wordpress.com

A Fox Business is készített egy riportot Ólafur Ragnar Grimsson izlandi elnökkel az idei davosi Világgazdasági Fórum után, ami remélhetőleg az óceán túlpartján sok embernek nyitotta fel a szemét, több riportot is adott és az abban elhangzottak sok ember számára jelentettek újat. Az alternatív médiában már keringtek történetek, mi is ment végbe Izlandon a 2008-as válság után, azonban ezek egy része túlzásokba esett és ezzel hiteltelenítette a valós helyzetről tudósító leírásokat is. Azonban az izlandi elnök szájából elhangzó mondatokat már kevesen merik megcáfolni.

Izlandi válságkezelés: "A mi esetünkben úgy döntöttünk, hagyjuk becsődölni a bankokat – mindegyik privát bank volt – és ahogy azt párszor mondtam, sosem értettem meg, hogy miért váltak a bankok valahogyan a modern gazdaságunk szent templomaivá. Míg az normális, hogy más vállalatokat hagyunk csődbe menni és elbukni addig, ha egy bank kerül bajba, hirtelen mindenki rohanvást jön és mondja, hogy nem-nem, ez nem történhet meg."

YouTube: Izland Elnöke: Hagyjuk csődbe menni a bankokat

524986_439779969423627_953854839_n.jpg

179054_623477047666787_882502759_n.jpg

         9 hozzászólás

Címkék: vélemény politika tudomány társadalom antropológia cionizmus izland civilizáció társadalmi felelősségvállalás graham hancock tudatváltás tömegtársadalom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Spirituális darwinizmus és spiráldinamika

Pacsker         2013.03.17.

http://wonkette.com/wp-content/uploads/2012/10/darwin-vs-jesus.jpg"Mind a darwini evolúciós mind a kreacionista modellek nyilvánvaló korlátokkal rendelkeznek. Mindkettő azt látja, amit látni akar. Dogmatikus megközelítése ez az Élet lényegének, a világról és a benne létező életről alkotott modellek. A darwinizmus ugyanúgy nem látja az anyag minden formájában létező ős intelligenciát mint a kreacionizmus. Mindkettő egy-egy általa meghatározott ponttól nevez valami élőnek, vagy nem. Ilyen módon nem képes EGYesíteni és megszakíthatatlan folyamatában értelmezni magát az ÉLETet. A darwinizmus az élet kialakulását egy tudattalan véletlennel, a kreacionizmus pedig egy tudatos aktussal magyarázza. Metafizikai szempontból nézve, az utóbbi közelebb áll a lényeghez, de a kreacionizmus nem veszi észre, hogy valójában semmi sincs készre teremtve, minden egy folyamat eredménye, s ilyen értelemben viszont ezt a folyamatot akár nevezhetnénk evolúciónak is, azzal a kiegészítéssel, hogy az evolúció valójában egy modell, a mindenben jelenlévő intelligencia megnyilvánulásának egy lehetséges módja, útja, a bennünk és körülöttünk létező anyagi és szellemi természetű létben. Ez egyfajta erősen megrostált és dogmatikus gondolkodásmódtól megtisztított részleges szintézise is lehetne a darwini materialista és a vallásos kreacionista világképnek." - Forrás: Kataklizma.info

http://www.enlightennext.org/magazine/evolution-debate/images/map-large.gif

"Létezik egy roppant érdekes modell, amely feltérképezi és leírja az emberi tudat fejlődését s egyúttal előrevetíti a jövőjét is. Pontosan leírja az emberi értékrendek fejlődését, az egyéni tudatosságét, egy társadalom, kultúra, civilizáció evolúcióját. A spiráldinamika modelljéről van szó, amely szerint az emberiség 8 alapvető „ébredésen", forradalmi tudat-szint váltáson ment és megy keresztül, ezeket az alábbi vmémek (value memes = érték-mémek) írják le": folytatás és részletes "vmém" kifejtés... Fejlődésünk, honnan jöttünk és hová tartunk? - Tudatbázis.hu

http://tudatbazis.hu/wp-content/uploads/2012/12/spiral_dynamics6-650x502.jpg

"A spiráldinamika modell egy térképet ad a kezünkbe, mely megmutatja a kapcsolatot életkörülményeink és az ebből fakadó viselkedésünk és értékrendszerünk között, mindezt egyéni, társadalmi és kulturális szinten. Egy olyan gyakorlati módszert kínál, amivel hatékonyan kezeljük a komplex társadalmi helyzeteket. Megajándékoz minket azzal a lehetőséggel, hogy a saját nézőpontunk mellett mások nézőpontjával is azonosuljunk és tiszteletben tartsuk. Megértjük a másik mozgatórugóit, szükségleteit és képesek vagyunk ezekre reagálva konstruktívan kezelni a helyzeteket." - Forrás: Integrál Intézet

Végezetül pedig próbáljátok megemészteni az alábbi képet. Szerintem zseniális. Sosem láttam még ilyen egységesen kontextusban az ideákat. Felfelé emberek, felfelé!

holmgren.jpg

         szólj hozzá

Címkék: tudomány evolúció vallás darwin spiritualizmus kreacionizmus spiráldinamika integrálelmélet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ősi kultúrák, sámánok, növények, társadalom, tudat és az emberiség teljes ökológiai bukása

Pacsker         2013.02.20.

ZEM1.jpgAz emberiség teljes bukása? Igen. Anélkül ugyanis, hogy tisztán megértettük volna az alábbi előadásban foglaltakat, és őszintén elkezdenénk szembenézni "fejlettnek" titulált szánalmas civilizációnkkal, addig soha, de SOHA NEM LESZ SEMMIFÉLE KIÚT A VÁLSÁGBÓL! Sem ökológiaiból, sem gazdaságiból, sem társadalmiból, mert mindezek nem elválaszthatóak, szorosan egymásba fonódnak és ráadásul mindegyik terület válsága abból adódik, hogy elvesztettük kapcsolatunkat a szellemvilággal...

Ha a sámánokat kinevetitek, akkor tessék: "itt egy" öltönyösen öltözött, őszintén, gyorsan és nyíltan beszélő, racionálisan érvelő úriember! Lehet figyelmezni, aztán az állakat a helyére tenni!

Vault-Knowledge jóvoltából ismét egy értékes videó-fordítással gazdagodtunk mégpedig nem is akármikor: Graham Hancock-ot cenzúrázták!

TED levette ezt a videót a TEDx Youtube csatornáról. TED álláspontja ezzel kapcsolatban itt megtekinthető:
http://blog.ted.com/2013/03/14/open-for-discussion-graham-hancock-and-rupert-sheldrake/

Graham Hancock válasza pedig magyar nyelven olvasható itt:
http://www.o-ws.hu/cikkek/enteogenek/video---eloadasok--reszletek--hun-/graham-hancock---a-tudat-elleni-haboru.html

         szólj hozzá

Címkék: tudomány vallás társadalom antropológia túlélés civilizáció társadalmi felelősségvállalás graham hancock sámánizmus fenntarthatóság humánökológia tömegtársadalom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Buddhizmus, fenntarthatóság, belső forradalom

Pacsker         2013.02.05.

buddha_earth.jpg

Nemrég volt nyílt nap a Tan Kapuja Buddhista Főiskolán, ahol az általam több szempontból is nagyra becsült kiváló magyar szellemei vezető, Mireisz László fél órás előadásában bemutatta a legfőbb tudnivalókat a buddhizmusról.

Többek között: a buddhizmus magyarországi megjelenésének történetét, megítélésének változását, Európa szerte történő sikeres terjedésének okait a fenntarthatósághoz és a modern tudományokhoz kapcsolván, nem kifelejtve a materiális és a fogyasztói társadalom érzékelhető bukását, valamint elmondja a buddhizmus lényegi különbségeit a többi valláshoz képest, kezdve azzal, hogy tulajdonképpen a buddhizmus nem is vallás és alapvetően a megismerésen és belátáson van a hangsúly a dogmák sulykolása helyett, értelmezvén mindezt békés szinkretizáló hozzáállással, felhívván a figyelmet arra, hogy egy olyan több ezer éves múltra visszatekintő, működő gyakorlat-csomagról van szó, ami a szenvedés sikeres transzformálásán keresztül megoldást jelent egy boldog és szellemileg emelkedett társadalom felé!

[Érdekes egyébként megfigyelni, hogy eredeti ősmagyar szkíta vallásunk kereszt szimbóluma (az eredeti kereszténység, a körosztó kereszt), és a buddhizmus négyágú gyémántjogara (dupla vadzsra) mennyire hasonlít egymásra! "Apróság", de nem "véletlen" :) ... ]

Buddhizmus Kutatóműhely - ELTE Társadalomtudományi Kar

Az ELTE TáTK Vallásantropológiai Kutatóműhelye és a Buddhista Misszió Buddhizmus Kutatóműhely megalakítását kezdeményezi, amelyhez érdeklődőket várnak.

Egyes vallásszociológiai kutatások szerint a 21. század egyik legdominánsabb vallása a buddhizmus lesz világszerte. Ennek a megállapításnak igazságtartalmát nehéz lenne megítélni, azonban tény, hogy napjainkra egyre inkább érzékelhetővé vált a buddhizmus jelenléte a modernitás kultúrájában, társadalmaiban is. Folytatás>>> valamint a nyitó ülés!

Ezen blog ökológiai és szellemi vonala sem véletlenül ZÖLD! Ajánljuk olvasásra ezen cikket, mely kellően egyensúlyoz az (itthon még alig ismert) integrálpszichológia, a modern tudomány és a spirituális hozzáállás között, hogy felvázoljon egy tudati fejlődési spirálmodellt: melyben a ZÖLD SZÍN NAGYON LÉNYEGES meglátásokat tömörít és egyben előirányozza a további szellemi fejlődési faktorokat és lehetőségeket!

A külső forradalomhoz vezető belső útra valónak ismételten és továbbra is ajánljuk a  - nem csak általunk - tavalyi legjobb ilyen alkotásoknak tartott Samsara és Cloud Atlas mozifilmeket!

         2 hozzászólás

Címkék: buddhizmus videó tudomány vallás fenntarthatóság mireisz lászló humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark