NÉBIH a mobilodon - Termőföldtől az asztalig

PPJ         2014.12.02.

nebih_navigator_logo.pngSok fogyasztó nem tudja, hová forduljon, ha élelmiszer-biztonsági szabálytalanságot észlel. December 1-jétől elérhető a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) új mobil alkalmazása a NÉBIH Navigátor, amellyel a fogyasztók hatékonyan segíthetik az élelmiszerbiztonsági problémák felderítését. (Forrás: NÉBIH)

A NÉBIH új alkalmazásának köszönhetően a fogyasztók mostantól könnyen és azonnal jelezhetik az általuk felfedezett élelmiszer-biztonsági szabálytalanságokat a hatóságnak. Az egyelőre androidos okostelefonokon elérhető NÉBIH NAVIGÁTOR nevű applikációval a vásárlók pontosan jelezhetik a vásárlás helyszínét és a probléma okait, amelyet a NÉBIH szakemberei kivizsgálnak. Az alkalmazáson keresztül jelenteni lehet például lejárt minőségű vagy jelöletlen élelmiszert, eladáshelyi higiéniai problémát, helytelen tárolást vagy bármilyen szokatlan vagy gyanús körülményt. Az applikáción keresztül a telefonos híváson kívül, hangalapú, e-mailes vagy fényképes bejelentési módok közül lehet választani. A NÉBIH NAVIGÁTOR a bejelentési lehetőség mellett számos más, hasznos információval is szolgál, például automatikus küld élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos híreket, riasztásokat.

nebih_navigator.jpg

A NÉBIH Navigátor honlapja - http://portal.nebih.gov.hu/navigator
A NÉBIH Navigátor Androidra a Google Play-en
https://play.google.com/store/apps/details?id=hu.gov.nebih.playstore.launcher

Korábbi kapcsolódó bejegyzésünk:
Bojkott mobilalkalmazások segítik az izraeli áruk mellőzését

A NÉBIH az alkalmazás megjelenése kapcsán arra ösztönöz mindenkit, hogy segítse a szabálytalanságok felderítését annak érdekében, hogy a mindennapi élelmiszerek megfelelő minőségben legyenek elérhetők a fogyasztók számára. A konkrét problémák pontos bejelentése lehetőséget ad arra, hogy a vizsgálatot gyorsan és célzottan, az adott helyszínen elvégezzék. Azok számára, akik a mobil applikáció helyett szívesebben élnének a bejelentés lehetőségével telefonon keresztül, a NÉBIH zöld száma továbbra is rendelkezésre áll: 06-80-263-244.

zoldszam-csere-page-001.jpg

         11 hozzászólás

Címkék: mobil mezőgazdaság okostelefon ökológia agrárium humánökológia mobilalkalmazás nébih Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Nyomokban puhatestűeket tartalmazhat"

PPJ         2014.11.28.

Ritkán vásárolok német ipari hulladékot, értem ezalatt, hogy nem szívesen gazdagítom a Lidl-Aldi hamisítvány-iparát. Úgy esett, hogy többek között a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Bivalyrezervátumát és a Kis-Balatont meglátogatva, estére meg tudtunk szállni egy kedves jó barátunknál, így útközben megálltunk és bevásároltunk vacsorára és másnapi reggelire. Estére elfáradtunk és nem álltam neki főzni, már csak hazaérve bontottam ki eme "olasz csemegét", főzés közben szokás szerint néztem persze a csomagolását, hogy mi is fogja érni a testem és tudatom. Kiesett a kanál a kezemből... Kérem szépen! Atomokat szeparálunk, fotonokat ütköztetünk, hidegfúziós plazmareaktort építünk: és erre egy nyamvadt töltött tésztát nem tudnak az olaszok normálisan legyártani?!

Aldi puhatestű 1.jpg

Megszoktuk már, hogy "összeesküvés-elméletekről", kiderül, hogy valójában összeesküvés-gyakorlatok. Ilyen volt legutóbb idén szeptemberben, mikor a NÉBIH 13 tonna sót hívatott vissza, mert kiderült, hogy a csökkentett nátrium tartalmú só, káliummal teli, és az bizony nem játék. Nocsak?! A Bombahírnek volt anno mégiscsak igaz a gyanúja, amit a többek között The International Society for Cardiovascular Surgery szervezeti tagsággal rendelkező Papp Lajos szívsebész professzor is megerősített?!

Jó, tudom, a mustár és a diófélék is komoly allergiás reakciót válthatnak ki egyesekből, és bizony csak gyenge vicc azt gondolni, hogy azért írnák rá egyre több termékre, hogy "nyomokban mogyorót tartalmazhat", mert a gyárfőnök a futószalag felett mogyorót enne és néha rápottyan egy-egy darab...

Aldi puhatestű 2.jpg

De, kérem szépen! Atomokat szeparálunk, fotonokat ütköztetünk, hidegfúziós plazmareaktort építünk: és erre ezt kell olvasnom?! NYOMOKBAN PUHATESTŰEKET TARTALMAZHAT... Nóóórmális Maaargit?!

Mégis mennyit, és mifélét tartalmazhat? Vaspondró invázió volt a gyárban? Vagy ne legyünk ennyire rosszhiszeműek, olasz gyárról lévén szó, néhány csiga átmászott a húsos töltött falatkák futószalagról a sajtos-spenótosra? Esetleg pár polippal több lett az egyik edényben és kimásztak? Esetleg Antonio kezéből néha kirepül egynéhány sikamlós fésűkagyló?

A nagy ojrópaji junió falig felcsempézteti és külön sótároló kamrásítja szegény magyar kecskesajtos nénivel a 30 négyzetméteres "üzemhelyiséget", de egy olasz gyár nem képes nyomokban NEM puhatestűeket rakni egy sajtos-spenótos tortellinibe?!

Én amúgy szeretem a tenger gyümölcseit, remek rizottókat főztem már nem egyszer nem egy nőmnek, de mi lesz legközelebb olvasható??? Nyomokban amerikai génmódosított hatfejű gigalazacot tartalmazhat?!

Aldi puhatestű 3.jpg

Nos, kipuffogtam magam, ezért sem vásárolok szívesen ezekben az áruházakban.

Kicsit bóklásztam az interneten és eléggé kedvező változásra bukkantam!

Életeket menthet az új címkézés - Élelmiszer.hu

2014. december 13-tól új korszak kezdődik az élelmiszerek jelölésében - Kosármagazin.hu

Új korszak az élelmiszerek jelölésében - Élelmiszer.hu

Az alábbi galériában megláthattok pár fotót az esősre sikeredett őszi Balaton Kis-Balaton és Bivalyrezervátum kirándulásról. (Fotók: Minden jog fenntartva: © Pacsuta Péter János)

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény balaton élelmiszer bivalyrezervátum nébih

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tovább mérgezi országunkat Csányi oligarcha

PPJ         2014.06.17.

csányi jobban teljesít.pngTiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

mezei pocok.jpgMiért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?


mezei pocok gabonán(1).jpgA Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

         7 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság pocok környezetszennyezés greenpeace vegyszer dioxin agrártámogatások oligarcha termőföld prima primissima csányi sándor táplálék fenntarthatóság agrárium agrárpolitika ökotoxikológia humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef ökológiai mezőgazdálkodás nébih redentin ernst f schumacher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

 
 
süti beállítások módosítása