Bencsik János felszólalása a Paksi Atomerőmű parlamenti vitanapján

PPJ         2015.02.19.

Parlamenti vita „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról”

2015. Hamvazószerda, Bencsik János felszólalása (Forrás: bencsikjanos.hu)

parlament_pacsuta_greenrblog.jpgMagyar Parlament, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Köszönöm a szót Elnök Úr!

„A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért, a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” – fogalmaz David Korten, a Harvard egyetem közgazdász professzora.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, még is engedtessék meg számomra, hogy a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán, mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.
A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrás-gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

Mert, ahol a szakralitás eltűnik, ott a Szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.
Kodolányi János az 1943-as Szárszói Konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés!

A kontinensük 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló Jaltai Egyezmény, szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között – az elmúlt két évtizedben – létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le.

Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, s ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

greenr_k2.jpgMátrai Erőmű déli-bánya panoráma, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Képviselő Társaim!

Magyarország bruttó villamosenergia termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14.5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik hazánk biztonságos villamosenergia ellátása, s ezzel együtt társadalmi, gazdasági működőképessége.

Az előttünk álló évtizedben a villamosenergia felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 MW-ról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitás oldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkja is kiesik a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges tízezer MW névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben, ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. 2020 után további 2000 MW megújuló-, vagy alternatív – ma még nem ismert technológián alapuló – kapacitás kiépítése válik szükségessé.

Ugyanakkor a megújuló, vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is fontos a Mátrai Erőmű 6-800 megawattnyi kapacitásának megújítása, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

greenr_k1.jpgMátrai Erőmű déli-bánya, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Országgyűlés!

A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a Tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó, vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek meg van a maga nyeresége és vesztesége is, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerűműre, és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt; míg a második beruházása sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel; a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik, vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen – az ellenzék részéről is meglévő – politikai konszenzus hiányának következtében, a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselő Társaim!

Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását, megerősítését. Annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, melynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, mely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogos érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, mely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint azt már korábban említettem, a Jaltai Megállapodás szavatosságának lejártát követően, a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. A globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai réslakó helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.
Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából. Miután a paksi atomerőművel kapcsolatos, mintegy négyezer milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét, s végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, s e jogait a Kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a figyelmet.

greenr_k3.jpg"Bennünk ég a kék ég", Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

         1 hozzászólás

Címkék: politika nemzet tudomány klíma atomenergia paks ökopolitika fenntarthatóság megújuló energia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Német törvényhozók szerint az ukrajnai konfliktus mögött masszív termőföld-átjátszás is van

PPJ         2015.02.08.

Egy német parlamenti képviselő hivatala szerint az ukrajnai háborút a nagyvállalatok arra használják, hogy óriási birtokeladásokat fedezzenek vele.

Moszkva (Sputnik hírügynökség: German Lawmakers Claim Ukraine Conflict Covers Up Massive Cropland Seizures, Fordította: GreenR blog) – Az ukrajnai fegyveres konfliktus egy mesterséges ködösítést is magában rejt, hogy magas minőségű termőföldeket [az ukrajnai csernozjom Európa egyik legjobb és legértékesebb termőtalajai közé tartozik!] markoljanak fel külföldi vállalatok, amiket a Világban és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is pénzel. – mondta csütörtökön a RIA Novosti-nak Brigit Bock-Luna német ellenzéki képviselő, a Niema Movassat hivatal vezetője.

1017847403.jpgFotó: © Sputnik/ Sergey Pivovarov

Bock-Luna megerősítette, hogy frakcióképviselők egy csoportja hivatalosan érdeklődött a tranzakciókról a német kormánynál az ország állami bankcsoportjához tartozó Bankengruppe KfW-ről, mert szerintük ők állnak az ukrán szántóföldek átjátszásai mögött.

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
Harapófogóban az európai mezőgazdaság az USA-orosz szankcióháborútól

Ez azért is érdekes, mert Ukrajna 2016 januárig betiltotta a termőföldek adásvételét külföldi szervezeteknek. Ennek ellenére, német mezőgazdasági konszernek (AGRARIUS AG, germanagrar CEE GMbH, KTG Agrar SE, Agroton and Alfred C. Toepfer International (ADM)) globális és német hitelintézetek lízing konstrukcióin és hitelein keresztül markolják fel az ukrajnai földeket.

Német törvényalkotók adatai szerint, az Alfred C. Toepfer International-nek 60 millió dolláros kölcsönt adtak, hogy további 50.000 hektár földet vegyen Ukrajnában, a már jelenleg is birtokában lévő 50.000 hektár mellé.

Ezen törvényhozók emlékeztetnek, hogy az említett hatalmas területek Ukrajna kiváló termőföldjeiből felhasználhatók genetikailag módosított növények termesztésére, távol az EU mezőgazdaságát szabályozó Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) „vigyázó szemeitől”…

Monsanto in Ukraine: IMF loan for Ukraine may give GMO giant a backdoor into EU - RT.com

Állítják, hogy okuk van feltételezni, a német kormányt közös EU-Kijev mezőgazdasági projektekben való segítségnyújtással bevonták a minisztériumokon keresztül az ukrán termőföld-zsákmányolás finanszírozásába.

Az „Ukraine Investment Climate Advisory Services Project” (szabadfordításban: Ukrán Befektetés-környezeti Tanácsadói és Szolgáltatási Projekt), ami egy németországi mezőgazdasági centrum Ukrajnában, egyike azon projekteknek, amik segítettek egyezkedni az ukrán kormányképviselőkkel.

Bock-Luna elmondta, hogy a tavalyi puccs után Kijevben hatalomra jutott kormány aktívan szórja szét a termőföldeket a nemzetközi hitelezők kölcsöneiért cserébe.

„Az előző ukrajnai adminisztráció ellenezte a mezőgazdasági törvények további lazítását, de ez megváltozott a puccs után, amit a Világbank (WB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is támogatott” – tette hozzá Bock-Luna.

Ukrajna az európai piac egyik fő termény előállítója. Több mint 32 millió hektár termőfölddel rendelkezik, ami megfelel nagyjából az egész Európai Unió művelhető földjei 1/3-nak.

         3 hozzászólás

Címkék: politika videó ukrajna európai unió gmo mezőgazdaság világbank termőföld agrárium multinacionális vállalat gmo lobbi termőtalaj földbérlet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tanulmány: „nagyipari gyárüzemek” állítják elő a bio tej és tojás jelentős részét

PPJ         2015.02.07.

usda_organic.jpgAz eddigi legnagyobb nyomozás van kibontakozóban csalás vádjával a bio iparágban. Nem tartják be a szabályozásokat – a fogyasztóvédők az Amerikai Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumától (USDA) a program vezetőinek leváltását követelik.

A Wisconsin államban lévő The Cornucopia Institute mezőgazdaság-szabályozási kutatócsoport bejelentette, hogy hivatalos jogi feljelentést tesz 14 nagyipari élőállat tenyésztő üzem ellen, amik állítólag illegálisan címkézik bio minőségűnek az előállított tejet, húst és tojásokat.

Fordította: Pacsuta Péter János természetvédelmi mérnök
Szakmai és nyelvi lektorok: Prof. Dr. Biró Borbála terresztris ökológus, egyetemi tanár és Gelencsér Zsófia humánökológus
Forrás: The Cornucopia Institute - Investigation: “Factory Farms” Producing Massive Quantities of Organic Milk and Eggs / December 11th, 2014

Az USDA több évnyi tétlensége után, az etikus- és családi gazdaságokat pártfogó Cornucopia Intézet végre légifelvételeket készített kilenc államban, Nyugat Texastól New Yorkig és Marylandig, az elmúlt nyolc hónapban. Amit láttak, megerősítette a korábbi terepbejárásokat: a vállalati „agro-biznisz” érdekek szisztematikus mintája működik nagyipari méretekben börtönszerűen bezárt élőállat üzemekkel, ahol a megfelelő legeltetés, sőt a szabad levegőn való tartózkodási lehetőségek sem biztosítottak, a szövetségi bio törvények által előírt módon.

A nyilvánvaló visszaéléseket elkövető gigászi „bio” üzemekről itt található fotógaléria: http://www.cornucopia.org/organic-factory-farm-investigation

„A szövetségi bio szabályozások elég világossá teszik, hogy minden élőállat számára kijárást kell(ene) biztosítani a szabad, külső térhez és a kérődzők, mint a tejelő tehenek, legelőhöz kell, hogy jussanak.” – mondta Mark A. Kastel, aki mezőgazdaság-szabályozási vezető elemző a Wisconsin székhelyű Cornucopia Intézetnél. „Ezeknél a masszív nagyipari üzemeknél – egyeseknél 10-20.000 marhával és több mint 1 millió tojótyúkkal – a jószágok 100%-a óriási épületekbe és etetőállásokba van bezárva.”

sm-auroracoldwater-241.jpgAurora Dairy tejgazdaság, Stratford, Texas
18.000 jószággal - a rendszer kijátszása

Az 1980-as években a családi méretű gazdaságok segítették üzleti alapokra helyezni a bioélelmiszer mozgalmat, részben azért, mert az agro-üzletág konszolidációja és az élelmiszerellátás kontrollja összenyomta a haszonkulcsot és ez elűzte a gazdákat a földekről. A fogyasztók lelkesedése a bio szektort egy gyorsan növekvő piaccá tette, olyan gazdák és feldolgozók támogatásával, akik vállalták az élelmiszereknek egy az eddigiektől különböző szabvány szerinti előállítását a környezeti felelősség, az állatjólét és a méltányos gazdaság tükrében.

„Érthető, hogy azon vásárlók, akik a bio minőségű címkézés ideáit és értékeit szívből támogatják, átvágottnak érzik magukat amikor ezeknek a masszív, koncentrált állattartó üzemeknek a fotóit látják.” – tette hozzá Kastel. [Koncentrált Állattartó Üzem, angolul: CAFO (Concentrated Animal Feeding Operations)]

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
2013.08.25. - Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

A szervezet azt javasolja a fogyasztóknak, hogy alaposan nézzenek utána a Cornucopia bio márkákat vizsgáló pontszámtáblázataiban ("Scorecards" menüpont az intézet honlapján), hogy a sok bio márka közül olyat tudjanak választani, ami valóban a gazdákkal való kapcsolatban érdekelt és ténylegesen betartja azon ígéreteket, amik a jobb környezeti feltételek, humánus állattartás és gazdasági igazságosság mentén alakítják a bio élelmiszertermelést.

„Rengeteg tejtermelő gazdatársunk valóban törődik a jószágaival, mindegyiknek tudják a nevét, számukra nem csak kódszámot jelentenek.” – fűzte hozzá Kastel.

sm-delta-09.jpgDelta Egg tojásfarm, Chase, Kansas
100.000 tyúk épületenként, egy sincs szabadon

A Cornucopia 2004 óta tesz hivatalos jogi feljelentéseket ezen nagyipari üzemek ellen, több-kevesebb sikerrel. A legnagyobb tejelőállítótól, a Horizon-tól (ami jelenleg a WhiteWave Foods alá tartozik) visszavonták például a minősítést. Az USDA szankciókat vezetett be az Aurora Tejgazdaság ellen, ami saját-címkés ál-bio tejet állított elő a Walmart, Costco, Target és más szupermarket láncok számára. A WhiteWave és az Aurora ellen az USDA továbbra is nyomozást folytat.fake_organic.jpg

De a jogorvoslat kerekei a Cornucopia szerint mostanában lassan, vagy egyáltalán nem forognak. Az arizonai Shamrock, ami egy vertikálisan-integrált tejgazdaságot üzemeltet a Phoenixen kívül eső sivatagban egy olyan példa, ahol együtt kezelik a 16.000 bio és nem bio tehenet. Az USDA végül is megerősítette, hogy helytálló volt egy nonprofit közérdekű csoport 2008-as feljelentésében tett panasza, és a tejgazdaság valóban illegálisan működött. Ezt azonban csak 2011-ben, három évvel a feljelentés beérkezése után ismerték el. Most, több mint hat évvel később, a Shamrocknak még mindig van egy függőben lévő fellebbezése, de továbbra is tejet árusít délnyugaton. Ezzel alávág azoknak az etikus gazdáknak, akik viszont eleget tesznek a szövetségi bio törvényeknek.

„Az USDA tétlensége ezernyi etikus családi gazdát érint, akik néhány tucat gigagazdasággal kénytelenek versenyezni, versenyhátrányból.” – mondta Kevin Engelbert new yorki tejesember, aki családjával 140 tehenet fej, és ő volt az első minősített bio tejelőállító az Egyesült Államokban.

A Cornucopia Intézet honlapja olyan kutatás- és felmérés alapú eredménytáblákat tart fenn, amelyek a bio tojást, tejterméket, szójaételeket, és néhány más élelmiszercsoportot is hitelesen értékelnek. Vizsgálják azt is, hogy a termékek mennyire állnak közel a biohoz és a bio-eszményiséghez. Ezzel a piaci fogyasztókat és nagybani kereskedőket a hiteles élelmiszerek elérésére ösztökélik és elismerik az ipar valódi hőseit.

Engelsbert, aki előzőleg az USDA Nemzeti Bio Szabályozási Testületénél [angolul National Organic Standards Board (NOSB)] szolgált, megemlítette: „Amikor a NOSB-nál dolgoztam, mindig emlékeztettek, hogy a Nemzeti Bio Program részére tett javaslatainknak gazdaságméret-semlegesnek kell lenniük. Ennek hatására szeretném látni, hogy a Bio Élelmiszer Termelési Törvény bármilyen méretű gazdaságnál és nem csak a kicsiknél is érvényesítve lesz.”

A törvény betűjének és szándékának be nem tartatása oda vezetett, hogy jelenleg rengeteg hagyományos bio gazda pénzügyi stressz alatt áll, néhányuk már a teheneit is eladja és kiszáll az iparágból. „Az illegális tejgazdaságoknak megengedni, hogy tovább működjenek, egyszerűen vicc… alávágja a kereslet-kínálat dinamikáját, ami a piaci szereplők elismerését és a családok számára a rendes megélhetés biztosítását lenne hivatott fenntartani.” – tette hozzá Engelbert.

Annak ellenére, hogy a Bush adminisztráció alatt a Cornucopia meglehetősen kritikus volt az USDA Nemzeti Bio Program [angolul National Organic Program (NOP)] működését illetően, úgy találják, hogy a jelenlegi vezetés az Obama adminisztráció alatt még inkább „kivár”. Engelbert, a Cornucopia testületének alelnöke szerint, „Az úgynevezett ’Végrehajtási Korszak’, amit a bio közösségnek ígértek a 2009-es új adminisztráció bevezetésekor, minden volt, csak éppen végrehajtás nem a nagyipari ’bio’ üzemek törvényszegései ellen.”

A Bush éra alatt az USDA-t azzal vádolták, hogy nem képviseli kellőképpen a bio érdekeket, késlelteti a törvény végrehajtását és a kongresszusi akarattal, a szabályok betartásával szemben meglehetős ellenállást tanúsít.

„Obama elnökké választása óta a Nemzeti Bio Program költségvetését erősen megnövelték, kompetens személyeket vettek fel és ezt helyénvalónak mondják” – jegyzi meg Kastel. „Ezek az emberek jobb hozzáállással rendelkeznek, de ők is az erős ipari lobby, a Bio Kereskedelmi Egyesület [angolul Organic Trade Association] és az intézményesített korrupció hatása alá kerülnek, ami már jóval a hivatalba lépésük előtt létezett.”

A baromfi iparban az USDA megengedte, hogy az agro-„biznisz” vállalatok 100.000-es létszámú tojótyúkot zsúfoljanak be épületenként, néha meghaladva az 1 millió baromfit is egyetlen „farmon” és elnézte, hogy a valódi szabadban tartás egy kis rácsos tornácszerűséggel legyen mindössze helyettesítve.

sm-greenmeadow-02.jpgA Herbruck’s üzem, Saranac, Michigan
85.000 tyúk épületenként, egy sincs szabadon

A kibúvó, a „tornácos-baromfi” , amit először 2002-ben engedélyeztek. Ekkor a Nemzeti Bio Program igazgatója felülbírálva a bio minősítéseket megengedte a The Country Hen-nek (egy massachusettsi tojásgyárnak), hogy több tízezer csirkét összezsúfolva egyetlen istállóban, az épülethez az állatok maximum 5%-át befogadni képes tornác kifutót csatoljon a biominősítés érdekében.

Az az USDA alkalmazott, aki abban az időben a bio minősítési programért felelt, később „átjutva” a „forgóajtón” (a szabályozók és az ipar között) tanácsadóként állt munkába a The Country Hen cégnél, lobbizva a baromfik kültéri tartásának szabályozásai ellen.

„Még ha Miles McEvoy, aki jelenleg a Nemzeti Bio Program igazgatója, azt is hiszi, hogy egy tornác padlóval, tetővel és rácsozott falakkal az „szabadtérit” jelent, akkor is mivel csak a szárnyasok 5%-a képes odaférni, így a maradék 95%-ot őszintén szólva illegálisan zárták be és nevezték bio minőségűnek.” – jelentette ki a Cornucopianál dolgozó Kastel.

McEvoy és az USDA Nemzeti Bio Programja ezeket a kritikákat szinte villámhárítóként nyelte el. Az illegális élőállat üzemek elleni tétlenségüket tetézve, nemrégiben megváltoztatták a NOSB felügyeleti lehetőségeit. Egy civil tanácsadó panel lett belőle, így a Kongresszus által a NOSB-ra ruházott erők az eddigi alapvetően gátolt szintetikus és nem-bio összetevők és hozzávalók használatával szemben a bio élelmiszer előállításnál meginogtak.

2013 végén McEvoy 20 évnyi precedenssel szakított akkor, amikor egyoldalúan megfosztotta a NOSB-ot attól a jogától, hogy a saját aggályai által vezetve szakszerű munkatervet és programot (agendát) alkothasson a bio ipar védelme érdekében.

„A jelenlegi helyzet, amihez az ipar gazdaságilag legerősebb szereplői tapsolnak, de teljesen elítél minden, a gazdákat és fogyasztókat képviselő non-profit szervezet, - teljesen tarthatatlan.” – mondta Jay Feldman, a Beyond Pesticides ügyvezető igazgatója és a jelenlegi Obama kormány kinevezett képviselője a 15 tagú NOSB-ban. „Valakinek felelősséget kell vállalnia azért a szakadásért az iparágban, ami komolyan aláássa a bio minősítés hitelességét és az etikus bio gazdák megélhetését.”

Náhány ipari megfigyelő állítása szerint még a biogazdaságok és marketingesek „törvény betűjéhez” ragaszkodásánál is fontosabb a fogyasztók elvárásainak teljesülése, hiszen hajlandók magasabb árat is fizetni a jobb minőségű élelmiszerekért. Igen jelentős lépés, hogy a Consumer Union, a Consure Reports magazin kiadója nemrég leminősítette a bio címkék értékét. Ezzel jelt adtak azon aggodalmuknak, mely szerint az USDA közelmúltbeli kísérleteivel aláaknázta a NOSB erejét és függetlenségét.

„Nehéz belátni, hogy a jelen stratégia kudarcai vajon kezdődnek vagy végződnek-e Mr. McEvoy-nál.” – mondta Kastel. „De éppen itt az ideje annak, hogy valaki felelősséget vállaljon”. Szomorú kimondani, de úgy gondoljuk, hogy olyan, széles körben elfogadott és jelen állásban semleges személyre lenne szükség, aki képes rendbe tenni ezt a nyilvánvaló összevisszaságot.”

Azon nagyipari mezőgazdasági üzemek listája, amik a Cornucopia feljelentésében szerepelnek:

Végül de nem utoljára, feltétlenül említésre méltó az a néhány infografika, mely a Cornucopia honlapján a jobb oldali sávban helyt kapott. Ha nagyjából képet akarunk kapni arról, hogy milyen hálózat mentén oszlik meg a bio piac; ha az USDA és a Monsanto közti személyi átfedésekből le kívánunk vonni pár következtetést; ha a világ vetőmag piacának hálózatába nyernénk röpke bepillantást; vagy ha kívánjuk felsorolva látni a génmódosított összetevőket jelölni nem kívánó márkákat, akkor jó helyen járunk!

Elsősorban köszönet illeti a cikk megjelenésében a lektorok munkáját! Tisztelettel köszönöm mindazok segítségét, akik lehetővé tették, hogy időt áldozhassak a fordításra és blogolásra!

 

         6 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa tudomány világ mezőgazdaság ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás agrárium agrárpolitika biokultúra usda ökológiai mezőgazdaság nagyipari mezőgazdaság the cornucopia institute

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

PPJ         2015.01.20.

"Hiába védi Magyarországot a GMO-któl az alaptörvény, az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény aláírása után a biotechnológiai cégek beperelhetik majd Magyarországot a tilalomért - mondta Szabó Marcell zöld ombudsman. Civilek szerint Magyarországnak a jelenleg tárgyalt formájában meg kellene vétóznia az egyezményt." - írja a "Minket is letarolnak a buherált növények" című cikkében a Napi Gazdaság.

ttip.pngSzabadkereskedelmi liberális tolerancia a gyakorlatban

További GreenR posztok a témában:

Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

Kiemeljük a Napi Gazdaság híréből az első két bekezdést:
Akármilyen határozottan is áll ki a kormány emellett, Magyarország GMO mentessége veszélybe kerülhet, ha a jelenleg tárgyalt feltételek mellett életbe lép a TTIP néven ismert, az EU és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi egyezmény. Erről Szabó Marcell, az Alapvető Jogok Biztosának Jövő Nemzedékek Érdekeinek Védelmét Ellátó Helyettese beszélt környezetvédő civilekkel közös sajtótájékoztatóján. Szabó az eseményen felhívta a figyelmet, hogy bár eddig mindig kiállt amellett, hogy Magyarországon ne legyenek genetikailag módosított növények vagy élelmiszerek, és az ország GMO mentessége az alaptörvényben is szerepel, valamint uniós garanciák is vannak erre, az EU nemzetközi egyezményei az alkotmányokat és az uniós jogszabályokat is felülírják.

Ez a GMO-k esetében azzal jár, hogy az alkotmányos tilalom ellenére egy befektetni szándékozó biotechnológiai cég – például az amerikai Monsanto – beperelhetné Magyarországot egy kereskedelmi választott bíróságon, a tilalom visszavonását vagy kártérítést követelve a potenciális profit elvesztése miatt. A magyar vagy amerikai bíróság helyett ilyen esetekben a jogrendszeren kívüli arbitrázs-bíróságok döntenek, ezt a lehetőséget a TTIP részeként tárgyalt beruházásvédelmi és vitarendezési mechanizmus (ISDS) garantálja. Így tehát ha Magyarország támogatja és elfogadja a TTIP-tervezetet a beruházásvédelmi mechanizmussal együtt, akkor nehéz lesz megtartani a GMO-moratóriumot. A magyar államnak – minden más uniós tagállammal együtt – pedig meg kell majd gondolnia, milyen élelmiszerbiztonsági vagy környezetvédelmi szabályokat hoz, amelyeket nem támadnak majd meg a befektetők. ... Olvassa tovább a teljes hírt a Napi Gazdaság Online oldalán!

További GreenR posztok a témában:

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

A France 24-nek adott interjúban Soros szerint az Európai Unió a Globális Kormányzás elbukott kísérlete

soros.jpg

         8 hozzászólás

Címkék: kína usa oroszország európai unió gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia ökológia új világrend fenntarthatóság agrárium zöld ombudsman génmegőrzés gmo lobbi szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Argentína betiltotta a Procter & Gamble-t!

PPJ         2014.11.08.

6b43b13e8044a6d87bd1d6dd6551cbae_3199.jpgArgentína adócsalással vádolja a világ első számú háztartási termékgyártóját, a Procter & Gamble-t, ezért november 2-án a dél-amerikai ország adóhatósága, az AFIP bevonta a cég működési engedélyét. Forrás: Reuters

Az Argentína elnöki honlapján (www.prensa.argentina.ar) közölt vádak szerint a cég 138 millió dollárral túlszámlázta az importárakat, hogy az adózást elkerülve pénzszivattyút indíthasson kifelé az országból.

"A P&G pénzt szivattyúzott külföldre és a befolyó jövedelmét elrejtette az Argentinának való adózás helyett" - írta a dokumentum.

"Véget kell vetnünk ezeknek a trükköknek, amiket a nemzetközi cégek használnak" - adta hozzá a nyilatkozat.

 A Procter & Gamble 1991 óta működik Argentinában három gyárral és két elosztóközponttal.

Persze vannak ezen merész giga-globál-góliáttal való szembeszállásnak más előzményei is:

Adóbotrányba keveredett a Bunge - 500 millió dolláros adócsalással vádolják Argentínában a magyar áfavisszaélések miatt panaszkodó étolajgyártót.

Első alkalommal járt Putyin Argentínában - Az orosz államfő első alkalommal látogatott Argentínába, ahol Cristina Fernández elnök asszonnyal tárgyalt. Az orosz külügy szerint a térségben Argentína Oroszország első számú stratégiai szövetségese. A hivatalos program után Cristina Fernández vacsorára látja majd vendégül az orosz államfőt, amelyen részt vesz majd Nicolás Maduro, José Mujica és Evo Morales is.

Putyin atomenergetikai megállapodást kötött Argentínában - Putyin és argentin kollégája, Cristina Fernández de Kirchner államfő "az atomenergia békés célú felhasználásában való együttműködés" szentesítése mellett egy kiadatási egyezményt, illetve egy, a médiapolitikai kooperációról szóló okmányt is aláírt. 

Putyin és Kirchner beindította az RT argentin adásszórását - Vlagyimir Putyin orosz és Cristina Kirchner argentin elnök videokonferencia üzemmódban beindította a Russia Today tévécsatorna spanyol nyelvű adásainak argentínai sugárzását.

A Procter & Gamble 175 éve létező cégóriás, 50 fogyasztói márka világvezetője.

brands_P&G.jpg

A P&G-nek annyira sok márkája van, hogy egy képre összevágni az összeset szinte lehetetlen. Nézzük meg jól az alábbi képet. Tegyünk fel magunknak egy egyszerű kérdést. Gondolnánk, hogy mindez egyetlen cégóriáshoz fut össze? Komolyan nem bírjuk ellátni magunkat samponnal, fogkrémmel, mosószerrel és burgonyaszirommal?

p&g1.jpg

És egyébként miért olyan "logikátlan", "elképzelhetetlen" és "összeesküvés" végiggondolni, hogy nyilvánvalóan a cégeket összefogó főcégeknek is vannak összefogó fő-fő-cégei és azoknak is tulajdonosai?! Igen, ezek az embertartás iparának kellékei, gondozni kell a mátrix-jószágokat, kicsit igényesebbek, mint egy átlag marha, de azért csak megfejhető mégis...

A többeknek már ismerős ábrában is ott szerepel a P&G...

global trademarks.jpg

Kinagyítva...global trademarks_P&G.jpg

Éljen Argentína! Végtelenül ragyogjon bátor Napja!

argentina.jpg

         5 hozzászólás

Címkék: politika amerika usa világ világgazdaság putyin atomenergia argentina bunge procter and gamble

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark