Komposztkazán 2.0 újratöltve

Tőgyi Balázs         2014.01.27.

Elkészült a második komposztkazán, amit építettünk, immár sikeresen. Működik. Viselkedését, hőtermelését és teljesítményét kimondottan erre a célra kifejlesztett számítógépes mérő rendszerrel folyamatosan figyeljük és vizsgáljuk. A közel 40-50°C fokos belső maghőmérséklet 40°C fokos melegvíz előállítására, padló- és falfűtésre tökéletesen alkalmas. Napi 30-50 MJoule hőt termel. Ez például 200-300 liter 5°C fokos víz 45°C fokra való felmelegítésére elegendő. Ez a teljesítmény a komposztkazán fejlesztésével, hatásfokának javításával tovább növelhető.

kk.JPG

 

Történetem évekkel ezelőttre nyúlik vissza, amikor a mókuskerékből kilépve lehetőségem nyílt 1 teljes évig szabadon élni. A mindenre kiterjedő ökológiai katasztrófa okainak felkutatásába kezdtem, aminek kapcsán a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem területén több, téves alapra épült látszat-megoldásba botlottam bele. Mutatok erre egy példát.

 

A megújuló energiaforrás kategóriába sorolt biomassza hivatalosan is elfogadott energetikai hasznosítása manapság meg-nem-kérdőjelezett: környezetbarátnak hisszük. Pedig messze nem az. Biomasszának az energetikailag hasznosítható növényeket és terméseit, növényi és állati hulladékokat tekintjük – gyakorlatilag mindent, ami szerves. Jó tudni, hogy a szerves anyagok jelentős mennyiségű szenet, foszfort és nitrogént tartalmaznak, amik nélkülözhetetlen alkotóelemek a növényeket éltető televény föld, azaz a humusz kialakulásában. A biomassza elégetésével ezt az értékes biotömeget elpazaroljuk, természetes körforgását megszakítjuk, miközben a levegőt szennyezzük vele. Hasonló a helyzet, amikor a WC-csatorna-és-szennyvíztisztító rendszeren keresztül a biotömeg pazarlása mellett az élővizeinket szennyezzük. Ezek egyike sem fenntartható, sem környezetbarát megoldás, mégis annak nevezzük őket – ezt hirdeti a média, ezt tanítják az iskolában. Ennek oka az alkalmazott technológia kifejlesztésébe, megépítésébe és üzemeltetésébe fektetett hit, tőke és energia mellé csoportosult, mindent elsöprő magánérdek.

 

A jó hír az, hogy van megoldás. Kutatásom során találkoztam Országh József professzor “Vízönellátó” néven ismert tudományos oldalával, ami szellemi forrásként táplált utamon – bevezetve a valóban fenntartható biotömeg- és vízgazdálkodás alapjaiba. A biomassza ma ismert egyedüli, valóban környezetbarát energetikai hasznosítása a komposztkazán, amit a mende-mondák szerint már a templomos lovagok is használtak, végül Jean Pain, “az erdő őre” talált fel újra, a 20. században. Tapasztalatairól “A Jean Pain féle módszer” című feljegyzésében, angol nyelven olvashatunk. Az első magyar komposztkazán építők között említhetjük Kakuk Ágnest és Attilát, akik szintén biztató tapasztalatokról számoltak be. Bár az alkalmazás végtelenül egyszerű, és környezetrombolás nélkül fűthetünk, miközben humusz keletkezik, a módszert mintha elfelejtették volna, szinte eltűnt.

 

Utána kívántam járni a dolognak, így 2012 őszén, a TEDx-es előadásomat követően, komposztkazán építésbe vágtam a fejszét. Számomra teljesen ismeretlen területre léptem. Mérési adatokkal kívántam bebizonyítani a komposztkazán létjogosultságát, így az addig összegyűjtött ismeretek alapján, szabadidőmben megterveztem az első, 8 köbméteres komposztkazánomat, és saját hőcserélőt és mérő rendszert fejlesztettem hozzá. Végül 2013 február elején megépült. Az eredmény azonban teljes kudarc volt: a komposzt megfagyott, majd a tavaszi olvadástól őszig elég gyenge hatásfokkal fűtött, a mérő rendszerem pedig csaknem teljesen elázott, használhatatlanná vált.

 

Időközben szabadúszónak álltam. 2013 őszén, Országh József professzor szakmai támogatásával megírtam egy összefoglalót a komposztkazán történetéről, működéséről, tervezésének és építésének gyakorlati lépéseiről, a mérési kísérletezés során szerzett tapasztalatokról és következtetésekről. A nyílt fejlesztés elkötelezett híveként ezt a tanulmányt ezúton közkinccsé kívánom tenni, hogy a komposztkazán fejlődését a továbbiakban segítse.

Újabb tapasztalatokkal gazdagodva a komposztkazán és a mérő rendszer technikai hibáit sikeresen kijavítottam. 2013 decemberében megépült a "komposztkazán 2", ami legnagyobb örömünkre nagyon jól teljesít. Erről Magyar Elemér készített egy kisfilmet, aminek a narrációjából világosan kiderülnek a részletek is.

77db hőmérővel figyeljük a komposzt hőeloszlását. Megfigyeltük, hogy a komposzt belső hőmérséklete 3 nap után már 50°C fokos volt, és egy héten belül helyenként elérte a 70°C fokot is. A komposzthő hasznosításával, azaz a hőcserélőben keringetett hidegebb vízzel viszont vissza is hűlt a komposzt. Azt tapasztaljuk, hogy a komposzt a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletével közel megegyező hőmérsékletre állt be.

 

heatmap140104.jpg

A hőcserélőben elhelyezett hőmérő segítségével ismerjük a hőcserélőben folyó víz hőmérsékletét. A szabályozást úgy állítottuk be, hogy 40-45°C fokot elérve bekapcsolja, majd 2-5°C fok esés után kikapcsolja a keringető szivattyút. Ezután a hőcserélőben álló hidegebb víz és a komposzt újra felmelegszik. A komposztkazán ki és bemeneti pontjain elhelyezett hőmérők, és egy impulzusadóval ellátott átfolyásmérő segítségével a kivett hő mennyiségét is mérjük. Esetünkben ez 30-50MJoule között mozog. Sokak által felmerül a kérdés, hogy mekkora teret lehet ezzel felfűteni. Erre a kérdésre akkor tudjuk meg a választ, ha megvizsgáljuk a fűtendő tér hőmennyiség igényét. A további tapasztalatok gyűjtése céljából további méréseket végzünk.

 

Mi az a komposztkazán?

A komposztkazán a szerves anyagok humusszá alakulásakor, lélegző baktériumok által termelt hőt hasznosító rendszer. Lényeges előnye, hogy nincs fizikai égés, így a széntömeg nem szén-dioxiddá, hanem éltető humusszá alakul, miközben hőt termel. Ezt a szabad energiát télikert, padló és fal fűtésére, illetve használati melegvíz előállításra is használhatjuk.

 

Hogyan épül fel a komposztkazán?

A komposztkazán egy nagy komposztáló, amiben a keletkező komposzthőt egy hőcserélőn keresztül hasznosíthatjuk. A hőcserélő esetünkben padlófűtéscsőből készült, egymással párhuzamosan kapcsolt spirálok alkotják, a komposzt belsejét egyenletesen járja be. A hőcserélőnek van egy ki- és egy bemenete, amivel a fűtési rendszerre csatlakozik. A rendszerben a vizet keringető szivattyú mozgatja, ennek ki-be kapcsolása szabályozást igényel.

spiral4.jpgMit tettünk a komposztba?

- 10 m3 fa-apríték (nyers és ágakból készült),

- 2 m3 lótrágya,

- 2 m3 kerti komposzt (falevelek, kerti és konyhai hulladék, emberi trágya),

- 8 talicska érett komposzt (humusz),

- kút- vagy esővíz (jó sok, amennyit csak felvesz a fa).


Hogyan épült?

A fa-aprítékot kút vagy esővízzel alaposan beáztattuk. Az építés során igyekeztünk az anyagokat felváltva hordani, hogy jól keveredjenek, fa:trágya aránya 5:1. Tömöríteni (ugrálni rajta) nem kell! A hőcserélő 200 méter hosszú, 20 mm átmérőjű padlófűtés csőből készült. Betonvashálóra, 2 méter átmérőjű, átlagos 20 cm-es menetemelkedésű spirálban 25 méter hosszú csődarabot síkban rögzítettünk. Ebből 8db készült. A spirálokat 20 cm vastag rétegenként helyeztük a komposzt közepére, kivezetéseit az építés idejére függőlegesen rögzítettük és felcímkéztük, hogy tudjuk, melyik melyik. A csővégeket az utolsó spirál elhelyezésekor az osztókra kötöttük. A rendszert vezetékes vízzel feltöltöttük, légtelenítettük, és nyomás alá (1.5-2 Bar) helyeztük. Az osztókat komposzttal, a komposzt tetejét szalmabálákkal takartuk.

 

Módosítási javaslatok és ötletek:
1. Laza, széteső, nyúlékony kerítésháló helyett használjunk merev és erős, kb. 5 cm-es rácsméretű hálót. Ha betonvashálót vagy kerítéselemeket használunk, akkor az oszlopok elhagyhatók, és egy vas-ajtó-keretet kell a körbe hajtott a ketrechez hegeszteni.
2. Vízszintes helyett használjunk függőleges osztókat! 2x2db, a komposztkazán magasságával megegyező hosszúságú szögvasat párhuzamosan összeforgatva összehegesztünk, végén zárjuk. Az alsó kivezetése a föld szintjén csatlakozik a ki-és-bemeneti 3/4"-os csövekre, ha ki-és-bemeneti hőmérőket is szeretnénk, azokat is ide érdemes szerelni. Az osztók tetejére szereljük a légtelenítőket, ezek biztosan a legmagasabb pontjai a rendszernek. Végül a csőspirálok csatlakozási pontjait 20 cm-es közökkel helyezzük el az osztón. Az osztót az építés elején függőlegesen beállítjuk, a spirálokat az építés folyamata alatt, egyenként csatlakoztatjuk. Így egyszerűsödik az összeszerelés, csökken az alkatrész igénye és költsége is.


1487863_609418549126945_347623527_o.jpg

 

Munkáimat támogatás híjján önerőből, önként dalolva a közjóért tettem. Meggyőződésem, hogy nagy változásra van szükség, ahol a tudás és a tapasztalatok megosztása és szabad áramlása alapvető feltétel.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon!

 

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

         25 hozzászólás

Címkék: videó tudomány természet energia környezet öko komposzt környezetbarát fűtés biomassza humusz fenntarthatóság komposztkazán Jean Pain

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Coca Cola = halál az óceánokra

Pacsker         2013.05.26.

http://www.greenpeace.org/australia/Global/australia/images/2013/coke-website-bos-black-960x360.jpg

Bármifajta "életérzés", vagy zöldnek tűnő marketing a nagy üdítőgyárak monopóliuma részéről egy komplett hazugságcsomag az eladásaik növelésére vagy szinten tartására. A valóság közben az, hogy amennyire csak lehet, bírósági úton próbálnak megszabadulni mindenfajta műanyag újrahasznosítási kötelező előírástól. Ausztráliában például pont most nyert pert a Coca Cola, hogy leverjék az eddig bevált 10%-os újrahasznosítási sémákat. (És még ez is csak 10% volt!) Pedig a számítások szerint az ausztrál szemét 65%-a az óceánokban és a madaraknál köt ki... Erre hívja fel a figyelmet (itt alább a Midway c. mozifilm előzetese után is beillesztett) brutális Greenpeace youtube videó.

A műanyag nem a barátunk. A műanyag okozta természetpusztítást csak a vak nem látja. Hogy Magyarországon mennyien vakok, azt elég jól mutatja, hogy teljesen jogosan feltehetjük azt a kérdést is egymásnak, vajon Orbán után (fotó) miért kellett még Fazekasnak is (fotó) "kapnia egy visszautasíthatatlan ajánlatot" a Neoliberális Kapitalista Pokolba: A Coca-Cola Hellenic-nél járt a Vidékrombolási miniszter... Bezzeg 1988-ban még olyan országban akartunk élni, ahol a törvény nem csak a kólát védi...

Mindenesetre a probléma nem csak helyi, hanem merőben globális! A Nagy Óceáni Műanyag Folt (ami egyes becslések szerint kiterjedésében már Texas állam kétszerese!) ennek "legékesebb" bizonyítéka. A legfrissebb kutatások már nem is egy szemétszigettel számolnak, hanem minden óceán-közre jut egy! (Ez utóbbi linkben szereplő holland tinédzser feltalálóról és a "kapitalista MÁTRIX"-ról csak annyit, hogy előbb jutalmaznak valakit egy futurisztikus és milliárdos befektetéseket igénylő "megoldásért", minthogy beismerje a RENDSZER, hogy A MŰANYAGOT AZONNAL BE KÉNE TILTANI ÚGY, AHOGY VAN...)

De semmi gond emberek, már a delfinek is megértették, hogy alkalmazkodniuk kell, autópálya, hipermarket, bevásárlás, muszáj "eltartani" a családot...

Igazából nem csodálkoznék, ha egy gigantikus galaktikus lézerágyú kikukucskálna egy időkapu féregjáratából és nanoszekundum alatt végezne a bolygón lévő emberiséggel: teljesen megérte(né)m azt a magasabb intelligenciát, ami így rendelkezne fölöttünk... ha olyan ostobák és sötétek vagyunk, hogy nem látjuk a legpokolibb nyilvánvaló összefüggést a kapitalizmus, az olaj, a műanyag, a technokrata korporatokrácia és a hipokrita plutokrácia stb. között, ami mind a természeti LÉTalapjainkat égő gőzerővel áldozza fel (holocaust...) a profit oltárán: akkor meg is érdemeljük...

Chris Jordan-t viszont természetesen ki fogja kerülni a lézernyaláb, ő az egyik olyan Ember a Földön, aki médiamunkájával hihetetlen nagy ismertséget szerzett a szegény albatroszokon keresztül a problémakörnek!  Az ő fotóit blogoltuk frissen még 2009-ben, a Midway szigeteken tapasztalható borzasztó civilizációs következményekről...

Most arra kérlek: menj le a legközelebbi üdítős automatához és vásárolj egy frissítő kólát vagy ásványvizet vagy gyümölcslevet magadnak! Csak mert megérdemled! Mert tudatos- és a vásárlás következményeit belátó vásárló vagy, aki diétás kólát iszik, és mert szexi nő és férfi vagy, aki nagyon fehér foggal mosolyog! Külön köszönöm azoknak a hölgyeknek, akik elvállalják a munkát, hogy egy vállalat neve alatt nagyon felizgató módon mosolyogjanak!

http://americablog.com/wp-content/uploads/2013/02/abatross-midway-atoll.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: természetfilm természet greenpeace környezet műanyag coca cola szemétsziget

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mi a baj a megújulókkal?

Pacsker         2013.01.17.

Pacsker: Szélerőművek változatai múltból és jelenből
Fotó: Pacsuta Péter János, Dánia - 2011, Nordic Folkecenter for Renewable Energy

Forrás: http://www.e-misszio.hu/index.php/energia-klima/55-energia-klima/742-mi-a-baj-a-megujulo-energiaval Zalatnai László írása a Süvöltő 2012/04. számából.

Mi a baj a megújuló energiával?

Talán furcsa lehet egy környezetvédő szervezet lapjában egy ilyen cikk cím. Valójában semmi baj nincs velük. De! Azt pedig tudhatjuk, hogy ha valahol „de” van, ott valami ellentétes dolog jön:

A baj az a rendszerben van, nem pedig néhány olyan természeti jelenségben, amelyek alkalmasak arra, hogy az ember számára hasznos munkavégzésre energiát szolgáltassanak.

Na akkor rakjunk rendet! Ma már szinte sehol nem lehet azt hallani, hogy a megújuló energiaforrások alkalmazása nem fontos. Már a csapból is az folyik, hogy napenergia, biomassza, szélenergia, geotermikus energia. Hogy ez a jövő. Ezzel csak néhány gond van:

  1. Ma sok olyan megújuló energiaforrásra alapozott projektet valósítunk meg, amikor a beruházás összes energiaigénye meghaladja azt a mennyiséget, amennyit a megújuló energiaforrás kiaknázásával nyerhetünk. Ha pl. tervezünk egy napcellát egy jó nagy acéloszlop tetejére, amit 2 m3 betonba öntünk, hogy a szél biztosan ne csavarja ki, és ezzel egy nagyobb teljesítményű világítást üzemeltetünk, akkor a projekt energiamérlege negatív. Azaz ha a beton, az acél, és a napcella előállítására, szállítására több energiát használunk fel, mint amennyit a napcellák képesek megtermelni az egész élettartalmuk alatt, akkor feltehetjük a kérdést, hogy mit is csináltunk? Valóban olyan környezettudatosan jártunk el?
  2. Az is gond, hogy egészen egyszerűen nincs annyi megújuló energiaforrás ma a bolygón, amennyi a jelenlegi igényeinket ki tudja elégíteni. A lehetősége természetesen megvan, csakhogy ha megnézzük, hogy a technológiai fejlesztésben hogyan állunk, és mennyi energiaforrást kellene mozgósítani arra, hogy a forrásokat átalakítsuk megújuló energiaforrásokká, akkor lehetetlen feladattal állunk szemben.
  3. A következő gond az, hogy ezekre az un megújuló energiaforrásokra mások is számot tartanak. Nem más országok lakói, hanem más természeti folyamatok. pl. maga az élet. a biomassza energiát ma az egyik nagy „kitörési pontnak” tartják sokan. Csakhogy az élővilág a bolygón sokkal fontosabb szerepet játszik, mintsem az emberek hülyeségeinek a kiszolgálására. Az élet szent. Nem arra teremtetett, hogy máglyán végezze.
  4. Ez pedig a ráadás: mire is használjuk ma az energiát, amihez így, vagy úgy hozzáférünk: pl. arra, hogy alapvető élelmiszereket akár kontinensek között hurcolásszunk, arra, hogy háborúzzunk, arra, hogy rengeteg felesleges bürokráciát végezzünk el, arra hogy elpazaroljuk rosszul szigetelt épületek hűtésére, fűtésére, hogy tervezetten elavuló, és így szemétre kerülő fogyasztási cikkeket gyártsunk, hogy az így keletkezett hulladékot ártalmatlanítsuk. A mai árutermelő és szolgáltatás előállító, és elosztó rendszer olyan szerkezetű, amiben rengeteg felesleges, energiapazarló folyamat zajlik. Ezt a szerkezetet egészen egyszerűen nincs értelme fenntartani.

Joggal merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy ezeknek a környezetvédőknek akkor most már a megújuló energiaforrások se jók? Akkor miért reklámozzák, és miért kampányoltak olyan sokat ezek ismertté tételéért?

Természetesen nem a megújuló energiákkal van a gond, hanem azzal, hogy mennyire vagyunk hajlandóak mi társadalom összefüggésekben, rendszerben gondolkodni?!

Játszunk el egy gondolattal: Átalakítjuk a gazdaságukat rendszerszinten. Ez azt jelenti, hogy az infrastruktúránkat szépen lassan, vagy gyorsam olyan módon alakítjuk át, hogy ez ne fogyasszon sok energiát. pl. szalmabálából építünk és szigetelünk épületeket. A szalmabála előállításának az energiaigénye pont a 33-ad része egy ugyan olyan hőszigetelési képességű polisztirol szigetelőlapéhoz képest. Egy passzív ház energiaigénye 150 kWh négyzetméterenként. Ma egy normál ház energiaigénye 300-500 kWh négyzetméterenként. Ekkor már napkollektorokkal, és egy nagyon minimális fa tüzeléssel meg is oldhatjuk a téli fűtést. Napcellákkal pedig a világítást, és egyéb berendezések elektromos igényét. Ekkor már van értelme a megújuló energiaforrásokról beszélnünk.

A szerkezetátalakítást természetesen sokkal átfogóbban lenne érdemes elvégeznünk. Ahhoz, hogy a társadalom szerkezeti kérdéseiről érdemben beszélni tudjunk, ahhoz először meg kell edzenünk a gondolkodásunkat olyanná, hogy képesek legyünk felismerni ezeket a szerkezeit elemeket, és képesek legyünk felismerni azt, hogy ezeknek mi a hajtóereje.  Amíg ezt a szerkezeti lényeglátás képességét a szellemi elit nem tudja, vagy nem akarja elsajátítani, addig sajnos csak a felszínt kapargatjuk, és a legjobb szándékunk ellenére is csak egy lottó ötös találatával megegyező valószínűséggel sikerül olyan megoldásokat találnunk, amivel az előttünk tornyosuló környezeti, gazdasági, szociális, egészségügyi katasztrófát képesek lehetünk megoldani.

A rendszer szerkezete nem más, mint a rendszert alkotó tényezők egymáshoz való viszonya. Egy ember csontrendszere a csontok összességét, és a csontok egymáshoz való viszonyát jelenti. A beesett mellkassal rendelkező embernek más csontvázszerkezete van, mint egy egészséges kihúzott háttal rendelkező embernek. Ha bárki emberfiára ránézünk, akkor maximum a bőréig jutunk a nézés során. De megtanulhatjuk látni azt ami a bőr alatt van. A görnyedt testet a bőrön keresztül is érzékeljük. Hovatovább tudjuk, ha ránézünk valakinek a testére, hogy milyen minőségű a csontrendszerének a szerkezete, és mire képes az illető. Még a lelki állapotát is érzékelhetjük, pedig valójában csak a ruháját látjuk. Valahogy ezzel a szemléletmóddal kell a társadalmunk különböző folyamataira tekintenünk ahhoz, hogy esélyünk legyen a lényeg megértésére, és így a valós eredménnyel járó fejlesztések megfogalmazására.

         9 hozzászólás

Címkék: környezet napenergia szélenergia szélerőmű fenntarthatóság megújuló energia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Eközben a Nap csillagnál és a Föld bolygón

Pacsker         2012.11.23.

Áramlástani számítások alapján modellezte a Föld légkörében terjedő füstök és gázok mozgását a NASA Goddard Űrkutatási Központja. A 2006 augusztusa és 2007 áprilisa közti időszak adatait alapul vevő videó egyrészt látványnak sem utolsó, de a haszna nem ez, hanem hogy mindenki számára érthetően vizualizálja, mit is jelent például az ipari termelés okozta légszennyezés világviszonylatban. Fontos tudni, hogy az elkészült film nem űrfelvétel, hanem egy modell, amit egy földi szuperszámítógép hozott létre.

Katt a képre a nagyobb méretért!
http://www.nasa.gov/images/content/706644main_705852main_GEOS5_full_full.jpeg

A videón színkódokkal jelölték a három legfontosabb összetevőt. A piros színt kapta a por, így jól látható, ahogy a Szahara homokja egész az USA délkeleti partvidékéig terjed. A zöld és a fehér sorrendben a tüzekből származó korom, illetve a fosszilis tüzelőanyagok elégetéséből származó füst, ezek azonban nemcsak az emberi tevékenységet jellemzik. A 2007 januárjában kitört madagaszkári Karthala vulkán hatása is fehérrel jelenik meg. Fontos még a kék szín, ami a tengerek és óceánok felszínközeli sótartalmának egy részét felkapó szeleket jelzi.

A videón jól látszik, hogy melyik típusú természetrombolásért melyik földrész felel: míg fehér füst elsősorban az USA, Európa és Kína felett gomolyog, az erdőtüzek zöldje főleg Dél-Amerikából és Közép-Afrikából érkezik. Sajnos azonban a képsorokból az is kiderül, hogy bár a problémák kiindulópontja könnyen azonosítható, az okozott károk nem maradnak meg helyben.

Állítsátok a videó felbontását 720p-re és mehet a teljes képernyő!

A NASA-nak sikerült videóra vennie egy hatalmas napkitörést. Pénteken hat óra körül figyelték meg a jelenséget, amely akkora volt, hogy nem is tudta felvenni teljes egészében a kamera.

A videón látni, ahogy a plazma hatalmas sugárban hagyja el a napot. A napkitörések a Nap ellentétes polaritású mágneses tereinek találkozásakor felszabaduló energiából táplálkoznak, és a hőmérsékletük több tízmillió fok is lehet. Egy-egy napkitörés alkalmával több milliárd tonna anyag hagyja el a Napot.

Amikor egy napkitörés eléri a Földet, geomágneses viharokat okozhat. A pénteki napkitörés azonban nem a Föld felé irányult, így ezt most nem érzik meg a kommunikációs hálózatok. Legutóbb múlt hétfőn észleltek nagyobb napkitörést, az M6-os fokozatú kitörés a Földet is érintette. A napkitörések erősségét egy ötfokú skálán mérik: az A, B, C, M, X betűkkel jelzett szintek között tízszeres a szorzó.

A 11 éves napciklusokat 1755 óta jegyzik, most a 24. ciklusban tartunk, amely 2013-ban fog tetőzni, a Nap ekkor eléri legnagyobb intenzitását.

Az X190-es esemény - Részletes elemzés!

Milyen rövid-, és hosszú távú következményei lennének, ha telibe találná a Földet egy X-osztályú napkitörés?

Mit okozna ma a Carrington-esemény?

Napkitörések mindig is voltak és lesznek, felesleges nagy hisztit csapni emiatt - állítják sokan. "Szenzációhajhász média, amely felfújja mindennek a jelentőségét, hogy bulvárhírként tálalhassa" - teszik hozzá a nyugilények támogatói. "500 évente van, úgyis csak 350 év múlva lesz megint" - hesegetik el a vélt vagy valós rémképeket a statisztikai tudományok önjelölt szakértői.

És valóban, napkitörések mindig is voltak és lesznek, 11 évente váltakozó intenzitással - ezzel csak egyetérteni tudunk. Valami azonban nagyon megváltozott a legutóbbi 2 napciklus maximumai óta. És ez a különbség már-már túlcivilizált világunk szinte teljes lebénulását okozhatja.

Mi okozza a különbségeket?

Elsősorban az, hogy szinte észre sem vettük, milyen mértékben és milyen elképesztően gyorsan függővé váltunk saját technikai vívmányainktól.

coronalMassEjection.jpg

"Általános tapasztalat, hogy az emberek szeretik kerülni a konfliktusokat. Kellemetlen érzéseket keltenek: félelem az erőszaktól, a kiszámíthatatlanságtól, de talán a legjobban az érzelmektől maguktól. Az ilyen típusú félelmek egy olyan életforma velejárói, amely betegesen kerüli a konfliktust, így nem is ismeri azok tényleges menetét. A félelem az ismeretlentől az egyik legerősebb félelem, de ijesztően gyorsan elillan, ha ismertté válik a kérdéses tárgy. A konfliktus az élet fejlődésének kulcsfontosságú eleme. Nem szükségszerű, hogy sértődést, utálatot, fájdalmat, erőszakot vagy akár csak rossz érzéseket váltson ki. Ellenben a konfliktus kerülése és a kezelési jártasság hiánya megidézi azokat az ijesztő szörnyeket, amelyektől titokban mindenki retteg. A kulcs: nyíltság, őszinteség és felelősségtudat."A konfliktus hasznos - Káosz Brigádok Blog

         szólj hozzá

Címkék: nap nasa környezetvédelem környezet légszennyezettség 2013 napfolt ciklus föld bolygó

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A bolygónk felfalásának műholdas dokumentálása

Pacsker         2012.07.29.

12 éves időutazás a Google Earthszel - Index.hu

Hétfőn ünnepelte fennállásának negyvenéves évfordulóját a Landsat műholdprogram. Ez a világ leghosszabb ideje futó, Földünkről műholdképeket gyűjtő programja. Az évek során a Landsat több petabájtnyi képet készített – 16 naponta elölről kezdi adott terület adatainak rögzítését –, ezzel történelmi perspektívában láthatjuk a Földön zajló változásokat. Ez pedig segítheti a tudósokat, a független kutatókat, valamint a nemzeteket, hogy jól informált gazdasági- és környezetpolitikai döntéseket hozzanak.

A Google együtt dolgozik az amerikai Geológiai Szolgálattal (USGS) és a Carnegie Mellon Universityvel, hogy a hatalmas képkollekciót nyilvánosan elérhetővé tegye. Az adatok segítségével átutazható a 1999-2011 közötti időszak, melyen már jól láthatóak bolygónk változásai. Ilyen például az Amazonas őserdőinek eltűnése, vagy Las Vegas növekedése.

A Google mérnökei szerint ezek a valaha létrehozott legjobb felbontású képek a témáról. egyetlen képkocka teljes képernyőn 1,78 terapixeles lenne. Az USGS 2008-ban nyitotta meg a hozzáférést a teljes Landsat archívumhoz, ekkor kezdték el feltölteni a Google mérnökei a Google Earth Engine-be az adatokat.

A bolygó-perspektíva: a Landsat és a Google Earth segítségével

Las Vegas urbanizációja: időutazás

Az Amazonasz kivágása: időutazás

Az Aral-tó kiszáradása: időutazás

         szólj hozzá

Címkék: google earth las vegas környezet amazonas aral tó térinformatika fenntarthatóság humánökológia landsat

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napiképek: Urbanizáció = rák

Pacsker         2012.06.04.

Urbanzáció -> szuburbanizáció -> dezurbanizáció -> reurbanizáció Katt a képekre!

cancer urban.jpg

         szólj hozzá

Címkék: kép bécs város biológia környezet sejt cancer urbanizáció humánökológia urbanism rákos sejt bécs városfal

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Megelent a 2012-es WWF Living Planet Report!

Pacsker         2012.05.16.

http://awsassets.panda.org/img/lpr2012_420711.jpg18 éven belül két Földre lenne szükségünk az igényeink kielégítésre. No comment. Ez aztán a biztató tendencia. Tényleg: egyszerűen nem tudok nem szívfacsartan nézni a húgom szemébe, a most született babák szemébe. Mit mondjak nekik?!!!

Az alábbi szöveg forrása az Index.hu és a WWF.hu - a jelentés PDF-je itt is elérhető arra az esetre, ha a WWF szerverei nem bírnák...

Az űrből nézve is csak egy Földünk van?

Radikális lépésekre van szükség világszerte - figyelmeztet a WWF által kétévente kiadott tanulmány, amelyet idén egy űrállomásról mutattak be! A növekvő fogyasztás, az erőforrások egyre intenzívebb használata és a sokasodó népesség egyre elviselhetetlenebb terhelést jelent Földünknek, világít rá a 2012-es Élő Bolygó Jelentés.

A WWF és több más szervezet együttműködésében született jelentést idén a Nemzetközi Űrállomáson szolgálatot teljesítő holland űrhajós, André Kuipers mutatta be, aki talán a legátfogóbb perspektívából szemlélheti Földünk állapotát és változásait.

"Csak egyetlen Földünk van. Innen fentről látom az emberiség hatalmas ökológiai lábnyomát befolyásoló tényezőket, köztük az erdőtüzeket, a légszennyezést, a pusztulást - mindazokat a kihívásokat, amelyeket az Élő Bolygó Jelentés mostani kiadása is bemutat. Jelenleg fenntarthatatlan módon terheljük a bolygót, pedig némi odafigyeléssel megvan a lehetőségünk arra, hogy megmentsük otthonunkat, nemcsak magunk, hanem az utánunk következő generációk számára is" - mondta el Kuipers.

A WWF jelentése bemutatja, hogy jelenleg úgy élünk, mintha lenne egy másik bolygónk tartalékban, 50 %-kal több erőforrást használunk, mint amennyi fenntartható módon képes megújulni. Ha a tendencia nem változik, 2030-ra már két Föld sem lenne elég az emberiségnek.

Magyarország a fenntarthatóság tekintetében szerencsére az EU élvonalába tartozik, az egy főre jutó ökológiai lábnyomunk a harmadik legkisebb az Unióban Portugália és Bulgária után. Sajnos még így is messze vagyunk a hosszútávon fenntartható szinttől, hiszen akkor is két Földre lenne szükség, ha mindenki úgy élne, mint a magyarok.

Rio+20?!

A jelentés mindössze öt héttel az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciája (Rio+20) előtt jelent meg. Húsz évvel az utolsó Föld-csúcs után ez a találkozó egy különleges lehetőség a világ vezetői számára, hogy bizonyítsák elkötelezettségüket a fenntartható jövő iránt.

"Az Élő Bolygó Jelentésben bemutatott kihívások egyértelműek. A Rio+20 konferencia lehet és kell is, hogy legyen az a pillanat, amikor a világ egy új, fenntartható fejlődési pályára áll. Ez a találkozó egy különleges alkalom a már elkötelezettek - kormányok, városok, vállalatok - számára, hogy egyesítsék erőiket azért, hogy Földünk mindörökké egy élő bolygó maradhasson." - mondta Figeczky Gábor, a WWF Magyarország igazgatója.

http://static.guim.co.uk/sys-images/Environment/Pix/columnists/2012/5/14/1337010618798/WWF-Living-Planet-Report--008.jpg

Csökkenő sokféleség = növekvő globális rendszer instabilitás!

A biológiai sokféleség átlagosan 28 százalékkal csökkent 1970 óta, az emberiségnek pedig másfélszer nagyobb bolygóra lenne szüksége a fogyasztás jelenlegi mértékéhez a Természetvédelmi Világalap kedden közzétett, Living Planet Report 2012 című jelentése szerint.

Ha a Föld országai nem orvosolják a problémát, 2030-ra már kétszer nagyobb bolygóra lenne szükség ahhoz, hogy a fogyasztást kiszolgáló megfelelő mennyiségű földterület és erdő álljon rendelkezésre – derült ki a kétévente közzétett tanulmányból, ami a bolygó környezetéről és a biológiai sokféleségről  ad számot.

Az egy főre vetített ökológiai lábnyom továbbra is a közel-keleti olajsejkségekben, Kuvaitban, Katarban, Az Egyesült Arab Emirátusokban a legnagyobb, majd az Egyesült Államok és a fejlett skandináv és nyugat-európai országok következnek. Aggasztó azonban a BRIICS-országok (Brazília, Oroszország, India, Indonézia, Kína, Dél-Afrika) rohamosan növekvő környezetszennyezése, ami a gazdaságaik dinamikus fejlődésével jár együtt. Magyarország aránylag jó helyen áll a listán, a vizsgált 24 európai ország közül csak Románia és Bulgária rendelkezik a miénknél kisebb ökológiai lábnyommal. (Megjegyzendő, hogy a jelentés 2008-as adatokkal dolgozik.)

http://static.guim.co.uk/sys-images/Environment/Pix/columnists/2012/5/14/1337009748476/WWF-Living-Planet-Report--008.jpg

A szakadék felé rohanva

A jelentés lesújtó képet fest bolygónk környezeti állapotáról. Az erdőirtások az emberiség szén-dioxid-kibocsátásának ötödének megfelelő feldolgozóképességtől fosztják meg a természetet, az ezer kilométernél hosszabb folyóknak a kétharmadán gátak és vízierőművek avatkoznak bele az ökoszisztémába. Fél évszázad alatt az ötszörösére emelkedett a globális tengeri halászat volumene, a jelenlegi évi 87 millió tonna kifogott hal már súlyos beavatkozásnak számít a tengeri élővilág természetes rendjébe.

Az élővilág állapotára példaként az egyik leglátványosabb példát, a tigrisekét hozza fel a jelentés. Az elmúlt harminc évben a vadon élő tigrisek populációja 70 százalékkal csökkent, az életterük pedig a 7 százalékára zsugorodott, ahogy Délkelet-Ázsiában a rohamosan fejlődő mezőgazdaság és ipar elhódította a területet az őserdőtől. Jelenleg a vadon élő felnőtt példányok száma 3200-3500 között lehet az egész világon. A nemzetközi környezetvédő szervezetek óriási erőfeszítéseket tesznek a faj életben tartásáért, és optimista jóslatok szerint 2020-ra ezt a számot hatezerre sikerül majd feltornászni.

Nincs megállapodás

A kormányok, úgy tűnik, nem jutnak egyezségre a júniusi Rio de Janeiró-i konferencia közeledtével – mondta Jim Leape, a WWF nemzetközi igazgatója, utalva a fenntartható fejlődésről szóló, néhány hét múlva esedékes nagyszabású tanácskozásra. A Rio+20 címmel rendezendő konferenciára ötvenezernél több résztvevőt várnak június 20. és 22. között, a politikusokra nagy nyomást gyakorolnak a környezetvédők, hogy érjenek el egyezséget a fenntartható fejlődésről, hasonlóképpen a húsz évvel ezelőtti riói konferenciához, amely nyomán végül megszületett a kiotói egyezmény.

Noha az egyezmény célja volt a bolygó éghajlatát felmelegítő üvegházgázok kibocsátásának csökkentése, a Föld átlaghőmérséklete ennek ellenére katasztrofális növekedés felé tart a század végére – mutatott rá a Természetvédelmi Világalap.

Leape szerint több olyan kezdeményezés is van, amelybe a kormányok egyöntetűen belevághatnának anélkül, hogy túszul ejtené őket egy szélesebb, az év végén lejáró kiotói egyezményt felváltó globális klímaszerződésre irányuló egyeztetés. A WWF többek közt sürgeti a fosszilis energiahordozókról való leválást és az úgynevezett tiszta energiához való hozzáférést, amelyet a szervezet szerint 2030-ra globálisan biztosítani kellene.

         szólj hozzá

Címkék: természetvédelem környezet wwf fenntarthatóság living planet report 2012

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Képregény 78: Vizuális környezetszennyezés

Pacsker         2012.02.29.

http://en.wikipedia.org/wiki/Sidewalk_Bubblegum
http://www.sidewalkbubblegum.com/

!!! http://supercashmoneysystem.com/sidewalkbubblegum//Sidewalk_Bubblegum_Complete_Collection.pdf !!!

http://sidewalkbubblegum.com/wp-content/uploads/2010/03/sidewalk_bubblegum_101.gif

http://sidewalkbubblegum.com/wp-content/uploads/2010/03/sidewalk_bubblegum_064.gif

         6 hozzászólás

Címkék: képregény környezetszennyezés környezet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Időkép.hu - Légszennyezettség - Extrém Napikép: 20. rekord

Pacsker         2012.02.11.

Szoros mérkőzésnek lehetünk tanúi! Jelenleg a pécsi PM10 és a csepeli NOX vezeti a bajnokságot. Kiesőben a soproni Alpok csapata és a hernádszurdokiak 64-es számmal. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok!

NO (nitrogén-monoxid): Színtelen gáz, amely erős oxidálószer és reakcióba lép éghető és redukáló anyagokkal. Levegővel érintkezve nitrogén-dioxid szabadul fel belőle. A nitrogén-monoxid izgatja a szemet és a légzőszervet. Belégzése tüdővizenyőt okozhat, hatással lehet a vérre, okozhat methaemoglobin képződést. Magas expozíció halált okozhat. A tünetek késleltetve jelentkezhetnek. Szaga nem figyelmeztető, ha toxikus koncentrációban van jelen. Nitrogén-monoxid keletkezhet magas hőmérsékleten a levegő oxigénjéből és nitrogénjéből, illetve nitrogén tartalmú vegyületek elégetésekor. Ezek a folyamatok leggyakrabban belső égésű motorokban játszódnak le, de jelentős NO-forrás az ipar és a biomassza égetés is. Városi környezetben elsősorban a gépjárműmotorok felelősek a NO és a NO2 szennyezésért.

Légköri aeroszolok (szálló por, PM10): A levegőben, mint közegben diszpergált állapotban előforduló, folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecskék. Az aeroszol részecskék élettartama néhány perctől akár több hónapos időtartamig terjedhet a részecskék méretétől és tömegétől függően. Méretük 0,001 és 100 mikrométer közé esik. Az egészségre gyakorolt hatásuk függ a méretüktől, ugyanis a nagyobb méretű szemcsék megakadnak az orrunkban, míg az egészen kicsik lejutnak a tüdő mélyére.

Tartalmazhatnak kormot, szerves anyagokat, nehézfémeket, azbesztet. Nagy részük rákkeltő. Egységes egészségügyi határérték megállapítása igen bonyolult, mert sok aeroszol képző anyag már egészen kis mennyiségben is nagyon káros lehet. Az azbeszt belégzés útján kerül az emberi szervezetbe és rákot vagy azbesztózist okozhat. A közúti forgalom is felelős a levegőben megtalálható azbesztszennyezésért (a fék- és kuplungtárcsák kopása következtében). Hazánkban országos programok szolgálnak az azbesztmentesítésre. Ennek hatására az azbeszt mennyisége jelentősen csökkent a levegőben, azonban a molibdén mennyisége nőtt.

A légköri aeroszolok képződésében nagy szerepe van a gépjárműforgalomnak. A dízel üzemű járműveknek számottevő az aeroszol kibocsátása, de a kerekek is felverik a port, amit a levegőben aeroszolnak nevezünk. A városi aeroszolok összetétele nehezen meghatározható, a részecskékre rátapadnak egyéb szennyezők pl.: PAH-ok, nehézfémek. Az Egészségügyi Világszervezet nem ad meg határértéket a közlekedésből (elsősorban a dízelüzemű járművekből) származó részecskék koncentrációjára, mivel álláspontja szerint nem létezik olyan alacsony koncentráció, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

         2 hozzászólás

Címkék: környezet napikép légszennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napikép: LOADING

Pacsker         2012.01.07.

         szólj hozzá

Címkék: természet klíma környezet napikép

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark