Egy jurta projekt Whidbey szigeten - fotósorozat

PPJ         2014.09.03.

A Tiny House blogon az egyszerű és kis helyigényű életmód fenntarthatóságának szépségét mutatják be változatos módon. A legtöbbet pedig abból tanulhatunk, akkor tudjuk igazán a képzelet, elképzelés és leképezés világába vonni az ötleteket, ha a kialakítás menetéről legalább egy átfogó képünk adódik. Nagy visszássága sok zöld gondolkodású fiatalnak, hogy "vaktában álmodoznak", de a megvalósításig, vagy még inkább, a precíz kivitelezésig nem jutnak el, sokszor dugába dőlt vagy igénytelenül összecsapott projektekkel találkozunk. Nem így van ez, egy a Tiny House bloghoz hasonló, magyar vonatkozású megvalósítás, a Guruló Otthon esetében. A Guruló Otthon facebook oldal és az ott található gondos fotódokumentáció is a téma precíz körbejárást teszi lehetővé.

Az alábbi fotósorozatban bemutatásra kerülő jurta nem gurul el, de kereksége a világegyetem kerekségét vetíti le ide a Földre. Akik foglalkoznak a terek és szimbólumok szerves mélységeivel, a tér teremtő erejének a finom minőségeivel, jól tudják, hogy egészen más minőségű lét-kapcsolatokra ad lehetőséget a négyzetháló rácsszerkezetű urbánus tagolódás, mint az őskeresztény rotunda templomok és még ősibb kerek(séges)-egész(séges) jurták, melyek mind, az emberi élet valódi Otthonára, ami nem a város és nem a falu, hanem a Szentélyre hívják fel a figyelmet.

Saját eddigi jurtás tapasztalataimból, és megerősítve az Everness Fesztiválra hívott előadóink ismeretei által, úgy hiszem, hogy könnyebb és egészségesebb, "menőbb" és kivitelezhetőbb a jurtás élet, nekünk, mai fiataloknak is, mint amennyire azt a fősodrú média, a kommunizmusban megkövült szülő generáció vagy a lakásépítők és téglagyártók országos lobbierői szeretnék elhallgatni és lesajnálni, ettől eltántorítani.

jurta.jpg

Természetesen azzal nem értek egyet, hogy "menő" és kivitelezhető csak az, csak akkor és csak úgy lehet bármi, amikor arról a bal-liberális médiamétely hipszter köntösben nyilatkozni óhajt. Érdekes, bár teljesen megszokott az a kettős mérce, aminek egyébként magam is több éven át áldozata voltam, hogy milyen alaptalan cinikus értetlen egyszerűséggel sajnálták le a liberális médiumok a hagyományőrzőket, jurtásokat, hun-szkíta-pártus múltunk felé tekintő honfitársainkat, de bezzeg ha az Index egyszer megírja, hogy van jurta is a világon... hejj, mily megmosolyogni való fordulatokat tartogat még az idő. :) Mindenesetre 1,8 millió forintból biztos, hogy nem egy ilyen hipszter-hajtogatós műjurtát kap az ember, hanem fürdőszobás-konyhás-franciaágyas hőszigetelt csuda-jurtát. Legalábbis holland és dán ismerőseim révén én így tudom. Azért is örülnénk néhány magyar "luxus-jurta" beszámolónak is, mert jól tudjuk, hogy nem csak, sőt, leginkább nem az agyon-gépiesített techno-szmogolt műanyag passzív házakban élet az élet.

Eric vendégposztja a Tiny House blogon a Whidbey szigeten épített jurtáját mutatja be. A Whidbey sziget az egyesült államokbeli Washington megyében található, egy magasságban van a történelmi Magyarország ma Szlovákiának hívott részével, tehát az évszakok szempontjából sem sokkal másabb a helyzet. Nem mellesleg bárkinek eszébe juthat egy rakéta-kályhával vagy a magyar gyártmányú új és hatékony sparheltek egyikével egy adag fával egyszerre fűteni, meleg vizet és fürdővizet melegíteni, valamint főzni, szóval már egyáltalán nem muszáj a jurták esetében sem füstös-hideg környezetet vizionálni.

Washington államban vettem egy 1/3 acre (~1350m²) területet nemrég. - írja Eric. "Nyers" terület volt, ezért megtisztítottam, hogy be lehessen vezetni, sóderral szórtam fel és egy 16'-os (~5 méteres) jurtát építettem. Mindezt magamtól tettem, nagylelkű barátok segítségével. Ez egy hálózaton kívüli (off-the-grid) hétvégi állomás. Van egy régi klasszikus hűtőszekrény, mosogató 5 gallon vízzel, csapszeleppel és egy gyűjtővödörrel, egy futon, egy háttámlás szék és egy 12 voltos LED izzósor, ami 12 voltos akkumulátorról működik. Amint látható, ez főként egy éjszakai-, hétvégi állomás még csak, egy órányira Seattle-től.

Ez az első része a jurtaépítés három szekciójának. Ez a 12000 square foot (~1114m²) nagyságú parcella, nagyjából 3000 square feet (~278m²) megtisztított rész kellett a jurtához. Tehát ez a tisztítási fázis, amit mindösszesen két barátommal végeztünk.

1.jpg

2.jpg

3.jpg

4.jpg

5.jpg

6.jpg

Ez már maga a jurta építés része. 16'-os (~5 méteres) jurta, 200 square feet (~18,5m²), nem építésengedély köteles egészen addig, amíg nincs benne egy állandó hőforrás. A 7,750 dolláros (~1.860.000 Ft ???!!! - mi van veletek, emberek?!) jurta költségeit még további hozzávetőleges 2.500 dollárnyi (~600.000 Ft) építési és szerszámköltség egészítette ki, beleértve egy generátor árát, mivel nincsen elektromos áram a területen. Minden további munka ingyenesen tőlem és nagylelkű barátaimtól...

WC-kén pedig egy 4'x4'-es könnyen felállítható külső sátorban van jelen egy 5 gallonos vödör, wc ülőke tetővel, komposztálható zsákbéléssel és fűrészporos szagtalanítással, amit a hétvége után a komposzthalomra lehet üríteni.

7.jpeg

8.jpeg

9.jpeg

10.jpeg

11.jpeg

12.jpeg

13.jpeg

14.jpeg

16.jpeg

17.jpeg

Elkészült állapotban vagyunk

18.jpeg

19.jpeg

20.jpeg

A belső tér berendezettsége

21.jpeg

23.jpeg

22.jpeg

És a LED-csík működésben

24.jpeg

         szólj hozzá

Címkék: usa fotók fenntarthatóság jurta LED világítás guruló otthon off the grid

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hormonok a csirkehúsban + LIVE élvedarálás

PPJ         2014.09.02.

robot-chicken.jpgNagyipari mozi következik extrém show-val. Van itt minden, ami a multi-kulti velejárója: antibiotikumok, hormonok, szenvedés, profit, áldatlan vér, élve darálás, csőrözés,... igazi intenzív materialista-liberális-kapitalista világégés a javából. Vannak, akiket a zsidók holokausztja érdekel, vannak, akiket a 100 millió amerikai indián holokausztja, vannak, akiket (a jelenleg is zajló) palesztinok holokausztja érdekel, és bár messze távol áll tőlem, hogy ember és állat közé bioegalitárius nivellacionista szellemtelen egyenlőségjelet tegyek, de talán az a 200 millió hím brojlercsibe élvedarálása is hozzátartozik ahhoz a felforduláshoz, amit az antitradicionális erők a világra szabadítottak. Milyen "érdekes", hogy épp a "szabadságot" harsogó USraHELL-i világrend háttérerői akadályozzák folyamatosan, ha tudatosan jelöltetni szeretnék a fogyasztók, hogy van-e GMO vagy hormon az élelmi halálmiszerekben... Sőt, mindjárt itt a TTIP... nesze nektek liberáldemokrácia és Új Világrend, egyétek.

Növekedési hormon? Antibiotikum-maradék? Nem tudjuk, mi van a nagyüzemileg tartott csirke húsában. Pedig sokat eszünk belőle. A fogyasztók jobb tájékoztatásának érdekében nemzetközi kampány indult azért, hogy a csirkehús címkézése kötelezővé váljon. - NOL.hu

Sokkoló videót tettek közzé csirkék élvedarálásáról - HVG.hu

prisonedchic-revised.jpgA chicagói székhelyű Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésű állatvédő szervezet nemrég közzétett videofelvételén munkások élve dobálnak a darálóba hím csirkéket egy iowai baromfitelepen - a sokkoló videón mutatott eljárás a baromfitenyésztők szerint bevett módszer, hiszen így lehet a legegyszerűbben megszabadulni a használhatatlan hím csirkéktől.

A felvétel egy másik részében tojáshéjkupacon haldokló csirkét mutatnak, amelyet bekapott egy válogató gép. De láthatunk az üzem padlóján agonizáló szárnyast is, amelyet egy mosási fázisban leforráztak. 
   
A baromfiüzem reakciójában egyrészt elismerte, hogy a videón látható haláltusát vívó baromfik arra utalnak, hogy a gyárban vélhetően megsértették az állatvédelmi egyezményeket, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a daráló gép használata a hím csirkék elpusztítására elterjedt gyakorlat, amely többek között az állatorvosi és a tudományos közösség támogatását is élvezi.
   
A hím csirke haszontalan a baromfiágazat számára, hiszen nem tojik, és ahhoz sem nő elég gyorsan, hogy húsáért nyereségesen lehessen tenyészteni. Az állatvédők szerint ezért évente mintegy 200 millió hím csirkét pusztítanak el az Egyesült Államokban.
   
A United Egg Producers, egy amerikai tojástermelőket tömörítő szakszervezet megerősítette a számot, és azt a módszert is, amellyel a csirkéket megölik.

"Sajnos nincs olyan módszer, amellyel a tojásokból kizárólag nőstény csirkék keltethetők" - mondja Mitch Head, a szakszervezet szóvivője, majd hozzáteszi: "Ha valakinek szüksége van 200 millió hím csirkére, örömmel ellátjuk - csakhogy ezek az állatok senkinek sem kellenek".

Az embertartás technikái: Hogyan gondozd a jószágaid?
https://www.youtube.com/watch?v=ulb_Bb6WmQM

10009843_10152235319512367_571698957_n.jpg

         szólj hozzá

Címkék: vélemény csirke usa mezőgazdaság új világrend fenntarthatóság agrárium nagyipari mezőgazdaság élvedarálás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hol pörögnek a leginkább a szélerőművek?

PPJ         2014.08.29.

Európában van az összes olyan ország, ahol az igény legalább 15 százalékát a szélturbinák termelte villamos árammal fedezik. Az USA-ban és Kínában viszont sokkal nagyobb a beépített kapacitás. (Forrás: 2014. 08. 27.)

Ha a címben feltett kérdés arra vonatkozik, hogy az országok áramigényét hol fedezik a legnagyobb arányban szélerőművekkel, akkor a legtöbb ilyen állam Európában található. A washingtoni központú, környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó agytröszt, az Earth Policy Institute friss jelentése szerint a toplistát Dánia vezeti, derül ki a Statista statisztikai portál infografikájából:

20140827szeleromu-aramtermeles-aranya-az-orszag.jpg

Szélenergia a világban. Az áramtermelés arányában nagyon jók az európai államok, de a beépített kapacitásban már lemaradnak. - Forrás: Statista

Teljes mentesség

A skandináv államban a villamos áram 33,8 százalékát szélerőművek állítják elő. Ez annyiban nem meglepő, hogy az ország stratégiai célja 2020-ra elérni az 50 százalékos arányt, sőt 2050-re az a cél, hogy az ország egyáltalán ne használjon fosszilis energiahordozókat, azaz szenet, kőolajat és földgázt.

Az évszázad közepére Dánia 50 százalékra tervezi feltornászni a szélerőművek részesedését az ország energiaellátásában. Ehhez járul hozzá a biomassza, a biogáz, a nap- és a hullámenergia, a hulladékégetés stb. hasznosítása, továbbá az energiahatékonyság fokozása.

További dobogós helyezettek

A szélenergia terén Portugália áll a második helyen, ahol az áram szinte 25 százalékát szélturbinák termelik. Spanyolországban 21, Írországban 17,3, Németországban 7,9, Nagy-Britanniában 7,7 százalékban fedezik az áramigényt szélerőművek. Európán kívül az Egyesült Államokban és az USA-ban van még számottevő részesedése az áramtermelésben a szélkerekeknek: Amerikában 6, Kínában 4,1 százalék.

Ha viszont azt nézzük, melyik országban építették ki a legnagyobb szélerőműves kapacitásokat, akkor másképp alakul a rangsor. Kínában 91400 megawatt kapacitás áll rendelkezésre, míg Dániában 4800 megawatt. Az egyes államok között jelentős eltérésekben az adott országok méretein túl szerepet játszik az infrastruktúra fejlettsége és milyensége, az állami szabályozás, a finanszírozás, a környezetvédelmi fejlesztésekkel szembeni politikai ellenállás, de akár az is, hogy egy-egy helyen a lakosság utasítja el a szélerőmű-telepítést, mert tolakodónak tartja a látványt.

További GreenR bejegyzések a témában:

Magyarország alkalmas a szélenergia termelésére
Ajánló: fenntartható energia-forgatókönyvek!
REKORD: Dániát egy napig csak a szélenergia hajtotta!
Hogyan lehet saját energiánk? A megújuló erőforrások szerepe a gazdaság fejlesztésében
A kormány energiapolitikája (is) veszélyezteti az ország biztonságát!
         2 hozzászólás

Címkék: szél szélenergia áram szélerőmű fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás - Meghívó

PPJ         2014.08.29.

A Nádasdy Akadémia "Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás" címmel 2014. szeptember 5-én, pénteken SZIMPÓZIUMOT rendez. (Hivatalos meghívó - PDF)

Nádasdy Alapítvány Facebook oldal
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/921194427895287/

1599014_251896025002786_2119023153_n.jpg

Helyszín: Nádasdy Kastély, Nádasdladány Fotó: Pacsuta Péter János (CC-BY-NC-SA-4.0)

nádasdy címer.jpgA Nádasdy Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet” fogalmának megismertetése, mely túllép a „fenntartható fejlődés” növekedés-és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását. A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség, Nádasdy Ferenc egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum ígéretét képviselte. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újrafogalmazta az Alapító szándékát és új célokat tűzött ki az Akadémia elé.

A „Harmadik Út” és a magyar vidék jövője

Az alternatív csúcstalálkozó célja a globális válság jelenlegi állapotának diagnózisa, a korábbi törekvések áttekintése, és a jelen sürgető feladatainak megfogalmazása. A válság hatására számos olyan műhely jött létre, melyek egy élhető jövő felépítésén dolgoznak. A Nádasdy Akadémia e műhelyek rendes évi eszmecseréjének, munkamegbeszélésének találkozóhelyéül kíván szolgálni. A szimpózium központi eleme a művészethez kötődik. Idén a természetművészet mutatkozik be. A szimpózium félidejében kamarakoncert hangzik el.

A szimpózium programja

9.00 Érkezés, regisztráció

10.00 Köszöntés
- Ertsey Attila, a Nádasdy Alapítvány elnökének köszöntője
- Varga Tünde, Nádasdladány polgármesterének köszöntője

10.15 dr. Zlinszky János: Paradigmaváltás előtt, a globális ökológiai és gazdasági krízis okai

10.30 Ertsey Attila: Visszatekintés a Harmadik Út mozgalom születésére (hazai és nemzetközi előzmények, Németország, Zöldek, 1980), az össztársadalmi alternatíva elmúlt 30 évének története

A paradigmaváltás műhelyei - Fenntartható energiastratégiák
11.00 Munkácsy Béla (ELTE): Vision 2040 2.0; alternatív nemzeti energiastratégia, az átállás egy lehetséges forgatókönyve

11.20 Nagy József: 1 falu – 1 MW program, Bükk térségi Leader Egyesület Építészet

11.40 Makovecz Pál: a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány

12.00 Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Grekofski Nathalie: a Makovecz-hagyaték és a Nádasdy kastély lehetséges integrációja

12.20 Erőss István képzőművész: A természetművészet törekvései

12.40 Kamarakoncert

13.00 Kávészünet

A paradigmaváltás műhelyei - Élelmiszer-önrendelkezés, helyi közösségek

A beszélgetés a családi gazdaságok és a közösségi támogatású mezőgazdaság
helyzetét tekinti át. Legfontosabb témák:
- a gazdák és a fogyasztók közti kapcsolat megteremtésének lehetőségei- az
önkéntes szövetkezés első lépései
- a termelők piacra jutása
- a városi lakosság túlélésének esélyei

13.30 Aldea Benedek, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság, Herecsény

14.00 Varga Sándor, Élőbolygó Alapítvány biodinamikus gazdaság, Szentgál

14.30 Kerekasztal – panelbeszélgetés az előadókkal (moderátor: dr. Zlinszky János biológus)

15.00 Hogyan tovább, felkészülés a 2015-es év programjára, (Ertsey Attila)
Közös nyilatkozat elfogadása

15.15 Faültetés a kastélyparkban (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)

15.30 Büfé

16.30 A konferencia ünnepélyes bezárása

Jelentkezés:
Az ertsey.attila@freemail.hu e-mailcímen, 2014 szeptember 02-ig
Részvételi díj: 5000 Ft (diákigazolvánnyal 2000 Ft)
A részvételi díjat kérjük az Alapítvány számlaszámára utalni.
Raiffeisen Bank: 12001008-00101689-00100000
Helyszíni befizetés is lehetséges.
A részvételért a Magyar Építész Kamara kreditpontot ad. Az elbírálás folyamatban van.

Kapcsolat: +36 / 30 / 555 1284

Megközelítés:
- gépkocsival (ld. térkép, M7-es autópályáról a szabadbattyáni leágazásnál kell lefordulni)

         szólj hozzá

Címkék: meghívó művészet ökológia ökopolitika fenntarthatóság humánökológia ökológiai válság ertsey attila kulturális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kaliforniai szárazság - három év különbözeti fotói

PPJ         2014.08.28.

Kaliforniában szárazság tombol, de még milyen: 6 előtte-utána képpel egyszerűbb lesz elképzelni. Most lehet olcsón renoválni a hidakat, elvinni a fennakadt hullákat, begyűjteni a mederfenékről a fegyvereket... Az iróniát félretéve viszont, nekünk magyaroknak, a jövőbe tekintve komolyan el kell gondolkodnunk az ártéri tájgazdálkodás és fokgazdálkodás újraélesztéséről, mint az ökológiai reziliencia (vagyis az alábbi helyzetek elkerülésének) egyetlen természetes lehetőségéről.

Az alábbiakhoz hasonló képeket sokkal kisebb mérettartományban a Hasznosi-víztározó 2010-es esete kapcsán tapasztaltam. Ami viszont Kaliforniában történik, az léptékében és összetettségében is nagyobb. Nem kívánom újra elmondani mindazt, amit eddig is lejegyeztünk a globális időjárási szélsőségek növekedéséről, a regionális klímaváltoztató hatások erősödéséről, de ismét idézném a Home című filmből, amit Izrael és az intenzív mezőgazdálkodás kapcsán szoktam: hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Csak felületes ismereteim vannak Kalifornia földrajzáról, és a Califorina Data Exchange Center Department of Water Resources oldalát sem jártam át mélységeiben, azonban találtam egy grafikont az Oroville tó és gát vízszinthelyzetéről az elmúlt években.

Az viszont egyértelműen látszik, ha valaki szeret a Google térképen bóklászni, hogy azt potom 50km szélességű parcellázott mezőgazdasági tájat, nem beszélve a medencékről, golfpályákról és amerikai gyepekről - valamiből öntözni "kell"... Aki ennél részletesebb magyarázatokkal és információkkal rendelkezik az adott ökolokális és gazdaság-földrajzi helyzetről, örömmel várjuk a hozzászólásokban!

Máris érkezett egy érdekes kiegészítő hozzászólás: Akkora ott a szárazság, hogy átlag 4 mm-rel megemelkedett a talajfelszín! Elsőre furcsán hangzik, de végiggondolva logikus: a több éves aszály miatt olyan mennyiségű (240 gigatonna, "magyarra fordítva" kb. 120 balatonnyi) víz hiányzik a felszín alatti víztartókból. Ennek meg már tektonikai hatása van. Ezt egy kb. 1100 GPS-ből álló mérőhálózat segítségével ki is mérték. Részletek: http://www.csmonitor.com/Science/2014/0822/US-drought-has-literally-raised-the-ground-say-scientists-video

Ez a példa (látványos fotók a leürült tározókról + kimérhető felszínmozgás) pedig remekül mutat rá egy elég fontos dologra: látni jellemzően csak a felszíni vizeket látjuk, pedig a meghatározó hidrológiai folyamatok gyakran a felszín alatt, rejtve zajlanak.

oroville.jpg

Előtte: Így nézett ki 2011-ben Bidwell Marina közelében, ahogy a Green híd ászeli az Oroville tavat. Megfigyelhetjük ahogy a fák és cserjék az ember-alkotta tó szélét érik.

1.jpg

Utána: Gyors előretekerés gomb 2014-re és még a masszív hídpillérek is teljesen kilátszódnak.

2.jpg

Előtte: 2011-ben még nyugodalmas a kishajó kikötő az Oroville tavon. A közelmúlt komoly viharai Észak- és Dél-Kaliforniában a csapadék szempontjából enyhítették a három éves szárazságot, de a hatásuk csak csepp volt a szárazság tengerében.

3.jpg

Utána: A víz nagy része eltűnt az gáttal eltorlaszolt gyűjtőmedencéből. Much of what was once an engorged reservoir is now gone at Oroville. A szárazságot érzékelteti, hogy a tartomány több tározójának a vízszintje az 1977-es rekordmélység alá süllyedt.

4.jpg

Előtte: 2011 júliusban így nézett ki, ahogy az Enterprise híd átíveli az Oroville tavat Butte megyében, Kaliforniában.

5.jpg

Utána: A három éve tartó szárazság miatt itt már csak egy erecske folydogál 2014-ben az Enterprise híd alatt, mialatt Kalifornia kénytelen riasztó mennyiségű vizet kinyerni a tározóiból...

6.jpg

         7 hozzászólás

Címkék: amerika kalifornia világ mezőgazdaság víz szárazság fokgazdálkodás fenntarthatóság reziliencia tájgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark