Bencsik János felszólalása a Paksi Atomerőmű parlamenti vitanapján

PPJ         2015.02.19.

Parlamenti vita „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról”

2015. Hamvazószerda, Bencsik János felszólalása (Forrás: bencsikjanos.hu)

parlament_pacsuta_greenrblog.jpgMagyar Parlament, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Köszönöm a szót Elnök Úr!

„A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért, a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” – fogalmaz David Korten, a Harvard egyetem közgazdász professzora.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, még is engedtessék meg számomra, hogy a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán, mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.
A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrás-gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

Mert, ahol a szakralitás eltűnik, ott a Szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.
Kodolányi János az 1943-as Szárszói Konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés!

A kontinensük 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló Jaltai Egyezmény, szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között – az elmúlt két évtizedben – létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le.

Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, s ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

greenr_k2.jpgMátrai Erőmű déli-bánya panoráma, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Képviselő Társaim!

Magyarország bruttó villamosenergia termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14.5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik hazánk biztonságos villamosenergia ellátása, s ezzel együtt társadalmi, gazdasági működőképessége.

Az előttünk álló évtizedben a villamosenergia felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 MW-ról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitás oldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkja is kiesik a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges tízezer MW névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben, ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. 2020 után további 2000 MW megújuló-, vagy alternatív – ma még nem ismert technológián alapuló – kapacitás kiépítése válik szükségessé.

Ugyanakkor a megújuló, vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is fontos a Mátrai Erőmű 6-800 megawattnyi kapacitásának megújítása, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

greenr_k1.jpgMátrai Erőmű déli-bánya, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Országgyűlés!

A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a Tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó, vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek meg van a maga nyeresége és vesztesége is, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerűműre, és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt; míg a második beruházása sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel; a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik, vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen – az ellenzék részéről is meglévő – politikai konszenzus hiányának következtében, a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselő Társaim!

Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását, megerősítését. Annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, melynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, mely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogos érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, mely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint azt már korábban említettem, a Jaltai Megállapodás szavatosságának lejártát követően, a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. A globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai réslakó helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.
Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából. Miután a paksi atomerőművel kapcsolatos, mintegy négyezer milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét, s végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, s e jogait a Kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a figyelmet.

greenr_k3.jpg"Bennünk ég a kék ég", Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

         1 hozzászólás

Címkék: politika nemzet tudomány klíma atomenergia paks ökopolitika fenntarthatóság megújuló energia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Who We Are - Donnie Vincent különleges videója először magyar felirattal a GreenR blog által!

PPJ         2015.02.10.

491482625.jpg

Egy igazán egyedi üzenetet és életfelfogást kívánok magyarul is elétek tárni. Olyat, amiért megérte sok órán át fordítani, tördelni és filmfeliratot pozicionálni. Nem számít, hogy ebben a romlott és alászállott világban bizonyára Donnie Vincent-et és engem is sokan meg fognak dobálni a femi-náci vegánSS new-age lunáris eltévelyedettek részéről... Nem számít, hogy a legtöbben közülük illogikus álhagyományok által vezéreltek, amik ellentmondanak minden tradíciónak és természetes rendnek. Nem azért fordítottam ezt az alkotást magyarra, ahogy a flexitáriánizmusról sem azért blogoltam, mert parányi esélyét is látnám, hogy őket ép ésszel meg lehetne győzni. Nem. Ezek a tanítások az úton járó Homo Viator számára szólnak. Hiszek benne, hogy ő értük érdemes az időm áldozni.

“Az úton haladó, felülről vezérelten és alulról felfelé haladó embernek azonban lehet ártani, és ő az, aki igazán számít. A Homo Comprehensivus nem kezdhető ki, és a Homo Damnatus már elveszett, de éppen a Homo Viator az, aki ebből a szempontból leginkább ki van téve ezen erőknek, holott ő méltó lenne arra, hogy ne legyen kitéve teljesen… Maga a Buddha azt mondta, hogy “azokhoz szólok, akiknek a szemét már csak kevés por fedi”. Nem azokhoz, akiknek a szeme be van temetve homokkal, porral, és nem azokhoz, akiknek a szemét nem fedi már semmi, hanem azokhoz, akiknek a szemét kevés por fedi. Ezekhez szól a világ minden tanítása.” László András

„Ne hozz zavarba azzal, hogy bármi másnak érezd magad, mint büszkének. Büszkének, hogy vadász lehetsz. Ideje abbahagynunk a mentegetőzést, hogy hogyan szerezzük be a fehérjét és betevő falatot. Mi ilyenek vagyunk. Hacsak nem vagy mellékesen állattenyésztő, mezőgazdász, esetleg vadász vagy horgász… akkor igazán szólva fogalmad sincs, honnan is jön az élelmiszered. A legtöbb ember bele sem gondol. Nos, mi átgondoljuk.” - írja Donnie Vincent az angol felirattal rendelkező videó alatt.

Ha meggyőz az alábbi videó, hogy a vadászatnak vissza kell nyernie eredeti fényét és megbecsültségét, oszd meg másokkal, hogy elgondolkozhassanak, honnan szerzik be a táplálékukat, és talán, talán a vadászatról is megváltozik a véleményük.

Teljes képernyő, 720HD-ra kapcsolj és dőlj hátra!

A Connecticut-ban felnövő Donnie Vincent már gyerekkorában foglalkozott a vadászattal és biológiával. Alig tudott betelni a világ különféle állatairól szóló könyvekkel, de édesapja vadásztörténetei és Jack O'Connor könyvei voltak rá a legnagyobb hatással.

Az egyetem alatt vadbiológiát tanult és lehetőséget kapott a bengáli tigrisek tanulmányozására Nepálban és Bangladeshben. Dolgozott a U.S. Fish and Wildlife Service-nél Alaszkában, ahol a munkája a vörös lazac genetikai és korfa vizsgálata volt. Hosszú nyarakat töltött hátizsákos sátrazással Alaszka mindenféle tájain, és egy életre beleszeretett. Így inspirálódott arra, hogy vadászként és horgászként élje az életét és kalandjait.

További leírás és gyönyörű képgalériák: donnievincent.com
Donnie Facebook oldala: facebook.com/followdonnievincent

collage1_bio.jpg

         2 hozzászólás

Címkék: amerika usa videó természetfilm természet vadászat ökológia ökoszisztéma fenntarthatóság sarkvidék természetfilozófia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Monsanto herbicidje irtja ki a pompás királylepke populációját

PPJ         2015.02.10.

1999 óta a Monsanto vállalat Roundup Ready nevű herbicidje (totális gyomirtószere) 99%-át kiirtotta a selyemkórónak (Asclepias nemzetség) a kukorica és szójaföldekről a Közép-Nyugat Egyesült Államokból, így eltüntetve a pompás királylepke egyetlen táplálékát.
Washington (Sputnik hírügynökség: Monsanto Herbicide Reportedly Wiping Out Monarch Butterfly Populations, Fordítás: GreenR blog)

danaus_plexippus_1.jpg

A Center for Biological Diversity (Biológiai Diverzitás Központ), a Center for Food Safety (Élelmiszerbiztonsági Központ) és a Xerces Society for Invertebrate Conservation (Xerxész Társaság a Gerintelenek Faunájának Megőrzéséért) együtt írtak petíciót az USA kormányának, hogy a veszélyeztetett fajok listájára emelje a pompás királylepkét. Válaszul, az Amerikai Hal- és Vadgazdálkodási Szolgálat decemberben kezdeményezte a faj státuszának felülvizsgálatát, hogy meghatározza, átteszi-e a fajt a védett listára.

round646_0.jpgA Monsanto nevű multinacionális mezőgazdasági óriás által jegyzett Roundup Ready herbicid megtizedeli a pompás királylepke populációit, hivatkozza a Center for Foof Safety környezetvédelmi szervezet által kiadott jelentés.

„A jelentés egy ébresztő. Ez az ikonikus faj a kihalás küszöbén áll a Monsanto Roundup Ready termesztéstechnológiája miatt” – mondta Andrew Kimbrell, a Center for Food Safety ügyvezető igazgatója a kutatási eredményeket ismertető sajtótájékoztatón. „Egyszerűen szégyenteljes hagyni a pompás királylepke kihalását, csak hogy a Monsanto a gyomirtószerét még néhány évig árulhassa.”

A tanulmány szerint 1999 óta a selyemkórónak 99%-át irtotta ki a totális gyomirtószer. Ez a lepkefaj a petéit egyedül a selyemkórókra rakja, mivel a hernyók kizárólagos tápnövényei e nemzetségbe tartoznak. Martha Crouch, a Center for Food Safety biológusa, a tanulmány társszerzője megerősíti, hogy „az USA középnyugati részén növekvő selyemkóró elengedhetetlen a királylepke túléléséhez, e nélkül egyszerűen nincsenek meg.”glyphosate.jpg

Ennek következtében a királylepke populációja 90%-al lecsökkent az elmúlt 20 év alatt, mivel növekedett a gyomirtószer használat a szója- és kukoricaföldeken.

Kapcsolódó bejegyzésünk:
Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

„A pompás királylepkék régóta együtt éltek a mezőgazdasággal, de a gyomirtószer-tűrő génmódosított növények burjánzása veszélyezteti az egyensúlyt. A Monsanto glifozát-rezisztens Roundup Ready kukoricája és szójababja gyökeresen megváltoztatta a gazdálkodási gyakorlatot. Mértékében, gyakoriságában és intenzitásában meredeken növekedett a glifozát használata a termőföldeken.” – mondta a Center for Food Safety. Az egyesült államokbeli Monsanto egyike a világ legnagyobb mezőgazdasági cégeinek, mely génmódosított vetőmagokat és a Roundup Ready-t állítja elő. 

A pompás királylepke minden évben több ezer mérföldet vándorol az Egyesült Államokból és Kanada déli részéről, hogy Mexikóban átteleljen.

         szólj hozzá

Címkék: amerika usa tudomány természet mezőgazdaság természetvédelem ökológia fenntarthatóság agrárium ökotoxikológia peszticidek glifozát növényvédőszerek herbicidek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Magyar Nemzet meglátásai John Kerry külügyminiszter "TTIP-mézesmadzagjáról"

PPJ         2015.01.29.

Szívmelengető levelet kapott a világ John Kerry amerikai külügyminisztertől, aki a minap a szövetségesek fontosságáról értekezett gyermekkori élményeit is megosztva az olvasókkal. - írja az MNO.hu Forrás: 2015. január 29., csütörtök - Magyar Nemzet, szerző: Szabó Anna

ttip.jpg

Kétségkívül romantikus lett a végeredmény: szinte látjuk, ahogy a kis John sétálgat Normandia partjainál köztisztviselő édesapjával, és összeszorul a szíve a „partra- szálló egységek égett maradványai” láttán. Nem lehetett egyszerű, mert a mai külügyér 1943 legvégén született, a normandiai partraszállás pedig 1944 nyarára esett, de – mint látjuk – Kerry már akkor is jó memóriával rendelkezhetett. Felidézte azt is, amint a Brandenburgi kapun átbiciklizett, és kamaszként szembesült a „vasfüggöny mögötti csapdába esett emberek” helyzetével.

Állítólag „rémisztő érzés” volt számára… Megértjük. Tetszik nekünk ez az empátia, bár ilyenkor megszólal bennünk az a bizonyos kelet-közép-európai vészcsengő, hogy mire is akar kilyukadni ez a barátkereső, könnyfakasztó levél. Gyakorlott gyorsolvasóként már futom is végig a szöveget, keresve a „dollár” szót – már meg is találtam, persze, hogy pénzről van itt szó, nem is kevésről. Állítólag 77 milliárd dollárt hozna a konyhára az amerikai–EU szabad kereskedelmi övezet, Kerryéknek többet, Európának már kevesebbet. Ennek felvezetéséhez kellett finoman emlékeztetni minket az amerikaiak világháborús segítségére, majd a Nyugat-Európa újjáépítéséhez hozzájáruló Marshall-segélyre (ami végül óriási felvevőpiacot is hozott Amerikának).

Sorjáznak a szövetségességet dicsőítő példák: az Egyesült Államok pártfogolta a volt ellenségből baráttá vált Japánt, igaz, ebből a felsorolásból valamiért kimaradt Vietnam, ahol Kerry bizony harcolt – nem pedig a Fehér Ház előtt tüntetett a békéért –, majd háborús veteránként tért haza.

Időben kis ugrással Amerikának köszönhetően elkerültük „a nukleáris Armageddont” és túljutottunk „a hidegháború veszedelmén”. Illendő tehát elgondolkodni, hogy most is egy hasznos, előremutató ötlettel állnak elő amerikai barátaink a közös szabad kereskedelmi zóna erőltetésével. Bár ne lenne bennünk annyi kétely!

ttip_meme_1.jpg

A levélben a szövetségességet megtestesítő „hatékony nemzetközi szervezetek” is szerepelnek, de sajnos nekünk sem rossz a memóriánk: emlékszünk az ENSZ-felhatalmazás nélküli amerikai hadműveletekre és a Biztonsági Tanács működését megbénító washingtoni vétókra. Túllendülünk ezen is, de itt az újabb kihívás: Kerry szövetségeseivel (tehát Európával is) együtt szeretne küzdeni a terrorizmus és a klímaváltozás ellen. Rendben. Akkor máris lehetne küldeni egy példányt a kiotói jegyzőkönyvből az illetékes ügyosztályra, hogy gyorsan firkantsák már alá, mert annak idején az Egyesült Államok nem szignózta az üvegházhatású gázok kibocsátását korlátozó megállapodást. Talán majd most?

John Kerry közös harcra szólít fel az Iszlám Állam ellen. Jogos, de azért jó lenne tudni, annak idején ki is fegyverezte fel a lázadókat, hogy Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimjét megdöntsék. Minél inkább bizonygatja a külügyminiszter a szövetségesség és az ebből fakadó amerikai–EU-megállapodás előnyeit, annál inkább gyanút fogunk. Mit akarnak ránk sózni? Jó bornak nem kell cégér, vagy hogy ilyen régi „számlákat” most benyújtsanak, amelyekből szinte süt, hogy Amerika adósai lennénk. Európa azonban tart a génmódosított élelmiszerektől, a piacot taroló amerikai mamutvállalatoktól, akik EU-országokat is beperelhetnének elmaradt haszon címén. Jókor dobta be Angela Merkel az orosz vezetésű Eurázsiai Gazdasági Unióval létrehozandó szabad kereskedelmi tárgyalások ötletét. Legalább egyvalaki még észnél van, a brüsszeli bürokraták helyett.

További GreenR posztok a témában:

Tiltott GMO Magyarországon? - Kiborult a zöld ombudsman, a TTIP vétóját követelik

Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

your_shipment_of_fail_has_arrived_ttip.jpg

ttip_rip_2284755.jpg

normal_ttip-eu_usa_santa_claude_e.jpg

         szólj hozzá

Címkék: vélemény politika usa eu európai unió gmo mezőgazdaság ökológia új világrend fenntarthatóság agrárium génmegőrzés gmo lobbi szabadkereskedelem ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Benevezték a "30km"-et az "appra magyar"-ra

PPJ         2015.01.11.

A "30km", azaz a 'harminckilométerponthu' tovább bővíti azon internetes és okostelefonos megoldások sorát, amiket azért mutatunk be a Greenr blogon, mert erősítik a szuverén ökoregionális fenntarthatóság megteremtését, könnyítik a minőségi magyar élelmiszerek megtalálását, szorosabbá fűzik a felelős termelői és fogyasztói viszonyt.

greenr_30km_appramagyar.jpgNyilvánvalóan elutasítunk mindennemű technooptimista ábrándot és humanista hiú hübriszt, ugyanakkor kétségtelen, hogy a "tömegtüntető vízöntők" öntudatlan vezéreltsége helyett, sokkal előrébb való bizonyos tudatos fogyasztói magatartásformák követése, egyes okostelefonos alkalmazások valamint a magyar webáruházak használata, mert ezek mégiscsak segíthetik a helyi termelők megerősödését és az ország önálló felemelkedését.

Jó példa erre a 30km is, melyet most azon apropóból is emelünk ki, hogy benevezték az "appra magyar" című versenyre.

Mint a verseny oldalán írják: "A 30km.hu portál és a 30km mobil alkalmazás működésének két célja van:
+ egyrészt a teljes magyar lakosságnak lehetősége legyen helyben termelt vagy készített egészséges, friss magyar élelmiszerhez jutni – versenyképes árakon;
+ másrészt a kistermelőket nagyobb, hosszútávon kiszámíthatóbb piachoz juttatni.
"

Kistermelőket segítő intézkedések szükségesek - Helyi Termék Magazin

Javítani kell a kistermelők értékesítési lehetőségein a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke szerint, aki ehhez több szabály megváltoztatását sürgeti.
Szabadkai Andrea az MTI-nek elmondta: bár a kistermelők száma és az általuk évente előállított termékek száma is jelentősen nőtt az elmúlt 5 évben, fejlődésüket még mindig több körülmény is gátolja.

Társkereső gazdáknak és fogyasztóknak - Tudatos Vásárló

Minél kevesebbet utazik az élelmiszer, annál kisebb az ökológiai lábnyoma, annál fenntarthatóbb. Sokszor probléma, hogy az ember nem is tudja mennyi termelő van a közelében. A 30km.hu ebben segít, hiszen regisztráció után láthatjuk, hogy milyen termelők vannak a közelünkben. A termelőknek pedig jó lehetőség, hogy megtalálják vásárlóikat. Helyi élelmiszereket fogyasztani menő és környezetbarát. A Tudatos Vásárló kérdéseire a 30km.hu egyik alapítója, Vöröss Levente válaszolt.

         szólj hozzá

Címkék: mobil mezőgazdaság okostelefon ökológia tudatos vásárló fenntarthatóság agrárium helyi termék humánökológia zöld étlap mobilalkalmazás helyi élelmiszer

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark