Harapófogóban az európai mezőgazdaság az USA-orosz szankcióháborútól

PPJ         2014.08.03.

Az alábbi híreket több - mezőgazdasági-, vidékstratégiai-, geopolitikai- és nemzetbiztonsági -   szempontból is fontosnak tartom megjeleníteni ezen felületen. Előzményei, három hírfolyam a Portfolio.hu-ról: Itt vannak az amerikai szankciók az oroszok ellenSzankcióháborút indít a nyugat az oroszok ellen, Itt vannak az EU-szankciók Oroszország ellen.

Hogyan "hatottak" a szankciók? Az túlzás, hogy hatottak volna... Nem nevezném "hatásosnak" az ön-tökönszúrás ezen beképzelt nyugati-atlanti-antanti formáit. Hogy az MNO.hu hírét idézzem: "Orosz szankciók: súlyos következmények jöhetnek - Nagyon sötét jövő vár egész Európára, mely cikkben Parragh László figyelmeztetett Magyarország kitettségére is.

caxlnq5r.jpg

Válasz az uniós kereskedelmi szankciókra: Moszkva Magyarországról is megtilthatja a gyümölcsimportot - EuroNews YouTube /2014. aug. 2.

Lehetséges, hogy a behozatali tilalmat minden uniós tagállamra kiterjesztik, ez pedig azt jelentené, hogy Magyarország sem szállíthatna zöldséget és gyümölcsöt Oroszországba. Jelenleg a kivitel az összes export mintegy 5-8 százaléka, évente mintegy 25-30 milliárd forintot tesz ki, ezért a korlátozás súlyos kárt okozna a magyar gazdáknak is.

Orosz ellenszankciók - érzékeny ponton üt vissza Moszkva - Hídfő.net /2014.08.01 09:51

Oroszország a héten életbe léptetett egy sor ellenszankciót, a nyugati és a nyugattal szövetkező országokkal szemben. Grúziával felmondja az 1994 óta életben lévő szabadkereskedelmi megállapodást. Ennek értelmében Grúzia mostantól sokkal drágábban kapja a gázt, olajszármazékokat mint idáig. Ugyan van máshonnan is bevitel, de messze sem fedezi a teljes igényt. Mellette megtiltott minden mezőgazdasági termék beszállítást Grúziából.

Lengyelországgal szemben is hasonló intézkedés történt, onnan is betiltottak minden mezőgazdasági termék beszállítását. Lengyelország alma termelésének 60%-át Oroszországba adta el, burgonya termelésének felét szintén. Moldovával felmondták a kereskedelmi megállapodásokat, mivel az ottani vezetés az EU-tárgyalásokat szorgalmazza. A korlátozás minden növényi és állati termékre vonatkozik, valamint mostantól itt is megszűnik minden gáz és olajszármazék kedvezmény.

Az orosz egészségügyi ellenőrzések kimutatták, hogy az Európából származó húsokban, hústermékekben nagy mennyiségben található növekedést serkentő hormon. Emiatt leállítottak minden uniós hústermék beszállítását az egész EU területéről.

russia-gas-map.jpg

us_eu_russia_trade.jpg

Ukrajna sem marad ki, sőt ő szenvedi el a legtöbb veszteséget. Szinte napi rendszerességgel adja ki az orosz külügy, vagy gazdasági tárca a különböző tiltásokat. Semmilyen fajta tejterméket nem vesznek át többet. Majd jöttek a gyümölcsök, aztán a zöldségek, a húsfajták, legutóbb a gyümölcsök és gyümölcsleveket tiltották le.

Láthatóan Moszkva arra az álláspontra helyezkedett, hogy gazdaságilag helyezi nyomás alá a nyugatot. Amikor a keleti országok vagy a BRICS államok egymás közötti kereskedelemben, a banki utalásokban kihagyja a dollárt, azzal Amerika hatalmas bevételektől esik el. Amikor Moszkva, majd Peking piacra dobott sok milliárd dollárnyi tartalékot, az elértéktelenedést elkerülendő az USA visszavásárolta saját pénzért, természetesen újabb hitelekből.

A nyugat elfoglalta gazdaságilag az összes volt, kommunista területhez tartozó államot. Ezeknek az országoknak - hogy saját ipari termékeit eladhassa - iparát kivégezte, majd következett a mezőgazdaság leépítése, és a mezőgazdasági feldolgozóipar kivégzése. A multik és a nyugati vállalatok hólapáttal szórják ki a saját cégeik által megtermelt hasznot, azt kint újra megforgatják, majd pályázatokon, de leginkább hitelek formájában visszaadják azoknak az országoknak, amelyek azt valójában megtermelték. Ezek az országok egyetlen utolsó megmaradt lehetősége volt a keleti nyitás, és az, hogy azokat a terményeket, amelyek még piacképesen megmaradtak, Oroszországba eladja. Itt az aratás, a betakarítás ideje. Hatalmas gyümölcstermés van idén, a gabonafélék is szépen teremtek. És most, a betermelés alatt Moszkva bejelenti, hogy kevés kivétellel mindent lemond. Nem vesz át semmit. Sem gabonát, sem gyümölcsféléket, sem semmit, ami ezekből készül. Százával, de inkább ezrével fognak tönkremenni a termelők ezeken a vidékeken, A feldolgozócégek ugyanis semmit nem fognak átvenni, - mert hova adja el? Nyugatra nem tudja vinni, keleten letiltották.

Volt már egyszer ilyen - emlékszünk rá - a rendszerváltás után - amikor Orbán még azt ordibálta és plakátolta mindenfelé, tavaris konyec. A káposzta, burgonya, és számtalan termék tonnaszám rohadt meg a földek szélén, szántották be újra. Az elmúlt években a keleti piacra alapozva nagyarányú újrafejlesztés történt. Nem véletlen, hogy a kondér közelében ülők - országunk esetében a Fidesz - hatalmas földvásárlásokba kezdett. Most elgondolkodhatnak rajta, hogy merre adják el, amit megtermeltek, mert az EU-USA-NATO agresszív oroszellenes viselkedése miatt elkezdtek bezárulni a kapuk. Hazánknak ez nagyon sok milliárdos kiesést fog jelenteni - euróban. Aztán lehet gondolkodni.

A sornak nincs vége. Oroszország jelezte, hogy hadi és polgári hajógyártását, illetve hajómegrendeléseit teljes egészében haza irányítja. Ezzel Németország több ezer munkahelyet veszít el, éppen most rendeltek meg négy darab új jégtörő hajót, melynek motorjait, hajótestét a németek gyártották volna le, de megrendelésre került volna két újabb Mistral, és számtalan teherhajó. Moszkva jelezte, hogy felmondja a németekkel elvileg megkötött vasút modernizációs előszerződését. Oroszország egész vasúti rendszerét kívánta a németekkel kooperálva felújítani. Összegekről nem esett szó, de el lehet képzelni mekkora tételről lehet. Ugyanígy jelezték azt is, hogy a Vlagyivosztokot Moszkvával összekötő, 500km/órával haladó vasút megépítésében sem a németekre, hanem a kínaiakra számítanak és esetleg Dél-Koreára.

Ráadásul a Jukosz olajtársaság volt tulajdonosai 500 millió dollár kártérítést követelnek Moszkvától, melyet a nemzetközi bíróság megítélt nekik. Moszkva közölte, semmiféle bíróság ítéletét nem fogadják el az orosz belügyekben, és nem fizetnek senkinek egy fillért sem. Ez a válasz az amerikai és európai "szankciókra", de legfőképpen az ukrajnai szerepvállalás miatt. Ha ehhez hozzá tesszük maga Ukrajna gazdasági helyzetét, nyugodtan kijelenthetjük, igen nagy változások és bajok közelegnek a gazdaságilag túlméretezett, és túltermelésben lévő nyugaton.

Putyin a fenntarthatatlan nyugati civilizációról: "felülmúlja az ókori Róma züllött társadalmát"

         szólj hozzá

Címkék: politika amerika usa oroszország európa világgazdaság mezőgazdaság agrárium euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Brazil gazdák követelik pénzüket a Monsanto-tól: nem működnek a génpiszkált termények!

PPJ         2014.08.01.

Brazil gazdák követelik vissza a Monsanto és más génpiszkáló vállalatoktól a pénzüket és többletköltségeik megtérítését, mert a kártevőknek elvileg ellenálló termények nem hogy megölték volna a rovarokat, hanem a rovarok elpusztították a terményeket és még több pénzt kellett költeniük növényvédő szerekre (peszticidekre). [Forrás: RT.com - Fordítás: PPJ (Megkérem a magát zöld pártnak aposztrofáló Parlamenten belüli formációt, hogy az eddigi példákkal ellentétben, lehetőleg hivatkozással együtt vigyék hírét a bejegyzésben foglaltaknak! Kiváltképp, hogy mi fizetés nélkül tesszük a dolgunkat!)]

GMO szóját égetnek brazil gazdák. Kép: sustainablepulse.com

gmo-brazil-soybeans.jpg

(Még több GMO, még több peszticid! A logika és kör tehát ördögi, de ezt az ökológusok, ökotoxikológusok, környezet- és természetvédelmi tudósok mindig is mondták. Csak a dollármilliárdos amerikai lobbi külföldi és hazai képmutatói voltak olyan szemellenzősök, hogy a természet alaptörvényeit figyelmen kívül hagyják, illetve szándékosan elhallgassák. Lásd: A kukoricabogár rezisztenssé vált a Bt kukoricával szemben - a szerk. ~~~ Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédő szerek kapcsolatáról - Közvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédő szerek között. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük?)

Az úgynevezett BT kukoricák (Bacillus thuringiensis (Bt) toxinokat minden sejtjében termelő növények) úgy vannak génpiszkálva, hogy minden sejtjük termelje ezt a rovarölő mérget a kukoricamoly ellen. (A Bt-rezisztencia kifejlődéséről lásd: Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága - a szerk.) Miután a moly eszik a kukoricából, a toxin megbénítja a rovar emésztőrendszerét lyukat képezve a bélfalon. Ez órákon belül az evés abbahagyására készteti a rovart és az halálra éhezik, állítja a Kolorádói Állami Egyetem. A GMO (génmódosított élőlény) magokat négy fő cég állítja elő: Dow Agrosciences, DuPont, Monsanto és Sygenta AG.

Noha, most Brazíliában a gazdák szerint nem azt adják a magok, mint az ígértek a nagyvállalatok.

"A hernyóknak meg kéne halniuk, ha megeszik a kukoricát, de amióta nem pusztulnak el, a gazdáknak átlagosan 120 brazil real (~54 USD, ~12.500 HUF) többletköltségük volt hektáranként... miközben a kukoricaárak borzasztóak." - mondta közleményében Ricardo Tomczyk, a Mato Grosso régióbeli Aprosoja érdekszövetkezet elnöke.

A mezőgazdasági génmódosító óriáscégekkel most harcban álló Aprosoja-MT (Association of Soybean and Corn Producers of the Mato Grosso region, Mato Grosso régió Szója és Kukorica Termelői Szövetkezete) által képviselt gazdáknak háromszor kellett megismételni a rovarölő szerek permetezését, amiért a kukoricamoly veszedelem nem múlt el.

A Monsanto és a többi génpiszka vállalat a gazdákat hibáztatja, mondván, figyelmeztették őket, hogy a GMO magokat az általános nagyipari magok mellett ültessék, hogy elkerüljék a rovarok mutációját, vagyis az ellenálló képességüknek kialakulását a Bt toxinnal szemben.

Hasonló mutáció és ellenállás alakult ki az USA-ban már 2009-től kezdődően. Az Iowai Állami Egyetem rovarszakértője, Aaron Gassmann által vezetett kutatócsoport úgy találta, hogy a GMO kukorica - kettő a három fajta Bt kukorica közül - már nem hatásos tovább a rovarok pusztításában. Az ellenállóképesség gyorsan felbukkant, bizonyos mértékben a gazdák miatt, amiért nem alkalmaznak egy egyszerű, de profitcsökkentő elővigyázatossági gyakorlatot, a vetésforgót. A tudósok publikációja 2014. márciusban jelent meg a Proceedings of the National Academy oldalán: Field-evolved resistance by western corn rootworm to multiple Bacillus thuringiensis toxins in transgenic maize 

Brazília esete példája egy általános trendnek, hogy 20 évvel a Bt termények kereskedelemben állítása után, számtalan országban egyre több probléma adódik ezen génpiszkált növények termesztésével. Bt termények: A mérgekkel szembeni ellenálló képesség kialakulása a rovarkártevőkben világszerte. Kép: TestBiotech.org

bt_resistance_2014_0.jpg

A Reuters szerint a nagyipari mezőgazdaság a rovarok "súlytotta" (SIC! - a szerk.) trópusokon mindig is kihívás volt. Brazíliában a GMO magokon való függőség sebezhetővé tette a kártevő járványokkal szemben a mezőgazdasági ipart, mindinkább rákényszerítve őket a toxikus agrokemikáliák használatára. Tomczyk, a gazdák érdekének védelmében azt mondta, hogy a konvencionális magokkal való gazdálkodás nem életképes választás az Aprosoja-MT tagjainak.

"Egyszerűen alig van konvencionális nem-GMO mag... nagyon kényelmetlen, hogy ezek a vállalatok a gazdákat okolják." - egészítette ki Tomczyk, majd folyatta: "Az nem segít, hogy a négy nagy agro-vállalat nem adott egyértelmű utasításokat a gazdáknak. Az Aprosoja reméli, hogy sikerül a tárgyalásokon megegyezniük a mag-gén-piszka vállalatokkal, de ha nem, akkor a gazdák beperlik a cégeket, hogy jóvátegyék a rovarölő szer költségeket."

A Monsanto (Mon$ATAN) és hasonszőrű vállalatok aligha fogják figyelembe venni a gazdákat - állapítja meg egy cikk a CommonDreams.org oldalon. Inkább "válaszul" további génmódosítással fognak reagálni és még tovább növelt rovarölő szer adagokkal, amiket nem mellesleg ugyanezek a vállalatok állítanak elő, tekintet nélkül a környezeti és közgazdasági következményekre...

"Az ipar úgy próbálja meg kezelni ezt az ügyet, hogy GMO hibrideket (Gene stacked event) állít elő a piacra, amik többféle Bt toxint állítanak elő egyszerre." - írja a GM Watch. "A legismertebb példa erre a Monsanto SmartStax kukoricája, ami 6 különféle Bt toxint termel."

monsatan.jpg

(Tehát 6 ilyen kukorica egy hexagramban, és kész is a sexcenti sexaginta sex. "Pompás"! - a szerk.)

Előzőleg 5 millió brazil szójatermelő gazda beperelte az egyesül államokbeli Monsanto-t, azt reklamálva, hogy a génpiszkáló vállalt olyan termények után kért jogdíjat, amik nem a saját "szabadalmai" voltak. 2012-ben a brazil bíróság a brazil gazdák javára döntött, megállapítva, hogy 2004 óta legalább 2 milliárd dollárral tartozik nekik a Monsanto. A biotechnológiai órás fellebbezett és kilobbizta tavaly augusztusra, hogy ejtsék a pereskedést - tudósította akkoriban a Reuters.

Cserébe azért, hogy ejtsék az ügyet, a Monsanto beleegyezett, hogy csökkentsék az árát egy új típusú génpiszkált szójának - nem a korábbi RR1 verziónak, amire az ügy alapult - és a gazdák bátorítva lettek, hogy vegyék és ültessék Brazília földjeinek 9%-án. Az Aprosoja képviselte a felpereseket ebben az ügyben is. 

De októberben, az ország egyik bírója megakadályozta a Monsanto azon kísérletét, hogy a vállalat a gazdákkal azelőtt írasson korlátozó megállapodásokat, mielőtt előállították volna az új RR2 Intacta szójamagokat. Decemberben a szójatermelő gazdák ismét beperelték nagyjából 1 milliárd dollárért a génpiszkáló vállalatot, hogy az illegálisan szed szabadalmi díjakat a régi RR1-es magok után és arra kényszeríti a brazilokat, hogy "gyalázatos" vételszerződéseket írjanak alá az új magokért - közli a SustainablePulse.

Brazília az évi kettőből a második kukoricatermését takarítja be és 78 millió tonnát vár, valamivel kevesebbet mint a tavalyi hozam volt. A kereskedelmi árak nemrégiben az elmúlt négy év legalacsonyabb szintjére estek a bőséges kínálat miatt - közli a Reuters.

További GreenR posztok a témában:

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/hibrid_gmo_%C5%91shonos_kukorica.jpg

         10 hozzászólás

Címkék: kína oroszország világ autizmus gmo mezőgazdaság brazília biotechnológia szója génmódosítás géntechnológia kukorica vetőmag agrárium monsanto peszticidek gmo lobbi vetésforgó monokultúra növényvédőszerek agrokemikáliák

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az élelmiszermarketing titkai - videó

PPJ         2014.07.11.

cow.jpgA konok tudatlanság erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tömeges mértékű kegyetlenség csak azért történhet meg, mert elfordítjuk a tekintetünket. Minden rajtunk múlik. És ez nemcsak a videóban elhangzottakra vonatkozik.
A következő videóban színésznő helyettesíti ugyan a marketing szakembert, de a közönség valós. Ahogyan az elmondott információk is. (Forrás: Sevaster1 - YouTube // Facebook)

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

industrial-food.jpg

         szólj hozzá

Címkék: reklám videó világ világgazdaság környezetvédelem mezőgazdaság állattartás fenntarthatóság agrárium agrárpolitika agrármaffia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-hazaárulás: az ÖMKI valódi háttere és céljai - Darvas Béla leleplező írása

PPJ         2014.06.26.

biostop.jpgCsak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

darvasbela2-1024x663.jpgE sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18abra.png18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

20140619Kishantos-tek_21.jpg

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

         1 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz magyarország magyarság mezőgazdaság ökológia földkérdés fenntarthatóság agrárium humánökológia élőlánc magyarországért ács sándorné ángyán józsef kishantos darvas béla földügy ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ ökológiai mezőgazdaság ömki fibl ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark