A öko-gazda - Den Økologiske Landmand

Pacsker         2013.01.21.

http://www.kongsbak-lassen.dk/images/nyheder/94.jpgDen Økologiske Landmand - Az egyperces dán videót már látni is felemelő volt a magyar oligarchikus és tudati beszűkültségi viszonyokhoz képest, és (mivel fél évet voltam kint egy öko-népfőiskolán és biofarmokat tanulmányozni) egy dán barátom segítségével még a mondandója is érthetővé vált. Ilyen egy igazán szenvedélyes öko-gazda! :) [Természetesen itt a "szenvedély" nem egy buddhista értelemben vett "zavaró érzelem", hanem éppen hogy az "igazság fényes kardja", mely ennyit tesz és mond csupán: "Őrült vagy te nyomorult, hogy mérget vásárolsz és eszel?! Én egészséges élelmiszert állítok neked elő, erre te import multi vackokat veszel drágábban és utána még gyógyszerre is költened kell, mert megmérgezted a véred, májad, beleid, szíved, agyad???!!!"]

A videóban a gazda azt állítja, hogy hihetetlenül fontos számára, hogy amit eszik az ne tartalmazzon vegyszert se a felületén se a sejtek közé szivárogva (a zöldségek esetében kiváltképp, mivel abból fogyaszt a legtöbbet).

Azt mondja, hogy sohasem enne vegyszerezett élelmiszert, és alaposan körültekintő, ezért látja, hogy nem sok ember osztozik ebben a hitben. De ő nagyon toleráns a természeténél fogva... ekkor leordítja egy ember fejét, amiért nem organikus ételeket vásárolt :DDD, és elmondja, hogy amit az az ember megvett, az színtiszta méreg, ezért széttapossa! :)))

Majd elmondja, hogy ő sosem erőltetné rá a saját nézeteit másokra. Szerinte "az organikus élelmek önmagukért beszélnek." :))))

Na! Ilyen ez a dán demokrácia! Itthon a halált ordítják a fejünkre: oligarchák, nagyipari mezőgazdaság, mérgek, import mocsok, Csányi dioxinos német sertéshúsa Pick szalámi köntösbe és magyar zászló logóba burkolva...
Dániában pedig csak egész egyszerűen az igazat ordítják a fejükre! Őszinték egymással! Nem félnek humort alkalmazni egy videóban, felháborodást kelteni egy fontos közügyben, kiállni az életért, a fenntartható mezőgazdaságért, az élhető vidékért, a decentralizált termelésért, az import korlátozásáért és az önellátó közösségekért!

További dániai mintapéldának találom és megtekintésre ajánlom az indavideón fellelhető gyűjteményemből a Hogyan szövetkeznek a dánok? és a Hellevad Vandmølle - a fenntartható gazdaság című videókat!

         szólj hozzá

Címkék: videó demokrácia dánia fenntarthatóság agrárium ökogazda biogazda ökológiai mezőgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A változás elkezdődött!

Pacsker         2012.11.10.

Ennyi rendőr nincs, ennyi embert nem lehet csak úgy lelőni. :)

Szerdán: Athén. 100.000 ember a Parlament előtt.

http://img.ibtimes.com/www/data/images/full/2012/11/07/318676.jpg

1.500.000-nál nagyobb kormány- és korrupcióellenes tüntetés tegnap, Argentínában. Ők már felébredtek!

216395_301907496581025_1406293965_n.jpg

263516_463861810324414_1161022461_n.jpg

Érezted egész életedben, hogy valami nem stimmel?! A minivideóban szereplő jelenetek a They Live című filmből valók, amit letölthettek a humánökológiai filmgyűjteményből ebből a posztból.

A felelősök... és a világ felébredése... nem sokára, mind hard-core természettudományos ökológiai, mind társadalomtudományos, mind szoft ezoterikus értelemben önmaga farkába fog harapni a kígyó, a kör bezárul; mert olyan szinten világossá kezd válni, hogy ki mit okoz és ki miért felelős, hogy ez rendszer- és egyéni szinten egyaránt egy világfordulást fog eredményezni. A történelemben még nem volt példa ilyen gyorsaságú és méretű változásra - senki meg nem állíthatja azt, ami elindult. Az emberek nagyon dühösek lesznek, hogy hazudtak nekik és mibe keverték őket.

Ugyanezt fejtette ki Mireisz László még januárban, csak más alapokon! Ji-csing! Ha jót akarunk, legyünk olyan, mint a víz. Mindig megtalálja az útját. Soha egy pillanatra sem áll meg! 2012: "A várfalon ülő herceg szembenéz a gonosszal, a héjával, és lelövi." Amikor tudjuk, hogy igazunk van, 2 éve már - de nem ismerik el. Aztán hirtelen megmutatkozik, ami mindezt gátolta. És megváltozik a világ.

         47 hozzászólás

Címkék: politika videó argentína demokrácia athén paradigmaváltás felébredés világvége 2012

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az ökopolitika és az emberi lépték

Pacsker         2012.10.22.

Amikor egy amerikai újságíró egyszer megkérdezte Gandhitól, hogy mit gondol a civilizációról, Gandhi azt válaszolta: - "Az bizony remek ötlet lenne". Gandhi magatartásában két elem tűnik meghatározónak: az egyik a vallásos értékek szekularizációjának szorgalmazása, a másik a modernizációs hatások kritikai átszűrése a helyi civil autonómiákon. [Orosz István írása - Forrás: Élőlánc.hu/Alapdokumentumaink]

elolanclogo.jpgGandhi számára az ember és a társadalom vallásos illetve szekularizált megközelítése nem jelentett szükségképpen ellentétet. Az o fölfogásában a vallásos értékek szekularizálhatóak a spiritualitáson keresztül. A ’politika spiritualizálásán’ azt értette, hogy „a spiritualitás áthatja a mindennapi élet minden területét, beleértve a politikát is, és ennek kell az emberi élet alapját alkotnia”. A spirituálist olyan szubsztrátumnak tekintette, amely az egyéni élet valamennyi területét irányítja, és hangsúlyozta, hogy a vallásos értékek kifejezése elválaszthatatlan a kulturális, politikai és társadalmi értékek kifejezésétől. Gandhi a vallást és a vallásos identitást nem tekintette kizárólagosan egyéni, inpiduális tartománynak, de nem tekintette pusztán a társadalmi vagy politikai cselekvés kizárólagos alapjának, ösztönzőjének sem.

Képünkön: Gandhi, Anonymous és ökopolitika

548155_3021941713516_249591606_n.jpgEbből következően Gandhi vallásfelfogása nem korlátozódott egyetlen adott vallási gyakorlatra vagy hiedelemkészletre, amelynek elveit szent szövegek tartalmazzák. Gandhi számára a vallás igen változatos lehetőségek forrása volt, egyszerre formája és tartalma a társadalmi, kulturális és politikai identitás kifejezésének. „Vallásfelfogása tehát mélyen ahistorikus, korlátok nélküli, antitradicionalista, antifundamentalista és liberális volt, és nem tett erőfeszítéseket arra, hogy a szent szövegeket illetve vallási tradíciókat azok eredeti kontextusában, dogmatikusan értelmezze.” Ez a rugalmas és rendszertelen megközelítés lehetővé tette Gandhi számára, hogy rendkívül különféle vallásos, kulturális és filozófiai hagyományokhoz kapcsolódjék, és úgy határozza meg a vallást, mint társadalmi, kulturális és politikai értékek kifejeződését.

Ez a beállítódás igen termékenynek bizonyulhat a civil cselekvés és a civil létezés számára egy olyan világban, ahol az emberiség túlnyomó többsége számára a vallásos értékek az emberi létezés magját jelentik.

A modernizáció hatásainak megszűrése a civil autonómiákon keresztül

Gandhi ideális társadalmában a hagyomány, a politika, a gazdasági és a társadalmi viszonyok valamint az autonómia szorosan összefüggnek, ami azonban szerinte (a korabeli India tekintetében) csak igen múlékony módon állhat harmóniában a modernizációval. Azzal, hogy a kötelességek elsőbbségét hangsúlyozta a jogokkal szemben, arra törekedett, hogy átalakítsa az egyéni és társadalmi közötti kapcsolat modern fogalmát. A modernizációt azért bírálta, mert az megszüntette „az emberek egymás iránti kötelességérzetét”, és olyan társadalmat szorgalmazott, ahol „az emberek közösségei ismerik egymást és törődnek egymással, és az egyes közösségek tagjai fölismerik, hogy mennyi mindennel adósai egymásnak.”

Gandhi megkérdőjelezte a köz- és magánszféra modern elválasztását is, ahol az erkölcs a magánszférához tartozik, míg a gazdasági választás és a politikai szabadság a közszférához. Számára „a modernitás ígérete, hogy megszabadítja az embereket a tradicionális gyakorlatoktól, mindössze annyit jelentett, hogy ezen túl az emberek mind inkább láthatatlan és ismeretlen cselekvők hatásainak lesznek kitéve”. Megkérdőjelezte a modernizáció által biztosított autonómia valódiságát, s ragaszkodott hozzá, hogy a modernizáció erkölcsi árát minden egyes esetben számítsuk be az általa esetlegesen biztosított újfajta autonómia költségeibe. Gandhi arra is állandóan emlékeztetett, hogy „a gazdaság nem csupán az emberek gazdasági szükségleteire van kihatással, hanem számos más egyéb nem-gazdasági szükségletre is”.[Abdullahi An-Na’im: Religion and Global Civil Society című írása alapján (Global Civil Society 2002, Oxford University Press, 2002. pp. 55-77.)]

Az ökopolitika és az emberi lépték

"A gonosz győzelméhez nem kell más, csak hogy a jó emberek ne tegyenek semmit."
- Edmund Burke

Gandhi tehát mindenhol, minden síkon, az élet minden szegletében az emberi léptéket kereste, mert az ember csak azért vállalhat felelősséget, ami arányos hozzá, ahogy azt József Attila is szerette volna: „egy világot, amely arányos hozzám”. És van-e annál nagyobb baj világunkkal, hogy nem arányos, hogy nem emberi léptékű?

- Ha a közéletet nézzük: nem azt látjuk-e, hogy mértéktelenül elrugaszkodott megnyilvánulások reagálnak mértéktelenül elrugaszkodott megnyilvánulásokra?
- Ha a mindennapi kultúrát: nem sértődött, agyonfrusztrált honfitársainkba ütközünk-e nap mint nap az utcán, a villamoson, a metrón, és szó szerint ütközünk, testtel, fizikailag, mert a másik tekintetbevétele nem szokás?
- Ha a tömegkultúrát: nem a minden rendű és rangú szélsőségek féktelen tobzódása virul-e, szégyentelenül?
- Ha az oktatást: nem a tanári hivatás, az iskola mértéktelen elszegényedése, elsivárosodása zajlik-e éppen?
- Ha a társadalompolitikát: nem az elviselhetetlen társadalmi különbségek kialakulása jellemezte-e az elmúlt évtized gazdasági folyamatait?
- Ha az igazságszolgáltatást: elítéltek-e bárkit is komoly politikai vagy gazdasági mulasztásért, bűnért széles e hazában a rendszerváltozás óta?
- Ha a médiát: van-e legalább egyetlen, független, a mértékadó, kiegyensúlyozott, színvonalas tájékoztatást rendszeresen művelő napilapunk? Van-e a köz érdekeit kellőképpen szolgáló közszolgálati rádiónk és televíziónk?
- Ha a környezetünket: hány elhanyagolt épület, parlagon maradt termőföld, haldokló erdő, szennyezett folyóvíz vár emberi gondoskodásra?

Az emberi lépték kialakítása, helyreállítása, megőrzése és ápolása mindennapi teendő. Ha van az ökopolitikának alapelve, ez az. Hiszen a görög ’oikosz’ szó házat, háztartást jelent, az otthonát építő, megélhetéséről tudatosan gondoskodó lény élőhelyét. Tesszük is ezt persze, ám többnyire és általában csupán a magunk javára. Házunk táját csinosítgatjuk, kertjeinket gondozzuk, autónkat suvickoljuk. S közben a világ körülöttünk lebomlik. Az utak lassan járhatatlanok a kátyúk és a forgalom miatt, a parlagfű elborítja az országot, a megtermelt gabonát nincs hová elhelyezni, és az érettségi tételeket ellopják a gyerekeink elől. A másik háza tája már nem a mi dolgunk.

Mutogatni pedig egymásra mutogatunk. Mindig a másik a hibás, mindig a másiknak kellene lépni, alkalmazkodni, kitérni, visszavonulni, belátni, bocsánatot kérni. Alázat nélküli világ.

Az emberi lépték első feltétele az alázat. Gandhi tudta ezt. De tudjuk-e mi is? Tudjuk-e, hogy a változás mi magunk vagyunk, mi magunk lehetünk? Tudunk-e hinni benne? Jövőnk és gyermekeink jövője ezen az egyszerű hiten múlik. Ami választás kérdése. Tudjuk-e az emberi léptéket választani?

--------------------------------------------------------------------------------

Mi az ökológiai politika? - Élőlánc.hu

Az ökológiai politika azoknak az akadályoknak és életidegen kényszerűségeknek az eltávolítása, amelyek az erőszakos modernizáció természet- és társadalom-átalakító kísérleteinek örökségeként maradtak ránk.

Az emberi közösségek és az élőlénytársulások életképességének helyreállítására törekszik, a fenntartható gazdálkodás és a felszabadító együttlét társadalmi stratégiáit keresi. Kiindulópontja a jövő nemzedékek iránti felelősség belátása, amely arra kötelez bennünket, hogy természeti és kulturális örökségünket a maga gazdag változatosságában és változékonyságában őrizzük meg utódaink számára.

Célja, hogy megtörje a technikai-gazdasági kényszerűségek uralmát, és az emberi együttélést az életformák gazdag változatossága iránti tisztelet, a kímélet és az elővigyázatosság elve alapján szervezze meg.

A mennyiségi növekedéssel szemben előnyben részesíti a dolgok emberi léptékének megőrzését.

A gazdasági hatalomért folyó gyilkos versengést az egymásra utaltak közti szolidaritás nevében korlátozná.

A szabadságban a mások szabadsága iránti elkötelezettséget hangsúlyozza, annak tudatában, hogy az egyén nem lehet szabad társaitól függetlenül.

Az ellen küzd, hogy a technológia rémuralmát haladásnak, a pótolhatatlan és nélkülözhetetlen természeti források elherdálását jólétnek, a profit utáni hajszát ésszerű gazdálkodásnak nevezzék.

Az ökológiai politika hisz a fenntartható fejlődésben. De ami körülöttünk van: nem fejlődés és nem tartható fenn. A természet kizsigerelése, a társadalom irgalmatlan alárendelése a logisztikai szempontoknak (használat=haszon=hatalom) az ipari tömegtársadalmak működésének nem valami járulékos vonása, hanem a lényege. A jövő nemzedékek örökségének pusztítása nem fejlődő, hanem vészesen hanyatló civilizációra vall, amely nem ismer különb célt, mint eszközeinek szaporítását, a világ minél sebesebb elhasználását. Ma a fejlődést nem fenntartani, hanem újrakezdeni kellene.

A modernizáció tartalékai kimerültek: az eszközök előállításának és elosztásának optimalizálása önmagában nem biztosít többé jobb életlehetőségeket. A haladás ettől fogva nem technikai kérdés. Ezentúl a célok jóságát kell minden esetben megvizsgálni.

Az ökológiai politika helyreállítja a politika eredeti értelmét: vita és megegyezés a közcélok mibenléte körül. A társadalmi teljesítmények értékelésének jogát visszaperli a személytelen mechanizmusoktól, s a döntéseket, ahol csak lehet, a közös mérlegelésen, az érintettek illetékes részvételén alapuló eljárásokra bízza.

Azok a szövetségesei, akik nap mint nap tapasztalják a technológiai-gazdasági világrend korlátait, az élet minőségének romlását, az élő világ pusztulását, emberi méltóságuk sérelmét, jogaik megcsúfolását, kiszolgáltatottságukat számukra átláthatatlan és ellenőrizhetetlen politikai és gazdasági hatalmaknak.

Te magad légy a változás!

         szólj hozzá

Címkék: politika demokrácia ökológiai katasztrófa ökopolitika humánökológia élőlánc magyarországért politikai ökológia ökokonzervativizmus ökofilozófia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A másolt élet nem emberhez méltó! - Isten vagy!

Pacsker         2012.07.16.

Az ember egyedinek születik, de kópiaként hal meg. Erről beszélni kell! Ökológiai, pontosabban ökofenomenológiai(!) szempontból lenne nagyon fontos az alábbi videókat, szövegeket, képeket, idézeteket komolyan venni: egyfajta valódi felvilágosodás eléréséhez! Az alábbiakban foglaltak ugyanis nem a szó mára pejoratív értelmében vett individualizációhoz vezetnének, hanem kooperációhoz: amikor végre nem birkák lennénk, hanem felelős, demokratikus lények.

"Minél többet figyelem az embereket magam körül, annál inkább az a meglátásom, hogy a nyugat-európaiak többsége mély álomban van. Úgy élik az életüket, mintha valaki beadott volna nekik egy nyugtató és altató injekciót, amelynek hatása több évtizeden keresztül is kitarthat, egyes esetekben egészen a sírig. Ez azt jelenti, hogy sokan úgy halnak meg, hogy valójában nem is éltek, azaz soha nem ébredtek fel. Szomorú, de ez az igazság.
Hogyan ismerhetjük fel, hogy az emberek alszanak? A legtöbben napról napra, évről évre ugyanúgy élnek. Az életükben alig következik be változás, azon kívül, hogy néhány évente lecserélik az autójukat, esetleg a partnerüket, és talán munkahelyet változtatnak. Valami igazán új azonban sohasem történik velük. Sokak élete látszólag nem más, mint ismétlődések láncolata. Az életük rutinszerűen zajlik: felkelnek, elmennek dolgozni, igyekeznek megfelelni a főnökük elvárásainak, hazamennek, beszélgetnek és pihennek, azután lefekszenek aludni. Felkelés – munka – kikapcsolódás – lefekvés; felkelés – munka – kikapcsolódás – lefekvés. Végül fekve maradunk, és meghalunk...
Az emberek többsége folyamatosan alszik, holott rendkívüli módon megerőltetik magukat, és gyakran tűnnek kimerültnek és elgyötörtnek. Semmire sincs idejük, gyakran idegesek, mindent gyorsan akarnak elintézni, és magukban folyton azt hajtogatják, hogy „nincs időm, nincs időm; sietnem kell, sietnem kell; elkésem, elkésem". Ezeknek az embereknek állandóan sok a dolguk, sokszor több dolgot is csinálnak egyszerre, főleg a nők, azonban sohasem érnek a dolguk végére, és valójában sohasem elégedettek.
A legtöbben határozottan tiltakoznak, amikor valaki megpróbálja felébreszteni őket. Ha találkoznak valakivel, aki teljesen máshogyan él, mint ők, általában ujjal mutogatnak rá, szidalmazzák és kiközösítik. Úgy tűnik, rettenetesen félnek attól, hogy egy nap felébrednek, és rádöbbennek, hogy semmi sem igaz abból, amiben eddig hittek, és hogy a világuk, amelyet felépítettek maguknak, összedőlhet. Isten a tanúm rá, hogy a félelmük megalapozott.

Nagyon kevesen élik a saját életüket

A legtöbb ember élete nem a sajátja, mert nem ők választották maguknak. Nyugaton nagyon kevesen veszik maguknak az időt és a fáradságot, hogy elgondolkozzanak azon, milyen életet tudnának és szeretnének élni. A fiataloktól legfeljebb annyit kérdeznek meg otthon, hogy „Mi akarsz lenni, ha nagy leszel?". A szülők tulajdonképpen arra kíváncsiak, hogy mivel akarja megkeresni a kenyerét, és miből akarja kifizetni az albérletet. Alig akad olyan szülő, amelyik a következőket mondja a gyerekének: „Jól gondold meg, milyen életet akarsz élni! Még időben kezdj el ezen gondolkodni. Nézz körül, milyen életet élnek mások! Nézz meg bennünket, a szüléidet! Ne kövesd vakon a mi példánkat, hozd meg saját döntéseidet. Hiszen az élet rövid, még akkor is, ha nyolcvan évig fogsz élni. Éppen ezért jól gondold meg, mit akarsz kezdeni az életeddel!"
A legtöbb fiatalnak nem tetszik, ahogyan szülei élnek, és sokuk „teljesen másképp" akarja csinálni. Amikor azonban elköltöznek otthonról, és a saját életüket kezdik élni, néhány év elteltével az nagyon hasonlít a szüleikéhez: felkelés – munka -kikapcsolódás – lefekvés – felkelés – örülni a hétvégének – munka – kikapcsolódás; valahogy kihúzni a hétvégéig – valahogy kihúzni a nyaralásig – valahogy kihúzni a nyugdíjig...
A fiatalok kénytelenek nagyjából húsz évig együtt élni a szüleikkel, és amikor végre kirepülnek, kevesen tudnak megállni a saját lábukon, bármennyire is szeretnének. Miért van ez így? Azért, mert a fejüket, a gondolkodásmódjukat azok a gondolatok és meggyőződések töltik be, amelyeket felnőtté válásuk során ezerszer hallottak a szüleiktől és más felnttektől (tanárok, papok, feljebbvalók), és amelyeket kénytelenek voltak átvenni, mert csak akkor kaptak elismerést és figyelmet. A gyerekek pszichésen is törekszenek a túlélésre. Ez azt jelenti, hogy némi elismerésért, megbecsülésért, figyelemért és szeretetért szinte mindent megtesznek.
A gyereknek kezdetben rengeteg saját ösztöne, kívánsága és ötlete van, azonban elég korán leszoktatják és lebeszélik azokról a dolgokról, amelyek eltérnek a szülei vagy a többség normáitól. A gyereket tucatembernek nevelik, arra tanítják, hogy lemming legyen, aki követi a többséget. Olyan felnőttet akarnak nevelni belőle, aki az élet értelmét abban látja, hogy dolgozik, viszi valamire (pénz és némi tekintély), és a munka mellett lehetőleg minél többet szórakozik, valamint nagyfokú kényelmet élvez. Az emberek többsége úgy véli, hogy ezek a sikeres élet ismérvei.
Ha jobban belegondolunk, az, amit évezredek óta nevelésnek hívunk, nem más, mint idomítás. Arra idomítjuk a gyerekeket és a fiatalokat, hogy vegyék át a mi gondolkodásmódunkat, beszédmódunkat, és úgy cselekedjenek, ahogyan mi is. Nem akarunk másként gondolkodókat, összeférhetetleneket, tagadókat, elhajlókat; nem akarunk forradalmárokat, különcöket, engedetleneket – hiszen ezek dühítenek bennünket, és félünk tőlük. Bólogató Jánosokra vágyunk és békebeli harmóniára. A szülők nyugodtan kijelenthetnék, hogy „Gyerekek, hagyjatok aludni minket! Csináljátok úgy, ahogyan mi is csináljuk. Hiszen a dolgok így is működnek, nem igaz?"

A tucatember: normális, alkalmazkodó, tudatlan

Mi, nyugat-európaiak – saját szavunkkal élve – magas életszínvonalat teremtettünk magunknak. Napjainkban még egy munkanélküli is olyan ipari vívmányokat használ, mint a központi fűtés, a vezetékes telefon, a mobiltelefon, a bicikli vagy akár az autó, a számítógép, a hűtő, a folyóvíz és még sorolhatnánk. Materiális szempontból legtöbbünknek az elégnél jóval több jut manapság. Németországban senki sem hal éhen, és senki sem fagy meg az utcán.
A „fejlődésünk" valóban döbbenetes mértékű. Képzeld el, mi lenne akkor, ha a dédnagymamád egy hétre feltámadna, és meg kellene ismertetned vele a technikai újdonságokat. A dédnagymamádnak biztosan tátva maradna a szája a csodálkozástól... Elsősorban a fiatalabb generációt szeretném emlékeztetni arra, hogy hatvan évvel ezelőtt hazánk, Németország, még romokban hevert.
Sok idős ember büszkén vallja, hogy „vittük valamire". De mit értünk el valójában?
Azt állítom, hogy az eredmény egy olyan nemzet lett, amelynek állampolgárai alszanak, fogyasztanak, erőlködnek, és egyre betegebbek, vagy valamilyen káros szenvedély rabjává váltak (Németországban körülbelül 8 millió szenvedélybeteg él), továbbá folyamatosan szidják a gazdasági, politikai és vallási vezetőket, mint a gyerekek a szüleiket, és minden rosszért őket tartják felelősnek. Úgy tűnik, hogy a kedvenc hobbijuk a tagadása és elítélése minden kellemetlenségnek, amely az életükben történik. Eszükbe sem jut elgondolkodni arról, hogy ezek a kellemetlenségek (legyen az betegség, veszteség, kudarc, csalódás, félelem, vagy más érzelem) hogyan bukkantak fel az életükben.
Ez a nép fogyasztó lényekből áll. Legfőbb ismertető jegyeik a tudatlanság, a rutin, az elégedetlenség, mások és saját maguk elítélése, irigységből és féltékenységből fakadó versengés, valamint a félelem, a félelem, és ismét csak a félelem.
Az anyagi dolgok, a technika és a fizikai kényelem terén sokat fejlődtünk, a nem anyagi dolgok területén – tehát szellemi, spirituális (lelki) szinten – azonban éppen az ellenkezőjét értük el. Annyi bizonyos, hogy hatalmas szakadék tátong az életvitelünk, valamint a belső, mentális, érzelmi és spirituális életünk között, amely korántsem magas szintű. Egyszóval belső állapotunk meglehetősen fejletlen.

Éld az életed – légy önmagad!

Arra biztatlak, hogy kérdőjelezd meg mindazt, amit eddig tapasztaltál, és azt, ami a jelenlegi életedre jellemző. De kérlek, ne egyszerre, hanem egyik dolgot a másik után.
Vizsgáld meg szeretettel az életed minden területét, és saját hozzáállásodat ezen területekhez. Mi tartozik az alapvető területek közé?

• Kapcsolatunk saját magunkkal (Én és Én)
• Kapcsolatunk fizikai önmagunkkal
• Kapcsolatunk az eddigi életünkkel, az élettörténetünkkel és saját tapasztalatainkkal
• Kapcsolatunk a gyökereinkkel, különös tekintettel a szüléinkre, ahogyan gyermekkorunkból és fiatalkorunkból emlékszünk rájuk
• Kapcsolatunk a munkával, a sikerrel, a kreativitással és egyéni képességeinkkel
• Kapcsolatunk a saját nemünkkel és az ellenkez ő nemmel
• A párkapcsolatban elfoglalt helyünk, illetve az egyedüllét
• Kapcsolatunk a barátainkkal
• Kapcsolatunk a társadalommal, amelyben élünk, illetve az abban elfoglalt szerepünk
• Kapcsolatunk Istennel szintén, bátran és alaposan vizsgáld meg ezeket a kapcsolatokat, és állapítsd meg, mennyire vagy elégedett, boldog, illetve elégedetlen, frusztrált, csalódott vagy boldogtalan életed egyes területein.
Fogadd el a gondolatot, hogy az életedben jelenleg uralkodó állapotokat te teremtetted – természetesen általában nem tudatosan.

"Ne a rendkívüli lehetőségekre várj! Ragadd meg a legegyszerűbb, leghétköznapibb lehetőségeket, és tedd őket rendkívülivé! A gyenge ember vár a nagy lehetőségre, az erős megteremti azt." -Orison Swett Marden

Az ember egyedinek születik, de kópiaként hal meg

A legtöbb ember olyan lény, amelyik valójában mélyen alszik, holott látszólag mozog.
Elsősorban a szellemük alszik, a tudatuk. A hétköznapi ember tudat nélkül létezik; nincs tudatában saját létezésének, élő mivoltának. A hétköznapi ember megfigyeli a többieket, és úgy viselkedik, ahogyan ők. A majmok is így működnek.

• Ha a tömeg menekülni kezd, a hétköznapi ember velük menekül
• Ha mindenki megáll, ő is megáll
• Ha mindenki tévézik, ő is tévézik
• Ha mindenki panaszkodik, ő is panaszkodik
• Ha mindenki gyalázkodik, ő is gyalázkodik
• Ha mindenki elítél, ő is elítél
• Ha mindenki elutazik nyaralni, ő is elutazik, és beragad a dugóba
• Ha senki sem tesz fel kérdéseket, ő sem kérdez

Az ember egyedinek születik, de kópiaként hal meg. Tulajdonképpen életének legnagyobb részét a szomszédja másolataként éli le, még akkor is, ha más típusú autót vezet. A hétköznapi élet, a tömegek élete, lényegében a másolatok, az alkalmazkodók, a lemmingek, a bólogató Jánosok és a rettegők élete, akik felnőtt testbe bújt, sebzett gyermekek.
A másolt élet nem emberhez méltó. Aki nincs tisztában saját értékeivel, isteni mivoltával, tisztaságával, szépségével és kincseivel, abban nincs méltóság, ezért saját életével és másokkal is méltatlanul bánik, nincs benne sem tisztelet, sem szeretet, sem megbecsülés.
Ennek azonban nem kell így lennie. Ezen lehet változtatni. Felteszem neked a kérdést:
Szeretnél változtatni ezen? Vagy te már egyedi emberként élsz egyedi életet? Ki tudod jelenteni, hogy az életed változatos, izgalmas és szép, mint egy kaland, amelynek során minden nap felfedezel valami újat? Úgy éled az életedet, mint egy gyermek: nyíltan, kíváncsian, mosolyogva, játszva, vidáman, mindenben gyönyörködve, mindent élvezve? Jelen vagy az életedben?
Vagy csak testként létezel?"

Az "A legtöbb ember átalussza az életét" című írást itt találtam.
Forrás: Robert Betz – Lépj ki a régi cipődből!

319219_2109260217049_1338093745_n.jpg

Gandol 13 tétele

  1. 1. Egyetlen teremtő erő van - a hit. Vedd észre, hogy
  2. 2. Hite csak az embernek van. Az Istennek nincs hite. Ezért
  3. 3. Teremteni csak az ember tud. Amiből az következik, hogy
  4. 4. A világot az ember teremtette. Sőt, az
  5. 5. Istent is az ember teremtette. Tehát
  6. 6. Minden csak akkor és addig van, amíg az ember hisz benne. Ámde
  7. 7. Az emberiség egykori csoport-Énje, individualizált Énekre bomlott. Azóta
  8. 8. Minden ember saját kozmoszt teremt magának. De jobbadára öntudatlanul.
  9. 9. Saját kozmoszában minden valóságos, él és hatékony, amiben hisz. (Az élet-erők)
  10. 10. Saját kozmoszában a Semmit teremti az, aki semmiben sem hisz. (A halál-erők)
  11. 11. Saját létezésedet te tartod fenn, önmagadban való hiteddel. (Legyen!)
  12. 12. Saját halálodat te idézed elő azzal, hogy pusztulásodba beleegyezel. (Ne legyen!)
  13. 13. Egyetlen Isten van - az ember. Százezer Isten van - az ember. 

Uram, irgalmazz, hogy ezt a titkot elárultam nekik! Szerencsére, úgysem veszik majd komolyan.

Az ember az egyetlen isten. Az öntudatára ébredő egyetlen isten félni kezdett kozmikus magányától és attól, hogy öntudata újra kialszik. Ezért teremtett valami örökké valót és azt elnevezte anyagnak. Anyaggá testesült, és az anyag formát öltött. A formát öltött anyag félni kezdett a forma fölbomlásától. Ezért megteremtette az anyag és forma nélküli istent, vagyis régi önmagát. 

Ezt nevezik a Létezés Kerekének...

Szamszára... संसार
Dharmacsakra... धर्मचक्र

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény buddhizmus vallás isten demokrácia brian élete dalai láma felvilágosodás humánökológia tömegtársadalom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kötelező videó avagy értelmesen kifejtve mit képvisel a Greenr Blog - 6

Pacsker         2011.08.08.

         szólj hozzá

Címkék: politika videó háború demokrácia világ kapitalizmus globális gazdaság környezeti jog kisközösségek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Őszi zöld hírözön - 3. adag

Pacsker         2010.11.16.

Fenntartás és Fejlesztés - 2010 a Biológiai Sokféleség Világéve - Biodiv.kvvm.hu

A Vidékfejlesztési Minisztérium Kutatás- és Oktatásszervezési Főosztálya a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysorozat részeként Fenntartás és Fejlesztés – 2010. a biológiai sokféleség világéve címmel tudományos konferenciát szervez,amelyre Önt tisztelettel meghívja. A program ITT elérhető.

A rendezvény időpontja: 2010. november 17., 9.30 – 14.15

A rendezvény helyszíne: Nemzeti Erőforrás Minisztérium Nagyterme, (1051 Budapest, Arany J. u. 6-8.)

 And what is biodiversity?

Természettudományból is kellene érettségizni - Index

Az új közoktatási törvény vitaanyaga szerint kötelezővé tennék az érettségit legalább egy természettudományos tárgyból is.

3 meglepetés - aftermodern

Aftermodern a YLDA konferencia egyik legérdekesebb előadásából hozta ezt a gondolatot.

A huszadik század után itt állunk egy ökológiai válsággal, néhány háborúval, éleződő feszültségekkel kelet és nyugat, észak és dél között. Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a világ az európai kultúra mintáit követi – nem is alaptalanul, de a helyzet ennél bonyolultabb. Elvesztettünk a kontrollt a világ felett, ha egyáltalán volt valaha ilyen a kezünkben. A XXI. század elején 3 meglepetéssel kellett szembesülnünk, amire valahogy nem számítottunk, de alapjaiban határozzák meg a világ helyzetét: Olvassátok el oldalán ezt az igen érdekes 3 megállapítást!

A 3 megállapítás elolvasása után, szemléleteket még csak annyival egészíteném ki, hogy azok ott a messzi keleten, TÉNYLEG felhúznak egy hónap alatt egy szénerőművet, ha 6 nap alatt sikerül nekik egy szállodát! :O

Radarfelvételek bizonyítják, hogy évek óta süllyedt az ajkai tározó gátja - Index

A múltba néző műholdas radarfelvételekkel kimutatható, hogy évek óta süllyedt az ajkai vörösiszap-tározó gátja. A felvételeket az Európai Űrügynökség a katasztrófára való tekintettel ingyenesen bocsátotta a kutatók rendelkezésére.

Mi lenne az a "demokratikus vita" - fent és lent blog

Ha hirtelen azt kérdezné valaki, hogy milyen legyen a demokratikus nyilvánosság a 21. század elején, azt mondanám, hogy ilyen: a politikus, a szakértő és az aktivista a nyilvánosság legnépszerűbb terében (a képernyőn) ütköztesse, egyeztesse a véleményét. Az elmélet, a gyakorlat és a hatalom problémái egymáshoz képest, egymással kommunikálva jelenjenek meg milliók számára.

 

A végére pedig üdítőnek egy audiovizuális remeket adnék az életetekhez. Nem zöld, sőt, technológiai, de ilyen szép célokra én is szívesen használnám a technológiát:

         szólj hozzá

Címkék: ajánló demokrácia természettudomány biodiverzitás vörösiszap ökológiai válság audio vizuál

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Páty 3 - Mi történik Pátyon?

meta_         2010.02.07.

Újabb fordulóponthoz közelít a pátyi golfberuházának álcázott megalakópark-fejlesztés és ingatlanpanama. November óta többször foglalkoztak az üggyel például itt és itt, szakvélemény pedig itt.

Február 14-én helyi népszavazást tartanak az érvényben lévő és a tervezett helyi építési szabályzatról. Egyszerű a képlet, az igen jelenti azt, hogy az eredeti szabályozás marad érvényben 5 évre, a nem pedig utat enged a beruházásnak. Persze sejthető, hogy ha az igenek nyernek, tulajdonképpen semmi nem lesz, mert csupán golfpályát építeni nem fogja megérni, főleg úgy, hogy a területet locsolni sem lehet, és az átlagosan 9,4 embert foglalkoztató golfpálya üzemeltetése sem akkora biznisz. Hiába, Magyarország mégsem lesz golfnagyhatalom. 

A népszavazást előkészítendő február 5. 18:00-tól helyiek vitafórumot szerveztek a művelődési házban, ahová meghívták a beruházót képviselő Mervó Józsefet, ellenfélnek pedig Lányi Andrást, csapjanak össze az érvek. Minden részletnek jelentősége lesz. Jöhet a komikum. 

Csütörtökön érkezett a hír, a beruházást többségben támogató képviselő-testület akarata, hogy Mervó megkaphassa 17:00-tól a művelődési házat. Azaz nemcsak nem mert kiállni, hanem még a vitafórumot is meg akarta fúrni, mert nyilván nem adta volna át önként a helyet 18:00-ra.

Aztán jött a következő hír, Mervó még jobban megijedt és 17:00-tól nem a művházban, hanem a 100 méterre lévő iskolában tart ellenrendezvényt. Bizony nagyon betojt, ha még egy helységben sem akart lenni Lányival. Érveket nem ütköztetni, ez az első számú szempont, helyette profi technikával előkészített bemutató, ahová meghívta szakértőit; egytől egyik olyanokat, akik részt vettek a megaberuházás forgalmi, beépítési stb. előkészítésében. Milyen meglepő; jól tudtak érvelmi amellett, hogy nagyon jó lesz ez a beruházás... Kánaán, ez kell a falunak, miegymás. 

A hallgatóság meg ide-oda ment a helyszínek között.

Nevetséges, hogy ilyet meg lehet csinálni, egy olyan kérdésben, ami egy egész falu, kb 6500 ember életére kihat. Közvetve pedig a környező agglomerációs falvakra, valamint Budapestre. 
 

Folyt. köv.

         szólj hozzá

Címkék: demokrácia beépítés lányi andrás páty golffalu mervó józsef falufórum

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egypártrendszerből többpártrendszerbe

meta_         2010.01.13.

Most nem szándékozom a napi pártpolitikai csatározásokba beleszólni, mindenki eldönti, hogy a Munkáspárttól a Jobbikig terjedő skálán hova pozícionálja magát. De egy kicsit mégis. (Ennek a bejegyzésnek akkor van értelme, ha elfogadjuk a demokráciát mint megvalósítandó értéket.)

Gondom a következő kis elejtett bejegyzéssel van:

"Az MDF országos listájának hatodik helyére Kapolyi embere kerül, aki bejutása esetén átadná képviselői helyét a milliárdosnak." (Forrás :Index - Érik a nagy MDF-SZDSZ összeolvadás című cikkének két sora.)

Lehet akármekkora fürdőskúrva az SZDSZ vagy az MDF, végülis ez pártpolitika. De az idézett mondat súlyosan sérti a demokratikus játékszabályokat. Már az is nagy baj, hogy az aránytalanul felduzzasztott Országgyűlésbe választott képviselők fele listás pártkatona, akik maguktól azt sem tudják melyik gombot nyomják meg szavazáskort - mondjuk a másik fele se - , de Kapolyi húzása kiverte nálam a biztosítékot. (Kapolyi még arra sem veszi a fáradságot, hogy listás legyen.)

Kapolyi Lászlónak el kéne magyarázni, mit jelent a felelősségteljes és demokratikus választási rendszer, azaz nem cserélgetünk helyeket, és bizony a drága népet kéne képviselni nem a System Consulting cég profit-érdekeit. A gazdasági életben működhet a strómankodás, az Országgyűlésben nem. Bizony nagyon jól jönne Kapolyi úrnak a képviselőségből származó előnyök (sérthetetlenség, menthetetlenség, információ az üzlethet, neki már nem számít az a kis pénz, amit a többi honatya vág zsebre.) Félreértés ne essék, nem sajnálom senkitől a profitot, ha törvényesen szerezte. Kapolyi is lehet képviselő, ha megméretetti magát. Lehetséges, hogy Kapolyi úr azért nincs tisztában ezekkel a dolgokkal, mert az egykori állampárt Központi Bizottságában is ez volt a módi, aminek ő is tagja volt.

És tisztelt MDF-SZDSZ, nem kéne Kapolyi anyagi támogatásáért ilyen átlátszó módon bejuttatni őt az Országgyűlésbe.

Ebben a kérdésben nincs pragmatizmusnak helye, ha az ilyen Kapolyi-félék nem tudnak fennakadni a rendszeren, megérdemeljük hogy itt tartunk, ahol. Az ilyen esetek miatt kérdőjeleződik meg a választópolgárokban a bizalom. A bizalom nem egy üres szófordulat, hanem a politikai közösség egyik összetartó alapja, és ha egyszer eljátszották, nehéz visszaszerezni. És emiatt lesz a probléma ökozöld. Ha nincs meg az egymással beszélni tudó és felelősséget vállalók közössége, akkor nincs válasz a fenyegető ökológiai katasztrófára, hiszen a legtöbb jó megoldás közösségelvű; a tömegközlekedés, a helyi élelmiszerek elsőbbsége, helyi energia hogy csak a legfontosabbakat említsem.

         1 hozzászólás

Címkék: politika demokrácia válság kapolyi mdf szdsz

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark