Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámot használnak Bhutánban és Japánban

Pacsker         2012.06.17.

http://www.nationalgeographic.com/adventure/images/04_06/bhutan.jpgKét baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban" címmel közös rendezvényt szervezett.

A különleges esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott történelmi döntése.

Az első előadó Kovács Gábor buddhista tanító volt, a Magyar Bhutáni Baráti Társaságtól (MBBT), "A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról." címmel tartotta meg előadását. A második előadó Bassa Zoltán közgazdász volt, a Magyar-Japán Baráti Társaságtól (MJBT), "A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről." címmel tartotta meg előadását.

Na melyik gazdaság a "hatékonyabb"?!! :) Ha már mindenki a hatékonyságot és gazdasági racionalitást akarja növelni a gazdasági növekedés zavaraival nem foglalkozva...
[Life Expectancy - várható életkor (év). Average Happiness - átlagos boldogság (/10). Ecological footprint - ökológiai lábnyom (globális hektár). További információk és összehasonlítások: a Happy Planet Index oldalon.]
412665_10150896562258303_1051198765_o.jpg

Buddhizmus és Bruttó Nemzeti Boldogság

A buddhizmusban a szenvedés három típusa a betegség, az öregség és a halál. A vágyak kordában tartásával  boldog úton lehet járni, de ahhoz, hogy az ember egyáltalán ember legyek, először az alapszükségleteit kell kielégíteni. Ilyen az oktatás, az élelmiszer és a ruházkodás rendelkezésre állása.

Míg az alapszükségletek helyben is kielégíthetőek, így a helyi kisközösség is boldog életet élhet (mikrogazdaság, mikroökonómia), addig a GDP egy nemzeti, de leginkább nemzetközi mutató (makrogazdság, makroökonómia).  Vagyis a Bruttó Nemzeti Boldogság valóban másra helyezi a hangsúlyt és jól ráérez az egymással szolidaritást vállaló helyi közösségek magasabb boldogsági szintjére. Nem más, mint a 4. bhutáni király mondta 14 évesen: "A Bruttó Nemzeti Boldogság sokkal fontosabb, mint a GDP."

Az úgymond fejlett világon ugyanis hiába nőtt az 1973-as 7000 $ fölé a GDP fejenként, azóta nem nőtt vele együtt a fejlett világon a boldogság!

http://cdn.theatlantic.com/static/mt/assets/business/gdp%20and%20happiness.png

A  buddhista közgazdaságtant, mint „A kifejezést Ernst Schumacher alkotta 1955-ben, amikor Burmába utazott, U Nu miniszterelnök gazdasági tanácsadójaként. Továbbá szinte kizárólagosan ő és a követői, valamint Theravada buddhista írók használták a kifejezést, mint például P. A. Payutto. Schumacher esszéje, a Buddhista gazdaság volt az első publikáció az 1966-os Ázsia: Egy kézikönyv-ben, majd újra kiadták Schumacher 1973-as gyűjteményében, mely a »Small Is Beautiful: Economics as if People Mattered« címet viselte. A könyv magyarul is megjelent a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadónál 1991-ben A kicsi szép: Tanulmányok egy emberközpontú közgazdaságtanról címmel." 
Schumacher, aki elsőként igyekezett a buddhizmus tanításait a közgazdaságra alkalmazni, amellett érvelt, hogy nem az újabb, gyakorlatilag haszontalan fogyasztási cikkek iránti vágyak növelése és a fogyasztás vezet az emberi boldogsághoz, hanem éppen a vágyak – ésszerű kereteken belüli – csökkentése.

Mert mi is a boldogság? Bár főként a liberálisabb nézetek szerint ezt nem lehet kollektív értelemben meghatározni és kijelenteni, azért én mégis teszek rá egy próbát: közösségben élni, harmóniában a természettel, belső fejlődést elérni, és az értékekben fejlődni. Észre kell vegyük, hogy a fejlődés a buddhista- és az ökológiai közgazdaságtan értelmében nem feltétlenül az anyagiakról és a korlátlan növekedésről szól, hanem az értékekben való fejlődésről, egy ország tekintetében például az adott ország értékeiben való fejlődésről.

A GNH (Gross National Happiness), vagyis Bruttó Nemzeti Boldogság indexet Bhután 2005-ben kezdte átültetni a gyakorlatba, 2008-ban összeállították a módszert és elvégezték a felmérést, majd 2010-ben ismételték. 9 területen 33 indikátorral vizsgálódtak, az úgynevezett nyugati tudomány eddig mindet alátámasztotta és igazolta! Természetesen 33 indikátor tetemes menyiségű adat lekérdezésével párosul: a 43 oldalas kérdőív 5 óra hosszú interjúkat igényelt fejenként - ezt szorozzuk be Bhután lakosságával! Egészen másfajta alaposság és hozzáállás ez, mint a "Nemzeti Konzultáció 2012"... Bhutánban fontos az őszinte párbeszéd - két évig tartott az alkotmányozás folyamata, két évig tartott a Bruttó Nemzeti Boldogság kidolgozása és alkalmazása!

A 9 terület az oktatás, egészség, ökológiai diverzitás, kormányzat, időbeosztás, kulturális diverzitás, közösségi élet, pszichológiai jólét és életszínvonal. Mind egyformán fontos és nem elválasztható! A Liebig-féle minimum törvénynek megfelelően mindig a legalacsonyabb lécnél ereszt a hordó. Amennyiben 9 tényezőből 6-ban jól teljesít a delikvens, vagyis ha 33 indikátorból 23 esetében limit felett válaszol, akkor emberünk "boldognak" mondható.buddhista gazdaság.jpg

 A Bruttó Nemzeti Boldogság Japánban

Japánban a 15 évesek 95%-a nem érzi jól magát és nem érzi a helyét a világban. Rengeteg a NEET ember, Japánban több millióan élnek munka, oktatás vagy gyakorlás nélkül! És valahogy Japánban sajnos az idősek még boldogtalanabbak, mint a fiatalok! Ráadásul totálisan ateisták, egyáltalán alig buddhisták, hébehóba néha egy kicsit konfucionisták vagy sintoisták.

Európához közel és távol

Míg a keleti szemlélet szerint a test egészsége és a lélek egészsége és ezek harmóniája a legfontosabb, addig sajnos a nyugati kultúrában és a kereszténységben csupán a lélek egészségéről esik pár szó. Ahogyan viszont a Japán társadalom "a szégyenre épül", a nyugati legalább ugyanannyira "a bűnre"! A szégyennek közismert a feldolgozási módja: öngyilkosság. Vezető halálozási ok ez Japánban. A zsidó-keresztény kultúrkörben a bűn alól feloldozással lehet mentesülni. Ha fenti adatokon és a tinédzserek hozzáállásán megrémülünk, akkor érdemes nekünk magyaroknak elgondolkodni, hogy a Happy Planet Index szerint Japán a 95., míg Magyarország a 121.!

A buddhizmus fellegvára Japánban Kyotóban található meg, az itteni egyetem munkatársai kezdték el a bhutáni példán felbuzdulva átültetni a boldogság indexet a japán gyakorlatba.

Hogy többek között mi késztette a japánokat életük radikális újragondolására, céljaik újrafogalmazására és új lendület keresésére? A Fukushimai atomkatasztrófa! Isten ne adja, hogy Magyarországon is csak akkor legyen egy szellemi megvilágosodás elérhető, ha majd valami katasztrófa történik! A bhutáni király 2011-ben ellátogatott Japánba, ez is nagy erőket adott az index japán bevezetésének.

Ideje volt már, hiszen a 80-as évektől Japán népének önbizalomvesztése óriási volt egészen a 2000-es évekig. Azonban mivel a boldogság indexet a civil szervezetek bevonásával, a nyilvánosság erejével, az időseket is figyelembe vevő módszertan kidolgozásával és a város-vidék szakadék régiónként eltérő nagyságával együtt számolták, ezért már ez önmagában - ha még csak egy folyamat kezdőlépése is - boldogságra adhat okot! Ezen túlmenően megszabták, hogy a felmérések eredményét vegyék figyelembe a döntéshozók!

Így Japán elért oda, hogy azt mondja, nem csak a GDP növekedése, de még a gazdaság növekedése sem hoz több boldogságot!

Spirituális vezetőképesség

Bhután vezetői alapos és kimunkált spirituális képességgel rendelkeznek, ehhez integrálták a nyugati tudományokat.

Az európai vezetők spirituálisan nem fejlettek és nem érdekeltek: fejétől bűzlik a hal! A tudományos eredményeket is figyelmen kívül hagyják vagy önérdekből megmásítva alkalmazzák csak.

Bizonyos vallási hagyományok nagyon súlyos hierarchiákat vonnak rá az emberekre: vagyis ha Istent nem magunk fölé, hanem magunkba képzeljük el, akkor bármerre fordulunk, a másik emberben egy másik világot fogunk megismerni. A párbeszéd, az őszinte párbeszéd a legsegítőbb hozzáállás és cselekvés a világon!

http://www.greenfo.hu/uploads/hirek/299/29956/cikk.jpgLátványnövekedés a hamis GDP miatt - Greenfo.hu

A világ legnagyobb, illetve leggyorsabban fejlődő gazdaságainak teljesítménye sokkal kisebbnek mutatkozna, ha a természeti és az emberi erőforrások fogyasztásából képzett mérőszámokkal korrigálnák a csak forgalmi adatokat tartalmazó hazai összterméket, a GDP-t.

A gazdaságok a természet rovására növekednek - ezt állapította meg az ENSZ egy friss tanulmánya, amely tegnap jelent meg, a Rio de Janeiróban összeülő környezetvédelmi világértekezlet elé időzítve.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és társintézményei által most először nyilvánosságra hozott "Bővített Gazdagsági Mutató" (Inclusive Wealth Index - IWI) húsz ország (Ausztrália, Brazília, Kanada, Chile, Kína, Kolumbia, Ecuador, Franciaország, Németország, India, Japán, Kenya, Nigéria, Norvégia, Oroszország, Szaúd-Arábia, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Venezuela) teljesítményét összesíti 1990-től 2008-ig, oly módon, hogy a GDP-t módosítja a gyártott, az emberi és a természeti tőke - például az erdők, a halállomány vagy az ásványi üzemanyagok - fogyasztásából képzett mérőszámokkal.

Az IWI - vagy közkeletűbb nevén a "GDP plusz" - szerint a leggyorsabban növekvő gazdaságokban a fejlődés a természeti tőke, a természeti erőforrások jelentős kimerítése árán zajlott. Így például Kína GDP-je összesen 422 százalékkal, az Egyesült Államoké 37 százalékkal, Brazíliáé 31 százalékkal, Dél-Afrikáé 24 százalékkal nőtt 1990-től 2008-ig, ám IWI-ben számolva az összesített növekedés csak 45 százalékos volt Kínában, 13 százalékos az Egyesült Államokban, 18 százalékos Brazíliában, és Dél-Afrikában 1 százalékos csökkenés mérhető. A különbség a természeti erőforrások kimerítéséből adódik az UNEP szerint.

A vizsgált húsz közül hat országban (Oroszországban, Venezuelában, Szaúd-Arábiában, Kolumbiában, Nigériában és a már említett Dél-Afrikában) volt visszaesés IWI-vel mérve, jóllehet a GDP mindenütt növekedett.
"Az IWI-ből kiderül, hogy egyes jól teljesítőnek tartott országok valójában mínuszban vannak, hiszen a kölcsönvett természeti erőforrásokat soha nem lehet majd törleszteni" - így kommentálta a kutatási eredményeket a brit tudományos akadémia, a Royal Society Nobel-díjas biológus tagja, Sir John Sulston.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás japán bhután buddha közgazdaság fenntarthatóság buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan buddhista világszemlélet bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kiút a világválságból: a Bruttó Nemzeti Boldogság

Pacsker         2012.05.23.

3 esemény a közeljövőben, mely változtathat a világ jövőjén! A boldogság közgazdaságtana c. film vetítése, előadás a Bruttó Nemzeti Boldogságról, mint mérőszámról, etikus és fenntartható bankrendszer eszmecsere és beszélgetés a jövőről, a globalizáció lehetséges alternatívájáról a buddhista közgazdaságtan szerint és persze az Ősi Jövendőkről.

Május 25-én bemutatásra kerül egy régóta várt film Magyarországon, a The Economics of Happiness (angol Wikipédia fejtágító, rövid magyar Wikipédia fejtágító), vagyis A boldogság közgazdaságtana az Ősi Jövendők (Facebook oldala) által szervezve!

Vetítés, előadás, beszélgetés:

- A vetítés Facebook eseménye
- 2012. május 25. 18.00 Sambhala Tibet Központ Bp. I. ker. Attila út 123.
- 2012. május 30. 18.00. Életkör Bp. XII. ker. Hertelendi út 1./b.

A GreenR blog már korábban beszámolt egy hazai könyvbemutató után a buddhista közgazdaságtanról, mint alternatíváról és gyakorlati kiútmutató megoldásról a mostani világválságból.

Fontos, hogy "a nyugati demokráciákból és az 'EU gyarmatosító szorításából' kiábrándult honfitársaink szempontjainak megismerése érdekében többet megtudjunk arról az országról, amelyben GDP helyett a fejlődés legfontosabb mutatószámának a bruttó nemzeti boldogságot tartják. Annál is inkább, mert Magyarország mára odajutott, hogy bármelyik mutatót is nézzük eléggé lecsúszott a világ országainak rangsorában. Ez nem annyira a GDP okán, hanem a boldogság miatt meglepő, hiszen már tíz éve is az utolsók között voltunk, de úgy tűnik volt még lejjebb. Nos, vajon melyik az az ország, amely keleti (ázsiai), nem demokratikus köztársaság, hanem királyság, nem tagja semmilyen uniónak és bár száz éve nem teokrácia, mégis az utolsó igazi buddhista királyság, ahova turista csak meglehetősen drágán és nehézkesen juthat be?
...
Bhutánban a király és a választott állami tisztviselők bölcsen ismerték fel, hogy csak a fokozatos fejlődés, az evolutív változások teszik lehetővé a hasonló országokra jellemző társadalmi és gazdasági válságok és környezet pusztítás elkerülését. Ebben persze nagy segítségükre volt az egyébként a vallási szabadságot tiszteletben tartó bhutáni alkotmányban is védett elemként megfogalmazott buddhista kultúra és hagyomány értékrendje." - írja az Index.hu-n Jaksity György, a Concorde Értékpapír Zrt. igazgatóságának elnöke a Bruttó Nemzeti Boldogság című cikkében.

http://i.telegraph.co.uk/multimedia/archive/01837/bhutan_1837918c.jpg

Sok szeretettel várjuk következő rendezvényünkön, amelynek címe: "A buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról - Bhutánban és Japánban".

http://utazasiirodak.com/images/flags_big/bt.gifRendezvény ideje: 2012. június 8. 17.30-19.30
Helyszíne: Nemzetek Háza, Bp. VI. ker. Bajza u. 54.
I. emelet, kaputelefon: 'Nemzetek Háza'

Ez két baráti társaság, a magyar-japán és a magyar-bhutáni, közös rendezvénye, amelynek célja, a buddhista közgazdaságtan és a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószám megismertetése két ország, Bhután és Japán, összefüggésében. Az izgalmas esemény aktualitását két dolog adja: 1) egyrészről az ENSZ áprilisi magas szintű ülése, amely a bhutáni kormány vezetésével a boldogság és a jólét mérését illetve egy új gazdasági paradigma lehetőségeit vitatta meg; 2) másrészről a japán kormány nemrégen a nemzeti boldogság méréséről hozott döntése.

Előadók:

- Kovács Gábor, buddhista tanító, Magyar Bhutáni Baráti Társaság (MBBT)
"A Buddhista közgazdaságtanról, a Bruttó Nemzeti Boldogság mutatószámról."

- Bassa Zoltán, közgazdász, Magyar-Japán Baráti Társaság
"A Bruttó Nemzeti Boldogság - mit jelent a japánok számára? A mutatószámmal kapcsolatos japán felmérésről."

Az egyenként 30 perces előadásokat beszélgetés követi, amelyet a hallgatóság aktív bevonásával Valcsicsák Zoltán, a MBBT elnöke moderál.

Minden érdeklődőt szeretettel és szerény mennyiségben, de harapnivalóval is várunk! A belépés ingyenes. www.bhutan.info.hu

http://www.dakinikonyvek.hu/sites/default/files/imagecache/bookpic1/osi_jovendok.jpgLadakh példájának tanításai messzire nyúlnak!

Hogyan lehetetleníti el a nyugati civilizáció a hagyományos női létmintákat?
Hogyan omlott össze Ladakban az addig oly stabilan működő családi rendszer?
Mi köze a globalizációnak a családok széteséséhez?
Miért veszítették el a nők korábban középponti szerepüket?
Mennyire kultúra-függő lény az ember?
Mitől működőképesek az indiai házasságok? A házasság / kapcsolat alapjai.
Hová fordulhatunk és mik a természeti népek tanításai?!

Kapcsolódó programajánló
Szövetkezetek, etikus vállalkozások, alternatív bankok

Konferencia a szövetkezetekről, etikus vállalkozásokról, alternatív bankokról. Külföldi és magyar előadók; elméleti és gyakorlati kérdések; tapasztalatcsere, kapcsolatépítés. Új lehetőségek az alternatív gazdasági szektor megerősítésére! A Védegylet Egyesület szervezésében, az első magyar etikus közösségi bank, a MagNet Bank székházában.http://www.vedegylet.hu/kepek/fenntarthatosag_small.jpg

Időpont: június 7., 9:30 - június 8., 16:00
Helyszín: Magnet Bank székház, 1062 Bp. Andrássy út 98.

Regisztráció: június 6.szerda 20.00 óráig a simonyib@vedegylet.hu címen, vagy a 06 1 279 1596-os faxszámon.

A konferencia ingyenes. Szinkrontolmácsolást biztosítunk.

Lehetséges-e egyszerre a haszonszerzés és a társadalmi, ökológiai fenntarthatóság? Hogy lehet etikus egy bank? Mikor nevezzük felelősnek az üzleti szférát? Mitől fenntartható egy társadalmi vállalkozás?
A konferencia a főáramú gazdasági irányelvek által vezérelt globális pénzügyi rendszerhez képest alternatívnak számító kezdeményezéseket veszi sorra.

A konferencia célja, hogy bemutassa az alternatív gazdaság helyzetét külföldön és itthon, valamint, hogy bemutassa a szövetkezeteket és azok potenciális szerepét a fenntartható helyi gazdaságokban.

Az előadók gyakorlati szakemberek, civil aktivisták, döntéshozók és kutatók Magyarországról, Svájcból, és Spanyolországból.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus vallás válság fenntarthatóság ladakh ökológiai politika buddhista közgazdaságtan magnet bank alternatív közgazdaságtan bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Pénz nélkül él 15 éve, és tanítja - avagy a Bruttó Nemzeti Boldogság

Pacsker         2011.09.05.

Általában boldogtalan a kapcsolatunk a pénzzel, például azért, mert soha sincs belőle elég. Pár józan őrült azonban azt hirdeti az életmódjával: az örökös rohanás, az elidegenedés, a pazarló életmód, a civilizációs betegségek, és a környezetszennyezés mind mind a pénzre, zsózsóra, dellára, stexre vezethető vissza. Nyílvánvaló, mit kell tennünk: lemondani az absztrakt fizetőeszköz használatáról.

Heidemarie Schwermer nem egy tipikus antikapitalista forradalmár, a 69 éves német hölgy mégis forradalmi életformát folytat: boldog, kiegyensúlyozott életet él 15 éve, pénzhasználat nélkül.

De vannak még mások is, akik így élnek. Róluk itt olvashattok bővebben!

A Mennydörgő Sárkány bemutatkozik Budapesten

http://mandalaygazette.com/wp-content/uploads/2011/10/800px-Flag_of_Bhutan.svg_-600x399.png

Egy korábbi hasonló témájú rendezvény és annak greenr-es beszámolója után újabb állomáshoz érkezett a hazai gazdasági gondolkodás megváltoztatásának kísérlete.

“A Mennydörgő Sárkány útjai: hogyan lép át Bhután a középkorból a posztmodern világba a Bruttó Hazai Boldogság mentén.” cimmel tartjuk bemutatkozó rendezvényünket 2011. szeptember 15-én 18 órától az ELTE Bölcsészettudományi Karán (1088 Budapest, Múzeum krt. 4/a, 217-es terem).

Meghívott díszelőadónk Dr Karma Phuntsho, kultúrantropológus és buddhista tudós, aki partnerével Dawa Demmel először látogat Magyarországra. Előadásában Dr Karma Bhután egyedülálló kultúrájáról és szokásairól, illetve az un. Bruttó Nemzeti Boldogság (Gross National Happiness, GNH) elvein alapuló társadalom- és gazdaságfejlesztés gyakorlatáról fog beszélni.

Részletes magyar és angol nyelvű programleírás itt!

         2 hozzászólás

Címkék: buddhizmus vallás ökológia közgazdaság ökopolitika buddhista közgazdaságtan alternatív közgazdaságtan bruttó nemzeti boldogság magyar bhutáni baráti társaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark