Hol pörögnek a leginkább a szélerőművek?

PPJ         2014.08.29.

Európában van az összes olyan ország, ahol az igény legalább 15 százalékát a szélturbinák termelte villamos árammal fedezik. Az USA-ban és Kínában viszont sokkal nagyobb a beépített kapacitás. (Forrás: 2014. 08. 27.)

Ha a címben feltett kérdés arra vonatkozik, hogy az országok áramigényét hol fedezik a legnagyobb arányban szélerőművekkel, akkor a legtöbb ilyen állam Európában található. A washingtoni központú, környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó agytröszt, az Earth Policy Institute friss jelentése szerint a toplistát Dánia vezeti, derül ki a Statista statisztikai portál infografikájából:

20140827szeleromu-aramtermeles-aranya-az-orszag.jpg

Szélenergia a világban. Az áramtermelés arányában nagyon jók az európai államok, de a beépített kapacitásban már lemaradnak. - Forrás: Statista

Teljes mentesség

A skandináv államban a villamos áram 33,8 százalékát szélerőművek állítják elő. Ez annyiban nem meglepő, hogy az ország stratégiai célja 2020-ra elérni az 50 százalékos arányt, sőt 2050-re az a cél, hogy az ország egyáltalán ne használjon fosszilis energiahordozókat, azaz szenet, kőolajat és földgázt.

Az évszázad közepére Dánia 50 százalékra tervezi feltornászni a szélerőművek részesedését az ország energiaellátásában. Ehhez járul hozzá a biomassza, a biogáz, a nap- és a hullámenergia, a hulladékégetés stb. hasznosítása, továbbá az energiahatékonyság fokozása.

További dobogós helyezettek

A szélenergia terén Portugália áll a második helyen, ahol az áram szinte 25 százalékát szélturbinák termelik. Spanyolországban 21, Írországban 17,3, Németországban 7,9, Nagy-Britanniában 7,7 százalékban fedezik az áramigényt szélerőművek. Európán kívül az Egyesült Államokban és az USA-ban van még számottevő részesedése az áramtermelésben a szélkerekeknek: Amerikában 6, Kínában 4,1 százalék.

Ha viszont azt nézzük, melyik országban építették ki a legnagyobb szélerőműves kapacitásokat, akkor másképp alakul a rangsor. Kínában 91400 megawatt kapacitás áll rendelkezésre, míg Dániában 4800 megawatt. Az egyes államok között jelentős eltérésekben az adott országok méretein túl szerepet játszik az infrastruktúra fejlettsége és milyensége, az állami szabályozás, a finanszírozás, a környezetvédelmi fejlesztésekkel szembeni politikai ellenállás, de akár az is, hogy egy-egy helyen a lakosság utasítja el a szélerőmű-telepítést, mert tolakodónak tartja a látványt.

További GreenR bejegyzések a témában:

Magyarország alkalmas a szélenergia termelésére
Ajánló: fenntartható energia-forgatókönyvek!
REKORD: Dániát egy napig csak a szélenergia hajtotta!
Hogyan lehet saját energiánk? A megújuló erőforrások szerepe a gazdaság fejlesztésében
A kormány energiapolitikája (is) veszélyezteti az ország biztonságát!
         2 hozzászólás

Címkék: szél szélenergia áram szélerőmű fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

REKORD: Dániát egy napig csak a szélenergia hajtotta!

PPJ         2014.01.22.

Egy teljes napig csak szélerőművekből származó áramot használt Dánia – írja a motherboard.vice.com. Az összes decemberben felhasznált dán áram 54,8 százaléka származott szélenergiából, karácsony hetében pedig, amikor az ipari fogyasztás alacsonyabb, 68,5 százalékra nőtt ez az arány. Forrás: Index.hu

01 energia-alapok 2013_Page_46.jpgElőadás dia - Munkácsy Béla előadásából

Pacsker: Szélerőművek változatai múltból és jelenből - indafoto.hu
Fotó: Pacsuta Péter János, 2011, Dánia - Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Az év nagy napja december 21-e volt, amikor 102 százalékot regisztrált az Energinet (a központi áramszolgáltató), ez azt jelenti, hogy több szélenergiát termeltek, mint az ország aznapi egész áramigénye.

Dánia ezzel a teljesítménnyel 2013 decemberében új szélenergia-rekordot állított be. Az egész évet nézve 11,1 milliárd kilowattóra áramot termeltek a szélerőművek, ez a 2013-as teljes fogyasztás egyharmada.

A dán kormány terve, hogy 2020-ra az ország áramigényének felét megújuló energiaforrásokból biztosítsák. Az összkapacitásban egyébként a kínai, amerikai, spanyol, indiai és brit szélerőművek is megelőzik Dániát, de az összes fogyasztáshoz viszonyítva a dán szélenergia a világrekorder: az Egyesült Királyságban például 10 százalék a szélenergia aránya, a napi rekord 13 százalék.

A fotókat akkor készítettem, mikor 2011-ben, a természetvédelmi mérnök diplomám után jelentkeztem és beválogattak egy ökológiai népfősikolai képzésre a Vestjyllands Hojskole-ra, mellyel a magyar Kishantosi Vidékfejlesztési Központ, mint Mezőföld Népfőiskola áll régóta kiváló és egyedülálló viszonyban. Mindarról, amiről a természetvédelmi mérnök alapszak és humánökológia mesterszak alatt tanultam és hallottam, Dániában a saját szememmel láthattam a valóságban nagyszerűen működni. Olajfüggetlen és önfenntartó ökoiskola, biogázzal fűtött ökológiai minősítésű vegyszermentes üvegházak, biodinamikus- és ökofarmok, kis- és közepes családi gazdaságok, szövetkezetek, helyi termékek, és ökoturizmus! Dánia 1980 óta decentralizált energiarendszer kiépítésén fáradozik, - megújuló energiákon alapulót!

Pacsker: P4299286 1 - indafoto.hu
Fotó: Pacsuta Péter János, 2011, Dánia - Vestas gyár - Dánia, Lem

         5 hozzászólás

Címkék: dánia szélenergia áram szélerőmű fenntarthatóság munkácsy béla

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mi a baj a megújulókkal?

PPJ         2013.01.17.

Pacsker: Szélerőművek változatai múltból és jelenből
Fotó: Pacsuta Péter János, Dánia - 2011, Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Forrás: http://www.e-misszio.hu/index.php/energia-klima/55-energia-klima/742-mi-a-baj-a-megujulo-energiaval Zalatnai László írása a Süvöltő 2012/04. számából.

Mi a baj a megújuló energiával?

Talán furcsa lehet egy környezetvédő szervezet lapjában egy ilyen cikk cím. Valójában semmi baj nincs velük. De! Azt pedig tudhatjuk, hogy ha valahol „de” van, ott valami ellentétes dolog jön:

A baj az a rendszerben van, nem pedig néhány olyan természeti jelenségben, amelyek alkalmasak arra, hogy az ember számára hasznos munkavégzésre energiát szolgáltassanak.

Na akkor rakjunk rendet! Ma már szinte sehol nem lehet azt hallani, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása nem fontos. Már a csapból is az folyik, hogy napenergia, biomassza, szélenergia, geotermikus energia. Hogy ez a jövő. Ezzel csak néhány gond van:

  1. Ma sok olyan megújuló energiaforrásra alapozott projektet valósítunk meg, amikor a beruházás összes energiaigénye meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a megújuló energiaforrás kiaknázásával nyerhetünk. Ha pl. tervezünk egy napcellát egy jó nagy acéloszlop tetejére, amit 2 m3 betonba öntünk, hogy a szél biztosan ne csavarja ki, és ezzel egy nagyobb teljesítményű világítást üzemeltetünk, akkor a projekt energiamérlege negatív. Azaz ha a beton, az acél, és a napcella előállítására, szállítására több energiát használunk fel, mint amennyit a napcellák képesek megtermelni az egész élettartalmuk alatt, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mit is csináltunk? Valóban olyan környezettudatosan jártunk el?
  2. Az is gond, hogy egészen egyszerűen nincs annyi megújuló energiaforrás ma a bolygón, amennyi a jelenlegi igényeinket ki tudja elégíteni. A lehetősége természetesen megvan, csakhogy ha megnézzük, hogy a technológiai fejlesztésben hogyan állunk, és mennyi energiaforrást kellene mozgósítani arra, hogy a forrásokat átalakítsuk megújuló energiaforrásokká, akkor lehetetlen feladattal állunk szemben.
  3. A következő gond az, hogy ezekre az un megújuló energiaforrásokra mások is számot tartanak. Nem más országok lakói, hanem más természeti folyamatok. pl. maga az élet. a biomassza energiát ma az egyik nagy „kitörési pontnak” tartják sokan. Csakhogy az élővilág a bolygón sokkal fontosabb szerepet játszik, mintsem az emberek hülyeségeinek a kiszolgálására. Az élet szent. Nem arra teremtetett, hogy máglyán végezze.
  4. Ez pedig a ráadás: mire is használjuk ma az energiát, amihez így, vagy úgy hozzáférünk: pl. arra, hogy alapvető élelmiszereket akár kontinensek között hurcolásszunk, arra, hogy háborúzzunk, arra, hogy rengeteg felesleges bürokráciát végezzünk el, arra hogy elpazaroljuk rosszul szigetelt épületek hűtésére, fűtésére, hogy tervezetten elavuló, és így szemétre kerülő fogyasztási cikkeket gyártsunk, hogy az így keletkezett hulladékot ártalmatlanítsuk. A mai árutermelő és szolgáltatás előállító, és elosztó rendszer olyan szerkezetű, amiben rengeteg felesleges, energiapazarló folyamat zajlik. Ezt a szerkezetet egészen egyszerűen nincs értelme fenntartani.

Joggal merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy ezeknek a környezetvédőknek akkor most már a megújuló energiaforrások se jók? Akkor miért reklámozzák, és miért kampányoltak olyan sokat ezek ismertté tételéért?

Természetesen nem a megújuló energiákkal van a gond, hanem azzal, hogy mennyire vagyunk hajlandóak mi társadalom összefüggésekben, rendszerben gondolkodni?!

Játszunk el egy gondolattal: Átalakítjuk a gazdaságukat rendszerszinten. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúránkat szépen lassan, vagy gyorsam olyan módon alakítjuk át, hogy ez ne fogyasszon sok energiát. pl. szalmabálából építünk és szigetelünk épületeket. A szalmabála előállításának az energiaigénye pont a 33-ad része egy ugyan olyan hőszigetelési képességű polisztirol szigetelőlapéhoz képest. Egy passzív ház energiaigénye 150 kWh négyzetméterenként. Ma egy normál ház energiaigénye 300-500 kWh négyzetméterenként. Ekkor már napkollektorokkal, és egy nagyon minimális fa tüzeléssel meg is oldhatjuk a téli fűtést. Napcellákkal pedig a világítást, és egyéb berendezések elektromos igényét. Ekkor már van értelme a megújuló energiaforrásokról beszélnünk.

A szerkezetátalakítást természetesen sokkal átfogóbban lenne érdemes elvégeznünk. Ahhoz, hogy a társadalom szerkezeti kérdéseiről érdemben beszélni tudjunk, ahhoz először meg kell edzenünk a gondolkodásunkat olyanná, hogy képesek legyünk felismerni ezeket a szerkezeit elemeket, és képesek legyünk felismerni azt, hogy ezeknek mi a hajtóereje.  Amíg ezt a szerkezeti lényeglátás képességét a szellemi elit nem tudja, vagy nem akarja elsajátítani, addig sajnos csak a felszínt kapargatjuk, és a legjobb szándékunk ellenére is csak egy lottó ötös találatával megegyező valószínűséggel sikerül olyan megoldásokat találnunk, amivel az előttünk tornyosuló környezeti, gazdasági, szociális, egészségügyi katasztrófát képesek lehetünk megoldani.

A rendszer szerkezete nem más, mint a rendszert alkotó tényezők egymáshoz való viszonya. Egy ember csontrendszere a csontok összességét, és a csontok egymáshoz való viszonyát jelenti. A beesett mellkassal rendelkező embernek más csontvázszerkezete van, mint egy egészséges kihúzott háttal rendelkező embernek. Ha bárki emberfiára ránézünk, akkor maximum a bőréig jutunk a nézés során. De megtanulhatjuk látni azt ami a bőr alatt van. A görnyedt testet a bőrön keresztül is érzékeljük. Hovatovább tudjuk, ha ránézünk valakinek a testére, hogy milyen minőségű a csontrendszerének a szerkezete, és mire képes az illető. Még a lelki állapotát is érzékelhetjük, pedig valójában csak a ruháját látjuk. Valahogy ezzel a szemléletmóddal kell a társadalmunk különböző folyamataira tekintenünk ahhoz, hogy esélyünk legyen a lényeg megértésére, és így a valós eredménnyel járó fejlesztések megfogalmazására.

         9 hozzászólás

Címkék: környezet napenergia szélenergia szélerőmű fenntarthatóság megújuló energia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Magyarország alkalmas a szélenergia termelésére

PPJ         2011.05.20.

Itt ülök a Vestjyllands Højskole kertjében egy kis fa kilátószerűségen, és wifi-vel blogolok. Ha felállok, akkor pont ellátok a Velling melletti Vestas gyárig, ahol rengeteg szélmalom (bocs, tudom, hogy szélerőmű, csak angolul windmill) forog ütemesen, de igazából van egy gyönyörűség még közelebb is, magának a sulinak a kertjében, ugyanis ez az intézmény nulla CO2 kibocsátású, teljesen megújuló energiákon üzemel.

Az Index videójából egyetlen mondatot emelnék ki:

"A jelenlegi átvételi ár mellett igen is alkalmas Magyarország a szélenergiával történő villamosenergia termelésre: ha hagyják!"

         19 hozzászólás

Címkék: videó szélenergia szélerőmű fenntarthatóság vestas

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása