Ilyen lenne egy fenntartható és biztonságos jövőben gondolkodó felelős, magyar politikus! Videó

Pacsker         2014.03.27.

Nem túlzás, ha össze kéne foglalni a GreenR blog elmúlt 5 évének bejegyzéseit: akkor az pontosan ez a videó lenne! Kohajda László, beszédében, a létbűnözéstől az elektromos autókig, a neoliberális gazdaságpolitikától az ökolokális fenntarthatóságig, mindent érthetően átvesz és bátran, őszintén elmond! Abban különbözik a többi politikustól, hogy nemcsak a problémák súlyosságát vallja be, de békés-, ökológiai- és szelíd megoldásokat kínál fel a globális ökológiai problémák hazai vetületeire.

Tisztelettel ajánlom mint természetvédelmi mérnök és leendő humánökológus, a kedves érdeklődők figyelmébe!

         szólj hozzá

Címkék: politika videó természet fenntarthatóság agrárium élőlánc magyarországért ángyán józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Komposztkazán 2.0 újratöltve

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

kk.JPG

 

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

 

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

 

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

 

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

 

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

 

heatmap140104.jpg

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

 

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

 

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

spiral4.jpgMit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).


Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

 

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.


1487863_609418549126945_347623527_o.jpg

 

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

 

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

         25 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természet energia környezet öko komposzt környezetbarát fűtés biomassza humusz fenntarthatóság komposztkazán Jean Pain

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Coca Cola = halál az óceánokra

Pacsker         2013.05.26.

http://www.greenpeace.org/australia/Global/australia/images/2013/coke-website-bos-black-960x360.jpg

Bármifajta "életérzés", vagy zöldnek tűnő marketing a nagy üdítőgyárak monopóliuma részéről egy komplett hazugságcsomag az eladásaik növelésére vagy szinten tartására. A valóság közben az, hogy amennyire csak lehet, bírósági úton próbálnak megszabadulni mindenfajta műanyag újrahasznosítási kötelező előírástól. Ausztráliában például pont most nyert pert a Coca Cola, hogy leverjék az eddig bevált 10%-os újrahasznosítási sémákat. (És még ez is csak 10% volt!) Pedig a számítások szerint az ausztrál szemét 65%-a az óceánokban és a madaraknál köt ki... Erre hívja fel a figyelmet (itt alább a Midway c. mozifilm előzetese után is beillesztett) brutális Greenpeace youtube videó.

A műanyag nem a barátunk. A műanyag okozta természetpusztítást csak a vak nem látja. Hogy Magyarországon mennyien vakok, azt elég jól mutatja, hogy teljesen jogosan feltehetjük azt a kérdést is egymásnak, vajon Orbán után (fotó) miért kellett még Fazekasnak is (fotó) "kapnia egy visszautasíthatatlan ajánlatot" a Neoliberális Kapitalista Pokolba: A Coca-Cola Hellenic-nél járt a Vidékrombolási miniszter... Bezzeg 1988-ban még olyan országban akartunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi...

Mindenesetre a probléma nem csak helyi, hanem merőben globális! A Nagy Óceáni Műanyag Folt (ami egyes becslések szerint kiterjedésében már Texas állam kétszerese!) ennek "legékesebb" bizonyítéka. A legfrissebb kutatások már nem is egy szemétszigettel számolnak, hanem minden óceán-közre jut egy! (Ez utóbbi linkben szereplő holland tinédzser feltalálóról és a "kapitalista MÁTRIX"-ról csak annyit, hogy előbb jutalmaznak valakit egy futurisztikus és milliárdos befektetéseket igénylő "megoldásért", minthogy beismerje a RENDSZER, hogy A MŰANYAGOT AZONNAL BE KÉNE TILTANI ÚGY, AHOGY VAN...)

De semmi gond emberek, már a delfinek is megértették, hogy alkalmazkodniuk kell, autópálya, hipermarket, bevásárlás, muszáj "eltartani" a családot...

Igazából nem csodálkoznék, ha egy gigantikus galaktikus lézerágyú kikukucskálna egy időkapu féregjáratából és nanoszekundum alatt végezne a bolygón lévő emberiséggel: teljesen megérte(né)m azt a magasabb intelligenciát, ami így rendelkezne fölöttünk... ha olyan ostobák és sötétek vagyunk, hogy nem látjuk a legpokolibb nyilvánvaló összefüggést a kapitalizmus, az olaj, a műanyag, a technokrata korporatokrácia és a hipokrita plutokrácia stb. között, ami mind a természeti LÉTalapjainkat égő gőzerővel áldozza fel (holocaust...) a profit oltárán: akkor meg is érdemeljük...

Chris Jordan-t viszont természetesen ki fogja kerülni a lézernyaláb, ő az egyik olyan Ember a Földön, aki médiamunkájával hihetetlen nagy ismertséget szerzett a szegény albatroszokon keresztül a problémakörnek!  Az ő fotóit blogoltuk frissen még 2009-ben, a Midway szigeteken tapasztalható borzasztó civilizációs következményekről...

Most arra kérlek: menj le a legközelebbi üdítős automatához és vásárolj egy frissítő kólát vagy ásványvizet vagy gyümölcslevet magadnak! Csak mert megérdemled! Mert tudatos- és a vásárlás következményeit belátó vásárló vagy, aki diétás kólát iszik, és mert szexi nő és férfi vagy, aki nagyon fehér foggal mosolyog! Külön köszönöm azoknak a hölgyeknek, akik elvállalják a munkát, hogy egy vállalat neve alatt nagyon felizgató módon mosolyogjanak!

http://americablog.com/wp-content/uploads/2013/02/abatross-midway-atoll.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: természetfilm természet greenpeace környezet műanyag coca cola szemétsziget

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tudd a helyed: EMBER!!!

Pacsker         2013.02.08.

Filozofálhatunk oda-vissza az ember természetben elfoglalt helyéről, kirakhatunk és megoszthatunk facebook-on ezrével olyan egyszerűbbnél egyszerűbb (nem akarok ostobán egyszerűt írni...) képeket, amik egyébként önmagukban ökofilozófiai paradoxonok, de a helyzet az kedves olvasók, láttyátuk feleim szümtükkel: nem vogymuk mink semmik sem, apró porszemek; ellesz a bolygó és az élővilág nélkülünk is tökéletesen!

Szóval ne feledjük, hogy bár tény, hogy ennek az öntudatra ébredt fajnak lett akkora a természeti környezetre gyakorolt hatása (nitrogén-ciklus, klímaváltozás, beépítések, erdőirtás, stb.), hogy meg tudja rogyasztani a földi ökoszisztémát, DE ezzel nem az egész Földet pusztítja el, "csak" önmaga létfeltételeit! Kipusztul, és a helyén új élet fog virágozni, de mivel az evolúció nem egy isteni folyamat, nem biztos, hogy lesz újra ember a Földön... Elszabták elvtársak, tetszettek volna öko-forradalmat csinálni...!

Forrás
PDF kép

485901_10151254018463865_1679848102_n.jpg

http://www.zo.utexas.edu/faculty/antisense/tree.jpg

You are a result of 4 billion years of evolutionary success.
Fucking ACT LIKE IT!

798311_492014324169563_211993023_o.jpg

         szólj hozzá

Címkék: evolúció természet ember paradoxon ökológia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Audiovizuális természetvédelem rovatunkban ma: Sherpas Cinema

Pacsker         2012.11.17.

A Sherpas Cinema munkatársi csapata nem viccel! Miután valóban megjárták a Himaláját és kellő tapasztalattal rendelkeznek a hegyvidéki filmezés mikéntjéről, sorra nyerik munkáikkal a különféle díjakat. Legutóbbi főprodukciójuk az All I Can, melyből egy olyan audiovizuális összeállítást sikerült a szépségre és igazságra éhes pupilláink számára összeállítani, ami szerintem elég különleges módon fog bizonyos folyamatokat összekapcsolni és bemutatni. Persze öncélú HD-orgiának is tekinthetjük, de aki lát, az bizony érezni fogja a hasonlóságot a klímavédelmi filmalkotásokkal is. Egyszerre sport, természet és természetvédelem, ahogy írja is az angol leírás: inspirálnunk kell magunkat, hogy mindent megtegyünk a környezetért, és kitanuljuk hogyan tegyük meg az első kis lépést a helyes irányba!

Második ide beillesztett alkotásuk pedig egy óda a vízért, annak körforgásáért. Szakrálisan figyelhetjük a bolygó légzését, az évszakok lassú-gyors váltakozását, ahogy az egyik alap életetőelem körbejárja az egész glóbuszt. Szintén díjnyertes alkotás. Ha túl száraz lenne (höhö) a gimnáziumi földrajz és természetismeret tantárgy akkor érdemes egy ilyen folyékonyabb (na jó, elég lesz már) tanulási módszert alkalmazni.

Kellemes nézelődést!

The Sherpas are proud to present All.I.Can: a two-year feature film project that fuses our passions for riding and exploring the mountains with our potential to help the environment. The film strives to unite global mountain culture and bind us together as the leaders of a revolution. We must be inspired to do all we can for the environment, and we must learn how to take that first tiny step in the right direction.

Water is life. It constantly moves around this planet changing form and effecting landscapes. Time-Lapses up to half a year long are combined with extreme highspeed photography to allow us to journey visually through the water cycle. The power and grandeur that surrounds on this Earth is magnificent. Fluid Circle - Winner of Peoples Choice at Whistler's 3.oh Film Festival 2009.

         szólj hozzá

Címkék: videó természet természetvédelem audiovizuális természetvédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Audiovizuális természetvédelem rovatunkban ma: SpectraSoul - Lost Disciple

Pacsker         2012.10.07.

Az elveszett tan. A Föld átkozottul pompás hely: hagyjátok abba más bolygók keresését, itt éljünk!

         szólj hozzá

Címkék: videó természet természetvédelem audiovizuális természetvédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dunakeszi-tőzegtavak 61 - Felszámolja a képviselőtestület a védelmet

Pacsker         2012.06.08.

Kedves Lápvédők!

Nem közvetlenül a lápot érinti, de az önkormányzat és annak környezetvédelmi hozzáállása tekintetében nem közömbös a januárban megszavazott helyi rendelet elemzése. A szóban forgó rendelet - véleményem szerint - nem a védelem szak- és jogszerűbbé tételét, hanem felszámolását célozza. A rendeletet törvénysértőnek találta a Pest Megyei Kormányhivatal is, amely beadványom nyomán törvényességi felülvizsgálatot végzett. Az ügyről írt összefoglalóm a Dunakeszi Hírhatáron olvasható:

Törvénysértő a Dunakeszi Képviselőtestület helyi rendelete

Hadd kérjek mindenkit, hogy terjessze az írást, jó lenne ellensúlyozni a sikerpropagandát.

Üdvözlettel:
Sarkadi Márton

A hír nem meglepő. Már a rendelet megszavazásakor tudni lehetett, hogy a jobbikos Nyíri Márton által előterjesztett rendelettervezettel baj van. E sorok írója a testületi ülés előtt levélben felhívta Molnár György jegyző, Passa Gábor főépítész és a képviselők többségének figyelmét a rendelettervezet hibáira. Levelére (természetesen) nem kapott választ, a szavazás pedig annak rendje-módja szerint a fideszes képviselők egyhangú támogatása eredményeként a rendelet elfogadásával zárult.

Mi is a baj a rendelettel? Egyszerűen összefoglalhatjuk: valójában nem az értékek védelmére irányul, hanem az 1993-ban megszavazott védelem felszámolására. Természetesen nem direkt támadásról van szó. A rendelet gyönyörűen cizellált formában tálalja a helyi védelem célját és fontosságát. Hosszan értekezik mindenféléről, amit egy ilyen célú  rendelet általában szabályoz. Összességében azonban egy szépen feldíszített ajándékosdobozhoz hasonlít – amely nem tartalmaz semmit. A lényeget ugyanis a rendelet melléklete jelenti, amely a védelem alá helyezett objektumokat sorolja fel. Itt azonban a területi védelem kategóriája üres, az egyedi védelem listájában pedig mindössze a Városháza épülete (Fő u. 25, 4248 hrsz.) és az ún. „Délker-raktár” (Kistemplom u; 3035/14 hrsz.) árválkodik.

Kíváncsiak leszünk milyen reakciót vált ki mindez az önkormányzati képviselőkből. Nyíri Márton a jobbik weboldalán nagyon "futtatja" a rendeletét, amiről most kiderült, hogy törvénytelen! Önmagát, és pártját Dunakeszi egyetlen zöld szervezetének mondja saját propaganda újságjában. Mi viszont úgy látjuk, hogy ezek után talán le kellene mondania a környezetvédelmi tanácsnoki megbízatásáról!

         szólj hozzá

Címkék: fidesz természet jobbik dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak nyíri márton

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép: Föld Órája VS. Bolond Kalapos

Pacsker         2012.04.03.

         szólj hozzá

Címkék: természet természetvédelem wwf napikép bolond kalapos föld órája

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy napig nem néztem a Greenfo-t, erre tessék...

Pacsker         2012.02.16.

Audi kontra Zsák Ferenc: 200 millió

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/292/29288/cikk.jpg

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vesztegetés megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslatot tett az illetékes ügyészségnél a győri Audi-gyár bővítését megakadályozni próbáló környezetvédő szervezet elnöke, Zsák Ferenc ellen - értesült az MTI Hírcentrum.

Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke tagadja a vesztegetést. Szabadlábra helyezése után az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a következőket mondta: "Az volt a céljuk, hogy megtörjek lelkileg és fizikailag is. Fizikailag sikerült is megtörniük."

Sokadjára vesztett pert az MVM Paks ügyében

http://m.blog.hu/mt/mtvsz/image/atom_kosz_nem.gifA Magyar Villamos Művek Zrt.-nek 15 napon belül kell az Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie. „Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.

„Bízunk benne, hogy a sokadik perveszteség tudatosítja a Magyar Villamos Művek Csoport tagjaiban, hogy a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályok rájuk is vonatkoznak, és felesleges pereskedés helyett a jövőben teljesítik a kötelezettségeiket” – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

Kimerülő globális termőföld- és vízkészletek - nem vicces!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/292/29287/cikk.jpgAz elmúlt 50 évben a természeti erőforrások egy része a kimerülés szélére jutott, ami fölveti a kérdést, hogy 2050-ben hogyan tudnak majd a világ országai gondoskodni kilencmilliárd ember élelmezéséről – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy jelentésében.  

Minden földrészen jelentős területek vannak kitéve a minőségromlásnak. Különösen érinti ez az amerikai kontinens nyugati partvidékét, Dél-Európa és Észak-Afrika Földközi-tengeri régióját, a dél-szaharai Száher-övezetet, a Szomáli-félszigetet és egyes ázsiai térségeket is. A legnagyobb problémát a talajminőség gyengülése jelenti, amit a biológiai sokszínűség elvesztése és a vízkészletek kimerülése követ – derül ki a kutatás összefoglalójából.

         2 hozzászólás

Címkék: politika tudomány audi világ természet atomenergia paks mvm fenntarthatóság zsák ferenc

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A dunakeszi tőzegláp kálváriája tehát folytatódik.

Pacsker         2012.01.25.

Négy pontba szedtük a dunakeszi tőzegláp helyi területe körüli országos ellentmondásokat.

Újabb állásfoglalás a Magyar Tudományos Akadémia részéről a dunakeszi tőzegláp védelmében! Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya ismételten felemelte szavát a Budapest környezetében egyedülálló, s országosan is igen jelentős természeti érték megőrzése érdekében.

Az elsőfokú természetvédelmi hatóságnak a lápterület keleti részére vonatkozó augusztusi határozata egy magát környezetvédelmi célúnak feltüntető szervezet fellebbezése(!) folytán mégsem emelkedett jogerőre. A dunakeszi láp ügyében az Auchan és a helyi önkormányzat korábbi beadványaiból ismert érveket hangoztató Zöld Zóna Országos Környezetvédelmi Alapítvány egy ízben már beadott fellebbezést az Auchan érdekében, amikor annak Nagykőrösi úti áruháza közelében a konkurens Aldi kívánt áruházat építeni. Az építkezésről és a Zöld Zóna hátteréről itt olvashat.

Az MTA nyilatkozata hangsúlyozza a dunakeszi láp különlegesen sokszínű jellegét, amelynek létrejöttéhez nagyban hozzájárult a terület ún. mozaikos szerkezete, azaz a lápos és homokpuszta jellegű területek váltakozása, egyes élőlények megtelepedéséhez ugyanis mindkét típusú élőhely szükséges. Éppen ezért különösen nyugtalanító, hogy a lápterület nyugati részére vonatkozóan a hatóság által decemberben hozott legújabb határozat centiméterre pontosan kizárólag az összefüggően lápnak minősülő részek védelmét mondja ki, és nem az ökológiai egységet tekinti a vizsgálat tárgyának. Ebből következően az élőhely jelentős részére nem terjedne ki a védettség, nem válnának védetté a kisebb lápfoltok. Tetézi a bajt, hogy a határozat a védelem alá helyezett részek fennmaradásához szükséges védőzóna kijelöléséről sem rendelkezik.

Emlékezetes, hogy július végén Illés Zoltán államtitkár kinyilvánította azt az elvárását, amely szerint kompromisszumot kellene kötni az áruházlánccal, és a terület kevésbé értékes részén lehetővé tenni az építkezést (egyébként teljesen ellentétesen a 2009. novemberi kijelentésével - a szerk. pacsker). A civil szervezetek nem tartották lehetségesnek a megegyezést, ugyanis – összhangban az MTA álláspontjával – úgy látják, hogy az élettér csökkenése a terület degradációjához, hosszú távon a védelemre érdemesnek talált részek pusztulásához vezetne. A decemberi hatósági határozat ellen emiatt immáron a valódi(!) civil szervezetek nyújtottak be fellebbezést.

A dunakeszi tőzegláp kálváriája tehát folytatódik. 

Kriska György és Sarkadi Márton
kapcsolat: 30-4152370

         1 hozzászólás

Címkék: bojkott természet auchan dunakeszi parkoló beépítés illés zoltán láp kötevife tőzegtavak

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark