'Csak természetesen' videóévszakok - "Ez az én testem, mely értetek adatik" (Lk 22,19)

PPJ         2014.12.11.

termeszeteseletmodalapitvany.jpgA film a 4 évszak aspektusából, pillanatokat mutat be Visnyeszéplak, Gyűrűfű, Drávafok- Markóc, Agostyán, Ágoston-liget életéből, karácsonyi meglepetésként.

A film a  GEO-ÖKOFILM bevonásával készült- Hollós László szerkesztő, producer (Szerelmes földrajt, Príma díjas 2012) és csapatának közreműködésével. A Természetes Életmód Alapítvány (Labanc Györgyi) szakmai irányításával, és Czumpf Attila ajánlásával.

„Akkor cselekszünk helyesen, ha a kétféle „szürkeállományunkat”, ami a fejünkben van, és a föld, amin járunk – arányosan műveljük” - Stefanovits P.

A filmek programja jó szívvel ajánlott az oktatás, a vidékfejlesztés, a városi környezet, a rehabilitáció döntéshozóinak, törvényi alkalmazóinak, példa értékű munkaanyagként, valamint továbbadható, és továbbfejleszthető mintaként.

Tél - Gyűrűfű

Tavasz - Drávafok

Nyár - Agostyán

Ősz - Visnyeszéplak

         szólj hozzá

Címkék: videó természet falu természetvédelem vidékfejlesztés vidék ökológia fenntarthatóság vidéki élet humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egynapos sportrendezvény miatt bontják a dunakeszi ősgyepet?!

PPJ         2014.09.21.

2014. szeptember 20-án azzal indult a dunakeszi repülőtér napja, hogy le kellett állítani egy buldózert, amely épp már tolta maga előtt az ősgyepet. Ősgyep megbontásra ki adott engedélyt? Akár három év börtön is járhat ilyen természeti károkozásért. Csak az ürgék veszélyeztetése több milliós károkozás, nem beszélve a többi fajról. Mindezt miért? Egy egynapos(!) sportrendezvény, a chips-reklámos amerikai disznóagyúak sárba fetrengő mérkőzése, az úgynevezett Legion Run okán...

legion run greenr.jpg

Ha már lúd, legyen kövér, meg ne álljon az a buldózer
a nagyanyjuk sírjáig és a külföldi befektetők hátsó kertjéig!

A reptéren szeptember 27-én Legion Run címmel rendeznek sporteseményt nemzetközi sárdagonyát és az ősgyep feltúrásával a futópálya akadályait erőszakolták volna bele a tájba és a repülőtér sík pályájába. Mint az esemény weboldalán olvasható: „A Legion Run egy 5k akadályfutás legalább tizenöt világszínvonalú akadállyal, sárral, tűzzel és szögesdróttal... A helyszíneket gondosan választjuk ki."

Gondosan?! Hadd "GRATULÁLJUNK"!!!

A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság korábban más ügyek kapcsán már megerősítette, hogy "A terület természeti értékeinek szempontjából (elsősorban az itt élő fokozottan védett ürge (Spermophilus citellus) egyik legjelentősebb hazai populációjának védelme érdekében) a helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánítás megoldást jelenthet." A DINPI külön felhívja a figyelmet a következőkre: "Magyarországon az ürge nagyon sok előfordulási helyéről eltűnt, mivel élőhelyei megszűntek, vagy kritikusan felszabdalódtak (...) a faj fokozottan védett, egyedeinek eszmei értéke 250.000 Ft. A még meglévő ürgés élőhelyek megőrzése kiemelt természetvédelmi feladat! A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 43. § (1) bekezdése értelmében "Tilos a védett állatfajok egyedeinek zavarása, károsítása, kínzása, elpusztítása, szaporodásának és más élettevékenységének veszélyeztetése, lakó-, élő-, táplálkozó-, költő-, pihenő- vagy búvóhelyeinek lerombolása, károsítása."

A DINPI természetőrének GPS-es felmérése alapján a Dunakeszi repülőtéren megközelítőleg 2900 ürge élhet, ezzel a repülőtér területe Magyarország 10 legjelentősebb ürgés élőhelyei közé sorolható.

Ürgék a Dunakeszi reptéren - Kazi Róbert-interjú - YouTube

Dunakeszi reptér - Zölei Anikó nyilatkozik a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságtól - Youtube

A dunakeszi repülősök gyors beavatkozásának köszönhetően a további károkozást sikerült leállítani! "Dunakeszi mezején az ősgyep megbontását nem engedélyezzük!" - állítják. Fotók forrása: Dunakeszi Repülőtérért Facebook / Molnár György

dunakeszi repter legion run 1.jpg

dunakeszi repter legion run 3.jpg

dunakeszi repter legion run 2.jpg

A Facebook-csoportban jelezték, hogy maga a dunakeszi ősgyep megbontása is tilos lenne ezen a természetvédelmi területen. Molnár György, az fb-csoport alapítója szerint javasolták a kivitelezőnek, hogy a markolóval történő ásás helyett „helyezzenek el geotextíliát és arra földet, illetve, hogy a nyilván keményebb gyepes talajon fa alápakolással hozzák vízszintesbe. Az ősgyep megbontásához nem járulunk hozzá! A széleken is csak úgy, hogy a fölső gyeptéglákat kézzel kivágják, hogy a helyreállítás során azokat rendben visszahelyezik. Széleken a mező, és nem a reptér szélét értjük!” - számol be az iho.hu Indóház Közlekedési Lap- és Könyvkiadó online közlekedési, környezetvédelmi és utazási hírportál. 

Később tovább folytatódtak a munkák

dunakeszi repter legion run 6.jpg

dunakeszi repter legion run 4.jpg

dunakeszi repter legion run 5.jpg

A területen lévő nem védett és fokozottan védett fajok

swine legion run.jpg

Disznó - Csak egy a sok közül (fokozottan nem védett!)

A dunakeszi repülőtér pályája a Nemzeti Ökológiai Hálózat magterületének (barna) a része (ahogy egyébként a dunakeszi tőzegláp is) Forrás: Természetvédelmi Információs Rendszer - http://geo.kvvm.hu/tir/viewer.htm

Dunakeszi_repülőtér.jpg

Szintén a TIR adatbázisát használva, a Minta Biotika adatok alapján a területlen él (világosbarna színnel jelölve) a Spermophillus citellus, vagyis az ürge, mely eurázsiai sztyeppei fajnak Magyarország az egyik legnyugatibb élőhelye! Magyarországon fokozottan védett - Eszmei értéke: 250 000 Ft

Dunakeszi_repülőtér_spermophillus citellus.jpg

A Muscardinus avellanarius, vagyis ez a minden elfogultságunkat félre téve is tündércukorfalat mogyorós pele is él a területen (világoskék színnel jelölve). Magyarországon védett - Eszmei értéke: 50 000 Ft

Dunakeszi_repülőtér_muscardinus avellanarius.jpg

A magyar futrinka (Carabus hungaricus) (szürke színnel jelölve) szintén a terület egy fokozottan védett faja, eszmei értéke: 100 000 Ft, szerepel továbbá a Natura 2000 Élőhelyvédelmi Irányelvének II. sz. függelékében (22/2008. (IX. 12.) KvVM rendelet).

Dunakeszi_repülőtér_carabus hungaricus.jpg

Egyelőre így áll a helyzet

A Dunakeszi Repülőtérért azt írja: "Legutolsó információm (szombat alkonyat körüli időpontban), hogy a repülősök átterveztették az egészet. Az ásott akadályok nem csak hogy az üzemi területen kívül, hanem a mező legszélén lesznek. A sportnapok után visszatöltik és gyeptéglákkal borítják. Ez ebben a helyzetben jó megoldás, mert a természet visszavadítja egy-két éven belül. A továbbiakban arra kell figyelnünk, hogy senki ne adhasson ki olyan engedélyt, amely az ősgyep megbontásával jár. Ezt egyébként a törvény a mezőnk esetében három év börtönnel bünteti is! (Az ürgék élőhelye nem csökkenthető, mivel fokozottan védett!)"

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény természet természetvédelem dunakeszi natura2000 duna ipoly nemzeti park dinpi dunakeszi repülőtér legion run ősgyep

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A természetfeletti és a természetalatti megnyilvánulása a természetben

PPJ         2014.08.07.

modern-popular-pop-art-man-and-woman-abstract.jpg„Szegfűvirágleheletzugatagos-örömillatú délövi szélben, fülemüleszavú-méhzizegésű liget susogó sűrűjében” a kezdet finomságát és lágyságát a vég durvasága és alvadt szilárdsága váltja fel: a fehérséggel áthatott üde színességet az elmosódó színek egyre tónustalanabb szürkesége. A tündéreket és királyfikat a feminista és a manager: az ólomvázra fröcskölt szilikonfúria és a teknősbékaszerű páncélos puhatestű. Észak dominanciáját délé, a heroikus férfiét a démoni nőé, a királyokét a plebsé, az épségét a betegségé, az eleven szellemét a gépé, a szférák zenéjét a gépzaj, a minőséget a mennyiség. A Föld mozdulatlan és a világ közepében tündöklő paradicsomát egy űrben bolyongó sárgolyó, ami egy „nagy bumm” révén véletlenül „élhető feltételeket” eredményezett, s a „létért folytatott küzdelemben” a majomemberből „homo sapienst”. A létesülés egyre mohóbban elnyeli a Létet, ami passzívan mint létromlás, aktívan mint létrontás ölt testet. Az alászállás folyamata nemcsak az emberi társadalomban mutatkozik meg, hanem a megnyilvánuló természet általános körülményei közepette is. Bizonyos értelemben – bár kétségtelenül nehezebben tetten érhető módon – az egyes fajokon belül is, de leginkább magasabbrendű ideákat megtestesítő létformák eltűnésével, és új, sötét ideákat megtestesítő fajok materializációjával. A pázsit gyomtársulás lesz, az ambrózia parlagfű, a tölgyerdő akác, a kipusztult méhek méze ipari édesítőszer, a rét és a folyópart szúnyog- és kullancsfészek; s az adakozás hiánya ráksejtté, a szellem anyaggá, a szeretet gonoszsággá, az önfeladás önzéssé, a beavatás szektaextázissá és drogizmussá, az öreg bölcs vén hülyévé: – az elixír méreggé lesz.

...
A részlet teljes terjedelmében az Ars Naturæ tudatökológiai és környezetfilozófiai műhely online elérhetőségén és nyomtatott folyóiratában is olvasható:

Baranyi Tibor Imre: „Istenálom” - A természetfeletti és a természetalatti megnyilvánulása a természetben (Ars Naturæ III–IV. évfolyam, 5–8. szám)

         szólj hozzá

Címkék: filozófia természet metafizika tradíció humánökológia ökofilozófia természetfilozófia tudatökológia Ars Naturæ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A 144 éves lilaakác mennyországa Japánban

PPJ         2014.07.24.

Úgy néz ki, mint egy káprázatos lilás-rózsaszínes naplemente az égen, mégis fejmagasságban és kézközelségben megtapasztalhatjuk Japánban. (Forrás: demilked.com)

99534aa2.jpg

Most már értjük, hogy az Avatarban miféle szerzet a Lelkek Fája... :) A lilaakác (Wisteria sinensis) az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett az egész világon, dús és illatos virágzata miatt, de őshonos növénynek kijáró tisztelet leginkább Kínában övezi. Japánban a költészetük legrégebbi gyűjteményeiben is több helyen említik, és 1200 éves példánya is megtalálható a mesteri precizitású és szellemi lényekben is gazdag parkokban. A téli hideget nem kedveli, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes.

Az alábbi fotók a Tokyo-tól 80 km-re északra található Ashikaga Virág Parkban található 144 éves lilaakácról készültek, vagyis 1870-re tehető a növény világra jötte.

Érdekesség egy fordított arányosság a két japán ősfa között, ugyanis az 1200 éves példány 700 négyzetméteres kiterjedéssel bír, míg a 144 éves közel 2000 négyzetméteres. Ám ők együttesen sem olyan nagyok, mint a kaliforniai Sierra Madre-ben található 4000(!) négyzetméteres növény.

A lilaakác hivatalosan a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú, lombhullató indás kúszónövény, ámbár kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. Összességében akkor súllyal bírhatnak, hogy, mint az alábbi képeken és videókban is látható, komoly tartószerkezetekre van szükség a tartásukhoz. Így viszont mennyezete alatt sétálhatunk és sütkérezhetünk a lila és rózsaszín fényárban a csodásan lógó virágai között.

a.jpg

Fotó: y-fu

large-old-wisteria-bloom-japan-3.jpg

Fotó: Mamiko Irie

large-old-wisteria-bloom-japan-4.jpg

Fotó: Makoto Yoneda

large-old-wisteria-bloom-japan-5.jpg

Fotó: P-Zilla

large-old-wisteria-bloom-japan-6.jpg

Fotó: P-Zilla

large-old-wisteria-bloom-japan-7.jpg

Fotó: y-fu

large-old-wisteria-bloom-japan-8.jpg

Fotó: takeoh

large-old-wisteria-bloom-japan-9.jpg

Fotó: Taka Ochiai

large-old-wisteria-bloom-japan-10.jpg

Fotó: Kazumi Ishikawa

large-old-wisteria-bloom-japan-11.jpg

Fotó: Takao Tsushima

Az alábbi videón szereplő wisteria az 1200 éves 700 négyzetméteres példány, ami Fujino-Ushijimánál található Saitama prefektúrában.

Az alábbi pedig a 144 éves, de 1990 négyzetméters példányról készült videó, az Ashikaga Virág Parkban.

         2 hozzászólás

Címkék: japán természet fotók akác lilaakác őshonos wisteria

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark