A Greenpeace a földügyi államtitkár és az NFA vezetőinek menesztését követeli

Pacsker         2014.04.16.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33341/cikk.jpg"... arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak." - írja a Greenpeace az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében.

A Greenpeace mélységesen elítéli a húsvét előtti hétvégén Kishantoson történteteket, hiszen jogállamban ez az értelmetlen pusztítás, az önbíráskodás elfogadhatatlan. Ezért nyílt levélben sürgős intézkedést kértek Orbán Viktortól: védje meg a kishantosi biogazdaságot, és haladéktalanul váltsa le a károkozás felelőseit – dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) vezetőit –, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak. - Hírforrás: Greenfo - 2014. április 15.

A német–magyar államközi együttműködés keretében 21 éve biogazdálkodással művelt kishantosi földeken 150 millió forintra becsült mértékű károkozás történt. A feljelentés ellenére a rendőrség, bár jelen volt, nem állította meg a károkozást, amely ráadásul az NFA által 2014. április 9-én e célra megbízott őrző-védő cég fegyveres embereinek biztosítása mellett zajlott. http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33340/cikk.jpgAz őrök lezárták az érintett földterületekre bevezető köz- és önkormányzati tulajdonban lévő utakat, és agresszívan megpróbáltak mindenkit eltávolítani a területről, miközben 8-10 traktor tárcsázta ki a kikelt búzát, napraforgót és a többi bionövényt.

A témát követők számára már ismert, hogy a kishantosi földek kapcsán több bírósági per is folyamatban van. A következő bírósági tárgyalás 2014. április 25-én lesz a birtokvédelem ügyében, míg a Kishantos által megtámadott NFA-pályázatokkal kapcsolatos tárgyalást 2014. május 25-én tartják.  Ennek ellenére mind az NFA vezetősége, mind a földügyekért felelős Bitay Márton államtitkár arra biztatta a kishantosi földekre kiírt pályázat nyerteseit, hogy a jogszabályok alapján még mindig birtokon belül lévő kishantosi biogazdaság által művelt földeket foglalják el.

A hétvégén Kishantoson történtekre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

kishantos_1.jpg


Orbán Viktor
Miniszterelnök úr
1357 Budapest,
Pf. 6.

Tárgy: Kishantos ügyében intézkedés kérése

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében fordulunk Önhöz.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre. Azóta ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki.

A Kishantosi Központ az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által tavaly kiírt – több szempontból is erősen megkérdőjelezhető – pályázaton, melynek tényét a Greenpeace és az ügyet támogató 340 további szervezet és több tízezer magánszemély részéről elfogadhatatlannak tartjuk. A Greenpeace támogatásával jelenleg több per is folyik az NFA ellen annak megállapítására, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor tulajdonképpen a kishantosi biogazdaság felszámolásáról döntött.

Mindeközben az NFA írásbeli felszólítására az elmúlt hét végén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántották a már szépen fejlődő vetéseket – 150 millió forintra becsült kárt okozva. Erre a barbárságra a Nemzeti Földalapkezelő vezetői és az állami földügyekért felelős államtitkár, az NFA-t felügyelő dr. Bitay Márton Örs buzdította a bíróságon megtámadott pályázat nyerteseit, és ennek a sajtóban is hangot adtak.

Az esetre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Idézte egy tavaly decemberi vizsgálatukat, amelyben megállapították, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. A hétvégén Kishantoson történtekkel kapcsolatban az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

Az NFA vezetői és a földügykért felelős államtitkár azonban Kishantos esetében az erőszakot választotta egy bíróságon lévő jogvita eldöntésére. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt az eljárást, ezért arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak.

2014. április 15.

Tisztelettel:
Szegfalvi Zsolt
igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület

         szólj hozzá

Címkék: orbán viktor mezőgazdaság természetvédelem greenpeace ökológia fenntarthatóság agrárium nfa élőlánc magyarországért ángyán józsef kishantos fazekas sándor kishantosi vidékfejlesztési központ szabó marcell nemzeti földalapkezelő szervezet bitay márton örs

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tájhasználatváltozás és ökológiai térinformatika

Pacsker         2013.11.27.

Táj-tudat-tágító ökoprogramajánlónk kapcsán nézzétek meg bátran az alábbi két előadást, melyek segítségével objektív módon vehetjük számításba a magyar tájjal kialakított relációnk egészségességét. Nem lesz szép a kórkép, de ugye minden betegség egyben a gyógyulásra rámutató irányt is magában hordozza a figyelmes ember számára. Mivel a magyar nép többek között a mágusok-, táltosok-, gyógyítók-, javasok népe, ezért nem kételkedem benne, hogy ha megfelelő tudással fogunk ismét rendelkezni, akkor nemcsak önmagunkat, a társadalmunkat és a tájainkat, hanem ezen keresztül, önzetlenül, csakis önzetlenül, az egész világot is képesek leszünk meggyógyítani!  A témában korábban megjelent eddigi legátfogóbb cikkem, (MTVSZ.blog.hu / Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz) mind természetvédelmi-, tájökológiai-, fenntarthatósági-, és agrárpolitikai vonzatai miatt, főleg Kishantos okán, bátran ajánlom. Áldás!

Mennyire látjuk a múltunkat – Az alföldi táj 200 évvel ezelőtt
Előadó: Molnár Zsolt, tájökológus
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Tanácskozó Közösségi Sátor

Élet, tér, vidék – a feltámadás alapjaihoz
Előadó: Balogh Péter, gazdálkodó geográfus (Az előadó honlapja: emberestisza.blogspot.hu)
2013. augusztus 18. (vasárnap), Apajpuszta (Magyarok Országos Gyűlése), Jövőkép sátor

Új térkép a globális erdőirtásról - Greenfo.hu

pannon sárkány.jpgAz erdőirtás és -telepítés mértékét ábrázoló új, nagy felbontású globális térképet hoztak létre kutatók a Google Earth segítségével. Az interaktív online eszköz bárkinek elérhető és figyelemre méltó felbontással – 30 méter – nagyítható. A térkép a 2000 és 2012 közötti tartományban mutatja meg a világ erdőtakaróját a Landsat-7 műhold 650 ezer felvétele alapján. Ez időszakban a Föld összességében Mongólia területének megfelelő méretű erdőtakarót veszített el.

Tanulmányuk a műholdas felvételek alapján számos kulcsfontosságú eredményt közöl az erdőtakarók változásáról 2000 és 2012 között. Eme időszakban a Föld 2,3 millió négyzetkilométernyi erdőséget veszített el az erdőirtás, tüzek, betegségek és viharok miatt. Eközben 800 ezer négyzetkilométernyi új erdőre is szert tett, így összességében a nettó veszteség 1,5 millió négyzetkilométer.

Régen Magyarország ⅔-át erdők borították, ma az erdősültség 20-21%-os, ebből a természetközeli erdő csupán 6-7%. Teljesen természetes állapotú (ős)erdő nincsen, és problémát okoz a telepített erdők nagy aránya. De elmondható, hogy az erdőterületek folyamatosan növekednek hazánkban. A térképet évente frissítik majd, és fel lehet használni az erdőkezelési programok hatékonyságának kiértékelésére. Ezenkívül segítheti a környezetvédő szervezeteket az erdőirtás hatásainak – beleértve a biodiverzitást érintő veszélyeket, a széntárolást és a klímaváltozást - nyomon követésében.

1479550_282869751838281_1639623495_n.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium humánökológia molnár zsolt kishantos kishantosi vidékfejlesztési központ tájgazdálkodás tájkmélő agrikultúra hagyományos ökológiai tudás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

Pacsker         2013.11.26.

s640x480.jpg"Feltűnően keveset hallunk arról a minket és szuverenitásunkat is nagymértékben érintő világgazdasági megállapodásról, amit sok szakértő a létező eddigi legnagyobb kereskedelmi egyezménynek nevez. Már több mint egy éve folynak a tárgyalások az EU és USA közötti szabadkereskedelmi megállapodásról, mely gyakorlatilag egy egységes szabadpiaci egységgé tenné a világ két legnagyobb gazdaságát. Az egyezmény viszont számos veszélyt is magában rejt, könnyen lehet, hogy az egyezményt követően kötelező lesz a GMO-kat és az évek óta betiltott rákkeltő vegyszereket beengednünk Magyarországra." - írja Simon Gergely, a Greenpeace regionális szakértője

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/img158_1.jpg

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A készülő nemzeti biodiverzitás stratégiához benyújtott Magyar Természetvédők Szövetsége véleményében így fogalmazott:

"Felhívjuk továbbá a figyelmet az Európai Unió és az Egyesült Államok között az idei évben megindult szabadkereskedelmi tárgyalásokra (...), amely az egyik legnagyobb veszély, ami a biodiverzitással kapcsolatos eddigi erőfeszítéseinkre leselkedik! A készülő szabadkereskedelmi megállapodás veszélybe sodorhat minden olyan vívmányt, amelyet az elmúlt évtizedek során a környezet- és természetvédelem során elértünk. Különösen hazánk Alaptörvényben is rögzített génmódosítás-mentességére jelent nagy veszélyt ez a megállapodás. Ezért mindent meg kell tenni, hogy e megállapodás létrejöttét megakadályozzuk. Ebben jelentős szerepe kell vállalnia a VM mellett az NGM-nek és a KüM-nek is."

EU_dees.jpgEhhez kapcsolódóan ajánljuk George Monbiot cikkét a Guardianből:

This transatlantic trade deal is a full-frontal assault on democracy

Brussels has kept quiet about a treaty that would let rapacious companies
subvert our laws, rights and national sovereignty

         szólj hozzá

Címkék: politika európai eu világgazdaság európai unió globalizáció gmo mezőgazdaság természetvédelem kapitalizmus génmódosítás új világrend illuminati földtörvény fenntarthatóság agrárium gazdasági világválság agrárpolitika monsanto humánökológia ökológiai politika gmo lobbi ökológiai válság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Táj-tudat-tágító ökológiai programajánló

matetu         2013.11.16.

http://tajesember.hu/wp-content/uploads/2012/05/logo.jpgÉrdeklődési és kapcsolati köreinkbe tartozó kurzusra és szemináriumra hívjuk fel a megtisztelő figyelmeteket! November végén Keszthelyen lesz esedékes egy Georgikonos tömbösített képzés, ahol Molnár Zsolt a tájtörténet és hagyományos ökológiai tudás mentén fog előadni, decemberben pedig etnoökológiai szeminárium kerül megrendezésre szintén Molnár Zsolt szervezésében, amikor is egy különleges ember, Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk!

Hagyományos ökológiai tudás

A kurzus célja a hagyományos ökológiai tudás létrejöttének, ill. eredeti és mai felhasználási lehetőségeinek megismerése, a téma elméleti és módszertani alapjainak bemutatása, a gyűjtéséhez, értelmezéséhez és használatához kapcsolódó kompetenciák elsajátítása.

Ezalatt értve a növényfajokhoz-, élőhelyekhez, tájváltozáshoz-, tájtörténethez kapcsolódó hagyományos ökológiai tudást; a generációk közti tudásátadás hagyományos és modern módjait, a hagyományos ökológiai tudás szerepét a természetvédelemben és a környezeti nevelésben, ezek oktatási és társadalmi következményeit, a tudás erózióját és védelmét, nemzetközi programokat, szervezeteket és egyezményeket. Szó lesz a hagyományos ökológiai tudás szerepéről az erőforrás-gazdálkodásban, az „őslakosok" jogairól, a tudásmegőrzés és -használat sikereiről és kudarcairól a világban (elsősorban kanadai példákkal).

GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)

Hagyományos Ökológiai Tudás - tantárgyleírás dokumentum
Hagyományos ökológiai tudás - tantárgyhoz szükséges előzetes beadandó tematikája

Kötelező illetve ajánlott irodalom:
+++ Babai D., Molnár Zs. (2009): Népi növényzetismeret Gyimesben II.: termőhely- és élőhelyismeret. Botanikai Közlemények 96: 145-173.
+++ Berkes, F., Colding, J., and Folke, C. (2000). Rediscovery of Traditional Ecological Knowledge as Adaptive Management. Ecological Applications 10: 1251-1262. (magyarra fordítja Gellény Krisztina, 2013)
+++ Molnár Zs. (2011): Hortobágyi pásztorok hagyományos ökológiai tudása a legeltetésről, kaszálásról és ennek természetvédelmi vonatkozásai. Természetvédelmi Közlemények 17: 12-30.

V. Etnoökológiai szeminárium (dec. 8-9.) - Meghívó

Ezúttal is egy különleges embert sikerült meghívnunk. Paul Nadasdy, a magyar Nádasdy család külföldre szakadt, etnobiológiával és (jó értelemben vett) politikai ökológiával foglalkozó sarja, egyetemi professzor jön hozzánk. Arra kérték a szervezők, hogy arról tartson nekünk előadásokat, hogy az állam hogyan hat intézkedéseivel, akár jó szándékú szabályzásaival a hagyományos táj és ember viszonyra, hogyan torzítja a fenntarthatóbb tájhasználatot eredményező hagyományos tájszemléletet, hagyományos ökológiai tudást. A kérdés nem csak Kanadában időszerű.

Az európai és a hazai természetvédelem egyik kulcskérdése, hogy hogyan viszonyulunk a tájban élőkhöz, a gazdálkodókhoz. Tudatában vagyunk-e annak, hogy természetvédelmi kezelési tevékenységünk milyen hatással van a tájban élők gondolkodásmódjára, motivációira, még meglévő hagyományos ökológiai tudására? A kérdést Nyugat-Európában már intenzíven kutatják olyan gazdák között, akik már alig rendelkeznek hagyományos ökológiai tudással. Az utóbbi években hazánkban is indultak ilyen célzatú kutatások, ezeket is segítheti majd a szeminárium. A szeminárium egyrészt elméleti és módszertani kérdéseket fog feszegetni, másrészt zömmel kanadai példákon mutatja be a fenti kérdéskört. A szeminárium nyelve az angol!

Botanikusok, zoológusok, ökológusok, hivatásos és civil természetvédők, néprajzosok, antropológusok, tanárok, ökológiai közgazdászok és más, tájjal és emberrel foglalkozók jelentkezését várjuk!

Seminar on the Culture and Politics of Ecological Management - Vth ethnoecological seminar in Vácrátót - 8-9 December 2013 ~~ MTA Centre for Ecological Research, Vácrátót, Hungary

Jelentkezési határidő: 2013. november 15.
GreenR olvasóknak (írjátok meg, hogy innen értesültetek) a jelentkezési határidő meghosszabbítva! :)
Jelentkezés módja: név, intézmény, telefon, email, érdeklődési terület (tudományág, téma)
Vácrátóti és Vácrátót közeli szállás keresésében kérek segítséget: igen nem

         szólj hozzá

Címkék: természetvédelem humánökológia molnár zsolt ethnoecology Vth ethnoecological seminar hagyományos ökológiai tudás etnoökológia paul nadasdy

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Malomra fel, magyar!

Pacsker         2013.10.06.

http://www.festomuvesz.hu/kincses/kepek/2007_03_18/120.%20Vizimalom%20a%20tavon,%20akrill%2050x70%20cm%20vaszon.jpg"-A nagy malom, a nagy malom, ö, a nagy malom, ö, nem tud ÉLŐ lisztet előállítani..."
"- Ja..."

Rodics Katalin: "Én természetvédő vagyok, de rá kellett jönnöm arra, hogy nem tudunk természetet védeni, ha nem hozzuk helyre a mezőgazdaságot! Kész. Ennyi!"

Automata, felültöltős, nem vízkövesedő, környezetbarát, esetleg hamulúgos: mosógép

Fa-fűrészház malom a XII. századból

Az esztergomi reneszánsz vízgép
(és a "sátánista magyarok" az idegenszívű krónikás szerint... :D)

         szólj hozzá

Címkék: videó tudomány kenyér természetvédelem malom liszt fenntarthatóság agrárium vízenergia malomipar vízgép

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ahol a "zöldenergia" pusztítja a tájat: Erdély

Pacsker         2013.08.12.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041780&t=1376319176623

"A víz szalad, a cső marad. Csak a cső marad!"

Erdélyi közmondás - 2013

A manna.ro hírportálról származó, Egyed Ufó Zoltán által készített fotóriportot úgy gondoljuk, hogy mindenképp érdemes ezen a blogon is másodközölésként megjeleníteni. Ha valaha, bárki, bárhol "zöldenergiának" mer hívni olyan beavatkozást, amit az adott tájjal nincs összhangban, sőt pusztítja az ökolokális értékeket és a biodiverzitást, akkor az nemcsak, hogy nem "zöld" de még a "fekete" energiánál is feketébb!

Erdélyben, Csinódhoz közel található Úz-völgye (honlap)(magyar térkép, hogy ne a román google maps-et böngészd!), ahol az ősi úzok nép telepedett le.

Nézzük is, milyen életlehetőségeket rejt magában ez a csodás természeti táj! Önellátás, békesség, permakultúra... (link a videóban is említett Alpokban lévő permakultúrás kerthez)

Bemutatom Lénárd Andrást, ő a környékünkbéli mikrohidrocsentrála-biznisz nagyasszonya, ő építtette a szentegyházi, az Úz-völgyi és a vargyasi erőműveket, nála fut össze minden szál itt a környéken, ha „zöld” energiáról van szó. Büszke arra, hogy helyi vállalkozó, de újságíró kollégák szerint a tengeren túl lett belőle pénzes csávó, és egyesek azt is tudni vélik, hogy viselt dolgai miatt kiutasították az Államokból. Itthon már úriemberként indult a pályája, fehér ruhája a lelki tisztaságát bizonyítja, politikusainkkal szorosra feszített barátsága pedig azt sejteti, hogy a közösségért él, megmaradásunkért és javunkért (akarom mondani javaink megszerzéséért) küzd. Ezzel lehet kapcsolatos az is, hogy beszállt a ződ bizonylatok körforgásába, mely körforgás úgy működik, hogy a mi villanyszámlánk folyamatosan nő, András autójának mérete és ára pedig ezzel arányosan képes alakulni. Ha akar. - írja Egyed Ufó Zoltán "A víz szalad, a cső marad. Csak a cső marad!" című képriportjában.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1038556&t=1376241694594

András készült: cége történetét magyarázza. A cégben két fél társult, a Református Egyház és ő, Lénárd András. Senki másnak nincs része benne, alaptalanok azok a pletykák, akik külföldi vagy itteni üzletemberek és politikusok érdekeltségéről beszélnek. Csak a Református Egyház és ő, és a Református Egyház és a Református Egyház, de ne feledkezzünk meg a Református Egyházról sem. Megdől a „Református Egyház” percenkénti kimondásának világrekordja, annyiszor halljuk ezt. Kató Béla ha csuklik most, az azért van, mert András határozottan kijelenti, a Református Egyház jelenléte garantálja, hogy itt van egy közösségi érdek. Legalább ötször megkérdezzük tőle, hogy mekkora a Református Egyház aránya, és mekkora az övé, de mindig kitérő választ ad. Mikor már hatodjára kérjük a pontos százalékokat, válasza rövid: kérjük ki a cégadatokat, és nézzük meg! Tanácsára megnéztük a cégadatokat. A H2O ENERGY SRL cégben 90 százalékkal van jelen a budapesti bejegyzésű HYDROENERGY ZRT magyarországi cég, Lénárd András képviselővel, és 10 százalékkal a Református Egyház Nyugdíjpénztára, Kató Béla nevével fémjelezve. Szóval tényleg benne van a helyi érdek is és a közösségi érdek is. Annyit halljuk a Református Egyházat, hogy egy adott pillanatban az egyik helybéli megkérdi Andrástól: „Ön pap?”

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1038576&t=1376315894316

A völgy állandó és időszakos lakói féltik a vizüket. Úgy érzik, nekik is legalább ugyanannyi joguk van a vízhez, mint annak a nagyrészt külföldi érdekeltségű cégnek, mely profitszerzés céljából most el akarja apasztani a patakjukat. Félelmük jogos, hisz a vállalkozó által a földbe ásott szállítócső kapacitása meghaladja a patak átlagos vízhozamát. Egy kellemes, élettel teli völgy seperc alatt száraz patakmederré válhat, melybe a víz csak látogatóba jön. András azt állítja, hogy ilyenkor nyáron nem vesznek el vizet a patakból. Tegnap jártunk az ő szentegyházi vízerőművénél, és az keményen dolgozott. Pedig nyár van. A képen a vízbefogó látható, és a nyilak segítségével nagyon tisztán látszik, hogy az erőmű csövébe közel tízszer annyi víz folyik, mint amennyi marad a mederben.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1038580&t=1376315962415

Ausztriában 5000 ilyen vízierőmű van, és ugye nem az jut eszünkbe Ausztriáról, hogy tönkretették a környezetüket, mondja el legalább tízedszer ma András. Tényleg nem az jut eszünkbe, igaza van. De az sem jut eszünkbe Ausztriáról, hogy korrupt politikusaik vannak, az sem jut eszünkbe, hogy vállalkozóik úgy hazudoznak, mint a mi fehérruhásaink, az sem jut eszünkbe, hogy egy osztrák megyei tanács lazán engedélyt adna egy félig törvénytelen építkezésnek, hogy szétszedjen egy megyei utat kilométereken keresztül azért, mert a helyi közösség nem engedi meg, hogy a nekik ártó építkezés átvonuljon az udvarukon. András szeretné, ha az ausztriai sízésünk jutna eszünkbe az éppen épülő erőműről, nem pedig az alig pár kilométerre lévő szentegyházi vízierőmű, a vele járó háborús hangulat a Madarasi Hargitára vezető út mentén, a kiapasztott patak és a többiek. De 5000 ilyen vízierőmű van Ausztriában, értik? Ez egy olyan érv, amit bármikor el lehet ismételni, és hatásos. A Református Egyház mellett vajon az osztrákok is ismételten garanciát vállalnának Andrásért és legújabb vízierőművéért?

Üdvözöljük kedves olvasóinkat az Úz völgyében. Régen gyönyörű volt, mint a kép felső részén látható, most már főleg úgy néz ki, mint a kép alján. Átalakulásának okát megtudhatják, ha a jobb felső sarokban található, jobbra mutató nyílra kattintanak. - folytatja Egyed Ufó Zoltán a legújabb Úz völgye: Lénárd hazudik, Kató garantál című képriportjában.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041736&t=1376171597860

A völgyön végigvonuló romboláshullám oka a zöldenergia. Nálunk, Romániában csak a neve zöld. Na meg a csöve. A csövet szimbolikusan festették a dollár színére, mert a pénzről szól az egész. Szétzúznak egy egész völgyet, tönkreteszik az élővilágát, megtöltik ronda csövekkel és betonokkal, majd az egészre benyújtják a számlát, melyet nekünk, kis embereknek kell kifizetnünk. Akarjuk, nem akarjuk, nincs más választásunk, törvények köteleznek erre. A törvényeket természetesen úgy hozták politikusaink, hogy nekik kedvezzenek, és a barátaiknak. Hogy mégse tűnjön fel nekünk oly nagyon a csalás, elnevezik az egészet zöldnek. Miért ne lehetne ezt a természetrombolást zöldnek nevezni, ha például egy háborút lehet szentnek?

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041740&t=1376316485196

A második hazugság, amiből bőven kaptunk, úgy szól, hogy az építkezés után semmi nyoma nem marad a csőlefektetésnek, nem rondítja a tájat. Ez az „ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” duma minden vízierőmű-építő ajkán ott csüng évekig. De csak a szöveg szép, a valóság teljesen más, sokkal inkább érdekli a befektetőt a profit, mint a táj érintetlensége, és erre a legjobb példa környékünkön Lénárd. Minden egyes vízierőmű-próbálkozása egy természeti katasztrófa.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041752&t=1376319086072

A harmadik hatalmas hazugság az, hogy annyi vizet hagynak a patakban, amennyire az élővilágnak szüksége van. Hivatkoznak itt ezekre a hallépcsőkre, melyek állítólag Ausztriában működnek. Azt ellenben elfeledik említeni, hogy Ausztriában nem ennyi vizet hagynak a hallépcsőn, illetve a mederben. Én nem értek a halakhoz, ezért tegyük fel, elhiszem, hogy ezen a hallépcsőn, ennyi vízzel képes egy pisztráng felúszni. De hogy jut el a hallépcsőig, könyörgöm? Kőről kőre ugrálva? Mert annyi víz nem csordogál a kövek között a mederben, hogy abban úszhasson. Látszik a képen tisztán. A környezetvédelmisek vagy balfaszok, vagy korruptak, vagy nem érdekli őket. Szerintük minden rendben van, mert minden törvényes.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041756&t=1376319362221

Az Úz-völgyi halakat a "hallépcső" hidegen hagyja. Ha egyáltalán vannak még halak a meleg pocsolyasorrá változtatott hegyi patakban, miután hónapokig kellett volna kitartsanak a sárlében, mely a meder folyamatos kotrásával együtt járt. Ami most történt az Úz völgyében, az visszafordíthatatlan. Hegyi patakjaink történetében voltak még olyan pillanatok, amikor energiatermelésre fogták be őket. Régen malomárkokat választottak le róluk. Aztán a kommunizmusban megteltek a hegyek gyűjtőtavakkal. Nem egy környezetkímélő dolog, de akárhogy nézzük, úgy a malomárokban, mint a gyűjtőtóban élet van. A csőben vajon mennyi élet lesz?

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041844&t=1376320193050

Morze-jelek az utókornak, bucka-cső-bucka-cső-bucka, így vonul végig az „ahogy kaptuk, úgy hagyjuk” vezeték a völgyön. Körülötte a rét fel van túrva, árkok vannak rajta ásva végig, mintha lecsapolták volna.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041764&t=1376319417438

A kőről kőre szökellő hegyi patakot hatalmas mérnöki tudás és hihetetlen mennyiségű gépi munka segítségével sikerült poshadt állóvízzé szelídíteni.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041772&t=1376319165092

A völgyben szétszórva csőmaradványok virítanak, helyenként a patakmederben, egyenként, máshol pedig az út szélén, csoportosan, turistacsalogatónak. Ugyancsak turistacsalogatónak szánták ezeket az építőanyagmaradványokat, melyek az egész völgyben szétszórva enyhítik picit a táj vad szépségét, nehogy túl vad legyen az ide látogató tápos turistáknak. Lénárd szerint Ausztriában 5000 vízierőmű van, és mégsem az jut eszünkbe róla, hogy széttúrt völgyeik lennének teli csőmaradványokkal és otthagyott építőanyag-kupacokkal. Lénárd szerint kirándulni megyünk Ausztriába, gyönyörködni a tájban, turistaként.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041784&t=1376319179942

A megyei tanács a völgy feltúrása közben is a túrizmuson gondolkodott, ezért hamarosan beindítja a csőturizmus programját, a világon elsőként. Rendelésre íratnak majd egy legendát, mely a sárkánykígyó végeérhetetlen farkáról fog szólni.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041788&t=1376319735876

- Apa, honnan van itt az a sok kő?
- A patak hozta őket, fiam.
- S hol van most a patak?
- Elment újabb kövekért.
Székelyesebb válasz:
- Elment a csába(csőbe), fiam.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041808&t=1376319767940

Homoródfürdő lakossága továbbra sem óhajtja a vízierőművet. Lénárd hazudhat nekik, amit csak akar, az Úz-völgyi és a vargyasi példák elég tisztán mutatják, mily mértékű rombolással jár alig néhány ember meggazdagodási vágya. Ha egy osztrák építkezne, osztrákok működtetnék osztrák törvények alapján, és osztrák természetvédelmi hatóság ellenőrizné az egészet, akkor talán könnyebben belemennének a helybéliek. De így, hogy hazugok építkeznek törvénytelenül, más hazugok és tolvajok engedélyével és ellenőrzésével, abból sok jó nem származhat. Az építkezés tovább folyik, legutóbb mikor ott jártam, egy markológép túrta a patakmedret, kilométereken hömpölygött a sűrű sárlé. Habár közterületen fotóztam, a munkálat vezetője a szemem láttára beszélte meg a gépkezelővel, hogy két hatalmas követ emeljen fel, és dobjon felém, hogy megijesszen. Csakis viccként. Lénárd azt hazudta Homoródfürdőn, a helybéliek azért félnek a beruházástól, mert nem tudják, milyen lesz. Az igazság az, hogy azért félnek tőle, mert nagyon is jól tudják, hogy milyen lesz. Az ügyre még visszatérünk, minden bizonnyal.

http://manna.ro/image/journal/article/image_gallery?img_id=1041848&t=1376320223848

         5 hozzászólás

Címkék: politika videó erdély természetvédelem patak fenntarthatóság vízierőmű zöldrefestés egyed ufó zoltán manna.ro hargita megye úz-völgye lénárd andrás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Akadályozd meg a budapesti bős-nagymarost!

Pacsker         2013.07.08.

Bréking! Elértük a Környezetvédelmi Felügyelőséget, amely megerősítette a hírt: MA NEM LESZ KÖZMEGHALLGATÁS. Viszont az MFR-ben aktív civil szervezetek képviselői, aktivistái közül páran a meghirdetett időpontban odamennek az Óbudai Kulturális Központ elé, hogy akik nem értesülnek erről, azokat tájékoztassa, illetve elbeszélgessen az érdeklődőkkel a hogyan továbbról. Ezért aki úgy érzi, a lehetetlen időpont dacára is ott tudna lenni, azt az MRF képviselői szívesen látják!

Miért marad el a mai meghallgatás? A mobilgátat tervező Erbo-plan hétfőn az engedélyezési eljárás megszüntetését kérte.

Miért? Mert ez a terv ebben a formában megbukott, nem egyeztethető össze a környezetvédelmi feltételekkel, új eljárásra van szükség. Kis lépés ez egy civil csoportnak, de hatalmas koporsószeg a táji értékeket negligáló tervnek.

Mi fog történni? Újra a fővárosi képviselő testület elé kerül az ügy, várhatóan kis nyomvonal módosítás várható, tehát a part egészét tekintve a veszély nem múlt el, csak elnapolódott. Ezután új környezetvédelmi eljárás fog indulni.

Miért nem értesítették erről időben az érintetteket? Kiküldték postán a levelet, ami még nem érkezett meg. Malőr.

Miért nincs erről semmiféle infó a felügyelőség honlapján? Nem tudjuk.

Forrás - Maradjanak a fák a Rómain facebook

Ez partérdek!

bos-nagymaros.jpg

S.O.S.! Feltöltik a Római partot. A fákat kivágják, a fövenyes partot kikövezik, betonfal, töltés és a töltés tetején húzódó szervizút vágja el a folyótól a part élővilágát.

BOCS, DE MI VAGYUNK A PART ÉLŐVILÁGA,
akik sportolni, levegőzni, szórakozni jártunk a Duna  partjára, amíg volt neki.

Ez az utolsó partszakasz a városban, amely őrzi természetközeli állapotát. Ne hagyd elpusztulni!

A parti mobilgát szűkítené az árteret, növelné az árvizek szintjét, megépítése ellenkezik az EU Víz Keretirányelvvel. Egyedül az ártérre épült, oda nem illő ingatlanokat védi. Az elsőrendű árvízi védvonal továbbra is a Nánási út - Királyok útja maradna. Tehát néhány ingatlanspekuláns és szállodatulajdonos kedvéért teszik tönkre Budapest egyik legszeretetreméltóbb részét.

Környezeti katasztrófa = sok kis lelkiismeretlen beavatkozás

Gyere el július 10-én, szerdán 2-kor a terv környezetvédelmi hatástanulmányának elfogadását megelőző KÖZMEGHALLGATÁSRA, az Óbudai Kulturális Központ Színháztermébe: San Marco u.81.

Gátat a gátaknak! Akadályozd meg a budapesti bős-nagymarost!

vízlépcsőt és demokráciát.jpg

         szólj hozzá

Címkék: budapest természetvédelem római part bős nagymaros természetkárosítás eu vki

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

“A magyarok segítségével akarjuk tönkretenni Székelyföldet…” JELENTÉS az erdőirtásokról Hargita megyében

Pacsker         2013.06.30.

http://www.lamsza.com/wp-content/uploads/2013/02/szekely_zaszlo.jpgAz önzõ profitéhség Székelyföldön is "fejlett gazdaságot", "jólétet" akar. Íme, egy törekvése, amely Ausztriából indul ki úgy, hogy ne az osztrák erdők lássák kárát, hanem a székelyekéi.... Ennyit Ausztria összes "öko-zöld-fenntartható" eszméjéről, reklámjáról, logójáról... Az Erdély pusztításával lenne "környezettudatos" Ausztria - Székelyföld erdői végveszélyben című - nagy népszerűséget elért, rengeteg megosztást kapott posztunk folytatása következik. A Fenntartható Segesvár Egyesület most júniusban fejezte be a Hargita megyei illegális fakitermelést feltáró kutatását, és jelentette meg az alábbiak szerint elérhető 80 oldalas tanulmányt, és ennek NÉGY NYELVEN KÖZZÉTETT SAJTÓKÖZLEMÉNYÉT: "Famaffia Székelyföldön" Segesvár, június 26. 2013

Mindnyájatoknak, akiknek van erdélyi, székelyföldi magyar vagy román ismerőse. Kérlek küldjétek el nekik a linket és biztassátok őket írják alá bátran. Közös összefogással talán sikerül jó irányba terelni az ügyet. 

Otthon sajnos, mély, fásult, közönyös, félelmekkel teli álomban alszik a magyarok és románok többsége, kevésbé bízva a civil összefogás eredményeiben. A Zöldek által megfogalmazott petíció aláíróinak kb. 1/3-a helybéli lakós, az elején ahogy  a sajtóban megfogalmazták pusztába kiáltott szó volt. Azóta, egyre több fiatal aktvitása, személyes ösztönzése alapján egyre több helyi és román kezdi aláírni, és még mindig kevés.

A Scweighofer is csak a saját korrupt magyar és román politikusaink, hivatalnokaink proaktív, rövidlátó és önérdekeket szolgáló csőgondolkodásának és tetteinek köszönhetően jött be Háromszékre. Pontosan egy RMDSZ-es, 34 éves szenátor által eladott 67,6 hektárra fog épülni, aki a korrupció gyanúja miatt most már lemondott a szenátori mandátumáról. A cégnek egy hasonló méretű fafeldolgozója van Szászsebesen (a környező erdőkben végrehajtottak jó néhány tarvágást), ezen kívül még 4 kisebb. A cég 2003 óta már többször kapott büntetést illegálisan felvásárolt fa miatt is, annak ellenére, hogy folyamatosan azzal kampányolnak, hogy csak "fehér" fát dolgoznak fel.  

Így dolgozik Schweighofer Romániában! Ez vár mostan ránk is?

Ami az évi 800.000 köbméter fakitermelés  (évi 1600 ha erdőből kellene ezt megvalósítsák törvényesen) mellett nagyon rossz: A felépülő teleptől 2,5 km-re van a Rétyí Nyír terület, a Fekete Ügy folyó, és kb 3,5 km hatósugárban a Bodok-Barót hegység. Ezek mind Natura 2000-es területek. Továbbá számos Natura 2000-es területet érint a fakitermelés révén, amelyek a Keleti Kárpátokban vannak. Ilyen a Bálványos, Szent Anna Tó környéke a Csomád hegységben stb.

A térségben amúgy nagyon nagy a famaffia, különböző rangú tisztviselők politikusok által. Ezért a feljelentések a legtöbbször nem a tolvajokat, hanem magát a feljelentőt veszélyeztetik. A Fenntartható Segesvár Egyesület most júniusban fejezte be a Hargita megyei illegális fakitermelést feltáró kutatását, és jelentette meg az alábbi linken elérhető 80 oldalas tanulmányt, és ennek sajtóközleményét. http://www.elore.ro/a-magyarok-segitsegevel-akarjuk-tonkretenni-szekelyfoldet-jelentes-az-erdoirtasokrol-hargita-megyeben/

A kérésük, hogy minél szélesebb körben terjesszük ezt a jelentést. Ha valakinek van lehetősége cikket írni róla, megjelentetni a sajtóban, médiában bárhol, akkor kérdésekért bővebb infóért nyugodtan vegye fel a kapcsolatot Hans Hedrich-el, az Egyesület elnökével, magyarul, németül és angolul egyaránt beszél.

ch3huh23.jpg

NÉGY NYELVEN KÖZZÉTETT SAJTÓKÖZLEMÉNY "Famaffia Székelyföldön" Segesvár, június 26. 2013 - A Székelyföldi Erdőkért - Facebook oldal
http://www.neuerweg.ro/wp-content/uploads/2013/06/raport-mafia-lemnului-harghita-2013.pdf

“A magyarok segítségével akarjuk tönkretenni Székelyföldet...”
JELENTÉS
a törvénytelen tulajdonvisszaszolgáltatásokról és erdőírtásokról Hargita megye négy településén (Kászonaltíz, Szentegyháza, Csíkrákos, Gyergyóalfalu, Maroshévíz)

"Wir wollen das Szeklerland zerstoeren – mit Hilfe der Ungarn..."
BERICHT
ueber illegale Restitutionspraktiken enteigneter Waelder sowie den organisierten Waldraub in den Ortschaften Plaiesii de Jos/Kaszonaltiz, Vlahita/Szentegyhaza, Racu/Csikrakos, Joseni/Gyergyoalfalu, Toplita/Marosheviz im Kreises Harghita in Siebenbuergen/Rumaenien, mit Betonung der Rolle der Behoerden und einiger Beamter

”We want to destroy Szekelyland – with the help of the Hungarians...”
REPORT
about illegal land restitution practices and illegal forestry in the villages of Plaiesii de Jos/Kaszonaltiz, Vlahita/Szentegyhaza, Racu/Csikrakos, Joseni/Gyergyoalfalu, Toplita/Marosheviz in Harghita county, Transylvania/Romania – with a focus on the role of state authorities and some public servants

”Vrem sa distrugem Tinutul Secuiesc – cu ajutorul ungurilor...”
RAPORT
privind probleme legate de improprietariri si exploatari forestiere ilegale, in unele localitati din judetul Harghita (Plaiesii de Jos, Vlahita, Racu, Joseni, Toplita), cu accent pe rolul autoritatilor statului si a unor functionari publici

2012 augusztusa és 2013 júniusa között egy természetvédelmi-újságírói projekt keretében számos törvénytelenség esetét vizsgáltunk ki a tulajdon-visszaszolgáltatás és a törvénytelen erdőkitermelés területén Hargita megye 4 körzetében.

Vizsgálataink igazolják más újságírók és különböző állami kivizsgáló szerveknek az utóbbi időben végzett hasonló kivizsgálásainak eredményeit, egyes, – minden szinten tevékenykedő köztisztviselőknek,- s rajtuk keresztül az intézményeknek különböző szinteken és módozatokban való implikálódását a törvénytelen erdőkitermelésekben, illetve a törvénytelenségeket végrehajtó tettesek védelmében. Ezek a következő intézményeket jelképezik: Községi tanács, Polgármesteri hivatal, Megyei Tanács, Országos Erdőgazdálkodási Hivatal (Romsilva), Prefektúra intézménye, Rendőrség, DGIPI, Ügyészség, Korrupciót kivizsgáló ügyészség (DNA), Bíróságok, pénzügyi ellenőrző szervek (ANAF), politikai pártok, Parlament, Kormány.

Kivizsgálásaink eredetiségét jelzi, hogy rábukkantunk két kulcsszemélyiségre, akik évek óta a törvénytelenségeket elkövetőket védelmezik. Egyik közülük Hargita megye jelenlegi rendőrparancsnoka Moldovan Radu-Sandu, aki 1989 előtt a csíkszeredai milícián verőlegény volt. A másik személy Mircea Dusa, aki 1989 előtt a maroshévízi (Toplita) pártnál volt pártaktivista, a változások után polgármesterként, 2000 és 2004 között prefektusként, 2004 decemberétől pedig parlamenti képviselőként tevékenykedett, jelenleg Románia hadügyminisztere.

Radu-Sandu Moldovant 2004-ben Mircea Dusa segítségével Hargita megye rendőrparancsnokává nevezték ki, aki cserében tolerálta a volt prefektushoz közelálló cégek törvénytelen erdőkitermeléseit. Így például a feltételezések szerint, csak 2006-2007-ben a Paraul Brici (Ostor pataknál Maroshévíztől délnyugatra) végzett törvénytelen erdőkitermelések 4 millió euró értékű jövedelmét, 2008 végén a szociáldemokrata párt, és természetesen Mircea Dusa választási kampányára használhatták fel. A törvénytelenségek elnézéséért köszönetképpen Mircea Dusa mint belügyminiszter, tábornoki rangra emelte 2012-ben a csíkszeredai rendőrparancsnokot.

2004 és 2010 között Moldovan bűnügyi feljelentésekkel és perekkel zaklatta Cadar Florin maroshévízi rendőrt, akinek a famaffia feltárásában tanúsított magatartása igen kényelmetlen volt a törvénytelenkedők számára. Moldovánnak meghatározó szerepe volt az említett rendőrnek egy év és három hónapra való elítélésében.

A jelentés kritikai megjegyzéseket tesz a következő személyek magatartására vonatkozóan:
– Melles Elődnek, a Gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal volt vezetőjének a tevékenysége (törvénytelen birtokba helyezések, törvénytelen erdőirtások és egyes munkatársak megfenyegetése)
– Cătălin Mutică-nak a Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság igazgatójának a hozzáállása a falopások védelmezéséhez, a halált is okozó törvénytelen vadgazdálkodáshoz többek között 2013-ban is.
– Constantin Strujan Hargita megye volt prefektusa: adócsalás, egy behozatali termékekkel foglalkozó cég tönkretétele, a megállapított kár kb. 3,2 millió RON.
– Valer Dorneanu 2000-2004 között a Képviselőház elnöke, 2005-2006 között a Visszaéléseket, Korrupciót és Kéréseket Kivizsgáló Parlamenti Bizottság elnöke, 2007-2008-ben a Képviselőház alelnöke, 2012-ben a Nép Ügyvédje, 2013-ban Alkotmánybíró: a famaffiával kapcsolatos dossziék egy részének eltüntetése a Képviselőházból, Mircea Dusahoz közel álló cégek törvénytelen privatizációjának a támogatása. Majeczki Izabella, a Gyergyószentmiklósi Bírósághoz tartozó Ügyészség főügyésze sorozatban mentette fel a törvényesség áthágásával Melles Elődöt, Pál Árpád és Nagy István volt képviselőket, Mircea Dusát és másokat.

http://marosvasarhelyi.info/wp-content/uploads/2011/09/szekelyfold_cimer.jpgEzeknek az összetett és régóta tartó gazdasági és közigazgatási szempontból is káros tevékenységsorozatnak nemcsak a környezetre van káros hatása, hanem hátrányosan befolyásolja a jogállamiságot, a helyi közösségek sorsát és a társadalmi élet egészét Romániában.
Megoldásképpen javasoljuk a törvényesség megkövetelését és betartását a hatóságok képviselői által, anélkül hogy figyelembe vennék a törvénytelenségeket elkövetők társadalmi és politikai státuszát.

Asociatia Neuer Weg Egyesulet
Pta. Republicii nr. 16, 505200 Fagaras
Tel. 0752-616128 / 0747-356810
hanshedrich@gmx.de
www.neuerweg.ro

Asociatia Sighisoara Durabila
Fenntarthato Segesvar Egyesulet
str. Caraiman nr. 1, 545400 Sighisoara
Tel. 0752-616128 / 0747-356810
www.sighisoaradurabila.wordpress.com
sighisoara_info@yahoo.com

150140_462726200466700_235147135_n.jpg

964563_490907914315195_1312275349_o.jpg

462579_478526902219963_1195493450_o.jpg

980346_487262391346414_1934855111_o.jpg

         szólj hozzá

Címkék: maffia ausztria természetvédelem székelyföld erdőgazdálkodás faipar réty Románia fafeldolgozás Erdély Holzindustrie Schweighofer famaffia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Erdély pusztításával lenne "környezettudatos" Ausztria - Székelyföld erdői végveszélyben

Pacsker         2013.06.12.

http://www.alternativenergia.hu/wp-content/uploads/2013/05/1365567609_4903.jpgUgye az köztudott, hogy Ausztria a környezetvédelem felkent élharcosa, ahol az erdők és a hegyek ökológiai, gazdasági, turisztikai és minden más megfontolás okán, gyakorlatilag sérthetetlenek. Viszont osztrák cégeket az égvilágon semmi sem akadályoz meg abban, hogy országuk határain kívül essenek neki nagyipari méretekben, mondjuk Európa egyik utolsó igazi vadonjának. Jelesül, a Holzindustrie Schweighofer nevezetű cég kívánna gyakorlatilag tarvágást csinálni Kovászna (Erdély, Székelyföld) erdeiben. Ott, ahol egyébként medvék, farkasok, hiúzok, vaddisznók, szarvasok (meg ki tudja még mi minden) élnek, szerény évi(!) 800.000 köbméter fa kitermelése a cél.

A székelyek által csak Schweinhofer-nek nevezett cég Ausztriában rendkívül népszerű, társadalmi és ökológiai szerepvállalásáért. Én is láttam teherautójukat, amin a biopelletet reklámozta. Hányni tudnék...

"Természetesen az itt található kiváló minőségű faanyagra alapozva kialakult a fakitermelés, fafeldolgozás ipara. A terület számos kisvállalkozó faiparosnak, munkásainak és családjaiknak nyújt megélhetést. Ezek a szakemberek és mesteremberek jól ismerik az erdőket, tisztában vannak vele, milyen felbecsülhetetlen értéket jelentenek és ennek megfelelően bánnak a fáival, faanyagával. Hosszú távon gondolkodnak az erdőkben, annak tudatában és szándékában, hogy felnövő generációik is ott élhessenek, megélhessenek." - írja Hlacs Emese a Szegedi Tudományegyetem környezettudomány szak környezetgazdálkodási agrármérnök Msc hallgatója.

Az osztrák Holzindustrie Schweighofer tulajdonosa március 28-án jelentette be Sepsiszentgyörgyön, hogy 150 millió eurós beruházással fafeldolgozó gyárat épít Réty községben, amely 650 alkalmazottal 2014-től évi 800 ezer köbméter fát dolgoz majd fel. Ezzel teljesen tönkrevágva a székelyföldi fafeldolgozó vállalkozásokat!
A beruházás ellen tiltakozott korábban a 150 székelyföldi fafeldolgozó céget tömörítő Arbor szövetség, amely úgy vélte, az évi 800 ezer köbméter fa elvonása és fűrészáruként való kivitele 13300 munkahely megszűnését eredményezi a késztermékeket gyártó romániai faipari vállalkozásoknál.

http://www.sepsiszentgyorgy.info/templates/sepsiinfo/images/peticio_banner.jpg

http://www.magyartudat.com/wp-content/uploads/szekely_erdokert.jpg

Nyilván (szó szerint), mint halottnak a csók, de legalább annyit mindenki megtehet, hogy aláírja a "beruházás" ellen fellépő szervezetek petícióját, itt: http://www.sepsiszentgyorgy.info/index.php?option=com_petitions&view=petition&id=198

Hazai és külföldi sajtó, petíciók:

Tízezer gyertyával készülnek demonstrálni a székelyföldi erdőkért - alternativenergia.hu

Európa utolsó vadonjainak egyike veszhet el Kovásznában - greenfo.hu

A Holzindustrie Schweighofer rétyi befektetéséről a romániai magyar sajtóban
A  Holzindustrie Schweighofer cégről a romániai román sajtóban (Despre Holzindustrie Schweighofer în presa română)

Háromszék Szaharája, a Rétyi Nyír 

Az alábbi linkeken pedig a Transylvanian Wildlife Project által indított aláírásgyűjtő oldalakat lehet elérni, ezeken keresztül már nemzetközi összefogás bontakozik ki Kovászna erdeinek megmentéséért. A Paul White által életre hívott magánkezdeményezés egy elhivatott természetvédőkből álló csapat, akik az Ozsdola környéki erdők vadvilágának feltérképezését, kutatását (nem-invazív módszerekkel), valamint az ott élő emberek hagyományos, természet közeli életmódjának megismerését, megismertetését tűzték ki célul. Munkájukat a National Geographic „Explorers Grant Award”-dal ismeri el és támogatja.http://causes-prod.caudn.com/photos/1D/gF/Q8/ht/l1/jv/t3/ZsC.jpg

Save the forests of Transylvania! - Scoop.it

A Transylvanian Wildlife Project által indított aláírásgyűjtő oldalak:

»» Save the forests of Transylvania!
http://www.causes.com/actions/1749245-save-the-unique-forests-of-transylvania

»» Save the forests of Transylvania!
http://www.thepetitionsite.com/661/043/641/save-the-unique-forests-of-transylvania/#13705822844751&;action=udata&udata=false

http://media.repro-mayr.de/83/569283.jpg

http://b.vimeocdn.com/ts/179/171/179171989_640.jpg

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/5/5c/Flugaufnahme_des_Werkes_der_Schweighofer_Holzindustrie_in_Com%C4%83ne%C8%99ti_(Rum%C3%A4nien).jpg

http://www.schweighofer.at/uploads/media/purchase_01.jpg

http://www.allmoldova.com/uimg/Eco/Investitii220807.jpg

         35 hozzászólás

Címkék: ausztria természetvédelem székelyföld erdőgazdálkodás faipar réty Románia fafeldolgozás Erdély Holzindustrie Schweighofer

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Előadás a GM növények környezeti problémáiról

Pacsker         2013.03.20.

http://okologiablog.hu/sites/okologiablog.hu/files/Lovei_Gabor.jpgMEGHÍVÓ: "A genetikailag módosított növények környezeti problémáiról - elhúzódó vita" címmel előadást tart

Dr. Lövei Gábor (Aarhusi Egyetem, Dánia; Fujian Tartományi Mezőgazdasági és Erdészeti Egyeteme, Fuzhou, Kína) az MTA Ökológiai Kutatóközpont és a Magyar Bioetikai Egyesület szervezésében.

Az előadás ideje és helyszíne: 2013. március 21., 18 óra
ELTE BTK Trefort-kerti campusa, Múzeum krt. 6-8., „i” épület, II. em., Bence György terem (bejárat a Trefort-kert felől - térkép link)

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás absztraktja: A genetikailag módosított (GM) növények szabadföldi termesztése 1997 óta folyik, noha a mai napig is alapjában csak négy gazdasági növény (szójabab, gyapot, kukorica, olajrepce) kétféle (herbicid-rezisztens, ill.bizonyos rovarcsoportoknak ellenálló) GM-változatát termesztik. Terjedésük egybeesik az ökológia módszertanának, és új szub-diszciplináinak (pl. tájökológia) ugrásszerű fejlődésével, illetve az ökoszisztéma-szolgáltatások létének es fontosságának felismerésével. Mindezek – a háttérben egyre erősebben "zöldülő" közvéleménnyel – elhúzódó, sok megkeseredett és inkorrekt elemet tartalmazó vitát generáltak. Az előadásban csak az ún. GM-növények környezeti hatásainak elméleti alapjaival, a hatások ökológiai jogosultságával, illetve a jelentős ökológiai hatások elkerülhetetlenségével foglalkozom. Az ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásokat, illetve a GM-gyapot nagy területen való termesztése okozta, előre nem látott tájökológiai következményeket ismertetem, mint hasznos példákat. A GM-növények termesztése nem csupán ökológiai-környezetvédelmi kérdés, de az ökológiai hatások értékelése, és a környezetvédelmi hatások elemzése a kívánatosnál és szükségesnél eddig sokkal kevesebb helyet kapott.

Dr. Lövei Gábor honlapja: http://pure.au.dk/portal/en/persons/id%28b75b9e22-f32c-4cfb-aadf-0f9099e773c4%29.html

MTA plakát_sárga_inverz.jpg

         szólj hozzá

Címkék: gmo természetvédelem elte ökológia bioetika agrárium gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark