Hol pörögnek a leginkább a szélerőművek?

PPJ         2014.08.29.

Európában van az összes olyan ország, ahol az igény legalább 15 százalékát a szélturbinák termelte villamos árammal fedezik. Az USA-ban és Kínában viszont sokkal nagyobb a beépített kapacitás. (Forrás: 2014. 08. 27.)

Ha a címben feltett kérdés arra vonatkozik, hogy az országok áramigényét hol fedezik a legnagyobb arányban szélerőművekkel, akkor a legtöbb ilyen állam Európában található. A washingtoni központú, környezetvédelmi ügyekkel foglalkozó agytröszt, az Earth Policy Institute friss jelentése szerint a toplistát Dánia vezeti, derül ki a Statista statisztikai portál infografikájából:

20140827szeleromu-aramtermeles-aranya-az-orszag.jpg

Szélenergia a világban. Az áramtermelés arányában nagyon jók az európai államok, de a beépített kapacitásban már lemaradnak. - Forrás: Statista

Teljes mentesség

A skandináv államban a villamos áram 33,8 százalékát szélerőművek állítják elő. Ez annyiban nem meglepő, hogy az ország stratégiai célja 2020-ra elérni az 50 százalékos arányt, sőt 2050-re az a cél, hogy az ország egyáltalán ne használjon fosszilis energiahordozókat, azaz szenet, kőolajat és földgázt.

Az évszázad közepére Dánia 50 százalékra tervezi feltornászni a szélerőművek részesedését az ország energiaellátásában. Ehhez járul hozzá a biomassza, a biogáz, a nap- és a hullámenergia, a hulladékégetés stb. hasznosítása, továbbá az energiahatékonyság fokozása.

További dobogós helyezettek

A szélenergia terén Portugália áll a második helyen, ahol az áram szinte 25 százalékát szélturbinák termelik. Spanyolországban 21, Írországban 17,3, Németországban 7,9, Nagy-Britanniában 7,7 százalékban fedezik az áramigényt szélerőművek. Európán kívül az Egyesült Államokban és az USA-ban van még számottevő részesedése az áramtermelésben a szélkerekeknek: Amerikában 6, Kínában 4,1 százalék.

Ha viszont azt nézzük, melyik országban építették ki a legnagyobb szélerőműves kapacitásokat, akkor másképp alakul a rangsor. Kínában 91400 megawatt kapacitás áll rendelkezésre, míg Dániában 4800 megawatt. Az egyes államok között jelentős eltérésekben az adott országok méretein túl szerepet játszik az infrastruktúra fejlettsége és milyensége, az állami szabályozás, a finanszírozás, a környezetvédelmi fejlesztésekkel szembeni politikai ellenállás, de akár az is, hogy egy-egy helyen a lakosság utasítja el a szélerőmű-telepítést, mert tolakodónak tartja a látványt.

További GreenR bejegyzések a témában:

Magyarország alkalmas a szélenergia termelésére
Ajánló: fenntartható energia-forgatókönyvek!
REKORD: Dániát egy napig csak a szélenergia hajtotta!
Hogyan lehet saját energiánk? A megújuló erőforrások szerepe a gazdaság fejlesztésében
A kormány energiapolitikája (is) veszélyezteti az ország biztonságát!
         szólj hozzá

Címkék: szél szélenergia áram szélerőmű fenntarthatóság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Harmadik Út ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás - Meghívó

PPJ         2014.08.29.

A Nádasdy Akadémia "Harmadik Út ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás" címmel 2014. szeptember 5-én, pénteken SZIMPÓZIUMOT rendez. (Hivatalos meghívó - PDF)

1599014_251896025002786_2119023153_n.jpg

Helyszín: Nádasdy Kastély, Nádasdladány Fotó: Pacsuta Péter János (CC-BY-NC-SA-4.0)

nádasdy címer.jpgA Nádasdy Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet” fogalmának megismertetése, mely túllép a „fenntartható fejlődés” növekedés-és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását. A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség, Nádasdy Ferenc egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum ígéretét képviselte. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újrafogalmazta az Alapító szándékát és új célokat tűzött ki az Akadémia elé.

A „Harmadik Út” és a magyar vidék jövője

Az alternatív csúcstalálkozó célja a globális válság jelenlegi állapotának diagnózisa, a korábbi törekvések áttekintése, és a jelen sürgető feladatainak megfogalmazása. A válság hatására számos olyan műhely jött létre, melyek egy élhető jövő felépítésén dolgoznak. A Nádasdy Akadémia e műhelyek rendes évi eszmecseréjének, munkamegbeszélésének találkozóhelyéül kíván szolgálni. A szimpózium központi eleme a művészethez kötődik. Idén a természetművészet mutatkozik be. A szimpózium félidejében kamarakoncert hangzik el.

A szimpózium programja

9.00 Érkezés, regisztráció

10.00 Köszöntés
- Ertsey Attila, a Nádasdy Alapítvány elnökének köszöntője
- Varga Tünde, Nádasdladány polgármesterének köszöntője

10.15 dr. Zlinszky János: Paradigmaváltás előtt, a globális ökológiai és gazdasági krízis okai

10.30 Ertsey Attila: Visszatekintés a Harmadik Út mozgalom születésére (hazai és nemzetközi előzmények, Németország, Zöldek, 1980), az össztársadalmi alternatíva elmúlt 30 évének története

A paradigmaváltás műhelyei - Fenntartható energiastratégiák
11.00 Munkácsy Béla (ELTE): Vision 2040 2.0; alternatív nemzeti energiastratégia, az átállás egy lehetséges forgatókönyve

11.20 Nagy József: 1 falu – 1 MW program, Bükk térségi Leader Egyesület Építészet

11.40 Makovecz Pál: a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány

12.00 Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Grekofski Nathalie: a Makovecz-hagyaték és a Nádasdy kastély lehetséges integrációja

12.20 Erőss István képzőművész: A természetművészet törekvései

12.40 Kamarakoncert

13.00 Kávészünet

A paradigmaváltás műhelyei - Élelmiszer-önrendelkezés, helyi közösségek

A beszélgetés a családi gazdaságok és a közösségi támogatású mezőgazdaság
helyzetét tekinti át. Legfontosabb témák:
- a gazdák és a fogyasztók közti kapcsolat megteremtésének lehetőségei- az
önkéntes szövetkezés első lépései
- a termelők piacra jutása
- a városi lakosság túlélésének esélyei

13.30 Aldea Benedek, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság, Herecsény

14.00 Varga Sándor, Élőbolygó Alapítvány biodinamikus gazdaság, Szentgál

14.30 Kerekasztal – panelbeszélgetés az előadókkal (moderátor: dr. Zlinszky János biológus)

15.00 Hogyan tovább, felkészülés a 2015-es év programjára, (Ertsey Attila)
Közös nyilatkozat elfogadása

15.15 Faültetés a kastélyparkban (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)

15.30 Büfé

16.30 A konferencia ünnepélyes bezárása

Jelentkezés:
Az ertsey.attila@freemail.hu e-mailcímen, 2014 szeptember 02-ig
Részvételi díj: 5000 Ft (diákigazolvánnyal 2000 Ft)
A részvételi díjat kérjük az Alapítvány számlaszámára utalni.
Raiffeisen Bank: 12001008-00101689-00100000
Helyszíni befizetés is lehetséges.
A részvételért a Magyar Építész Kamara kreditpontot ad. Az elbírálás folyamatban van.

Kapcsolat: +36 / 30 / 555 1284

Megközelítés:
- gépkocsival (ld. térkép, M7-es autópályáról a szabadbattyáni leágazásnál kell lefordulni)

         szólj hozzá

Címkék: meghívó művészet ökológia ökopolitika fenntarthatóság humánökológia ökológiai válság ertsey attila kulturális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kaliforniai szárazság - három év különbözeti fotói

PPJ         2014.08.28.

Kaliforniában szárazság tombol, de még milyen: 6 előtte-utána képpel egyszerűbb lesz elképzelni. Most lehet olcsón renoválni a hidakat, elvinni a fennakadt hullákat, begyűjteni a mederfenékről a fegyvereket... Az iróniát félretéve viszont, nekünk magyaroknak, a jövőbe tekintve komolyan el kell gondolkodnunk az ártéri tájgazdálkodás és fokgazdálkodás újraélesztéséről, mint az ökológiai reziliencia (vagyis az alábbi helyzetek elkerülésének) egyetlen természetes lehetőségéről.

Az alábbiakhoz hasonló képeket sokkal kisebb mérettartományban a Hasznosi-víztározó 2010-es esete kapcsán tapasztaltam. Ami viszont Kaliforniában történik, az léptékében és összetettségében is nagyobb. Nem kívánom újra elmondani mindazt, amit eddig is lejegyeztünk a globális időjárási szélsőségek növekedéséről, a regionális klímaváltoztató hatások erősödéséről, de ismét idézném a Home című filmből, amit Izrael és az intenzív mezőgazdálkodás kapcsán szoktam: hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Csak felületes ismereteim vannak Kalifornia földrajzáról, és a Califorina Data Exchange Center Department of Water Resources oldalát sem jártam át mélységeiben, azonban találtam egy grafikont az Oroville tó és gát vízszinthelyzetéről az elmúlt években.

Az viszont egyértelműen látszik, ha valaki szeret a Google térképen bóklászni, hogy azt potom 50km szélességű parcellázott mezőgazdasági tájat, nem beszélve a medencékről, golfpályákról és amerikai gyepekről - valamiből öntözni "kell"... Aki ennél részletesebb magyarázatokkal és információkkal rendelkezik az adott ökolokális és gazdaság-földrajzi helyzetről, örömmel várjuk a hozzászólásokban!

Máris érkezett egy érdekes kiegészítő hozzászólás: Akkora ott a szárazság, hogy átlag 4 mm-rel megemelkedett a talajfelszín! Elsőre furcsán hangzik, de végiggondolva logikus: a több éves aszály miatt olyan mennyiségű (240 gigatonna, "magyarra fordítva" kb. 120 balatonnyi) víz hiányzik a felszín alatti víztartókból. Ennek meg már tektonikai hatása van. Ezt egy kb. 1100 GPS-ből álló mérőhálózat segítségével ki is mérték. Részletek: http://www.csmonitor.com/Science/2014/0822/US-drought-has-literally-raised-the-ground-say-scientists-video

Ez a példa (látványos fotók a leürült tározókról + kimérhető felszínmozgás) pedig remekül mutat rá egy elég fontos dologra: látni jellemzően csak a felszíni vizeket látjuk, pedig a meghatározó hidrológiai folyamatok gyakran a felszín alatt, rejtve zajlanak.

oroville.jpg

Előtte: Így nézett ki 2011-ben Bidwell Marina közelében, ahogy a Green híd ászeli az Oroville tavat. Megfigyelhetjük ahogy a fák és cserjék az ember-alkotta tó szélét érik.

1.jpg

Utána: Gyors előretekerés gomb 2014-re és még a masszív hídpillérek is teljesen kilátszódnak.

2.jpg

Előtte: 2011-ben még nyugodalmas a kishajó kikötő az Oroville tavon. A közelmúlt komoly viharai Észak- és Dél-Kaliforniában a csapadék szempontjából enyhítették a három éves szárazságot, de a hatásuk csak csepp volt a szárazság tengerében.

3.jpg

Utána: A víz nagy része eltűnt az gáttal eltorlaszolt gyűjtőmedencéből. Much of what was once an engorged reservoir is now gone at Oroville. A szárazságot érzékelteti, hogy a tartomány több tározójának a vízszintje az 1977-es rekordmélység alá süllyedt.

4.jpg

Előtte: 2011 júliusban így nézett ki, ahogy az Enterprise híd átíveli az Oroville tavat Butte megyében, Kaliforniában.

5.jpg

Utána: A három éve tartó szárazság miatt itt már csak egy erecske folydogál 2014-ben az Enterprise híd alatt, mialatt Kalifornia kénytelen riasztó mennyiségű vizet kinyerni a tározóiból...

6.jpg

         6 hozzászólás

Címkék: amerika kalifornia világ mezőgazdaság víz szárazság fokgazdálkodás fenntarthatóság reziliencia tájgazdálkodás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bojkott mobilalkalmazások segítik az izraeli áruk mellőzését

PPJ         2014.08.07.

A "tudatos vásárlásnak" része a bojkott intézménye. Nemcsak az őserdei orángutánok érdekében (Nestlé ellen) vagy a dunakeszi tőzegláp érdekében (Auchan ellen), hanem az ártatlan civilek védelmében is meg kell tennünk ezt a "fenntartható felelősségvállalást". Blogunk és olvasóink szellemiségéhez a kezdetektől hozzátartozik a bojkottálás mestersége. Most az izraeli termékeken a sor. Nem pusztán egyetlen márka vagy egyetlen ügy kapcsán, hanem mindazon márkák mindent behálózó uralma ellen hirdetünk bojkottot a "tudatos vásárlás" részeként, amikkel az izraeli apartheid terrorista államot és ezzel együtt az ártatlan gyermekek és civilek mészárlását még csak véletlenül sem kívánjuk támogatni. Franciaországban a tudatos vásárlók például így járják a hipermarketeket és szupermarketeket, az RT.com pedig felhívta a figyelmet egy egyszerű mobilalkalmazásra (+még egy - a szerk.), amit letöltve (és az alkalmazásban ezen közösségre kattintva) könnyen eldönthetjük, hogy akarjuk-e a mi pénztárcánkkal is finanszírozni a cionista rezsimet. De belebukott az ügybe korábban már Scarlett Johansson is a szintén bojkottálandó SodaStream masina reklámjával (aki eddig "humanitárius nagykövet" volt, most jobbnak látta lemondani), ugyanis aktivisták támadták a színésznőt, amiért olyan cég reklámarca, amelyik az izraeli telepesek által megszállt palesztin területen működik. A ScarJo reklám paródiája magyarul itt, alább pedig a bojkott mobilapplikációk bemutató videója. Egészségünkre!

Ne felejtsük azt sem, hogy Izrael a fosszilis (tehát nem megújuló) vízkészleteket olyan mértékű intenzív üvegházas termény előállításra használja, hogy "az egykor hatalmas Jordán folyó mára mára csak egy erecske, vize elfolyt a világ szupermarketjeibe..." - rajzolja a kor- és kórképet a Home (Otthonunk) című szupermozi az 53-55. percben.

Tömegével szedik vissza a boltok polcairól a Coca-Cola termékeit!
Gáza miatt bojkottálják a Coca Cola termékeit több országban, többek között Törökországban és Malajziában - írja a Qz.com (http://qz.com/239722/israels-attacks-on-gaza-are-causing-coca-cola-boycotts) A cikk szerint Mumbaiban több mint száz hotelben már nem árulják a Coca Cola italait, és Malajziában a palesztinpárti csoportok is a termékek bojkottjára szólítottak fel. A Coca Cola nem az egyetlen izraeli-amerikai cég, aminek a bojkottjára szólítanak fel Izrael terrorizmusával kapcsolatban, de ahogy a Twitteren keringő grafika mutatja, előkelő helyen szerepel a bojkottálandó termékek közt:

6520752_40d39d3a04aad1ad940c2992a32dad8c_wm.jpg

boycott.jpg

10378064_673313399426151_2222991090748574181_n.jpg

 

         9 hozzászólás

Címkék: mobil videó izrael palesztina bojkott okostelefon coca cola fenntarthatóság home otthonunk bojkott izrael buycott

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark