A fenntarthatóság égi és földi energiái - Magyarország a 2015-ös Világkiállításon

PPJ         2014.05.26.

"A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért." - részlet a tervdokumentumból.

expo2015_greenr_ertsey.jpg

„Táplálni a Földet, energiát adni az Életnek”

A Világkiállítás fő témája az egészség, a környezet és a fenntartható fejlődés. Központi gondolata, hogy a Földön mindenki számára tegyük hozzáférhetővé az egészséges, biztonságos és megfelelő élelmiszereket, táplálékot. A szervezők a tradíciót, a kreativitást és az innovációt helyezték középpontba.

Étel, Energia, Föld, Élet. Ötödik az Egyén

A Milánói Világkiállítás az élelmezés komplex és univerzális témaköréhez környezeti, történeti, kulturális, antropológiai, orvosi, technológiai, tudományos és gazdasági szempontból közelít. Ez az átfogó szemlélet kiváló teret biztosít új kapcsolatok kialakítására, összefüggések feltárására, ami az Expó egyik fő céljának tekinthető. További részletek: expomilano2015.hu

expo-temak-head-img.jpg

expo-temak-cont-img-2-szoveggel.jpg

Magyarország üzenete

A világkiállítás magyar kiállítóhelyének feladata, hogy a látogatók ha elindulnak az országok pavilonjai között, találjanak egy olyan helyet, ahol természetes és élő anyagok között nyugodtan leülhetnek, vásározhatnak, találkozhatnak Magyarország életet adó elemeivel, művészetével. Olyan hely, amely alternatívát kínál a jelenlegi, globális válságot okozó paradigmára, átélhetővé teszi a termékeny természeti világ szépségét, gyógyító erejét, és egyben felelősségünket Földünkért, saját egészségünkért. Pályázatunk célja, hogy az Expo-n való magyar részvétel sok alkotó embernek, kézművesnek, népzenésznek, kortárs művésznek, a magyar mezőgazdaságnak, ásványvizeinknek, borainknak, élelmiszereinknek és más helyi termékeinknek is nyújtson lehetőséget a bemutatkozásra, az árusításra.

A tervet meghatározó elemek, szimbólumok, művészi megformálása a magyar kulturális örökségből ered. Az örökség, amely kiállta az évszázadok próbáját ma is aktuális üzenetek közlését teszi lehetővé, átélhetővé. Az életfa, sámándob, búza, a víz, a kert, a táj mindezt megjeleníti hangsúlyosan. Mindez formát ölt az épület és a kert formájában, művészi effektusaiban, programkínálatában. A sámándobra rajzolt életfa-motívumban víz áramlik, éjjel fény árad belőle. A kiállítás utal eredetmondánkra, totemállatunkra, a Turulra, és a történet elindul Álmossal, majd Szent Istvánon át Mátyás reneszánsz kertjéig, Széchenyit és 1956-ot érintve az olasz látogatókban közös történelmi emlékeket ébresztve jutunk el a máig.

A civilizáció szeméthalmából eleven, fényjátékokat és hanghatásokat sugárzó kiemelkedő épület utat mutat a jövőbe, ízekkel-színekkel, élő zenével, tánccal. Az épület mögötti szabad területen tájépítészeti elemekkel létrehozott szabad tér nyílik, színpaddal és vetítővászonnal. A belső és külső terek átjárhatóak, több helyen transzparensek, kívülről átláthatóak, és belülről kifelé sugároznak. Az álló sámándobok kiállítóterek, a fölső és alsó világ közti kapcsolat rajtuk keresztül zajlik. A fekvő dobban lévő piactér az emberek találkozási helye, a piaci élet elevenségével, ahol kicserélik munkájuk gyümölcseit.

Ez a jövő szolidáris gazdaságának, egy új paradigmának az előképe. A kert az emberek és az átalakított, megnemesített természet találkozási helye. Itt az ember a Föld gyógyítójává válik, és elveti a jövő csíráit. Magyarország történeti tájhasználata a szerves tájművelésen, a természeti adottságok mély ismeretén és tiszteletén alapult. Magyarország mindig is Európa éléskamrája volt. Az ország természetföldrajzi adottságai a sokféleség lehetőségét teremtették meg, minden egyes falu, tájegység helyi sajátossága a kultúrában (viselet, tánc, szokások, tárgykultúra…), egyedi módon, a helyi termékekben és ízekben is kifejeződik. Ez a világ mára eltűnt, de a táj még most is őrzi ennek a sokféleségnek a lehetőségét.
A mai ember elszakadt a természeti világtól, és nincs tudatában, hogy élete mégis a föld termőerejétől, a vizek, a levegő tisztaságától, az egészséges tápláléktól függ. A kert, – akár szakrális, akár profán–, minden kultúrában az embernek a természeti világhoz való viszonyát, a paradicsomi kert ideájában a teremtett világ örök és harmonikus mivoltát jelenti. A világkiállítás a jövő generációja iránti felelősségre kívánja felhívni a figyelmet.
A szakrális, szellemi tartalom művészi megformálása, a három dobépület és a kert hármas egységét jelképezze legrégebbi és legszebb köszönésünk: Bort, Búzát, Békességet!

alakor_metszet.jpg

A dob belső tartalma
A fősétányról egy hatalmas sámán dobot látunk. Az első dob rendeltetése a szellemi üzenet művészi megjelenítése, ahol a látogató részese, átélője lehet mindennek. A dob oldalán lévő kiemelkedő domborulatok sok kis prizmából álló ablakok, amelyek a fényt megbontva megvilágítják a belső teret. Este a belső világítást a fény megtört hatásával közvetítik kifelé. A világfa-motívumban folyó vízben, – megkomponált módon –, időközönként buborékok indulnak el a motívum szálaiból (a csöves vízmértékhez hasonlóan, nem sok kicsi buborék, hanem egy nagy, amely faltól falig ér). Ezáltal tökéletesen organikus, lüktető élményben lesz részünk, amely a természet, a fizika szépségeit emeli művészi szintre.

Fénykémények
A nádborítású héjazaton –, amely puha vonásokat ad az épületnek – üveg-rudak hatolnak át. A külső falon 10 centiméter hosszan nyúlnak ki a szabadba, majd áthatolva a falon 20 centiméter hosszan benyúlva fényt közvetítenek a térbe.

vilagfa.jpg
Egy vízcsepp ereje
A legfelső - egyben a legmagasabb - szinten a látogató „alakor” búzamezőn találja magát, középen egy kúttal. A két főfalon a világfa felső része látható, amelyben buborékok törnek felfelé, így a vízzel teli oszlopból úgy hatol be a fény, hogy pászmája folyamatosan mozog a búzamezőn. Amikor a felfelé törő buborék a csúcspontra ér, a dob legmagasabb pontjából egy vízcsepp aláhull a kútba. A kútnak nincs alja, ezért a vízcsepp a következő szintre esik, ahol egy 1.5 méter átmérőjű kör alakú, 15 centiméter mély, feszített víztükrű átlátszó medencébe esik. A becsapódó vízcsepp mozgásba hozza a vízfelszínt, az így keletkező vízkörök esetleges helyen kicsordulnak a kútból, aláhullnak a földszintre, ahol 7 darab különböző méretű és hangolású, 30 fokos szögben álló, belülről megvilágított sámán dob helyezkedik el. A vízcsepp és a dob találkozása hangot ad, a kihangosítás által az épületen kívül különböző hangolású dob-hangokat, vagy dob- morajt hallunk. A nagydob hangja és ritmusa adja a pavilon szívverését.

Alakor búzacsíra
Az első szinten, ahol a feszített víztükrű medencébe hullik a vízcsepp, dupla falú üvegfödém a járófelület, ebben csírázik a búza. A csíraszöveten keresztül rálátunk az alsó szinten lévő dobokra, a földszintről nézve több ezer csírázó búzaszem mágikus (szürreális) képét látjuk, középen az életet jelentő víz karikákban lüktető rajzolatával. A búza kultúránkban az életfolytonosság – feltámadás – a szellemi esszencia és teremtő erő jelképe. A csírázó magvak folyamatos cseréje során a kikerülő csíra, amely kiváló táplálék, kis papírzacskóban minden látogatónak adható. A zacskón az alakor búza leírásával.

A múlt dobjai, a jelen hangjai
A dob művészi alkotás, installáció. Szerves épület szakrális belsővel. Lüktető és élő. A világfában úgy lüktet az éltető víz, mint érrendszerben a vér. A vízcsepp hangja, moraja a múlt dobjai, a jelen harangjai. Az alakor gabonaszárai a függőleges nádfalakból kiálló, fénylő üvegszárakkal való találkozása, a kút, az ablakokból szivárványra bontott fény, a folyamatos lüktetés a vízzel teli világfával, a dobok hangja, mindez egy sámán dob belsejében, a magyar táj szakrális emulzióját mutatja. A világfában összefutó buborékok, amelyek mind máshonnan jönnek, más sebességgel érnek össze középen, ahol együtt feltörve a magyar táj és tájban élő ember sokszínűségét mutatják.

Második dob - fekvő dob
Rendeltetése: piactér, piknik-étterem, színházterem, kiállító-tér, kongresszusi terem, fogadásokra alkalmas tér.

Tetőkert
A dob felső tere parkosított zöldtető, teraszosan lépcsőzik a középső szintig, amelyen átfutó vizes árokban a két életfából alábukó víz csörgedez. A terasz szintkülönbségeit összekötő oldalfal alul átlátszó üvegfelület, amelyben szintén víz van. Itt a vízben egy-egy nagy buborék jelöli a vízszintet, stabilitást, nyugalmat adva. A lelépcsőződő gyepes teraszokon faburkolatú ülőfelületekre lehet letelepedni. Ez a tér a magyar táj meleg és bőtermő hegyoldalait jeleníti meg mandulafákkal, szőlővel, levendulával. Az Expo, és a magyar pavilon olyan szigete, amely nyugalmat, pihenést nyújt a látogatónak.

piknik.jpgPiknik vendéglátás
A fekvő dob belső tere piknik-étterem. A táj és a magyar konyhaművészet, a szabadban elköltött jó étel, a közösségi együttlét élményét idézzük, a magyar táj képi nyelvének nagy mestere, Szinyei Merse Pál Majális című festményétől inspirálódva. A táj felkínálja éltető erejét. A szabadban való étkezés örömmel tölti el az embert. A piknik-vendéglátás lehetőséget teremt a kiváló magyar kézműveseknek, hogy általuk készített fonott kosarak, csuprok, poharak, szőtt szalvéták, bicskák ily módon elkeljenek. A vendégek különböző összeállítású kosarakat vehetnek, és a piacon bevásárolhatnak a magyar termékekből (sajtok, borok, stb.), a kertben megszedhetik a zöldségeket. A kiállítás ideje alatt egymást váltják a hazai térségi termelők a gyümölcsök érési sorrendjében (a nagykörűi cseresznyések, Göncről a kajszitermelők, a felső-tiszavidéki szilvalekvárkészítők, az ország bioszőlő-gazdái, gyümölcsész közösségei, és mások). Vehetnek a kerti kemencében sült kenyérből és lepényekből. Ha valaki nem akarja hazavinni a kosarat, bérelheti is. Lehet előre összeállított kosarakat is választani. A kosárral a magyar pavilon kertjében is leülhet, a tetőkertben, a kunhalmon, a lugas alatt.

piacter.jpg

Belső tér
A belső térbe a fény a tetőn átfutó vízen és a dob oldalán lévő ablakokon hatol be. A felső fényforrás szép rajzolattal vetül a zárt térbe. Este belülről a vízen áthatoló fény adja a tetőkert egyik térvilágítását. A belső tér padlóburkolata só- és fakocka. A kellő szilárdságú parajdi sókocka különleges, természetes, izgalmas felületet, gyógyhatású klímát eredményez. A tér belső kialakítása mindennemű rendezvényre alkalmas. Állandó funkciója: kulturális rendezvénytér, amelynek meghatározó jelenléte mellett működik a magyar élelmiszereket, hungarikumokat bemutató piac. A piac mozgása, életteli hangulata a népzene állandó jelenlétével úgy mutatja be az országot, mint Európa éléskamráját. Megmutatja misszióját, erejét abban, hogy a magyar mezőgazdaságban a múltból visszanyert, a feledés homályából feltámasztott értékeink – a gyógyító alakor búza, a különleges húsú állatok (racka birka, szürke marha, mangalica), boraink, ásványvizeink, zöldségeink, gyümölcseink, gyógynövényeink, gyógy-készítményeink – lesznek bemutatva oly módon, hogy a látogató élményszerűen magával viheti a magyar táj ízeit, termékeny erejét. A magyar pavilon a piactérrel egy új paradigma vízióját teszi tapasztalhatóvá, átélhetővé: bevásárlóközpontok helyett hirdetve a helyi termékek, a termelőtől való közvetlen vásárlás, a tömegcikkek helyett az egyedi kézműves tárgyak fontosságát, a világunkat – a Föld életét – veszélyeztető ökológiai és szociális kérdésekre adott válaszként. A belső piactér flexibilis szerkezeteivel könnyen átalakítható színházi térré, kongresszusi, fogadásokra alkalmas színhellyé, fogadásokra alkalmas színtérré, kiállító-teremmé (a nézőtér és a piac funkció berendezése kompatibilis).

Harmadik dob - álló dob
Rendeltetése: időszakos kiállító tér, kamara-előadások tere, bemutatótér, VIP-tér.

A kortárs magyar művészet folyamatos bemutatásának terei itt kapnak helyet. A legfelső tér tökéletes akusztikájú színhely. Az utolsó dob a pavilon utolsó egysége, ami a jövőt mutatja, prezentálja, mind művészet mind találmányok bemutatásával. A dob mögött, a kijáratnál szabadtéri színpadként működő emelt tér található.

Működés az időben változva, tavasz – nyár – ősz, nappal – éjszaka
Az épület élő ruhája folyamatosan változik tavasztól őszig, reggeltől estig, éjszakai megvilágítással, esőben is üzemel.

A látogatói útvonal
A látogatók útvonala a víz útját követi. A látogatók útvonala kétfelé ágazik: beléphetnek a piactérre és onnan tovább, fölfelé az épületbe. Ha kívül haladnak tovább, az oldalsó lépcsőn feljutnak a középső szintre, onnan az első dobban található kiállítóterekbe, és a teraszra. A piac- és rendezvénytérben kosarat bérelhetnek, vagy vásárolhatnak. A kosarat a piactéren és a kertben megtölthetik a Kárpát-medence javaival, majd a tetőteraszon letelepedhetnek, piknikjüket elköltve.

vizrajz.jpg

Szerkezetek, gépészet - fenntarthatóság,környezettudatosság
Az épület fő tartószerkezete ragasztott fa főtartókból készül (függőleges falbordák és födémgerendák), külső-belső burkolattal. Az álló sámándobok váza nádfedést kap. A kifeszített bőr helyét részben transzparens, áttört természetes felületek – nádkötegek, rőzsekötegek – és a fényt beengedő különböző fénycsatornák, üvegcsövek töltik ki, nappal és éjjel váltakozva engedik át a fényt és a látványt a külső és a belső világ közti határvonalon. A fekvő sámándob fala kívül-belül faburkolatú. A lépcsőző zárófödém lépcsőfokainak homlokfala bevilágító sávokat tartalmaz, melyek – a körablakokkal együtt - a belső teret természetes fénnyel árasztják el.
Az épületburok zárt és nyitott terek váltakozása. A piactér padlója tégla formában fejtett parajdi sóból és keményfa kockából készül, a burkolat az alaprajz ellipszisébe írt mintát hordoz. A dobok falát részben tömör szerkezet, részben üvegfal határolja.
Az épület nincs téliesítve. Az elsődleges gépészeti feladat a nyári hűtés. Az épület igyekszik a gépészetet minimalizálni, vagy teljesen mellőzni, passzív hűtési eszközök alkalmazásával – vizek áramoltatása, hőtárolás, árnyékolás, átszellőzés, vízpermettel való hűtés – által. A működtetéshez szükséges minimális elektromosság külső, lehetőleg megújuló forrásból (zöldáram) kell származzon. A belső irodatérbe szükség esetén felülethűtést helyezhetünk, talajszondás vagy levegős hőszivattyúval. A gépészeti berendezések, vezetékek a föld alatt lesznek elhelyezve. A kunhalom az alapozásból kikerülő földből épül. A vízhasználat fenntartható. A csövekben keringő víz zártan keringetett, elsősorban esővízzel üzemel, a hálózati víz a pótlást biztosítja. A használat során törekszünk a hulladékképződés megakadályozására. Minden visszaforgatott, újrahasználható. A keletkező hulladék újra nyersanyaggá válik, a szelektív gyűjtés, komposztálás, újra-használat által.

Szociális tartalom, a múlt és jövő összekötése
A megvalósításban egy másfajta munkastílus is megjelenik. Az épület befejező munkáinak kézműves részei közösségi munkában, kalákában épülnek.

Utóhasznosítás
Az épület szétszerelhető, szállítható. A zárás után Magyarországra kerül, megfelelő helyszínen újraépül.

Táj és kert
A kert célja, hogy az idelátogató olyan helyen találja magát, amelyet áthat az ÉLET. Áthatják az elemek. A tűz–víz–levegő–föld, és ezek metszőpontjában megszülető ötödik elem (quinta essentia), az élet forrása, a magyar hagyományban is jelenlévő életfa. A fa a világ tengelye, kapocs Ég és Föld között. A növényvilág, amely képes az ásványit a kozmikus energiával élővé alakítani. A kert kialakításánál fontos az elemek megtapasztalása. A víz végigvonul az épületen és a kerten. A levegő megjelenik a vízben és installációk segítségével, a tűz a kemencében, a naperők a háztartásban való használatban (aszaló, szárító). A föld pedig termékenységével mutatja meg magát. A kertet a növényvilág és állatvilág népesíti be.
A kert a magyar táj termékenységét, a helyes és szeretetteljes földművelés eredményét kínálja az idelátogatónak. A gyümölcsöskertben a régi magyar gyümölcsfajták (almából több mint 400 fajtát, körtéből több mint 500 fajtát nevezünk meg), szőlőfajták és művelési módok mutathatók be. A zöldségeskert nem válik el a virágoskerttől, hiszen a magyar nagyasszonyok kertjei, és a paraszti porták kertjei is a mai értelemben bio-, illetve ökokertek voltak.
A kert kialakításánál és anyaghasználatban a hagyományos tudást és a legkorszerűbb ökológiai ismereteket ötvözzük. Az állatvilág is megtalálja helyét. Bemutatjuk az énekesmadarak, a rovarvilág, a talajélet és minden látható és láthatatlan lény fontosságát és nélkülözhetetlenségét a föld művelésében. Bemutatjuk, hogy a kert terményei élelmet jelentenek, emellett a legegyszerűbb módon megtanulhatjuk tartósítószer nélküli eltevésüket, és a piactéren magunk is elkészíthetjük. A kert szerkezetében szervesen összefügg az épülettel. Mondanivalóját továbbfűzi. A kertben az épületalapból kikerülő földet felhasználjuk, hogy ne termeljünk „szemetet” (talaj, mint hulladék), egy helyben mutassuk be ennek etikáját. Kialakíthatjuk belőle a kunhalmot. A halmok a magyar táj fontos szakrális pontjai és jelei, találkozási pontok – Ég és Föld között, és szociális síkon is. A kikerülő földet a szegélyek „mezsgyék” mentén is tudjuk használni, térplasztikai elemként.
A kert lehetőséget teremt az idelátogatónak, hogy rész vegyen a kert életében. Sétálhat, pihenhet, piknikezhet. Alakítója és részese lehet a kertorganizmusnak. A kert interaktív foglalkozásokra ad lehetőséget egészen a kisgyermekektől a felnőttekig: kertészkedhet, locsolhat, begyűjtheti a terményeket, komposztálhat, érzékelésével elmerülhet az elemek világába és a természeti birodalmakba. Megtaníthatjuk, hogy a kert terményeit hogyan tegyük el tartósítószer nélkül (lekvárként, aszalványként), hogyan készítsünk egészségünk megőrzéséhez és betegségeink gyógyításához teákat, krémeket, illatszereket. A kemencénél a tűzrakás, a kenyérdagasztás, a kenyérsütés, aszalás, lekvárkészítés és minden természetes fogás megismerésére van mód.

Előtér
Az első dob előtti tér, a fogadótér, itt ered a forrás, amely központi elemként fűzi össze a külső és belső tereket. Körülötte a kőburkolaton sziklákon ülhetünk (ásványvilág): ezen a téren áll az országzászló. A sarkon 2 m magas tiszafa sövény áll, benne nyírt Magyarország felirattal.

Oldalkertek
A terület határát intenzíven beültetett növényzet adja, színeivel, illataival, éteriségével, a növényi formák szépségével becsalogatva a látogatót és örömet nyújtva mindenkinek. A növényágyak szinte mindenütt kiemeltek,
fával, fonattal kialakított magas ágyak. A fák, gyümölcsfák nagy edényekben állnak.

alakor_terek.jpg

Bemutatókert
A kunhalom a magyar táj különös, szép eleme, felszíne színes gyeptársulással jeleníti meg a táj hangulatát, szakralitását. A következő egységben burkolatváltás (föld, kéreg, kavics, gyümölcsmagok…) jelzi, hogy más minőségbe lépünk. Egyik oldalon az elemek kertje található, a másik oldalon a zöldségeskert, majd a fűszer- és gyógynövények kapnak helyet. Végül eljutunk a kerti, szabadtéri kiállító, programbefogadó közösségi térhez, amely közepén a kút, tengelyének lezárásában a többfunkciós kemence található. A teret rózsával, szőlővel befuttatott lugas öleli körbe. E mögött található az üvegház, amely a kert működtetéséhez szükséges előkészítő, rakodó- és bemutatótér egyben.

A látogató, aki végigjárta a pavilont, a kertet, rész vett a programokon, megízlelte és magával vitte a magyar táj kínálta terményeket, lelkében magával viszi az élethez való természetes viszonyulás élményét. És akkor visszatalál embermivoltának feladatához, tudatosan és felelősséggel lenni Földünkért, annak minden lényéért.

Jelige: ALAKOR

Tervezők: Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Sárkány Sándor

Tervdokumentáció

ALAKOR // Magyarország - 2015 MILANO EXPO by peterpacsuta

         4 hozzászólás

Címkék: magyarország vallás magyarság mezőgazdaság természetvédelem építészet környezet víz milánó metafizika fenntartható építészet ökológia fenntartható fejlődés ökoturizmus paradigmaváltás fenntarthatóság világkiállítás őshagyomány ökoépítészet önellátás helyi termék humánökológia épületenergetika ertsey attila helyi élelmiszer alakor magyar pavilon hagyományos ökológiai tudás expo 2015

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

IV. Szalma az Építészetben konferencia

PPJ         2014.05.23.

A konferencia célja a természetes építőanyagok -közülük is kiemelten a szalma- bemutatása, valamint egy ökologikusabb életmód megvalósítását segítő egyéb ötletek, technológiák ismertetése neves szakelőadók tolmácsolásában. Az elméleti anyagokon kívül megépült példákkal, és a tapasztalatok megosztásával is szeretnénk teljesebb képet adni a vályog, szalma, fa anyagok alkalmazásáról. Az előadások végén kérdéseket lehet majd feltenni az előadóknak. Időpont: 2014. május 24. szombat, 9:00-18:00 - szalmaepitok.hu - facebook.com/Szalmaepitok

10155314_10152317951389598_451401594_n.jpg

Tervezett előadóink és témáik:
Baranyai Vitália - Permakultúra - összhangban a természette
Hegedűs Zsolt - Zsákutca! Kiút csak fölfelé
Igaz Titusz - Szalmaházak tervezési és engedélyezési tapasztalatai
Kelemen Béla - Harmóniában a természettel, szolgáltatók nélkül
Révész Gabriella - Tapaszt-(f)-alat
Takács Edvárd - Élő fűz építészet-tájépítészet
Tőgyi Balázs - Komposztkazán, avagy hogyan lehet égés nélkül fűteni
Varga Rita - Beszámoló egy szalmabála házikó építéséről
Zágonyi Sándor - Tömegkályha
(A program változásának lehetőségét fenntartjuk!)

Időpont:
2014. május 24. szombat, 9:00-18:00

Helyszín:
Művelődési Szint (Müszi)
1085 Budapest Blaha Lujza tér 1. (Corvin áruház III. emelet, Bejárat a Somogyi Béla utca felől, nagy zöld ajtó MÜSZI logóval, csöngess, ha nincs nyitva az ajtó!) http://muszi.org/

Belépő: 2000 Forint (diákoknak 50% kedvezmény)
Ebéd: 1000 Forint (vegetáriános/húsos) Zöldséges curry friss répából, újkrumplival, tavaszi zöldborsóval, újhagymával, paradicsomszószosan, köles körettel, vegáknak egy vega burger, nem vegáknak húsgolyók plussz rukkolás, fokhagyma öntetes zöldsaláta.

A manóba műhely és gyógynövény Teaház: gyógynövényekből készült teakeverékek, szörpök, gyűjtött gyümölcsökből készült lekvárok, aszalványok, és egyéb egészséges édességek!

A részvételhez és az ebéd rendeléshez regisztráció szükséges. Regisztrálj itt: http://www.szalmaepitok.hu/programok/108-iv-szalma-az-epiteszetben.html

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

szalma_konferencia_szoroanyag_004_500.jpg

         szólj hozzá

Címkék: konferencia fenntartható építészet szalma fenntarthatóság ökoépítészet magyar szalmaépítők egyesülete szalmaépítészet

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Csak Magyarországon van csírájában jogilag kiirtva a megújuló építészet lehetősége

PPJ         2013.04.27.

Ertsey Attila építész (legjobb tudomásom szerint, a megannyi aktív társadalmi cselekedete közt) legszívesebben az autonóm házakkal, passzív házakkal, és az előbbiekre épülő települési stratégiákkal foglalkozik. De ő fordította magyarra a korábbi posztunkban már említett Joseph Beuys által írt Felhívás az alternatívára című művet is, ami alternatíva egyébként teljes mértékben megállja helyét az idők próbáján, jelenleg az Occupy WS movement tűzte zászlajára!

Az alábbi videóban tényszerűen és egybehangzóan alátámasztást nyernek azok az egyébként sem alaptalan nézetek, miszerint valami nagyon nem stimmel Magyarországgal a világhatalmak (khm, világhatalmak!) térképén. Miért van ellehetetlenítve a műemlékvédelem, a megújulókra alapozott építészet, a fenntartható épületek kivitelezése: hogy vannak ezen trendek már jogszabályi szinten - Európa más országaihoz képest - egyértelműen és jól kivehetően pofátlanul undorító módon el/megfojtva!!! 

Elnézést az indulatosságomért, de teljesen világos, hogy a jogszabályi elfojtás nem racionális gazdasági érvekre alapozott, nem szolgálja az ország jövőjét, nem magyarázható inkompetenciával és tájékozatlansággal: éppen ezért az egyetlen fel/megoldás számomra azt kijelenteni, hogy világhatalmi szinten akarják még mindig páros lábbal taposni ennek az országnak és nemzetnek az életét, létét, lehetőségeit, fennmaradását, jövőjét.  - Természetesen ezek csupán az én gondolataim, nem Ertsey úr véleményét tükrözik, és nagyon kíváncsi vagyok, hogy bennetek milyen benyomást kelt az alábbi rövidebb és a még alatta lévő másik, hosszabb interjú.

         1 hozzászólás

Címkék: videó építészet fenntartható építészet fenntarthatóság élőlánc magyarországért épületenergetika ertsey attila

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Ma Élőlánc a budapesti belvárosért! - Botrány Rogánéknál: nyomul az izraeli ingatlanmogul

PPJ         2010.10.08.

http://m.blog.hu/gr/greenr/image/r%c3%a9m%c3%a1lom.jpg

Ne felejtsétek, hogy ma van a demonstráció!

A Heti Válasz keményen megmondja!

http://hetivalasz.hu/uzlet/megis-leghajo-32311/

Botrány Rogánéknál: nyomul az izraeli ingatlanmogul

Vitatott magyar-izraeli ingatlanfejlesztés a Belvárosban

Áll a bál a Belváros szívét átformáló óriásépület körül. A Rogán Antal vezette kerület kiadta az elvi építési engedélyt, a szakma jelentős része viszont tiltakozik. Közben az izraeli tőzsdén jegyzett Inventech Hotels Group is belépett a projektbe.

Tennünk kell a Fidesz ellen, mert ezek sem különbek a többieknél és mindent be akarnak építeni! Van ahol már a választások után egy nappal lezúzták a természetet! Szörnyű! A szívem szakad meg Velencéért!

Most itt nem növényzetről van szó, hanem a város élő történtei szövetének szétzúzásáról és az UNESCO világörökség státusz elveszítésének lehetőségéről!

Mert azt hazudják, hogy konzervatív kereszténydemokraták, közben meg ugyanúgy az izraeli nagytőke letéteményesei!

http://roganantal.hu/gallery/image/rogan_antal_koszonom.jpg

Az Napi Gazdaság pozitívan értékeli a demonstrációt:
http://www.napi.hu/default.asp?cCenter=article.asp&nID=456503&place=cikk_rovat

Ikonikus épületek - de milyen áron?

Hatalmas vihart, nyilatkozatdömpinget és aláírásgyűjtéseket generált a legújabb belvárosi fejlesztés, az Új Városközpontként, avagy Bécsi utcai tömbradírként elhíresült projekt terve. A Bécsi utca Kempinski hotellel szemben lévő tömbjének, valamint a Deák Ferenc utca másik sarkán álló Gulyás-háznak - összesen öt épület - a lebontásával megtervezett multifunkciós - hotel, irodaház, kereskedelem - objektum a Fashion Streetet is megálmodó és megvalósító Csipak Péter nevével fémjelzett Csipak Aquisitonhöz fűződik, a koncepciótervet, -vázlatot a londoni sztáriroda, a Foster & Partners iroda készítette.

A tervlap.hu pedig a bejegyzésének alján linkeli a korábbi írásait az ügyről:
http://tervlap.hu/index.php?id=201010061151elolanc_a_budapest


Hívjátok meg az eseményre budapesti és agglomerációs ismerőseiteket!

Holnap lesz 5 éve, hogy megalakult az Élőlánc Magyarországért nevű ökopárt az A38-as hajón.

Alkossunk élőláncot az épületegyüttes körül!

         szólj hozzá

Címkék: budapest belváros zeppelin fenntartható építészet élőlánc magyarországért foster ház szivar ház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Élőlánc a budapesti belvárosért!

PPJ         2010.10.06.

Az Építészek Nemzetközi Szövetsége (VIA) 1998-ban nyilvánította október 6-át AZ ÉPÍTÉSZEK VILÁGNAPJÁvá, hogy ezzel is felhívja a figyelmet az ember környezetét meghatározó módon alakító építészetre. Ennek alkalmából adom hírül, hogy:

Védjük meg a budapesti építészeti örökséget!

ÉLŐLÁNC A BUDAPESTI BELVÁROSÉRT
Kristóf tér - 2010. október 8. 15.00 óra

Tiltakozzunk együtt Budapest történeti belvárosának szétzúzása ellen!

Ide kattintva aláírhatja az Építészfórum tiltakozó nyilatkozatát is.

Talán sokan még nem tudják, hogy a belváros szívében is „Sukoró léptékű” gigaprojekt előkészítése folyik, ami hamarosan átrajzolhatja Budapest világörökségi védelem alatt álló belvárosát.

A történelmi városszövet, az utca- és telekrendszer, a különböző korú épületek együttese évszázadok emlékezetét hordozza. Ebből ítéltek bontásra többet is a Bécsi utcában - a Brit Nagykövetségtől a Kristóf térig - hogy helyére egy otromba jószágot – a városképbe nem illeszkedő üvegpalotát építsenek a házak fölé emelkedő, szivar alakú építménnyel.  A negyvennégyezer négyzetméteres építmény alsó szintjein kereskedelem és bérirodák kapnának helyet, a tetőterasz fölött lebegő „léghajóban” pedig 120 szobás szálloda. A terveket egy angol sztárépítész irodája készíti. A tervhez a nyár derekán neves építészek adták jóváhagyásukat, annak ellenére, hogy az sem a fővárosi szabályozási tervnek, sem a Világörökség-zóna előírásainak nem felel meg.

A beruházás érdekében feláldoznának olyan építészeti és kultúrtörténeti emléket, mint az 1909-12 között áruháznak épület Fischer-házat, a modern magyar építészet egyik kiemelkedő alkotását, Gulyás Zoltán Chemolimpex székházát (1963), és két védelemre méltó eklektikus lakóházat.

A budapesti belváros ilyen mértékű átrajzolása az UNESCO által adományozott világörökségi cím elvesztésével járhat. Gondoljuk meg: megéri lecserélni a Belváros történetiségét őrző és felújítható épületeket egy léptéktelen, a környezetet túlterhelő, szó szerint „lenéző”, s ugyanakkor harminc év múlva a nagy név ellenére garantáltan eldobható architektúrával? Az energiafaló, rideg, tájidegen építmények ma már nem számítanak korszerűnek, még akkor sem, ha tervezőjük fenntarthatósági szakértőnek nevezi magát. A Belvárosban nem újabb jelképekre van szükség, hanem a közterületek rendbe hozására, az épületek egyenként történő gondos felújítására, ahogyan ez például a Deák Ferenc utcában is történt. Tessék a kortárs építészetnek a védett övezeteken kívül helyet találni, vagy a hely karakterét tiszteletben tartó tervet készíttetni, amilyen például a Deák-palota!

Ne fordulhasson az elő, hogy bármiféle korszerűségre hivatkozva, a magasabb rendű jogszabályoknak fittyet hányva, szakmai és civil szervezetek tiltakozását figyelmen kívül hagyva döntsenek a fejünk fölött ilyen horderejű ügyben! Ha ez egyszer megtörténhet, megtörténik holnap és holnapután is. Akkor nincs megállás. Nincs visszaút. Ne hagyjuk ezt!  Hívjuk fel a város és a kerület vezetőinek figyelmét arra, hogy nem erre kaptak felhatalmazást! Azért, hogy véleményünknek hangot adjunk, tiltakozásunkat demonstráljuk.

2010. október 8-án 15.00 órára várjuk szeretettel Budapest belvárosába, a Kristóf térre mindazokat, akik egyetértenek velünk, és ezt kifejezésre szeretnék juttatni.  Rendezvényünk végén élőláncot alkotunk a veszélyeztetett épületegyüttes körül.


Budapest, 2010. október 1.

Élőlánc Magyarországért

Kapcsolat: acsne.eva@gmail.com Ezt a címet a spamrobotok ellen védjük. Engedélyezd a Javascript használatát, hogy megtekinthesd.

Élőlánc Magyarországért 2010

         1 hozzászólás

Címkék: budapest belváros zeppelin fenntartható építészet élőlánc magyarországért foster ház szivar ház

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark