Kínosan pislákolnak a csodaégők

Pacsker         2011.10.29.

Tulajdonképpen e blog 2009-es indulása óta tudjuk igen részletes kutatásokból, hogy a kompakt izzók nem jók arra, amire mondták, hogy lesz, sőt, károsak a környezetre és az emberi egészségre is. A sok esetben laikus zöldek is benyelték a maszlagot, plusz van egy EU-s nyomás is az egész ügyön.

A NOL.hu Kínosan pislákolnak a csodaégők cikke ismételten erre hívja fel a figyelmet, immáron több év távlatából. Jól jártak a gyártók, a környezet kevésbé - sok ellentmondás került felszínre a villanykörték európai kényszercseréje nyomán.

http://static.nol.hu/media/picture/01/56/27/000275601-5380-600f.jpg

Lobbi- és marketingakcióként visszatekintve páratlanul eredményes – környezet- és fogyasztóvédelmi szempontból viszont egyre gyakrabban megkérdőjeleződik az EU villanykörte-leváltási kampánya.

Az eddigi legnagyobb termékcsereprogramot és a többi hasonló kezdeményezést mindig üzleti szempontok torzítják: az elektronikai ipar túl erős (és túl sok embernek ad munkát) ahhoz, hogy a környezetet az ágazat érdekeivel szembemenve lehessen megvédeni.

A hagyományos (izzószálas) villanykörték száműzésének egyelőre nem a környezet, hanem az energiatakarékos égőket gyártó iparág a nagy nyertese. A végeredményt már a körtestop bevezetésekor borítékolni lehetett,most azonban, a kivezetés harmadik lépcsőjéhez érve (eddig a 100-as és a 75-ös izzók gyártása, illetve forgalmazása szűnt meg, a napokban a 60-as égőket is nyugdíjba küldték) a kudarc már konkrét számokkal is alátámaszható. Egyrészt az izzók eltüntetése semmilyen mérhető hatást nem gyakorolt az európai áramfogyasztásra, holott százalékokban kifejezhető megtakarítást vártak tőle (ezért csinálták az egész felhajtást). Másrészt egyáltalán nem igazolódtak be az ígéretek, amelyekkel a költséges átállást a gyártók megédesíteni próbálták: az energiatakarékos égők átlagosan sokkal rövidebb ideig élnek, és rosszabbul tűrik a kapcsolgatást, mint ami a körtementesítő kampányban szerepelt.

A német Stiftung Warentest adatai szerint átlagosan csak ötezer felkapcsolást bírnak, ez pedig a reklámok állításaival szemben nem jelent nagyságrendi különbséget egy jó minőségű hagyományos izzóhoz képest. A brit Műszaki és Technológiai Intézet vizsgálata pedig arra jutott, hogy az első életévük végére a fényerejük 40 százalékát elvesztik – ami más megvilágításba helyezi az állítást, hogy egy 20 wattos kompaktfénycső képes pótolni egy 100-as égőt.

A hasonló szervezetek most már azt ajánlják, hogy a kis fényigényű helyiségekben, ahol gyakran kapcsolgatjuk a lámpát (WC, éléskamra), továbbra is használjunk villanykörtét, és spejzoljunk is be belőle, mert már nem sokáig lesz kapható. Azt is sürgetik, hogy független intézmények végezzék el végre a kompaktégők teljes életciklus-elemzését, hogy valós adataink legyenek az energiatakarékosnak hirdetett fényforrások gyártása, használata és újrahasznosítása során felhasznált energiamennyiségről.

Hasonló teszteket követelnek a szintén az energiatakarékosság ígéretével árult háztartási készülékeknél is, két okból. Egyrészt ezeknél a teljes életciklus során felhasznált árammennyiség közel fele a gyártás és az értékesítés időszakában fogy el, ami eleve megkérdőjelezi a cserekampányok értelmét. Másrészt az energiafogyasztás mérséklése érdekében bevetett anyagtakarékosság gyakran az élettartamra is rossz hatással van. Ez – az előbbiek okán – szintén nem azt bizonyítja, hogy a keveset fogyasztó berendezések összes ségében csökkentenék az áramfelhasználást.

         15 hozzászólás

Címkék: kritika nol energiatakarékos izzó fenntarthatóság kompakt izzó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kizsebelt környezetvédelem

Pacsker         2011.06.07.

Nem azért, mert NOL, nem azért, mert LMP, nem is azért, mert "környezet"védelem, hanem azért teszem ide ki, mert Duna, mert patak-"rehabilitáció", és mert egy kirúgott Nemzeti Park igazgató... Szomorú valóság és még egy év Fidesz-ség után sem látszó célok a ZÖLDségben.

         1 hozzászólás

Címkék: politika videó természetvédelem környezet nol

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Trollok: el a GreenR-ről!

Pacsker         2010.06.22.

A greenr-t egyetemet végzett fiatalemberek írják. Minden mondatukra legalább egy jegyzettankönyvnyi háttéranyag szolgálja a tudást. Itt mi megoldásokat keresünk, és én minden további nélkül ki fogok dobni bárkit, aki kommentjében olyat próbál trollkodni, hogy:

- nincs klímaváltozás, nem az ember okozza,

- a GMO jó és áldásos,

- nincs szükség ökopolitikára,

- nincs evolúció,

- előbb az embert kell védeni és utána a természetet,

- stb.

Amit az ilyen emberek képviselnek, azt úgy hívjuk kérem, hogy:

A tagadás lélektana

 

Ugyanis itt nem szkepticizmusról van szó! Hanem tagadásról! Nem arról, hogy előálltak volna kutatási eredményekkel, amik megkérdőjelezik az evolúciót, a klímaváltozást, a GMO-k rosszságát, hanem egyszerűen tagadják a meglévő eredményeket! Az ilyet mentálhigiánás problémának hívjuk!

"Túlságosan könnyű összekeverni a szenvedélyt, amely képes felülbírálni a véleményét azzal a fundamentalizmussal, amely erre képtelen. A fundamentalista keresztények az evolúció szenvedélyes ellenzői, én pedig szenvedélyes "híve" vagyok. Ami a szenvedélyt illeti, egyformán hevesek vagyunk. És ez egyesek szemében azt jelenti, hogy egyformán fundamentalisták is. Azonban ha két ellentétes nézetet egyforma erővel fejeznek ki, ez még nem jelenti azt, hogy az igazság a kettő közt félúton található. Lehetséges, hogy az egyik egész egyszerűen téves. Ami jogossá teszi a másik fél szenvedélyét.

A fundamentalisták tudják, miben hisznek, és azt is, hogy ebből semmi ki nem mozdíthatja őket. Az igazi tudós viszont, akármilyen szenvedélyesen "hisz" is az evolúcióban, pontosan tudja, mi késztetné álláspontja feladására: a bizonyítékok. Ahogy egy tudós megfogalmazta, hogy milyen bizonyíték mondana ellent az evolúciónak: "A Prekambriumból származó nyúlkövületek!"

Az én szenvedélyem a bizonyítékokon alapul." - Richard Dawkins

         88 hozzászólás

Címkék: nol trollok

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Akik legyőzték a nagy génmanipulátort

Pacsker         2010.06.10.

Egy kanadai házaspárnak sikerült az, amibe a politika és a zöldek bicskája többször beletört: meghátrálásra kényszerítették a világ legnagyobb géntechnológiai vállalatát. A 2007-ben alternatív Nobel-díjat kapott – jelenleg Budapesten tartózkodó – farmerek esete azt bizonyítja, hogy a génkezelt növények termesztése jóval kockázatosabb a bevallottnál.

http://www.vita-naturmarkt.de/bildarchiv/thema/percy_und_louise_schmeiser_in_eichstetten_021_web.jpgPercy és Louise Schmeiser Saskatchewan tartományban élt, farmjuk repcetermesztéssel és -nemesítéssel foglalkozott. 1998-ban a Monsanto beperelte őket, mondván: az engedélye nélkül termesztik a multicég génmódosított repcefajtáját. Az állítás nem volt igaz: bár a módosított repce valóban felbukkant Schmeiserék ültetvényén, a Kanadában 1996-ban engedélyezett növény örökítőanyaga a méhek közvetítésével került át a hagyományos repcébe. Ez azonban a Monsanto szerint lopásnak számít: ahol a szabadalmaztatott gén megjelenik, ott a gazdáknak fizetniük kell. A Schmeiser házaspár azonban felvette a kesztyűt, mondván: a kár nem a Monsantót, hanem őket érte, mivel tönkrementek az évtizedeken át szelektált hagyományos fajtáik. A perben az elsőfokú ítélet még a multicég javára szólt, másodfokon azonban a Legfelsőbb Bíróság kimondta, hogy nem sértettek szabadalmat.

http://www.heavypetal.ca/Percy-Field4.jpg

Percy Schmeiser szerint perükben bebizonyosodott, hogy a hagyományos és a génkezelt fajták között nem lehetséges „koegzisztencia”: nincs olyan biztonságos védőtávolság, amely megakadályozza, hogy a módosított gének átkerüljenek a génkezelésmentes rokon növényekbe (ezért azután teljességgel felesleges volt a magyar koegzisztenciaszabályozás hónapokig tartó vitája is). Az is kiderült, hogy a génkezelt növények (GMO-k) termesztésbe vonásakor elhangzott ígéretek hamisak: a vegyszerhasználat akár a háromszorosára is nőhet, ráadásul a mesterségesen bevitt gének a gyomokban is megjelennek: olyan szupergyomok jönnek létre, amelyeket semmilyen gyomirtóval nem lehet elpusztítani.

A farmer azt állítja: ha egy ország egyszer a GMO-k beengedése mellett dönt, akkor ez a döntés visszavonhatatlan: a tudomány mai állása szerint az új géneket, illetve az azokat hordozó növényeket soha többé nem lehet visszavonni a környezetből, ami drámai gazdasági kárral jár. Kanada például egy korábbi GMO-botrány miatt végérvényesen kiszorult a burgonya nemzetközi exportpiacairól, holott korábban a termés 80 százalékát exportálták.

Percy Schmeiser arra is felhívta a figyelmet, hogy mára a vetőmagpiac döntő hányada a génmanipulációban is érdekelt három világcég (a Monsanto, a DuPont és a Syngenta) ellenőrzése alá került, aminek nyomán az árak drasztikusan megnőttek. A szakértő szerint ezért is különösen fontos a helyi, garantáltan génmanipuláció-mentes fajták génbankjainak megőrzése. Azt már csak a beszélgetés szervezői tették hozzá, hogy ez nálunk egyre nehezebb, részben az állam szűkmarkúsága, részben az érintett intézmények és a szóban forgó cégek (például a martonvásári gabonagénbank és a Monsanto) között kialakulóban lévő együttműködések miatt.

Forrás: Népszabadság Online

Ajánlott irodalom (katt a képre):

(hosszabb könyvismertető leírás)

http://www.greenfo.hu/fotok/nagy/4207.jpg

         24 hozzászólás

Címkék: gmo nol agrárium monsanto

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napi Anyád rovat: A hitelügyintéző féle ember

Pacsker         2010.05.14.

Dr. NOL shoppingol - A Konzumidióta Akció

Gyerekek! Csodás ez a videó! A beszélő gyermeki számológép frenetikus jelképe a fogyasztói tudatlanságnak, a riporter igazi álrákérdezős fószer és bejön neki. Az első és második segítő, útbaigazító hölgyemény valódi agymosott helytartója a kapitalizmus rendszerének, a hitelügyintézőre pedig egyenesen nem találok szavakat!!! Komolyan mondta! Ő TÉNYLEG így gondolkodik! Tényleg így ad tanácsot, tényleg nem őszinte, és tényleg bárkinek azt tanácsoná, hogy vegyen fel hitelt: nem baj ha beledöglik, akkor is!

Ügyintéző: - Természesetesen adunk pénzt orrszőrnyíróra, nem baj ha csak 150 forintja van, de 180.000 kellene.

"Tudatos" vásárló: - Nem fogok én erre ráfázni?

Ü: - Nem.

T: - Nincs büntetőkamat?

Ü: - Nincs, amennyiben rendesen fizet... Nagyon barátságos összeg jött ki: 6800 forint 60 hónapra....

T: - Kell nekem vásárolni egyáltalán?

Ü: - Kell. Miért ne kellene?

T: - Mert csupa olyan eszközt választottam, amire semmi szükségem nincs!

Ü: - Nincs szüksége rá? De ez pont ezért éri meg, mert nincs szüksége rá és havonta ezt a 6800 forintot nem is érzi meg....

T: - Akkor én ezt mind megveszem.

Ü: - Jól teszi.

         4 hozzászólás

Címkék: videó kapitalizmus nol bankrendszer hitelügyintézés konzumidióta napi anyád

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tízezer négyzetkilométeres egybefüggő olajszőnyeg a halálzónában

Pacsker         2010.04.30.

A környezetvédők máris az Exxon Valdez olajszállító alaszkai katasztrófájával példálóznak: akkor több mint 40 millió liter olaj ömlött a tengerbe. A Mexikóiöbölben történt olajkútrobbanás hatása egyelőre jóval kisebb, az ökológiai kár viszont akár sokkal nagyobb is lehet, a helyszín ugyanis a világóceán egyik legsérülékenyebb régiója.

http://static.nol.hu/media/picture/91/41/30/000304191-3058-600f.jpg

Naponta mintegy 160 ezer liter olaj kerül a tengerbe (Az amerikai kormány közlése szerint a korábban becsültnél ötször több, naponta mintegy ötezer hordó (795 ezer liter) nyersolaj ömlik a tengerbe a mélytengeri kútból!!!), és a folt az alapanyag fizikai adottságai miatt is terjeszkedik. Az olajfoltot a szél és a hullámzás északi irányba viszi, a szennyeződés a hét végére elérheti az amerikai partokat.

A lousianai mocsarakat is elérheti az olajszennyezés.

A kiömlött kőolaj igazán súlyos természetkárosítást a parti zónában, illetve a tengerparton tud okozni. A nyílt vízen jóval ritkább a flóra és a fauna, ráadásul az öböl közepén egy hatalmas „halálzóna” alakult ki, amelyet a beömlő folyók által hozott mérgek és az ismétlődő olajszennyezések folyamatosan növelnek. A partvidék élővilága viszont gazdag és sokszínű, itt az olaj látványos pusztítást okozhat. Ráadásul – ahogyan azt az Exxon Valdez katasztrófája is megmutatta – a partra került olaj sokkal tovább a környezetben marad, és sokkal több hosszú távú káros hatásért felelős (szaporodási problémák, növekedési rendellenességek stb.), mint amennyit korábban a szakértők feltételeztek.

A Greenpeace felvételén madarak repülnek a Mexikói öbölben elnyúló olajfolt felett.

Az olajjal megküzdeni is csak a nyílt vízen érdemes: a körbekerített olajfoltok felszippantására, illetve a maradék semlegesítésére már van technológia, a parti föveny megtisztítására viszont nincs költséghatékony módszer. Az egyetlen megoldás, ha a szenynyezést nagynyomású vízzel visszamossák a tengerbe, és ott próbálják összeszedni, ám a maradék – az alaszkai példa tanúsága szerint – még két évtized múlva is mérgezi a környezetet. Jellemző adalék, hogy jelenleg a mentésen több mint ezer ember dolgozik, a környezeti károk elhárításához viszont tízezrek (vélhetően nagyrészt önkéntesek) munkájára lesz szükség. Forrás: Népszabadság Online

Elérték a Mexikói-öbölben keletkezett olajszennyeződés első - egyelőre vékony - nyúlványai az Egyesült Államok déli partvidékét, a Mississippi folyó deltáját. Az AP amerikai hírügynökség szerint évtizedek óta ez lehet az ország legnagyobb olajszennyeződése, amely elhomályosíthatja még az Exxon Valdez tankhajó 1989-es katasztrófája által okozott környezeti károkat is. Több száz hal- és madárfaj, egyéb tengeri élőlény kerülhet most veszélybe.

Barack Obama amerikai elnök minden segítséget megígért a mostani katasztrófa enyhítésére - ez már csak azért is vicces, mert épp Barack Obama rendelte el új fúrótornyok építését - forrás -, ezzel megváltoztatta azt a csaknem három évtizedes szövetségi politikát, amely tiltotta az Egyesült Államok partjainak nagy részén a fúrásokat. A terv megvalósítása esetén fúrótornyok létesülhetnének az ország atlanti partvidékének déli részén (Florida középvonalától északra), a Mexikói-öböl keleti felében, sőt, Alaszka partjainál is. Obama az ország hatalmas energiaigényével és a munkahelyteremtési szükséglettel indokolta döntését.

 Szürkegém a veszélyeztetett lousianai mocsárvilágban.

David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására. Forrás: Index

         16 hozzászólás

Címkék: index természet olaj környezet nol barack obama mexikói öböl szürke gém exxon valdez olajfolt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Blaha-balhé 1 - Átba... átszabják a Blaha Lujza teret

Pacsker         2010.04.15.

Valami csigazabáló cég önköltségen át akarja építeni a Blahát. Eleve rosszul kezdődik...

Pár javaslat, aminek a betartása mellett békén fogjuk hagyni a "projektet", de ellenkező esetben természetesen nekiesünk ennek is! 

 

Hagyják békén a fákat! Ha megígérik, hogy egyhez sem nyúlnak hozzá, sőt, még többet ültetnek, és ha így is át akarják maszkírozni a teret, meg plusz padokat raknak le, akkor oké. Egyéb esetben sajnos nem engedjük a maradék zöld-nek is a 20 évre történő (ennyi idő alatt cseperedik fel egy fa) kiiktatását. Már ha 20 év alatt oda visszanő egyáltalán egy fa is azon a  "levegőn".

A cél csak a zöld felületek növelése lehet! Persze, egy sivár placcról könnyebb lesöpörni azokat a hajléktalanokat, akik az utóbbi 10 évben meghatározzák a Blaha jellegét. Azért nem akarnak fát és bokrokat ezek a "befektetők", mert az alá odagömbölyödhet a hajléktalan. Füvet sétánnyal meg azért nem, mert a füvön heverni lehet, a sétányon lévő padokon pedig aludni. De kérdem én, a nagyban hivatkozott érv, hogy "kell a közösségi tér" hol áll összhangban azzal, hogy egy sivár placc lesz a mostani helyén? Úgyértem kár százmilliókat rákolteni, mert most se, és úgy se fogja teljesíteni a funkcióját... Amúgy a mai parkoló látványa nem nagy öröm, annak az átépítési szándéka dicséretes volna... de a fákat ne bántsák! Már megint a szubszidiaritás elve van semmibe véve! Azokat kérdezték meg és azok fognak dönteni a tér sorsáról akiket leginkább értint, vagy megint a fejünk fölött eldöntve alakítanak át egy városrészt "menő designerek" és "szakértők"?!!!

Ezeknek szerintem az elsődleges cél a hajléktalan hadosztály felszámolása. Természetesen nem mondják ki, de...
De a parkoló lezárásával máris nem értek egyet: itt ugyanis fordulni tudnak az autók a Rákóczi útra. Ha itt nem lehet majd fordulni, az azt jelenti, hogy + 2 sarkot mennek az amúgy is full József körúton, majd egy sarkot bepöfögnak, és három sarkot vissza, hogy a kunkort a Rákóczira megtegyék.
Tehát jó esetben is csupán + 3 fa, és + töménytelen kipufogógáz. Megéri????

Szóval: ha a franciák (ha már a főváros nem) ennyire szívén viseli a tér sorsát - az helyes.

Akkor a meglévő parkot rakják rendbe, a 6 db üres fa-helyre ültessenek fát, a padokat tartsák rendben és tegyenek ki szemeteseket.  És a virágtartókba virágokat. Továbbá a kanálist pucoltassák ki, mert 4 éve nem viszi el az esővizet, és térdig áll a szmetyó a buszmegállóban.

Uff.

Ezt hívjük mi fejlesztésnek! Élhető fejlesztésnek! Nem pedig mögöttes érdeknek az online médián történő kiszivárogtatásán keresztüli szondáztatásának, majd véghezvitelének.

HG, NOL: menjetek a p*csába! Miért kell lefeküdni ilyen olcsó dumának? Propaganda gépezet vagytok vagy mi a szösz? Jó: tudjuk, nem is olyan "olcsó" ez a duma, igaz?

         17 hozzászólás

Címkék: vélemény város környezet nol blaha lujza tér átépítés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Senki többet harmadszor?

Pacsker         2010.04.05.

Kérem tegyék meg tétjeiket! Mennyi ideig tud élni még az ember a Földön? Illetve Önök milyen nagy ökoszisztémákat rombolnának le, ha tehetnék? Az élve eltemetés milyen cizellált formáit dolgoznák még ki? Ön hogyan rövidítené meg az emberi faj életidejét?

Kérjük írják meg ambíciózus természetpusztító vágyaikat! Ne szégyelljék! No, hát elvégre is emberek vagyunk és a természetet le kell győznünk vagy mifene...

Veszélyben a Nagy-korallzátony - Index cikk

Kettétörhet egy megfeneklett kínai tartályhajó, és a kőolajrakománya tönkreteheti a világ legnagyobb élő organizmusát Ausztrália mellett.

Egyre nagyobb a valószínűsége, hogy ketté fog törni egy kínai hajó, amely szombaton futott homokpadra Ausztrália északkeleti részénél, nem messze a Nagy-korallzátonytól – közölte vasárnap a BBC. A Shen Neng 1. nevű hajóban csaknem ezer tonna olaj van, és ha kettétörik, a Föld legnagyobb kiterjedésű korallzátonya veszélybe kerülhet.

A 23 fős hajó fő rakománya 65 ezer tonna szén, amit az ausztráliai Queenslandből vitt volna Kínába. Az ausztrál hatóságok szerint a hajó, amelyből már szivárog az olaj, egy védett övezetben, az engedélyezett hajózási útvonalon kívül futott zátonyra. Queensland szövetségi állam kormányzati vezetője, Anna Bligh közölte: nem tudják, miért tért le az engedélyezett útvonalról a hajó, ezért vizsgálatot kezdtek.

Az ausztrál parti őrség egységei és környezetvédelmi mentőosztagok a helyszínen vannak, és vegyi anyagokkal próbálják semlegesíteni a tengerbe került olajat. Már volt egy sikertelen próbálkozás, hogy a 230 méter hosszú hajót lehúzzák a zátonyról, állítólag ekkor sérült meg az üzemanyagtartály. A hajó fölött kisrepülőgépek köröznek, hogy figyelemmel kísérhessék a fejleményeket.

Természetvédő szervezetek régóta tiltakoznak amiatt, hogy az engedélyezett hajózási útvonalakat túl közel jelölték ki a világörökség részének nyilvánított, több mint két és fél ezer kilométer hosszú Nagy Korallzátonyhoz. Az egyik természetvédő szervezet alelnöke, Ian Herbert azt mondta, hogy "ha kettétörik a hajó, katasztrófa következhet be."

 

Élve befalazzák az alva repülő madarakat - NOL cikk

A mostanában kezdődő panelfelújítási és -szigetelési szezon - a munkálatok akaratlan mellékhatásaként - valószínűleg ismét rengeteg sarlósfecske életébe kerül. Pedig a madarak többsége menthető lenne a beruházások megfelelő időzítésével, illetve speciális odúk kihelyezésével.

A sarlósfecske a hazai madárvilág egyik legfurcsább képviselője. A fecskéhez - a hasonló külalak és életmód ellenére - semmi köze nincs, inkább a kolibriélékkel tart távoli rokonságot. A Magyar Madártani Egyesület (MME) tájékoztatója szerint a sarlósfecskék a repüléshez a legszélsőségesebben alkalmazkodott madarak közé tartoznak, amit a különleges testarányok is érzékeltetnek: a fecskényi méretű állat szárnyfesztávolsága (vagyis a kiterjesztett szárnyak végei közötti távolság) a fél métert is megközelítheti. A lábuk teljesen elkorcsosult, járásra alig alkalmas. Igaz, nincs is rá szükség: ez az állat gyakorlatilag soha nincs a földön. A levegőben táplálkozik, a párzást is ott hajtja végre, sőt ott is alszik: éjszaka, álmában is repül. Csupán fióka korukban, illetve a tojások kiköltése idején tartózkodnak huzamosabb ideig a "szárazföldön".

Az életmódjuknak nem ez az egyetlen furcsasága. Mivel állandóan a levegőben vannak, a viharok elől csak úgy tudnak elbújni, ha elrepülnek - olykor több száz kilométeres távolságra. Ilyenkor a fiókáikat értelemszerűen magukra hagyják, amit a kicsinyek akár egy héten keresztül is túl tudnak élni az éhségalvásnak nevezett, hibernációszerű állapotban.

A sarlósfecskék az ember előti időkben fák odvaiban, sziklahasadékokban költöttek. Ez ma is előordul, de a faj közben az emberlakta területeket is birtokba vette: magas épületek falréseiben, díszek, beugrók között is fészkelnek  Budapesten például a Parlament épületén, és a panel toronyházakon is (az utóbbiak esetében főleg a panel-elemek közötti hasadékokban, illetve a panelekbe gyárilag beépített szellőzőkben). A városok nyári hangulatához egyre inkább hozzátartozik a szinkronúszókhoz hasonlóan egyszerre mozgó, kisebb csapatokban sivítva ide-oda repülő sarlósfecskék látványa. Az ember sokat profitál ebből a szomszédságból, mivel a sarlósfecske irdatlan mennyiségű szúnyogot és egyéb repülő rovart fogyaszt. A sarlósfecske-állomány egész Európában viszonylag stabil, de Kelet-Európában (beleértve Magyarországot is) ez az állat viszonylag még ritka - igaz, az utóbbi időben terjedőben van.

A faj május elejétől legfeljebb augusztus közepéig tartózkodik hazánkban, a későn érkező és hamar távozó költöző madarak közé tartozik. Mivel a panelfelújítások többsége erre az időszakra esik, a madarászok tapasztalatai alapján egyre gyakrabban fordul elő, hogy a sarlósfecske-fészkeket - amelyek többnyire nem is látszanak - egyszerűen befalazzák, sokszor a tojásokkal, a fiókákkal (vagy esetleg a kotló felnőtekkel) együtt. Az akaratlan madárirtást viszonylag könnyű lenne megelőzni: a fészkelési időszak május közepétől nagyjából július közepéig tart, ezért a munkák tudatos ütemezésével el is lehet kerülni. Ez azonban csak a folyamatban lévő költések sikeres befejezésében segít, és nem oldja meg a panelrekonstrukciók miatt rohamosan fogyatkozó költőhelyek problémáját. Az utóbbin egyszerű költőládák kihelyezésével lehet segíteni, amit a sarlósfecskék mellett a szintén a falrésekben élő, ugyancsak védett denevérek is szívesen elfoglalnak.

         13 hozzászólás

Címkék: index ajánló világ természet olaj nol nagy korallzátony tankerhajó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dunakeszi-tőzegtavak 19 - Újabb fejlemények

Pacsker         2010.02.03.

A dunakeszi tőzegláp egy részének védettségét megszüntető másodfokú hatósági határozat megsemmisítését, és a döntés körülményeinek kivizsgálását kérték civil szervezetek Szabó Imre környezetvédelmi minisztertől a Vizes Élőhelyek Világnapján.

A petíciót az Élőlánc Magyarországért, a Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, a Levegő Munkacsoport mellett több civil szervezet is támogatta, és több mint 3200 magánszemély írta alá.

A civilek szerint az Auchan cégcsoport a védett láp területén tervezi bővíteni közeli áruházát. A környezetvédelmi hatóságok első fokon kimondták a terület védettségét, másodfokon azonban a terület egy részéről megállapították, hogy mégsem élvez védelmet. A természetvédők ezért korábban már rendőrségi feljelentést tettek, ombudsmani vizsgálatot kértek, és a köztársasági elnökhöz is fordultak.

"Szabó Imre miniszter urat arra kérjük, indítson felülvizsgálati eljárást, amely tisztázza, hogyan kerülhetett sor egy olyan természeti érték védelmének a megszüntetésére, amelynek fontosságát immáron a Magyar Tudományos Akadémia is külön állásfoglalásban erősítette meg" - olvasható a civilek közleményében.
Sarkadi Márton, a civilek egyik vezetője elmondta: nem értik, hogyan születhetett egy év leforgása alatt két egymásnak ellentmondó szakértői határozat a területről. "A tőzeg nem tűnik el egy év alatt" - fogalmazott.

A petíciót a minisztérium képviseletében Kling István államtitkár vette át, aki elmondta: a civilek egyik kérése a terület egy részét érintő másodfokú környezetvédelmi hatósági határozat felülvizsgálata volt, ez a bíróságra tartozik, a tárgyalás el is indul április 21-én. A másik kérés a teljes terület újbóli megvizsgálására vonatkozott, ezt az illetékes elsőfokú környezetvédelmi hatóság el fogja végezni. Sarkadi Márton a petíció átadása után elmondta: elégedettek a minisztérium reakciójával.

A Zöld Ombudsman is vizsgálódik a témában – közben folytatódik a tiltakozás. Összefoglaló cikk az eddigi fejleményekről.

Cikkünkben a Dunakeszi határában lévő vizes terület körül régóta húzódó „nevezéktani” vitát tekintjük át.

A dunakeszi tőzegláp természeti védettségének megszűntetése minden bizonnyal megalapozatlan, s ráadásul korábbi határozatoknak ellentmondó államigazgatási döntés keretében történt 2009 nyarán. Ma délután civilek petíciót adnak át a dunakeszi tőzegláp ügyében Szabó Imre miniszternek.

Csatlakozó civil szervezetek: Élőlánc Magyarországért, Dunakeszi Tőzegtó Környezetvédelmi Alapítvány, Levegő Munkacsoport

Mentsük meg a dunakeszi tőzeglápot! facebook oldal

Bojkott Auchan! facebook oldal

         2 hozzászólás

Címkék: videó botrány bojkott auchan nol dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Dunakeszi-tőzegtavak 18 - Egy szaktekintély véleménye

Pacsker         2010.02.01.

         4 hozzászólás

Címkék: videó botrány bojkott auchan nol dunakeszi parkoló beépítés láp kötevife tőzegtavak oktvf

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark