Veszélyben a vetőmagjaink - mégpedig az EU mögötti USA mögötti Monsanto által!

Pacsker         2013.05.01.

http://www.agroecology.org/images/Links/rini.gif"Az EU ismét a nemzeti önrendelkezés csorbítására tesz lépéseket, melynek hátterében az USA-val kötendő szabadkereskedelmi megállapodás van. Ez néhány éven belül hozzáférhetővé tenné egész Európát az amerikai GMO-biznisz számára. A táji adottságokhoz igazodó vetőmagfajták használatának betiltása súlyosan sérti az élelmezés-önrendelkezésünket. Ez háború..." - írta Bencsik János a facebookján.

A MAG és VÍZ népe - videó dokumentumok: A vetőmag az élelemhez való jog és az élelmiszer-önrendelkezés egyik alapja. [Lásd: országos magbörzék bejegyzésünket - a szerk.] Éppen ezért világszerte egyre több gazdálkodó tartja fontosnak, hogy az ipari vetőmagokról átálljon a helyi természeti adottságokhoz alkalmazkodó és a környezetkímélő gazdálkodási módszereknek megfelelő vetőmagokra.

Veszélyben a vetőmagjaink, tájfajtáink. Az EU készülő vetőmagos jogszabálya akadályozná a tájfajta vetőmagok felhasználását, cseréjét, ami a fenntarthatóság és a reziliencia alapja! A május 6-i bizottsági döntés előtt ezért hazai civil szervezetek levelet írtak az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy jelenlegi formájában ne támogassa ezt a mezőgazdasági sokféleséget csökkentő, az óriáscégek érdekeit szolgáló javaslatot. A május 6-i bizottsági döntés előtt írj Te is az Európai Bizottság magyar tagjának, Andor László biztosnak kérve, hogy segítsen megmenteni tájfajta vetőmagjainkat! Informálódj és írj egy levelet Andor Lászlónak, a magyar EU Biztosnak véleményedről! Emailcíme: CAB-ANDOR-CONTACT@ec.europa.eu Twitteren: @LaszloAndorEU Sok időnk nincs....

Az Arche Noah osztrák vetőmag megőrző hálózat kezdeményezésére komoly szakmai tapasztalattal rendelkező európai civil szervezetek, amelyek több százezer európai állampolgárt képviselnek, 2013 folyamán két nyílt levélben hívták fel az illetékes európai biztosok figyelmét arra, hogy a jogszabálytervezet jelenlegi változata akadályozza a mezőgazdasági sokféleség bővítését, a fenntartható mezőgazdaság kibontakozását és az élelmezés-biztonságot. A tervezet nem tartja tiszteletben a gazdálkodók mezőgazdasági sokféleséggel kapcsolatos jogait, és nem felel meg a fogyasztók elvárásainak.

Andor László csak egy jól fizetett nemzetközi EU-s droid, akinek a gazdasági börtönt szervező multik szekerét kell tolnia, de persze, küldjük el a levelet, ez is egy fontos lépés, csak közben nem árt tisztán látnunk a viszonyokat... !

Mi az a "biodiverzitás csökkenés"? Miért olyan nagy "para" az?! Nos, kedves gyermekeim az Úrban: tekintsük meg az alábbi ábrát. Csupán száz éves távlatban nézve is az anti-tradicionális modernitás kapitalista szörnyetegének globál-liberál multi ámokfutását: láthatjuk, hogy csak a haszonzöldségeinkra fókuszálva is óriási a fajtaveszteség. Ez nem csupán azért probléma, mert így majd egyre kevesebb fajtájú változatosan zamatos íz érheti a nyelvünk hegyét. A biológiai sokféleség vesztés visszahat a földi bioszféra minden más élő rendszerére is. Ha ez a tendenciózusan pusztító világfolyamat ilyen ütemű veszteséget okoz a haszonzöldségeink (és gyümölcseink!) körében, akkor elképzelhetitek, mekkora biológiai sokszínűség veszteség könyvelhető el a természet összes növény és állatfajának függvényében!

1903-ban a vetőmag kereskedők még több száz fajtát árusítottak! Már ez a 10 mintából álló felmérés is mutatja, mekkora a veszteség! 307 fajta édes kukorica helyett most 12 fajta létezik. Boldogabbak vagytok? 338 fajta napsütötte zamatos sárgadinnye helyett most csak 27 fajta létezik. Megérte a "fejlődés"? 408 különféle ízletes paradicsomfajta helyett most 79 fajta létezik. Nagy szükség volt arra a szabadpiaci kapitalizmusra és liberális demokráciára, ugye?

food-variety-tree-754.gif

A nemzetek helyi élelmiszer-önellátása elkerülhetetlen a még fellelhető tájfajták megmentése, és fenntartása nélkül! A hibrid és a GMO vetőmagok azonkívül, hogy teljes kiszolgáltatottságba taszítják az élelmiszer-termelés alapját képező kis és családi gazdaságokat, mára már mindenki számára vitathatatlanul látható egészség és környezetpusztítást okoznak! El kell érnünk, hogy olyan jogszabályi keretek jöjjenek létre amiben a tájfajták megőrzése és szaporítása teljes mértékben elfogadott, elismert és erkölcsileg támogatott ! Alapvető emberi jogi kategória, hogy a Földi Biodiverzitás fenntartása biztosított legyen minden ember számára alanyi jogon!

Végtére is az embereknek választani kell mi az, ami működik és mi az, ami nem! Elég sok mindent kipróbálhatott, kutathatott - láthatja, hogy mi az, ami nem jóra vezető irány! Őszinte önvizsgálat elengedhetetlen az Emberi faj számára a fennmaradásához! EMBEREK: ETETVE MÉRGEZNEK MINKET ÉS MÉG A MAGJAINKAT IS EL AKARJÁK VENNI!

Toxikus és tápanyagszegény a génmódosított kukorica - Forrás: Piacésprofit/Greenfo

Aggasztó különbségeket állapított meg a 2012 Nutritional Report a génkezelt vetőmagból kikelt kukoricák és természetes társaik között. Mi több, a GMO-kukoricák olyan egészségügyi veszélyeket jelentenek az emberi szervezetnek, amiket a hagyományos kukoricák nem.

A Monsanto agrármulti – mely híressé vált arról, hogy szabadalmai megsértésére hivatkozva beperelte a génmódosított vetőmagoknak nem bedőlő gazdákat, ha a szél átfújta a magokat az ő földjeikre –, éveken át hangoztatta, hogy kukoricája éppolyan tápanyagdús és laktató – hacsak nem nagyobb mértékben –, mint a természetes kukorica. A 2012 Nutritional Report azonban úgy találta, ez a reklámfogás közel sem felel meg a valóságnak – állítja a Nation of Change.

A Natural News által is ismertetett kutatási eredmények szerint általánosan a hagyományos kukoricák hússzor több tápanyagot, energiát és proteint tartalmaznak, mint a Monsanto génkezelt terméke. A kutatók számottevően több mangánt, kalciumot, vasat, cinket, magnéziumot és káliumot találtak benne. De ez még nem minden. A génkezelt kukorica az egészségre káros anyagokat is tartalmaz. A nem GMO-kukoricában nem találtak kloridot, formaldehidet, glifozátot (a Roundup nevű gyomirtóban), a Monsanto produktumaiban viszont igen.

Kukorica – mindenben: A kukorica minősége nem csak a kukoricát kedvelőket érinti. Mindenkit. A gyári módszerekkel előállított, csomagolt élelmiszerekben valamilyen formában megtalálható a kukorica adalékanyagként. Főleg fruktóztartalmú kukoricaszirup forgmájában (de a témát ismertető Food, Inc. című Oscar-jelölt dokumentumfilmben felbukkan 30 más vegyület neve is!). Felsorolni is nehéz lenne valamennyi terméket: ketchup, sajt, mogyoróvaj, salátaöntet, kóla, juice, hús, sőt pelenka és elem! A kukorica más módon is beszivárog a szervezetünkbe: ezzel etetik a húsipari állatállományt, ami természetellenes, mert fűféléken kellene hizlalni őket.

hibrid_gmo_őshonos_kukorica.jpg

Tápanyagtartalom (Forrás)
Kalcium:  GMO: 14 ppm --- Nem GMO: 6130 ppm (437-szer több)
Magnézium: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 113 ppm (56-szor több)
Kálium: GMO: 7 ppm Nem --- GMO: 113 ppm (16-szor több)
Mangán: GMO: 2 ppm --- Nem GMO: 14 ppm (7-szer több)

1205-indian-corn-08.jpg

Csendben elfogadták a „Monsanto védelmi törvényt" - Forrás: Útajövőbe.hu fenntarthatósági portál / Greenfo.hu

Az amerikai képviselőház csendesen hozzácsapott egy kiegészítést a 2013-as Konszolidált és Folyamatos Költségkeret törvényjavaslathoz (HR 933) az utolsó pillanatban, aminek része a genetikailag módosított magok ellen egészségügyi kockázat jogcímén indítható jogi eljárásokat megakadályozó törvényi védelem. Leegyszerűsítve, egy olyan rendelkezésről van szó, ami megtiltja, hogy a génmódosított magok vetése miatt jogi eljárást lehessen indítani a cég ellen.

Washingtonban olyan törvényjavaslatot készítettek, amely lazítaná a biotechnológiai vállalatok szabályozását, mondván a GMO- termékeiket övező perek évekkel lassítják azok piacra kerülését, így legalább annyival legyen könnyebb dolguk, hogy gyorsabb állami engedélyeztetésben lenne részük. A Monsanto lucernáját például 2005-ben engedélyezték, de környezetvédő csoportok bíróságon megtámadták a terméket, és 2006-ben elérték, hogy az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszer-ellenőrzési Hivatal (USDA) visszavonja a forgalomba hozatali engedélyt.

Az USA Legfelsőbb Bírósága 2010-ben hozott határozata korlátozta a környezetvédelmi okokból indítható, GMO-termékeket megtámadó perek körét. A zöldek a szövetségi hatóságokat is beperelték a GMO-szektor elégtelen ellenőrzésére hivatkozva. A Roundup ellen rezisztens cukorrépát egy per eredményeképpen vonták ki a piacról, mivel kiderült, hogy nem végezték el a szükséges környezeti hatásvizsgálatokat az engedélyezés előtt. A Monsanto 2011-ben 6,37 millió, a Dow Chemical 830 ezer dollárt költött washingtoni lobbizásra.

GMObama2.jpg

Annak, aki szeretne többet tudni a dolog súlyáról: "A világ legnagyobb vegyipari vállalatai, akik a múlt század során dioxinokkal és egyéb vegyszerekkel mérgezték meg az élővilágot, földjeinket, vizeinket, a levegőt, most az élelmiszereinkre akarják rátenni a kezüket. Géntechnológiai úton olyan növényeket állítottak elő, amelyek minden sejtje rovarölő hatású mérget termel, vagy pedig ellenállóvá vált valamilyen - általában a vállalat által előállított - totális gyomirtószerrel szemben."

Monsanto szerint a világ - Dokumentumfilm

Élelmiszeripar Rt. - HD - Teljes film

monsanto disznó.jpg

3362851210_467e6a853e_o.jpg

         3 hozzászólás

Címkék: magyarország világ népszavazás gmo mezőgazdaság kapitalizmus obama génmódosítás géntechnológia vízgazdálkodás vetőmag fenntarthatóság agrárium monsanto humánökológia élőlánc magyarországért élelmiszer önrendelkezés gmo lobbi humánökológiai filmgyűjtemény gmo jelölés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ki nyeri az amerikai GMO-háborút?

Pacsker         2012.11.10.

Elbukott a Proposition 37 a november 6-i kaliforniai népszavazáson, ami kötelezővé tette volna a génmódosított összetevők élelmiszereken való feltüntetését. Ez alól kivételt képeztek volna az étteremben fogyasztható ételek, az interneten forgalomba hozott áruk és az alkoholos italok. Továbbá a szabályozás (sajnos) nem vonatkozott volna az olyan állati eredetű termékekre sem, amelyeket GM-takarmánnyal etettek. A gyártók 21 hónapot kaptak volna az új címkék bevezetésére. Pedig Jogunk Van Tudni!!! - Szabó Tamás írása a Greenpeace blogról.

Jogunk van tudni

A javaslat csak egy volt az elnökválasztás kapcsán megszavazandó 10 másik mellett, amelyek szintén nem egyszerű kérdésekkel, pl. halálbüntetéssel, emberkereskedelemmel és az oktatás megadóztatásával foglalkoztak. A javaslat ennek ellenére hatalmas médiafigyelmet és társadalmi részvételt generált, mind a támogatók, mind az ellenzők részéről. Az ellenzők között kivétel nélkül a legnagyobb génmódosított vetőmagot és vegyszereket gyártó cégek (Monsanto, DuPont, DOW, Bayer, BASF, Syngenta) és az ebből "ételt" gyártók (Kraft, Nestlé, Coca-Cola, PepsiCo) találhatók, akik elképesztő méretű kampányt indítottak a javaslat lejáratására. Számtalan megalapozatlan érvük a többletköltségekre, az ezzel járó papírmunkára és jogi hercehurcákra vezethető vissza.



Photo: Stephen Lam/Reuters

Ezzel szemben a támogatók többsége kisebb biotermelőkből, független fogyasztói szervezetekből állt, akik szerint az embereknek joguk van tudni, hogy mit esznek. Márpedig egy korábbi nemzeti felmérés szerint a megkérdezettek 91%-a szeretné tudni, hogy mit eszik. Mindezt abban az országban, amelyben becslések szerint a forgalmazott kukorica 85%-a, a szója 91%-a már génmódosított forrásból származik, és amely országot 18 évvel a GM-termékek bevezetése után már Etiópia, Kenya, Mali, Kamerun, és Zambia is megelőzte a törvényi szabályozásban, nem is beszélve az EU-ról, Oroszországról, Kínáról és Brazíliáról. Amellett, hogy a GMO-k termesztése több vegyszert igényel, tönkretéve a talajt és az élővilágot, egyre több tudományos publikáció mutat rá a génmódosított ételek fogyasztásának rendkívül kockázatos mivoltára, például az emiatt meghurcolt Pusztai Árpád korábbi kutatásai és a mostanában a daganatos patkányok fotóiról elhíresült Séralini-kutatás. Ugyan a GMO-k hosszútávon emberekre gyakorolt káros egészségügyi hatásait mindezidáig nem dokumentálták, ez viszont nem jelenti azt, hogy azok biztonságosak lennének.

Nem a gazdák, hanem a pénz

A javaslat megszavazása döntő fontosságú, precedensértékű lett volna Amerika számára. 61 másik országban már kötelező jelölni a génmódosított összetevőket, amelyhez most az USA egy része, Kalifornia állam is csatlakozhatott volna. És mivel kétféle címkét fenntartani költségesebb és bonyolultabb, mint egyet, esélyes, hogy egész Amerikában egységesen bevezették volna. A címkézés az élelmiszeriparban hiányos transzparencia felé való elmozdulás részeként értelmezhető, amely hosszútávon további versenyt gerjeszthetett volna, végeredményben még több bizalommal, azaz még több profittal kecsegtethette volna a nemzetközi óriásokat is. Annak ellenére, hogy a kapitalizmus elviekben a verseny legnagyobb tisztelője, a vegy- és élelmiszeripari óriások rengeteg pénzt, 45,6 millió dollárt öltek a kötelező címkézés elleni kampány finanszírozásába. Csak a Monsanto több mint 7 milliót költött a javaslat megállítására, ami nem sokkal marad el a támogatók által összesen gyűjtött 8,7 millió dollártól. A lejárató kampány valójában persze nem az egyéni háztartások növekvő költségeiről és a gazdák jogi problémáiról, hanem az említett cégek csökkenő profitjáról, gyengülő üzleti és politikai érdekeik megmentéséről, tehát a globális élelmiszerellátás feletti szinte korlátlan hatalom megőrzéséről szólt.

 
  forrás: Facebook

Aljas eszközök

A Monsanto vezette ellentábor ennek érdekében olyan aljas eszközökhöz nyúlt, amik nem egyszer felvetik a szövetségi bűncselekmény gyanúját és az alapvető emberi méltóság sárba tiprásának kategóriáit. Reklámkampányaikban többször állították, hogy az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO szerint a génmódosított élelmiszerek biztonságosak, holott a WHO ilyesmit soha nem jelentett ki. Postai szórólapjaikon az USA mezőgazdasági minisztériumától, a Food and Drug Administration-től (FDA) idéztek és annak logóját használták fel, holott a FDA mint szövetségi szervezet nem is kommentálhat szavazásra bocsátott javaslatokat, logójának jogosulatlan használata pedig a szándékos félretájékoztatáson túl bűncselekmény, amely miatt lehet, hogy az FBI nyomozást helyezett kilátásba.

http://www.sustainableisgood.com/.a/6a00d834515f0569e2017c329060c1970b-800wi

A korábbi gyakorlathoz hasonlóan gyanús, hogy megvették a legtöbb megyei, helyi napilap főszerkesztőségi és véleménycikkeit. Ezek a szerkesztőségek már 2008-ban, a szűk ketrec használatát a tojótyúkok, húsborjúk és vemhes sertések esetében megtiltó, végül elfogadásra került Proposition 2-t is egybehangzóan elutasították. Most a Proposition 37 kapcsán is ezt tették, legtöbbször az ellenkampány szlogenjeit szó szerint felhasználva. Ezek után kétséges, hogy ezek tényleg csak véleménycikkek voltak-e.

Mindig van lejjebb

Az igazán felháborító és visszataszító eszköz pedig az elvileg független tudományos szervezetek, egyetemi professzorok, illetve annak mondott emberek véleményének kilóra megvétele. Így történt ez American Association for the Advancement of Science-el, aminek vezetősége egy olyan közleményt adott ki, amely szerint a GMO-k fogyasztása nem jelent nagyobb egészségügyi veszélyt, mint a hagyományos eljárással termesztett társaié, ezért ennek címkével való propagálása szándékos félrevezetés és pánikkeltés. A nyilatkozat mögött Nina Fedoroff igazgató áll, aki korábban az Evogene és Sigma-Aldrich biotechnológiai cégeknél dolgozott. Ez a minden ellenző cégre is igaz gondolkodás azért nagyon sértő, mert paternalista szemléletmódjával az állampolgárokat jól informált, tudatos döntések meghozatalára képtelen embereknek állítja be, akiknek ezért nincs is joguk a választás szabadságához.

forrás: Conscious Life News

Lejárató reklámfilmjeikben többször megjelenik dr. Henry Miller, mint stanfordi professzor, a dolgok szakértője. Az igazság az, hogy Miller valóban stanfordi, de csak azért, mert a konzervatív Hoover Institution – aminek Miller a tagja – irodája a stanfordi campuson van, nem pedig azért, mert Miller jeles tudósként a Stanford Egyetem alkalmazottja volna. Ezért a Stanford el is határolódott és le is vetette a reklámot, de az utána újból adásba került. Ez a szándékos félrevezetés azonban eltörpül amellett, hogy Miller milyen karriert tudhat maga mögött. 1989 és 1994 között a FDA biotechnológiai irodájának alapító igazgatójaként rendszeresen ellenezte a GMO-k biztonsági ellenőrzését. 1993-ban részt vett egy a Philip Morris által pénzelt tudományos szervezet létrehozásában, ami a dohányzás és a rák közötti kapcsolatot igyekezett elmaszatolni. Később a rákot, értelmi fogyatékosságot és sérvet okozó Agent Orange gyomirtó propagálásában vett részt, majd a malária hatásos ellenszereként a több mint 40 éve betiltott, rendkívül veszélyes DDT rovarirtó újra bevezetése mellett foglalt állást. Ellenezte a rákot és hormonális zavarokat okozó BPA kivonását, és szerinte a fukushimai radioaktív sugárzás még pozitív egészségügyi hatással is lehetett az ott lakókra. Végül részt vett egy klímaváltozást tagadó, olajcégek által szponzorált tudományos szervezet felállításában is. A szálak láthatóan összeérnek az emberek és a környezet egészségét semmibe vevő, elképesztő gazdasági és politikai befolyással rendelkező cégek között.

Mi mással lehetne tehát magyarázni Miller GMO-k kapcsán újbóli feltűnését, mint azzal, hogy pénzért tényleg bármire kapható, képes részt venni halálos veszélyeket magában rejtő technológiák és állítások szándékos propagálásában, emberi életek tudatos megnyomorításában és a bolygó tönkretételében? Mi mással lehetne magyarázni az agresszív lejáratókampányt és a majdnem 46 millió dollárt, mint azzal, hogy a világ élelmiszerellátása felett hatalmat gyakorló cégek képesek törvényen és emberi életeken átgázolni a hatalmas profit megtartása érdekében?

Egy mozgalom kezdete

Az erőszakos lejáratókampány hatására a Proposition 37 elbukott a népszavazáson, viszont rendkívüli jelentősége nem kérdéses. Civil kezdeményezésként képes volt ötödannyi kampányfinanszírozással a voksolók 47%-át, kb. 4,2 millió embert megszólítani és ráébreszteni arra, hogy a jelenlegi élelmiszerellátás monopol gyakorlata nincs tekintettel sem az emberi, sem az ökológiai szempontokra. A Proposition 37 és annak tömegeket mozgósító ereje csupán része a Michael Pollan által is vizionált Food Movementnek, amelyből létrejöhet egy olyan mozgalom, amely a jelenlegi, káros termelési módszerek elutasítása mellett élhető, fenntartható alternatívákért képes lehet majd politikai nyomásgyakorlásra is.

forrás: wwwaltwinds.blogspot.hu

FDA - Federal Dis-information Administration

 

         szólj hozzá

Címkék: világ népszavazás gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia agrárium monsanto gmo lobbi gmo jelölés

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tudomány alulnézetben - amit eddig nem lehetett leírni a génmódosításról

Pacsker         2012.06.14.

Két írás jelent meg egyidejűleg az Átlátszó.hu szabad oknyomozói internetes lapban. Darvas Béla "Tudomány alulnézetben" című cikkében elmeséli azokat az eseteket, amikről idáig nem szól(hatot)t. http://img.index.hu/cikkepek/0802/belfold/darvas03.jpgOlvashatóvá teszi azt, hogy miként működik a kommunikáció, ha olyan terület jelentkezik közlésre, amelyen masszív érdekviszonyok (termék) rendezik be hátteret (hirdetők). Mindkét cikket olvasásra ajánlja azoknak, akik a módosított növények körüli ügyeket és játszmákat világosan szeretnék látni.

Ahogy írja: Ez a megszólalásom egy eddig meg nem jelent tényfeltáró írásunkért szól, amit 2011 szeptemberében próbáltunk Székács Andrással közölni, amikor a hazánkba beszállított vetőmagok (szója és kukorica) géntechnológiai úton módosított (GM) magokkal való szennyezésének ügye már elég világosan átlátható volt. Bár bennünket a médiában folyó közjátékoknál sokkal jobban érdekel az a téma,amiről tényszerűen írtunk, és ami az alább vázolt sorsra jutott, eljött az ideje annak, hogy bevigyem a nyilvánosságot abba az információs szélcsatornába, ahol hosszú ideje dolgozom, hogy a saját példáinkon keresztül láthatóvá tegyem, mibe ütköznek ma azok, akik a növényi géntechnológia tényeit kommunikálják. Vonatkozik ez annak előnyeire és hátrányaira is.

E cikk melléklete a Nemzeti Érdekben meg nem jelent írásunk: Darvas Béla és Székács András „A géntechnológia vetőmagháborúja" írása az alábbi linken tekinthető meg:

A Nemzeti Érdekből kimaradt Darvas-Székács cikk itt letölthető (PDF)

Üdvözlettel: Darvas Béla

         1 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság génmódosítás géntechnológia agrárium gmo lobbi darvas béla mezőgazdasági géntechnológia székács andrás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Bioetikáról, közérthetően" - 2. előadás beszámoló

Pacsker         2011.10.14.

És tényleg megáll az ész! Az első előadáshoz képest, ami egy teljes körű és objektív bioetikai alapozó áttekintés volt, most egy végtelenül elfogult és beszűkült pro-GMO előadást hallhattunk. Előadónk - Venetianer Pál - nem is leplezte, kimondta az első pár percben kerek perec, hogy itt szó nem lesz bioetikáról, ez egy GMO előadás és kész. Szerinte nem vet fel (bio)etikai kérdéseket a génmódosítás.

Az előadássorozat szervezője, Szántó Veronika ökofilozófus, ha ezt nem tudta előre, akkor azért, ha pedig tudta, akkor azért kellene, hogy újragondolja: milyen alapon szervez ökofilozófusként bioetika címen olyan előadássorozatot, ahol négy előadóból kettő egyértelműen GMO lobbista!? Nem hinném ugyanis, hogy jelenkorunk aktuális tabukérdései (lásd: Peter Singer bioetikust, aki ökofilozófiai szempontból is releváns) helyett a már nyilvánvalóan hazugságszámba menő pro-gmo érvek sulykolásával kellene a bölcsészhallgatókat így megvezetni.

Természetesen, fiatalként őszintén tisztelem Venetianer Pál Professzor Urat, de az ő előadása után vált egyértelművé számomra, hogy felette (azaz az ilyen típusú gondolkodásmód felett) elmúlt az idő. Merem ugyanis feltételezni, hogy gondolkodásmódja egy passzív folyamat miatt vált jelenleg ilyenné és nem egy aktív (direkt hallgató, elhallgató) tevékenység eredményeként. Az ilyenfajta gondolkodásmód kiválóan mutatja a mára már teljes mértékben meghaladottá vált karteziánus dualisztikus mechanisztikus világnézetet; számára a szoftver kódja és egy génrészlet ugyanaz, alkatrészekre szedhető és részegységenként cserélhető gépeknek tekinti az élő szervezeteket és élő rendszereket. Az ilyen szemlélet teljesen nyíltan figyelmen kívül hagyja az ökológia, mint az élő és élettelen rendszerek közötti összefüggések tudományának szempontjait. Az ilyen szemlélet szemet huny a felett is, hogy mit okoz a génmódosító technológia a természetes élőlényekben és élőhelyekben akkor, amikor azok kikerülnek a laboratóriumokból, vagy „véletlen” hibák folytán szabadulnak el, visszafordíthatatlan következményeket okozva.

Külön kell ugyanis választani, hogy mi történik a laboratórium zárt körülményeiben és mi, amikor egy génmódosított szervezet kikerül a természetbe. A cukorbetegek inzulinja például a világon génmódosított szervezetek által termelődik. Ebben az esetben azonban ezek a szervezetek be vannak zárva a gyógyszergyárak laboratóriumaiba, nem tudnak kiszabadulni és ott végezhetik áldásos tevékenységüket. Ellenben a mezőgazdasági termesztésbe vont génmódosított szervezetek már nevükből adódóan sem laboratóriumi körülmények között fejtik, fejthetik ki (káros 16-17. oldal)) hatásaikat! Nem mellesleg korábbi kutatások is kimutatták, hogy milyen szinten változtatja meg a talajlakó mikroszervezetek közötti kölcsönhatásokat a génmódosítás miatt minden sejtjében toxint termelni képes génmódosított kukorica. Erre rengeteg kutatási adat és bizonyíték van!

Venetianer Pálnak sikerült olyan szintre fokoznia a mellébeszélést például az ökológiai diverzitásról mezgazdasági tekintetben, hogy tagadta a hagyományos mezőgazdaság biodiverzitást fokozó hatását (vö.: értékes agroökoszisztémák (17. oldal), és organikus gazdálkodás hatása a biodiverzitásra), kínosan ügyelt belém folytani a szót a „permakultúra” és a „kisléptékű” szavak hallatán, majd szó szerint együgyünek nevezett minden olyan tudóst, kutatót, politikust, akinek ellenvetése van a génmódosított szervezetekkel szemben, tehát pont azokat, akik nem egy-ügyűen, egy szemszögből csupán, hanem rendszerszinten, összefüggéseiben (transz-, multi- és interdiszciplinárisan), vagyis generalista módon látják át a természettudományt. Pejoratív értelemben használni az együgyű szót pont azokra akik felfedezték a biológiában a sokügyűséget, így létrehozván az ökológia tudományát? Ez több a soknál!

Egy másik érdekes momentum volt, mikor annak felvetése kapcsán, hogy a génmódosító cégek támogatják-e a GMO párti tudósokat, Venetianer Pál azzal válaszolt, hogy: "Bárcsak úgy lenne, hogy a Monsanto támogat minket, de nincs így."

Ennek kapcsán idéznék a Nemzeti Vidékstratégia honlapjáról, a 75. OMÉK-on elhangzottak alapján írt szövegből:

"Györgyey János az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa, aki egyben a GMO párti Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesületet is képviselte, élesen visszautasította, hogy marketingmunkát végezne nemzetközi cégeknek. Azt állította, rosszindulatú sajtóhadjárat folyik ellenük, amit a vidékfejlesztési tárca irányít. Mint mondta, a GMO mentesség nem hoz hasznot, ők pedig a közpénzt az ország szolgálatára fordítják. Ángyán József későbbi kérdésére, miszerint egyesülete miért kért külföldi irodától jogértelmezést a magyar Alaptörvénybe foglalt GMO álláspont miatt, nem válaszolt. Arra sem volt szava, hogy egyesületük lapját miért támogatják a GMO-s termékeket forgalmazó cégek."

Ehhez már csak annyit tennék hozzá, hogy Györgyey János is sokkal őszintébben fogalmaz, ha szűkebb körben nyilatkozik meg. Egy szegedi tudományos fórumon készült hangfelvétel szerint ugyanis szó szerint ezt mondta: „a génmódosított növényekről minden olyan marketingdumát, hogy az az éhezést oldja meg a Földön, meg hasonló, azt nyugodtan el lehet felejteni! Soha nem erre találták ki őket, nem ezért fejlesztették őket! A nagy cégek nem ezért öltek bele fajtánként százmillió dollárt, hogy a Földön az éhezés kérdését oldják meg! Azért csinálták, hogy pénzt szerezzenek, hogy profitot csináljanak és piacot nyerjenek! Ezt mind a hármat a génmódosított növények kiválóan tudják.” (Felszólalásának felvétele a Greenpeace birtokában van.)

Venetianer Pál figyelmét eddig vélhetően elkerülte, ezért tisztelettel ajánlanám az elhangzott kijelentéseire válaszul az alábbiakat:

"Nincs átfogó kutatás a GMO-król, nem bizonyítottak az 'ellenhívők' állításai": ezzel szemben nemzetközi és hazai átfogó kutatások is vannak, mi más kellene még?

"Nincs olyan világvallás, ami elítélte volna a génmódosítást": de van és van! A monoteista világvallások eleve elítélik, hiszen minden teremtmény isteni, szent és sérthetetlen, a buddhizmus pedig az egyik legmodernebb ökotudatos gondolkodásrendszer, tehát szintén, és ráadásul tudományosan kompetensen eleve elutasítja.

"Nincs a GMO-knak kimutatható egészségügyi hatása": Prof. Dr. Pusztai Árpád és Prof. Dr. Bardócz Zsuzsa kutatásai mást mutatnak!

"A GMO tehát töretlenül tovább fog hódítani": Hogy ezt hogyan teszi ilyen eredményesen akkor, amikor a fogyasztók 90%-a elutasítja a GMO-kat, azt nem tudom... főként, hogy az Európai Unió 27 tagállamából 23 maga akar dönteni abban, lehet-e GMO az országában vagy sem és büszkék lehetünk magunkra, hiszen példánk nyomán már 10 tagállamban van moratórium GM növények termesztésére. A Föld Barátai nemzetközi szervezet 2010-es adatai szerint Európában a génmódosított növények termőterülete már ötödik éve csökken – 2008. óta 10%-os volt a csökkenés. 2009-ben a legnagyobb EU tagállam, Németország lett a hatodik európai ország, amely betiltotta a génmódosított kukorica termesztését, s ezáltal a génmódosított növények termőterülete az EU mezőgazdasági területeinek 0,05%-a alá csökkent.

Mindezek után megáll az emberi ész! Az előadás után nekem szegezték a kérdést a folyosón, hogy "na ugye, milyen alaptalan és stílustalan volt a greenr blogod állítása"? Mit lehet erre felelni? A véleményem továbbra sem változott, továbbra is állítom, hogy egy nem objektív, érdekektől átszőtt érvelést hallhatott a BTK termében az arra vetődött, „jobb sorsra érdemes”(?) nyitott fülű emberfia.

         2 hozzászólás

Címkék: gmo mezőgazdaság elte génmódosítás géntechnológia bioetika elte btk agrárium gmo lobbi venetianer pál györgyey jános

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

"Az igazi" Amerika véleménye a génmódosításról

Pacsker         2011.08.16.

Megmutatom nektek ezt a videót, hátha egyszer idetévedne a nagy Amerika és GM imádó "barátaink". Az igazi mindennapi amcsi farmerok másként vélekednek a GM terményekről. Millió dolláros károkat okoztak már nekik a GénMódosított terményeket gyártó vállalatok. Tehetetlenek. Szerintem halljuk meg a valódi Amerika hangját és segítsünk rajtuk például úgy, hogy a génmódosított szervezeteket ránk erőltetőkkel közöljük: saját hazájukban (már ha egy cégnek van ilyen) is a pokolba kívánják őket.

 

         szólj hozzá

Címkék: amerika videó tudomány gmo géntechnológia agrárium gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Programajánló: Szkeptikus Klub a genetikailag módosított növények veszélyeiről

Pacsker         2011.05.13.

A Szkeptikus Klub kiegyensúlyozza a legutóbbi egyenlőtlenségét a GMO-kkal kapcsolatban szervezett klubestje kapcsán, magyarán bekövetkezik az, ami csak igen ritkán: a természettudományos-, ökológiai ismeretekkel rendelkező oldal nem a saját háza táján kell, hogy megvédje, kifejtse érvrendszerét, vagyis meghallgatásra kerül mindkét oldal egyazon esemény berkein belül. Csak remélni tudom, hogy nagyjából ugyanazok (és persze még többen :)) fognak most elmenni erre az estre, mint akik az előzőn is részt vettek.

Most előadásra és beszélgetésre kérték fel a „géntiszta Magyarországért” küzdő Élőlánc Magyarországért nevű szervezet elnökségi tagját. Következő klubestjük programja tehát:

Ács Sándorné agrármérnök, környezetvédelmi szakmérnök:
A GM növények termesztésével kapcsolatos ökológiai és mezőgazdasági megfontolások

Az előadás ideje és helye:
2011. május 17. kedd, 18.00 óra
BME Fizika Tanszék, 1111 Budapest, Budafoki út 8. F épület III. lépcsőház II. em. 13. terem
térképvázlat itt

A belépés ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Előzetesen hallgassátok meg Ács Sándorné felszólalását a tavaly júniusi klubestről.

Az előadó így ír magáról: "Nem vagyok tudós. Nagyüzemi növénytermesztési gyakorlattal rendelkező agrármérnök vagyok, több évtizedes vetőmagtermesztési tapasztalattal. Egyaránt jártas vagyok a konvencionális, intenzív, vegyszeres mezőgazdaság és az ökológiai gazdálkodás terén. Agrár-környezetvédelmi szakmérnök is vagyok, ezért a mezőgazdaság környezetre, természetre gyakorolt hatásainak elemzése a szakmámhoz tartozik. Szakterületem továbbá a fenntartható vidékfejlesztés is, mely a mezőgazdaság különböző válfajainak társadalomra és gazdaságra való hatásait is vizsgálja.

Megítélésem szerint a géntechnológia a tudomány fejlődésének forradalmi állomása, mely izgalmas, új lehetőségeket teremtett kutatóknak, növénynemesítőknek egyaránt. A génmódosított növények köztermesztésbe vonásáról azonban csak úgy lehet felelősen jól dönteni, ha megvizsgáljuk ennek lehetséges ökológiai, táplálkozás-egészségügyi hatásait."

 

         3 hozzászólás

Címkék: gmo természetvédelem géntechnológia ökológia élelem agrárium szkeptikus klub ács sándorné génmegőrzés gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Sushi VS Természetvédők 0:1

Pacsker         2010.04.17.

http://fc05.deviantart.net/fs44/i/2009/148/5/4/STOP_WHALE_HUNTING_by_metegraph.jpgVan egy feltételezésem, hogy minden rendszer egyszer úgy túlpörgi magát, hogy visszafele sül el. Ebben az esetben az oly "ördögtől valónak" tartott géntechnológia szolgált természetvédelmi célokat, génujjlenyomat alapján kimutatható lett, hogy Japán finoman szólva sem kutatási célokból fogja ki a bálnákat és delfinritkaságokat, inkább finoman szószban is sushit eszik.

csukabálna

barázdás bálna

Risso-delfin

Illegális bálnahús a szusiban

forrás: Greenfo

Egyértelmű bizonyítékot találtak kutatók arra, hogy a japán bálnaprogram keretein belül elejtett cetek húsát árulják amerikai és koreai étkezdék. A hús eredetét genetikai ujjlenyomattal sikerült bizonyítani.

Az Oregoni Egyetem newporti tengerkutatási központjának kutatói filmesekkel és környezetvédőkkel együtt tavaly az Egyesült Államokban és Dél-Koreában gyűjtöttek éttermekben bálnahúsmintákat: egy Los Angeles-i étteremben olyan tőkebálnahúsra találtak, amelyet 2007-ben adtak el Japánban.

Mivel a fajt a kipusztulás fenyegeti, az étterem ellen büntetőjogi eljárás kezdődött, ugyanis japán bálnahúst nem vásárolhatnak a veszélyeztetett fajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó a Washingtoni Egyezményt (CITES) aláíró országok.

A kutatók Szöulban, Dél-Korea fővárosában is meglátogattak egy szusibárt, ahol június és szeptember között 13 bálnatermékre bukkantak. Ezek közül négy egy Antarktisz környékén elejtett déli csukabálnából, négy tőkebálnából, három egy, a Csendes-óceán északi részén élő csukabálnából, egy barázdás bálnából és egy Risso-delfinből származott.

A kereskedelmi célú bálnavadászatot nemzetközi moratórium tiltja 1986 óta. Japán azonban "kutatási céllal" évente több száz bálnát ejt el. E bálnák húsát az ország boltjaiban és éttermeiben értékesítik.

A kutatók eredményeiket a BBC hírportál tudósítása szerint a Biology Letters című folyóiratban tették közzé. Javaslatuk szerint a bálnahús-kereskedelem ellenőrzéséhez be kellene vezetni a DNS-tesztet, beleértve az összes kifogott bálna DNS-ének jegyzékbe vételét is.

         3 hozzászólás

Címkék: japán természet sushi géntechnológia bálnavadászat whale hunting

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark