PPJ         2014.07.24.

Úgy néz ki, mint egy káprázatos lilás-rózsaszínes naplemente az égen, mégis fejmagasságban és kézközelségben megtapasztalhatjuk Japánban. (Forrás: demilked.com)

Most már értjük, hogy az Avatarban miféle szerzet a Lelkek Fája... :) A lilaakác (Wisteria sinensis) az egyik legnépszerűbb kerti kúszónövény lett az egész világon, dús és illatos virágzata miatt, de őshonos növénynek kijáró tisztelet leginkább Kínában övezi. Japánban a költészetük legrégebbi gyűjteményeiben is több helyen említik, és 1200 éves példánya is megtalálható a mesteri precizitású és szellemi lényekben is gazdag parkokban. A téli hideget nem kedveli, de japán változata (W. floribunda) nem ilyen kényes.

Az alábbi fotók a Tokyo-tól 80 km-re északra található Ashikaga Virág Parkban található 144 éves lilaakácról készültek, vagyis 1870-re tehető a növény világra jötte.

Érdekesség egy fordított arányosság a két japán ősfa között, ugyanis az 1200 éves példány 700 négyzetméteres kiterjedéssel bír, míg a 144 éves közel 2000 négyzetméteres. Ám ők együttesen sem olyan nagyok, mint a kaliforniai Sierra Madre-ben található 4000(!) négyzetméteres növény.

A lilaakác hivatalosan a pillangósvirágúak családjába tartozó fás szárú, lombhullató indás kúszónövény, ámbár kialakítható belőle fa-jellegű alak, általában csavarodó törzzsel és ellapuló felső résszel. Összességében akkor súllyal bírhatnak, hogy, mint az alábbi képeken és videókban is látható, komoly tartószerkezetekre van szükség a tartásukhoz. Így viszont mennyezete alatt sétálhatunk és sütkérezhetünk a lila és rózsaszín fényárban a csodásan lógó virágai között.

Fotó: y-fu

Fotó: Mamiko Irie

Fotó: Makoto Yoneda

Fotó: P-Zilla

Fotó: P-Zilla

Fotó: y-fu

Fotó: takeoh

Fotó: Taka Ochiai

Fotó: Kazumi Ishikawa

Fotó: Takao Tsushima

Az alábbi videón szereplő wisteria az 1200 éves 700 négyzetméteres példány, ami Fujino-Ushijimánál található Saitama prefektúrában.

Az alábbi pedig a 144 éves, de 1990 négyzetméters példányról készült videó, az Ashikaga Virág Parkban.

PPJ         2014.05.22.

Biodiverzitás Napja 2014. május 22. - Nem tűrjük az özönnövények kirekesztését! Köszönjük Magyarország! Megvédjük az agresszív adventív nem őshonos özönfajokat!

Felelős és magyar állampolgárként, természetvédelmi mérnökként és leendő humánökológusként, követelem, hogy a kanadai aranyvessző, japán óriáskeserűfű, kanadai átokhínár, nyugati ostorfa, a kígyófejű halak és az amerikai ökörbéka is váljon hungarikummá! Ezek milyen alapon maradtak le a fehér akác mellől? Követelem az esélyegyenlőséget és a liberáldemokrata álnemzeti álkeresztény politika kiterjesztését minden hazánkban állomásozó adventív idegenhonos fajra! Ha egy 18. században betelepített fél- és álmegoldás ilyen kitüntetett »hungarikum« címekben részesülhet az évtízezredes és évmilliós Pannon-ökorégióban, akkor ne legyünk szerények, ezen jeles nap alkalmából, vonjunk minden, a fejét itt felütött inváziós fajt a magyarság körébe!

Sőt, mivel a kormány május 6-án úgyis kiállt az USA-EU szabadkereskedelmi megállapodások mellett, melyek eltörölnék Magyarország GMO mentességét, és mivel január 1-től az ország fő agrárkutató intézetének (NAIK) élén már így is egy biotechnológus áll, valamint amúgy is terjeszkedik a Mon$ATAN-Monsanto Magyarországon, így a martonvásári génbank "véletlen" leégését lehetne folytatni a tápiószelei génbank átszervezésével, mondjuk - a kishantosi eseményekhez hűen - a kormány buldózerekkel letarolhatná és nyithatna egy: Invazív Növényekkel és Génmódosítással az Emberiség Ellen NEMZETI KUTATÓINTÉZETET....

Teljes méretű kép

A TERMÉSZETES ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYVILÁGRA VESZÉLYT JELENTŐ INVÁZIÓS FAJOK JEGYZÉKEI - termeszetvedelem.hu/ozonfajok-magyarorszagon

  A jegyzékek kiindulási alapjául a növényi invázió témakörében még 1998-ban, Jósvafőn szervezett szakmai fórumon („Agresszív adventív növényfajok és a természetvédelem”) számos botanikus kutató és természetvédelmi szakember által összeállított, természetvédelmi szempontból a legveszélyesebbnek tartott növényfajok, valamint a Biológiai Inváziók Magyarországon, Özönnövények kötetek listái szolgáltak.

  A természetvédelmi szempontból veszélyt jelentő szárazföldi és vízi özönnövények jegyzékén, amely 33 szárazföldi és 8 vízi növényfajt tartalmaz, azok a növényfajok találhatók meg, melyek hazánkban nem őshonosak és jelenlétük a természetes, illetve természetközeli élőhelyeken az őshonos növény- és állatvilág számára veszélyt jelent.

  A főként mezőgazdasági vagy települési környezethez kötődő, természetvédelmi szempontból kisebb veszélyt jelentő növényfajok, mint például a parlagfű, a parlagi rézgyom, a selyemmályva, valamint a terjedésükkel problémákat okozó, de hazánkban őshonos fajok pl. a nád, a siska nádtippan, a földi szeder fajcsoport nem szerepelnek a jegyzékekben.

  A legveszélyesebb, különösen nagy természetvédelmi kárt okozó szárazföldi özönnövény fajok a listában vastagon szedettek.

Inváziós faj - hu.wikipedia.org/wiki/Inváziós_faj

A fajok terjedését természetellenesen felgyorsította a kereskedelem, az utazás és több, szándékos betelepítés. Az özönfajok megváltoztathatják a korábbi ökológiai viszonyokat, így kiszámíthatatlan hatást gyakorolnak a biológiai sokféleségre, és komoly gazdasági károkat okozhatnak.

Jelenleg az inváziós idegenhonos fajokat tartják a globális biodiverzitás csökkenése második fő okának, közvetlenül az élőhelypusztítás mögött. Az özönfajok környezeti, gazdasági és társadalmi (pl. egészségügyi) hatásai minden szinten kedvezőtlenek.