90 gigacég adta az ipari forradalom kezdete óta a világ CO2 és metán kibocsátásának 2/3-ad részét

CsomTam         2013.12.03.

Richard Heede klímatudós vezetésével készült tanulmány, a „Carbon Majors” 8 év munkáját mutatja be, melynek célja, hogy fényt derítsen azokra a nagyvállalatokra, melyek a legjelentősebb mértékben járultak hozzá a Föld klímaváltozásához az ipari forradalom kezdete óta (1751-től) 2010-ig.

http://carbonmajors.org/wp/wp-content/uploads/2013/11/CarbonMajorsImage1.gif

Weboldalukon a 90 legnagyobb magán/állami kézben levő energia illetve cement ipari óriás cégbirodalmak feldolgozott adatai érhetőek el. Ez a majd 100 cég adta az első ipari forradalom óta 2010-ig az összes ipari szén-dioxid és metán kibocsátás 63%-át. Ezek közül a cégek közül 50 magánkézben van, úgy mint az Exxon Mobil és a Chevron, állami kézben 31 darab található úgy mint a Saudi Aramco és a Pemex, továbbá 9 állam által üzemeltetett vállalat amelyek Kínában és a volt Szovjetunióban találhatóak.

http://carbonmajors.org/wp/wp-content/uploads/2013/11/CarbonMajorsImage2-r.jpg

Az öt legnagyobb, a sarkvidéki ökoszisztémát is felforgatni kívánó olajmulti, a ChevronTexaco, ExxonMobil, BP, Shell, és a ConocoPhillips összesen 181 gigatonnányi szén-dioxidért felelős az utóbbi 130 évben, ami az összes CO2 mennyiség 12,5%-a!! A "független" klímakutatásokat is finanszírozó olajmultik közül győztesként az amerikai Chevron végzett, "aki" 51 milliárd tonnával, a második a szintén amerikai ExxonMobil 47 milliárd tonnával, míg a dobogó harmadik helyén a szaúd-arábiai Saudi Aramco áll 46 milliárd tonnával.

http://carbonmajors.org/wp/wp-content/uploads/2013/11/CarbonVisuals3-r.jpg

Naomi Oreskes, a Harvard professzora megemlíti, hogy ugyan mindnyájan felelősek vagyunk a szén-dioxid kibocsátásért és az egyre durvuló klímaváltozásért, de Heede tanulmánya remekül rávilágít, hogy kik azok a pofátlanul óriási cégek, akik részvényesei/befektetői ebből ráadásul még brutálisan nagyot kaszálnak.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány klíma klímaváltozás szén dioxid szén olajipar klímavédelem

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bolygóméretű fagyi bolygóméretben nyal vissza

PPJ         2013.08.06.

A permafrostban lekötött szén mennyisége, kb. a légkörben lévő CO2 kétszerese. Ez metán formájában van jelen, ami 32-szer potensebb üvegházgáz, mint a széndioxid. Ennek várható felszabadulását az alábbi grafikon mutatja be. Szép hetet és boldog évszázadot mindenkinek!

permafroszt metán.jpg

Tavaly ilyenkor...
2012 július 27-i GreenR poszt: NASA: Négy nap alatt megolvadt Grönland...

Kánikula Alaszkában - Időkép.hu

Az elmúlt napokban nemcsak a Kárpát-medencében, hanem még Alaszkában is szokatlanul meleg idő köszöntött be. Bár közel sincs olyan meleg, mint például Las Vegasban vagy Phoenix államban a legnagyobb hőhullámok idején, így is Alaszka-szerte 25 fok fölé emelkedett a hőmérséklet, sőt voltak helyek, ahol a 35 fok közelébe.

Eltűnhet egy alaszkai falu - Időkép.hu

A következő bő egy évtized alatt a víz eltüntetheti az alaszkai Kivalina falucskát, örökre. Az itt élő eszkimók lehetnek az Egyesült Államok első klímamenekültjei. A közel 400 inuit őslakos vadászatból és halászatból él. A települést eddig a sarki jég védte a Bering-tenger haragos hullámaitól, azonban az elmúlt két évtizedben a jég drámaian visszahúzódott, így a víz eróziója egyre erősebb hatást fejt ki a partszakaszra. Ezért Kivalina homokos partja egyre inkább a víz martalékává válik. 2008-ban a parton egy védőfalat húztak fel, de nem igazán tudja ez sem megvédeni a falut. Két évvel ezelőtt egy nagy vihar miatt már sor került evakuálásra. Jelenlegi számításik szerint 2025-re a falu teljesen lakhatatlanná válhat.

Időzített bomba ketyeg az Északi-sarkon - Energiainfo.hu

A sarkvidék olvadása első pillantásra varázslatos lehetőségekkel kecsegteti a hajózási társaságokat és a nyersanyag kitermelőket. Most azonban kutatók kiszámították, milyen költségeket okoz majd a világnak az enyhébb északi klíma és az eredmény emberi ésszel felfoghatatlanul nagy összeg, amely meghaladja a globális GDP-t.
...
Az Északi-sarkon tapasztalható jégolvadás, valamint az állandóan fagyott (permafrost) talaj felengedése azonban óriási kockázatot is rejt magában: a csökkenő jégfelület kevesebb napfényt ver vissza, így gyorsítja a globális felmelegedést, a fagyott talaj pedig felmelegedése során nagy mennyiségű metánt enged ki magából. A metán (ami 32-szer agresszívabb üvegházgáz, mint a szén-dioxid) tovább gyorsítja a jégolvadást és a klímaváltozást, öngerjesztő folyamatot hozva létre.

Eddig egyedül a Tony Blair vezette brit kormánynak volt bátorsága szembenézni azzal, hogy milyen költségeket okoz az északi-sarki olvadás. A kormány megrendelésére Nicholas Stern, a Világbank vezető közgazdásza által elkészített jelentés szerint a világ gazdaságára olyan hatással lesz a klímaváltozás, mint az 1920-as évek Nagy Gazdasági Világválsága, éves szinten 270 milliárd euró, (csaknem 80 billió forint) kárt okozva. A nagy vitát kiváltó „Stern-jelentés” szerint az évszázad közepéig az összköltségek meghaladhatják az 5,5 ezer milliárd eurót. A költségek elsősorban a tengerszint emelkedés miatt a parti városokat és gazdasági övezeteket veszélyeztető áradások és vihardagályok, (mint a Sandy hurrikán okozta áradás az USA keleti partján), a szárazságok és egyenlőtlen csapadékeloszlás miatt kieső élelmiszertermelésből, a gleccserek olvadása miatt fellépő ivóvízhiány, illetve az ennek következtében kieső ipari termelés költségeiből adódnak össze. Stern szerint (ne feledjük, még mindig 2007-et írunk) a világ összes állat- és növényfajának 40 százalékát fenyegeti kihalással a klímaváltozás.
51iehrqoYCL._SY300_.jpg...
Az északi-sarki olvadás globális hatása egy időzített gazdasági bomba" - hangoztatta Gail Whiteman az Erasmus Egyetem professzora, a Nature magazinban megjelentett tanulmány egyik szerzője.

Az északi-sarki metánkibocsátás ugyanis felgyorsíthatja a tengeri jég olvadását és a klímaváltozást, ami – az egyik optimista forgatókönyv szerint több mint 60 billió dollárjába kerül a világgazdaságnak az elkövetkező évtizedekben. A Nicholas Stern számításain alapuló eredményként kapott összeg megközelíti a globális GDP értékét, amely tavaly mintegy 70 billió dollár volt. A pesszimista forgatókönyv szerint a költség magasabb is lehet, a 220 billió dollárt is elérheti, ha más tényezőket, mint az óceánok savasodását is beleszámítják a kutatók, vagy alacsonyabb - 37 billió dollár -, hogy ha közben történnének lépések az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.

Whiteman szerint összesen mintegy 50 gigatonna metán kilépésével kell számolni a vizsgált északi területekről. „Tízezerszer számoltuk át az eredményeinket, de hiába, a következmények mindig ugyanazok” – hangsúlyozta a kutató, aki szerint a végeredmény szempontjából teljesen lényegtelen, hogy egyszerre, vagy évtizedekre elnyújtva kerül a gáz a Föld atmoszférájába, főként annak fényében, hogy a gázkibocsátás már évek óta tart.

Eltűnőben...
A vártnál gyorsabban olvadhat el Grönland jégpáncélja, egy új szimuláció szerint ugyanis már a globális átlaghőmérséklet 1,6 Celsius fokos emelkedésénél teljesen eltűnhet a több kilométeres jégtakaró. A következmény a tengerszint több méteres emelkedése lenne.

Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban - ÖkoKlikk.hu - Ökofórum

A "természet romlása". Ez csupán két szó, mégis, már önmagukban hordozzák azt a megelőző szemléletet, ami végül a szavakban foglalt jelentését tükrözi. Például árnyalatában éreztethetjük, hogy vajon ez egy önmagától zajló folyamat, vagy valamilyen emberi beavatkozás következménye: a természet „elromlása”, a természet „elrontása”. Nem mindegy! Olyannyira nem mindegy, hogy a minket körülvevő világ folyamatait milyen szavakkal írjuk le, hogy az aktuális globális problémák tekintetében is számos vita zajlik szavakról, fogalmakról. Például: „fenntartható fejlődés” vagy „fenntarthatóság”, „globális klímaváltozás” vagy „globális klímaváltoztatás”, „felmelegedés” vagy „felmelegítés”. Minden ilyen pár esetében arról szól az árnyalatnyi különbségek vitája, hogy valójában nem is olyan árnyalatnyi a különbség. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezek maguktól zajló világfolyamatok a Föld nevű bolygón, vagy pedig okkal kell attól tartanunk, hogy emberi felelőtlenségünk mellékhatásaiként aktív és direkt behatások (antropogén hatások negatív externáliái).

systembreakdown_500x500.jpg

         4 hozzászólás

Címkék: klímaváltozás szén dioxid alaszka közgazdaság fenntarthatóság grönland metán Stern jelentés permafroszt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Nyugalom, már mindjárt vége van...

PPJ         2013.05.07.

gaia.jpegNyugalom emberek, már mindjárt vége van. Elértük a gazdasági fejlődés csúcspontját, sikeresen hazavágtuk a Földet, emberélethosszban mérve is már csak egy-két szempillatás és vége. Éljen a GDP és a növekedés! Csak semmi pánik, mindenki menjen holnap is munkába és mosolyogjon a gyerekére! Vásároljatok, fogyasszatok, szaporodjatok! Csak semmi gondolkodás, minden rendben van, urai vagyunk a helyzetnek, jövőre szavazás, ne gondolj messzebb, ne gondolj másra! Minden rendben van, minden rendben van, minden rendben van! Sikerült: we can do it: megcsináltuk az emberiség legnagyobb tűzijátékát: 200 év alatt sikeresen ellövöldöztük a bolygó több milliárd éves élő természeti forrásrendszerét. Ugye mindenki kellemesen utazott, most csatolják be az öveiket, az oxigénmaszkokat meg hagyják, felesleges... Ugye mindenki jól megsózta és megfűszerezte a pénzét az utolsó vacsorára, főleg a bankárok, én meg megyek megeszem a kapitányi kalapom.

Baljós mérföldkőhöz érkezett az emberiség - Origo.hu

"Még néhány nap, és a légköri szén-dioxid mennyisége átlépi azt a szintet, ahonnan már nagyon nehéz, vagy lehetetlen lesz a visszaút. A Hawaii-szigeteken lévő Mauna Loán 1958 óta folyamatosan mérik a légköri szén-dioxid koncentrációját (ez a leghosszabb ilyen megszakítatlan adatsor). A mérések kezdetén ez 317 ppm volt, az ipari forradalom idején pedig 280 ppm (utóbbit jégmintákban lévő légbuborékokból tudják). http://imagerz.com/QEJEDUtvAwJSA1pKEAVTA 400 pmm egy jelképes érték, amely sok klímakutató szerint egy kritikus pontot jelent a globális felmelegedésben, ahonnan már nagyon nehéz lesz visszafordítani a folyamatot."

Eltűnt a kínai folyók fele - Greenfo.hu

"Az utóbbi hatvan évben a kínai folyóknak több mint a fele, csaknem 28 ezer eltűnt - derült ki a vízforrások első országos felméréséből. A környezetvédő szakemberek szerint ez a nyaktörő kínai gazdasági fejlődés következménye."

Utoljára látható - Index.hu (vigyázat, durva képek!)

A megváltozott környezet már főként az emberi tevékenység következménye: a környezetszennyezés, az iparosodás, az erdőirtás. Mindezek közül a legértelmetlenebb az orvvadászat: több tucat állatfaj van ma a kihalás szélén azért, mert a szigorú tilalom ellenére, illegálisan vadásznak rájuk.

23 évvel Douglas Adams zseniális könyve, az Utoljára látható után, a weather.com összefoglalója alapján bemutatjuk a világ tíz legveszélyeztetettebb állatfaját, amelyeket kimondottan az orvvadászat juttatott a kipusztulás szélére.

Már csak 78 rózsaszín delfin maradt - Index.hu

"A kínai környezetszennyezés hamarosan kiirtja a fajt, figyelmeztetnek a hongkongi állatvédők. Amikor 1997-ben Hongkong hivatalosan elszakadt a brit birodalomtól, és csatlakozott Kínához, az ünnepségek során a hongkongi függetlenség kabalaállata a ritka, folyami rózsaszín delfin volt. Erős jelképes üzenete van most, másfél évtizeddel később a hongkongi állatvédők segélykiáltásainak, akik azt mondják, a faj a kihalás szélére sodródott, a legutóbbi népszámlálásuk szerint már csak 78 példány él belőle a Hongkong környéki vizekben.

A rózsaszín delfin kilátástalan helyzete néhány napja került újra a figyelem középpontjába, amikor a Facebookon elterjedt egy videó egy halott kölykét gyászoló delfinről. Szakértők szerint kis delfin azért pusztult el, mert a vízszennyezés miatt az anyja tejével túl sok mérgező anyag került a szervezetébe. A vízszennyezés mellett az állatokat a túlhalászat, és az iparosodás miatt az élőhelyük rohamos csökkenése is fenyegeti."

How-I-feel-about-the-2012-Apocalypse1.jpg

         szólj hozzá

Címkék: vélemény klíma a hülyeség kora

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tök jó az irány, ne hagyjuk abba...

PPJ         2013.01.28.

Részlet a The Age of Stupid - A Hülyeség Kora (2009) című filmből.

A teljes film pedig íme:

         szólj hozzá

Címkék: videó klímaváltozás age of stupid a hülyeség kora

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bhután természetesen- A Magyar Bhutáni Baráti Társaság ELTÉ-n tartott előadása

PPJ         2013.01.10.

http://kepguru.hu/previews/12/12639.jpg

Bemutatkozásul: "Üdvözlök mindenkit! Én egy 15 éves lány vagyok, aki most egy kicsit érvényesülésre jut a bátyja blogján. Az érdi Vörösmarty Mihály Gimnázium 10. osztályos biológia speciális tagozatos tanulója vagyok. A terv a biosszal pedig az, hogy vagy valamiféle kutatóbiológusnak szegődök el vagy természetvédelemmel szeretnék foglalkozni."

Bhután egy India és Kína közé beszorított 700 ezer lakosú, 23 nyelvet beszélő kevésbé ismert ország. Pedig rendszerének követendő példát kéne nyújtania a fejlett országok társadalmának. Meg kell jegyeznem, a 10.-es földrajz tankönyv tesz egy kisebb említést Bhutánról: mint a Föld legtöbb faluval rendelkező országa. Csak ilyen szemszögből írnak róla, a GDP/ GNI témaköréről egy szót sem. Pedig arról az országról beszélünk, ami megalkotta a GNH-t (Gross National Happiness) vagyis a Bruttó Nemzeti Összboldogság mutatót. Az 1972-ben megalakult ötlet célja, hogy az országokat ne csak a termelés alapján vizsgálják, hanem olyan szempontokat is figyelembe vegyenek, mint az oktatás, az egészség, a természeti környezet, a hatékony kormányzás, az időbeosztás, a kulturális sokszínűség, a közösségi élet, a lelki egyensúly és az életszínvonal.

Fővárosa - Timphu, kb. 100.000 főt számlál, és a  repülőtérnek helyt adó Paro sem éppen egy metropolisz. A városiasodás nyomai Bhutánban is felfedezhetők, még ebben a környezettudatos országban is jelei mutatkoznak a szemetelésnek. Valamint, ahogy az egész bolygón, itt is érzékelteti hatását a globális felmelegedés. Az ország domborzata 150 és 7500 méter között váltakozik, magashegységeinél a gleccserek erőteljes olvadása figyelhető meg. A vízszint növekedésével a gleccsertavak moréna gátjai átszakadhatnak, és az így okozott árvíz jelentős pusztítást végezhet az érintett területen, nem is beszélve a több millió m³ így elfolyó édesvízről. Ilyen problémák több falut is érintenek a területen, jelentősebb árvizek voltak már: 1957-ben, 1960-ban, 1968-ban és a legutolsó 1994-ben. Az több ezer méteres magasság miatt azonban az egyetlen eszköz a védelemre az, hogy helyi lakosok önkéntesen felvonulnak. A magasban lévő, oxigénhiányos környezetben több hónapon át jéghideg vízben dolgoznak a két kezükkel, hogy arrébb mozgassák a köveket és sziklákat, így elfolyást biztosítva a gleccserpataknak és csökkentve a tavak vízszintjét - ezáltal megelőzve a morénagátak hirtelen átszakadását (küldjetek ki homokozólapáttal kisgyerekeket Kolontárhoz, ha így jobban tetszik a hasonlat). (Apropó Kolontár, azt tudtátok, hogy Finnországba mit vitt a Mikulás?! Tíz tonna nikkelt a patakokba.)

Mennyire környezettudatos Bhután?

A területi lehatárolásokban és a természetvédelemben is aktívan alkalmazzák a hármas zónarendszert. E szerint külön területek vannak, ahol az embernek vigyáznia kell a természetre, ahol az embernek harmóniában kell élnie a természettel, és a városok, ahol megengedett, hogy az ember használja a természetet. Bhután esetében ez utóbbi alkotja a legkisebb százalékot.

Bhután Alkotmányába bele van írva, hogy az erdőterület nem csökkenhet 60% alá, mégis, jelenleg az ország 70%-át borítja erdő. Az előadásra meghívott bhutáni erdőmérnök házaspár beszámolójában szerepelt, hogy már most igyekeznek növelni az erdőterületet és terveik vannak az esetleges túlzott használat ellen. Azonban jó tudni, hogy Bhután a szükséges faanyagot Indiából importálja. Ebben én némi ellentmondást véltem felfedezni: mivel Indiának nincs az alkotmányában a kötelező 60%-os erdőterület így ott nyugodtan kivághatják a fákat és exportálhatják. Ebből is látszódik, hogy globális léptékben a 21. századi fejlettségi szintet (szerintem) nem lehet a környezet védelmével és teljes óvásával fenntartani - vagyis éppen fordítva: ha akarunk még tovább élni, lejjebb kell adnunk a fogyasztásból!

Bhután területének 50%-a nemzeti park. Bhutánnak a változatos magassági szintek és a különféle klimatikus viszonyok miatt hatalmas a biodiverzitása! 200-féle emlősfaj, 770-féle madárfaj és 5600-féle növényfaj (ebből 400 gyógynövényfaj) él itt, ezek között is különleges és védett fajokkal, például: hóleopárd, bengáli tigris, vörös panda, kormosfejű daru és a legendás takin.

Bhután még valamire büszke lehet! Itt vannak a Földön a legmagasabb megmászatlan hegyek. Ugyanis az ország, a Himalája többi hegységében végbemenő turisták általi szemetelés miatt, és spirituális okokból is: betiltotta a hegyeik megmászását. Bhután büszke lehet környezetvédelmére és az ország sajátos működésére. Ezt bizonyítja, hogy az ország és a király is számos környezetvédelmi, természetvédelmi és ökológiai díjat nyert.

Végül pedig szeretném megköszönni a bátyámnak, hogy általa eljutottam erre a mindenképp tanulságos előadásra és buzdított ennek a beszámolónak a megírására!

Szerkesztői hozzászólás: A beszámoló a 2012 október 27-én tartott előadásról szól (az előadások anyagai itt megtalálhatók)! Az előadást a Magyar Bhutáni Baráti Társaság és az ELTE TáTK Humánökológia mesterszaka közösen szervezte.

Ami miatt pedig rákerestem google-ben a "greeenr" és "bhután" szavakra, így három-négy év után megtaláltam e blog nevének értelmét is :D...

GREENR (Global Reference on the Environment, Energy, and Natural Resources)

Offers authoritative content on the development of emerging green technologies and discusses issues on the environment, sustainability and more.It's a one-stop site dedicated to studying sustainability and the environment.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus bhután természetvédelem humánökológia magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark