Súlytalanná válhat Magyarország GMO-mentessége? - Rádiófelvétel a TTIP-ről

PPJ         2014.08.14.

magyarorszag_gmo.jpgTTIP (EU–USA Kereskedelmi és Befektetési Partnerség) - további részletek az alább összegyűjtött posztokban. Bő egy éve zajlanak már zárt ajtók mögött a tárgyalások, ami viszont kiszivárog, az igencsak nyugtalanítja például az európai környezetvédelem, az élelmiszer- és egészségbiztonság színvonaláért évek óta szót emelő szakértőket. Az ipar, a kereskedelem és egyéb ágazatok magyarországi érintettjei még nem formáltak véleményt a szabad kereskedelmi tárgyalásokról, az úgynevezett GMO-kerekasztal azonban szerdán napirendre tűzte a kérdést. Attól tartanak ugyanis, hogy a készülő megállapodás nem annyira a vámok csökkentéséről szól (azok már most is alacsonyak), hanem sokkal inkább a szabályozások egységesítésével olyan gazdasági övezet kialakításáról, amelyben a hatalmas multinacionális cégek viszik a prímet, ha szükséges, a nemzetállamok ellenében is. Ebben pedig akár súlytalanná válhat a mi GMO-mentességünk is. A stúdióban prof. Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke. [Forrás: Lánchíd Rádió - Szerkesztő: Kovács Anita - Adás: 2014. június 26., csütörtök]

A készülő EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény része lenne egy egyfajta "magánbíróság" (befektető-állam vitarendezési mechanizmus - angol rövidítéssel: ISDS), amely lehetővé tenné, hogy egyes cégek, mint példádul a Monsanto hazánk ellen is pert indíthatnának, mert Magyarország tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy esetleg Románia ellen, ha az nem engedélyezi a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybányát. http://www.no2isds.eu/hu

Ráadás, hogy a korábban nagy port kavart Seralini kísérlet a kritikák figyelembe vételével újra megjelent, vagyis nemhogy cáfolódott, hanem megerősödött, így most már a GMO-kat és (az autizmussal is összefüggésbe hozott) agro-kemikáliákat előállítóknak és engedélyezőknek végképp felül kell vizsgálniuk az eljárásaikat.

Seralini republished: Roundup-ready GMO maize causes serious health damage - theecologist.org

Republished study: long-term toxicity of a Roundup herbicide and a Roundup-tolerant genetically modified maize - enveurope.com

A génmódosítás-mentes Európa jobban teljesít - MTVSZ blog // 2013. augusztus

Néhány hete nagy port kavart, amikor a világ élelmezési gondjainak megoldását jutalmazó World Food Prize díjat két géntechnológiai óriáscég, a Monsanto és a Syngenta kutatói kapták. Nagyjából ugyanekkor a brit környezetvédelmi miniszter nyíltan kiállt a génmódosított növények termesztése mellett, és azt állította, hogy a génmódosított növények nélkül Európa lemarad. Egy nemrég megjelent kutatás viszont azt mutatja, hogy a valós helyzet ezzel pont ellentétes: a génmódosítás-mentes európai mezőgazdaság jobban teljesít, mint a génmódosított növényekre alapozó amerikai. Jack Heinemann kutatását Jill Richardson ismertette az Alternet hasábjain, tőlünk ennek fordítását olvashatjátok.

További GreenR posztok a témában:

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

Erősödő ellenállás GMO téren az egész világon

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Nem kell kesztyűs kézzel bánni ezekkel!

Oroszország terrorcselekményként büntetné az illegális GMO-használatot bit.ly/1mVcmXW
Ez már hivatalos - Oroszország teljesen betiltja a GMO-kat bit.ly/1noOhrx

A városi-monokultúrás-technokrata okvetlenül-okos "tudósok" hipernagy hübriszének következtében, a lokális helyett a globális megoldásokat hajhászva, két DNS darabka abraka-dabra és négy-öt GMO agrár világvállalat tervei közepette - a nem is olyan távoli jövőben, (ha hagyjuk), elszabadul a pokol...

         14 hozzászólás

Címkék: amerika usa világgazdaság európai unió gmo kapitalizmus környezet génmódosítás géntechnológia gazdagság új világrend agrárium monsanto jövő nemzedékek ökológiai politika gmo lobbi darvas béla szabadkereskedelem gmo jelölés ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Alomszék - ökobudik egy tudatos fesztiválon

Tőgyi Balázs         2014.07.14.

Megszülettek a magyar fesztivál-történelem első alomszékei, a mobil toalettek újabb nemzedéke. Bevetésükön elsöprő népszerűségre tettek szert. A módszer jól működött, a vendégek imádták.

Évek óta játszom a gondolattal, hogy nyugat-európai mintára hazai fesztiválon is kipróbáljuk az alomszéket, mint száraz-toalett szolgáltatást. Az idei Everness fesztivál öko-előadásainak helyszínt adó Naplopó Műhely építése és szervezése mellett lehetőségem nyílt eme nem mindennapi feladat elvégzésére. Erős elhatározás született bennem, elérkezettnek éreztem a pillanatot. Végül alig 2 héttel az esemény megkezdése előtt a szervezők (helyesen) döntöttek: 3 darab alomszék megépítésére és üzemeltetésére kértek fel. Nem volt sok időm mérlegelni, a tér adta lehetőségekre bíztam az ügyet, belevágtam a munkába. A fesztivál óta az online lapok is kiemelten megemlítik az alomszékeket:

Keressük a legzöldebb fesztivált! 1. jelöltünk az Everness - Recity.hu
Transzbalaton Akarattyán - Everness Fesztivál 2014 - Welovebalaton.hu

alomszek03a.jpgMi az alomszék?

Az alomszék olyan száraz-toalett, amiben az emberi kaki és pisi együtt, növényi alommal keverve az ülőke alatt elhelyezett tároló edényben gyűlik. Ürítés után ez az anyag elkomposztálható, 2 év alatt humusszá alakul. A humusz javítja a talaj szerkezetét, növeli a talaj vízmegtartó képességét és a növények számára értékes tápanyagot biztosít. Ez a módszer valóban fenntartható, és maradéktalanul környezetbarát módja az emberi trágya kezelésének. A természetes folyamatok segítségével a (tévesen) veszélyes-hulladéknak minősített, igen értékes biotömeg (szén, nitrogén és foszfor) talajmenti körforgását teszi lehetővé, így komolyabb környezetterhelés nélkül a trágyából tápanyagban gazdag föld keletkezik.

 

Jó tudni, hogy a hagyományos WC használatakor ezt az értékes biotömeget a gyakran ivásra alkalmas tisztaságú vízbe szennyezzük, a keletkező szennyvíz elszállításával és megtisztításával pedig drágán és ostobán további környezetpusztítást végzünk. Ezért egy tudatos ember számára az alomszék használata a természettel való harmonikus együttélés felé vezető út.

 

A hiedelmekkel ellentétben az alomszék nem büdös, beltéri változatát Belgiumban több ezer, kertes házban élő család használja. Az esetleges mérgező anyagok, hormonok és vírusok a komposztálás során maradéktalanul lebomlanak, a környezetre és az egészségre veszélyt nem jelentenek. A emberi trágyából jó minőségű, tápanyagban dús termőföld keletkezik, ami a kertben felhasználható. Az alomszékről bővebben Országh József tanárúr Vízönellátó néven ismert tudományos oldalán olvasható.

 

Hogyan épültek alomszékek?

A szerkezet megtervezésekor a következő szempontokat igyekeztünk szem előtt tartani: 1. készüljön természetes anyagból, 2. legyen lapra szerelhető és szállítható, 3. legyen szép, ergonómiailag ideális méretű és a célnak megfelelő. A váz, az ajtó, a padlózat, az ülőke és fél méter magasságig az oldalai gyalult fenyődeszkából és -pallóból készültek - egy noszvaji bútorasztalos mester barátom, Kapros Sándor (Manna Design Bt.) igényes munkáját dícséri. A tetőt és az oldalak hiányzó felületeit (súlycsökkentés és esztétikai okok miatt) vászonból készíttettük, ami Dúcz Pál (Mestermix Kft.) jurtavászon-készítő mester munkája. A szerkezeti elemek kapupánt csavarral és szárnyas anyával, kézzel rögzíthetők. Az alom adagolásához egy fánglit (=kőműves kanalat) helyeztünk el, az almot jutazsákba töltöttük. Tisztántarthatóság céljából egy könnyen törölhető WC ülőkét is felcsavaroztunk a deszkaülőkére. Az ajtóra az alomszék működését szemléltető információs molinó került, belül az ülőke fölé pedig (a hölgyekkel való együttérzés okán, a fiúk figyelmébe ajánlva) egy "Kérlek, ülj rá a budira!" feliratot is elhelyeztünk. A molinókat Német Kálmán (Electrocat Design Studio) barátom tervezte. A trágya gyűjtéséhez az ülőke alá illeszkedő, közel 100 literes tároló ládákat vásároltunk.

 

alomszek14.JPG

 

Mik a tapasztalatok?

Meggyőződéssel kijelenthetem, hogy a fesztiválon felállított alomszékek elsöprő sikert arattak, amiről a folyamatos sorbanállás és a dícsérő megjegyzések árulkodtak. Az orrfacsaró szagok és piszok helyett kellemes fenyőfa illat és tiszta ülőke fogadta a vendégeket. A hölgyek körében kétséget kizáróan az alomszék volt a nyertes - az alternatívaként használatba vehető büdös és gyomorforgató látvánnyal teli mobil műanyagbudik rovására.

 

Legnagyobb örömömre legyen mondva - a nagy érdeklődés és az intenzív használat következtében egy-egy alomszék napi 600-1000 liter alommal kevert trágyát termelt, aminek ürítését alig győztem ellátni. A teli ládákat egy talicska segítségével erre a célra elhelyezett konténerhez szállítottam és ürítettem, majd szalmával gazdagon takartam. A rendszer megfelelő működését jól mutatta, hogy a legyeknek és a kellemetlen szagoknak nyoma sem volt.

"A célunk az, hogy jövőre már csak alomszékek legyenek. Nem akarunk magunk után semmilyen nyomot sem hagyni." – teszi hozzá Olivér és én helyeslőn bólogatok.

"Az ötlet nagyszerű, a kivitelezés egyszerű, az élmény pedig elsöpri a műfajban tapasztalható múltbéli társakat."

A fesztivál végén az összegyűlt közel 4 köbméter komposztot egy közeli helyre szállíttattuk, hogy pár évig a természetes lebontó folyamatok hatására humusszá alakulhasson, visszalépve a természetes anyagok immár  zavartalan körforgásába.

Köszönöm barátaimnak a sok-sok segítséget és szívből kívánom, hogy a munkánk valamennyi földi lény hasznára váljon! Legyen ez egy követendő példa az elkövetkező fesztiválokon, hogy egy maréknyi trágya se vesszen kárba! ;)

Tőgyi Balázs

togyibali@gmail.com

         2 hozzászólás

Címkék: fesztivál bio környezet komposzt környezetbarát trágya fenntarthatóság alomszék everness fesztivál száraz toalett

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ökoportrék: Pózolj 7 napnyi szemetedben úszva

PPJ         2014.07.11.

Mindannyian aggódunk a globális szennyezés problémáján, de igen kevesen fogják csak fel, hogy mennyi szemetet is termelünk naponta. Egy kaliforniai fényképész, Gregg Segal, erős képeken keresztül célozza meg a probléma szemléltetését, embereket fotózva az egy heti szemetükben. A Teremtés 7 Napjára okosan utaló az "A Szemét 7 Napja" című munkája különböző társadalmi hátterű emberek portréit mutatja, hogy minél szélesebb figyelmet kapjon az ügy. (Forrás: Slate.com Fordítás: PPJ)

Segal úr természetes háttereket is választott a fotóihoz, hogy megmutassa, az általunk termelt szemét közvetlenül hatást gyakorol arra. [Továbbá homok háttéren, ami szerintünk utalás Chris Jordan albatrosz fotóira és az elkészült mozifilmre! - GreenR szerk.]

"Nyilvánvalóan, ez a sorozat rávezeti az embereket, hogy szembesüljenek azzal a mértéktelenséggel, ami az életük része lett. Remélem ráeszmélnek, hogy a szemetüknek egy jelentős része nem szükséges." - mondta Gregg Segal.

A fotózáson néhányan egészen szégyenkeztek, hogy mennyi szemetet termelnek hetente, ezért megválogatták a szemetüket. [Nem is értjük, ezt hogy engedhette meg a fotós! - GreenR szerk.] Mások mindent megmutattak úgy ahogy van, ami rendkívül kellemetlen és erős képeket eredményezett.

Segal munkáját beválogatták a brooklyni The Fence idei kiadásába.

További infók: HonlapFacebook

A művész szavaival:

"Az 'A Szemét 7 Napja' egy barátokról, szomszédokról és hozzátartozókról készült portré fotó sorozat, amelyen az egy hét alatt felgyülemlett szemetükkel együtt vannak. A személyek a szemetükkel körülvetten egy olyan beállításban fényképeződtek, ami egyrészről fészekszerű, másrészről régészeti feltárás jellegű. Megágyaztunk magunknak és belefeküdtünk." – Gregg Segal

Alfie, Kirsten, Miles, and Elly

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-12.jpg

Milt

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-6.jpg

Till and Nicholas

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-4.jpg

Dana

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-11.jpg

Elias, Jessica, Azai, and Ri-karlo

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-2.jpg

Sam and Jane

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-3.jpg

James

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-1.jpg

Michael, Jason, Annie, and Olivia

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-8.jpg

John

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-5.jpg

Lya, Whitney, and Kathrin

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-9.jpg

Marsha and Steven

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-10.jpg

Susan

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-7.jpg

         5 hozzászólás

Címkék: világ szemét környezetszennyezés fotók környezet műanyag szemétsziget gregg segal

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

PPJ         2014.06.27.

Civil szervezetek nyilatkozata az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról. A GMO-Kerekasztal 2014. június 25-i ülésén az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) volt a fő téma. Mellékeljük a témában a Greenpeace, az MTVSZ és a Védegylet által kiadott sajtóközleményt.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/s640x480.jpg

A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet határozottan ellenzi az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezményt, mert az veszélybe sodorhatja többek között hazánk génmódosítás-mentességét is. Az egyezmény továbbá ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket, hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/img158_1.jpg

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A zöld szervezetek képviselői a GMO-Kerekasztal [2] mai ülésén fejtették ki álláspontjukat az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeiről. A tervezett egyezmény egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyianyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat. [3] A szervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják be.

A tervezett megállapodás fő célja, hogy az óceán két partján összhangba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. [4] Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.
„A géntechnológia ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőnek nyilatkozatai alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését Európában. Azt szeretnék elérni, hogy amit az Egyesült Államok engedélyez, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni!” – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az egyezmény révén az Egyesült Államok gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. [5] Ebbe beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás.
„Az Egyesült Államok részvétele az EU-s döntés előkészítésben jó eséllyel befagyasztja a jövőbeni környezetvédelmi, klímavédelmi és fogyasztóvédelmi előírások fejlesztését.
- hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője – „Az egyezmény így számos elfogadhatatlan kockázatot rejt magában: megakadhatnak az EU-s klímavédelmi intézkedések, valamint az emberi egészséget károsító vegyi anyagokat korlátozó európai folyamatok is.”

Az egyezmény része egy befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) [6], egyfajta „magán bíróság”, melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. „A döntést profitérdekelt háromfős „bíróság” hozná meg. Olyan bírók a bíróság tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan országokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Miért van szükség ezekre a magánbíróságokra? Mert ezen bíróságok kizárólag a befektetők érdekeit védik teljesen elfogultan. Ezért nemet kell mondanunk az ISDS-re!” - hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője.

Ez alapján kérjük a magyar kormányzatot és a magyar EP képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel ezen egyezmény jelen formája ellen, valamint vonják be a civil szervezeteket a hazai álláspont megalkotásába.

Jegyzetek:
[1]
transzatlanti befektetési és kereskedelmi partnerség (TTIP – Transatlantic Trade and Investment Partneship), de ismert transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TAFTA - Transatlantic Free Trade Agreement) néven is.
[2] A GMO-Kerekasztal az Országgyűlés munkáját segítő szakmai, tanácsadó testület
- http://www.bdarvas.hu/gmo/idn39
[3] Az Egyesült Államok egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást sem ratifikált (Kiotói Jegyzőkönyv, Stockholmi- és Bázeli egyezmények), ugyanakkor engedélyez számos olyan technológiát (hormonkezelés az állattenyésztésben, génmódosított növények stb.) és vegyi anyagot, melyek az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi okokból tiltottak.
[4] A tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás nem a korábbi szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben nem a vámok csökkentéséről szólna, mert az EU és az USA között már olyan alacsonyak a vámok, hanem jelenleg a „szabályozási koherencia” az egyik megnevezett fő célkitűzés.
[5] Regulatory Cooperation or Coherence
[6] Investor to State Dispute Settlement (ISDS)

Angolul:

People have the right to know - foeeurope.org/right-to-know

Over 250 civil society organisations called on the European Commission to open up the EU-US trade negotiations for public scrutiny. Over 250 organisations, including trade unions, consumers, grassroots and development organisations and transparency watchdogs are calling on the European Commission to open-up the EU-US trade talks and make the negotiation process more transparent.

foe_ttip_landscape_v1_0.png

         szólj hozzá

Címkék: amerika fidesz usa világgazdaság európai unió globalizáció gmo természetvédelem kapitalizmus környezet génmódosítás géntechnológia új világrend illuminati agrárium monsanto humánökológia jövő nemzedékek ökológiai politika gmo lobbi ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark