Bencsik János felszólalása a Paksi Atomerőmű parlamenti vitanapján

PPJ         2015.02.19.

Parlamenti vita „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról”

2015. Hamvazószerda, Bencsik János felszólalása (Forrás: bencsikjanos.hu)

parlament_pacsuta_greenrblog.jpgMagyar Parlament, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Köszönöm a szót Elnök Úr!

„A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért, a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” – fogalmaz David Korten, a Harvard egyetem közgazdász professzora.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, még is engedtessék meg számomra, hogy a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán, mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.
A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrás-gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

Mert, ahol a szakralitás eltűnik, ott a Szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.
Kodolányi János az 1943-as Szárszói Konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés!

A kontinensük 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló Jaltai Egyezmény, szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között – az elmúlt két évtizedben – létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le.

Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, s ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

greenr_k2.jpgMátrai Erőmű déli-bánya panoráma, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Képviselő Társaim!

Magyarország bruttó villamosenergia termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14.5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik hazánk biztonságos villamosenergia ellátása, s ezzel együtt társadalmi, gazdasági működőképessége.

Az előttünk álló évtizedben a villamosenergia felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 MW-ról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitás oldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkja is kiesik a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges tízezer MW névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben, ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. 2020 után további 2000 MW megújuló-, vagy alternatív – ma még nem ismert technológián alapuló – kapacitás kiépítése válik szükségessé.

Ugyanakkor a megújuló, vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is fontos a Mátrai Erőmű 6-800 megawattnyi kapacitásának megújítása, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

greenr_k1.jpgMátrai Erőmű déli-bánya, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Országgyűlés!

A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a Tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó, vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek meg van a maga nyeresége és vesztesége is, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerűműre, és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt; míg a második beruházása sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel; a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik, vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen – az ellenzék részéről is meglévő – politikai konszenzus hiányának következtében, a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselő Társaim!

Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását, megerősítését. Annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, melynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, mely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogos érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, mely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint azt már korábban említettem, a Jaltai Megállapodás szavatosságának lejártát követően, a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. A globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai réslakó helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.
Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából. Miután a paksi atomerőművel kapcsolatos, mintegy négyezer milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét, s végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, s e jogait a Kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a figyelmet.

greenr_k3.jpg"Bennünk ég a kék ég", Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

         1 hozzászólás

Címkék: politika nemzet tudomány klíma atomenergia paks ökopolitika fenntarthatóság megújuló energia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy perc néma csend...

PPJ         2014.02.13.

Orbán Viktor 2008-ban a paksi orosz atomról. 2014 - 1 perc néma csend...
Fel nem foghatjuk, hogy a Fidesz szavazóknak hogy törlődhetett a memóriája 2008 óta.

         szólj hozzá

Címkék: fidesz videó orbán viktor energia atomenergia paks energiapolitika ökopolitika fenntarthatóság energiafüggőség választások 2014 roszatom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Leszünk gyarmat: 6000 milliárdos sugárzó kormányajándék a karácsonyfa alá

PPJ         2013.12.23.

orbán atom.jpgMég alig, hogy megszáradt a tinta a "Paks vobiscum?" című konferencia iratain és az online média hírein, s bár a kormány taktikája az agyonhallgatás, mégsem mehetünk el amellett, (sajnos, még az ünnepi készülődésre való tekintettel sem), hogy immáron nem is "csupán" 3-5000 milliárdos, hanem egyenesen 6000 milliárdos költségű Paks bővítésről nyilatkoznak egyesek. Ez azt jelenti, hogy további minimum több mint fél évszázadra le- s meg lenne kötve Magyarország, ki lenne nyírva a felemelkedés lehetősége; az energiafüggetlenségről, az önellátásról és megújulókról is csak legfeljebb "álmodhatnánk"...

"Egyetlen, a várható korrupciós hasznot tekintve gigantikus üzlet kedvéért egyszerre dobjuk oda a gazdasági szabadságharcot, a rezsicsökkentést meg a békemenet molinóját. Ha valakinek Magyarország újragyarmatosítása lenne a szándéka, ennél álnokabb tervet akkor sem tudna kiagyalni: úgy leszünk gyarmat, úgy adjuk el magunkat hosszú évtizedekre, hogy még a fölvásárlásunk számláját is magunk álljuk."

Hargitai Miklós: Atomcsend - NOL.hu

Lehetséges-e agyonhallgatni, parlamenti felhatalmazás nélkül elkezdeni és a választók torkán ledugni egy minimálisan is a GDP 10-12 százalékát igénybe vevő, állami részvételű óriásberuházást? Az Orbán-kabinet válasza: mi az hogy, nagyon is!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/327/32720/cikk.jpgOrbán behívta az oroszokat - újra gyarmat leszünk? - Greenfo.hu

A Paksra tervezett két új atomerőmű építését Oroszországnak adná a kormány, más ajánlatot nem is fontol meg – így foglalhatjuk össze az országgyűlés Gazdasági Bizottságának ülésén elhangzottakat. Az eseményen a „tender" szó egyszer sem hangzott el, habár a kormány, az MVM és az atomerőmű 2009 tavasza óta váltig ígérte, hogy a reaktorok szállítóját tenderen fogják kiválasztani.

Kormánykörökben is zavart okoztak Lázár szavai - NOL.hu

A Roszatom vezetője nem cáfolta a 6000 milliárd forintos költséget! A Népszabadság információi szerint kormánykörökben is zavart okozott Lázár János miniszterelnökségi államtitkár minapi bejelentése arról, hogy előrehaladott tárgyalásokat folytatnak az oroszokkal a tervezett paksi bővítési beruházásról.

Leszünk gyarmat - NOL.hu/ Greenfo

Ha Paks II. valóban „csupán" 3000 milliárd forintért épül fel, ötven éven át 85 százalékos hatásfokkal üzemel, és a mai szabad piaci áramár dupláját számlázza ki az állami nagykereskedőnek, még akkor sem fog soha megtérülni. Az energiapiaci szakmai műhelyek (a kormányközeliek is) egybehangzóan ezt állítják.

Az Orbán-kormány az oroszokkal sebtében és fű alatt leszervezett biznisszel nagyon sokat ad, és szinte semmit sem kap: az orosz energiaiparnak (a Putyin-rendszernek) való energetikai kiszolgáltatottságunk egészen szélsőséges, 80 százalék fölötti lesz, az államadósság sosem látott magasságba, a GDP 90 százaléka fölé kúszik, és legalább kétgenerációnyi időtartamra hozzá leszünk kötve a legdrágább, legnagyobb környezeti kockázatú és legkisebb munkahely-teremtési, illetve gazdaságélénkítési potenciálú energiatermelési rendszerhez.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/327/32723/cikk.jpg

Hetesi Zsolt fizikus ezt írta Facebook oldalán a paksi bővítésről:

2013 elején egy felkérésre megvizsgáltuk a paksi bővítés lehetőségeit, és a következő megállapításokra jutottunk.

1. A Duna alacsony vízállásakor nem elhagyangolható a kockázata, hogy a régi és az új blokkok egyidejű hűtéséhez nem lesz elegendő víz a mederben; az éghajlat változása abba az irányba hat, hogy a kisvízi hozam egyébként is csökken a jövőben. Tehát csak olyan megoldás engedélyezhető, ahol a hűtést hűtőtoronnyal oldják meg. Ilyen pl. a Mohi Erőmű Szlovákiában. Természetesen ez a probléma csak 2030 és 2037 között áll fenn, amikor a terv szerint mindkét erőmű egyszerre működik majd, Paks I-ből pedig közben fokozatosan lépnek ki a régi blokkok.

2. A nemzetközi tapasztalat azt mutatja, hogy az erőmű ára a tervezettnél kb. kétszer nagyobbra fog nőni az építkezés alatt, továbbá az építkezés időtartama is meghosszabodik a tervezetthez képest nagyjából 50%-al. Ezek főként a finnországi Okiluoto erőmű építéséből levont tapasztalatok. Ellene vethető, hogy nálunk vélhetően a Roszatom fog építeni, de a szabályozási környezet a nyugati standardnak felel meg, azaz ugyanolyan, mint Finnországban; tehát 2030 helyett 2035 körül várható a befejezés 2015-17-es kezdést tételezve fel, ami egyébként nem valószínű. A tervezett 3 ezer milliárd forinthoz képest 5-6 ezer milliárd forint lehet az összes költség.

3. A hagyományos megtérülési függvények ki sem számolják a megtérülési időt, annyira hosszú, ha a 2. pontnál vett reális adatokkal futunk neki a számításnak.

4. A fűtőelem-ellátással hosszú távon komoly ellátási nehézségek adódhatnak, amennyiben a pesszimista adatokat vesszük figyelembe uránkészletek tekintetében. A pesszimista adatok elfogadására vezet számos nemzetközi példa, olyan országok esetében, ahol már kimerültek a bányák. Még a kimerülés előtt voltak magas készletet jelző és alacsony készletet jelző becslések is. Minden esetben az alacsony készletre utaló becslések váltak igazzá. A Földön fellelhető uránkészletek jó minőségű (magas uránkoncentrációjú) hányada kicsi, csak néhány évtizedig elegendő. A kis uránkoncentrációt tartalmazó kőzetek mennyisége nagyobb, de ebből az urán kinyerése annyi többletbefektetést igényel, hogy az ár jelentősen megnőhet, illetve a folyamat a nettó energiatartalom rovására válik. Léteznek olyan új technológiák, amelyek 1) jobban felhasználják a meglévő fűtőelemek energiatartalmát (3. ciklusú erőművek); az oroszok által építendő technológia már részben ilyen, de pontos adatokat csak a típus megnevezésekor lehet tudni (saját tipp: VVER-1000/491); 2) szaporítják a fűtőanyagot, magreakciók segítségével pl. átalakítják a reaktorban szintén bent lévő urán-238-at plutóniummá, ami már egy másik erőműbe rakva hasadóanyagként működik, vagy tórium-232-t alakítanak át urán-233-á. Azonban a 2) egyelőre még messze áll a kereskedelmi alkalmazástól, és egyelőre nem lehet rá alapozni. Összességében a bővítést csak biztos üzemanyagbeszerzési forrás és megfelelő hűtés esetén lehet javasolni, de a beruházás költsége még a jogosultságot is megkérdőjelezi."

Kik azok a sötétzöldek? - Viridis.huhttps://encrypted-tbn2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcSV-N3klEoVcbsWfspPbTq1Ph-O2ZAwveGO0lU_SH2amF7pl5OA
Paks és Normafa kapcsán!

"...Egyet azonban ne feledjünk, ami bizony aszimmetriát teremt a két álláspont megítélésében, s ez, legalábbis e sorok szerzőjénél, elbillenti a mérleget. A fontolva haladás paradigmája bizony kellemesebben olajozza, és csak szőr mentén horzsolja a civilizációnak nevezett gyönyörű világarató kombájn monstrumgépezetét, így annak ezer szelepéből kaphat magának kényelmes hátszelet. A radikális zöldek ellenben sokszor valóban ügyetlenül csetlenek-botlanak e kombájn tengelyei és pántjai jelentette peremfeltételek között, így könnyebben hiszi el róluk a tévézőfotelok szavazónépe, hogy sötétek, mint a másik táborról azt, hogy rövidlátóan masszírozzák a szakadékba tartó kombájn vak sofőrének pohos vállait. Az új paradigma ugyebár könnyen tűnik a régi szempontjából sarlatánságnak. Ezért talán a bátrak szívének mégis inkább a kvázi-sötétek oldalán a helyük, különösen, ha tényleg igaz, hogy a legnagyobb bűn a gyávaság.

A fentiek mellett ezt is nagyon szem előtt kellene tartani, amikor – például a napokban lángoló Paks-vita hevében – buzgón s felelősen azon gondolkodunk, döntsük-e, s merre azokat a bizonyos norma-fákat."

         15 hozzászólás

Címkék: vélemény fidesz konferencia orbán viktor energia atomenergia paks energiapolitika fenntarthatóság megújuló energia energiafüggőség energiaklub humánökológia fukushima roszatom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy napig nem néztem a Greenfo-t, erre tessék...

PPJ         2012.02.16.

Audi kontra Zsák Ferenc: 200 millió

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/292/29288/cikk.jpg

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) vesztegetés megalapozott gyanúja miatt vádemelési javaslatot tett az illetékes ügyészségnél a győri Audi-gyár bővítését megakadályozni próbáló környezetvédő szervezet elnöke, Zsák Ferenc ellen - értesült az MTI Hírcentrum.

Zsák Ferenc, a Tiszántúli Természetvédők Társulatának elnöke tagadja a vesztegetést. Szabadlábra helyezése után az ATV Egyenes Beszéd című műsorában a következőket mondta: "Az volt a céljuk, hogy megtörjek lelkileg és fizikailag is. Fizikailag sikerült is megtörniük."

Sokadjára vesztett pert az MVM Paks ügyében

http://m.blog.hu/mt/mtvsz/image/atom_kosz_nem.gifA Magyar Villamos Művek Zrt.-nek 15 napon belül kell az Energiaklub Szakpolitikai Intézet adatigénylésében megjelölt adatokat közzétennie. „Már 99999-edszerre mondjuk ki, hogy az MVM közfeladatot ellátó szerv” – hangsúlyozta a bírónő azon a tárgyaláson, ahol a Fővárosi Ítélőtábla immár jogerősen kötelezte a Magyar Villamos Művek Zrt.-t a paksi atomerőmű tervezett bővítéséről szóló Lévai projekt adatainak nyilvánosságra hozatalára.

„Bízunk benne, hogy a sokadik perveszteség tudatosítja a Magyar Villamos Művek Csoport tagjaiban, hogy a közpénzek átláthatóságát biztosító szabályok rájuk is vonatkoznak, és felesleges pereskedés helyett a jövőben teljesítik a kötelezettségeiket” – fűzte hozzá az ítélethez Baltay Levente, a felperest képviselő Társaság a Szabadságjogokért ügyvédje.

Kimerülő globális termőföld- és vízkészletek - nem vicces!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/292/29287/cikk.jpgAz elmúlt 50 évben a természeti erőforrások egy része a kimerülés szélére jutott, ami fölveti a kérdést, hogy 2050-ben hogyan tudnak majd a világ országai gondoskodni kilencmilliárd ember élelmezéséről – figyelmeztet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) egy jelentésében.  

Minden földrészen jelentős területek vannak kitéve a minőségromlásnak. Különösen érinti ez az amerikai kontinens nyugati partvidékét, Dél-Európa és Észak-Afrika Földközi-tengeri régióját, a dél-szaharai Száher-övezetet, a Szomáli-félszigetet és egyes ázsiai térségeket is. A legnagyobb problémát a talajminőség gyengülése jelenti, amit a biológiai sokszínűség elvesztése és a vízkészletek kimerülése követ – derül ki a kutatás összefoglalójából.

         2 hozzászólás

Címkék: politika tudomány audi világ természet atomenergia paks mvm fenntarthatóság zsák ferenc

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái (és az ELTE TTK agyhasító önellentmondásai)

PPJ         2011.09.24.

Ráteszek egy lapáttal: http://www.greenfo.hu/hirek/2011/09/24/egy-ifju-klimakutato-szakmai-dilemmai

Úgy tűnik, hogy az ELTE TTK az utóbbi időben nem a tudományos objektivitásáról híres. Nem is értem, hogy engedheti meg magának egy kar - és erre a pénzhiány sem mentség -, hogy feladja a tudomány(os) függetlenségét. És akkor csodálkozunk, hogy ilyen két szék között a pad alá eső diplomások kerülnek onnan ki; megosztott véleménnyel a klímaváltozásról vagy az atomenergiáról? Egyáltalán nem meglepő! Mikor a Paksi Atomerőmű és a MOL is támogatja a Természettudományi Kart az ELTÉn, akkor nem csoda, hogy a klímaváltozással és a megújuló energiákkal kapcsolatban ilyen megvezetetten tájékozatlan "szakember" gárda kerül ki. Szerencsére az alábbi cikk konklúziója ökológiai szempontból ésszerűen pozitív, de mennyi olyan ember lehet, aki nem ennyire éber és gond nélkül bemagolja, amit egy cég által finanszírozott egyetemi tanár mondott neki?! "Jó kapcsolatokat ápol az Intézet a MOL-lal" - még csak nem is titok, egyenesen a geológus mesterszak hívószava ez. Ugye minek is hazánk megújuló termál-energia forrásait kutatni, ha Dubaiba is mehet a magyar pénzen tanult kútfő olajat keresni?!

Egy ifjú klímakutató szakmai dilemmái - Greenfo

A tudás megszerzésének folyamata a tanulás. De mit tegyen a diák, ha a tanárai sem értenek egyet a témát illetően? Mit tegyen az az egyetemi hallgató, aki éghajlatkutatónak készül, de közben professzorai még parázs vitákat folytatnak a klímaváltozás létéről? Esetleg tudathasadást kellene szenvednie?

A fiatal, tanulni vágyó meteorológusjelöltek gyakran egymásnak ellentmondó elméletekkel kerülnek szembe a tanulás fázisában. Néha az egymással konkuráló tanárok más-más véleményen vannak egy adott témát illetőleg. Például másként vélekednek a meteorológusok, és másként a fizikusok a globális klímaváltozás tényéről. Ahhoz azonban, hogy az ember meteorológussá váljon, számtalan fizika előadáson (Mechanika és hőtan, Elektromágnesség és optika, Atomfizika, Elméleti fizika 1-2, Folyadékdinamika, Termodinamika) át vezet az út. Ha pedig egy fizikus elméleti úton, kellő érvekkel, a csillagászati eredményekre támaszkodva alátámasztja, hogy globális felmelegedésről márpedig nem beszélhetünk, akkor azt kutyaköteles a meteorológuspalánta elfogadni. Azonban eléggé visszásan hat, ha az ember erről az óráról kilépve egy „Klímaváltozás” című előadásra ül be. Ilyenkor az ifjú hallgató vagy kételyek között vergődik, vagy elfogadja a szívének inkább kedvesebb elméletet.

         szólj hozzá

Címkék: kritika klímaváltozás ttk elte mol paks elte ttk

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark