Friss kutatási eredmények az autizmus és a növényvédőszerek kapcsolatáról

gelencserzso         2014.07.19.

0712CW-FEATURE-Pesticides_Fig2_300.jpgKözvetlen kapcsolat az autizmus és a növényvédőszerek között - Ha meghalljuk az autizmus szót, sokak inkább csak elfordítják a fejüket, mégis sok leendő anyuka aggodalma, és eddig nem sokat tudunk okairól. Melyek azok a környezeti hatások, amelyek elősegíthetik kialakulását, és mit tehetünk, hogy megelőzzük? Egy friss tanulmány a növényvédőszerek és az autizmus lehetséges kapcsolatát kutatta, a kutatók pedig elővigyázatosságra intenek minket. (Magyarra fordítás: Gelencserzso)

autizmus-a-csaladban-n-1645.jpgA Kaliforniai Egyetem kutatói bizonyos növényvédőszerek és a diagnosztizált autizmus, illetve fejlődésbeni késedelem között kereste a kapcsolatokat. Módszerük egyszerű és célravezető volt, hiszen csupán összevetették a növényvédőszerek használatáról szóló kötelező jelentéseket 1997-2008 között a várandós anyukák lakcímével.

Autism, developmental delays linked to pesticide exposure during pregnancy - study
rt.com/usa/167976-autism-gestational-pesticide-exposure/

Insecticides put world food supplies at risk, say scientists
theguardian.com/environment/2014/jun/24/insecticides-world-food-supplies-risk

peszticid.jpg

A szabályozásnak köszönhetően a farmerek egészen pontosan dokumentálják, milyen szereket, hol és mikor alkalmaznak. A kutatók szerint bizonyos szereket gyakrabban alkalmaztak a később autizmussal, vagy fejlődési nehézségekkel diagnosztizált gyermekek lakhelyének közelében.

A megkésett fejlődés, azaz kommunikációs, társas és idegrendszeri képességek lassabban történő megszerzése, a mérések szerint az államokbeli gyermekek 4 százalékát érinti, a társas interakciókban és nyelvi nehézségekben is megmutatkozó autizmus pedig nagyjából 68 gyerekből egyet érint.

Megállapították, hogy 60 százalékkal nagyobb az autizmus kockázata egyes növényvédőszerek közelségében, melyek legtöbb esetben rovarölőszerek. Ezek tulajdonképpen idegmérgek, amelyek a rovarok idegrendszerét károsítják, így elpusztítva őket.

10407038_720116924697850_4412380152690064036_n.jpgA peszticidek egy másik fajtája, amelyet gyakran szúnyogirtásra is használnak, hasonlít a krizantém virág egy természetes módon előforduló rovarirtó anyagára. Ennek köszönhetően néha „teljesen természetesnek” nevezik ezt az anyagot, holott a kockázat itt is mérhető volt. Ez egy szintetikus anyag, amely valójában sokkal mérgezőbb, mint maga a természetes összetevő.

Valószínűsíthetően nem szükséges a búzatáblák mellett sétálgatnunk, hogy kapjunk egy adag idegmérget, hiszen a levegőben könnyen tovább terjednek ezek az anyagok, bár a tanulmány külön nem mérte a levegő peszticidtartalmát.

Úgy látszik, végre eljött az ideje, hogy részletes további kutatások szülessenek a peszticidek emberi, különösen a magzati egészségre káros hatásáról, és tudományosan megalapozottan, nagyobb felelősséggel kezelhessük a növényvédőszerek alkalmazását.

child,portrait,children-69c1cb982c20bd4f04ad97920bd7623a_h.jpgFélő, hogy már későn kapunk észbe, hiszen egy másik friss kutatás megállapította, hogy a szabályozások nem voltak elegendőek, és mára szinte az összes élőhely rovarölőszerek által mérgezett. A globális élelmiszertermeléshez elengedhetetlen apró élőlények, méhek, földigiliszták súlyosan szenvednek, ezáltal gyakorlatilag azt az ökológiai rendszert károsítjuk a hatékony élelmezés nevében, amely maga lehetővé teszi az élelmiszertermelést.

A kaliforniai tanulmány konklúziója „csupán” azt állítja, hogy közvetlen kapcsolat valószínűsíthető az autizmus és a peszticidek között. Mindenesetre egyelőre az elővigyázatosság elve tűnik a legbiztonságosabbnak. Ahogy a Kaliforniai Egyetem kutatója is összegezte: „Az üzenet világos: a várandós nőknek különösen kerülniük kellene a mezőgazdasági kemikáliákkal való érintkezést, amikor csak lehetséges”.

Hatalmas élelmiszerbotrány a láthatáron? Ötven éve nem láttunk ilyet
vg.hu/vallalatok/mezogazdasag/hatalmas-elelmiszerbotrany-a-lathataron-otven-eve-nem-lattunk-ilyet-429946

Óriási és beláthatatlan károkat okozhat az a rovarölő szer, ami mind állatokra, mind az emberekre káros hatással lehet - írja a The Guardian.

Egy olyan rovarölő szer elterjedése miatt félnek a kutatók, amely a világ biztonságos élelmiszer-ellátását veszélyezteti. A legnagyobb problémát az jelenti, hogy ezt a permetező szert a világ számos táján használják, így például Kínában is.

A káros vegyianyagokat tartalmazó szer az állatállományra komoly veszélyt jelenthet. A kutatók attól tartanak, hogy megismétlődnek az 1960-as években történt nagy DDT-fertőzés következményei: arról a szerről időközben kiderült, hogy a természetben nem bomlik le, felhalmozódik, komoly kárt okoz az állatok és az emberek zsírszöveteiben és rákos megbetegedéshez vezet.

Korábban az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság tanulmánya alátámasztotta, hogy a neonicotinoidek káros hatással vannak a méhekre és tömeges pusztítást képes köztük végezni.

A kutatói csoport arra a következtetésre jutott, hogy ha a szert továbbra is alkalmazzák, akkor a méhek, a szitakötők és a virágok, valamint a mezőgazdaságban termelt gabona és búza nagy része fertőzött lesz és elpusztulhat. Ez rövid és hosszú távon is borzasztó következményeket jelenthet az élelmiszerellátásban. Ezen felül a vetőmagokból táplálkozó madarakat is elpusztítja a szer, így nem csak az élelmiszerre, hanem az állatvilágra is súlyos csapást mérhet a rovarirtó.

Összességében elegendő bizonyítékot találtak arra, hogy minél előbb találjanak egy másik szert, amely nem káros a környezetre sem. A felelős szervek így rendkívüli csúcson tárgyalják tovább a veszélyes vegyszert és annak káros hatásait megelőző tevékenységeket.

Tudatosan tervezett halálmiszeripari drogfüggőség

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Az élelmiszermarketing titkai - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

         4 hozzászólás

Címkék: videó autizmus természet mezőgazdaság természetvédelem környezet fenntarthatóság agrárium humánökológia peszticidek növényvédőszerek

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Az élelmiszermarketing titkai - videó

PPJ         2014.07.11.

cow.jpgA konok tudatlanság erejét nem lehet eléggé hangsúlyozni. A tömeges mértékű kegyetlenség csak azért történhet meg, mert elfordítjuk a tekintetünket. Minden rajtunk múlik. És ez nemcsak a videóban elhangzottakra vonatkozik.
A következő videóban színésznő helyettesíti ugyan a marketing szakembert, de a közönség valós. Ahogyan az elmondott információk is. (Forrás: Sevaster1 - YouTube // Facebook)

Korábbi GreenR bejegyzések a témában:
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...
Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét

industrial-food.jpg

         szólj hozzá

Címkék: reklám videó világ világgazdaság környezetvédelem mezőgazdaság állattartás fenntarthatóság agrárium agrárpolitika agrármaffia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Nem kérünk amerikai, hormonkezelt, génmódosított, klónozott élelmiszereket!

PPJ         2014.06.27.

Civil szervezetek nyilatkozata az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodásról. A GMO-Kerekasztal 2014. június 25-i ülésén az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás (TTIP) volt a fő téma. Mellékeljük a témában a Greenpeace, az MTVSZ és a Védegylet által kiadott sajtóközleményt.

http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/s640x480.jpg

A Greenpeace, a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Védegylet határozottan ellenzi az EU és az Egyesült Államok között formálódó szabadkereskedelmi egyezményt, mert az veszélybe sodorhatja többek között hazánk génmódosítás-mentességét is. Az egyezmény továbbá ránk szabadíthat egészségkárosító vegyszereket, hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. http://m.cdn.blog.hu/gr/greenr/image/img158_1.jpg

Korábbi kapcsolódó bejegyzések:
Génpiszkált és betiltott rákkeltő anyagokat hoz az EU-USA szabadkereskedelmi egyezmény?!
"Ökopolitika" - tagok legyünk vagy szabadok?
A globalizáció politikai trilemmája
GMO: Néhány kilóra megvett magyar tudós és a kilónyi tumorok

A zöld szervezetek képviselői a GMO-Kerekasztal [2] mai ülésén fejtették ki álláspontjukat az EU és az USA között formálódó szabadkereskedelmi megállapodás veszélyeiről. A tervezett egyezmény egyik legfőbb veszélye, hogy fellazítaná az élelmiszerekkel, vegyianyagokkal és egyéb környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat. [3] A szervezetek azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy az EU-USA szabadkereskedelmi tárgyalások részleteiről az alapvető átláthatóságot mellőzve folynak a tárgyalások, abba a civil szervezeteket, szakszervezeteket nem vonják be.

A tervezett megállapodás fő célja, hogy az óceán két partján összhangba hozzák az egyezmény által érintett területekre vonatkozó jogszabályokat. [4] Ez a valóságban azt jelentené, hogy gyengítenék a környezetvédelemmel, élelmiszerekkel kapcsolatos szabályokat.
„A géntechnológia ipar lobbiszervezeteinek kívánságlistája, valamint az amerikai kormány képviselőnek nyilatkozatai alapján várható, hogy egy esetleges megállapodás hatására Európa arra kényszerülne, hogy beengedje a génmódosított élelmiszereket, felgyorsítsa a génmódosított növények engedélyezését Európában. Azt szeretnék elérni, hogy amit az Egyesült Államok engedélyez, az automatikusan engedélyt kapjon Európában is. Ezt mindenképpen meg kell akadályozni!” – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője.

Az egyezmény révén az Egyesült Államok gyakorlatilag az EU 29. tagállamává válna, ugyanis a tervezetek alapján a kereskedelmet érintő minden új jogszabályt meg kell vitatni az USA-val. [5] Ebbe beletartozik a környezet-, egészség- és fogyasztóvédelmet érintő minden szigorítás.
„Az Egyesült Államok részvétele az EU-s döntés előkészítésben jó eséllyel befagyasztja a jövőbeni környezetvédelmi, klímavédelmi és fogyasztóvédelmi előírások fejlesztését.
- hangsúlyozta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag szakértője – „Az egyezmény így számos elfogadhatatlan kockázatot rejt magában: megakadhatnak az EU-s klímavédelmi intézkedések, valamint az emberi egészséget károsító vegyi anyagokat korlátozó európai folyamatok is.”

Az egyezmény része egy befektető-állam vitarendezési mechanizmus (ISDS) [6], egyfajta „magán bíróság”, melynek hatására egyes cégek bármikor beperelhetnék azon országokat, melyek az EU vagy az USA általános szintjénél szigorúbban védenék a saját állampolgáraik egészségét és a környezetet. Akár Magyarország ellen is pert indíthatnának, mert hazánk tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy a skandináv országokat is perelhetnék az egészségkárosító vegyi anyagok tilalma miatt. „A döntést profitérdekelt háromfős „bíróság” hozná meg. Olyan bírók a bíróság tagjai, akik maguk hívják fel cégóriások figyelmét a szabadkereskedelmi megállapodások kapcsán lehetővé váló jogorvoslati lehetőségekre. A bíróság döntése ellen fellebbezésnek helye nincs. Mindezt olyan országokkal szemben tennék, ahol fejlett a jogrendszer és az igazságszolgáltatás. Miért van szükség ezekre a magánbíróságokra? Mert ezen bíróságok kizárólag a befektetők érdekeit védik teljesen elfogultan. Ezért nemet kell mondanunk az ISDS-re!” - hangsúlyozta Újszászi Györgyi, a Védegylet projektvezetője.

Ez alapján kérjük a magyar kormányzatot és a magyar EP képviselőket, hogy határozottan lépjenek fel ezen egyezmény jelen formája ellen, valamint vonják be a civil szervezeteket a hazai álláspont megalkotásába.

Jegyzetek:
[1]
transzatlanti befektetési és kereskedelmi partnerség (TTIP – Transatlantic Trade and Investment Partneship), de ismert transzatlanti szabad kereskedelmi megállapodás (TAFTA - Transatlantic Free Trade Agreement) néven is.
[2] A GMO-Kerekasztal az Országgyűlés munkáját segítő szakmai, tanácsadó testület
- http://www.bdarvas.hu/gmo/idn39
[3] Az Egyesült Államok egyetlen jelentős, világméretű környezetvédelmi megállapodást sem ratifikált (Kiotói Jegyzőkönyv, Stockholmi- és Bázeli egyezmények), ugyanakkor engedélyez számos olyan technológiát (hormonkezelés az állattenyésztésben, génmódosított növények stb.) és vegyi anyagot, melyek az Európai Unióban fogyasztó-, egészség- és környezetvédelmi okokból tiltottak.
[4] A tervezett EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás nem a korábbi szabadkereskedelmi egyezményekkel szemben nem a vámok csökkentéséről szólna, mert az EU és az USA között már olyan alacsonyak a vámok, hanem jelenleg a „szabályozási koherencia” az egyik megnevezett fő célkitűzés.
[5] Regulatory Cooperation or Coherence
[6] Investor to State Dispute Settlement (ISDS)

Angolul:

People have the right to know - foeeurope.org/right-to-know

Over 250 civil society organisations called on the European Commission to open up the EU-US trade negotiations for public scrutiny. Over 250 organisations, including trade unions, consumers, grassroots and development organisations and transparency watchdogs are calling on the European Commission to open-up the EU-US trade talks and make the negotiation process more transparent.

foe_ttip_landscape_v1_0.png

         szólj hozzá

Címkék: amerika fidesz usa világgazdaság európai unió globalizáció gmo természetvédelem kapitalizmus környezet génmódosítás géntechnológia új világrend illuminati agrárium monsanto humánökológia jövő nemzedékek ökológiai politika gmo lobbi ttip euro-atlanti erők

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Öko-hazaárulás: az ÖMKI valódi háttere és céljai - Darvas Béla leleplező írása

PPJ         2014.06.26.

biostop.jpgCsak megerősíteni tudom az alább leírtakat, ugyanis magam is érintettje voltam az ügynek. Úgy próbáltak beszervezni az ÖMKI-hez PhD kutatásvezetői pozícióra(!), hogy még a humánökológia mesterdiplomám sem volt a kezemben. Kérdésemre, hogy ez hogy lehetséges, az volt a válasz, hogy ne aggódjak, megvannak a képességeim. Ez nagyon megtisztelő és biztató, tudományetikailag mégis abszurd és számomra elfogadhatatlan. Tovább érdeklődve az ÖMKI háttere után viszont, teljesen világossá vált a kép, hogy kikre, kiken keresztül és miért vadásztak. Tulajdonképpen a legtöbbetek eddig vélhetően bele sem gondolt, és pusztán nekem el sem hinné, hogy a modern kori nemzetárulás és gazdasági kémkedés hogyan zajlik. Isten áldja a sorsom, hogy beláthattam, nem szabad asszisztálnom ehhez az álságos feladathoz, még ha a "karrierem"(ez a materialista félelemből adódó lelki erőtlenség és hűtlenség melegágya típusú fogalom) is múlik rajta!

Mi úgy látjuk, hogy a pénzügyi háttérhatalom beszivárgása és a hatalom átvétele zajlik. A magyar mezőgazdaság kiszolgáltatása láttán a kérdésünk az, hogy a politika egyszerű ostobaságának, vagy tudatos nemzetárulásának a következménye a biogazdálkodás idegen kézre adása? A folyamat látható jeleit mindnyájan érzékeljük, és a cikk elolvasása után érthetővé válik - a háttérhatalmi cél: a magyar mezőgazdasági erőforrások megszerzése. A háttérhatalom érdekeivel ellentétes a ökologikus biogazdálkodás ál-magyar megvalósítása Magyarországon!!! A külföldi háttérhatalmi földtulajdonszerzés előre kívánja letörni a magyar biogazdálkodást, hogy a későbbiekben a magyar gazdák ne jelentsenek konkurenciát a külföldi érdekeltségekkel szemben. Ezért hazaárulásnak minősül a Kishantosi Ökológiai Mintagazdaság beszántása! Logikailag sajnos várhatóan ez együtt fog járni a magyar kutatóintézetek felszámolásával is. Ez a történet ugyanis már nem Kishantosról szól, hanem annál jóval többről, a magyar mezőgazdaság jövőjéről. A háttérhatalom diverzánsai beszivárognak, a nemzetárulók pedig "helyzetbe hozzák" őket. Az új és gyalázatos földtörvény létrehozza az idegen tulajdont és a piac monopolizálásának eszköze a világszínvonalú magyar kutatás felszámolása, az eredmények megszerzése és megsemmisítése, sőt a tartalmas és eredményes oktatás felszámolása is. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem egy sajnálatos gyakorlat, amely Magyarország legfontosabb stratégiai ágazatát érinti. Azonban ennek a folyamatnak még csak az elején járunk!!! Még tehetünk ellene!!!! Ha részt veszünk azokon a társadalmi megmozdulásokon, amelyeket az új és gyalázatos földtörvény ellen, és a magyar gazdák védelmében szerveznek azok a magyar érdekeltségű erők, akik az egész nemzet sorsáért és az egész Pannon bio-geo-öko-régióért felelősséget éreznek és vállalnak.

Darvas Béla: Kutatóintézeti nonprofit káefté – fából vasparipa (az ÖMKI háttere) - darvasbela.atlatszo.hu

darvasbela2-1024x663.jpgE sorozat második részében – mikor a statisztika által nyilvántartott K+F+I által foglalkoztatottakat próbáltam számba venni – írtam le az alábbiakat: „A vállalati K+F+I helyek száma viszont akár égen a csillag. A cégjegyzékben gyors kereséssel is félezer Bt-t és Kft-t találok, amelynek nevében szerepel a kutató, a fejlesztő vagy az innováció szó.” Most ezek közül egyet emelek ki, mivel megjelenése, működtetése és céljai sok tekintetben figyelemre méltó. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet Közhasznú Nonprofit Kft-ről (ÖMKI Kft) lesz szó, amely magát „szerényen” Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézetnek hívja, bár létszáma csekély (9 mezőgazdasági egyetemet végzett munkatársa van) és munkatársai között nincs nemzetközi értelemben jelentős publikációs aktivitást felmutató munkatárs (1 PhD minősített és 4 PhD-hallgató). Ez a vállalkozás tevékenységét tekintve inkább valamiféle tanácsadó/szervező/F+I pályázó cégnek tűnik, amelyet Forschungsinstitut für biologischen Landbau (FIBL) nevű svájci (és német/osztrák) cég hozott létre.

2011. február 1-én sok kutatóintézeti és egyetemi kollégámmal együtt levelet kaptam egy korábban a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft-nél (BHN) dolgozó ismerősömtől. „Egy most induló 3 éves program kapcsán kereslek, melynek középtávú célja az ökológiai gazdálkodáshoz és élelmiszer-feldolgozáshoz kapcsolódó kutatási aktivitás serkentése, kutatói kapacitás fejlesztése, magas tudományos színvonalú és a gyakorlatban is hasznosítható eredményeket adó projektek indítása Magyarországon. A projekt keretében arra a kérdésre is választ keresünk, hogy milyen intézményi-irányítási keretek között és milyen partnerségben lehetne a leghatékonyabban megvalósítani ezt a gyakorlatorientált kutatómunkát. A program első lépéseként a csatolt kérdőívre alapozva, mélyinterjúkon keresztül szeretnénk felmérni az ökológiai gazdálkodáshoz kapcsolódóan mozgósítható kutatói kapacitást és együttműködési lehetőségeket.” Részt vettem ezen az egyoldalú „kikérdezésen”, majd később a BHN helyiségében szervezett találkozón is. Ezen négy hazai egyetem képviselőin túlmenően az MTA három mezőgazdasági kutatóintézetének (ma ezek az MTA ATK részei) képviselője is részt vett jelezve, hogy „mindenféle” pénzre szüksége van a hazai mezőgazdasági kutatásnak, amely nyomorúságos körülmények között éli túl egyik évet a másik után. A találkozót egy frissen, a Technical University of Munich, Department of Landscape Ecology (München) „tájökológiából” PhD-t szerző hölgy (Drexler Dóra, aki máig a FIBL adminisztrációjának munkatársa) vezette és kérdezgette a professzor urakat, akik készségesen válaszolgattak, miközben a FIBL igazgatójának felváltva fordítottak.

A svájci cég igazgatója (Urs Niggli) elmondta, hogy ennek a projektnek a finanszírozója a Pancivis Stiftung, amely azzal bízta meg a FIBL-t, hogy felügyelje a magyarországi projekt szakmai megvalósítását és a rendelkezésre bocsájtott pénzösszeg célszerű felhasználását. Az ülésen résztvevők már előzetesen egymást kérdezték arról, hogy kiket is takar a Pancivis Alapítvány? Nos, a Pancivis Stiftung-ot a lichtensteini Vaduzban 1999-ben jegyezték be, de csupán ennyi, ami róla bizonyosan tudott. Azt, hogy a Pancivis milyen tevékenységből származó 2 millió eurót ajánl fel a magyarországi projekthez, és miért egy svájci intézeten keresztül csak találgathattak a résztvevők, de ajándék lónak nem szokás a fogait fixírozni. A FIBL egyébként 130 fős svájci K+F+I intézet (Frick a székhelye) – ami hazai viszonylatban is szerény méretűnek számít –, s erősségének azt tartja, hogy szoros együttműködést szorgalmaz a kutatás és a gyakorlat között. Ez utóbbit úgy jellemzi, hogy 200 gazdasággal tartanak kapcsolatot. Mindezt technológiatranszfer-aktivitásnak tarthatjuk inkább, mint kutatóintézetinek, vagyis a hazai bioügyekben fix összeggel és ideiglenesen nemzetközi F+I menedzseri ambíció jelent meg. A FIBL számos kelet-európai, indiai, latin-amerikai és afrikai országban vesz részt az ökológiai kutatási, tanácsadási és tanúsítási szolgáltatások kidolgozásában – olvashatjuk a brosúrájukban. A hazai tanúsítási terület eddig a BHN területe volt, illetve 2002-ben kezdte meg a Hungária Öko Garancia Kft tanúsító szervezet („anyacége” az Austria Bio Garantie) a működését. Előtte a holland érdekeltségű SKAL (Office in Hungary) próbálta a lábát megvetni nálunk. A hazai piac, amely 2012-ben 119 ezer ha közel 10%-a tartozik hozzá (lásd 18. ábra). A nagyrészt osztrák érdekeltségű Hungária Öko Garancia Kft vezetője (Kovács Dóra) egy 2012-es konferencián nagy örömmel üdvözölte a svájci központú ÖMKI Kft létrejöttét.

A FIBL vezetője az ökológiai gazdálkodáson belül az alábbi területeket nevezte meg legsürgősebb célpontjaik között (i) az ökológiai termesztéssel kapcsolatos doktori és posztdoktori program előmozdítása; (ii) a tudományos kutatások segítése; (iii) az Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform „aktivizálása”. Nézzük ezeket egy kicsit közelebbről.

18abra.png18. ábra: A tanúsítást kiadó szervezetekhez tartozó, ökológiai művelésű területek nagysága Magyarországon

A PhD-programot illetően az ÖMKI a Szent István Egyetemet választotta stratégiai partnerének. Kétségtelen, hogy ezen az egyetemen folyik a legjelentősebb hazai oktatási aktivitás, jellemezhetően a környezetgazdálkodási MSc-képzéssel és az itt létrehozott Környezettudományi Doktori Iskolával. Mindkettőben Ángyán József szerepe emelhető ki, hiszen az ökológiai termesztést illetően a gödöllői MSc- és PhD-képzés sikere egyértelműen az ő és munkatársai (kiemelten Menyhért Zoltán) nevéhez fűződik. Ángyán professzor úr, akkor éppen a VM-ben az oktatásért és kutatásért felelős parlamenti államtitkár volt, és többször is segítőkészen tárgyalt a FIBL megbízottjaival. A kezdetben támogathatónak tűnő szerveződés azonban gyorsan a tárgyalás megszakadásához vezetett, mert a megbeszéltekkel ellentétes FIBL döntésekre került sor. A FIBL igazgatója ugyanis úgy gondolta, hogy nem illeszkedik be az adott erőviszonyok közé, hanem mint „független vásárló” azt választ az általa kezelt 600 millió forintjáért (eredetileg 3 éves ellátásra, ami később 6 évre változott), amit kedve tartja. És megtehette mindezt, hiszen még a Magyar Biokultúra Szövetség – mint a legnagyobb magyar tulajdonú szerveződés – éves K+F+I pénzkerete sem nagyobb, mint 25 millió forint. A svájci kezdeményezés lassan elveszítette a BHN (ügyvezető Roszík Péter) és az ökológiai gazdálkodás nemzetközi szervezete, az IFOAM (International Federation of Organic Agriculture Movements) EU Group magyar tagjának (Ács Sándorné) támogatását, akik az ÖMKI Kft-ben az igen szerény hazai pályázati rendszerben külföldi érdekeltségű konkurenst láttak. A kezdeti ígéretek ellenére a FIBL ügyintézői feléjük sem teljesítettek, vagyis a dolgaik irányításába a meghatározó magyar szakmai szervezetek bevonását sem tartották rangjukhoz méltóan bevonni. Rajtuk keresztül megszerezték a helyi ismereteket, majd saját érdekük szerint döntöttek. Igazán mai történet. A FIBL egyébként az IFOAM-on belül erős helyzetű intézet, így Ács Sándorné újraválasztásakor az ÖMKI Kft képviselői igyekeznek is elmozdítására azzal, hogy nem támogatták. Ez a próbálkozásuk azonban sikertelen maradt.

Nézzük a szakmai teljesítményt. 2013-ban az ÖMKI Kft-hez érkezett 29 PhD és posztdoktori témajavaslatból a FIBL munkatársai 4-4 pályázatot tartottak támogatásra érdemesnek. 2013. december 7-én számoltak be a korábbi érintettek az ösztöndíjasok találkozóján. Az ÖMKI Kft kitűnő PR munkát végez, kicsinységük ellenére mernek nagynak mutatkozni; láttatják magukat, ahol csak lehet. Irigyelhetik érte a forrásszegény, bár valóságos állami kutatóintézetek. Az ajánlatok közel negyedének támogatása egyébként átlagos EU pályázati sikerességi arány. A posztdoktori kutatás támogatásának hossza a FIBL projektben két év, míg a PhD-támogatás három évre szól. Emlékezettőül, egy hazai PhD-szerzés időtartama 5-7 év. A támogatás átlagos nagysága ~9 mFt, ami korántsem magas. Az OTKA fiatal kutatóknak kiírt pályázatai ettől merőben eltérők, és a végelszámolásnál a nemzetközi színvonalú publikációs aktivitás meghatározó szempont. Mindez itt másként van, hiszen az ÖMKI Kft saját munkatársai honlapra helyezett cikkeinek többsége is csak ismeretterjesztő lapokban jelent meg. Vannak olyan szakmabeliek továbbá, akik a gyakorlatnak „kidolgozott” eljárások újdonságtartalmát is vitatják.

Az ÖMKI Kft tudományos kutatási területen való stratégiai partnerként a Haszonállat-génmegőrzési Központot (HáGK, korábban Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, KÁTKI), a tápiószelei Növényi Diverzitás Központot (NÖDIK, korábban Agrobotanikai Intézet), a Szent István Egyetemet, a Magyar Biokultúra Szövetséget és a BHN-t jelölte meg. A HáGK és a NÖDIK nem sensu stricto kutatóhelyek, s a VM nem is csatlakoztatta a kutatóhálózatához (NAIK), hanem a génmegőrzéshez tartozó mezőgazdasági génbank meghatározóivá tette ezeket. A HáGK a kisállati, az NÖDIK a növényi génbank hazai központja. A géntechnológia térhódításával a mezőgazdasági génbankok nagyon is felértékelődtek, hiszen igen sok ősi fajtánk extra tulajdonságait szívesen látnánk az új fajtákban ismét. Ilyen például a Bánkúti búza, amelynek sikértartalma a magyar kenyér jó hírét vitte. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a FIBL stratégiai törekvéseit jól körvonalazzák a választásai. Ezen túlmenően, bár a gödöllői Szent István Egyetem kutatóegyetemi rangot nyert, a megmaradó két intézet a hazai ökológiai termesztés minőségbiztosításának központjai. Mit választott tehát az ÖMKI Kft aktivitásának célpontjaként az követően, hogy megszondázta a hazai egyetemeket és kutatóintézeteket? Nos, nem azokat, akikkel „mélyinterjúkat” készített, de ez – mondhatják – a „vásárló” előjoga.

Végül miért is kiemelt cél a 2009-ben (Radics László és Roszík Péter hívták életre) létrehozott Ökológiai Gazdálkodási Nemzeti Technológiai Platform aktivizálása? Nyilvánvalóan a nemzeti csúcson lévő érdekszövetség elérése a cél, ami egy limitált időtartamra érkező külföldi cég esetén kérdések sorát vetheti fel. A Nemzeti Technológiai Platformok elsődleges tevékenységei a technológiatranszfer szervezése, s abban kiemelten az F+I irányítása, a pályázati rendszerekbe hívószavak bejuttatása, végül az így „pántlikázott pénzek” megszerzése. A 2 millió euróval beköltöző, mértékletesen költő nemzetközi cég (FIBL/ÖMKI Kft) az eredményes hazai és nemzetközi pályázás a Kft továbbélésének lehetőségét teremthetné meg, hiszen innen töltődhetne vissza a behozott pénzügyi alap. A pályázati rendszerben való térnyerés tehát kiemelt szerepű, ha mégsem ideiglenes a beköltözés (vö. 3 év helyett 6 év).

Ha ennyi kérdés gyűlik valamennyi fő cél köré, akkor vajon miként halad előre ily határozottan egy ilyesfajta vállalkozás. A válasz sokak szerint igen egyszerű: a miniszterelnök feleségének mentorsága áll a háttérben. Ő úgy gondolja, hogy az ÖMKI Kft kitűnő ügyet képvisel, és mindenképpen támogatandó. Kétségtelenül, az egészséges élelmiszerek termelésének és fogyasztásának terjesztését nevezhetjük akár karitatív feladatnak is, amely bármely First Lady számára vonzó terep kiváltképpen, ha Aranykalászos gazdatanfolyamot is végzett. Nyílt titok volt, hogy a KÁTKI (ma HáGK) telephelyén irodát nyitó ÖMKI Kft-t, azt követően, hogy a hazai ökogazdálkodás intézményeit „megvezette”, Ángyán József az érintett igazgatón keresztül kitessékelni igyekezett a felügyelete alá tartozó állami intézet területéről. Ángyán államtitkárnál – ahogy számomra írt levelében olvasom – Lévai Anikó két alkalommal is az ÖMKI Kft-t támogatóan járt közbe, hiszen – ahogy neki mondta – egyik barátnőjének leányáról és az általa képviselt ügyről van szó. Első alkalommal 2011 nyár elején, Budán, a kormányzati politikai évadzáró kerti partiján, ahol Orbán Viktor és Lévai Anikó voltak a házigazdák; másodízben 2011 késő őszén, egy jó órás beszélgetésen a Parlament Café-ban. Ángyán József azonban hajthatatlan maradt.

Van egy, az előbbiekkel párhuzamosan futó ügy, amelyben a KVK ökológiai termesztésben elkötelezett földterületeit az NFA más tulajdonosoknak ítélte, így egyidejűleg a hazai legjelentősebb, dán mintát követő népfőiskolai kezdeményezése látszik elbukni. A KVK jogorvoslatot kért az agrártárcával szemben. A biogazdaság egyik ügyvezetője Ács Sándorné (az IFOAM EU Group magyar tagja), a hazai ökológiai termesztők egyik legaktívabb képviselője (egyben az Élőlánc Magyarországért ökopárt elnökségi tagja) jelenleg is a kishantosi mintagazdaság megmaradása mellett érvel, amelyben ütközött az agrártárca államtitkárával, Bitay Mártonnal. A KVK megmaradása – ami ez ügyben a hazai ökológiai gazdálkodásban meghatározó szerepű – mellett felemelte szavát Ángyán József képviselő, Székely József ombudsman, de a Greenpeace (Rodics Katalin) is. Drexler Dóra (ÖMKI Kft) más álláspontot képviselt. 2014 áprilisában a KVK 140 millió forintra becsült értékű veteményeit kiszántották, s ezzel új „jogi” helyzet állt elő egy olyan ügyben, amelyben a Székesfehérvári Járásbíróság előtt még birtokper folyik. Ugyanekkor a VM államtitkárának értelmezése szerint a KVK jogtalanul használja fél éve a földeket, így hat havi bérleti díjjal megkárosította az államot.

De térjünk vissza az ÖMKI Kft-re, amely 2013. október 9-én parányi, ideiglenes támogatású, külföldi érdekeltségű szervezetként a Magyar Parlamentben rendezhette meg az „Ökológiai Szakmapolitikai Csúcs 2013” című rendezvényét, ahol az interneten található kép szerint Urs Niggli mosolyog a padsorokban. Nem rohamtempójú előmenetel ez? Csodálhatók a találgatások és válaszok, hogy ki vagy mi áll a háttérben?

Az ÖMKI Kft a méretéhez és szakmai elismertségéhez képest kétségtelenül jelentős PR aktivitást tudhat magáénak. Konferenciákat szervez, például „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete – Trendek és kitörési pontok” címűt 2012. február 2-án vagy „IV. Nemzetközi Ökológiai Mezőgazdasági Tudományos Konferencia (ICOAS)” rendezvényt 2013. október 9-13-én, melyhez a Vidékfejlesztési Minisztérium támogatását is megszerezte. A 2012-es tanácskozáson, Gödöllőn, Urs Niggli arról beszélt, hogy a FIBL, amely „közhasznú magánszervezet”, Svájcban 135, Németországban 20, Ausztriában 10 tudományos és technikai munkatársat foglalkoztat. A FIBL munkatársaival való közös munkát Radics László (akkor még a Corvinus Egyetem tanszékvezetője, ma nyugdíjas) tartotta igen hasznosnak, és azt hangsúlyozta előadásában, hogy a 2011 őszén kezdődő és 2014-ig tartó pályázatukban a délkelet-európai országokat (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó) célzó projekt az E-learning területén remél sikereket. Kovács Dóra, a kisebbik tanúsító szervezet vezetője a 2012-es előadásának az összefoglalójában az alábbiakat írta le: „Kézzelfogható példa erre, hogy a Biokultúra Szövetség budapesti piacain és rendezvényein való részvétel feltétele nem a Biokultúra tagság, hanem a Biokontroll Hungária tanúsítása. A monopolizáló-diszkriminatív politika a Biokontroll Hungária és a Biokultúra Szövetség túlzott összefonódásából fakad, amely mind személyi szinten, mind a feladatmegosztás szintjén megnyilvánul, és amely véleményünk szerint megkérdőjelezi egyrészt az ellenőrző szervezet független és objektív működését, másrészről a Biokultúra Szövetség nyilvánosan deklarált céljainak (a biotermelés eszméjének és a biotermékek fogyasztásának minél szélesebb körben történő terjesztése, a biotermelők általános érdekképviselete) őszinteségét.” Barátságosnak bizonyosan nem mondható vélemény a meghatározó magyar versenytársról a kisebbségi, (bár abban többségi) osztrák képviselettől. Vajon kit szólítanak meg ezek a nyilvánvaló vádak, ha azok a magyarországi integrátort is érintik? Ki fog itt vizsgálódni?

Nem is vitás, ez alatt a történet alatt érzékelhetően mozog a föld, de nem a konkrét ügy az, ami K+F+I szinten számunkra elsődleges tanulsággal szolgálhat, hanem hogy 600 mFt (mínusz a stáb működési költségei)/3-6 év támogatásért a hazai agráregyetemi és agrárkutatási szereplők ünneplőbe öltöznek, bokát csattogtatnak, nem sajnálják maguktól a szájfényt, és a „nagypolitika” átengedi a hazai tulajdonú szervezeteinek kommunikációs területeit is. Csodálkozhatom-e azon, ha egy német eredetű svájci kollegám, aki azzal próbálkozott, hogy beszervezzen egy nemzetközi szakértői közösségbe a munkadíjamat a felére állította be annak, amit hajdani magyar, végül Dániában letelepült munkatársam számára irányzott elő. Kérdésemre azt a választ adta, hogy Magyarországon köztudottan alacsonyak a kutatói bérek. Ezért az alacsony bérért aztán tőlem várta volna a meghatározó szakmai munkát. Nem álltam kötélnek, de mindez nem változtat azon, hogy a K+F+I nemzetközi piacán „moszkvatéri reklámáru” a magyar munkaerő, vagy mint ebben az írásban olvasható pár százmillióért meghatározó befolyás szerezhető országos ügyekben is. A rendszerváltás utáni magyar kormányok vajon miért szegényítették erre az elképesztően kiszolgáltatott szintre a hazai mezőgazdasági K+F+I szereplőit?

Darvas Béla

Kishantosi fejlemények: kinyomom a szemét! - NOL.hu (részlet)

Ács Sándornémegdöbbentőnek tartja, hogy az agrárkormányzat – élén Fazekas Sándor miniszterrel – segédkezet nyújt a ökogazdaság tönkretételéhez. Mint mondja, egyedül Orbán Viktor segíthetne, de a kormányfő eddigi némasága azt jelzi, egyetért a pusztítással.

20140619Kishantos-tek_21.jpg

Orbán vejének és testvéreinek ajándéka Fotó: Teknős Miklós / Népszabadság

– Miből gondolja, hogy a miniszterelnök egyáltalán ismeri Kishantos ügyét?

– Abból, hogy a felesége, Lévai Anikó 2011 augusztusában egy egész napot töltött nálunk, és megismerkedett a biogazdálkodás alapjaival. A kormányfő veje, Tiborcz István és az ő testvérei, Eszter és Péter pedig egy általunk szervezett dániai tanulmányúton is részt vettek. Annyira meg voltak elégedve, hogy kaptunk tőlük ajándékba egy különleges pohárkészletet. Úgyhogy a kormányfő pontosan tudja, mit is jelent az országnak Kishantos. Ha nem segít, akkor nem is akar segíteni.

         1 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz magyarország magyarság mezőgazdaság ökológia földkérdés fenntarthatóság agrárium humánökológia élőlánc magyarországért ács sándorné ángyán józsef kishantos darvas béla földügy ökológiai mezőgazdálkodás kishantosi vidékfejlesztési központ ökológiai mezőgazdaság ömki fibl ökológiai mezőgazdasági kutatóintézet Forschungsinstitut für biologischen Landbau

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Tovább mérgezi országunkat Csányi oligarcha

PPJ         2014.06.17.

csányi jobban teljesít.pngTiltott anyaggal, tiltott módszerrel irthatják a rágcsálókat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hazai „vészhelyzeti engedélye” alapján. A nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni. A pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint. [Forrás: Greenfo - Kiegészítések: GreenR]

2013-ban hazánk második legnagyobb agrár oligarchája, a közös agrárkasszából 5 milliárdos támogatást besöprő Csányi birodalom tovább folytatja az nagyipari intenzív monokultúrás vegyszeres mezőgazdaságot, ami túl azon, hogy ökológiailag és közgazdaságtanilag önmaga méretnagyságából gerjeszti a legtöbb problémát (vö.: Ernst F. Schumacher: A kicsi szép), még ökotoxikológiai apokalipszist is hoz. Köszönjük meg az Ángyán által csak "nagyfiúknak" hívottaknak, hogy "ennyire" szívükön viselik a magyar emberek és a jövő generációk sorsát, hogy mindent elkövetnek a további hathatós táj-tudat-ember-mérgezésért!

Ez az a Csányi birodalom, amiről a dioxin botrány kapcsán derült ki, hogy nem itthon vásárol alapanyagot a "hungarikum" Pick termékeihez, és még a kolbász sem a paprikától piros...

Ő az a Csányi Sándor, aki a Prima Primissima Nemzeti Oligarcha Díjkiosztón a 2. Prima Oligarcha díjat zsebelhette be. Tagja a MOL igazgatósági tanácsának, az OTP elnök-vezérigazgatója, tagja a MasterCard európai tanácsadó testületének. Csányiék a Bonafarm Csoporton keresztül ~27.000 hektár birtokosai. Bár a Pick szalámiját magyarként reklámoztatja, a schleswig-holsteini dioxinbotrány miatt készült "húsos lista" élére került, a piros kolbász sem minden esetben a paprikától piros, a hungarikumnak álcázás és a megtévesztés nagymestere. Az új földtörvény értelmében az ~5000 alkalmazottjával felvásárolhatná az egész országot szőröstül-bőröstül, ennyit arról a kormány-propagandáról, hogy a "kis- és közepes családi gazdaságokat támogatja az új földtörvény". Az új, murvával felszórt, klimatizált zenélő tehenészetben Enya hangjára tejelnek a nagy sűrűségben, intenzíven tartott, antibiotikumozott tehénkék: a 3,5 milliárdos beruházás természetesen állami közpénzből is finanszírozódott, sőt még munkahelyteremtő támogatásként is kapott egy keveset a tisztelt Prima Oligarcha, igaz, valójában 150 munkahelyet szüntetett meg a környéken, helyette pedig csak 58-at hozott létre, de ez önöket ne zavarja.

A hab a tortán, hogy Csányi Sándor egy szingapúri cégen keresztül birtokolja az agráriumban érdekelt céghálózatát. "2010-ben az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor magánbefektetéseit kezelő Bonitás 2002 Zrt. eladta az 5 millió forintos alaptőkéjű, a bankár hosszú távú agrárbefektetéseire alapított Bonafarm Zrt.-t a szingapúri bejegyzésű CSIM Pte. Ltd.-nek. Az adásvételi ügyletet adóoptimalizálási szándék ihlethette, lévén hogy a CSIM tulajdonosa maga a Bonitás." A Csim Pte. Ltd tulajdonában áll többek között a Sole-Mizo, a Pick-Szeged és a Csányi Pincészet. Gratulálunk és minden elismerésünk!

Mit akarnak valójában? - "A miniszterelnök közép-európai termelési központról beszél. Ez nem jelenthet mást, mint a multik által uralt ipart és mezőgazdaságot és a benne éhbérért dolgoztatott rabszolgákat. Árulkodó a 2012. évet értékelő beszédében elhangzott kijelentése: „15-20 regionális magyar multi ad majd erőt a magyar gazdaság globális terjeszkedéséhez." Magyar gazdasági imperializmus? Végzetes tévedés, de tényleg ez történik. Jelenleg e 15-20 oligarcha felszerszámozása zajlik – az alattvalóvá süllyesztett lakosság rovására." - Élőlánc Credo

A "Mérgekkel az emberiség ellen Zrt." bemutatja a pocokholokauszt színdarabot

A magyarországi pocokinvázió (mint említettük, a méret-üzemnagyságból öngerjesztően adódó "probléma" - GreenR szerk.) miatt egy jelentős kockázattal járó vegyszer, a Redentin légi és földi kezelésére adott engedélyt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Sem a vegyszer, sem a légi kijuttatásos módszer nem engedélyezett az Európai Unióban. A hivatal minden évben „vészhelyzeti engedélyt” ad ki a rendszeresen visszatérő probléma kapcsán.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület és a Greenpeace a jelentős pocokállomány kártételének súlyosságát, valamint az előrejelző rendszer megszűnésének hatásait ugyan pontosan nem tudja megítélni, ám felhívja a figyelmet arra, hogy a pocokállomány további károkozását a hatóság olyan készítmény engedélyezésével kívánja megakadályozni, melynek használata nem véletlenül tiltott az EU-ban. Az évek óta „szokásos” vészhelyzeti engedélyt idén a Csányi Sándor tulajdonolta  Bóly Zrt., valamint a mérget gyártó Reanal Zrt. kérte és kapta meg a NÉBIH közlése szerint.

mezei pocok.jpgMiért kockázatos?

„A Redentin nevű rágcsálóirtó szer hatóanyaga többnapos szenvedés után pusztítja el a megmérgezett emlősállatokat, valamint madarakat és halakat. Az emberre is mérgező, véralvadásgátló hatású anyag az európai szinten tiltott, de hazai derogációt kapott légi kijuttatása esetén elkerülhetetlen, hogy más élőlények, így például védett ragadozó madarak, mezei nyulak, őzek is áldozatul essenek. A csak hetek alatt lebomló anyag benne marad a szenvedő és elpusztult állatokban, melyek így ragadozók – akár kutyák, macskák – és dögevő állatok mérgezését is okozhatják – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

“A Redentin felhasználása természetvédelmi és vadvédelmi szempontból is aggályos. Egyrészt a mérget nem csak a megcélzott mezei pockok, hanem más védett vagy vadászható fajok is felvehetik, amelynek különösen nagy a kockázata, ha felszíni vízterekbe kerül a szer. Így például 2002-ben 200 pajzsos cankó és egy daru esett redentin mérgezés áldozatául. Másodlagosan a mérgezett pockok elfogyasztásával védett ragadozók is mérgezést szenvedhetnek, ahogy ez történt 2006-ban egy rétisassal. Emellett rendkívül jelentős lehet a mezei nyulak és hörcsögök pusztulása is, ami például az ezeket fogyasztó világszerte veszélyeztetett parlagi sasok békés-megyei állományában komoly problémát jelenthet a fiókák felnevelésében. Ezek a veszélyek a sokszorosára nőnek a szer most engedélyezett légi kijuttatásával.” - mondta Dr. Horváth Márton az MME fajvédelmi csoportvezetője, aki a ragadozómadár-mérgezések visszaszorításáért küzd egy LIFE projekt keretében

Miért használható?


mezei pocok gabonán(1).jpgA Redentin évek óta visszatérő ügye rávilágít egy joghézagra, [1] amelynek megszüntetése minden európai egészségügyi és környezeti érdeke. A Greenpeace kifejezetten aggályosnak tartja, hogy a tagállamok nem megfelelően értelmezik az Európai Parlament és a Tanács 1107/2009/EK rendeletének 53. cikkelyét. A cikkely kimondja, hogy „különleges körülmények fennállása esetén a tagállamok legfeljebb 120 napra engedélyezhetik növényvédő szerek korlátozott és ellenőrzött felhasználást szolgáló forgalomba hozatalát, ha ez az intézkedés olyan veszély miatt szükséges, amely más ésszerű eszközzel nem hárítható el.” Márpedig Magyarországon a Redentin évek óta úgy kap – számos más, nem véletlenül betiltott veszélyes méreghez hasonlóan  – minden évben eseti, vészhelyzeti engedélyt, hogy hazánkban jelenleg három rágcsálóirtó készítmény rendelkezik állandó engedéllyel a mezei pockok elleni védekezésre.
„Látható, hogy a nagyüzemi mezőgazdaság még a betiltott, veszélyes szerek használatától is képtelen szabadulni, melyek használata közvetve vagy közvetlenül hozzájárul a rágcsálók természetes ellenfeleinek eltűnéséhez, vagyis a vegyszer az adott hely élővilágát, és végső soron saját természetes alternatíváját egyszerre számolhatja fel. Ez a példa is megmutatja, hogy a monokultúrás, nagyüzemi mezőgazdaság jelen formájában azért sem tartható fenn tovább, mert a rágcsálók és kártevők természetes ellenfeleinek élőhelyét – az erdősávokat, a maradvány- vagy „beülő” fákat, a virágos táblaszegélyeket – is eltünteti. Márpedig ezek hiányában sokszor csak nagyon problémás vegyszerekkel tudnak védekezni ellenük a gazdák” – tette hozzá Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

[1] Az európai környezetvédők által többször kritizált, röviden „120 napos derogációnak” nevezett jogi lehetőség nem azt a célt szolgálja, hogy az egészségügyi és környezeti kockázataik miatt betiltott vegyszereket egy-egy tagország a tilalmat követően is folyamatosan forgalomban tartsa. Nehéz elképzelni, hogy 2009 óta minden évben több hónapon át előre nem megjósolható események, különleges körülmények (például a rágcsálók okozta kártétel) álltak volna fenn a magyar mezőgazdaságban, hiszen azóta évente akár több alkalommal is kapott engedélyt az igen kockázatos hatóanyagú készítmény.

         4 hozzászólás

Címkék: politika fidesz mezőgazdaság pocok környezetszennyezés greenpeace vegyszer dioxin agrártámogatások oligarcha termőföld prima primissima csányi sándor táplálék fenntarthatóság agrárium agrárpolitika ökotoxikológia humánökológia élőlánc magyarországért ángyán józsef ökológiai mezőgazdálkodás nébih redentin ernst f schumacher

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Mire jók a gyomirtók? Lehet-e nélkülük gazdálkodni?

PPJ         2014.05.21.

Számos esetben találkozom a teljes körű gyomirtók hatásképével az utcán, árokpartokon és természetesen a földeken is. Régen nem volt vegyszer, kapálni kellett a gyomokat, mégsem volt ennyi rendetlen porta, ennyi elhagnyagolt árokpart. [Kép és szöveg: Hetesi Zsolt - Facebook]

10359020_235916956602471_4191056681031545928_o.jpg
Jó a sok vegyszer? Legtöbben olyan szereket használnak, amelyek glifozátot tartalmaznak (Glyalka, Kapazin, Roundup), és a glifozátokról nemrég bizonyosodott be, hogy sokkal károsabbak, mint hitték. Mivel az emberi szervezetbe nem csak a glifozát kerül, hanem a vegyszerből más vegyületek is, a glifozát ezekkel együtt mutatott hatását kell vizsgálni. Az adalékokkal együtt a glifozát genetikai károsodást okozhat, károsíthatja a méhben fejlődő magzatot, továbbá rákkeltőnek is bizonyultak. (http://journals1.scholarsportal.info/details.xqy) Argentin kutatók a szer betiltását kérték kormányuktól. Tehát nem újabb méregzöld pezsgésről van szó, hanem jogos félelemről és aggodalomról.

Hab a tortán, hogy a glifozátok a talajba jutva pusztítják az ott élő kedvező hatású baktériumokat, azaz az ilyen gyomritóval kezelt földeken csökken a humuszképződés foka. (http://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0031405612000911)

Miért írom mindezt? Mert minden magyar falu ki van téve annak, hogy a határában dolgozó gazdák - legtöbbször információhiány miatt - a számukra pénzügyileg legkedvezőbb megoldást választva gyomrtóznak a tarlón, vagy tavasszal vetés előtt, és a szer bekerül a környezetbe. Ma már egyébként bármely városi ember anyagcseréjében is ki lehet mutatni, mert az élelmiszerekben is ott van. De a nyakra-főre gyomirtózó szomszédság is kellemetlen hír lehet sokunknak, arról nem is beszélve, hogy a sárguló, elszáradt fű nem szép látvány a járda mellett, vagy az árokparton...

De lehet-e gyomirtók nélkül gazdálkodni? Igen, lehetséges. Ettől az évtől kezdve fokozatosan vezetjük ki a gyomirtókat (glifozátos gyomirtót már nem használunk egyáltalán), és vezetjük be a mechanikai gyomirtást a tábláinkon a családi gazdaságunkban. Ahol eddig próbáltuk mechanikai gyomrtással kiváltani a vegyszert (tőbbszöri tarlótárcsázás, tavaszi kétszeri kombinátorozás) már kevesebb gyomirtót kellett használni - igaz gázolajat meg többet.

A zöldségesben és a szőlőben szintén idéntől nem használtunk glifozátokat, és gyakorítottuk a mechanikai védekezést. Az eredmény - főleg egy-egy esős időszak után - nem tökéletes, de mégis megnyugtatóbb, mint a gyomirtó használata miatti aggodalom. A képen a szőlő május elejei állapota látható, túlnyomórészt gyommentes, lényegében csak mechanikai gyomirtás és némi házi praktika (ecet kipermetezése) vezetett az eredményhez.

         3 hozzászólás

Címkék: természet környezetvédelem mezőgazdaság természetvédelem vegyszer szőlészet ökogazdálkodás biogazdálkodás agrárium glifozát roundup ökogazda biogazda glyalka kapazin gyomszabályozás

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Edmond Bordeaux Székely: Ökológiai egészségkert - A túlélés könyve

PPJ         2014.05.20.

SzekelyEdmon.jpgÖkológiai egészségkert – A túlélés kézikönyve: „Jelen könyvemnek legfőbb célja, hogy az élelmiszertermelésnek egy olyan rendszerét vezesse be, amely képessé teszi a kertészeti tapasztalattal kevéssé, vagy egyáltalán nem rendelkező embereket is arra, hogy a legkiválóbb minőségű zöldségeket, gabonaféléket és gyümölcsöket állítsák elő minimális földterületen, elenyésző munkával. Ezt a rendszert mi ökológiai kertészetnek nevezzük, miután bio-ökológiai alapelveket alkalmazunk mind a talajművelésnél, mind a termesztendő növények kiválasztásánál. A központi cél, olyan növényi táplálékok előállítása, amelyek különösen gazdagok ásványi elemekben, vitaminokban és más tápanyagokban, s mindezt egy olyan életmód – a kreatív vidéki élet – keretében, amely lehetővé teszi a család számára, hogy szükségleteinek többségét előállítsa egy önfenntartó kisgazdaságban, amelynek integráns része az ökológiai kert.” (Edmond Bordeaux Székely)

Székely professzor egész hosszú élete az olyan kortalan igazságok szüntelen keresését jelenti, mint amelyek az esszénus tanításokban, a Zend Avesztában, a buddhista írásokban, a Karma jógában, az Ősi Mexikó prekolumbiánus kódexeiben találhatók. De nemcsak a poros levéltárakban, múzeumokban kutatott, hanem a helyszínen, a Magas Kárpátokon, Indián, a Pamír Fennsíkján, Közép Afrikán és a Déli Tengeren keresztül Kaliforniáig, Mexikóig, Közép Amerikáig, és Kanada Északi Territóriumáig.

János ismeretlen evangéliumának angolra fordításáért az amerikai Cosmovital Church teológiai egyetemen díszdoktorrá avatták.

Magyarul megjelent könyveiből néhány: Az Esszénus Béke Evangélium felfedezése, Zarathusztra: Zend Aveszta, Természetes élet- és gyógymód, Szexuális harmónia, A böjtölés esszénus tudománya és a mértékletesség művészete, Nyers ételek kincsestára, Tudományos vegetarianizmus, Fa Testvér, Az ASA művészete.

23400_1a.jpgÖKOLÓGIAI EGÉSZSÉGKERT - A túlélés könyve (részlet)
[Forrás: Független Újságírók Szövetsége / Kincsesláda.hu / Scribd]

Kreatív vidéki élet

Az ökológiai egészségkert és az önfenntartó kisgazdaság támogatásának célja nem pusztán a jó minőségű gyümölcs, zöldség és gabonafélék bőséges előállításának a biztosítása. Mindezek csak egyetlen aspektusát képezik annak az optimális életnek, amely a természet és a kozmosz összes törvényeivel való harmóniának a kifejeződése.

Azonban, ha ennek az életnek az alapja nem egészséges, akkor az erre emelt felépítmény sem lehet az. A szellem igazi békéje a nagy irodalmi és zenei művek élvezete, a spirituális igazságok helyes megítélése, kulturális örökségünk érdemleges növelése. Ezek a dolgok valójában nem érhetők el, ha testünket betegségek rombolják, ha idegeink nincsenek rendben, és ha állandó félelemben élünk attól, hogy betegség, vagy halál "támadhat meg" bennünket.

Vitathatatlan, hogy a nagyvárosi, modern életfeltételek a felelősek többnyire a kortársainkat kínzó gyenge egészségért, kiábrándultságért, mentális kiegyensúlyozatlanságért és az igazi spirituális élet hiányáért. Van egy nyilvánvaló és gyakorlati kiút: egyéni és kollektív visszahúzódás az óriás városi agglomerációkból és visszatérés a kis közösségekben folytatott élethez, ahol a szociális kapcsolatok megint értelmet nyernek, ahol a család visszaszerezheti gazdasági függetlenségét és kontrolját élelmiszerellátása, valamint más alapvető szükségletei többségének biztosítása fölött.
Amikor ezt az alapvető függetlenséget elértük, akkor már építhető a "felépítmény" is. Megteremthetjük elménk békéjét és szellemünk függetlenségét. Amíg a város tele van feszültségekkel és bonyodalmakkal, mi élvezhetjük kisgazdaságunk (tanyánk, kertes otthonunk) egyszerűségét és nyugalmát. Ez a nyugalom tesz képessé minket a bennünk lévő kreatív erők kifejezésére. A múltban számos utópista közösség alakult nemes ideálokra támaszkodva, de majdnem kivétel nélkül bajba jutottak a gyakorlati szempontok semmibevétele, vagy az emberi tulajdonságok rossz megítélése következtében. Az utóbbi időben fiatal emberek számos kísérletéről tudunk, hogy elmenekültek a városból és "kommunákat" alapítottak, ezzel azonban sajnálatosan félresiklottak, a táplálkozási és higiéniai ismeretek hiányából fakadó általános kábítószer élvezet, a nagyon elterjedt nemi betegségek és a leromlott egészség miatt. Az emberek közötti szoros együttműködés és igazságos elosztás gondolata kitűnő, de - a szellemi fejlődés jelenlegi szintjéből következően, az emberi természet gyöngeségeiből adódóan - ennek a hátrányai is megvannak.

szekely.jpgA jelen könyvben körvonalazott terv egyénekre, vagy családi egységekre épül és így elkerüli azokat a gondokat, amelyek a tudatos kommunális életre irányuló kísérletekkel kapcsolatosak. Habár nem lehet nélkülözni a hasonló gondolkodású szomszédok közötti kooperációt sem, s ahol erre hajlam és törekvés mutatkozik az megvalósítható.

A táplálék előállítása az ökológiai egészségkertben olyan egyszerű és olyan kis mennyiségű munkát tételez fel (más élelmiszertermelési módszerekkel összehasonlítva), hogy a munkamegosztás nagyobb mértékben nem szükséges, mint amennyire az egy normál családon belül megoldható. Az ökológiai kert és a negyedhektáros kisgazdaság képes elegendő táplálékot előállítani egy négytagú család számára, a családfő napi 3 órai munkájával és a többi családtag időnkénti besegítésével. Ha egy kecske, vagy más háziállatok is tartoznak a kisgazdasághoz, akkor valamivel nagyobb földterületre van szükség a takarmány megtermelésére, és több időt kell szánni a munkára is. Természetesen vannak többletmunkák is addig, amíg minden zökkenőmentesen nem működik.

Mivel az élelmiszertermelés egyéni módja eléggé járható út, ezért jobb, ha nem vállaljuk az azzal járó problémákat, hogy egy külön csoportot szervezzünk erre a célra, a feladat megosztás lehetséges bonyodalmaival és így tovább. Más részről számos olyan dolog van, amelyet lehet, sőt szükséges is közösségi szellemben együtt végezni. De egy közösségi ház, gyermekjátszótér, könyvtár, hobby műhely és más hasonló praktikus dolgok létrehozhatók, és megoszthatók. Ezen túlmenően az otthon, vagy a kert bizonyos felszereléseinek közös beszerzése is előnyös lehet. A legfontosabb, hogy csoportok jöhetnek létre a közös gondok megvitatására, valamint számos kulturális és oktatási tevékenység céljából.

A kisgazdaságokban való élet nem jelenti a közösségi élet előnyeinek feláldozását, ellenkezőleg, megteremti az előfeltételeit az élet valódi közösségi mintájához, ahol az életnek mind az egyéni, mind a közösségi szempontjai megfelelő helyre kerülnek.

Emlékezhetünk rá, hogy az ökológiai egészség kertészkedés előfutárainak egyike éppen a nagy perzsa tanító, Zarathusztra volt. Az ő rendszerében a test volt az az alap, amire az emberi felépítményt emelték. Számára az ember elméje és szelleme volt a felépítmény, amely a kozmikus törvénnyel való harmóniát fejezte ki. Ugyanúgy, ahogy a test a természet törvényével való harmóniát képviseli. Nagyon világosan látta, hogy a táplálékot az univerzum alaptörvényeivel összhangban kell előállítani, ha a betegségeket el akarjuk kerülni. Volt egy víziója a világról, mint egy gyönyörű és termékeny kertről, s az általa tanított kertészeti módszereket, gyakorlatilag azóta sem tudták felülmúlni. Valójában azok olyan magasrendűek voltak, a mai nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlattal összehasonlítva, hogy meggyőződésünk, csak a kertészet és mezőgazdaság ilyen természetes rendszerének felélesztése mentheti meg a világot a fenyegető, katasztrofális, biológiai veszélyektől.
A nyugati ember nem sokáig fog létezni, hacsak meg nem állítja az élelmiszerek azon tápértékének pusztítását, amelyek az emberi egészség és vitalitás talpkövei. Egyedül az USA-ban milliók szenvednek súlyos betegségektől, s ezek sokszorosának van olyan egészsége, amely távolról sem mondható tökéletesnek. Emberek milliói töltik meg a kórházakat és legalább még egyszer annyian lennének a kórházakban, ha nem lennének híján az ehhez szükséges anyagiaknak. Az élelmiszereknek a termelés és feldolgozás nagyüzemi módszereivel történő tönkretétele - üzleti érdekből, - olyan széleskörű, hogy a városi ember számára ténylegesen lehetetlen fogyasztásra alkalmas táplálékot biztosítani. Az egyetlen módja annak, hogy a tápláló ételeket élvezhesse, az, hogy magának állítja elő az alapvető természetes élelmiszereket, az egészséget biztosító módszerekkel. Szerencsére, mindehhez csak egy kis darab föld szükséges.

Lehet, hogy a legtöbb ember számára ez a megközelítés nem tűnik praktikusnak, bár valójában sem nem bonyolult, sem nem kellemetlen dolog, ilyen módon élelmiszer alapanyagokat termelni. Az ideális dolog az, hogy mindenestől elszakadjunk a városi életmódtól, azért, hogy egy önfenntartó kisgazdaságban éljünk. Ha azonban ezt túl nehéznek találnánk, akkor legalább egy kertünk legyen, akár milyen kicsi is, amiben fűszernövények, zöldségek és gyümölcsök termeszthetők a család szabadidejének hasznosításával. A szabad levegő és a napfény, ami ezzel a tevékenységgel együtt jár kitűnő ellenszere lehet a gyárak, hivatalok és számos városi otthon szennyezett levegőjének. A kertészkedés segíti a szellemi életet is, amint közelebb visz bennünket a természethez és kiragad bennünket a rohanásból, a zajból, és a mindennapi élet bonyodalmaiból. Az ember, a Nap, a levegő, a Föld és a víz gyermeke, testének és szellemének leromlása nélkül nem szakíthatja el magát tartósan ezen elemektől.

A városlakók számára annyira idegenné vált a vidék, hogy valósággal rettegnek annak nyugalmától. Minden zördülés, amely költészet az arra hangolt embernek bűnös erővé, veszéllyel teli fenyegetéssé válik. Attól félve, hogy az erős fa - amely évszázadokig állt a helyén – rázuhanhat, és nem nyugszik ameddig ki nem vágja.

Meg kell újra tanulnunk a vidéket szeretni, izgalommal figyelni a mézet gyűjtögető és a növényeket megtermékenyítő méhek zümmögését, a madarak csiripelését, a békák brekegését. Ki kell újfent alakítanunk magunkban a természet gyönyörűsége és az egek fenségessége iránti szeretetet.

A történelem azt mutatja, hogy a nemzetek legnagyobb korszaka az a kor, amikor életük alapja a mezőgazdaság, az olyan gazdálkodás, amelynek nem a profit a célja, hanem a táplálék előállítása azok számára, akik ezért fáradoznak. Ilyen időkben az élet és az étkezés mértékletes. Róma legnagyobb fejlődése ilyen feltételek között valósult meg: Cincinnatust az eke mellől kellett elhívni, mikor az államnak szüksége volt bölcsességére. Amikor Róma megcsömörlött a sikerektől és belemerült a luxus minden formájába, az már a vég kezdete volt.

Görögország hasonlóképpen akkor volt fejlődése csúcspontján, amikor ugyancsak a mezőgazdasági kisüzem volt gazdaságának alapja. Az ókori Perzsia akkor volt a legnagyobb, amikor a kultúráját és életét a mezőgazdaság inspirálta. A modern időkben Amerika nagyságát abban a periódusban alapozták meg, amikor a mezőgazdaság volt a legáltalánosabb foglalkozás és a talajt tekintették a gazdagság és prosperitás forrásának. Manapság az USA a világ vezető hatalma. Miután képtelen felismerni mi tette őt naggyá a múltban, arra halad most, hogy lerombolja mindazt, amire épült? Az-e a sorsa, hogy összeomoljon, mint más nagy népek a múltban, - s feledésre ítéltessen a természetes életmódtól való elszakadása következtében? Ez a kérdés bizonyossággal megválaszolható, ha az emberek és a kormány felismeri, hogy a földhöz való visszatérés alapvető fontosságú. Úgy, hogy az megint egészséget adó táplálékot nyújtson, biztosítsa - fizikailag, mentálisan és spirituálisan - azon milliók fejlődését, akik ezen a csodálatos kontinensen élnek. Ha ezt az igazságot felismerné, akkor a nyugati ember megint egy még nagyobb és csodálatosabb kultúra irányába menetelhetne, mint amit a világ valaha látott.

A hajdani Zarathusztra megmutatta az utat, amin haladva ez a nagyság elérhető, és azt az utat is, amelynek révén mindegyikünk megteheti saját hozzájárulását ehhez a reneszánszhoz. Az út világos. Itt és most határozzuk el, hogy az életnek erre az egészségesebb, jobb, kielégítőbb útjára lépünk.

         szólj hozzá

Címkék: buddhizmus mezőgazdaság természetvédelem vegetarianizmus ökológia ökogazdálkodás bioélelmiszer biogazdálkodás fenntarthatóság agrárium biogazdaság humánökológia ökológiai mezőgazdálkodás Edmond Bordeaux Székely

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Hogy kerül a stresszhormon a húsba?

PPJ         2014.05.12.

Hogyan él a csirke, mielőtt a tálcára kerül? Az Origo Gasztro Táfelspicc oldaláról vesszük át az alábbi szemléletes ábrákat, melyeken a tömegtermelt nagyipari "ínyencségek" előállításának körülményeit mutatják be. Bezártság, kínzás, stressz: avagy olcsó húsnak híg a leve.

Ahogy Péter Anna és Murányi János fogalmaz a Táfelspiccen: "Az ipari körülmények között tartott állatok életét nem a természetes igényeik, hanem a jogszabályok és a profit határozzák meg. Jogszabályok, amelyekben négyzetméterek és rácssűrűségek vannak, ha pedig egy tehén nem ad elég tejet, megy a levesbe, hiába élne még 20 évig. Ez egy ilyen sport, de ha már megeszik a végeredményt, érdemes tisztában lenni a háttérrel is."

Hogy ne csak másolásnak és más tollával való ékeskedésnek tűnjön ezen poszt, felhívjuk a figyelmet ezen témában a GreenR-en eddig általunk bejegyzettekre:

Apokaliptikus légifotók mutatják a nagyipari állattartás Földet pusztító erejét
Titkos felvétel egy amerikai tojásfarmon
Vegyszeres vagy bio?! 452 VS. 9000 hektár - összefoglaló Kishantos okán
Vissza a kezdetekhez - videó
Vissza a kezdetekhez II. - videó
Meki kaja, élelmiszeripari drogtervezés és Dívány...

Az ökológiai téveszmék eloszlatására, valamint a nagyipari húsevők VS. antitradicionális vulgárvegák ál-párbajának feloldására pedig ezen posztunkat ajánljuk figyelmetekbe:

Nem mulathat hurkabulin a magyar? Íme egy megoldás a Fogas-kérdésre!

A ketreces tartásban élő tojótyúk (tojáson 3-as kód)

20140409allatipar-1.jpg

A grillcsirke

20140409allatipar-2.jpg

A tejelő tehén

20140409allatipar-5.jpg

A hússertés

20140409allatipar-3.jpg

A vágónyúl

20140409allatipar-4.jpg

         1 hozzászólás

Címkék: állattartás fenntarthatóság agrárium állatjólét nagyipari mezőgazdaság

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Kína 1 millió tonna génkezelt kukoricát küldött vissza az USA-nak

PPJ         2014.05.06.

no_gmo-599x275.jpgKínának továbbra sem kell az amerikai génmódosított kukorica - Agrárszektor.hu

Újabb szállítmány importját törölték. Továbbra sem engedélyezi Kína az Egyesült Államokból érkező bizonyos típusú génmódosított kukorica importját. Az előző heti szállítmány törlését követően november óta már több mint 1 millió tonna tengeri behozatalát törölték – írja a Reuters.

Az amerikai Mezőgazdasági Minisztérium csütörtöki tájékoztatása szerint Kína mintegy 221 400 tonna amerikai kukorica importját mondta vissza az előző héten, mellyel már több mint 1 millió tonnára emelkedett a törölt kínai megrendelések mennyisége. A távol-keleti ország a Syngenta AG MIR 162 tipúsú génmódosított kukoricát rakta tiltó listára annak ellenére, hogy a világ többi meghatározó importőr országában átment a szűrőn.

Elemzők szerint a szállítmányok visszamondásában ugyanakkor a magas raktárkészletek, a madárinfluenza miatt visszaesett kereslet, a magas árak és a lassuló kínai gazdaság is jelentős szerepet játszhatnak.

image1396600231.png

Kína visszaküld egymillió tonna génkezelt kukoricát - Hídfő.net

Az Amerikai Egyesült Államok volt Kína egyik legnagyobb kukorica beszállítója 2008-2013 között, csak 2013-ban ötmillió tonnát vettek meg a kínaiak az USA-tól. Azonban ez a tendencia zuhan. Az USA az előző évhez képest 85%-al kevesebb kukoricát volt képes szállítani Kínába, Kína ugyanis bevezette a génkezelt növényekre a behozatali tiltást. A napokban 1 millió tonnát küldtek vissza, de idén már nem ez volt az első, április elején is visszífordítottak a kínai hatóságok egy 900.000 tonnás szállítmányt. Csak az idei évben eddig ez 427 milió dollár veszteség az Egyesült Államoknak.

Kína tavaly november óta ellenőrzi tüzetesen és blokkalja a nem megfelelő szállítmányokat az Egyesült Államokból. A visszaküldött szállítmányok mindegyikében jelen volt a MIR162 transzgenikus összetevő, a manapság népszerű génmódosítási eljárásokra jellemzően. Kína eddig 15 fajta génmódosított kukoricát vett fel a tiltólistájára.

g-20-hydra.jpg

         3 hozzászólás

Címkék: kína usa gmo génmódosítás géntechnológia kukorica agrárium gmo lobbi

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

A Beszántásügyi Minisztérium kialakulásának története

PPJ         2014.05.02.

narancstarcsa.jpgKépzelt riport a miniszterelnökkel, valamikor, 2014. májusában, melyből az új kormány és egy új minisztérium feladatai is kiderülnek...

Részlet Orbán Viktor 2009-es évértékelőjéből:

„Ma már nem az a hír, hogy válság van, a hír az, hogy a világ változáson megy keresztül. A Hír az, hogy egy Új Világ születik. Ugyanis a válság és a válsággal folytatott küzdelem fölszínre hozta és fölgyorsította a mélyben már jóideje zajló folyamatokat. A jelek olyan egyértelműek, hogy nem lehet nem észrevenni őket...

(Szükséges, hogy a világ) Kijózanodjon a féktelenség imádatából, amely lassan már nemcsak a piacgazdaságot jellemezte. Talán. A horizonton már körvonalazódni látszik a józan ész korszaka, amely reményeim szerint ésszerű arányokat, mértéktartást, a világ természetes rendjének és törvényeinek elismerését hozza majd…

Valójában nem elvont elméletek, nem elvont összefüggések, hanem konkrét emberek és valóságos személyek hazudtak, csaltak, ők éltek vissza a hatalmukkal és erre építették a saját személyes meggazdagodásukat…

Vagyis tisztelt Hölgyeim és Uraim, a letűnő világ kudarcához is emberi tényező vezetett el bennünket. A régi vezetők a régi gondolatokkal, beidegződésekkel és a régi eszközökkel nem tudták fenntartani ezt a régi világot. Ezért aztán most egyszerre szakadnak a nyakunkba a világ pénzügyi, ökológiai, demográfiai és bizony morális problémái is.

…Ma a régi világ, vagyis az esztelenség világának a végnapjait éljük.

A fent idézett beszéd után, 2010-ben, egy kétharmados győzelem következett…

Az újabb, 2014-es kétharmados győzelmet követő szombaton, egy magántulajdonú őrző-védő cég lezárta a kishantosi biogazdaság földjeihez vezető utakat. A Kishantos Vidékfejlesztési Központ által kezelt 21 földrészleten pedig munkagépek kezdték el beszántani a biogzadaság frissen kelő vetéseit. Az utakat körülbelül 30 emberrel elállta a B5 Global Monitoring Kft, melyet az NFA bérelt fel e feladatra.

Orbán Viktor nem épp azt az új világot építi, amiről a fent idézett évértékelőjében beszélt. Öszöd köszön vissza már megint, mostmár sokadszor. Mi jöhet ezután?

Képzelt riport a miniszterelnökkel, valamikor, 2014. májusában:

Miniszterelnök Úr! Milyen tárc(s)ák kezdik meg működésüket kormányalakítás után?

- Tovább csökkentettük a Minisztériumok számát. Egyetlen minisztérium fogja ellátni a feladatokat, melyhez a letisztult módszereket alakítottunk ki az elmúlt négy évben.

Illusztráció: Paprikajancsi,
avagy "európai népi bábfigura"

paprikajancsi.jpgMi a neve az új minisztériumnak? Ki fogja vezetni? Milyen szervezeti egységek lesznek majd az új minisztériumban?

- Beszántásügyi Minisztérium a neve, s természetesen Fazekas "Beszántó" Sándor lesz a miniszter. A regionális magyar multikkal (ld. maffia) való egyeztetés után megkaptuk a jóváhagyásukat és már ki is neveztük a legfontosabb feladatot ellátó államtitkárokat. A nevük még titok, de a posztokról azt hiszem már beszélhetek: Biogazdaság dózeroltató államtitkár, Faludeaktiváló államtitkár, akinek a munkáját külön Kelő vetés-megsemmisítési biztos segíti majd. Humán erőforrás beszántó államtitkár, Strarégiai erőforrás beszántó államtitkár, Megújuló energia beszántó államtitkár, akinek a munkáját Elpaksoló biztos segíti majd.

Mik lesznek az első elvégzendő feladatok?

- A beszántás természetesen nem csak a földeken folyik majd. Ennek emblematikus jelentéstartalmai vannak. Egy régi dakota mondás szerint: Kishantos csak egy kis hant, a nagy hantok a mi jövőnk igazi építőkövei. Ezekhez nagyvolumenű beszántás kell. Jó az irány, látjuk, hogy ez tetszik az embereknek. Akiknek nem, azok Feri tanácsa szerint, ismerkednek ez EU többi országával.

A régi idők trafikosainak beszántása után a regionális magyar multi hálózatba be nem tagozható alkohol árusokat is beszántjuk majd. Be kell majd szántani a megmaradt kisvállalkozásokat, melyhez legjobb eke a multikkal megkötött stratégiai megállapodások folytatása.

A NAGY KÖZBESZERZÉS-t most írtuk ki, az összes állami és önkormányzati megrendelésre, 2050-ig, melyre több ajánlat is érkezett. Egy Simi feliratút kiválasztottunk, a többit beszántatjuk. Olyan hatékony ez és olyan gyors, mint a törvényalkotás.

big-bud-photos03.jpgHogy alakulnak majd a 2014-2020-as tervezési ciklus EU-s pályázatai?

- Több új programot is el tudunk indítani. A kormány munkáját segítő gazdasági háttérhatalom Új Szakemberei, beépülve a Beszántásügyi Minisztériumba kidolgozták nekünk a Még több hibryd élelmiszert a városnak és az Arccal a GMO felé programokat. Először nem értettük ezeknek az értelmét, de később elmagyarázták nekünk. E programok sikeressége érdekében, a háttérben, a Biogazdaság megsemmisítő szabadságharcos osztagunk a kishantosi minta alapján folyamatosan végzi a nevével fémjelzett munkát.

A Friss Vetést a Földdel Egyenlővé Hivatal, már a megalakulás napján rengeteg bejelentést kapott. Szakemberei folyamatosan dolgoztatják be a földbe a kelő vetést, higgye el, emberalatti munkát végeznek.

A Friss Vetést a Földdel Egyenlővé Hivatal munkája kiterjed a közoktatásra is, csak hogy egy ilyen példát is említsek. Hoffman Tövis Rózsa szabadságharcostársunk kidolgozott egy Tankönyvbeszántó és egy Itthon ne szökkenj szárba, gyerek! programot. Ígéretesek a kilátások.

Mi a helyzet a médiával? Ott hogyan juttatják érvényre a közjóért tenni akarás beszántásos módszereit?

- Ott beszántattuk, amit be kellett, már a Beszántásügyi Minisztérium megalakulása előtt három évvel. Ennek sikerét jól vissza is igazolják a számok. Ezek közül most csak a legfontosabbat említem: 2/3.

kishantos_1.jpg

         2 hozzászólás

Címkék: vélemény politika fidesz humor orbán viktor gmo mezőgazdaság fenntarthatóság agrárium vidékpolitika vidékfejlesztési minisztérium fazekas sándor kishantosi vidékfejlesztési központ mezőföld népfőiskola

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark