Lányi András: Gátat a feledékenységnek!

Pacsker         2013.06.20.

[Most jól jött volna Bős-Nagymaros - Index.hu] - Az Indexnél úgy néz ki a "sajtószabadság", hogy Lányi András természetesen elküldte olvasói levelét a rovatvezetőnek és a cikket jegyző Nyilas Gergelynek, de egyelőre válaszra se méltatták, úgyhogy elkezdjük szamizdat terjeszteni...

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/l%C3%A1nyi_andr%C3%A1s.jpgGátat a feledékenységnek!

Szeptemberben lesz 25 esztendeje, hogy a Duna Kör és a WWF által a Magyar Tudományos Akadémián rendezett nemzetközi konferencia előadóitól a hazai közvélemény először kaphatott hiteles tájékoztatást, hányféleképpen sérti az ország érdekeit az odáig hírzárlattal és kormányzati propagandával védett dunai vízlépcsőrendszer. A tömeges felháborodás és a röviddel ezután bekövetkezett politikai fordulat lehetővé tette, hogy Magyarország, ha megkésve is, de kihátráljon a beruházásból. A szlovákok nem éltek ezzel a lehetőséggel, elhallgattatták tudósaikat és környezetvédőiket, és nemzeti presztizskérdést csináltak a magyarok dacára felépített gabcikovoi duzzasztóműből. Meciarnak kellett a fínom tapintattal október 23-ra időzített erőszakos Duna-eltérítés, nekünk nem hiányzott a Szigetköz és a Dunakanyar tönkretétele.

A dunai gátépítésben érdekelt szűk szakmai csoport azóta nálunk is minden alkalmat megragad, hogy régi sérelmét felemlegetve a vízlépcsők előnyeit bizonygassa. Szinte minden bajunkra gyógyírt jelentenének, állítják: árvíz, aszály, globális felmelegedés, energiaválság mind elkerülné belépcsőzött hazánkat, csak a turista és az áruforgalom tódulna a tóvá terebélyesedő Dunához, a vadregényes visegrádi vízeséshez, ha ők végre szabad kezet kapnának.

Legutóbb, az árvíz apropóján az Index közölte nagy terjedelemben egy műegyetemi kolléga véleményét, készpénznek véve annak minden szavát. Nem fogok pontról pontra megfelelni szakállas érveire, ahogyan évről-évre tesszük, amikor a menetrendszerű támadások beindulnak, éspedig azért nem, mert ha belemegyek a szakmai részletekbe, nem olvassák el, ha pedig röviden válaszolok, rám fogják, hogy bölcsész vagyok, és nem tudom, mit beszélek. A dunai duzzasztás vélt hasznáról és természeti következményeiről egyébként tömör összefoglalót nyújt a jövő nemzedékek (azóta megszűnt) országgyűlési biztosának 2011-ben közzétett állásfoglalása, melynek elkészítésében minden érintett tudományág képviselői részt vettek. Érdekes módon, a sajtó annak idején nem csinált szenzációt belőle.

Ami az árvizet illeti, Mészáros kijelentésének racionális magva annyi, hogy ha Esztergom és Nagymaros között vagy bárhol másutt a duzzasztáshoz tervezett 6-8 méteres gát választaná el a folyót a parttól, azon bizony nem menne át a víz. Ilyen magas parti védműveket egyébként duzzasztás nélkül is építhetnének bárhol – a duzzasztás ugyanis, ó nyájas olvasó, nem a párhuzam- hanem a keresztgátakról szól -, azonban nem építenek, nem is volna semmi értelme. Iszonyatosan sokba kerülne, egymástól elvágva tönkretenné a víz és a partok élővilágát, rettenetesen elcsúfítaná a tájat, a folyót pedig csak azok láthatnák, akik felkapaszkodnak a gát tetejére. Hogy a háztető magasságban hömpölygő ár azután csökkentené vagy növelné a partmenti településekre leselkedő veszélyt, azt döntsék el a vízügyi szakemberek.

Komolyan persze, a nyilatkozó sem a gátak árvízvédelmi jelentőségét gondolta, a többiről azonban nehéz bármi újat mondani. Újszülöttek kedvéért: a duzzasztott terekben a kiülepedő súlyosan szennyezett iszap, a gát alatt a talajvíz szintjének süllyedése lerontaná a létfontosságú parti szűrésű kutak teljesítményét és az azokból nyert ivóvíz minőségét. A vízviszonyok megváltozása természetközeli állapotukat őrző nedves területeket és vízfolyásokat veszélyeztetne, a Szigetközben tönkre is tette őket. A Szigetközbe – minden ellenkező híreszteléssel szemben – nem a magyarok ellenkezése miatt, hanem az eredeti államközi szerződés értelmében jut ilyen kevés víz, függetlenül attól, hogy a “csap” szlovák vagy magyar területen van.

A hágai bíróság állásfoglalása szerint - az ott érvényesnek ítélt csehszlovák-magyar államközi szerződéssel is összhangban - ökológiailag megfelelő mennyiségű vizet kellene a Duna eredeti medrébe juttatni. A magyar félnek jogában állna, hogy a vízhozam rá eső felét, ha úgy látja jónak, akár teljes egészében az ökológiai vízigény kielégítésére fordítsa, azaz az eredeti állapot részleges helyreállítására. Nem a hágai pert veszítettük el, hanem az ítélet végrehajtása hiúsult meg a szlovák fél makacs ellenállása miatt. Birtokon belül lévén, büntetlenül és ingyen termelhetnek áramot a vitán felül magyar tulajdonú, önkényesen elterelt víztömeggel. A magyar kormányok erélytelen és következetlen magatartása az akadozó kétoldalú tárgyalásokon nem utolsó sorban azoknak köszönhető, akik minden eszközzel azon munkálkodnak, hogy a magyar felet rávegyék a szlovák verzió elfogadására. Szomszédaink érdeke azt kívánná, hogy építsük meg a rendszer csúcsrajáratását biztosító nagymarosi gátat, és ne vizet, ne is a jogtalanul használt víz árát követeljük rajtuk, hanem vegyünk részt mi is az áramtermelésben, a költséges rendszer üzemeltetésében és karbantartásában. Köszönjük, áramot ilyen áron nem kérünk.

A paksi atomerőmű kedvéért pedig még úgy se kérünk duzzasztást, ami elárasztaná a Duna-Dráva Nemzeti park legértékesebb területeit. Ez egyébként olyan sokféle nemzetközi szerződésbe ütközne, hogy talán nem kerül rá sor. De az is igaz, hogy e nélkül a kibővített paksi erőmű hűtővize több fokkal melegítené fel a Duna alsó folyásának hőmérsékletét, ami jelentős károkat okoz majd az ottani vízi élővilágnak. Ezek azonban nem a duzzasztás mellett, hanem az atomerőmű ellen szóló érvek.

Nem vitás, a magyarországi Duna-szakaszon volna mit javítani a hajózó útvonal minőségén. Lehetne is: környezetbarát eszközökkel, kisléptékű, célirányos beavatkozásokkal, melyekre tervek is készültek, de ezekre sem jutott pénz. Többek között azért nem, mert a vízi áruszállítás nekünk sajnos, jelenleg nem sokat jövedelmez, nincs mit szállítanunk. Nem mintha a tervezett 2-3-4 keresztgát és a zsilipeléssel járó macera olyan vonzó megoldást jelentene a hajóskapitányoknak.

Megfigyeléseim szerint ennél hosszabb terjedelemben a Duna sorsával csak azok hajlandók foglalkozni, akiket úgysem fogunk soha meggyőzni arról, hogy a költségvetési milliárdok eltérítése nem orvosolná a Duna eltérítésével okozott károkat. A mai világban azonban az ivóvízbázisok és nedves területek védelme összehasonlíthatatlanul kedvezőbb megítélésben részesül, mint a nyolcvanas és kilencvenes években. Ezért gondolom, hogy a kialakult helyzeten nem újabb nagyléptékű, drága műszaki beruházásokkal kellene segíteni, hanem a diplomácia és a nemzetközi jog eszközeivel.

Lányi András

         1 hozzászólás

Címkék: index duna árvíz vízgazdálkodás bős nagymaros ökopolitika lányi andrás duna dráva nemzeti park ökológiai politika agrár környezetgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Populációökológia alapok: 2011. október - Hétmilliárd ember él a Földön

Pacsker         2011.10.30.

Nem törődöm sem a szerzői jogokkal, sem a saját időmmel: egyszerűen az összes fülszöveget és képet egyenként lementettem az Index galériájából, hogy ide beillesszem, mert ez történelmi pillanat a humánökológia szempontjából. Ez a humánökológia mesterszak az ELTÉn, ami most tanulok. Az alábbi index fotók... Természet és társadalom együttes vizsgálata. Ki nem állhatom azokat, akik ökofasisztának neveznek bármilyen olyan ökológust, aki túlnépesedésről "mer" beszélni. Pedig van túlnépesedés. És az alábbi képek végignézése után el kellene gondolkodnunk, hogy vajon mivé fog alakulni ez az emberiség a további szaporodással, ha már 7 milliárd ember is csak ilyen nyomorgás, környezeti katasztrófák, igazságtalanságok és háborúk árán tud "élni". Vida Gábor professzor úr említett nekem egy tanulmányt, mely szerint a mai tizenévesek ~80%-a éhhalálban fog felnőtt korára meghalni. Ezt az alábbi képek láttán nem is vonom kétségbe. Azt viszont igen, hogy akarjak-e utódot nemzeni erre a világra. Ráadásul sokat, mert "csak úgy igazi a magyar Orbáni virtus"... Tudhatóan szenvedésbe és halálba hozni világra egy érző lényt: ezt én előre megfontolt szándékú emberölésnek nevezném. Ez nem ökofasizmus, nem akarok én megölni senkit. A bolygó fog. Nem fog ugyanis elegendő ételt, ivóvizet és levegőt adni. A bolygó az ökofasiszta, hogy a természetes eltartóképesség szerint működik a természet törvényei által... A bolygó az isten, mert ő határozza meg a lét határait és végességét. A populációökológia logisztikus S görbéje nem fog kegyelmezni és kivételt tenni senkin és semmin.

Egy rendszer minél inkább kibillen az egyensúlyból, utána annál nagyobb a kilengése. Ami még nyuszik és rókák "egyszerű" esetében is vezethet a populáció kihalásához.

Akkor most képzeljük el az ember tekintetében, hogy mekkorát löktünk a hullámokon!!!

(Kapitány Balázs meg, komolyan mondom, hogy egy hülye... Majd ha elfogy a fa, akkor gyorsan kitalálok valami anyagot, hogy abból készítsek péklapátot a tarkón billentéséhez papírt egy ökológia könyv nyomtatásához számára, hogy például tisztába jöjjön az ökoszisztéma-kulcsfaj fogalmával. Ostoba! Agyamra meg ez a bármi helyettesíthető bármivel duma, ahelyett, hogy azt mondaná: "bocsánat, ehhez nem értek". Csak úgy szólok, hogy a pénz nem ehető és még nagyon sok pénzből sem sikerült élő rendszert helyettesíteni/létrehozni.)

Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) jelentése szerint október 31-én a világ népessége eléri a hétmilliárdot. A demográfusok szerint ez a szám várhatóan 2027-re meghaladja a nyolcmilliárdot, 2046-ra a kilencmilliárdot, majd a számítások szerint 2050-ben 9,2 milliárd körül stabilizálódik, és ezt követően lassulhat a növekedés.

1927-ben még csak kétmilliárdan éltek a Földön, ez a szám 1960-ra elérte a hárommilliárdot, 1975-re a négymilliárdot, 1987-re az ötmilliárdot. A Föld népessége 1999 októberében lépte át a hatmilliárd főt. A legnagyobb ütemben Afrika és Ázsia népessége növekszik.

Tumultuózus jelenet a kantoni pályaudvaron. Ünnepnapokon milliók és milliók kelnek útra, hogy hazautazzanak szülőhelyükre. A Kínai Népköztársaságban több mint 1,3 milliárd ember él, ezzel a Föld legnépesebb és egyik leggyorsabban gyarapodó országa. Még.

Strandolók ezrei Ázsia legnagyobb hullámmedencéjében, Szecsuánban. Jelenleg 400 olyan város van a világon, ahol legalább egymillióan élnek.

Gyalogos felüljáró épül egy pekingi útkereszteződésben. Pekingben 1953-ban még csak 2,7 millióan éltek, 2010-ben már 19 millióan.

A nyolcvanas években a pekingiek 80 százaléka még rendszeresen biciklivel járt, mára 20 százaléka alá csökkent ez az arány. A kínai fővárosban a súlyos légszennyezettség miatt újra megpróbálják népszerűsíteni a kerékpározást.

2009-ben Kína lett a világ legnagyobb autópiaca, tavaly már 18 millió gépkocsit adtak el az országban. Az autópark sokkal gyorsabban bővül, mint a városok úthálózatának áteresztőképessége, szinte állandóak a dugók.

A 23 milliós Sanghaj Kína legnépesebb városa. 2050-re a mostani 19-ről 27-re emelkedik a megavárosok, azaz a 10 milliósnál nagyobb települések száma.

Japán stílusú kapszulahotel Sanghajban. Megnyitása után a hatóságok bezáratták, mert nem felelt meg a biztonsági előírásoknak. A turisták számára erős vonzerőt jelenthet, hogy állítólag a sanghaji nők a legszebbek Kínában. Az országban eltorzult a nemek aránya, minden negyedik felnőtt férfi pár nélkül marad.

Hongkong a világ legsűrűbben lakott városa. A legnépesebb városok befogadóképességük határait feszegetik. Szakemberek előrejelzései szerint 2050-re a Föld népességének csaknem 70 százaléka él majd hatalmas metropolisokban.

Hongkong 1104 négyzetkilométernyi területén több mint hétmillióan laknak. A napi utazások több mint 90 százaléka tömegközlekedési eszközökön zajlik, ami a legmagasabb arány a világon.

Taipei, Tajvan. Csúcsforgalom. Míg 1900-ban az emberiség körülbelül 14 százaléka élt városokban, 1950-re már 30 százalékuk, jelenleg pedig a népesség fele lakik a zsúfolt településeken.

Taxitemető Kínában. A népesség gyarapodása mellett a gazdasági növekedés is hatással van a környezetre, ami különösen Kína esetében szembetűnő, ahol alig van szabályozás a környezetpusztító tevékenységekre.

Újrahasznosításra váró televíziók egy kínai üzemben. Több mint egymilliárdra becsülik a tévénézők számát Kínában.

Hefej, Kelet-Kína. A múlt században a vízfogyasztás több mint kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint a népesség lélekszáma. 2007 és 2025 között a fejlődő országokban várhatóan ötven, míg a fejlett országokban 18 százalékkal fog növekedni a vízfogyasztás. A többletigény zöme a legszegényebb országokban várható, ahol egyre több ember költözik vidéki régiókból városokba.

India egyik legnagyobb városát, Mumbait 18,4 millió ember lakja. India a világ második legnépesebb országa, több mint 1,2 milliárd lakosa van. A népszámlálás szerint Indiában 833 millió ember él vidéken, a városokat 377 millióan lakják. India 2021-ben lekörözi Kínát, és a világ legnépesebb országa lesz.

Átkeresztelési ceremónia Mumbaiban. Több mint száz lány kapta szüleitől a "Nakusa" utónevet, ami annyit tesz, hogy "nem kívánt". A túlnépesedéssel küzdő Indiában a nemek egyenlőtlensége is hatalmas gond, a lánygyermekeket értéktelenebbnek tartják a fiúknál, amit a gyakran a névadásban is kifejezésre juttatnak.

Víz a kútról, Észak-Indiában. A népesség növekedésével egyre többeket érint napi szinten a súlyos vízhiány, ráadásul öntözésre is mértéktelenül kiaknázzák a talajvizet, ami drámai mértékben csökkent. India vízkészletének 90, Kínáénak 65 százalékát használja fel a mezőgazdaság.

A több mint 237 millió lakosú Indonézia a negyedik legnépesebb ország. A délkelet-ázsiai állam erdőségeit, természeti adottságait a túlfeszített mezőgazdaság és fakitermelés veszélyezteti. Az emberiség ökológiai lábnyoma 1961 és 2003 között több mint háromszorosára nőtt.

Sao Pauló, Brazília. A 191 milliós dél-amerikai ország a világ 5. legnépesebbje, a világ 10. leggazdagabb városa. Naponta ezerrel nő az autók száma, a zsúfolt utak miatt itt használják hétköznapi közlekedésre leginkább a helikoptereket.

Nyomornegyed Rio de Janeiróban. Becselések szerint a város lakóinak ötöde él favellákban. Rió a 2014-es labdarúgó világbajnokság egyik helyszíne, két évvel később itt rendezik a nyári olimpiát.

Imára összegyűlt muszlimok a Fejszál mecsetben, Iszlámábádban. A 178 milliós Pakisztán a 6. legnépesebb ország.

Tradicionális lovas ünnepre összegyűlt nigériaiak. Afrikában Nigéria a legnépesebb állam 158 milliós lakossággal, ezzel a Föld országainak sorában a hetedik.

Lagosban, Nigéria legnagyobb városában több mint 14 millióan laknak. Az igazi demográfiai robbanás Afrikában várható: Nigéria, Etiópia, Kongó 40 év alatt megtriplázhatja a mai népességét. Eközben Európa lakossága akár 20 százalékkal is csökkenhet.

Bangladesben több mint 142 millióan élnek. A délkelet-ázsiai ország a kilencedik legnépesebb - és egyben az egyik legszegényebb - a világon. A lakosság 56,1százaléka írástudatlan, 83 százalék él 2 dolláros napi jövedelem alatt.

Muszlim zarándokok tartanak a bangladesi fővárosba, Dakkába. A hatvanas években érte el a Föld népességének gyarapodása a csúcspontot: a növekedés üteme az évi 2,2 százalékot is elérte. Ez a hetvenes évek óta csökken, ma 1,1 százalék körül van.

Árvíz a mexikói Villahermosában. A 112 milliós Mexikó a 11. legnépesebb ország a Földön. 1895-ben 100 millióval voltak kevesebben.

Túlzsúfolt börtön Manilában, a Fülöp-szigeteki fővárosban. A Fülöp-szigetek a világ 12. legnépesebb országa több mint 94 millió lakossal.

Manila: Szennyezett folyó, nyomornegyed. Több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken. A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek évente 5 millió ember – zömmel kisgyerekek – halálát okozzák világszerte.

Hajléktalan gyerekek alszanak egy manilai utcán. A kormányzat szerint minden harmadik újszülött tervezetlenül születik és szüleik nem is akarják megtartani. A népességrobbanással küzdő Fülöp-szigeteken a keresztény egyház ellenzi a születésszabályozást.

Hivatalnokok nyüzsögnek London belvárosában. Az Egyesült Királyság 62 milliós népességgel a 22. leglakottabb állam. Európában jelenleg nagyjából 740 millióan élnek, ha az eddig tendenciák folytatódnak 90 év múlva 100 millióval kevesebben leszünk.

Szennyezett folyó Bulgáriában. Az ENSZ felmérései szerint 2032-re a világ népességének 60 százaléka vízhiánnyal küszködő térségben él majd.

Széntüzelésű erőmű és szeméttelep Bitolában, Macedóniában. Az olcsón kibányászható szén-, kőolaj- és földgázkészletek egyre csökkennek, a kitermelés üteme már most is megtorpant, hamarosan pedig csökkenni kezd.

A világ jóléti államaiban is adódnak tömegjelenetek. Rómában az év eleji kiárusításokon moccanni alig lehet a fő bevásárló utcában. Olaszországban 30 ezer dollár körül van az egy főre jutó GDP, ezzel 43. a világban. A lista legvégén megtalálható Kongói Demokratikus Köztársaságban 300 dollár ugyanez a mutató.

Forgalmi dugó egy francia autópályán a nyári szabadságolások kezdetekor Franciaországban. A franciáknál a születéskor várható élettartam 81,19 év, ezzel 13. a világon. Angolában 38,76 év, ezzel utolsó. A legirigyeltebb Monacó: 89,73.

Óriási megmozdulások voltak 2010-ben Franciaországban Nicolas Sarkozy köztársasági elnök tervezett nyugdíjreformja miatt. A szakszervezetek milliókat hívtak az utcára, de tiltakozásul nem járt több metró sem.

Teltház a mahacskalai nagy mecsetben. Másfél milliárd muszlim vallású ember él a világban.

Minden évben milliók gyűlnek össze a szaúd-arábiai Mekkában az évi rendes zarándoklat alkalmából.

Sátrak ezrei Minában, Mekka közelében.

A bohunicei atomerőmű Szlovákiában. A túlnépesedés okozta növekvő energiaigény kielégítésére sok országban atomerőműveket építenek, míg másutt a megújuló energiaforrásokban keresik a választ. A fosszilis energiahordozók adják a világ áramtermelésének 66 százalékát, ezek kiesése az áramellátásban okozhathatja a legnagyobb gondot.

Cigányok lakta gettó a romániai Nagybányán. A népesedési gondok közt az etnikai feszültségek terhelik meg legjobban egy adott közösségben élők mindennapjait.

Venezuela, Caracas. Éles határvonal szegények és a tehetősebbek közt. 2050-re akár 40 százalékkal is bővülő világnépesség, valamint a folytatódó gazdasági növekedés erősen fokozza majd az élelmiszer – azon belül a hús – valamint a takarmány és a rostnövények iránti keresletet.

Nyugat-francia strand. Franciaországban a népsűrűség 108 fő/km2, Kanadában 3, Dél-Koreában 480.

A világon az elmúlt években növekedett az élve születések száma és a születéskor várható átlagos élettartam, továbbá csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság.

Zsúfolt temető Irakban. 2003 és 2010 között 120 ezer civil áldozata lehetett a konfliktusnak.

Zsúfolt temető Afganisztánban. A világon itt a második legmagasabb az ezer főre jutó halálozási ráta, csak Angolában rosszabb. Az Egyesült Arab Emirátusok van a lista másik végén.

Zsúfolt temető Vietnamban. Másodpercenként öt gyerek születik a Földön, és két ember hal meg.

Magyarországon 2011 első nyolc hónapjában 4,7 százalékkal kevesebb gyermek született, mint 2010 ugyanezen időszakában. A halálozások száma stagnálást mutat; az ország becsült lélekszáma 9 millió 965 ezer volt augusztus végén.

A NASA felvétele a Föld éjszakai fényeit és egyben a fejlett és a fejlődő világ közti hatalmas eltérést mutatja.

Forrás: http://galeria.index.hu/tudomany/2011/10/25/hetmilliard_ember_el_a_foldon/

         15 hozzászólás

Címkék: index vélemény világ fotók túlnépesedés fenntarthatóság humánökológia globális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

· 1 trackback         

Index kontra: címlapon állít valótlant Magyarósi Csaba a mezőgazdaság jelenkori helyzetéről

Pacsker         2011.10.18.

Friss. Kapcsolódik. Szintén magyarázó cáfolat. http://endredy.wordpress.com/2011/10/19/az-emberisegnek-fogalma-sincs-a-termeszetrol/

Magyarósi Csaba: szerinte nem baj, hogy évente 2,5kg mérget is megegyünk "élelmiszer"-nek hívva. Ez nem csak hazugság, hanem szükségtelenül PUSZTÍTÓ hazugság! Vajon ez egy újabb lobbiérdek?

Szerinte:

"Mérgek nélkül már valószínűleg éhen haltunk volna. A modern mezőgazdaság hatásfoka nevetségesen alacsony lenne a peszticidek, növényvédő szerek nélkül, amik úgy óvják meg a terményt, hogy elpusztítják annak apró fogyasztóit, a rovarokat és egyéb kártevőket. Peszticidek nélkül lehetetlen lenne elérni a mostani termésátlagot, és a sokat fogyasztó nyugati országokban – például Magyarországon – összeomlana a mezőgazdaság. Abban mindenki egyetért, hogy éhen halni rossz, növényvédő szerekre tehát szükség van."

Szerintünk:

"Ostoba, ostoba, ostoba!" 
-
hogy a buddhista mester szavait idézzem a Tavasz Nyár Ősz Tél és Tavasz című Kim Ki-duk rendezte klasszikusból, mikor észreveszi, hogy a fia készakarva öngyilkos akar lenni.

Valahogy az Index mindig akkor veszi elő ezt a Wessling labort, meg a köpenyes néni pózoló fotója hadműveletet, mikor valamit nagyon meg akar cáfolni, de pont ezzel teszi magát nevetségessé. Ahogy korábban is tette és lettek is "ellenforradalmista-tanulmányok" azonnal citálva.

Csaba nagyjából úgy viselkedik, mint a németországi uborkamérgezéskor pár spekuláns nagytőkés: megpróbálja egy ügyes lépéssel a helyi (piaci) termékről szinte már egyenesen a bio-ra (biocsírára) kenni az egészet. Ne egyetek helyit, mert az tuti rossz... Nem az. De senki sem állította, hogy a helyi piacok ellenőrizve lennének. A "buta paraszt" (elnézést!), ugyanúgy szórhatja kilószámra a mérget a növényre - mert ezt tanulta az átkosban az intenzifikáláskor -, mint egy nagyipari monokultúrás cég.

Endrédy Tibor most osztotta meg velem könyvrecenzióját. M. Fukuoka: One Straw Revolution című könyvében kifejti és 30 évnyi kísérletezés és tapasztalat révén be is bizonyítja, hogy műtrágyák, növényvédőszerek és földtúrás(!) nélkül ért el ugyan olyan hozamot a kis hegyi földjén, mint az ország legjobb termőföldjein gazdálkodó (inkább garázdálkodó) "modern" vegyszeres mezőgazdaságok. Csakhogy Fukuoka földje nem merül ki néhány év alatt, sőt, egyre gazdagodik. És nem kell hozzá kemény melóval (és energiabefektetéssel) szántani, vetni, nem kell hozzá traktor és olaj, nem kellenek hozzá drága vegyszerek és műtrágyák és multik kezében lévő vetőmagok sem. Ami kell: megváltozott gondolkodásmód, alázat, odafigyelés és józan paraszti ész. Napjainkban valahogy ezek mindegyike hiánycikk.

Nem mellesleg erős statisztikai hátrányban van az Index. Ugye mondanom sem kell, hogy alapvetően a fordítottja igaz a helyi termék kontra globális termék viszonyoknak méregmaradványok szempontjából?! A kétesáruk.hu élelmiszerügyi adatbázisa legalábbis pont ezeket az adatokat regisztrálja, és valahogy a csudába is, a legtöbb nem hazai termék...

Nemcsak, hogy a Nemzeti Vidékstratégia egyik stratégiai területe sem tartalmaz olyat, hogy ezt az ósdi és nyilvánvaló hazugságot tovább kéne erőltetni a mezőgazdasági termelésben! De az ökológiai mezőgazdálkodás épp ennek az ellenkezőjét bizonyítja a gyakorlatban: Dániában is, itthon is.

Ráadásul jön az olajválság és az összes rovarölőszer és más méreg és műtrágya és traktorüzemanyag, mind olajból készült! Erre ad működő megoldást a "Jövő farmja!"

         18 hozzászólás

Címkék: index mezőgazdaság környezetszennyezés fenntarthatóság agrárium magyarósi csaba ökológiai mezőgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Reflex: Totalcar - Hány vágóhíd egy Ferrari?

Pacsker         2011.06.28.

http://totalcar.hu/magazin/kozelet/2011/06/22/hany_vagohid_egy_ferrari/

Az igazán hülye autós újságírók molesztálókecskéje a fenntarthatóságért küzdők egyre szélesedő zöld tábora. Mindennek ők az okai, a növekvő biciklisávoknak, a klímaváltozásra való figyelemfelhívásnak, a szénhidrogének levegőbe pumpálásának aggasztó következményire mutatásnak. Ráadásul egyre szembeötlőbb a "jóslataik" megelevenedése, és egyre több pénz fordítódik a "jóslat szcenáriók" kutatására. Rájuk is szállt az autóipar és annak lobbista gárdája már a 70-es években, azóta is dollármilliárdokat költenek e fenntarthatatlan jármű és életforma eladásának fenntartására.

Amerikai forrásokra hivatkozni a globális felmelegedés témakörében olyan, mint amikor egy olajipari vállalat próbálja elhitetni magáról, hogy egyre inkább a megújuló energiákba fektet be. Totalcar-nak hinni az autóipar ártatlanságáról olyan, mint egy dílert kérdezni a drogozás káros hatásairól.

De mielőtt még vitába szállnék Winkler Róberttel, íme pár hír az elmúlt napokból:

Adókedvezmény luxusautókra - lobbi a környezet ellen

A WWF Magyarország megdöbbenve értesült a Parlamentbe kedden benyújtott törvénymódosító javaslatról, amely jelentősen csökkentené a legszennyezőbb nagy teljesítményű autók regisztrációs adóját, míg megnövelné az adót a kisebb szennyezőanyag-kibocsátású gépjárműveknél. A nagy teljesítményű személygépkocsik nem "csak" fokozottabb üvegházhatású gázkibocsátásukkal, de jelentősebb nehézfém és porszennyezésükkel is terhelik egészségünket és környezetünket. A közelmúlt újautó értékesítési statisztikáiból könnyen látható, hogy melyik márkáknak kedvez egy ilyen módosítás.

Például: http://www.vwdarkside.com/http://www.vwdarkside.com/images/logo.png

A Volkswagen aktívan dolgozik a CO2 kibocsátáscsökkentés elkaszálásán. Ismerd meg a VW sötét oldalát!

Audi-ügy: letartóztatták a TTT elnökét

Június 16 óta előzetes letartoztatásban van Zsák Ferenc, a győri Audi-gyár Natura 2000-es területen történő bővítése ellen fellépő természetvédő. Az aktivistát jogtalan előny kérésével vádolják, melynek büntetése akár öt év szabadságvesztés is lehet. A bővítés ellen a zöldhatósághoz ügyfélként bejelentkezett Tiszántúli Természetvédők Társulata (TTT) is tiltakozott. A fentiek alapján érthetően nem a beruházóra bízták a természetvédelmi intézkedéseket, hanem kompenzációt kértek az Audi-tól. Mivel a cég már folytatja az építkezést - annak ellenére, hogy az engedélyezési eljárás még nem fejeződött be -, ezért a kompenzációt valószínűleg csak más természetvédelmi területek fejlesztésére fordíthatták volna. A hírek szerint az Audi ezt jogtalan előny kéréseként értelmezte, és feljelentést tett. Ugyanakkor a TTT képviselői a honlapunkhoz eljuttatott közleményükben ártatlannak nevezik magukat. A nyilatkozat szerint a szervezet „a hatályos magyar és európai uniós jogszabályok rendelkezéseinek és előírásainak betartásával járt el, sem szervezetünk, sem annak vezetője "jogtalan előnyt" nem kért és nem is fogadott el.”

http://poserman.files.wordpress.com/2011/03/adbusters_what_bump1.jpg

Szóval Robi bácsinak eldurrant az agya, hogy nem lesz miből megélnie, elfogy az olaj, ciki már az autós TV műsor, és egyre több nő választja a környezettudatos "pasikat", hogy bulvár-társadalomtudományos is legyek.

Mint az a fenti hivatkozásokból jól látszik, zsarolásról Audi ügyben szó sincs! Általában épp fordítva, a tőkeerős és módszereket nem válogató ipari maffia érdek az, ami érvényre "szokta" juttatni "álláspontját", még ha az EU-s természetvédelmi jogszabályokba is ütközik mondjuk az Audi esetében.

De gondolom Robi bácsi szerint minden helyettesíthető. Elárulom, a természet nem. Pénzzel sem.

"A gyenge fenntarthatóság elmélete értelmében a természeti és a mesterséges tőke egymással alapvetően helyettesítő viszonyban áll. Így a fenntarthatóság kritériumának teljesítéséhez elég, ha a két tőketípus együttes értéke nem csökken, azaz ha a természeti erőforrás megsemmisülésével legalább ugyanolyan értékű mesterséges tőke jön létre." - forrás

Robi bácsi közgazdaságtanilag az úgynevezett "gyenge fenntarthatóságban" hisz, amikor szerinte az Audi GDP-növelő tevékenysége "értéket teremt" nem pedig soha újra nem produkálható természeti tőkét pusztít el végleg. A humánökológusok meg tudják, hogy ez már rég nem megbukott paradigma és csak az úgynevezett "erős fenntarthatóság" az, ami valóban óvja a jövőnket, Robi bácsiét is.

Felhívnám a figyelmet, hogy mindenki számára elérhetőek már olyan egyetemi anyagok, amik elolvasása és megértése után nem lenne szabad olyan felszínes cikket kiadni, mint amit a Totalcar tett klímaváltozás és üvegházhatású gázok tekintetében. Okulásukra kifejezetten ajánlom a negyedik előadás vázlatanyagát! Mert akkor rögtön világossá is válna pl. a 6., 10. és 15. dia átnézésével, hogy Robi bácsi csak kiragadott egy-egy adatot és nem a teljes képet vizsgálta a kibocsátó szektorokat illetően.

Winkler bácsi szeret nélkülözni mindenfajta megalapozott hivatkozást: valahol megmondták neki, hogy nem is a szén-dioxid okozza a felmelegedést, ő meg szívesen elhitte, hiszen így önigazoló lélektana megnyugodhatott, hogy jó helyen van ő a világban. Ilyen állításokat viszont csak körülbelül ilyen szintű "tudósok" mondtak valaha is, amikről később kiderült, hogy az USA szabadpiac párti pénzügyi lobbitevékenységének (48:05-től kifejezetten "vicces" kijelentések hangzanak el!) köszönhető, nem pedig valami megalapozott új IPCC kutatásnak. :) :(

"A rendszert nyilvánvalóan senki sem ismeri, a legtöbb részlet konkrét működése is homályba vész..." - állítja Winkler nagy magabiztossággal, ám szerénysége inkább csak tájékozatlanságot takar.

"Ahhoz, hogy a globális CO2 kibocsátás növekedését megfékezzük, az energiaszektor átalakításán kívül nagy lépéseket kell tenni világszerte a közlekedés/szállítás terén is. Hatékonyabb üzemanyag termeléssel, alternatív üzemanyagok használatával, hatékonyabb gépjárművekkel és klímabarátabb közlekedési rendszer (közösségi közlekedés, kerékpározás) támogatásával kell csökkenteni a kibocsátásokat." - mondta például az IPCC a 4. klímaváltozásról szóló átfogó értékelő jelentése megjelenése után a 2008-as budapesti konferenciáján.

Egy dologban van csak igaza Winklernek, hogy az indusztriális agrikultúrák által termelt hús, annak mennyisége és fogyasztása fenntarthatatlan. Nagyon jól teszi mindenki, ha csökkenti a húsfogyasztását,... de mellé az autóhasználatot is! Hamis dilemma, hogy melyik okoz nagyobb terhet.

Amerikai "tanulmányok" egész garmadáját sorakoztatja fel gondolkodásmódja mögé, a hús helyett még szójafasírtot is ajánl evésre, nyilván azt is Amerikából, hogy a génmódosító cégeket is támogassuk egy kicsit.

Ez van mikor egy környezeti ügyekhez laikus újságíró nekiáll a "zinternetnek" és nincs az egész szerkesztőségben egy ökológiában vagy környezettanban jártas ember, aki lektorálhatna.

További információk:

A Meteorológiai Világszervezet állásfoglalása az éghajlat 2009. évi állapotáról.

Üvegházhatású gázok leltára Magyarországon 1985-2006 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Idegenek az üvegházban című ismeretterjesztő sorozat az OMSZ honlapján

         4 hozzászólás

Címkék: index vélemény totalcar klíma winkler róbert autóipar fenntarthatóság agrárium

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Jobb a csapvíz, mint egy hormonkezelés?

Pacsker         2010.08.31.

Az Index már megint nem tudományos. Az általa felkért laboratórium pedig már megint elhallgatott információkat. (Persze, hiszen így nem tör ki pánik az emberek között, hogy már a csapvíz sem iható.)

Szóval vessétek össze az Index cikkét és ezt a kivonatot, aztán döntsétek el, hogy melyik függetlenebb, megalapozottabb, szakmaibb és tudományosabb! Egy vigyorgó íztesztelőbrigád meg a kamerának pózoló "nagyon hiteles tudós vagyok" köpenyes néni vagy egy szakmailag elismert és környezettudományi diákkonferencián díjazott ökotoxikológus? Ha valaki a víz világnapja alkalmából országos szakmai pályázatot nyer, akkor igen csak jó környezetmérnök!

Egy korábbi bejegyzés hosszú kommentjeként pedig két HVG cikket is bemásoltam már, ami szintén nem azt állítja, hogy minden rendben lenne a vizeinkkel!

Továbbá: "Egy brit felmérés szerint a szennyezett brit folyókban található halak felénél már kimutathatóak az elnőiesedés jelei. Sőt, a hormonhatású vegyi anyagok miatt indokolatlanul sok hermafrodita jegesmedve született a sarkvidéken. S még súlyosabban érinthet minket, hogy az emberek elnőiesedésére is egyre több jel utal. Egy friss kutatási jelentés szerint az elmúlt két évtizedben az USA-beli férfiak tesztoszteron szintje 20 százalékkal csökkent." - a szerző Simon Gergely, környezetkémikus, forrás: a Magyar Diplo Vegyszerek, emberek - és a hormonhatású cumisüveg című cikke

         11 hozzászólás

Címkék: index ivóvíz környezet víz ösztrogén ökotoxikológia ser hajnalka szennyezettség

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Fogadom, hogy csakis az..."

Pacsker         2010.05.12.

"Fogadom, hogy csakis az olajat... ööö csakis az igazat és Istent.... szolgálom. Esküszöm a vállalatomra... ööö a Bibliára."

http://galeria.index.hu/kulfold/2010/05/12/csuszos_vizeken/1457361_13216eff5c48d0711b07ffaeb5b15b88_l.jpg

Lamar McKay, a BP America elnöke, Steven Newman, a Transocean elnök-vezérigazgatója és Tim Probert, a Halliburton biztonsági igazgatója a szenátusi meghallgatáson. A BP America elnöke áldozatnak nevezte cégét, rámutatva: az elsüllyedt olajfúró torony és a kútnál csődöt mondott 450 tonnás zárószelep nem az üzemeltető BP-é volt, csak bérelte azokat a tulajdonos Transocean vállalattól.

Csúszós vizeken névvel láthatjátok az Index fotógalériáját az olajkatasztrófa súlyotta Mexikói-öbölről.

http://galeria.index.hu/kulfold/2010/05/12/csuszos_vizeken/1457353_269ca39ffca462ff6df141183e449c84_l.jpg

God bless America, ugye? Ugye láttuk a Religulous és a Zeitgeist című filmeket, amikben bőven ki van fejtve, hogy az USA alkotmányát hogyan változtatták meg és kik? Hát persze, hogy a vallás.... Majd ha a népek agyából és az USA - persze nem csak annak az - alkotmányából kihúzta a kezét az egyház, és még utána is kapitalimus és olaj és konzumizmus ellenes lesz, majd akkor szóljatok. Akkor majd elhiszem, hogy a Biblia mennyire öko és, hogy már "Isten is zöld" volt. Addig pedig csak "csodálom" ezt a rendszert, amit nem a ráció vezérel, hanem pár elvakult vallásos politikai vezető. Hogy Bill Maher klasszikus mondatát citáljam: "Religion must die, for mankind to live. ... That's it: grow up or die."

         4 hozzászólás

Címkék: index vélemény vallás világ természet olaj fotók mexikói öböl

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Megfontolt számítógépezéssel egy zöldebb bolygóért!

Pacsker         2010.05.11.

Téved, aki azt gondolja, hogy a zöld bolygóért csak greenpeace-es motorcsónakból vagy mamutfenyőhöz láncolva lehet küzdeni. A modern technikának hála a környezetvédelem manapság már otthon, a kényelmes fotelből is megoldható – elég hozzá kikapcsolni a számítógépet. Vagy legalább körültekintően használni.

Akit érdekel, olvassa el az Index cikkét, amiből ha nem is sok minden és egyáltalán nem mélységeiben, de pár dolog azért kiderül.

A legfontosabb üzenet: Kapcsold ki és menj csinálj valami hasznosat végre!

         szólj hozzá

Címkék: index ajánló fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Haladunk Vincent?

Pacsker         2010.05.09.

Haladunk!

A kiugrások az Index címlap megjelenéseket jelentik

Blog.hu címlapon az álmom: az ökológiai mozgalom

Meghódítjuk a közéletet

 

 

         9 hozzászólás

Címkék: statisztika index blog hu greenr

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Napi hazugság - a BP

Pacsker         2010.05.01.

A BP szerint gyakorlatilag lehetetlen ilyen baleset

Lebecsülte a British Petroleum (BP) brit olajtársaság annak lehetőségét, hogy a Mexikói-öbölben általa üzemeltetett olajplatformon végzetes kimenetelű baleset történhet, amelynek következtében az elmúlt napokban hatalmas nyersolajfolt alakult ki a tenger felszínén - derült ki a BP által az amerikai bányahatóságnak benyújtott kitermelési tervből.

A BP a tavaly februárra keltezett 52 oldalas kitermelési tervben és környezeti hatástanulmányban többször azt sugallta: valószínűtlen, sőt gyakorlatilag lehetetlen olyan baleset a Deepwater Horizon platformon, amelynek következtében hatalmas olajfolt alakulna ki, komoly károkat okozva az Egyesült Államok mexikói-öbölbeli partvidékének, a halállománynak és a halászoknak. A brit vállalat a tervben elismerte, hogy egy olajfolt kialakulása hatással lenne a partvidékre, a tengeri élőlényekre és természetvédelmi parkokra, de azzal érvelt, hogy a platformnak a parttól való távolsága és a baleset esetén alkalmazandó mentési műveletek miatt nem várható jelentős környezeti kár. (MTI)

http://earthobservatory.nasa.gov/images/imagerecords/43000/43768/gulf_amo_2010115.jpg

forrás: Index

Az amerikai oceanográfiai és meteorológiai hivatal (NOAA) eleinte napi 159 ezer liter nyersolajjal számolt, de később légi- és műholdfelvételek és a terjedés mértéke alapján pontosította [1] a becslést 800 ezer literre. Ami azt jelenti, hogy ha ilyen ütemben folytatódik a szivárgás, két hónap múlva annyi olaj kerül a vízbe, amennyi az Exxon Valdez olajszállító tankhajóból ömlött ki 1989 tavaszán Alaszka partjainál.

(Márpedig teganap azt írta az Index, hogy "David Hayes, a belügyminisztérium tisztviselője megerősítette: akár 90 napba telhet, amíg egy új nyomáscsökkentő szelepet helyeznek el a tengerfenéken az olajszivárgás leállítására.")

A magyar Greenpeace fontosnak tartja leszögezni, hogy a katasztrófának mi, magyarok is érintettjei és felelősei vagyunk - közölték a civilek.

Az olajipar eddigi történelme bebizonyította: egész országrészek hosszú évtizedekre való elszennyezése törvényszerű, előre látható, rendszeres velejárói működésének. A húsz évvel ezelőtti EXXON Valdez hajókatasztrófa során kiömlött olaj Alaszka partjainál ma is fertőzi az élővilágot, és az EXXON Mobil azóta sem ismerte el felelősségét. Nigéria, Szibéria olajjal vert kis népcsoportjai közül sokan már soha többet nem élhetnek a kedvünkért és pénzünkből tönkretett szülőföldjükön. A nagy olajtársaságok minimalizálják a biztonsági intézkedésekre fordított összegeket, ezért a hasonló katasztrófák a világ pontjain rendszeresen előfordulnak. Jóvátételre, az okozott károk helyrehozatalára, a felelősségre vonásra a legritkább esetben van lehetőség. - írja a 168 óra a "A magyarok szerepe a legújabb környezeti katasztrófában" című cikkében

         9 hozzászólás

Címkék: index természet olaj környezet mexikói öböl exxon valdez olajfolt

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

David Attenborough ökológiai katasztrófára figyelmeztet

Pacsker         2010.04.30.

És milyen igaza van! Épp a Mexikói-öböl esete is mutatja, hogy mennyire a végzetünkkel játtszunk. Forrás: Index

David Attenborough, a híres brit ökológus a Silent Summer (Néma nyár) című könyvében kifejti, hogyan törli el fajok sokaságát a Föld színéről az ember.

A könyv ötven évvel elődje, a Rachel Carson által jegyzett nagysikerű Néma tavasz után jelent meg. A szerző a környezetszennyezés élővilágra kifejtett hatását taglalta benne.

Az új tanulmány szemlélteti a rovarirtóknak, a népesség növekedésének, a gazdálkodásnak és más tényezőknek a hatását a Nagy-Britannia ökoszisztémáját fenntartó fajokra. Attenborough azt írja, hajlamosak vagyunk a nagyobb állatokra összpontosítani, és a kicsiket figyelmen kívül hagyni, pedig ők jelentik egész ökoszisztémánk alapját - és gyorsabban tűnnek el, mint valaha.

A hatszáz oldalas könyv, amely Norman Macleannek, a Southamptoni Egyetem professzorának szerkesztésében jelent meg, rámutat számos nappali lepke, méh, egyéb repülő rovar és csiga állománycsökkenésére, és egyes éjjeli lepkék kihalására. A professzor szerint a következő nagy fajpusztulás kellős közepén lehetünk mind globális, mind helyi szinten.

Nagy-Britannia nappali lepkefajainak háromnegyede hanyatlóban van, részben a hernyók tápnövényeinek gyomként való kezelése miatt. Az éjjeli lepkék száma ugyanezért harmadával csökkent 1968 és 2002 között, legalább húsz faj állománya pedig több mint 90 százalékkal zsugorodott.

A brit folyókat is sújtja a csapás, mivel egyre több rovarirtót alkalmaznak a juhokon és szarvasmarhákon, amelyek az állatokról belemosódnak a vízfolyásokba, elpusztítva ezzel számos tegzest, kérészt és álkérészt. A rovarok pedig madarak, halak és más ragadozók táplálékállatai. A seregélyek és fecskék állományai harmadára apadtak az 1970-es évek óta, míg félő, hogy a sün 2025-ig ki is pusztulhat Nagy-Britanniából.

         8 hozzászólás

Címkék: index ökológia david attenborough

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark