Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az élelmiszermarketing titkai - videó

PPJ         2014.07.11.

cow.jpgA konok tudatlanság erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tömeges mértékű kegyetlenség csak azért történhet meg, mert elfordítjuk a tekintetünket. Minden rajtunk múlik. És ez nemcsak a videóban elhangzottakra vonatkozik.
A következő videóban színésznő helyettesíti ugyan a marketing szakembert, de a közönség valós. Ahogyan az elmondott információk is. (Forrás: Sevaster1 - YouTube // Facebook)

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

industrial-food.jpg

         szólj hozzá

Címkék: reklám videó világ világgazdaság környezetvédelem mezőgazdaság állattartás fenntarthatóság agrárium agrárpolitika agrármaffia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-hazaárulás: az ÖMKI valódi háttere és céljai - Darvas Béla leleplező írása

PPJ         2014.06.26.

biostop.jpgCsak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

darvasbela2-1024x663.jpgE sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18abra.png18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

20140619Kishantos-tek_21.jpg

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

         1 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz magyarország magyarság mezőgazdaság ökológia földkérdés fenntarthatóság agrárium humánökológia élőlánc magyarországért ács sándorné ángyán józsef kishantos darvas béla földügy ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ ökológiai mezőgazdaság ömki fibl ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tovább mérgezi országunkat Csányi oligarcha

PPJ         2014.06.17.

csányi jobban teljesít.pngTiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

mezei pocok.jpgMiért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?


mezei pocok gabonán(1).jpgA Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

         4 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság pocok környezetszennyezés greenpeace vegyszer dioxin agrártámogatások oligarcha termőföld prima primissima csányi sándor táplálék fenntarthatóság agrárium agrárpolitika ökotoxikológia humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef ökológiai mezőgazdálkodás nébih redentin ernst f schumacher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A fenntarthatóság égi és földi energiái - Magyarország a 2015-ös Világkiállításon

PPJ         2014.05.26.

"A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért." - részlet a tervdokumentumból.

expo2015_greenr_ertsey.jpg

„Táplálni a Földet, energiát adni az Életnek”

A Világkiállítás fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés. Központi gondolata, hogy a Földön mindenki számára tegyük hozzáférhetővé az egészséges, biztonságos és megfelelő élelmiszereket, táplálékot. A szervezők a tradíciót, a kreativitást és az innovációt helyezték középpontba.

Étel, Energia, Föld, Élet. Ötödik az Egyén

A Milánói Világkiállítás az élelmezés komplex és univerzális témaköréhez környezeti, történeti, kulturális, antropológiai, orvosi, technológiai, tudományos és gazdasági szempontból közelít. Ez az átfogó szemlélet kiváló teret biztosít új kapcsolatok kialakítására, összefüggések feltárására, ami az Expó egyik fő céljának tekinthető. További részletek: expomilano2015.hu

expo-temak-head-img.jpg

expo-temak-cont-img-2-szoveggel.jpg

Magyarország üzenete

A világkiállítás magyar kiállítóhelyének feladata, hogy a látogatók ha elindulnak az országok pavilonjai között, találjanak egy olyan helyet, ahol természetes és élő anyagok között nyugodtan leülhetnek, vásározhatnak, találkozhatnak Magyarország életet adó elemeivel, művészetével. Olyan hely, amely alternatívát kínál a jelenlegi, globális válságot okozó paradigmára, átélhetővé teszi a termékeny természeti világ szépségét, gyógyító erejét, és egyben felelősségünket Földünkért, saját egészségünkért. Pályázatunk célja, hogy az Expo-n való magyar részvétel sok alkotó embernek, kézművesnek, népzenésznek, kortárs művésznek, a magyar mezőgazdaságnak, ásványvizeinknek, borainknak, élelmiszereinknek és más helyi termékeinknek is nyújtson lehetőséget a bemutatkozásra, az árusításra.

A tervet meghatározó elemek, szimbólumok, művészi megformálása a magyar kulturális örökségből ered. Az örökség, amely kiállta az évszázadok próbáját ma is aktuális üzenetek közlését teszi lehetővé, átélhetővé. Az életfa, sámándob, búza, a víz, a kert, a táj mindezt megjeleníti hangsúlyosan. Mindez formát ölt az épület és a kert formájában, művészi effektusaiban, programkínálatában. A sámándobra rajzolt életfa-motívumban víz áramlik, éjjel fény árad belőle. A kiállítás utal eredetmondánkra, totemállatunkra, a Turulra, és a történet elindul Álmossal, majd Szent Istvánon át Mátyás reneszánsz kertjéig, Széchenyit és 1956-ot érintve az olasz látogatókban közös történelmi emlékeket ébresztve jutunk el a máig.

A civilizáció szeméthalmából eleven, fényjátékokat és hanghatásokat sugárzó kiemelkedő épület utat mutat a jövőbe, ízekkel-színekkel, élő zenével, tánccal. Az épület mögötti szabad területen tájépítészeti elemekkel létrehozott szabad tér nyílik, színpaddal és vetítővászonnal. A belső és külső terek átjárhatóak, több helyen transzparensek, kívülről átláthatóak, és belülről kifelé sugároznak. Az álló sámándobok kiállítóterek, a fölső és alsó világ közti kapcsolat rajtuk keresztül zajlik. A fekvő dobban lévő piactér az emberek találkozási helye, a piaci élet elevenségével, ahol kicserélik munkájuk gyümölcseit.

Ez a jövő szolidáris gazdaságának, egy új paradigmának az előképe. A kert az emberek és az átalakított, megnemesített természet találkozási helye. Itt az ember a Föld gyógyítójává válik, és elveti a jövő csíráit. Magyarország történeti tájhasználata a szerves tájművelésen, a természeti adottságok mély ismeretén és tiszteletén alapult. Magyarország mindig is Európa éléskamrája volt. Az ország természetföldrajzi adottságai a sokféleség lehetőségét teremtették meg, minden egyes falu, tájegység helyi sajátossága a kultúrában (viselet, tánc, szokások, tárgykultúra…), egyedi módon, a helyi termékekben és ízekben is kifejeződik. Ez a világ mára eltűnt, de a táj még most is őrzi ennek a sokféleségnek a lehetőségét.
A mai ember elszakadt a természeti világtól, és nincs tudatában, hogy élete mégis a föld termőerejétől, a vizek, a levegő tisztaságától, az egészséges tápláléktól függ. A kert, – akár szakrális, akár profán–, minden kultúrában az embernek a természeti világhoz való viszonyát, a paradicsomi kert ideájában a teremtett világ örök és harmonikus mivoltát jelenti. A világkiállítás a jövő generációja iránti felelősségre kívánja felhívni a figyelmet.
A szakrális, szellemi tartalom művészi megformálása, a három dobépület és a kert hármas egységét jelképezze legrégebbi és legszebb köszönésünk: Bort, Búzát, Békességet!

alakor_metszet.jpg

A dob belső tartalma
A fősétányról egy hatalmas sámán dobot látunk. Az első dob rendeltetése a szellemi üzenet művészi megjelenítése, ahol a látogató részese, átélője lehet mindennek. A dob oldalán lévő kiemelkedő domborulatok sok kis prizmából álló ablakok, amelyek a fényt megbontva megvilágítják a belső teret. Este a belső világítást a fény megtört hatásával közvetítik kifelé. A világfa-motívumban folyó vízben, – megkomponált módon –, időközönként buborékok indulnak el a motívum szálaiból (a csöves vízmértékhez hasonlóan, nem sok kicsi buborék, hanem egy nagy, amely faltól falig ér). Ezáltal tökéletesen organikus, lüktető élményben lesz részünk, amely a természet, a fizika szépségeit emeli művészi szintre.

Fénykémények
A nádborítású héjazaton –, amely puha vonásokat ad az épületnek – üveg-rudak hatolnak át. A külső falon 10 centiméter hosszan nyúlnak ki a szabadba, majd áthatolva a falon 20 centiméter hosszan benyúlva fényt közvetítenek a térbe.

vilagfa.jpg
Egy vízcsepp ereje
A legfelső - egyben a legmagasabb - szinten a látogató „alakor” búzamezőn találja magát, középen egy kúttal. A két főfalon a világfa felső része látható, amelyben buborékok törnek felfelé, így a vízzel teli oszlopból úgy hatol be a fény, hogy pászmája folyamatosan mozog a búzamezőn. Amikor a felfelé törő buborék a csúcspontra ér, a dob legmagasabb pontjából egy vízcsepp aláhull a kútba. A kútnak nincs alja, ezért a vízcsepp a következő szintre esik, ahol egy 1.5 méter átmérőjű kör alakú, 15 centiméter mély, feszített víztükrű átlátszó medencébe esik. A becsapódó vízcsepp mozgásba hozza a vízfelszínt, az így keletkező vízkörök esetleges helyen kicsordulnak a kútból, aláhullnak a földszintre, ahol 7 darab különböző méretű és hangolású, 30 fokos szögben álló, belülről megvilágított sámán dob helyezkedik el. A vízcsepp és a dob találkozása hangot ad, a kihangosítás által az épületen kívül különböző hangolású dob-hangokat, vagy dob- morajt hallunk. A nagydob hangja és ritmusa adja a pavilon szívverését.

Alakor búzacsíra
Az első szinten, ahol a feszített víztükrű medencébe hullik a vízcsepp, dupla falú üvegfödém a járófelület, ebben csírázik a búza. A csíraszöveten keresztül rálátunk az alsó szinten lévő dobokra, a földszintről nézve több ezer csírázó búzaszem mágikus (szürreális) képét látjuk, középen az életet jelentő víz karikákban lüktető rajzolatával. A búza kultúránkban az életfolytonosság – feltámadás – a szellemi esszencia és teremtő erő jelképe. A csírázó magvak folyamatos cseréje során a kikerülő csíra, amely kiváló táplálék, kis papírzacskóban minden látogatónak adható. A zacskón az alakor búza leírásával.

A múlt dobjai, a jelen hangjai
A dob művészi alkotás, installáció. Szerves épület szakrális belsővel. Lüktető és élő. A világfában úgy lüktet az éltető víz, mint érrendszerben a vér. A vízcsepp hangja, moraja a múlt dobjai, a jelen harangjai. Az alakor gabonaszárai a függőleges nádfalakból kiálló, fénylő üvegszárakkal való találkozása, a kút, az ablakokból szivárványra bontott fény, a folyamatos lüktetés a vízzel teli világfával, a dobok hangja, mindez egy sámán dob belsejében, a magyar táj szakrális emulzióját mutatja. A világfában összefutó buborékok, amelyek mind máshonnan jönnek, más sebességgel érnek össze középen, ahol együtt feltörve a magyar táj és tájban élő ember sokszínűségét mutatják.

Második dob - fekvő dob
Rendeltetése: piactér, piknik-étterem, színházterem, kiállító-tér, kongresszusi terem, fogadásokra alkalmas tér.

Tetőkert
A dob felső tere parkosított zöldtető, teraszosan lépcsőzik a középső szintig, amelyen átfutó vizes árokban a két életfából alábukó víz csörgedez. A terasz szintkülönbségeit összekötő oldalfal alul átlátszó üvegfelület, amelyben szintén víz van. Itt a vízben egy-egy nagy buborék jelöli a vízszintet, stabilitást, nyugalmat adva. A lelépcsőződő gyepes teraszokon faburkolatú ülőfelületekre lehet letelepedni. Ez a tér a magyar táj meleg és bőtermő hegyoldalait jeleníti meg mandulafákkal, szőlővel, levendulával. Az Expo, és a magyar pavilon olyan szigete, amely nyugalmat, pihenést nyújt a látogatónak.

piknik.jpgPiknik vendéglátás
A fekvő dob belső tere piknik-étterem. A táj és a magyar konyhaművészet, a szabadban elköltött jó étel, a közösségi együttlét élményét idézzük, a magyar táj képi nyelvének nagy mestere, Szinyei Merse Pál Majális című festményétől inspirálódva. A táj felkínálja éltető erejét. A szabadban való étkezés örömmel tölti el az embert. A piknik-vendéglátás lehetőséget teremt a kiváló magyar kézműveseknek, hogy általuk készített fonott kosarak, csuprok, poharak, szőtt szalvéták, bicskák ily módon elkeljenek. A vendégek különböző összeállítású kosarakat vehetnek, és a piacon bevásárolhatnak a magyar termékekből (sajtok, borok, stb.), a kertben megszedhetik a zöldségeket. A kiállítás ideje alatt egymást váltják a hazai térségi termelők a gyümölcsök érési sorrendjében (a nagykörűi cseresznyések, Göncről a kajszitermelők, a felső-tiszavidéki szilvalekvárkészítők, az ország bioszőlő-gazdái, gyümölcsész közösségei, és mások). Vehetnek a kerti kemencében sült kenyérből és lepényekből. Ha valaki nem akarja hazavinni a kosarat, bérelheti is. Lehet előre összeállított kosarakat is választani. A kosárral a magyar pavilon kertjében is leülhet, a tetőkertben, a kunhalmon, a lugas alatt.

piacter.jpg

Belső tér
A belső térbe a fény a tetőn átfutó vízen és a dob oldalán lévő ablakokon hatol be. A felső fényforrás szép rajzolattal vetül a zárt térbe. Este belülről a vízen áthatoló fény adja a tetőkert egyik térvilágítását. A belső tér padlóburkolata só- és fakocka. A kellő szilárdságú parajdi sókocka különleges, természetes, izgalmas felületet, gyógyhatású klímát eredményez. A tér belső kialakítása mindennemű rendezvényre alkalmas. Állandó funkciója: kulturális rendezvénytér, amelynek meghatározó jelenléte mellett működik a magyar élelmiszereket, hungarikumokat bemutató piac. A piac mozgása, életteli hangulata a népzene állandó jelenlétével úgy mutatja be az országot, mint Európa éléskamráját. Megmutatja misszióját, erejét abban, hogy a magyar mezőgazdaságban a múltból visszanyert, a feledés homályából feltámasztott értékeink – a gyógyító alakor búza, a különleges húsú állatok (racka birka, szürke marha, mangalica), boraink, ásványvizeink, zöldségeink, gyümölcseink, gyógynövényeink, gyógy-készítményeink – lesznek bemutatva oly módon, hogy a látogató élményszerűen magával viheti a magyar táj ízeit, termékeny erejét. A magyar pavilon a piactérrel egy új paradigma vízióját teszi tapasztalhatóvá, átélhetővé: bevásárlóközpontok helyett hirdetve a helyi termékek, a termelőtől való közvetlen vásárlás, a tömegcikkek helyett az egyedi kézműves tárgyak fontosságát, a világunkat – a Föld életét – veszélyeztető ökológiai és szociális kérdésekre adott válaszként. A belső piactér flexibilis szerkezeteivel könnyen átalakítható színházi térré, kongresszusi, fogadásokra alkalmas színhellyé, fogadásokra alkalmas színtérré, kiállító-teremmé (a nézőtér és a piac funkció berendezése kompatibilis).

Harmadik dob - álló dob
Rendeltetése: időszakos kiállító tér, kamara-előadások tere, bemutatótér, VIP-tér.

A kortárs magyar művészet folyamatos bemutatásának terei itt kapnak helyet. A legfelső tér tökéletes akusztikájú színhely. Az utolsó dob a pavilon utolsó egysége, ami a jövőt mutatja, prezentálja, mind művészet mind találmányok bemutatásával. A dob mögött, a kijáratnál szabadtéri színpadként működő emelt tér található.

Működés az időben változva, tavasz – nyár – ősz, nappal – éjszaka
Az épület élő ruhája folyamatosan változik tavasztól őszig, reggeltől estig, éjszakai megvilágítással, esőben is üzemel.

A látogatói útvonal
A látogatók útvonala a víz útját követi. A látogatók útvonala kétfelé ágazik: beléphetnek a piactérre és onnan tovább, fölfelé az épületbe. Ha kívül haladnak tovább, az oldalsó lépcsőn feljutnak a középső szintre, onnan az első dobban található kiállítóterekbe, és a teraszra. A piac- és rendezvénytérben kosarat bérelhetnek, vagy vásárolhatnak. A kosarat a piactéren és a kertben megtölthetik a Kárpát-medence javaival, majd a tetőteraszon letelepedhetnek, piknikjüket elköltve.

vizrajz.jpg

Szerkezetek, gépészet - fenntarthatóság,környezettudatosság
Az épület fő tartószerkezete ragasztott fa főtartókból készül (függőleges falbordák és födémgerendák), külső-belső burkolattal. Az álló sámándobok váza nádfedést kap. A kifeszített bőr helyét részben transzparens, áttört természetes felületek – nádkötegek, rőzsekötegek – és a fényt beengedő különböző fénycsatornák, üvegcsövek töltik ki, nappal és éjjel váltakozva engedik át a fényt és a látványt a külső és a belső világ közti határvonalon. A fekvő sámándob fala kívül-belül faburkolatú. A lépcsőző zárófödém lépcsőfokainak homlokfala bevilágító sávokat tartalmaz, melyek – a körablakokkal együtt - a belső teret természetes fénnyel árasztják el.
Az épületburok zárt és nyitott terek váltakozása. A piactér padlója tégla formában fejtett parajdi sóból és keményfa kockából készül, a burkolat az alaprajz ellipszisébe írt mintát hordoz. A dobok falát részben tömör szerkezet, részben üvegfal határolja.
Az épület nincs téliesítve. Az elsődleges gépészeti feladat a nyári hűtés. Az épület igyekszik a gépészetet minimalizálni, vagy teljesen mellőzni, passzív hűtési eszközök alkalmazásával – vizek áramoltatása, hőtárolás, árnyékolás, átszellőzés, vízpermettel való hűtés – által. A működtetéshez szükséges minimális elektromosság külső, lehetőleg megújuló forrásból (zöldáram) kell származzon. A belső irodatérbe szükség esetén felülethűtést helyezhetünk, talajszondás vagy levegős hőszivattyúval. A gépészeti berendezések, vezetékek a föld alatt lesznek elhelyezve. A kunhalom az alapozásból kikerülő földből épül. A vízhasználat fenntartható. A csövekben keringő víz zártan keringetett, elsősorban esővízzel üzemel, a hálózati víz a pótlást biztosítja. A használat során törekszünk a hulladékképződés megakadályozására. Minden visszaforgatott, újrahasználható. A keletkező hulladék újra nyersanyaggá válik, a szelektív gyűjtés, komposztálás, újra-használat által.

Szociális tartalom, a múlt és jövő összekötése
A megvalósításban egy másfajta munkastílus is megjelenik. Az épület befejező munkáinak kézműves részei közösségi munkában, kalákában épülnek.

Utóhasznosítás
Az épület szétszerelhető, szállítható. A zárás után Magyarországra kerül, megfelelő helyszínen újraépül.

Táj és kert
A kert célja, hogy az idelátogató olyan helyen találja magát, amelyet áthat az ÉLET. Áthatják az elemek. A tűz–víz–levegő–föld, és ezek metszőpontjában megszülető ötödik elem (quinta essentia), az élet forrása, a magyar hagyományban is jelenlévő életfa. A fa a világ tengelye, kapocs Ég és Föld között. A növényvilág, amely képes az ásványit a kozmikus energiával élővé alakítani. A kert kialakításánál fontos az elemek megtapasztalása. A víz végigvonul az épületen és a kerten. A levegő megjelenik a vízben és installációk segítségével, a tűz a kemencében, a naperők a háztartásban való használatban (aszaló, szárító). A föld pedig termékenységével mutatja meg magát. A kertet a növényvilág és állatvilág népesíti be.
A kert a magyar táj termékenységét, a helyes és szeretetteljes földművelés eredményét kínálja az idelátogatónak. A gyümölcsöskertben a régi magyar gyümölcsfajták (almából több mint 400 fajtát, körtéből több mint 500 fajtát nevezünk meg), szőlőfajták és művelési módok mutathatók be. A zöldségeskert nem válik el a virágoskerttől, hiszen a magyar nagyasszonyok kertjei, és a paraszti porták kertjei is a mai értelemben bio-, illetve ökokertek voltak.
A kert kialakításánál és anyaghasználatban a hagyományos tudást és a legkorszerűbb ökológiai ismereteket ötvözzük. Az állatvilág is megtalálja helyét. Bemutatjuk az énekesmadarak, a rovarvilág, a talajélet és minden látható és láthatatlan lény fontosságát és nélkülözhetetlenségét a föld művelésében. Bemutatjuk, hogy a kert terményei élelmet jelentenek, emellett a legegyszerűbb módon megtanulhatjuk tartósítószer nélküli eltevésüket, és a piactéren magunk is elkészíthetjük. A kert szerkezetében szervesen összefügg az épülettel. Mondanivalóját továbbfűzi. A kertben az épületalapból kikerülő földet felhasználjuk, hogy ne termeljünk „szemetet” (talaj, mint hulladék), egy helyben mutassuk be ennek etikáját. Kialakíthatjuk belőle a kunhalmot. A halmok a magyar táj fontos szakrális pontjai és jelei, találkozási pontok – Ég és Föld között, és szociális síkon is. A kikerülő földet a szegélyek „mezsgyék” mentén is tudjuk használni, térplasztikai elemként.
A kert lehetőséget teremt az idelátogatónak, hogy rész vegyen a kert életében. Sétálhat, pihenhet, piknikezhet. Alakítója és részese lehet a kertorganizmusnak. A kert interaktív foglalkozásokra ad lehetőséget egészen a kisgyermekektől a felnőttekig: kertészkedhet, locsolhat, begyűjtheti a terményeket, komposztálhat, érzékelésével elmerülhet az elemek világába és a természeti birodalmakba. Megtaníthatjuk, hogy a kert terményeit hogyan tegyük el tartósítószer nélkül (lekvárként, aszalványként), hogyan készítsünk egészségünk megőrzéséhez és betegségeink gyógyításához teákat, krémeket, illatszereket. A kemencénél a tűzrakás, a kenyérdagasztás, a kenyérsütés, aszalás, lekvárkészítés és minden természetes fogás megismerésére van mód.

Előtér
Az első dob előtti tér, a fogadótér, itt ered a forrás, amely központi elemként fűzi össze a külső és belső tereket. Körülötte a kőburkolaton sziklákon ülhetünk (ásványvilág): ezen a téren áll az országzászló. A sarkon 2 m magas tiszafa sövény áll, benne nyírt Magyarország felirattal.

Oldalkertek
A terület határát intenzíven beültetett növényzet adja, színeivel, illataival, éteriségével, a növényi formák szépségével becsalogatva a látogatót és örömet nyújtva mindenkinek. A növényágyak szinte mindenütt kiemeltek,
fával, fonattal kialakított magas ágyak. A fák, gyümölcsfák nagy edényekben állnak.

alakor_terek.jpg

Bemutatókert
A kunhalom a magyar táj különös, szép eleme, felszíne színes gyeptársulással jeleníti meg a táj hangulatát, szakralitását. A következő egységben burkolatváltás (föld, kéreg, kavics, gyümölcsmagok…) jelzi, hogy más minőségbe lépünk. Egyik oldalon az elemek kertje található, a másik oldalon a zöldségeskert, majd a fűszer- és gyógynövények kapnak helyet. Végül eljutunk a kerti, szabadtéri kiállító, programbefogadó közösségi térhez, amely közepén a kút, tengelyének lezárásában a többfunkciós kemence található. A teret rózsával, szőlővel befuttatott lugas öleli körbe. E mögött található az üvegház, amely a kert működtetéséhez szükséges előkészítő, rakodó- és bemutatótér egyben.

A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért.

Jelige: ALAKOR

Tervezők: Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Sárkány Sándor

Tervdokumentáció

ALAKOR // Magyarország - 2015 MILANO EXPO by peterpacsuta

         4 hozzászólás

Címkék: magyarország vallás magyarság mezőgazdaság természetvédelem építészet környezet víz milánó metafizika fenntartható építészet ökológia fenntartható fejlődés ökoturizmus paradigmaváltás fenntarthatóság világkiállítás őshagyomány ökoépítészet önellátás helyi termék humánökológia épületenergetika ertsey attila helyi élelmiszer alakor magyar pavilon hagyományos ökológiai tudás expo 2015

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mire jók a gyomirtók? Lehet-e nélkülük gazdálkodni?

PPJ         2014.05.21.

Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]

10359020_235916956602471_4191056681031545928_o.jpg
Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.

Hab a tortán, hogy a glifozátok a talajba jutva pusztítják az ott élő kedvező hatású baktériumokat, azaz az ilyen gyomritóval kezelt földeken csökken a humuszképződés foka. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405612000911)

Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...

De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.

A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.

         3 hozzászólás

Címkék: természet környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem vegyszer szőlészet ökogazdálkodás biogazdálkodás agrárium glifozát roundup ökogazda biogazda glyalka kapazin gyomszabályozás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Edmond Bordeaux Székely: Ökológiai egészségkert - A túlélés könyve

PPJ         2014.05.20.

SzekelyEdmon.jpgÖkológiai egészségkert – A túlélés kézikönyve: „Jelen könyvemnek legfőbb célja, hogy az élelmiszertermelésnek egy olyan rendszerét vezesse be, amely képessé teszi a kertészeti tapasztalattal kevéssé, vagy egyáltalán nem rendelkező embereket is arra, hogy a legkiválóbb minőségű zöldségeket, gabonaféléket és gyümölcsöket állítsák elő minimális földterületen, elenyésző munkával. Ezt a rendszert mi ökológiai kertészetnek nevezzük, miután bio-ökológiai alapelveket alkalmazunk mind a talajművelésnél, mind a termesztendő növények kiválasztásánál. A központi cél, olyan növényi táplálékok előállítása, amelyek különösen gazdagok ásványi elemekben, vitaminokban és más tápanyagokban, s mindezt egy olyan életmód – a kreatív vidéki élet – keretében, amely lehetővé teszi a család számára, hogy szükségleteinek többségét előállítsa egy önfenntartó kisgazdaságban, amelynek integráns része az ökológiai kert.” (Edmond Bordeaux Székely)

Székely professzor egész hosszú élete az olyan kortalan igazságok szüntelen keresését jelenti, mint amelyek az esszénus tanításokban, a Zend Avesztában, a buddhista írásokban, a Karma jógában, az Ősi Mexikó prekolumbiánus kódexeiben találhatók. De nemcsak a poros levéltárakban, múzeumokban kutatott, hanem a helyszínen, a Magas Kárpátokon, Indián, a Pamír Fennsíkján, Közép Afrikán és a Déli Tengeren keresztül Kaliforniáig, Mexikóig, Közép Amerikáig, és Kanada Északi Territóriumáig.

János ismeretlen evangéliumának angolra fordításáért az amerikai Cosmovital Church teológiai egyetemen díszdoktorrá avatták.

Magyarul megjelent könyveiből néhány: Az Esszénus Béke Evangélium felfedezése, Zarathusztra: Zend Aveszta, Természetes élet- és gyógymód, Szexuális harmónia, A böjtölés esszénus tudománya és a mértékletesség művészete, Nyers ételek kincsestára, Tudományos vegetarianizmus, Fa Testvér, Az ASA művészete.

23400_1a.jpgÖKOLÓGIAI EGÉSZSÉGKERT - A túlélés könyve (részlet)
[Forrás: Független Újságírók Szövetsége / Kincsesláda.hu / Scribd]

Kreatív vidéki élet

Az ökológiai egészségkert és az önfenntartó kisgazdaság támogatásának célja nem pusztán a jó minőségű gyümölcs, zöldség és gabonafélék bőséges előállításának a biztosítása. Mindezek csak egyetlen aspektusát képezik annak az optimális életnek, amely a természet és a kozmosz összes törvényeivel való harmóniának a kifejeződése.

Azonban, ha ennek az életnek az alapja nem egészséges, akkor az erre emelt felépítmény sem lehet az. A szellem igazi békéje a nagy irodalmi és zenei művek élvezete, a spirituális igazságok helyes megítélése, kulturális örökségünk érdemleges növelése. Ezek a dolgok valójában nem érhetők el, ha testünket betegségek rombolják, ha idegeink nincsenek rendben, és ha állandó félelemben élünk attól, hogy betegség, vagy halál "támadhat meg" bennünket.

Vitathatatlan, hogy a nagyvárosi, modern életfeltételek a felelősek többnyire a kortársainkat kínzó gyenge egészségért, kiábrándultságért, mentális kiegyensúlyozatlanságért és az igazi spirituális élet hiányáért. Van egy nyilvánvaló és gyakorlati kiút: egyéni és kollektív visszahúzódás az óriás városi agglomerációkból és visszatérés a kis közösségekben folytatott élethez, ahol a szociális kapcsolatok megint értelmet nyernek, ahol a család visszaszerezheti gazdasági függetlenségét és kontrolját élelmiszerellátása, valamint más alapvető szükségletei többségének biztosítása fölött.
Amikor ezt az alapvető függetlenséget elértük, akkor már építhető a "felépítmény" is. Megteremthetjük elménk békéjét és szellemünk függetlenségét. Amíg a város tele van feszültségekkel és bonyodalmakkal, mi élvezhetjük kisgazdaságunk (tanyánk, kertes otthonunk) egyszerűségét és nyugalmát. Ez a nyugalom tesz képessé minket a bennünk lévő kreatív erők kifejezésére. A múltban számos utópista közösség alakult nemes ideálokra támaszkodva, de majdnem kivétel nélkül bajba jutottak a gyakorlati szempontok semmibevétele, vagy az emberi tulajdonságok rossz megítélése következtében. Az utóbbi időben fiatal emberek számos kísérletéről tudunk, hogy elmenekültek a városból és "kommunákat" alapítottak, ezzel azonban sajnálatosan félresiklottak, a táplálkozási és higiéniai ismeretek hiányából fakadó általános kábítószer élvezet, a nagyon elterjedt nemi betegségek és a leromlott egészség miatt. Az emberek közötti szoros együttműködés és igazságos elosztás gondolata kitűnő, de - a szellemi fejlődés jelenlegi szintjéből következően, az emberi természet gyöngeségeiből adódóan - ennek a hátrányai is megvannak.

szekely.jpgA jelen könyvben körvonalazott terv egyénekre, vagy családi egységekre épül és így elkerüli azokat a gondokat, amelyek a tudatos kommunális életre irányuló kísérletekkel kapcsolatosak. Habár nem lehet nélkülözni a hasonló gondolkodású szomszédok közötti kooperációt sem, s ahol erre hajlam és törekvés mutatkozik az megvalósítható.

A táplálék előállítása az ökológiai egészségkertben olyan egyszerű és olyan kis mennyiségű munkát tételez fel (más élelmiszertermelési módszerekkel összehasonlítva), hogy a munkamegosztás nagyobb mértékben nem szükséges, mint amennyire az egy normál családon belül megoldható. Az ökológiai kert és a negyedhektáros kisgazdaság képes elegendő táplálékot előállítani egy négytagú család számára, a családfő napi 3 órai munkájával és a többi családtag időnkénti besegítésével. Ha egy kecske, vagy más háziállatok is tartoznak a kisgazdasághoz, akkor valamivel nagyobb földterületre van szükség a takarmány megtermelésére, és több időt kell szánni a munkára is. Természetesen vannak többletmunkák is addig, amíg minden zökkenőmentesen nem működik.

Mivel az élelmiszertermelés egyéni módja eléggé járható út, ezért jobb, ha nem vállaljuk az azzal járó problémákat, hogy egy külön csoportot szervezzünk erre a célra, a feladat megosztás lehetséges bonyodalmaival és így tovább. Más részről számos olyan dolog van, amelyet lehet, sőt szükséges is közösségi szellemben együtt végezni. De egy közösségi ház, gyermekjátszótér, könyvtár, hobby műhely és más hasonló praktikus dolgok létrehozhatók, és megoszthatók. Ezen túlmenően az otthon, vagy a kert bizonyos felszereléseinek közös beszerzése is előnyös lehet. A legfontosabb, hogy csoportok jöhetnek létre a közös gondok megvitatására, valamint számos kulturális és oktatási tevékenység céljából.

A kisgazdaságokban való élet nem jelenti a közösségi élet előnyeinek feláldozását, ellenkezőleg, megteremti az előfeltételeit az élet valódi közösségi mintájához, ahol az életnek mind az egyéni, mind a közösségi szempontjai megfelelő helyre kerülnek.

Emlékezhetünk rá, hogy az ökológiai egészség kertészkedés előfutárainak egyike éppen a nagy perzsa tanító, Zarathusztra volt. Az ő rendszerében a test volt az az alap, amire az emberi felépítményt emelték. Számára az ember elméje és szelleme volt a felépítmény, amely a kozmikus törvénnyel való harmóniát fejezte ki. Ugyanúgy, ahogy a test a természet törvényével való harmóniát képviseli. Nagyon világosan látta, hogy a táplálékot az univerzum alaptörvényeivel összhangban kell előállítani, ha a betegségeket el akarjuk kerülni. Volt egy víziója a világról, mint egy gyönyörű és termékeny kertről, s az általa tanított kertészeti módszereket, gyakorlatilag azóta sem tudták felülmúlni. Valójában azok olyan magasrendűek voltak, a mai nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlattal összehasonlítva, hogy meggyőződésünk, csak a kertészet és mezőgazdaság ilyen természetes rendszerének felélesztése mentheti meg a világot a fenyegető, katasztrofális, biológiai veszélyektől.
A nyugati ember nem sokáig fog létezni, hacsak meg nem állítja az élelmiszerek azon tápértékének pusztítását, amelyek az emberi egészség és vitalitás talpkövei. Egyedül az USA-ban milliók szenvednek súlyos betegségektől, s ezek sokszorosának van olyan egészsége, amely távolról sem mondható tökéletesnek. Emberek milliói töltik meg a kórházakat és legalább még egyszer annyian lennének a kórházakban, ha nem lennének híján az ehhez szükséges anyagiaknak. Az élelmiszereknek a termelés és feldolgozás nagyüzemi módszereivel történő tönkretétele - üzleti érdekből, - olyan széleskörű, hogy a városi ember számára ténylegesen lehetetlen fogyasztásra alkalmas táplálékot biztosítani. Az egyetlen módja annak, hogy a tápláló ételeket élvezhesse, az, hogy magának állítja elő az alapvető természetes élelmiszereket, az egészséget biztosító módszerekkel. Szerencsére, mindehhez csak egy kis darab föld szükséges.

Lehet, hogy a legtöbb ember számára ez a megközelítés nem tűnik praktikusnak, bár valójában sem nem bonyolult, sem nem kellemetlen dolog, ilyen módon élelmiszer alapanyagokat termelni. Az ideális dolog az, hogy mindenestől elszakadjunk a városi életmódtól, azért, hogy egy önfenntartó kisgazdaságban éljünk. Ha azonban ezt túl nehéznek találnánk, akkor legalább egy kertünk legyen, akár milyen kicsi is, amiben fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök termeszthetők a család szabadidejének hasznosításával. A szabad levegő és a napfény, ami ezzel a tevékenységgel együtt jár kitűnő ellenszere lehet a gyárak, hivatalok és számos városi otthon szennyezett levegőjének. A kertészkedés segíti a szellemi életet is, amint közelebb visz bennünket a természethez és kiragad bennünket a rohanásból, a zajból, és a mindennapi élet bonyodalmaiból. Az ember, a Nap, a levegő, a Föld és a víz gyermeke, testének és szellemének leromlása nélkül nem szakíthatja el magát tartósan ezen elemektől.

A városlakók számára annyira idegenné vált a vidék, hogy valósággal rettegnek annak nyugalmától. Minden zördülés, amely költészet az arra hangolt embernek bűnös erővé, veszéllyel teli fenyegetéssé válik. Attól félve, hogy az erős fa - amely évszázadokig állt a helyén – rázuhanhat, és nem nyugszik ameddig ki nem vágja.

Meg kell újra tanulnunk a vidéket szeretni, izgalommal figyelni a mézet gyűjtögető és a növényeket megtermékenyítő méhek zümmögését, a madarak csiripelését, a békák brekegését. Ki kell újfent alakítanunk magunkban a természet gyönyörűsége és az egek fenségessége iránti szeretetet.

A történelem azt mutatja, hogy a nemzetek legnagyobb korszaka az a kor, amikor életük alapja a mezőgazdaság, az olyan gazdálkodás, amelynek nem a profit a célja, hanem a táplálék előállítása azok számára, akik ezért fáradoznak. Ilyen időkben az élet és az étkezés mértékletes. Róma legnagyobb fejlődése ilyen feltételek között valósult meg: Cincinnatust az eke mellől kellett elhívni, mikor az államnak szüksége volt bölcsességére. Amikor Róma megcsömörlött a sikerektől és belemerült a luxus minden formájába, az már a vég kezdete volt.

Görögország hasonlóképpen akkor volt fejlődése csúcspontján, amikor ugyancsak a mezőgazdasági kisüzem volt gazdaságának alapja. Az ókori Perzsia akkor volt a legnagyobb, amikor a kultúráját és életét a mezőgazdaság inspirálta. A modern időkben Amerika nagyságát abban a periódusban alapozták meg, amikor a mezőgazdaság volt a legáltalánosabb foglalkozás és a talajt tekintették a gazdagság és prosperitás forrásának. Manapság az USA a világ vezető hatalma. Miután képtelen felismerni mi tette őt naggyá a múltban, arra halad most, hogy lerombolja mindazt, amire épült? Az-e a sorsa, hogy összeomoljon, mint más nagy népek a múltban, - s feledésre ítéltessen a természetes életmódtól való elszakadása következtében? Ez a kérdés bizonyossággal megválaszolható, ha az emberek és a kormány felismeri, hogy a földhöz való visszatérés alapvető fontosságú. Úgy, hogy az megint egészséget adó táplálékot nyújtson, biztosítsa - fizikailag, mentálisan és spirituálisan - azon milliók fejlődését, akik ezen a csodálatos kontinensen élnek. Ha ezt az igazságot felismerné, akkor a nyugati ember megint egy még nagyobb és csodálatosabb kultúra irányába menetelhetne, mint amit a világ valaha látott.

A hajdani Zarathusztra megmutatta az utat, amin haladva ez a nagyság elérhető, és azt az utat is, amelynek révén mindegyikünk megteheti saját hozzájárulását ehhez a reneszánszhoz. Az út világos. Itt és most határozzuk el, hogy az életnek erre az egészségesebb, jobb, kielégítőbb útjára lépünk.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus mezőgazdaság természetvédelem vegetarianizmus ökológia ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás fenntarthatóság agrárium biogazdaság humánökológia ökológiai mezőgazdálkodás Edmond Bordeaux Székely

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Beszántásügyi Minisztérium kialakulásának története

PPJ         2014.05.02.

narancstarcsa.jpgKépzelt riport a miniszterelnökkel, valamikor, 2014. májusában, melyből az új kormány és egy új minisztérium feladatai is kiderülnek...

Részlet Orbán Viktor 2009-es évértékelőjéből:

„Ma már nem az a hír, hogy válság van, a hír az, hogy a világ változáson megy keresztül. A Hír az, hogy egy Új Világ születik. Ugyanis a válság és a válsággal folytatott küzdelem fölszínre hozta és fölgyorsította a mélyben már jóideje zajló folyamatokat. A jelek olyan egyértelműek, hogy nem lehet nem észrevenni őket...

(Szükséges, hogy a világ) Kijózanodjon a féktelenség imádatából, amely lassan már nemcsak a piacgazdaságot jellemezte. Talán. A horizonton már körvonalazódni látszik a józan ész korszaka, amely reményeim szerint ésszerű arányokat, mértéktartást, a világ természetes rendjének és törvényeinek elismerését hozza majd…

Valójában nem elvont elméletek, nem elvont összefüggések, hanem konkrét emberek és valóságos személyek hazudtak, csaltak, ők éltek vissza a hatalmukkal és erre építették a saját személyes meggazdagodásukat…

Vagyis tisztelt Hölgyeim és Uraim, a letűnő világ kudarcához is emberi tényező vezetett el bennünket. A régi vezetők a régi gondolatokkal, beidegződésekkel és a régi eszközökkel nem tudták fenntartani ezt a régi világot. Ezért aztán most egyszerre szakadnak a nyakunkba a világ pénzügyi, ökológiai, demográfiai és bizony morális problémái is.

…Ma a régi világ, vagyis az esztelenség világának a végnapjait éljük.

A fent idézett beszéd után, 2010-ben, egy kétharmados győzelem következett…

Az újabb, 2014-es kétharmados győzelmet követő szombaton, egy magántulajdonú őrző-védő cég lezárta a kishantosi biogazdaság földjeihez vezető utakat. A Kishantos Vidékfejlesztési Központ által kezelt 21 földrészleten pedig munkagépek kezdték el beszántani a biogzadaság frissen kelő vetéseit. Az utakat körülbelül 30 emberrel elállta a B5 Global Monitoring Kft, melyet az NFA bérelt fel e feladatra.

Orbán Viktor nem épp azt az új világot építi, amiről a fent idézett évértékelőjében beszélt. Öszöd köszön vissza már megint, mostmár sokadszor. Mi jöhet ezután?

Képzelt riport a miniszterelnökkel, valamikor, 2014. májusában:

Miniszterelnök Úr! Milyen tárc(s)ák kezdik meg működésüket kormányalakítás után?

- Tovább csökkentettük a Minisztériumok számát. Egyetlen minisztérium fogja ellátni a feladatokat, melyhez a letisztult módszereket alakítottunk ki az elmúlt négy évben.

Illusztráció: Paprikajancsi,
avagy "európai népi bábfigura"

paprikajancsi.jpgMi a neve az új minisztériumnak? Ki fogja vezetni? Milyen szervezeti egységek lesznek majd az új minisztériumban?

- Beszántásügyi Minisztérium a neve, s természetesen Fazekas "Beszántó" Sándor lesz a miniszter. A regionális magyar multikkal (ld. maffia) való egyeztetés után megkaptuk a jóváhagyásukat és már ki is neveztük a legfontosabb feladatot ellátó államtitkárokat. A nevük még titok, de a posztokról azt hiszem már beszélhetek: Biogazdaság dózeroltató államtitkár, Faludeaktiváló államtitkár, akinek a munkáját külön Kelő vetés-megsemmisítési biztos segíti majd. Humán erőforrás beszántó államtitkár, Strarégiai erőforrás beszántó államtitkár, Megújuló energia beszántó államtitkár, akinek a munkáját Elpaksoló biztos segíti majd.

Mik lesznek az első elvégzendő feladatok?

- A beszántás természetesen nem csak a földeken folyik majd. Ennek emblematikus jelentéstartalmai vannak. Egy régi dakota mondás szerint: Kishantos csak egy kis hant, a nagy hantok a mi jövőnk igazi építőkövei. Ezekhez nagyvolumenű beszántás kell. Jó az irány, látjuk, hogy ez tetszik az embereknek. Akiknek nem, azok Feri tanácsa szerint, ismerkednek ez EU többi országával.

A régi idők trafikosainak beszántása után a regionális magyar multi hálózatba be nem tagozható alkohol árusokat is beszántjuk majd. Be kell majd szántani a megmaradt kisvállalkozásokat, melyhez legjobb eke a multikkal megkötött stratégiai megállapodások folytatása.

A NAGY KÖZBESZERZÉS-t most írtuk ki, az összes állami és önkormányzati megrendelésre, 2050-ig, melyre több ajánlat is érkezett. Egy Simi feliratút kiválasztottunk, a többit beszántatjuk. Olyan hatékony ez és olyan gyors, mint a törvényalkotás.

big-bud-photos03.jpgHogy alakulnak majd a 2014-2020-as tervezési ciklus EU-s pályázatai?

- Több új programot is el tudunk indítani. A kormány munkáját segítő gazdasági háttérhatalom Új Szakemberei, beépülve a Beszántásügyi Minisztériumba kidolgozták nekünk a Még több hibryd élelmiszert a városnak és az Arccal a GMO felé programokat. Először nem értettük ezeknek az értelmét, de később elmagyarázták nekünk. E programok sikeressége érdekében, a háttérben, a Biogazdaság megsemmisítő szabadságharcos osztagunk a kishantosi minta alapján folyamatosan végzi a nevével fémjelzett munkát.

A Friss Vetést a Földdel Egyenlővé Hivatal, már a megalakulás napján rengeteg bejelentést kapott. Szakemberei folyamatosan dolgoztatják be a földbe a kelő vetést, higgye el, emberalatti munkát végeznek.

A Friss Vetést a Földdel Egyenlővé Hivatal munkája kiterjed a közoktatásra is, csak hogy egy ilyen példát is említsek. Hoffman Tövis Rózsa szabadságharcostársunk kidolgozott egy Tankönyvbeszántó és egy Itthon ne szökkenj szárba, gyerek! programot. Ígéretesek a kilátások.

Mi a helyzet a médiával? Ott hogyan juttatják érvényre a közjóért tenni akarás beszántásos módszereit?

- Ott beszántattuk, amit be kellett, már a Beszántásügyi Minisztérium megalakulása előtt három évvel. Ennek sikerét jól vissza is igazolják a számok. Ezek közül most csak a legfontosabbat említem: 2/3.

kishantos_1.jpg

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz humor orbán viktor gmo mezőgazdaság fenntarthatóság agrárium vidékpolitika vidékfejlesztési minisztérium fazekas sándor kishantosi vidékfejlesztési központ mezőföld népfőiskola

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kultúra, mezőgazdaság, metafizika - tudatökológiai megközelítések az agrikultúrához

PPJ         2014.04.20.

Idézet Lord Northbourne: Pillantás a mezőgazdaságra című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely (A műhely honlapján bevezetést olvashatunk a tudatökológia alapelveibe.)

psychedelia.jpg

"... Mindazonáltal úgy tűnik, a mennyiségi és mulandó területen elért vívmányaink pillanatnyilag elhomályosították a kvalitatívtól és a múlhatatlantól való függésünket, így zavarva össze tájékozódó képességünket, akadályozván a jó szándékú cselekvést.

Mi köze mindennek a földműveléshez? Valójában minden; mégpedig ama kettős okból kifolyólag, hogy a földi átalakulások eredményeképpen létrejövő termőföld képezi fizikai alapját, s hogy a minőség mennyiséghez való viszonya – nem csupán a mezőgazdaság végtermékeiben, hanem problémáinak megközelítési módjában úgyszintén – sokkal közelebbről érint mindannyiunkat annál, mint az emberek többsége gondolná. Ugyanis pusztán a biológia és a közgazdaságtan szempontjából is a földművelés képezi az emberi élet alapját ezen a bolygón, s így van az utolsó nagy geofizikai kataklizmát követő népszaporulat óta, melynek során túlléptük a szűz Természet élelmiszer-előállító képességének határait. Miután meghonosodott, az ember és Természet közötti viszony fő kifejeződése lett; minden egyéb emberi tevékenység mintha csak belőle nőtt volna ki és tőle függene. Ezek nélkül még megvolnánk, de mezőgazdaság nélkül nem, ennélfogva sokkal közvetlenebbül és sokkal szorosabban érint minket, mint bármely más tevékenység. Életünk és szemléletmódunk minősége visszatükröződik benne, s viszont, a földművelés minősége is kifejeződik az előbbiekben. Ezt a nyilvánvaló igazságot kezdte beárnyékolni az ipari fejlődés csábítása és zűrzavara, ám a világ népességének gyors növekedése mennyiségi aspektusában most újra ránk kényszeríti. Még nem teljesen megvilágított okokból kifolyólag az ilyesfajta növekedés mindig társulni látszik egy ipari forradalommal. Hihetetlenül rövid idő alatt az ipari fejlődés majdnem minden nemzet célkitűzésévé vált, és egy ilyen törekvésről, ha egyszer meghonosodott, nem könnyű lemondani, különösen ha célja a jómód és a vagyon, amely hatalmába keríti. Következésképpen, noha néhány évtizeden belül világméretű éhínség veszélyével kell szembenéznünk, továbbra is egyre növekvő arányban áldozzuk pénzünket és energiáinkat különféle fejlesztésekre az ipar területén, melynek igényei kielégíthetetlenek. Az ipar folyamatosan újabb vadhajtásokat hoz, amelyek csak fokozzák a világ élelemmel való ellátásának problémáját azáltal, hogy új lehetőségeket és ezekkel együtt újabb vágyakat teremt. Elég különös módon – bár meglehet, ebben egyáltalán nincs semmi különös – a legújabb vágyak és kívánt dolgok a legdrágábbak és a legabszurdabbak, így például a színes televízió, az egyre gyorsabb utazás és az emberek eljuttatása a Holdra. A jelszó az önmagáért való haladás lett, s ez leggyorsabban csak valaki más kárára érhető el. Ha mindenki erre törekszik, a különböző – nemzeti vagy másféle – csoportok érdekei közötti rivalizálás mindenütt elmérgesedik, és a háborúra való készülődés, legyen az „hideg” vagy „tüzes”, az erőforrások legfőbb kiaknázójává válik. ..."

Idézet Friedrich Romig: Itt a végünk? - Az ökológiai katasztrófa és annak háttérokai című írásából - Ars Naturæ ökofilozófiai műhely 

"A „piacgazdaság” gyorsabban égeti el a közösségi etikát és a közösségi érzést, mint az ipari társadalom a fosszilis energiaforrásokat. A „piacgazdaság” nem tűri az „etikai szószt”, amellyel egyesek – mint például Peter Koslowski – köríteni akarják. Az, hogy a „piacgazdaságot” „szociális”, sőt „ökoszociális” jelzővel akarják leplezni, hosszabb távon kudarcra van ítélve: a globális verseny és a piacgazdaság bármilyen erős szociális hálót képes széttépni."

Idézet Pacsuta Péter: Kultúra és természetvédelem az ökológiai válságban című írásából - ÖkoKLIKK.hu

"A szellemvilág elsődlegessége és az anyagi világ másodlagossága jól tetten érthető, ha az ősi kultúrák mezőgazdasági fejlettségét vizsgáljuk. Ne felejtsük, hogy a „kultúra” eredeti jelentése és tartalma, a „cultivare” leginkább a természetbeni munkálkodásra vonatkozott, a műveléssel volt kapcsolatos. A művelés eredeti, ősi értelme a tájra, mint szellemi kivetülésre tekintett. Az ember ezáltal nemcsak a tájat művelte, hanem önmaga és a világ szellemét, szellemiségét. A tájra egyfajta kiterjesztett tudatként tekintő ember számára egyértelmű volt, hogy a művelés aktusa a szellemi és anyagi szférák együttes virágzásához vezet. Ma már a történeti ökológia tudományának segítségével igazolni is tudjuk, hogy a földi bioszféra életében, ezen ősi értelemben vett „mezőgazdaság”, mint „kultúra”, a biológiai diverzitás (a faj és fajtagazdagság) növekedését eredményezte! Bár manapság érthető okokból és nem is alaptalanul szeretik az embert oly sokan egy „romboló és pusztító lénynek” beállítani, azt azonban elfelejtik megemlíteni, hogy földtörténeti értelemben és földtörténeti nagyságban az emberiség képes volna olyan kultúrára (művelésre), ami a bioszféra biológiai diverzitását úgy növelné, hogy közben saját élelmezési és egyéb javai is bőven kielégítően rendelkezésre állnának! Ez egy olyan pozitív öngerjesztő folyamat, amiben a szellemiség művelése jelenti a kiutat az anyagi értelemben vett „korlátokból”."

Idézet Pacsuta Péter: Mitől termő a föld, mitől mező a gazdaság? című írásából - MTVSZ.hu

"Mostanára országunkban és az egész glóbuszon olyan helyzet állt elő a mezőgazdaságot illetően, ami sokak számára bőven magyarázatra szorul, nem feltétlenül magától értetődő. Jelen cikkünk szerény feladata az lenne, hogy kellően be tudja mutatni, miért is ellenzik az ökológiai gondolkodók a nagyipari intenzív monokultúrás mezőgazdaságot. Ha ezt sikerül belátnunk, akkor nem csupán a politika terén leszünk képesek felelősen kiállni a földbirtok koncentráció ellen, hanem egy a jelenleginél sokkal fenntarthatóbb és egészségesebb agrikultúrát is tudunk majd művelni. Ami viszont biztosan többet ér ezer és százezer szónál és számadatnál is, hogy ha saját magunk tapasztaljuk meg azt a csodát, amit a termőföld saját valójában adni tud nekünk, embereknek – vagyis menjünk, járjuk a vidéket, az országot, az ökológiai farmokat, látogassuk a fenntartható mezőgazdálkodás úttörőit!"

         szólj hozzá

Címkék: mezőgazdaság természetvédelem metafizika agrárium ökofilozófia tudatökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Greenpeace a földügyi államtitkár és az NFA vezetőinek menesztését követeli

PPJ         2014.04.16.

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33341/cikk.jpg"... arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak." - írja a Greenpeace az Orbán Viktornak címzett nyílt levelében.

A Greenpeace mélységesen elítéli a húsvét előtti hétvégén Kishantoson történteteket, hiszen jogállamban ez az értelmetlen pusztítás, az önbíráskodás elfogadhatatlan. Ezért nyílt levélben sürgős intézkedést kértek Orbán Viktortól: védje meg a kishantosi biogazdaságot, és haladéktalanul váltsa le a károkozás felelőseit – dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő (NFA) vezetőit –, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak. - Hírforrás: Greenfo - 2014. április 15.

A német–magyar államközi együttműködés keretében 21 éve biogazdálkodással művelt kishantosi földeken 150 millió forintra becsült mértékű károkozás történt. A feljelentés ellenére a rendőrség, bár jelen volt, nem állította meg a károkozást, amely ráadásul az NFA által 2014. április 9-én e célra megbízott őrző-védő cég fegyveres embereinek biztosítása mellett zajlott. http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/333/33340/cikk.jpgAz őrök lezárták az érintett földterületekre bevezető köz- és önkormányzati tulajdonban lévő utakat, és agresszívan megpróbáltak mindenkit eltávolítani a területről, miközben 8-10 traktor tárcsázta ki a kikelt búzát, napraforgót és a többi bionövényt.

A témát követők számára már ismert, hogy a kishantosi földek kapcsán több bírósági per is folyamatban van. A következő bírósági tárgyalás 2014. április 25-én lesz a birtokvédelem ügyében, míg a Kishantos által megtámadott NFA-pályázatokkal kapcsolatos tárgyalást 2014. május 25-én tartják.  Ennek ellenére mind az NFA vezetősége, mind a földügyekért felelős Bitay Márton államtitkár arra biztatta a kishantosi földekre kiírt pályázat nyerteseit, hogy a jogszabályok alapján még mindig birtokon belül lévő kishantosi biogazdaság által művelt földeket foglalják el.

A hétvégén Kishantoson történtekre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

kishantos_1.jpg


Orbán Viktor
Miniszterelnök úr
1357 Budapest,
Pf. 6.

Tárgy: Kishantos ügyében intézkedés kérése

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ által korábban bérelt földeken a húsvét előtti hétvégén történt pusztítás ügyében fordulunk Önhöz.

A Kishantosi Vidékfejlesztési Központ a magyar és a német kormány megállapodása alapján jött létre. Azóta ez a nonprofit szervezet egy európai szinten is egyedülálló programot valósít meg. A legszigorúbb minősítésű (BioSuisse) biovetőmag előállítása és a biogazdaság üzemeltetése mellett egy népfőiskolát is létrehoztak, ahol több száz gazdálkodót képeztek ki.

A Kishantosi Központ az államtól bérelt földjeiből egyetlen hektárt sem nyert el a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) által tavaly kiírt – több szempontból is erősen megkérdőjelezhető – pályázaton, melynek tényét a Greenpeace és az ügyet támogató 340 további szervezet és több tízezer magánszemély részéről elfogadhatatlannak tartjuk. A Greenpeace támogatásával jelenleg több per is folyik az NFA ellen annak megállapítására, hogy a szervezet a jogszabályoknak megfelelően járt-e el, amikor tulajdonképpen a kishantosi biogazdaság felszámolásáról döntött.

Mindeközben az NFA írásbeli felszólítására az elmúlt hét végén a még birtokba nem lépett bérlők kiszántották a már szépen fejlődő vetéseket – 150 millió forintra becsült kárt okozva. Erre a barbárságra a Nemzeti Földalapkezelő vezetői és az állami földügyekért felelős államtitkár, az NFA-t felügyelő dr. Bitay Márton Örs buzdította a bíróságon megtámadott pályázat nyerteseit, és ennek a sajtóban is hangot adtak.

Az esetre Szabó Marcell, az állampolgári jogok ombudsmanja is nyilatkozatban reagált. Idézte egy tavaly decemberi vizsgálatukat, amelyben megállapították, hogy a biogazdálkodás eredményeként évtizedek alatt kialakult környezeti érték méltó az alkotmányos védelemre. A hétvégén Kishantoson történtekkel kapcsolatban az ombudsman sajnálatát fejezte ki, és hangsúlyozta, hogy az itt létrejött környezeti értékek védelme az Alaptörvény alapján mindenki kötelessége.

Az NFA vezetői és a földügykért felelős államtitkár azonban Kishantos esetében az erőszakot választotta egy bíróságon lévő jogvita eldöntésére. Elfogadhatatlannak tartjuk ezt az eljárást, ezért arra kérjük Miniszterelnök urat, hogy dr. Bitay Mártont, az állami földügyekért felelős államtitkárt, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet vezetőit is haladéktalanul váltsa le, mivel bebizonyosodott, hogy nem a jog, hanem az erőszak oldalán állnak.

2014. április 15.

Tisztelettel:
Szegfalvi Zsolt
igazgató
Greenpeace Magyarország Egyesület

         szólj hozzá

Címkék: orbán viktor mezőgazdaság természetvédelem greenpeace ökológia fenntarthatóság agrárium nfa élőlánc magyarországért ángyán józsef kishantos fazekas sándor kishantosi vidékfejlesztési központ szabó marcell nemzeti földalapkezelő szervezet bitay márton örs

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark