Kossuth tér LIVE! - Éltesd tovább Kishantost!

Pacsker         2014.04.23.

http://greenfo.hu/uploads/hirek/324/32467/cikk.jpgA Kishantosi Vidékfejlesztési Központ gabonáját a húsvétot megelőző hétvégén elpusztították. Vigyél haza kishantosi biovetőmagot! A még megmaradt magokat április 23-án, 17-től 19 óráig a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt szétosztják azoknak, akiknek fontos az ország természeti kincseinek, és ezek közül a legfontosabbnak, a magyar termőföldnek a védelme. - Greenfo.hu

Az eseményről élő közvetítés várható! Figyeljétek!

A Greenpeace Magyarország szeretettel meghívja Önt az  Éltesd tovább Kishantost!  című eseményére, melynek időpontja és helyszíne:
2014. április 23., szerda délután, 17-től 19 óráig Budapest, Kossuth tér, Vidékfejlesztési Minisztérium épülete előtt.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által elvetett gabonát a húsvétot megelőző hétvégén elpusztították. De nem veszett el a lehetősége annak, hogy Kishantos teljes szépségében újjászülessen. A bírósági perek még csak most indulnak, az országos felháborodás pedig olyan mértékű, amelyet figyelembe kell venniük a döntéshozóknak is.

A Greenpeace szeretné, ha Kishantos szellemisége, Kishantos „magjai” – mint a közösség számára fontos értékek megtestesítői – minél több otthonba eljutnának. Ezért minden olyan terményt, amit a földeken tönkretettek, mi új életre szeretnénk kelteni.

A Kishantoson még megmaradt biovetőmagokat 2014. április 23-án, szerda délután, 17-től 19 óráig a Kossuth téren, a Vidékfejlesztési Minisztérium előtt szétosztjuk azoknak, akiknek fontos az ország természeti kincseinek, és ezek közül a legfontosabbnak, a magyar termőföldnek a védelme. Akik hisznek még a közösség teremtő és megtartó erejében, és érték a szemükben mindaz, amit Kishantoson létrehoztak.

Az eseményen részt vevő újságíróknak fotózási, filmezési és interjúlehetőséget biztosítunk.  További információ a sajtó számára: Schmidt Hajnalka +36 20 525 3500  hajnalka.schmidt@greenpeace.org


A Greenpeace mélységesen elítéli a húsvét előtti hétvégén Kishantoson történteteket, hiszen jogállamban ez az értelmetlen pusztítás, az önbíráskodás elfogadhatatlan. Ezért nyílt levélben sürgős intézkedést kértek Orbán Viktortól: védje meg a kishantosi biogazdaságot, és haladéktalanul váltsa le a károkozás felelőseit – dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) vezetőit –, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak.

Kishantosi agresszió – a maffia nem tréfál, és állami védelmet élvez!

A szívem hasad meg - 140 milliós a kishantosi kár

Eddig 100 milliós pusztítás és erődemonstráció Kishantoson

Riadó Kishantos! Likvidálják az ökogazdaságot

Magyar gyomorba magyar élelmiszert!

Miért, miért, miért? Milyen gazda, aki pusztít? Kishantos igazáért

Mentsük meg Kishantost


Sölétormos Jenő a kishantosi biogazdaságért kezdett böjtbe április 18 péntek reggel a Kossuth téren.

Ismerőseit egy Facebook-posztban értesítette arról, hogy a következő hetet a parlamentnél egy hársfa alatt kívánja tölteni. Mint írta: „Valahogy úgy alakult a reggelem, hogy Kishantosra gondoltam. Éreztem a szívemben, hogy nekem is kell tennem azért, hogy ne pusztulhasson el valami, ami már több mint 20 éve a fenntarthatóságba vezető utat mutatja számunkra.” Ezért ment a Kossuth térre böjtölni.  Sölétormos Jenő az Origónak elmondta, valóban egy teljes hétig akar a Kossuth téri hársfa alatt maradni, és úgy tervezi, hogy csak vizet fogyaszt majd, ételt nem vesz magához. „Nem terveztem, hogy kimegyek tüntetni, reggel éreztem csak azt, hogy így helyes. Ez egy természetes folyamat, az ember olvassa a híreket, látja, hogy mi megy körülötte, és egyszer eljön az a pont, amikor úgy érezzük, ki kell fejeznünk a véleményünket.” A férfi elmondása szerint egyike volt a Somogyvámos mellett található Krisna-völgyi ökofalu alapítóinak és 12 évig vezette is a közösséget. „Át tudom érezni a kishantosiak problémáit, mert tudom, milyen az, amikor hosszú évek alatt. nehéz munkával létrehozunk valamit. Ha az ökofalut szántanák be úgy, ahogy a biogazdaság földjeit, az is rettenetes lenne.”

         szólj hozzá

Címkék: greenpeace agrárium kishantos vidékfejlesztési minisztérium kishantosi vidékfejlesztési központ

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kötelező videó avagy értelmesen kifejtve hogy mit képvisel a GreenR Blog - 12

Pacsker         2014.04.09.

A pillanat, amikor úgy éreztem, hogy ezt a videót is bele kell vennem a gyűjteménybe, nagyjából a 8. percre összeállt kép szerint feltett kérdés volt: "Mi »fejlődik« itt?!"

Az IGAZ-SÁG, az EGÉSZ-SÉG, és a boldogság, ugyan úgy csak egy létminőséget jelöl, mint a HA-ZUG-SÁG, a KÉT-SÉG és a FÉL-ELEM. Ha egy pillanatra képes vagy magadba nézni, és csak KÉT-SÉGEKKEL és FÉL-ELMEKKEL találkozol boldogság helyett, akkor még van mit javítani a létminőségeden...

(Részlet A MAGYAR NYELV MINT ÚTIKÖNYV AZ ÉLET NEVŰ TÚRÁHOZ című előadásból)

         szólj hozzá

Címkék: videó egészség magyarság spiritualizmus humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ilyen lenne egy fenntartható és biztonságos jövőben gondolkodó felelős, magyar politikus! Videó

Pacsker         2014.03.27.

Nem túlzás, ha össze kéne foglalni a GreenR blog elmúlt 5 évének bejegyzéseit: akkor az pontosan ez a videó lenne! Kohajda László, beszédében, a létbűnözéstől az elektromos autókig, a neoliberális gazdaságpolitikától az ökolokális fenntarthatóságig, mindent érthetően átvesz és bátran, őszintén elmond! Abban különbözik a többi politikustól, hogy nemcsak a problémák súlyosságát vallja be, de békés-, ökológiai- és szelíd megoldásokat kínál fel a globális ökológiai problémák hazai vetületeire.

Tisztelettel ajánlom mint természetvédelmi mérnök és leendő humánökológus, a kedves érdeklődők figyelmébe!

         szólj hozzá

Címkék: politika videó természet fenntarthatóság agrárium élőlánc magyarországért ángyán józsef

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy perc néma csend...

Pacsker         2014.02.13.

Orbán Viktor 2008-ban a paksi orosz atomról. 2014 - 1 perc néma csend...
Fel nem foghatjuk, hogy a Fidesz szavazóknak hogy törlődhetett a memóriája 2008 óta.

         szólj hozzá

Címkék: fidesz videó orbán viktor energia atomenergia paks energiapolitika ökopolitika fenntarthatóság energiafüggőség választások 2014 roszatom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az éhezők viadala: A világ fiataljainak tudatalatti humánökológus kapudrogja

CsomTam         2013.12.27.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/az_ehezok_viadala_poszter.jpg

"De most őszintén, az őseink aztán nem sok mindennel büszkélkedhetnek. Elég, ha megnézzük, milyen állapotban hagyták ránk ezt a háborúk sújtotta, kiszipolyozott bolygót. Világosan látszik, hogy nem érdekelte őket, mi lesz az utánuk következő generációkkal."- A könyv egy tini szereplőjének monológjából, valamikor a jövőben...

Úgy gondolom, hogyha egy rengeteg száz millió dollárnyi bevételt termelő hollywood-i produkció fiataloknak szánt alaptörténetét adó könyvsorozatban ilyen gondolatokkal szőnyegbombázzák az olvasó tinik millióit, akkor ahhoz a GreenR-nek is hozzá kell szólnia. Lássuk!

Az utóbbi két hetem szabadidejét nem nagyon voltam képes másra fordítani, mint az Éhezők viadala "könyvek" olvasására. Csupán karácsonyra sikerült a végére érnem az 1100 oldalas laptopon olvasott verziónak (spártai modernkedés), amely legalább egy negyed dioptriát rontott a szememen, de így is azt mondom, hogy megérte! Két és fél hete, egyik este 10-kor véletlenül kötöttem ki egy moziban, ahol kevésbé tudatosan, de éppen a könyv hollywood-i verziójának második részére kavarodtam be. Szerintem pár hiba ellenére zseniális lett a film (kritikák itt: I. Rész, II. Rész).

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/7938275.jpgSuzanne Collins trilógiája már megfilmesítése előtt is óriási sikert aratott, számos országban hónapokig vezette az eladási listákat. A New York Times listáját 260 egymás utáni héten keresztül uralta!. Bennem már az is masszívan felkorbácsolta az érdeklődést, hogy milyen tinédzserekről szóló könyvsorozattal lehet leigázni több millió tudatot, amelyet világszerte 56 országban 51 nyelven jelentettek meg. Mivel megáldott a sors a főhősnővel egykorú hiperaktív majd 16 éves unokahúggal, így nem volt kérdés, hogy szeretnék jobban belelátni a főhős gondolataiba az alapvető történeti háttér dúsabb leírásán túl is.

Itt és most nem a szerelmi szálakról, avagy a kalandos fordulatokról fogtok olvasni, hanem hogy hogyan is szőtte bele az írónő változó korunk nagy problémáit és fenyegetéseit a fiataloknak szánt pofátlanul nagy sikerű művébe, amellyel egy komoly tudatos és/vagy tudatalatti humánökológiai védőoltást adott az olvasók gondolkodóbb hányadának. A könyvben érdekesen puritán leírásokkal tarkított borzalmak ijesztő kapudrogja az, hogy az írónő a mi korunk tapasztalataiból és tudományosan dokumentált tények továbbgörgetett valóságába teremti kalandos világát. Nem nehéz akár hazai példákkal is alátámasztani azokat a folyamatokat, amik egy ilyen összeomlás peremén egyensúlyozó helyzetbe teremtették a fikció szereplőit. Erre be is dobok majd párhuzamos példákat.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/KatnissEverdeen.jpgA 16 éves főhősnőt alakító színésznő: Jennifer Lawrence

Az alaptörténet szerint valamikor a jövőben, Észak-Amerika romjain Panem (Panem et circenses:kenyeret és cirkuszt a népnek mondásból) országa fekszik.

A hatalom és a rend megtestesítő városállama a gazdag, jóléti Kapitólium és a sokkalta népesebb tizenkét körzet, melyek kivétel nélkül valamilyen termelő funkciókkal rendelkeznek, hogy döntő hányadában az irányítói központi hatalmat lássák el bőséges árukkal. Az írónő csak pár szóval említette ugyan, hogy milyen kietlen is maga ez a jövőbeli világ, de azt az olvasó tudomására hozza, hogy egy atomháború dúlt a világon (avagy ezt hitették el az emberekkel), így csupán az USA és Kanada területére vetíthető 13 terület az emberiség utolsó törékeny maradványa.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/Map-of-Panem-The-Hunger-Games-the-hunger-games-22227205-1624-1262.jpgA globális felmelegedés sújtotta Észak-Amerika a poszt-apokaliptikus regény helyszíne

A háború pusztításain túl a könyv valóságát Collins kiegészíti az emberiséget sújtó további természeti katasztrófákkal:

A szélsőséges folyamatok kumulatív hatásait kihasználva, az irányító Kapitólium képes helyzeti, technikai, média fölényével visszaélve sakkban tartva kiszipolyozni a körzeteket, ezáltal biztosíva saját megingathatatlan jólétét, vagy ha úgy tetszik fogyasztói társadalmát.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/The-Hunger-Games_The-Capitol.jpgKapitóliumi polgárok Collins szerint: "Felszabadult" dologtalanságukban, érdeklődésüket a divat, a plasztikai műtétek, a luxus és más emberek botrányaiban való csámcsogás teszi ki, önnön megdöbbentően együgyű ajnározásuk keretében.

Egy elképzelt igazságérzet kapcsán a Kapitólium feljogosítva érzi magát, hogy a béke fenntartása szempontjából kegyetlenül bánjon Panem körzeteinek lakóival, és komoly hadi erővel tartsa kordában a népet. Erődemonstrációjaként "minden évben, minden körzetből kisorsolnak egy-egy tizenkét és tizennyolc év közötti fiút és lányt, akiknek részt kell venniük Az Éhezők Viadalán. Az életre-halálra zajló küzdelmet élőben közvetíti a tévé. A tizenhat éves Katniss Everdeen egyedül él a húgával és az anyjával a Tizenkettedik Körzetben. Amikor a húgát kisorsolják, Katniss önként jelentkezik helyette a Viadalra, ez pedig felér egy halálos ítélettel. De Katniss már nem először néz farkasszemet a halállal - számára a túlélés a mindennapok része. Ha győzni akar, olyan döntéseket kell hoznia, ahol az életösztön szembe kerül az emberséggel, az élet pedig a szerelemmel."

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/rich.house9658.jpgA könyv fő mondanivalója: a hatalmas társadalmi különbségek ketyegő bombák, melyhez olykor elég csak a megfelelő szikra

Collins nagyszerűen rávilágít arra a valóságban is felbukkanó összefüggésre, hogy a természeti folyamatok globalizációval feltüzelt halmaza markánsan visszatartó tényezőként hathat a szegény társadalmi rétegekre. Mindez, a könyvben éppen a főhősnő körzetében is olyan kilátástalanul pusztító szegénységhez, és kiszolgáltatottsághoz vezetett, amely már az életben maradást is művészetté teszi. A könyvben rengeteg apró helyzet tárul az olvasó elé, melyben megjelenik a hatalom társadalmat kontroll alatt tartó korlátja, és a legszegényebb rétegek mindennapjait átható embertelenségek. Collins nem megy bele komolyabban, de rengeteg érdekes témát érint. Ezek közül néhány:

  • -A gyerekeknek munkát kell vállalniuk , hogy ne éhezzenek (világszinten 215 milló gyermek dolgozik az Unicef szerint a 21. században).
  • -A felnőttek áldatlan körülmények között kénytelenek robotolni egy szénbányában, ahol egy bányarobanásban több főszereplő édesapja is életét veszti
  • -A megtermelt áruból létrejövő haszon csupán apró része marad a Körzetekben, ami éppen elég azok, hogy épp ne halljanak éhen. Tehát abból döntően a Kapitólium jóléti polgárai profitálnak (Tudatos Vásárló: A narancslé útja)
  • -Illegális a fegyvertartás az önellátó vadászathoz, amely fenyegetés a hatalom számára
  • -A központosított élelmezési rendszer számára az önellátás bujtatott tiltása (Monsanto-ügy a valóságban)
  • -Az Éhezők Viadalával a gazdagabb polgárokat szórakoztatják a szegényebb "gyarmatosított" körzetek lakosainak életével, amire komplett showműsort kreálnak minden évben.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/karacsonyfa_az_amerikai_kapitolium_elott2_102196_20842.JPGÁldott békés ünnepeket kíván: A Kapitólium

Ebben az érdesen puritán világban további rengeteg borzasztó felfedezéseket tehet a figyelmes olvasó, már pedig nehéz figyelmen kívül hagyni még a Gale-Katniss-Peeta "szerelmi szál" szerelmeseinek ezeket a meghatározó körülményeket:

  • -A hatalom hogyan próbálja megvesztegetni a kiugró embereket, hogy azok ne generálhassanak ellenállást személyiségükkel. Erre zseniális epizód a Black Mirror c. Sorozat egyik 40 perces epizódja is.
  • http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/acta.jpg-Az információ megvonásával, és a manipulálásával a Kapitólium lakói szinte egyáltalán nincsenek tudatában annak, hogy hogyan is élnek embertársaik a Körzetekben. A jóléti városállamban az emberek a szűk környezetüknek jólétét a média által felerősített hamis idillel ráerősítve teljesen eltorzulttá váltak. (Puzsér Róbert médiakritikái; Stop ACTA)
  • -A jövő generációkkal kapcsolatos gyakorta használt öko etikai érvelésben a könyvben ez az elképzelt jövő generáció már hallatja is a hangját: "De most őszintén, az őseink aztán nem sok mindennel büszkélkedhetnek. Elég, ha megnézzük, milyen állapotban hagyták ránk ezt a háborúk sújtotta, kiszipolyozott bolygót. Világosan látszik, hogy nem érdekelte őket, mi lesz az utánuk következő generációkkal. "
  • -A génmódosított élőlények kontrollálhatatlansága, és az esetleges nem várt mellékhatásai is előkerülnek a könyvben a szereplők kalandjai során. (Ennek első védvonalát Magyarországon nem sikerült áttörnie a GMO lobbinak, így továbbra is zéró tolerancia van Hazánkban e tekintetben.)

A könyv magasan legérdekesebb szelleme számomra az a nézőpont volt, mellyel a nélkülözésben felcseperedett főhősnő a modern fogyasztói társadalom világát látja. Ahogy a könyv szereplői a szabadságról, a nélkülözésről, avagy a pazarlásról vezetik tizenéves gondolataikat az írónő tolla által. Nagyon érdekes eljátszani azzal a gondolattal, ha az ember így próbálja felfogni az őt körülvevő valóságát, és azt összehasonlítani azzal a nélkülözéssel, amiben benne él miközben a regényt olvassa. Lifttel közlekedő színes szatyroktól megroskadó stresszes embertömeget látni karácsonykor, miután oldalakon át olvassa az ember, hogy a főhős egész évben napi 10 órán át vadászik, hogy elcserélve a vadat pár kg több napos szikkadt kenyérre...Avagy több száz fős tömeg képes órákon át várni évről évre a Blaha L. tér mellett egy tál forró ételért, mert éppenséggel nem ők a Kapitólium legnagyobb gazdasági hasznot hozó kedvezményezettjei?

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/%C3%89hez%C5%91k%20viadala/541716_524054687612934_1274661995_n.jpgMagyarországi Éhezők viadala. Civilizáltabb formában tavaly karácsonykor.

Ha nektek is van kamasz megajándékozandó rokonotok, barátotok, simán ajánlom ezt a sorozatot nekik. Van olyan kalandos mint egy Harry Potter, mondanivalóban viszont remek kis gondolatébresztő az emberi társadalmak huncutságaiba, és a modern technológia generálta problémákba.

Utólag is, de boldog, társasjátékozásban gazdag karácsonyt kívánok Nektek!

         szólj hozzá

Címkék: ajánló humánökológia éhezők viadala hunger games

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Színes képeken a 30-as évek Magyarországa

Pacsker         2013.12.08.

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (19).jpg

Egy német fotós a harmincas években készítette lenyűgöző, színes felvételeit Magyarországon. A képeken egy letűnt világ atmoszférája elevenedik meg. Az 1930-as évek elejének Magyarországa elevenedik meg egy német fotográfus, Hans Hildenbrand fényképein. Az alkotások különlegessége, hogy a képeket utólag színezték, így egy más módon is megismerhetitek azt a világot, amit eddig csak fekete-fehérben láthattatok.

Forrás: vintag.es / szeretlekmagyarország.hu

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (5).jpg1932., Fiatal lányok büszkélkednek népviseletben

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (1).jpg1932., Csikós kalapban ménessel a pusztán

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (11).jpg1930. január, Parasztasszonyok árulják portékájukat a mohácsi piacon

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (9).jpg1930. január, Lányok és asszonyok a mezőkövesdi piacon

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (12).jpg1930. január, Földműves nők és férfiak virággal díszített ház előtt Sopronban

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (3).jpg1932., Pásztorok gubában egy kút körül a pusztán

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (13).jpg1930. január, Sopron: parasztasszony tojást és zöldségeket árul

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (7).jpg1930. január, Nők egy egyszerű, nádfedeles kunyhó előtt a mostani Hortobágyi Nemzeti Park területén

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (14).jpg1930. január, A dunai közlekedés látképe háttérben a Királyi Palotával

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (10).jpg1930., Parasztasszony kenyeret árul a mohácsi piacon

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (15).jpg1930. január, Paraszt pár aratáskor

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (2).jpg1932. június, Férfi libákat tol kocsin a piacra

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (16).jpg1932. június, Parasztlányok kenyeret sütnek

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (4).jpg1932., Alsónyéki lányok vidám színű népviseletben

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (17).jpg1932. június, Mohács: szerb nők népviseletben

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (6).jpg1930. január, Kondás szamárháton tapasztott falú kunyhó előtt a pusztán

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (18).jpg1932. június, Mohács: asszonyok gyümölcsöt árulnak

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (8).jpg1930. január, Népviseletbe öltözött asszonyok látogatnak meg egy férfit a faluban

         3 hozzászólás

Címkék: magyarság fotók vidék 1930 színezett fotók

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Üzenet Kishantosért - a magyar diákok videója

Pacsker         2013.12.04.

Vestjyllands-i Népfőiskolán tanult magyar diákok üzenete Kishantosért.
Készítette: a ↑Krétakör↑

Támogasd a petíciót: http://kishantosert.hu/
A dán népfőiskola: http://www.vestjyllandshojskole.dk/
Ízelítő fényképes összefoglaló: http://prezi.com/dsu9h_smubuj/daniabol-jottunk/

         szólj hozzá

Címkék: videó dánia krétakör ökológia fenntarthatóság kishantos vestjyllands hojskole kishantosi vidékfejlesztési központ kishantos rural development centre kishantos folk high school

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán

Pacsker         2013.11.09.

377636_498261270211535_1116833086_n.jpgA Tilos Rádió tegnapi Planet ERROR adásában is szóba került általam a vegyszeres és az ökológiai mezőgazdálkodás közti lényeges különbség; most a Kishantosi ökológiai mintagazdaság megszüntetésére irányuló kormányzati kísérlet kapcsán részletesebben kifejtjük, hogy miért is megátalkodottul pusztító dolog egy ilyen irányú törekvés. Alapvető, hogy a vegyszer nincs "egy helyben", nem "marad ott" ahová kijuttatták: hanem mindenbe belehatol: talajba, növénybe, állatba, s emberbe. Az agrokemikália tulajdonképpen olyan, mint a zsarnokság: mindenhol ott van!

bp17.JPGAmikor Kishantosért küzdünk, akkor itthon még talán kevesek számára világos, hogy mit is okoz a nagyipari vegyszeres mezőgazdálkodás a talajoknak, vizeknek, a környezetnek és az embereknek! A Boston.com The Big Picture aktuális fotósorozata az agrokemikáliák hatását mutatja be Argentínában. Csak erős idegzetűeknek! Ezt akarják a döntéshozók itthon?!!!

Az agrokemikáliák permezetése Argentínában a kilencszeresére nőtt, az 1990-es 9 millió gallonnyi (~34 millió liter) mennyiség mára 84 millió gallonra nőtt (~318 millió liter). Mégis, a dél-amerikai ország széles körben figyelmen kívül hagyott jogszabályi zagyvalékokkal van teli, amik az embereket hihetetlen veszélyeknek teszik ki, a kemikáliák megfertőzik az otthonokat, osztálytermeket és az ivóvizet is! Az orvosok és tudósok figyelmeztetnek, hogy a kontrollálatlan permetezés az egész nemzet egészségét veszélyezteti!

bp2.JPG

bp15.JPGÁngyán József előadásából egy részlet. A "dél-amerikai birtokmodell" felé vezető jelek mutatkoztak meg a mai Magyarországon! Vidékpusztítás, vegyszerek, nagytőke... Ezt akarjuk?!!!

A "professzionális" mezőgazdaság elpusztítja a vidéket! - mondja Ertsey Attila az ÉLŐLÁNC A FÖLDÉRT, Ángyán József szimpátiatüntetésen - Kossuth tér, 2012. május 10.

Város és vidéke

"A város és vidék közös sorson osztoznak, a vidék gerince pedig a mezőgazdaság" - Vidéki Térségek Európai Chartája, 1996

Ha nincs föld, a fiatalok elmennek innen - 444.hu

Ha nincs föld, a fiatalok elköltöznek, előbb a városba, majd mivel ott sincs elég munkahely, külföldre. A magyarországi elvándorlás is a föld miatt van, ezt kéne megérteni végre.

Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz - MTVSZ.hu

A FAO szerint is meg lehetne mindenkit etetni organikus módszerekkel - Innentől kezdve ez inkább logisztikai, közgazdasági, morális kérdés...

A "tankönyvek", akárkik is írták, írjanak, amit akarnak: a bio gazdálkodásban a növények szemmel láthatóan jobban érzik magukat, mint a konvencionális vegyszeres gazdaságban. A talajállapot és a növények állapota magáért beszél!

Mutatni kell működő példákat!

9000.gif

9000 hektáros oligarcha tenné tönkre a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaságot!

http://444.hu/assets/kishantos-kontra-mezofalvai.jpgNem a 9000 hektárból osztottak földet, hanem a 452-ből. (Grafika: Tbg)
Forrás: 444.hu - Ha nincs föld, a fiatalok elmennek innen)

kishantos.gif~450 és ~9000 hektár Budapestre vetítve. Anim: PPJ

Beszéljünk a talajról - videó magyar felirattal
(forrás: Adatvizuális orgia a Talaj Világnapja alkalmából
)

Nemes Mátyás biogazda elmagyarázza, hogy az ökológiai mezőgazdaság hogy tart fenn egyensúlyt a természetben és az univerzum energiáit hogyan fordítja le a Föld és az anyaföld (termőtalaj) nyelvére: a mi nyelvünkre!

A Rudolf Steiner Hagyomány Kihívása

         2 hozzászólás

Címkék: fidesz maffia videó mezőgazdaság ökogazdálkodás földtörvény talaj fenntarthatóság agrárium biogazdaság agrárpolitika talajvédelem élőlánc magyarországért ács sándorné vidékfejlesztési minisztérium fazekas sándor etikus vállalat agrármaffia földbérleti pályázatok nagyipari mezőgazdaság agrokemikáliák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Beszéljünk végre a valóságról!" - Ertsey Attila

Pacsker         2013.11.08.

Ertsey Attilát, a Magyar Építész Kamara alelnökét, számomra megtisztelő, hogy a barátomnak tudhatom. Minden humánökológusnak, egészségesen látó-, épített- és természeti környezet iránt felelős-, Magyarország fenntartható jövőjéről gondolkodó-, ökofilozófiával és ökopolitikával foglalkozó embernek szívből ajánlom az alábbi levelet, melyet az Építészfórum honlapjáról közlünk teljes terjedelmében.

http://static1.architectforum.hu/files2012/cache/n24730-lead-n15480-lead-cxn3s8-ertseyattila-fotovarghamihaly-20100222-fuga.jpg

Egy tisztújító gyűlés előtt szükséges mérleget vonni az elmúlt négy év szakmai közéleti eseményeiről, megvalósult és elmaradt eredményeiről. Ertsey Attila vállalta ezt a feladatot, írását alább közöljük.

"Ma nem az a legfontosabb, hogy az embereknek igazságokat mondjunk el,
hanem, az a fontos, hogy tűzerőt vigyünk a letargikus idegrendszerbe. Mert
manapság a tűzerő fontosabb az embereknek, mint a misztikus alvás. Ma az a
lényeg, hogy a Szellemet szolgáljuk, és nem az, hogy vágyakozzunk a
misztikus nyugalom után. Az Istenivel pedig akkor kötjük össze magunkat ma,
ha ennek lehetőségét az aktivitásban keressük, nem pedig a misztikus
lustaságban és kényelemben..." (Rudolf Steiner, 1920)

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Azért jöttem, hogy tüzet
gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon!
Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez
beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre?
Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy
házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány az
anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával."  Lk 12,49-53

A MÉK tisztújító küldöttgyűlés elé

Négy év eltelt, szükségesnek látszik valós mérleget vonni, mi történt, mit sikerült elérni a MÉK jelenlegi vezetésének az elmúlt időszak alatt, mi a valós helyzet, és mik a kilátások. Mivel nem kaptam lehetőséget, hogy a küldöttgyűlésen megszólaljak, ezért itt teszem meg.

Azt gondolom, illúziók nélkül kell rátekintenünk szakmánk helyzetére.

Az elmúlt 4 évben hallatlan nagy munkát végzett az Elnökség, ennek felsorolását és méltatását mások megteszik, én nem vállalkozom rá, csak néhány lényeges részére utalok, kudarcokra és sikerekre. Nem szeretném rózsaszínre festeni a valóságot. Heroikus munka, csekély eredmények. És ez nem elsősorban a szereplőkön – a MÉK-en - múlott, hogy így alakult. Számos olyan munka készült el, mely egy professzionálisan működő kamara felé mutat. Ezek a szabályzatok, a tervpályázati és közbeszerzési, minőségbiztosítási útmutatók, stb.
Ez a terület a MÉK saját területe, szabad mozgástere. Szinte csak ebben sikerült eredményeket elérni.

Egyetlen nagy dobás van, ami még nem dőlt el, és ez a kötelező kamarai díjszabás, a német HOAI mintájára. Ez egy kis kompromisszummal elkészült, de létfontosságú anyag. Elfogadása most már csak Brüsszelen múlik, eredmény cca. félév múlva várható. Ha átmegy, az lesz az első olyan lépés, mely elviselhetetlenné vált kiszolgáltatottságunkon képes javítani. Nem tehetünk mást, bíznunk kell benne, hogy a Mérnök Kamarával közösen képviselt törekvés eredményes lesz, és mi leszünk Németország után az első, aki rendeletben évente meghatározott díjszabással rendelkezik.

Be kell számoljak egy három éve az MMK-val közösen végzett munkáról, az épületfelmérési program előkészítéséről. Az állami ingatlanok túlnyomó részéről semmilyen tervdokumentáció nem létezik. Az e témával foglalkozó intézményekkel hosszú ideje együttműködünk, mely lassan eredményt fog hozni. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-vel és az ÉMI-vel kooperálunk, melynek tárgya egy felmérési metodika kidolgozása, és elindítása, mely egy állami adatbázis alapját képezné. A több tízezer épület felmérése sok évig adna munkát a területi kamarák tagjainak, ha egyszer végre elindulna, és nem egy kiváltságos cég vinné el az egészet, hogy aztán alvállalkozóként jussunk hozzá. Ez a munka reményt keltően halad. A következő MÉK-vezetés feladata lesz ezt elindítani.

Egyéb pozitívumról sajnos nemigen lehet beszámolni.

Illúziók nélkül nézzünk körül, mi a helyzet. Először országosan, sőt globálisan.
Az építésgazdaság szinte halott. A lakásépítés és irodaépítés mélyponton van. A KSH adatok szerint 2013-ban cca. 6000 lakás fog épülni, ez kevesebb, mint az elmúlt évszázadban bármikor, beleértve a világháborúkat és a nagy gazdasági világválságot. A minimális szintentartáshoz, 100 éves életciklust feltételezve évi 44.000 új lakásnak kellene épülnie, a többinek pedig cca. 25 évente felújításon átmennie. Ez csak néhány azokból a megállapításokból, melyet a Társaság a Lakásépítésért Egyesület, a MÉK és a Téglás Szövetség által közösen készített fotókiállításon látható ( és ). A kiállítás – mely vélhetően a Construmán is látható lesz - egyúttal eredmény is, mert egyik célom az volt, hogy legyen a MÉK-nek naprakész lakáspolitikai álláspontja. A kiállítás ezt prezentálja. Tudniillik ma nincs hivatalos lakáspolitika, nincs felelőse sem.

A MÉK delegáltjaként két éve részt vettem a gazdasági miniszter által létrehozott Otthonteremtési Tanács munkájában. A munka teljesen eredménytelen volt. Jellemző, hogy a tanácsot egy bankigazgató vezette, és tagjai főleg bankok képviselőiből álltak, mi csak oldalágon vettünk benne részt. Talán fordítva kellett volna, nem? A bankok vitték a prímet, de ők nem a lakásépítésért küzdöttek, hanem a devizahitelesek fizetési moratóriumának feloldása volt a legfontosabb téma, mondván, hogy addig, míg a moratórium fennáll, nem tudnak hitelezni. Feloldották, nota bene a hitelezés nem indult meg. Azóta sem. Aztán az OTT munkája csendben kimúlt.

Ugyanez a történet az energiahatékonysági pályázatokkal. Nagy lelkesedéssel vetettük bele magunkat 2010-ben egy új, felhasználóbarát pályázati rendszer kidolgozásába, mely el is készült (KÉK program), aztán utána három évig lényegében semmi nem történt. Azaz majdnem semmi. Az idén nyári társasház-pályázatok kapcsán újra szembesültünk vele, hogy nincs energiahatékonysági politika. A pályázatok kiírása előre nem látható, nem tervezhető, meglepetésszerű, de amikor kiírják, mindig a tervezők szívnak. Ez az egy, ami biztos. Van rá pár hét, hogy megcsináljuk, beadjuk – ez rendszerint a nyaralás kellős közepén történik, augusztusban, abból kiindulva, hogy a bürokraták és a politikusok szeretik úgy kiírni, hogy mire visszajönnek a nyaralásból, addigra legyen meg az anyag, kezdődhessen a kiegyensúlyozott hivatali munka. A keret oly kicsi, hogy 1-3 nap alatt kimerül. Pedig igény vóna rá. Az idei, cca. 800 milliós keret alapján kiszámoltuk, hogy ilyen tempóban az összes érintett lakóépület felújítására 660 év alatt kerülne sor. Nem csoda, hogy Bencsik János államtitkár, akivel jó együttműködést építettünk ki, már rég lemondott.

Politikai kormányzás folyik, nem szakmai. Ez sajnos tény. Nem én mondtam, de a megállapítással egyetértek. Míg Németország és Ausztria építőipara a válságot úgy tudta átvészelni, hogy energiahatékonysági beruházásokba fogtak, ez kihúzta őket a csávából, még növekedést is tudtak produkálni. Nekünk van ezzel szemben rezsicsökkentésünk. Ami nem rossz, szükséges is, de mellette égető szükség volna a rohamosan avuló épületállomány szintentartására, neadj’isten fejlesztésére. Aminek semmi jelét nem látom. Idézem Habony Árpádot, a Fidesz háttértanácsadóját: „az energiahatékonyságot nem értik az emberek. A rezsicsökkentést, azt értik.” Az, hogy mi értjük, az meg a mi bajunk, tehetné hozzá.

De tekintsünk szakmánkra ismét. Kiszolgáltatottságunk teljes. Elég, ha csak magam köré nézek. Meg lehet tenni, hogy egy polgármester megkér, csináljak meg egy programtervet egy pályázathoz, töredékáron, a nyaralásomat feláldozva, kiviteli szinten, költségelve, háromszori teljes átdolgozással, azzal az ígérettel, hogyha megnyerik, a kiviteli tervben megkapom a befektetett munkát. A csekély díjat is 3 hónappal a leadás után fizetik ki, majd amikor megnyerték a pályázatot, megversenyeztetik, és elviszi egy noname cég, ölébe hullott egy cca. 4 milliós árbevétel egy kész tervvel, ami mi csináltunk meg. Nekünk meg a csőd széle, ami jut. Remek.

Aztán megtehetik velünk és bárkivel,– mint Skardelliékkel is – hogy a titkosságot sértő formai baromság miatt kizárnak egy pályázatból, nyerőesélyes tervvel. És sorolhatom az ingyen előre megtervezett munkákat, most már szinte csak ilyen van, amiknek a töredéke valósul meg. Folyamatosan dolgozunk, a semmiért, és az adóhivatalnak, két inkassszó közt lavírozva. A tervpályázati titkosság baromságát az EU és a jogászok erőltették ránk.
Hogy zajlott Kós Károly idején a zsűrizés? A pályázók a hónuk alá csapták a cca. 3 tablónyi tervet, és bementek a zsűri elé. Ott nyilvánosan ismertették a tervet, majd a zsűri – az összes pályázatot áttekintve - ott helyben, nyilvánosan döntött. Nyilvánosan, és igazságosan. Nem volt ez jobb, mint a mai?
Egy élhetetlen és embertelen rendszert építettek körénk, a brüsszeli és itthoni bürokraták szabályaival téve gyarmattá minket, ahol csak a gazdasági és politikai hatalom kiváltságosai alakítják a szabályokat, mi nem is létezünk.

Amikor egy ismert és menő tervezőiroda vezetője elmondja nekem, hogy nettó 130-at keres, és a felesége tartja el – én ugyanezt tudom elmondani, nota bene feleség nélkül, - akkor úgy érzem, nincs ok a sikerpropagandára.
Az egész társadalom súlyos és mély válságban van, és ez független a politikai kurzusoktól, csak erre még nem vagyunk hajlandóak ráébredni. Alig vártam már, hogy az előző kormány elhúzzon, és a korrupt pályáztatási gyakorlat megváltozzon. Arra álmomban sem gondoltam, hogy ugyanaz folyik tovább, csak profibban. Én is, mint sokan, sokat vártam ettől a kormánytól, az ébredés lassú és keserű volt. Vártam, hogy lecsukják a Bajnai-Gyurcsány kettőst, nem tették. Vártam a gyarmati sorból való kiemelkedésünkre utaló intézkedéseket, de amennyi pozitívummal találkoztam, legalább annyi negatívummal. Ma már a negatívumokból van több. Két fiam van. Mindkettő külföldön tanul, és őszintén nem tudom, mit mondhatok nekik, mire számíthatnak, a hazaszereteten túl.

Az ú.n. szocialista kísérlet, ami 1917-ben kezdődött, a Nyugat találta ki, és Marx jóslatával szemben nem Nyugaton kezdődött, hanem áthelyezték az orosz területre, 72 év után, 1989-ben ért véget. Akkor kezdődött a kísérlet második szakasza, mely ma is javában tart. Ebben ki van jelölve a szerepünk, a nyugati uralkodó népek és a keleti, alávetett népek közül az utóbbiak táborában:
1989 óta az egész Föld nemcsak az anglo-amerikai uralkodói akarat terepe, hanem új szociális kísérletek terévé is vált. Világszerte egy két osztályra tagolódó társadalom jött létre. Ami hetven évig Oroszországban zajlott, az elkezdett az egész Földön lejátszódni: jelenleg nemcsak egy nép jogait tiporják lábbal, hanem mindazon népek jogait, amelyek nem hajolnak meg a szuperhatalom hatalma és akarata előtt; nem egy népre kényszerítik rá a tervgazdálkodást, hanem az egész világ meg kell hajoljon a WTO (World Trade Organization) és más, még szebb nevű szervezetek diktátumai előtt, ami a munkanélküliség, szegénység és erőszakra való készség további globalizációjához fog vezetni. A globalizáció, amiből kizárólag egy viszonylag szűk anglo-amerikai elit és annak a világ maradék részén lévő vazallusai profitálnak, most kezdi világszerte kikényszeríteni a szociális együttélés olyan formáit, amelyek tiszta karikatúrái mindannak, ami megérdemli, hogy emberhez méltónak nevezzék.” (Thomas Meyer, Der Europäer)

A pontot az i-re számomra a földtörvény elfogadása jelentette. A törvény tényleges tartalmáról a közvélemény mit sem tud. Talán sejt valami a háttérről az, aki az utóbbi hetekben figyelemmel kísérte az interneten a kishantosi biogazdaság szétverésének történetét, vagy látta a Bajcsy-Andrássy kereszteződésben pucéran demonstráló fiatalember videóját. A MÉK képviseletében 2010-ben lelkesen kapcsolódtam be az Ángyán-féle Nemzeti Vidékstratégia készítésébe. Az elmúlt 20 év legprogresszívabb dokumentuma készült el, valós társadalmi részvétellel. Mire elkészült, kiderült, hogy nem lesz belőle semmi, a kirakatnak készült. Ángyán mellől elszívták embereit, és meglepetve vette észre, hogy az agrárpolitika az ellenkező irányba fordult.

A családi gazdaságok és a fenntartható mezőgazdaság, az önkéntes szövetkezés és a helyben lakók tulajdonában lévő értékesítő és feldolgozó szövetkezetek, azaz az itthon maradó jövedelem és munkahelyek kiépítése helyett a nagybirtokok, az iparosított tömegtermelés, a korlátlan birtokkoncentráció és a falvak tönkretétele felé fordult. Rá kellett jöjjön, hogy nem a választási program szerint halad a történet, hanem a földtörvényt Csányi Sándor írja. A „nemzeti nagytőke”, azaz a tucatnál nem nagyobb számú oligarcha réteg az agrárkassza évi 400 mrd forintjának 70 %-át viszi el, a többin osztozik az a párszázezer ember, aki családi gazdálkodó. A 300 ezres tanyavilág fejlesztésére mindössze 1,5 mrd jut, a demográfiai földprogramra, ami fiatal gazdák életkezdését segítené, nulla forint. Nem csoda, ha Ángyán először lemondott, majd a földtörvény botrányos körülmények között történt megszavazása, 2013 június 21. után – mely 2014 májusától megnyitja a magyar földpiacot az EU 520 millió állampolgára előtt, továbbá a cégek és a bankok előtt, ezzel végleg kihúzza a földet alólunk – kilépett a frakcióból.

A realitás ez. Egy globális erőforrásháború zajlik, ahol Magyarország is hadszíntér. A magyar föld megszerzéséért olyan tőkék mozdultak meg, mint Szaúd-Arábia és Kína. Nem közvetlenül, hanem helyi rezidenseiken keresztül.
Ezek a viszonyok határozzák meg jelenünket és jövőnket. Nem riogatni kívánok, de többek egy közeli globális és még közelebbi itthoni összeomlás vízióját vetítik elő. És ezek nem jelentéktelen személyek. Jean Claude Juncker, volt luxemburgi miniszterelnök, az Euro-Gruppe tagja - az EU vezető pénzügyi intézményéről van szó -, ez év januárjában tette azt a meglepő kijelentést, mely nem hatolt át a magyar médián, hogy az 2013-as év nagyon hasonlít a száz évvel ezelőttire. Az emberek akkor is a békében bíztak és a háború jött. A globális összeomlás lehetőségét 2030-ra teszik, ha nem történik paradigmaváltás. A paradigmaváltás pedig egy szolidáris gazdaság és egy élhető világ felé mutat. Épp az ellenkező irányba, mint ami felé egyre gyorsulva zuhanunk.

A hazai összeomlást van, aki 2016 körülre datálja. Akkor lépnek nyugdíjaskorba a Ratkó-gyerekek, a nyugdíjkassza és vele a központi költségvetés finanszírozhatatlanná válik. És akkor lesz érezhető a földtörvény hatása, a kiürülő falvak, a nincstelenné lett parasztság. Ezt ma a közmunka-program részben elfedi. De olvashatunk arról, milyen megoldásra számíthatunk. Bogár László szellőztette meg a Heti Válaszban, amikor az országot egy süllyedő hajóhoz hasonlította, melyen a kapitánynak döntenie kell, kit ment meg, mert a mentőcsónak nem elég. Szavaiból az derül ki, hogy cca. 3 millió ember kihull a szociális védőhálóból. Kijelenthet-e valaki felelősen egy ilyet? Lemondhatunk-e bárkiről, aki e földre született? Keresztény és nemzeti alapon? Ne így legyen. De ahhoz, hogy ne így legyen, végre saját lábunkra kell álljunk. Az ország kívülről irányított kifosztása az utolsó stádiumba érkezett. Ettől, mint építész, nem tudok elvonatkoztatni.

De vissza a kamaránkhoz.
A kamara helyzetét alapvetően meghatározza jogállása. Ez a problémák gyökere. Fordítva ülünk a lovon. A kamara a kommunista rendszer előtt közvetlenül részt vett az építésügyet alakító jogszabályok megalkotásában. A kamarai elnökök benn ültek a parlament felsőházában. Ma nem ez a helyzet.
A döntéseket a politikusok hozzák, de velük nincs kapcsolat. Olümposzi magasságokban lebegnek, velünk nem szoktak tárgyalni, csak ritkán. Érdekes, nemrég Bonnban jártam, és három Bundestag-képviselővel is találkoztam. Nem úgy viselkedtek, mint az itthoniak. Lehetett velük beszélni, mint egy emberrel, meghallgattak, értették a kérdést, érdemi választ adtak rá, nem rohantak el az öt perc protokolláris pofavizit után, hanem egy délutánt együtt töltöttünk. Láttam, hogy Németországban ez nem egzotikum. Láttam, hogy ott a választói akarat hogyan megy át a valóságba. És látom, hogy itthon hogy megy át. Azaz hogy nem megy át.

Megteheti egy politikus, hogy amikor kamaráink szót kívánnak emelni szakmánk érdekében, súg, hogy t.i. ne ugráljunk, mert esetleg még rosszabb lesz a helyzet, ha feszegetjük. Nem megint fordítva ülünk a lovon? A politikusnak egy a dolga, hogy szolgáljon. Az apparátusnak szintén. Tévedek? A politikusok és közöttünk ott van a minisztériumi apparátus, aki futószalagon gyártja a jogszabályokat. Ezeket mi megkapjuk rövid határidejű véleményezésre, majd azt csinálnak vele, amit akarnak, az apparátus és a politikusok együtt. Magunk se ismerünk rá, mi az, ami kijön a közlönyben. 2010-ban azt hittük, hogy a söralátét-program valósul meg. Arról beszéltünk, hogy a túlszabályozásnak vége, feleakkorára kéne zsugorítani a jogszabályhegyet. Ebből semmi sem lett. Jogászok vagy építésznek maszkírozott jogászok uralma alatt nyögünk, a salátahegy pedig egyre csak nő.
Ez így nem megy.

Noll Tamás elnök úr stratégiája az együttműködésről szól. Ez tisztességes megközelítés, de mára már úgy érzem, eredménytelennek bizonyult. Helyzetünk érdemi javulásához ez nem elég. Egy normális országban elég lenne, de ez nem egy normális ország. Szürreális helyzet, szürreális viszonyok.
Egy olyan kísérlet volt, ami érdemi jogszabályi változásra irányult, a Zoboky-Skardelli-Finta-féle csoporté, melynek javaslatai új, átlátható rendbe rendezték volna az építésügy jogrendjét. A szakmának nem sikerült egységesen mögéállnia, a MÉK-nek sem.

Ez mulasztás volt. De sose késő.

A változás igényét jelzi, hogy kivitelezők-fővállalkozók és egyéb szakmai szervezetek létrehozták a Magyar Mérnöki Együttműködés Egyesületet, mely az építésügy radikális újraalakításán dolgozik. A testületben én is közreműködést vállaltam, mint magánember. A MMEE egy problématérképet és egy új struktúrát vázol föl, melynek előképe a német építésügy teljes, professzionális és részletes rendszere. Nyilván illúzió egy ilyen rendszer egy az egyben történő átvétele, de valahol el kell kezdeni. A munkába becsatornáztam a Zoboky-féle javaslatot, valamint ebbe az irányba mutat a MÉK-MMK fent említett kötelező díjszabás-tervezete is. Neki lehetne rugaszkodni egy újabb fordulónak, ahol mi osztjuk a lapot. Soha jobb alkalmat, mint a választások idejét. Azt gondolom, egy tisztújítás alkalom arra, hogy a szakma eldöntse, erőt mutat föl, és artikulálja akaratát, vagy az udvarias alattvaló kérelmező szerepében marad.

Mi lehet a megoldás?
Az alapvető kérdés az, hogy ne a minisztériumi apparátus diktáljon, hanem mi, akik a szakmát gyakoroljuk. Ez a kamarák jogállásának radikális megerősítését jelenti, tehát ne véleményezésre kapjuk meg a minket érintő kész jogszabályokat, hanem fordítva: a MÉK által adott – a politikusokkal egyeztetett, egy választási programban megvitatott és elfogadott irányvonal - határozza meg a jogszabályi környezet alakulását, a minisztérium ennek megfelelően alakítsa azokat, és a végső jóváhagyásban a kamaráknak vétójoga kell legyen. A kétkamarás parlament is megoldás lenne, ha ezt ma valakik akarnák, de nem érett meg rá a helyzet. A paradigmaváltás pedig elkerülhetetlenül magával kell hozza a gazdasági és politikai parlament kettéválását, melynek összefolyása mai bajaink fő oka, a gazdasági és politikai hatalom összefonódása révén. A fizetett politológusok pedig locsoghatnak bármit, jó lenne, ha egyszer végre nem hagynánk, hogy helyettünk gondolkozzanak.

Ehhez az kell, hogy a szakma ezt a változást egységesen akarja. Mire várunk?
Ennek feltétele, hogy a MÉK új vezetése is programot adjon és működését ennek alávesse. Az elmúlt 4 év nem ezt hozta. Tiszteletreméltó küzdelem és pürrhoszi győzelmek ellenére a lényeget illetően a működés ebben a formában számomra tovább nem vállalható. Nincs kedvem hozzá. Amikor alelnöki posztot vállaltam, azt gondoltam, az elnök és az alelnökök konszenzussal dolgoznak együtt. Ez nem így alakult. Ha nem volt egyetértés, az elnök akarata érvényesült, és az egészséges konfrontáció vagy a véleményünk markáns kifejezése helyett az óvatos taktika győzött, többször vállalhatatlan ügyekben. Megtehettük volna – az Orvosi Kamara, vagy a Rezidens Szövetség példájára – hogy követeljük jogainkat, álljunk ki érdekeinkért, miért, mennyivel jobb a helyzetünk? Semennyivel. Nem tettük. Eszembe jut mesterem, Makovecz Imre mondása: a jó viszony alapja a megbocsátás. Igen. De ebbe belefér egy-egy egészségesen levezényelt konfliktus, a betegítő elfojtások helyett. Értjük-e, mit is mondott az Öreg?

Noll Tamásnak kiváló képességei vannak. A MÉK korábban kaotikus gazdálkodását rendbetette, ma van naprakész könyvelés, és hosszú ideje először sikerült tartalékot is képezni, a nehéz körülmények ellenére. Ért a cégvezetéshez, rálát a szakma egészére, ez egy jó alap a professzionális működéshez, szükség is van rá, de nem elég egy reális jövőképhez, egy ilyen szélsőséges és válságos időszakban. Elnök úr nem látja alulnézetből a szakma helyzetét. Én sajnos eléggé. Ez se lenne baj, ha nyitott lenne a valóság árnyékosabb oldalának észrevételére. Ennek feltétele lenne a konszenzusos, és nem többségi szavazásos döntési mechanizmus a MÉK vezetésében.
Ha látná, akkor nem fordulhatna elő, hogy leszavaz engem, mint alelnököt, vagy kicenzúrázza írásomat a közlönyből, mert az nem elég lojális a BM-mel szemben.

A helyzet rosszabb annál, mintsem hogy ilyen kompromisszumokba ezentúl belemenjek. Félreértés ne essék, ne kampányolok Tamás ellen, én nem rendelkezem olyan képességekkel, mint ő. Nem tartom magam alkalmasnak elnöki pozícióra. Nem akarom Parkinson törvénye szerint elérni saját inkompetenciám mértékét a hivatali rangsorban. De amivel rendelkezem, a problémaérzékenységgel és bátorsággal, azzal szeretek élni. Akik bizalmat szavaztak nekem 4 éve, erre szavaztak. Hogy egy konszenzus létrejöjjön, nem kell Alapszabály-módosítás. Elég egy gentleman agreement. De nyilvánosan és számonkérhetően.

Még egy súlyos kockázatot meg kell osszak veletek, barátaim.
Szakmai munkásságom egyik fő műve az Autonóm Kisrégió c. tanulmány 1999-ből, mely egy fenntartható települési-kistérségi stratégia metodikáját dolgozta ki. Ezt forgatják ma is sok településen, ebből dolgozott Bencsik államtitkár úr is, amíg tehette. És ennek esszenciáját láttam viszont idén júniusban, a Liechtensteini Egyetem által rendezett Fenntartható térségfejlesztési Csúcs nevű konferencián, egy ott futó fejlesztési stratégia metodikájában. Ennek a munkámnak – melyben elsőszámú munkatársam Medgyasszay Péter volt – előszavát Ángyán József írta, akit barátomként tisztelhetek, a könyv tartalma beépült a Vidékstratégia részleteibe is. Amikor azt láttam, hogy a földtörvény milyen szakadékot nyit meg előttünk, ha meg nem akadályozzuk a földpiac megnyitását 2014 májusáig, elhatároztam, hogy Ángyán József mellé állok, és akár a jövő tavaszi választásokon, akár azt követően, amíg eredményt nem érünk el, a magyar föld eladhatatlansága érdekében harcba szállok. Az ellen a pártsemleges oligarcharéteg és kiszolgálóik ellen – akik egyszer polgári-nemzeti, egyszer szoci ruhába maszkírozzák magukat -, akik viszik a földet. A földet, ami nem lehet áru. Azok ellen, akik 2013. június 21-én megszavazták azt a törvényt, amit el sem olvastak, egy második Trianont készítve elő ezzel.

Ez nem biztos, hogy jó ajánlólevél egy kamarai alelnök szerepéhez.
Ítéljétek meg, barátaim, mibe bocsátkozunk. Magunk között vagyunk.
Beszéljünk végre a valóságról. Mielőtt túl késő lenne. Nem lesz még négy nyugodt évünk.

2013. november 4.

Ertsey Attila

A jelenkor általános krízise és az I. világháború közötti szoros összefüggésről beszél az itt található felvételen Ertsey Attila, az 1994-2014 Konferencia (weboldal, Facebook) egyik leendő előadója.

         szólj hozzá

Címkék: videó földtörvény magyar építész kamara vidékpolitika élőlánc magyarországért ángyán józsef ertsey attila

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vissza a kezdetekhez II. - videó

Pacsker         2013.11.07.

Egy 2011-es posztunkban már említettük a Back to the Start című videó kapcsán az ökotudatos Chipotle mexikói grill gyorséttermet, de most újabb fantasztikus videóval próbálnak minket egy szebb világ kultiválására bírni - a hasunkon (és eszünkön) keresztül.

Az animációt nyugodtan gondoljátok hozzá az "élelmiszeripari drogtervezés" posztunkban összeszedett gyorséttermi dokufilm válogatáshoz!

A nagyipari állattartás miatt egyre inkább kialakuló antibiotikum rezisztencia pedig egy globális, jövőbe ültetett, "humánökológiai taposó akna"!!!

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság ökogazdálkodás fenntarthatóság agrárium etikus vállalat

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark