Özönvíz előtt - Di Caprio dokumentumfilje kapcsán beszélgettünk élőben a Petőfi TV-n

PPJ         2016.11.22.

Leonardo Di Caprio és az Özönvíz előtt c. dokumentumfilmje volt a középpontban hétfő este a Petőfi TV-n. az "Én vagyok itt" című magazinban. Részleteket mutattak a közel 2 évig készült filmből és elemezték a benne felvetett kérdéseket. Vendégük volt Ürge-Vorsatz Diána klímakutató és Nagy Balázs Antarktisz-kutató is. Beszélgettek a sarkvidéki jég olvadásáról és az életet adó vízkészlet fogyásáról. Szó volt a bevételorientált erdőgazdálkodás végzetes környezeti hatásairól és megpróbáltak opciót adni a fenntartható mezőgazdaságra.

en-vagyok-itt-1024x546.png

Milyen veszélyei vannak a globális felmelegedésnek? És miként lehetne megállítani, vagy legalább mérsékelni a klímaváltozást? Leonardo DiCaprio interjúalanyai között olyan személyiségeket találunk, mint Barack Obama, Bill Clinton, Ban Ki-moon és Ferenc pápa – valamint olyan lelkes és elkötelezett közösségvezetők és aktivisták, akik a Föld megmentéséért dolgoznak, helyi és globális szinten…

Hogy minél több mindnekihez eljuthasson az üzenet, a National Geographic a teljes filmet elérhetővé tette világszerte több platformon is.

Az emberiség időszámítását tekintve volt olyan időszak, amikor a földművelés nem pusztította az élővilágot, hanem hozzátett annak gazdagságához, sokszínűségéhez. Manapság a nagyipari mezőgazdasági termelésnek köszönhetően sokkal inkább a pusztítás, semmint a fenntartható és szükséges termelés zajlik. És ezt már az ENSZ is elismeri. Ahogy azt is, hogy a megtermelt élelmiszerek 1/3-a végül a kukában végzi. Vendégünk Pacsuta Péter természetvédelmi mérnök. Az adásrészlet elérhető a Petőfi TV honlapján http://www.petofilive.hu/video/valts-eletmodot-mentsd-meg-a-foldet/ és YouTube csatornánkon https://youtu.be/AF4hQKzHwqo

Az adásban elhangzottak kapcsán további hírek és írásaim:

Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság?
Fenntartható mezőgazdaság VS nagyipari agrobiznisz

300 millió madár tűnt el az agrárélőhelyekről

A világélelmezés-politikai paradoxon: Milyen éhező milliók?

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság természetvédelem fenntarthatóság agrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Baktérium, gomba, alga - Melyik talajoltót hová?

PPJ         2016.10.11.

"Az agrár-környezetgazdálkodási programban sokan kötelezték magukat talajoltó készítmények használatára - számunkra nem kérdés az alkalmazásuk. De az, hogy melyiket válasszák, és miként vessék be, nekik sem mindegy. Mást tudnak ugyanis a baktériumok, az algák és a gombák, és egészen máskor kell alkalmazni őket." - íjra Prof. Dr. Biró Borbála talajbiológus, terresztris ökológus, az MTA Doktora, a SZIE egyetemi tanára a Haszon Agrár Magazin 2016 októberi számának címlapsztorijában. growing_seed_post.jpg

A mikroorganizmusokat is tartalmazó anyagok mezőgazdasági felhasználása a földművelés kialakulásával közel egyidős gyakorlat. Hiszen már az állati trágyákkal is megtörtént a szerves anyagok és az őket bontani képes mikroorganizmusok bevitele. A talajnak mint „feltételesen megújuló energiaforrásnak” a termékenysége – egy adott növénytermesztési időszak után – megújításra szorul. A „termő” közeg azoknak a fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságoknak a helyszíne, amelyek élővé, önálló, összetett rendszerré és ezáltal termővé teszik. De hogyan lehet a talajok (mikro) biológiai állapotát és ezáltal a termékenységét is javítani?

A dokumentum a Drive-ról ezen a linken keresztül tekinthető meg.

         szólj hozzá

Címkék: tudomány mikrobiológia mezőgazdaság ökológia talaj agrárium talajvédelem prof dr biró borbála

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Normafelmutatás: megújuló települések a fiatal gazdák és az ökológiai önellátás szolgálatában

PPJ         2016.07.26.

Az alábbi települési mintatervek médiareprezentációja világosan mutatja, hogy az ökológiai tematikum sem mentes az elhallgatásoktól, félrevezetésektől és szándékos támadásoktól. Ugyanolyan érvényű és egyaránt előremutató kezdeményezések egészen más színezetet kapnak. Vajon miért fáj a liberális sajtónak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik településén az, amit egy megyebeli másik településen pedig világgá kürtölnek?! Érthetetlen és ostoba kettős mérce... Illetve egy bizonyos magasabb szempontból mégis érthető: "A ti szemetek boldog, mert lát, s a fületek is az, mert hall. Bizony mondom nektek, sok próféta és sok igaz ember kívánta látni, amit ti láttok, de nem látta, és hallani, amit ti hallotok, de nem hallotta. " (Máté 13,16-17)

setalotehen.gif

Czine Lajos és Czine Ottília úgy döntött, átállnak biogazdálkodásra. Az ökológiai termesztésből származó élelmiszerre folyamatos kereslet van a piacon, és kiegyensúlyozattabb a termékek eladási ára. Emellett a vegyszermentes gazdálkodás biztosítja az egészséges élelmiszert a család és minden fogyasztójuk számára.

Szilágyi Zsolt, a méhteleki önkormányzat munkatársa bemutatja, miért döntött úgy az önkormányzat, hogy átáll ökológiai gazdálkodásra az önkormányzat tulajdonában álló földeken. 

Krakkó Zsigmond, Kishódos polgármestere saját maga is ökogazdálkodó. Azon dolgozik, hogy településén áttérjenek biogazdálkodásra, mert meggyőződése, hogy a vegyszermentes mezőgazdálkodás mindenki előnyére válik.

Üveges Gábor, Hernádszentandrás polgármestere beszél a Bioszentandrás projektről, melyben bemutatja, hogyan tud a biogazdálkodás a vidék felemelkedésének a kovásza lenni.

Csibeosztás másként! Szociális transzferek a társadalmi integráció szolgálatában az Érpataki Modell szerint. Normafelmutatás és öngondoskodási képesség erősítése a szociális transzferek révén.

Érden is indult hasonló tyúk-program a települési zöld hulladék csökkentéséért. Tyúkokat ad Érden a helyi hulladékkezelő azoknak, akik vállalják, hogy a baromfit konyhai zöldséghulladékkal is etetik. Az érdi szemétszállító cég számításai szerint már öt tyúk tartásával körülbelül 150 kilónyi biológiailag lebomló szemét lerakóba szállítását, ártalmatlanítását lehet megtakarítani. - hirado.hu

Szemét helyett szamóca: bemutatták az érpataki "ingatlanbizniszt" - alfahir.hu

Hírhamisító hazugsággyárnak nevezte az Átlátszót Orosz Mihály Zoltán, Érpatak polgármestere szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján. A sajtótájékoztatón Orosz Mihály Zoltán több fotót is mutatott az említett ingatlanok egykori állapotáról, és felhívta a figyelmet: beszélni kell arról, hogy a magyar vidéken, a szegregátumokban rengeteg hasonlóan festő ingatlan van szétbontott házakkal, romos telkekkel, melyekről már mindenki lemondott. Ők ezeket vásárolták fel, hogy 20-30 év szemetét összeszedjék róluk, a menthető épületeket felújítsák, a telkeket pedig bevonják a mezőgazdasági termelésbe.

erpatak_haztaji1.jpg

A liberális médiapatkányok legújabb hadműveletei céltáblája: Ilyenek lettek a megművelt telkek Érpatakon. Ez liberális szemmel megbocsáthatatlan... További részletek:
https://www.facebook.com/mihalyzoltan.orosz/posts/468161106725155
https://www.facebook.com/mihalyzoltan.orosz/posts/468185996722666
https://www.facebook.com/mihalyzoltan.orosz/posts/469225106618755

erpatak_haztaji2.jpg

Íme az álátszós médiapatkány Móricz Csaba tegnapi "nagy" "leleplezése". Itt egy 2014. áprilisi előadásrészlet a FÖLDMUNKAPROGRAM egyik lábának, a szükséges földterületek biztosításának nehézségéről és az önkormányzatok által megszerzett földek állami elrablásának veszélyéről. ÉRPATAKI MODELL ALTERNATÍV JAVASLATA: a belterületi telkek helyi civil szervezetek tulajdonába kerülésének támogatása az állam általi kisajátítás megnehezítése céljából.

Az Orosz Mihály Zoltánt ért legújabb hazugságkampány leleplezése - A fentebb említett termelésbe vont telkeken a sok szemét, düledező viskók helyett mára mezőgazdasági termelés folyik: van, ahol öt kilométer hosszan termesztenek kordonos uborkát vagy egyéb idényzöldséget, ám itt sem mindegy, hogy mit, ugyanis többször előfordult, hogy a beérett termést az önkormányzat nem tudta értékesíteni, a kereskedők pedig lenyomták az árakat. Emiatt kísérleteznek ezen telkeken fűtőanyag termeléssel, arundó, energia fűz formájában, mert az helyben felhasználható s így nem merülnek fel értékesítési gondok. Egyébként termesztettek már földiepret, káposztát, paprikát, paradicsomot, amire szükség vagy lehetőség volt. Orosz Mihály Zoltán arra is büszke, hogy a fából készült uborkatartó oszlopok sok éve ott állnak, senki nem lopja vagy égeti el őket, ez a cigány-magyar együttélésnek egy látható, megvalósult sikere.

         szólj hozzá

Címkék: politika mezőgazdaság vidékfejlesztés ökológia fenntarthatóság agrárium önellátás humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Vízzel feltöltött táj vagy tájhasználattal feltöltött víz?!

PPJ         2016.04.20.

"A hibás vízkészlet-gazdálkodás folyománya, hogy nem marad víz a tájban: ez látszik a vegetációs időszakban és a szakmai helyzetjelentések is súlyos vízkészlethiányokról számolnak be. És őrült fontos, hogy a víz nem a kibiceknek vagy a bíbiceknek kell, hanem abszolút gazdasági és a teljes lakosságot érintő érdek, hiszen a víz teszi élhetővé a tájat. A tájban NEM maradó víz viszont NEM tudja mérsékelni a hőmérsékleti szélsőségeket. Pedig ahogy az óceán víztömege mérsékli, úgy az édesvíz is mérsékelné. A vízzel feltöltött táj lenne az ellenszere a globális szárazodási hatásoknak, míg a víztelenítés 'klímaváltozást' okoz (ha ezzel a közismertté vált fogalommal tompítjuk a környezeti összeomlás éghajlati tartalmait)." - Balogh Péter gazdálkodó geográfus

balogh_peter_gazdalkodo_geografus.jpg

Tisza-szabályozás az Egyenlítőben - emberestisza.blogspot.hu

Megjöttek a legfrissebb adatok: februárban több mint kétszeres csapadék hullott az átlagosnál, és több mint 2500-an nyitották meg a belvízről szóló bejegyzést. A felmerült kérdések szakmai alapjairól és néhány pozitív kezdeményezésről, íme a nyári vizes beszélgetésünk felvétele: Jó volt-e a Tisza szabályozás, s miért nem, s hogy mit kellene csinálni.

A 15. perctől látható egy 4 perces összefoglaló animáció, majd utána elhangzik a kérdés: Mik a legsúlyosabb problémák a Tisza-szabályozással és mit kellett volna másképp csinálni? A következő 15 percben be van mutatva a helyzet a problémától a megoldásig; tehát hogy a Tisza szabályozása és a modernkori gazdálkodás koncepcionálisan hibás, és hogy milyen lenne a fenntartható víz- és tájhasználat.

Érdekes momentum a 34. percnél a migráns probléma értelmezése, vagyis, hogy ez a hamis fejlődés tünete, a globalizáció régóta előre jelzett hozadéka. Ehhez megjegyzendő, hogy a felvétel 2015 július végén készült, amikor méginkább félre volt értve hivatalosan e jelenség – bár a Vén Európa véleményformáló „elitje” azóta is masszívan mutatja az öregkori elbutulás kórképét, ami ugyancsak magyarázható azzal, hogy a Természet valódi valóságától való elszakadt tévképzetekhez igazodik a mércéjük.

Ezekről az értékrendi kérdésekről van szó a beszélgetésünk végén, ebből a szempontból is érdemes végig nézni.

Lásd még:

Újra elborítja a belvíz a médiát

Vízzel feltöltött táj - avagy a fenntarthatóság képe(ssége)…

Az élet temploma (2015) – dokumentumfilm az ártéri fokgazdálkodásról

Minthogy ezen a blogon szeretünk bejegyzésenként 2 forrást is hivatkozni -  ha tetszik 2 oldalról lőni ugyanarra a témára -, ezúttal Kassai Lajost hozzuk erősítésnek, aki a Barbi-univerzum és a valódi valóság viszonyáról nagyon jókat mond ide kattintva (is).

         szólj hozzá

Címkék: videó mezőgazdaság természetvédelem árvíz ökológia vízgazdálkodás fokgazdálkodás állattartás fenntarthatóság agrárium humánökológia balogh péter tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az élet temploma (2015) – dokumentumfilm az ártéri fokgazdálkodásról

PPJ         2016.03.18.

fokgazdalkodas.jpg

" Még ha száz esztendeig is fog tartani a trianoni gonoszság, még akkor is csak Magyarországnak fogjuk nevezni a Kárpátok koszorújában azt a területet, amely ezer esztendeig a mienk volt, és feltétlenül a mienk a természettörvények következetességével./.../ A teendők legfontosabbika, a legelső, amit minden körülmények között tennünk kell, az a haza alapos megismerése." - Prof. Cholnoky Jenő: Magyarország földrajza 1929

"Jelenleg Magyarország jelentős vízgazdálkodási problémákkal küzd. Volt azonban a Kárpát-medencének egy sajátos vízrendszere, amely az árvizek csapdába ejtésével, szétterítésével kiegyenlítette az aszályos és áradásos időszakokat. Ez volt az Árpád-kori öntözéses gazdálkodás, majd az ártéri gazdálkodás. Nagyon gazdag volt a haszonvétele, melynek három feltétele volt: az áradó folyók megléte, a magas erdősültség és a csatornarendszert fenntartó ember munkája. Azé az emberé, aki magát e tájon Isten teremtő munkája folytatójának tekintette, a Kárpát - medencét pedig az élet templomának. Ez a gazdálkodási mód egyben minta és kiinduló pont lehet korunk természettel együttműködni kívánó modern mezőgazdálkodási módszerei számára." - Andrásfalvy Bertalan, etnográfus professzor

Az élet temploma – tájgazdálkodás, ártéri gazdálkodás, öntözéses gazdálkodás
Magyar ismeretterjesztő film, 53 perc, 2015
(http://www.mediaklikk.hu/video/az-elet-temploma-tajgazdalkodas-arteri-gazdalkodas-ontozeses-gazdalkodas/)

rendező: Tölgyesi Ágnes
forgatókönyvíró: Tölgyesi Ágnes
operatőr: Bodrossy János, Ilovszky Péter, Körtési Béla, Mohi Sándor, Pénzes Attila

Vázlatos tartalom:
00:00 – 03:40 Bevezetés – Dráva-mente, Ormányság /Kiss Géza idézve és Cholnoky Jenő; és élőben Wágner László.
03:40 – 12:50 A Nagykörűi Tájgazdálkodási Program néhány tanulsága, Balogh Péter: az ártéri gazdálkodás földrajzi alapjai, szükségszerűsége és lehetetlensége. /közben Ecker Tamás (a filmben helytelenül írva).
12:50 – 17:36 Gemenc /Felső Barnabás: értékrend és haszonvételek.
17:36 – 33:40 Andrásfalvy Bertalan professzor úr: kutatástörténet, életmód – kulturális háttér, működtetése, haszonvételek. A régi világ tájismeretete, tájszemlélete, tulajdon-értelmezése! (25-28. perc), A régi rend felbomlása, az ártéri gazdálkodás felszámolása (29-32. perc) /közben Omacht Zoltán.
33:40 – 48:00 Tóköz /Takács Károly: az Árpád-kori öntözéses gazdálkodás régészeti dokumentálása, műszaki bemutatása, korabeli tájműködtetés.
48:00 – 51:20 Balogh Péter: A jelenlegi modern rendszer fenntarthatatlansága; megoldás: visszatérés a régi Rendhez.

Kapcsolódó GreenR bejegyzések:
Sose volt ilyen alacsonyan a Tisza - Fokgazdálkodást a "pannon sivatagba"!
Árvíz: a szatirikus humor az Árpád-korba vezet!
Az Élőlánc Magyarországért álláspontja a dunai árvíz nyomán kialakult helyzetről
Szelídvízország teljes film

Ajánlott olvasmány:
Balogh Péter: Vízlépcsőlátás: megújuló energiákkal a folyók ellen
Zalatnay László: A víz és a pénz

         1 hozzászólás

Címkék: tisza mezőgazdaság árvíz aszály vízgazdálkodás fokgazdálkodás agrár környezetgazdálkodás tájgazdálkodás ártéri fokgazdálkodás vásárhelyi terv továbbfejlesztése

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark