A 144 éves lilaakác mennyországa Japánban

PPJ         2014.07.24.

Úgy néz ki, mint egy káprázatos lilás-rózsaszínes naplemente az égen, mégis fejmagasságban és kézközelségben megtapasztalhatjuk Japánban. (Forrás: demilked.com)

99534aa2.jpg

Most már értjük, hogy az Avatarban miféle szerzet a Lelkek Fája... :) A lilaakác (Wisteria sinensis) az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett az egész világon, dús és illatos virágzata miatt, de őshonos növénynek kijáró tisztelet leginkább Kínában övezi. Japánban a költészetük legrégebbi gyűjteményeiben is több helyen említik, és 1200 éves példánya is megtalálható a mesteri precizitású és szellemi lényekben is gazdag parkokban. A téli hideget nem kedveli, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes.

Az alábbi fotók a Tokyo-tól 80 km-re északra található Ashikaga Virág Parkban található 144 éves lilaakácról készültek, vagyis 1870-re tehető a növény világra jötte.

Érdekesség egy fordított arányosság a két japán ősfa között, ugyanis az 1200 éves példány 700 négyzetméteres kiterjedéssel bír, míg a 144 éves közel 2000 négyzetméteres. Ám ők együttesen sem olyan nagyok, mint a kaliforniai Sierra Madre-ben található 4000(!) négyzetméteres növény.

A lilaakác hivatalosan a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú, lombhullató indás kúszónövény, ámbár kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. Összességében akkor súllyal bírhatnak, hogy, mint az alábbi képeken és videókban is látható, komoly tartószerkezetekre van szükség a tartásukhoz. Így viszont mennyezete alatt sétálhatunk és sütkérezhetünk a lila és rózsaszín fényárban a csodásan lógó virágai között.

a.jpg

Fotó: y-fu

large-old-wisteria-bloom-japan-3.jpg

Fotó: Mamiko Irie

large-old-wisteria-bloom-japan-4.jpg

Fotó: Makoto Yoneda

large-old-wisteria-bloom-japan-5.jpg

Fotó: P-Zilla

large-old-wisteria-bloom-japan-6.jpg

Fotó: P-Zilla

large-old-wisteria-bloom-japan-7.jpg

Fotó: y-fu

large-old-wisteria-bloom-japan-8.jpg

Fotó: takeoh

large-old-wisteria-bloom-japan-9.jpg

Fotó: Taka Ochiai

large-old-wisteria-bloom-japan-10.jpg

Fotó: Kazumi Ishikawa

large-old-wisteria-bloom-japan-11.jpg

Fotó: Takao Tsushima

Az alábbi videón szereplő wisteria az 1200 éves 700 négyzetméteres példány, ami Fujino-Ushijimánál található Saitama prefektúrában.

Az alábbi pedig a 144 éves, de 1990 négyzetméters példányról készült videó, az Ashikaga Virág Parkban.

         2 hozzászólás

Címkék: japán természet fotók akác lilaakác őshonos wisteria

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ökoportrék: Pózolj 7 napnyi szemetedben úszva

PPJ         2014.07.11.

Mindannyian aggódunk a globális szennyezés problémáján, de igen kevesen fogják csak fel, hogy mennyi szemetet is termelünk naponta. Egy kaliforniai fényképész, Gregg Segal, erős képeken keresztül célozza meg a probléma szemléltetését, embereket fotózva az egy heti szemetükben. A Teremtés 7 Napjára okosan utaló az "A Szemét 7 Napja" című munkája különböző társadalmi hátterű emberek portréit mutatja, hogy minél szélesebb figyelmet kapjon az ügy. (Forrás: Slate.com Fordítás: PPJ)

Segal úr természetes háttereket is választott a fotóihoz, hogy megmutassa, az általunk termelt szemét közvetlenül hatást gyakorol arra. [Továbbá homok háttéren, ami szerintünk utalás Chris Jordan albatrosz fotóira és az elkészült mozifilmre! - GreenR szerk.]

"Nyilvánvalóan, ez a sorozat rávezeti az embereket, hogy szembesüljenek azzal a mértéktelenséggel, ami az életük része lett. Remélem ráeszmélnek, hogy a szemetüknek egy jelentős része nem szükséges." - mondta Gregg Segal.

A fotózáson néhányan egészen szégyenkeztek, hogy mennyi szemetet termelnek hetente, ezért megválogatták a szemetüket. [Nem is értjük, ezt hogy engedhette meg a fotós! - GreenR szerk.] Mások mindent megmutattak úgy ahogy van, ami rendkívül kellemetlen és erős képeket eredményezett.

Segal munkáját beválogatták a brooklyni The Fence idei kiadásába.

További infók: HonlapFacebook

A művész szavaival:

"Az 'A Szemét 7 Napja' egy barátokról, szomszédokról és hozzátartozókról készült portré fotó sorozat, amelyen az egy hét alatt felgyülemlett szemetükkel együtt vannak. A személyek a szemetükkel körülvetten egy olyan beállításban fényképeződtek, ami egyrészről fészekszerű, másrészről régészeti feltárás jellegű. Megágyaztunk magunknak és belefeküdtünk." – Gregg Segal

Alfie, Kirsten, Miles, and Elly

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-12.jpg

Milt

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-6.jpg

Till and Nicholas

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-4.jpg

Dana

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-11.jpg

Elias, Jessica, Azai, and Ri-karlo

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-2.jpg

Sam and Jane

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-3.jpg

James

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-1.jpg

Michael, Jason, Annie, and Olivia

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-8.jpg

John

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-5.jpg

Lya, Whitney, and Kathrin

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-9.jpg

Marsha and Steven

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-10.jpg

Susan

7-days-of-garbage-environmental-photography-gregg-segal-7.jpg

         5 hozzászólás

Címkék: világ szemét környezetszennyezés fotók környezet műanyag szemétsziget gregg segal

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Színes képeken a 30-as évek Magyarországa

PPJ         2013.12.08.

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (19).jpg

Egy német fotós a harmincas években készítette lenyűgöző, színes felvételeit Magyarországon. A képeken egy letűnt világ atmoszférája elevenedik meg. Az 1930-as évek elejének Magyarországa elevenedik meg egy német fotográfus, Hans Hildenbrand fényképein. Az alkotások különlegessége, hogy a képeket utólag színezték, így egy más módon is megismerhetitek azt a világot, amit eddig csak fekete-fehérben láthattatok.

Forrás: vintag.es / szeretlekmagyarország.hu

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (5).jpg1932., Fiatal lányok büszkélkednek népviseletben

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (1).jpg1932., Csikós kalapban ménessel a pusztán

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (11).jpg1930. január, Parasztasszonyok árulják portékájukat a mohácsi piacon

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (9).jpg1930. január, Lányok és asszonyok a mezőkövesdi piacon

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (12).jpg1930. január, Földműves nők és férfiak virággal díszített ház előtt Sopronban

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (3).jpg1932., Pásztorok gubában egy kút körül a pusztán

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (13).jpg1930. január, Sopron: parasztasszony tojást és zöldségeket árul

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (7).jpg1930. január, Nők egy egyszerű, nádfedeles kunyhó előtt a mostani Hortobágyi Nemzeti Park területén

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (14).jpg1930. január, A dunai közlekedés látképe háttérben a Királyi Palotával

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (10).jpg1930., Parasztasszony kenyeret árul a mohácsi piacon

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (15).jpg1930. január, Paraszt pár aratáskor

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (2).jpg1932. június, Férfi libákat tol kocsin a piacra

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (16).jpg1932. június, Parasztlányok kenyeret sütnek

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (4).jpg1932., Alsónyéki lányok vidám színű népviseletben

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (17).jpg1932. június, Mohács: szerb nők népviseletben

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (6).jpg1930. január, Kondás szamárháton tapasztott falú kunyhó előtt a pusztán

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (18).jpg1932. június, Mohács: asszonyok gyümölcsöt árulnak

Beautiful Color Photos of Hungary in The Early of 1930s (8).jpg1930. január, Népviseletbe öltözött asszonyok látogatnak meg egy férfit a faluban

         3 hozzászólás

Címkék: magyarság fotók vidék 1930 színezett fotók

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét (+ filmek)

PPJ         2013.08.25.

A nagyipari élelmi(halálmi)szer gyártók mindig arról próbálnak meggyőzni minket, hogy a termékeik idilli családi farmokról származnak, ugyanakkor ez a rózsaszínes-vérvörös kép nem is lehetne távolabb az igazságtól. Mostanában jelent meg egy légifotó-sorozat a brit Mishka Henner művésztől, mely bemutatja, hogy a nagyipari mezőgazdaság hogyan veszi áldozatául a Föld nevű bolygót. Ezen túlmenően, hogy előállítsák a tápanyag-szegény "ételt" főként GMO-kból, ezen "farmok" szó szerint a halál sebeit vágják a tájba. Henner sokkoló fotói röpmagasságból bizonyítják az indusztriális (marha)hús gyártást követő pusztítást.

Forrás: Inhabitat.com
Fordítás: GreenR blog

Mishak-Henner-Feedlot-Photography-1-728x485.jpg

A képekre - amik inkább poszt-apokaliptikus hulladéklerakókra hasonlítanak, mint földterületre Amerika szívében -, akkor bukkant Henner, amikor műhold fotókat böngészett az olajmezőkről.

"Miközben azon a sorozaton dolgoztam, intenzíven vizslattam az amerikai tájat, ekkor bukkantam ezekre a rendkívül különös kinézetű formákra, mint ez a hatalmas öböl és a kis pontok, mintha csak mikrobák lennének. Nálunk Angliában is van nagyipari állattartás, de nem ekkora mértékben. Teljesen kikészültem." - nyilatkozta Henner a Fast Co. weboldalnak.

A nagyipari állattartásról készült légi-felvételek nyílt forrású műholdképek, így Hennernek nem kell aggódni a publikálásból adódó jogi kockázatoktól. Az utóbbi években a kereskedelmi nagyipari "agrobiznisz" mindent megtett (lásd alább Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól), hogy elrejtse a szégyenteljes gyakorlatát a nyilvánosság szeme elől, és a tartótelepeket fotózó újságíróknak is letartóztatásokkal és bűnügyi vádakkal kellett szembenézniük a hamis "Ag Gag" törvények miatt. Nem nehéz belátni, hogy miért nem merte láttatni ezeket szinte senki.

"A masszív szennyvíz öblök, amik veszélyes kén-hidrogén gázokat eregetnek és megfertőzhetik a talajvizet nitrátokkal és antibiotikumokkal, elsőre nyílt elfertőzött sebeknek tűnnek", magyarázza a Fast Co. weboldal. A föld, amin a hizlalótelepek fekszenek, teljesen barna, lepusztult és száraz. Az ott tartott szegény állatok által termelt tömeges szenny világos színei földönkívüli módon világítanak a haldokló talaj semleges hátterén. A kíméletlen körülmények között, árnyék és kényelem nélkül összezsúfolt tehenek hangyáknak tűnnek a röpmagasságból.

Mishak-Henner-Feedlot-Photography-3-728x499.jpg

Mishak-Henner-Feedlot-Photography-4-728x495.jpg

"Úgy gondolom, hogy ezek a hizlalótelepek visszatükrözik azt a logikát, ami mentén jelenleg a civilizációnk és társadalmunk felépül. Teljesen elborzasztó, hogy ez az, amivé váltunk! Ezek nem csupán hizlalótelepek. Ezek mi magunk vagyunk." - mondta Henner a Fast Co. weboldalnak.

(Fordítási magyarázat a kihagyott "culture" és "evolve" szavakhoz: én ezt nem hívnám sem "kultúrának", sem "evolúciónak, fejlődésnek". "Kultúra" sosem viselkedne így, és igazi "kultúra" sosem hívná ezt "fejlődésnek". A "kultúra" definíciójából adódik, hogy kapcsolatban áll a "fent"-tel vagyis a szakralitással. Mivel a nyugati civilizáció alapjaiban elvesztette kapcsolatát a szentséggel, ezért nem hívható "kultúrának", hanem csakis poszt-kulturális civilizációnak. Vagyis "civilizációnak" az Istentől eltávolodott és lehanyatlott kultúra nevezendő, és "kultúrává" csak akkor fog ismét emelkedni, ha újra megtalálja a kapcsolatot a valódi tudattal.)

"Kétség nélkül való, biztos és igaz:
Ami lent van, az megfelel annak, ami fent van,
és ami fent van, az megfelel annak, ami lent van,
hogy az egyetlen varázslatának műveletét végrehajtsa."
- Hermész Triszmegisztosz: Tabula Smaragdina

A holisztikusan-, analógiák mentén gondolkodó, tehát egész-ségesen látók számára teljesen világos, hogy amit a Föld Anya testével teszünk, az ugyanaz, amit a saját testünkkel teszünk; amilyen sebet a táj bőrén ejtünk, azt tulajdonképpen a saját bőrünkön is érezni fogjuk! Ahogyan a  globalizmus, mint "globalóma", egy rákos elburjánzás felemészti a bolygót, úgy lesz egyre gyakoribb az emberekben is a rák! Ahogyan az olajfúró tornyok is erőszakosan ejtett lyukak a Föld testén, ugyanúgy az olajért gyilkoló katonák által megerőszakolt nők testén a lelki seb! Minden, amit a Földdel teszünk, azt Önmagunkkal tesszük! Erről bővebben ebben az TED előadásban...

bullet_wound_cu_by_jessicatpaintsfaces-d3brlkv.jpg

Részlet a Samsara (2011) filmből:

Az Oscar-díjra jelölt Élelmiszeripar Rt., a teljes film:

A Csípőteleki Csoda Csalárdság Csányitól!

Dr. Ágyán József: Mi lesz veled magyar föld, mezőgazdaság és vidék? - (Az előadás leirata)

Erre is – mint „állatorvosi ló” – példa lehet a 2011-ben az agrártámogatási rangsorban élen végzett érdekeltség. A Bonafarm-csoporthoz tartozó Bóly Zrt. Beremend és Magyarbóly között felépült csípőteleki, 2.400-as, „zenélő, légkondicionált, 140 ventillátorral és állatzuhanyozó fejekkel felszerelt”, fenntarthatósági és energetikai abszurd Holstein-Fríz tehenészeti telepét 3,5 milliárd Ft-os – nem kis részben a közös agrárkasszából, közösségi forrásokból finanszírozott – beruházással, a súlyos munkanélküliséggel küzdő Dél-Baranyában hozta létre. 58 „új” munkahelyet teremtett úgy, hogy közben azokon a felszámolt tehenészeti telepein, ahonnan az állatállományt az új "csodatelepre" átszállította, egyúttal 150 ember munkája szűnt meg. (Velük mi lesz? – ez a kérdés nem merült fel. Őket majd intézze el a közös kasszából finanszírozott, állami közmunka-program!) A tulajdonos az avatóünnepségen azt is bejelentette, hogy olyan földforgalmi törvényre tart igényt, amely az új telep számára is közvetlenül biztosítja a takarmányszükséglet kielégítését. (Feltehetőleg azért, hogy ne kelljen a környező növénytermesztő gazdákkal, a helyi közösséggel alkudoznia.) Ez 4-5 ezer hektár termőföldet jelenthet a telep környezetében. (Mi lesz az ott élő, gazdálkodó családokkal, akik elől elvonja ezt az erőforrást? – ez az avató ünnepségen nem merült föl.) [13] [14] [15]Az már csak „hab a tortán”, hogy az innen származó Mizo tej dobozára – a városi fogyasztót tökéletesen megtévesztő – „Mizo Csodafarm Csípőtelek” felirat és egy hangulatos tanya, zöld, virágos réten, szabadon legelésző magyar tarka tehén, mellé népviseletbe öltözött, fiatal gazdaasszony került, mint hogyha nem is egy iparszerű, tömegtermelő marhatelepről, hanem egy szabad tartású, egészséges tanyasi tehenészetből származna a dobozban lévő tej. Ez lenne hát a termelő és a fogyasztó közti bizalmat erősítő, új erkölcs?

Mizo csodafarm - Így verik át az embereket? - pecsistop.hu

...animációs filmmel reklámozzák Csányi Sándor csípőtelki új tehenészetét, azonban a kisfilm kissé csúsztat. Csípőtelken ugyanis a tehenek zárt rendszerben mozognak istálló és fejőállomás közt, rétet és legelőt utoljára talán bocikorukban láthattak.

- Illúzió -

artworks-000034857702-q8gwi3-original.jpg

- Valóság -

image.aspx_2.jpg

208137_10151251418001093_1755982195_n.jpg

         53 hozzászólás

Címkék: tej mezőgazdaság környezetszennyezés fotók tehén ted csányi sándor állattartás agrárium légifilmezés ángyán józsef agrármaffia föld bolygó samsara 2012 mishka henner csípőteleki csodafarm

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Fotós ajánló: összeomlás szélén a társadalom

PPJ         2012.10.04.

"Idén is van magyar díjazottja a Lucien Hervé és Rudolf Hervé díjnak, ennek a rangos francia fotós elismerésnek." - írja az Index.hu Nagykép rovata. "Hermann Ildi Nyaralók című sorozata a szocializmusból megmaradt víkendházak világát dolgozza fel. A különdíjas képeket átjárja a nosztalgia, ám az érzés csalókán retró, hiszen nem a múltban, hanem a jelenben járunk, otthonunktól nem is túl messze. A díjra idén is pályázni kellett, a témát most három szóval írták körül: társadalom, építészet és lakóhely. A fődíjat 2012-ben a francia Cyrille Weiner kapta, aki a párizsi Nanterre városrészben készített sorozatot Gyár a réten címmel. Az ő képei a túlnépesedett város ökológiai problémáival foglalkoznak, sokkal keményebben, de távolságtartóbban, mint Hermann Ildi humorral átszőtt magyarországi fotói. A díjat a magyar származású fotóművész, Lucien Hervé és felesége, Judith alapították, 2004-ben elhunyt fiuk, Rodolf Hervé emlékére."

A GreenR blognál nagy rajongói vagyunk a Life after people filmnek és sorozatnak - magának az ökológiai gondolkodásnak, ami a lineáris analitikus helyett holisztikus és körkörös: vagyis sokkal közelebb áll a valósághoz!

Cyrille Weiner: Gyár a réten

3.jpg

4.jpg

5.jpg

2.jpg

1.jpg

Hermann Ildi: Nyaralók

12.jpg

13.jpg

11.jpg

Nézzétek meg az összes képet az Indexen!

         szólj hozzá

Címkék: fotók

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark