GreenR: szerepünk a 80 legmeghatározóbb politikai online médiafelületben

PPJ         2015.03.19.

A Precognox Kft. "Kereső Világ" blogján megjelent Így hivatkoznak egymásra a magyar politikai blogok és híroldalak bejegyzésében közzétett gráfos ábrák alapján a GreenR is kiemelkedő helyen szerepel a beágyazottság és hivatkozottság tekintetében. Mi képviseljük egyedül a tradicionális természetfilozófia és hagyományos ökológiai politika eszméjét a 80 legfontosabb hazai online politikai hírportál és blog közül.  Ki talál rá először a képen a GreenR-re?!

greenr_bloghalo.png

Kifejezetten örülünk és tiszteletünket küldjük a hálóban szintén szereplő Monarchista blognak (anyaportáluk a Regnum!) és jelezni kívánjuk, hogy a hagyományos ökológiai, humánökológiai és tudatökológiai természetszemlélet ugyanúgy távol áll a liberális baloldali démonokrata republikanizmustól, mint az ő általuk is képviselt filozófia feletti ideák.

A kereses.blog.hu bejegyzésében három ábra is szerepel, a page-rank, in-degree és out-degree mérések alapján. Mi látható ezen megjelenésekből és kapcsolatokból? Néhány következtetés a magunk részéről:

- Jól látható túlsúlyban vannak az atlanti-cionista, liberális és republikánus nézeteket hirdető oldalak, Soros György több nagy csomópontot is köztudottan kézben tart. Tenyeréből eszik a befogott újsághamisító lovak a kockacukrot, felforgató vágtázásaik előtt.

- Eddig se hittük el (objektív ténykérdés), de ezután világosan látszik, hogy minden olyasfajta érvelés, ami a magyar médiában "jobboldali túlsúlyra", "jobboldali fordulatra", "jobboldali eltolódásra" hivatkozva próbál apellálni, az bőven alaptalan. A gráfok ugyanis egyértelmű baloldali, liberális, neokon, démonokrata túlsúlyt mutatnak. Még a jobboldalinak hitt gráfpontok (médiumok) is vagy jobbliberálisak, vagy ellenbaloldaliak. De tradicionális politikafilozófiai és metapolitikai értelemben alig akad valóban jobboldali gráfpont. Hogy a balliberális sajtó jobboldalinak hamisan nevez bizonyos nézeteket, és hogy a magát jobboldalnak képzelő oldal politikafilozófiailag képzetlen, és így némely esetben öndefinícióra is alkalmatlan, elég sajnálatos.

- Érdekes látni, hogy némely százmilliók felett diszponáló és komplett szerkesztő hadosztállyal rendelkező médium még így sem tud elérni akkora eredményt, mint egy nulla forintból és szabadidőben "üzemeltetett" egyszerű blog. Ezt két dolgot implikál logikailag:

1.) Az igazságot kereső emberek az alternatív média felé fordulnak és bizonyos igényeket a blogok jobban és szakszerűbben el tudnak látni, mint egy állami vagy tőkés-korporatív média vállalkozás.

2.) Ebből következően elindult a blogszféra elüzletiesítése és korrumpálódása. Egyértelműen céges lobbiérdekeket szolgáló blogok, álcivil portálok, és a korrupcióellenesnek tűnő, valójában globális korrupciós véleménysugalmazók. Sapienti sat.

Részlet a kereses.blog.hu bejegyzéséből:

Gyűjtésünk eredménye 12121 darab egyedi url, melyek között 22542 él (azaz link) található. Az egyedi url-eket összevontuk az ún. pay-level domain alá. Pl. legutóbbi posztunk egyedi url azonosítójához "http://kereses.blog.hu/2015/03/02/kiszamithatoak_vagyunk" a "kereses" pay-level tartozik. A pay-levelre átkódolt url-ek segítségével egy új, egyszerűbb gráfot készítettünk melyben 1441 csomópont (pay-level url) és 2472 él (link) található. A csomópontok közötti átlagos utak hossza 3.341833, a gráf átmérője 9.

Ami nekünk szinte majdnem teljesen érthetetlenül szakszöveg, azt a gráfos ábrázolások egyértelművé teszik: a GreenR blog is részt vesz a magyar online politikai hír- és blogszféra hálózatának alakításában. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a hazai mélyen tisztelt értőközönség - ha kíváncsi rá -  immáron nem marad hagyományos politikai ökológiai, humánökológiai és tudatökológiai értelmezések nélkül. Milyen megtisztelő feladat hárul ezáltal ránk?! Ahogy a Magyar Hüperión legfrissebb számában írja Kocsi Lajos a jobboldali ökológiáról:

„A környezetvédelem ma döntő részben a minden élet forrását jelentő abszolút Igazság mellőzésén alapul. Ezért ha születnek is benne értékes gondolatok, ha sok jó szándékú embert össze is fog, valójában hatástalan marad, pontosabban pusztán pillanatnyi érdekeket fog szolgálni, vagy éppen azt a célt, amit a világpolitikát meghatározó körök szánnak neki. Ha ebben az irányban halad tovább, nem fog tudni kilépni a jelenlegi paradigmája, gondolkodásmódja által teremtett tehetetlenségi mezőből.”

Kocsi Lajos: Ökopolitikai felvetések a szellemi hagyományok távlatában
Magyar Hüperión, III. évfolyam I. szám

Még tovább menve. "Vállalhatatlanná" vált-e a GreenR blog bizonyos körökben?! Ennek eldöntésében bizonyára segít az alábbi idézet az Ars Naturæ III. kötetének recenziójából:

"Most a harmadik kötetről is szólni szeretnék. Semmiféle irracionális lelkesedés nincs bennem, inkább az motivál, amit az utóbbi alkalommal említettem: a második kötettől kezdve 'némán hallgatnak a magyarországi zöld körök és szerzők' az Ars Naturæ kapcsán.

Először arról, mi lehet e hallgatás legvalószínűbb oka. Eddig vélhetően önök is úgy gondolták, hogy a népszerű (vagyis a nem-természettudományi) ökológia, mint a legtöbb 'zöld dolog', politikailag baloldali szimpátiájú. Nos, a jelen folyóirat meglehetősen rácáfolt erre. Az Ars Naturæ három kötete alapján már mondhatjuk, hogy van, vagy legalábbis lehet jobboldali ökológia és környezetvédelem [és természetvédelem és humánökológia és tudatökológia - GreenR szerk.]. Ezenkívül, minthogy a periodika színvonalában nagyon is megközelítette az eddigi legjobb magyar nyelvű környezetfilozófiai köteteket (Természet és szabadság [Osiris, 2000] és Környezet és etika [L'Harmattan, 2005]), talán kisebb féltékenységet is kiváltott a hasonló érdeklődésű körökben, beleértve a kapcsolódó felsőoktatási tanszékeket. (Nem állítom, feltételezem ezt.) [A recenzió szerzőjének feltételezését, szomorú, hogy alá tudjuk támasztani, meg tudjuk erősíteni - GreenR szerk.] A legjobb védekezés az elhallgatás elvet követve mindenesetre magyarázatot kaphatunk az Ars Naturæ körüli csendre, ami a három kötet gazdag tartalmának fényében mindenképpen méltatlan. A csönd eme összeesküvését talán a második kötet magyar szerzőinek megsemmisítő tudománykritikai írásai is elősegítették, melyek hiába igazak, 'vállalhatatlanok' a hivatalos zöld vonalak számára (tisztelet a kivételnek).

Pedig meg kell mondani, hogy ma Magyarországon politikai állásponttól függetlenül is az Ars Naturæ a legjobb ökoelméleti folyóirat."

Magyar Hüperión II. évf. 2. szám, 249. o.

Mérhetetlenül sajnálom, hogy a fent idézett sorok közt említett felsőoktatási körökbe a humánökológia mesterszak is beletartozik, és akár igaz, akár nem, a féltékenységből elkövetett "elhallgatás" tisztán szakmai alapon csak visszájára tud elsülni a humánökológia diszciplína metanemzeti színterén.

A fentiekből következik, hogy folytatjuk az utunkat, nem hátrálunk meg és
szimbiózisban szinergizáljuk szent szövetségünk szakmai szeretetét!

         szólj hozzá

Címkék: vélemény politika tudomány ökopolitika greenr humánökológia ökofilozófia tudatökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Bencsik János felszólalása a Paksi Atomerőmű parlamenti vitanapján

PPJ         2015.02.19.

Parlamenti vita „a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról”

2015. Hamvazószerda, Bencsik János felszólalása (Forrás: bencsikjanos.hu)

parlament_pacsuta_greenrblog.jpgMagyar Parlament, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Köszönöm a szót Elnök Úr!

„A gazdasági globalizáció kiveszi a hatalmat a közjóért felelős kormányok kezéből, és egy maroknyi tőkés társaság és pénzügyi intézmény kezébe juttatja, melyet egyetlen kényszerítő erő mozgat – a rövidtávú pénzügyi nyereségre való törekvés. Éppen ezért, a saját környezeti erőforrásainál többet fogyasztó országok uralják a nemzetközi gazdaság szabályalkotó folyamatait.” – fogalmaz David Korten, a Harvard egyetem közgazdász professzora.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!

Jól tudom, hogy ma nem az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi megállapodás országgyűlési vitáján vagyunk, még is engedtessék meg számomra, hogy a paksi atomerőmű kapacitás fenntartását elősegítő törvénycsomag kapcsán, mindannyiunk figyelmét ráirányítsam néhány, a közeljövőben meghozandó döntésünk szempontjából fontos körülményre.
A világ gazdasági erőforrásainak jelentős része egyre kevesebb természetes személy, valamint tőkéstársaság tulajdonaként koncentrálódik. A természeti erőforrások gazdasági javakká történő átalakítását érintő nemzetközi előírások nem a társadalmi erőforrás-gyarapító intézmények, köztük az oktatás és egészségügy megerősítését, hanem a puszta tőkeérdekek érvényesülését szolgálják. Mindezek hátterében pedig az erkölcsfogyatékosság és a pénzbetegség áll.

Mert, ahol a szakralitás eltűnik, ott a Szellem elalszik, s vele együtt a morál is hanyatlik. A szeretet energiájának finom rezgése helyére benyomakszik a pénz energiájának durva zakatolása, a harangzúgás helyét pedig átveszi a kolomp zörgése. A harmóniára való közösségi törekvés helyébe a kevesek átmeneti jólétét biztosító, létrontó törekvés, a természet és társadalom kifosztásának folyamata lép. Olyan globális hatalmi struktúra jött létre, mely egy kézben összpontosítja a kereskedelem, a pénzpiac, a média, s mindezeken keresztül az energetika erőforrásait is.
Kodolányi János az 1943-as Szárszói Konferencián a következőket mondta: „Sajátítsd ki a gondolatközlés eszközeit, sőt teremts új eszközöket, s a szavak inflációját zúdítsd rá a tömegekre. Végül mindent elfogad, amit adsz neki, s mindent odaad, amit kívánsz tőle. Íme, a modern mágia.” S mára mindez meg is valósult.

Tisztelt Országgyűlés!

A kontinensük 70 esztendeig tartó békéjét szavatoló Jaltai Egyezmény, szemeink előtt porladt szét. A globális hatalom most arra törekszik, hogy a potenciális riválisait, és az azok között formálódó együttműködési rendszereket szétzilálja. A leglátványosabb frontvonal ma az Oroszország és Európa között – az elmúlt két évtizedben – létrejött, alapvetően energetikai együttműködési rendszer. A másik kiemelt célpont pedig az Oroszországot, Kínát, Indiát, Japánt, és az iszlám országok egy részét is magába foglaló eurázsiai pólus. Az a konkrét helyzet, amelyben ma vagyunk, globális szinten egyre élesebb birodalmi összecsapások, regionális szinten a közép-európai rendszerváltások kudarca nyomán növekvő feszültségek, lokális szinten pedig a magyar társadalom tehetetlen indulatainak eredőjeként írható le.

Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. Az egyik veszély, ha tudatlanságból, felelőtlenségből, gyávaságból, vagy puszta haszonelvűségből egy hervadó birodalom utolsó csatlósaivá válunk. A másik veszély, hogy a két birodalom között manőverezve, helytelen ön- és geopolitikai értékelésre alapozva, megfontoltságot nélkülöző vakmerőséggel elvétjük a lépést. A Pozsonyi csata, Mohács és Trianon után ismét történelmi jelentőségű, kritikus elágazási ponthoz érkeztünk, s ennek a helyzetnek az ismeretében kell megvizsgálnunk és értékelnünk az előttünk lévő törvénytervezetet is.

greenr_k2.jpgMátrai Erőmű déli-bánya panoráma, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Képviselő Társaim!

Magyarország bruttó villamosenergia termelése 2013-ban 12, 2014-ben pedig további közel 4 százalékkal esett vissza, miközben a fogyasztás növekedése megközelítette az 1 százalékot. A külföldről vásárolt áram részesedése 2013-ban 28, 2014-ben már közel 32 százalékot tett ki. A Paksi Atomerőmű részesedése 37, a hazai lignittel működő Mátrai Erőműé 14.5 százalék volt. Miután a paksi blokkok kapacitásának kihasználtsága megközelítette a 90, a mátrai ligniterőműé pedig a 75 százalékot, nyugodt lelkiismerettel jelenthetjük ki, hogy e két egység működőképességén múlik hazánk biztonságos villamosenergia ellátása, s ezzel együtt társadalmi, gazdasági működőképessége.

Az előttünk álló évtizedben a villamosenergia felhasználás növekedése évi 1 százalék alatt marad a hatékonyság növekedése miatt. A csúcsterhelés a jelenlegi 6600 MW-ról 2020-ra 6700, 2030-ra 7300 MW közelébe emelkedhet. Ezzel szemben 2020-ra az üzembiztos áramtermelő kapacitásunk 6-7000 MW közé csökken. A kieső kapacitások elméletileg az import növelésével pótolhatóak, de ez az import megkétszerezésével járna, mely egyrészt gondot jelentene az átviteli hálózatok kapacitás oldalán, másrészt a környező országok elöregedő erőműparkja is kiesik a termelésből.

Nem az a kérdés tehát, hogy kiváltjuk-e 2025 után a kiöregedő paksi kapacitásokat. A kérdés az, hogy az ország biztonságos ellátásához szükséges tízezer MW névleges erőművi kapacitásban a paksi régi és új blokkok leszámítása után milyen erőművek maradnak, illetve kerülnek be! Az importszaldó növelése még középtávon sem helyettesítheti kellő biztonsággal a belföldi erőműépítést, mert a szomszédaink sem tudnak olcsóbban termelő erőműveket építeni, mint mi. Már a következő hat évben, ellátásbiztonságunk megőrzése érdekében 1500 MW teljesítményű erőműparkot kell építenünk. Mindez elsősorban megújuló forrásokra alapozva oldható meg, ráadásul az esetleges állami támogatások ebben az esetben az európai szabályokhoz illeszthetők. 2020 után további 2000 MW megújuló-, vagy alternatív – ma még nem ismert technológián alapuló – kapacitás kiépítése válik szükségessé.

Ugyanakkor a megújuló, vagy annak hitt energiaforrások kimerítése is lehetséges lokálisan a túlhasználat által, ezért a megújulók soha nem fogják kiváltani azt a még mindig növekvő energiamennyiséget, amit ma fosszilis energiahordozóból elhasználunk. Ezért ellátás- és nemzetbiztonsági szempontból is fontos a Mátrai Erőmű 6-800 megawattnyi kapacitásának megújítása, de ezzel együtt is rögzítenünk kell, hogy az energiafelhasználás csökkentésének nincs alternatívája! Meggyőződésem, hogy a 2011-ben elfogadott Nemzeti Energiastratégia célrendszere továbbra is tartható, de nem odázható tovább a Nemzeti Erőmű-fejlesztési Cselekvési Terv elkészítése.

greenr_k1.jpgMátrai Erőmű déli-bánya, Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

Tisztelt Országgyűlés!

A mai napon egy valóban nemzetstratégiai és nemzetbiztonsági jelentőségű kérdésről vitatkozunk a Tisztelt Ház sokat látott és hallott falai között, de hasonló jelentőségű döntés meghozatalára talán száz esztendővel ezelőtt került sor utoljára. Történelmi a pillanat, s ennek köszönhetően a felelősségünk is. Nincsenek csak jó, vagy csak rossz döntések. Minden döntésnek meg van a maga nyeresége és vesztesége is, mint ahogy a közösséget szolgáló és annak hátrányára váló hozadéka is. Magyarországnak egyszerre van szüksége a hazai előfordulású ligniterőműre, a jól készletezhető fűtőelemekkel működő atomerűműre, és a megújuló erőforrásokra alapozódó technológiák alkalmazására. Az első előnye, hogy hazai erőforrás, hátránya, hogy szennyezi a levegőt; míg a második beruházása sokba kerül, veszélyes technológia, de olcsóbban termel; a harmadik ugyan környezetbarát, de drága, ma még a fogyasztók által megfizethetetlen áramot állít elő. Ezért sem tettük le voksunkat 2011-ben az egyik, vagy másik technológia kizárólagos alkalmazása mellett.

A magyar áramfogyasztók többsége is tisztában van ezzel a kényszerhelyzettel, s ennek tudható be mind a mai napig a nukleáris energia békés célú használatának jelentős mértékű társadalmi támogatottsága. Ugyanakkor a technológia telepítési költségének nagyságrendje, veszélyessége, az elhasznált fűtőelemek végső tárolásának, újrahasznosíthatóságának bizonytalansága megköveteli a minél átláthatóbb, a társadalmat mindinkább bevonó döntés-előkészítést, beruházást és későbbi üzemeltetést. Az elmúlt néhány esztendő kevésbé átlátható kormányzati döntései, továbbá a nemzetstratégiai kérdésekben elengedhetetlen – az ellenzék részéről is meglévő – politikai konszenzus hiányának következtében, a technológia irányában korábban meglévő társadalmi támogatottság erodálódni kezdett.

Tisztelt Képviselő Társaim!

Attól tartok, hogy az előttünk lévő törvénytervezet sem szolgálja a társadalmi támogatottság fenntartását, megerősítését. Annak ellenére sem, hogy számos, az erőmű építésével, továbbá a nukleáris energia békés célú használatával kapcsolatos részletkérdést szakmailag megalapozott módon kíván szabályozni. Egyetértek azzal, hogy a tervezett beruházás adatainak azon része, melynek nyilvánosságra hozatala Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, ne legyen nyilvánosan hozzáférhető. Ugyanakkor nem tudok egyetérteni azzal, hogy ez kiterjedjen azon adatokra is, amelyek Magyarország tárgyban érintett külügyi tevékenységére és nemzetközi szervezetekkel való kapcsolataira vonatkoznak. Továbbá aggályosnak tartom azt a bekezdést is, mely szerint üzleti titoknak minősül e törvény alkalmazásában minden olyan adat, tény, információ, amelynek nyilvánosságra hozatala az érintett felek jogos érdekét, így különösen pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét, személyiségi jogát sértené vagy veszélyeztetné. Végül pedig azt is, hogy a megállapodásokat, illetve szerződéseket előkészítő, döntésmegalapozó adatok 15 esztendeig titkosításra kerülnek. Figyelemre méltó és árulkodó az a rövid bekezdés is, mely szerint a beruházással összefüggő létesítési és építési engedélyezési eljárás lefolytatására jogosult hatóság munkáját nemzetközi szakmai tanácsadó testület segíti.

Tisztelt Országgyűlés!

Amint azt már korábban említettem, a Jaltai Megállapodás szavatosságának lejártát követően, a világ újrafelosztása van napirenden. Magyarország geopolitikai értelemben „tektonikai törésvonal” közepén – birodalmi érdekek ütközőzónájában – helyezkedik el. A globális szövetségi rendszer újjászervezése során, geopolitikai réslakó helyzetünkből fakadóan – nem vitatva az euro-atlanti beágyazottságunkkal együtt járó jogainkat és kötelezettségeinket – figyelemmel kell lennünk a formálódó eurázsiai szövetséggel való együttműködésünk lehetőségeire és veszélyeire is.
Számomra úgy tűnik, hogy az előttünk lévő törvénytervezet elismeri hazánk paksi beruházással kapcsolatos geopolitikai manőverezésének kényszerű keretrendszerét, ugyanakkor a nemzetet alkotó magyar társadalmat kizárja e formálódó, történelmi jelentőségű megállapodás átláthatóságából. Miután a paksi atomerőművel kapcsolatos, mintegy négyezer milliárd forintos beruházás egyaránt befolyásolja Magyarország biztonságos és megfizethető energiaellátását, mindenkori pénzügyi és környezeti fenntarthatóságát, továbbá az ebből fakadó környezeti és társadalmi jólétét, s végül az ország szuverenitását, a magyar társadalomnak joga van a szóban forgó beruházással kapcsolatos és az ahhoz kötődő megállapodások megismerhetőségére, s e jogait a Kormány, továbbá az Országgyűlés nemzetbiztonsági szempontokra tekintettel korlátozhatja ugyan, de azoktól teljes egészében meg nem foszthatja.

Köszönöm a figyelmet.

greenr_k3.jpg"Bennünk ég a kék ég", Fotó: Pacsuta Péter János, 2014, GreenR blog

         1 hozzászólás

Címkék: politika nemzet tudomány klíma atomenergia paks ökopolitika fenntarthatóság megújuló energia humánökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás - Meghívó

PPJ         2014.08.29.

A Nádasdy Akadémia "Harmadik Út - ökológia, építészet, művészet, paradigmaváltás" címmel 2014. szeptember 5-én, pénteken SZIMPÓZIUMOT rendez. (Hivatalos meghívó - PDF)

Nádasdy Alapítvány Facebook oldal
Facebook esemény: https://www.facebook.com/events/921194427895287/

1599014_251896025002786_2119023153_n.jpg

Helyszín: Nádasdy Kastély, Nádasdladány Fotó: Pacsuta Péter János (CC-BY-NC-SA-4.0)

nádasdy címer.jpgA Nádasdy Akadémia fő missziója a Nádasdy Ferenctől származó „fenntartható környezet” fogalmának megismertetése, mely túllép a „fenntartható fejlődés” növekedés-és profitorientált ideológiáján, mert felismeri, hogy maga a növekedés és a profit okozza a természeti környezet pusztulását. A valódi gyógyuláshoz paradigmaváltásra van szükség, Nádasdy Ferenc egy globális üzenetet hordozó szellemi centrum ígéretét képviselte. Halálát követően az Alapítvány kuratóriuma újrafogalmazta az Alapító szándékát és új célokat tűzött ki az Akadémia elé.

A „Harmadik Út” és a magyar vidék jövője

Az alternatív csúcstalálkozó célja a globális válság jelenlegi állapotának diagnózisa, a korábbi törekvések áttekintése, és a jelen sürgető feladatainak megfogalmazása. A válság hatására számos olyan műhely jött létre, melyek egy élhető jövő felépítésén dolgoznak. A Nádasdy Akadémia e műhelyek rendes évi eszmecseréjének, munkamegbeszélésének találkozóhelyéül kíván szolgálni. A szimpózium központi eleme a művészethez kötődik. Idén a természetművészet mutatkozik be. A szimpózium félidejében kamarakoncert hangzik el.

A szimpózium programja

9.00 Érkezés, regisztráció

10.00 Köszöntés
- Ertsey Attila, a Nádasdy Alapítvány elnökének köszöntője
- Varga Tünde, Nádasdladány polgármesterének köszöntője

10.15 dr. Zlinszky János: Paradigmaváltás előtt, a globális ökológiai és gazdasági krízis okai

10.30 Ertsey Attila: Visszatekintés a Harmadik Út mozgalom születésére (hazai és nemzetközi előzmények, Németország, Zöldek, 1980), az össztársadalmi alternatíva elmúlt 30 évének története

A paradigmaváltás műhelyei - Fenntartható energiastratégiák
11.00 Munkácsy Béla (ELTE): Vision 2040 2.0; alternatív nemzeti energiastratégia, az átállás egy lehetséges forgatókönyve

11.20 Nagy József: 1 falu – 1 MW program, Bükk térségi Leader Egyesület Építészet

11.40 Makovecz Pál: a Makovecz Imre Közhasznú Alapítvány

12.00 Ertsey Attila, Herczeg Ágnes, Grekofski Nathalie: a Makovecz-hagyaték és a Nádasdy kastély lehetséges integrációja

12.20 Erőss István képzőművész: A természetművészet törekvései

12.40 Kamarakoncert

13.00 Kávészünet

A paradigmaváltás műhelyei - Élelmiszer-önrendelkezés, helyi közösségek

A beszélgetés a családi gazdaságok és a közösségi támogatású mezőgazdaság
helyzetét tekinti át. Legfontosabb témák:
- a gazdák és a fogyasztók közti kapcsolat megteremtésének lehetőségei- az
önkéntes szövetkezés első lépései
- a termelők piacra jutása
- a városi lakosság túlélésének esélyei

13.30 Aldea Benedek, Közösségi Támogatású Mezőgazdaság, Herecsény

14.00 Varga Sándor, Élőbolygó Alapítvány biodinamikus gazdaság, Szentgál

14.30 Kerekasztal – panelbeszélgetés az előadókkal (moderátor: dr. Zlinszky János biológus)

15.00 Hogyan tovább, felkészülés a 2015-es év programjára, (Ertsey Attila)
Közös nyilatkozat elfogadása

15.15 Faültetés a kastélyparkban (Pagony Táj- és Kertépítész Iroda)

15.30 Büfé

16.30 A konferencia ünnepélyes bezárása

Jelentkezés:
Az ertsey.attila@freemail.hu e-mailcímen, 2014 szeptember 02-ig
Részvételi díj: 5000 Ft (diákigazolvánnyal 2000 Ft)
A részvételi díjat kérjük az Alapítvány számlaszámára utalni.
Raiffeisen Bank: 12001008-00101689-00100000
Helyszíni befizetés is lehetséges.
A részvételért a Magyar Építész Kamara kreditpontot ad. Az elbírálás folyamatban van.

Kapcsolat: +36 / 30 / 555 1284

Megközelítés:
- gépkocsival (ld. térkép, M7-es autópályáról a szabadbattyáni leágazásnál kell lefordulni)

         szólj hozzá

Címkék: meghívó művészet ökológia ökopolitika fenntarthatóság humánökológia ökológiai válság ertsey attila kulturális ökológia

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Így oldhattuk volna meg 4-es metró helyett buszokkal egész Budapest tömegközlekedését

PPJ         2014.03.31.

4-es metró? Ugyan már ne röhögtessenek minket ilyen drága kampánymulatságokkal. Például Bogotában 30 Km metró helyett építettek ugyanabból a pénzből 388(!) Km hosszú felszíni buszrendszert... Felidézzük egy nagy sikert aratott tavalyi blogbejegyzésünk részletét, felhívjuk a figyelmet Várdai Péter BRT-busztervezőre, kiemelünk néhány diát egy metró VS busz előadásból és mindezt a legvégén megtoldjuk egy a GreenR Facebookján közel 2000 megosztást kapott skandalum fényképével.

2013. február 24. - Humánökológusok megoldották egy nagyváros társadalmi-, gazdasági- és ökológiai krízisét!

...Kiszámolták, hogy a nagy globális hitelszervezetek (pl. IMF) által ajánlott csomagok és infrastruktúra fejlesztések végső soron sokkal drágábbak, mint egy fenntarthatósági szempontok szerint jól átgondolt várospolitika. A 30 Km metró helyett például építettek ugyanabból a pénzből 388(!) Km hosszú felszíni buszrendszert. (Itt egy könnyen érthető összehasonlító bemutató a metro VS busz dolgoról.)

De mivel ez a buszos móka még így is olcsóbb volt, és 5 évnyi metró (brühühü, Budapest...) építés helyett 18 hónap (!) alatt megépítették, ezért kiszámolták, hogy ha felvettek volna hitelt a metró építésre, akkor az annak fizetendő kamatából mennyi bicikliutat lehetne megépíteni... Mivel okosak, ezért hitelfelvétel és kamatok fizetése helyett megépítették a bicikliutakat.

Nem tudom érthető-e miről beszélek?! Talán főleg a budapestiek kezdik megérteni mi az, hogy 22 évnyi gazdasági gyarmatba hajtás helyett jövőképpel rendelkező szabad városműködés...

A legátütőbb változást tehát a buszközlekedés reformálása hozta. A 7000 magán buszt Bogotában leváltotta a "TransMilenio Bus Rapid Transit System" vagyis egy gyors-busz hálózat. A megoldást Kína is ismeri és használja például Guangzhou városban. Az új rendszer 59%-kal csökkentette az fosszilis tüzelőanyagok használatát, a közlekedés hatékonysága pedig nőtt!

2013. október 31. - Metró helyett busz: így lehetne megvalósítani Budapesten

image.aspx_1.jpgFotó: Várdai Péter

Várdai Péter designer először a szeptemberi TEDx-konferencián mutatta be nagyobb közönség előtt azt az általa tervezett buszt, amely egy esetleges budapesti BRT-rendszerben működni tudna. A fiatal formatervezővel készült beszélgetésünk (HVG - Nem kell ide metró: pofonegyszerű megoldás Budapestnek) során felvetett öltetek nagy visszhangra találtak az olvasók körében, több száz hozzászólás érkezett, amelyben a BRT-rendszer megvalósíthatóságával kapcsolatos lehetséges problémák is felmerültek – mi pedig arra kértük Várdait, hogy reagáljon néhány fontosabb felvetésre.

A BRT a buszos közlekedés csúcsát jelenti, szervezettségben és kapacitásban egyaránt. Ezért a közlekedési vállalatok a kiépített rendszereket a többi buszvonaltól könnyen megjegyezhető nevekkel, könnyen felismerhető karakterrel, saját logókkal különítik el – mondhatni, branddel látják el. Ilyen például Kanada Ontario York régiójában a Viva; Peru fővárosában, Limában a Metropolitano; az Egyesült Államokban, Los Angelesben a MAX; Kolumbiában, Bogotában pedig a TransMilenio.

2006-ban a 285 ezer lakosú francia Nantes városában 7 kilométeres szakaszon terveztek valamilyen tömegközlekedést kiépíteni. Az eredeti elképzelés szerint ez villamosvonal lett volna, 22 millió euró/km összegért. Ehelyett épült ki a BusWay, egy BRT-rendszer, amit végül 7,5 millió euró/km költséggel építettek ki.

Metro vs. Busz - melyik a jobb? - by Dasarathi GV on Jun 01, 2009

Négy diát emelek ki az alább beágyazott előadásból. Az elsőn az látható, hogy a BRT simán a metró szállítókapacitásának 2,5-szeresével bír.

slide-5-728.jpg

A BRT bekerülési költsége kilométerenként a legdrágább esetben is legfeljebb annyi, mint bármi más vonallétesítéskor a legkedvezőbb esetben. Még a legdrágább beruházáshoz, a metróhoz képest is minimum 3x annyi BRT-t lehet építeni ugyanabból a pénzből.

slide-9-728.jpg

A BRT-t 18 hónap alatt megépítették, a metróra 5 évet mutat az előadás. Nyilván nem jártak még Budapesten...

slide-14-728.jpg

Mekkora rendszert "vehetsz" ugyanazon költségen? 1 milliárd dollárból meg lehet építeni 7 kilométer metrót, 14 kilométer magasvasutat, vagy 426 kilométer BRT-t... Teljesen egyértelmű, hogy a budapesti liberális városvezetés nem tömegközlekedést akart teremteni, hanem pénzszivattyút.

slide-10-728.jpg

2013. augusztus 14. - A GreenR Facebook posztja alól egy hozzászólást emelnénk ki: "Ez a busz NABI Sirius! Sajnos a NABI is megszűnt itthon! Több mint 7000 buszt csináltunk Amerikának. 16évig dolgoztam ott."

ez_is_magyarbusz-620x400.jpgA magyar közlekedési vállalatok nem vesznek magyar buszt! Ebben része van az Orbán által előírt tilalomnak is, amely megtiltotta buszok vásárlását a Volánnak. Orbán király 1 millió munkahelyet hazudott, de minden intézkedésével munkahelyeket vett el a magyar emberektől! Ha a még meglévő buszgyárak nem tudnak értékesíteni, akkor bezárnak, elbocsátanak! Sajnos, ha Orbánia agyát Föld méretűre nagyítanánk, akkor sem lenne képes felfogni ezt az alap dolgot.

A RÁBA-Volvo megállapodás révén 1400 munkahely jön létre… mialatt legalább ennyi munkahely fog megszűnni, amikor a maradék buszgyártó vállalat teljesen tönkremegy!

A 100%-ban magyar tulajdonú Kravtex például már egy éve raktárra gyártja buszait, hogy ne kelljen megválnia alkalmazottaitól! A vállalat 2012-ben összesen 2 darab, nem elírás, kettő darab buszt tudott eladni! (Raktárában már 170 autóbusz vár eladásra!) Ha a helyzet nem változik, a Kravtex és a buszgyártó vállalatok, beleértve a NABI-t is, hamarosan leépítésbe kezdenek.

A BKK és a kormány rendre azt hazudja, hogy EU előírás szerint nem részesíthetik előnyben a hazai vállalatokat! EU előírás szerint a magyar földeket sem lehet előnyben részesíteni stb. Az alkotmányt sem lehetett volna úgy módosítani, ahogy tették!

Minden európai ország a hazai vállalatait részesíti előnyben – kivéve Magyarországot!

Vitézy Dávidka – a rokoni szálak révén kinevezett tapasztalatlan, taknyos vezér az 1,7 milliós fizetésével – ilyen Mercedes Citaro típusú 150 darab buszt rendelt! Amiért természetesen meg is kapta az éves 6 milliós jutalmát!

Mekkora zseni, nem jutok szóhoz! Az immár BKK irányítása alatt milliárdos veszteséget felhalmozó BKV (veszteségességük terhére) külföldi buszokat vásárol, amiért jár a 6 milliós jutalom! Szerintem a böfögésért is járjon neki minimum 1 millió!

Ami a legdurvább, Vitézy egyszerűen nem érti, miért is kéne neki magyar buszokat vásárolnia!

919642_10151529150772367_828858864_o.jpgEz egy MAGYAR gyártmányú NABI busz, Kaposvárott illetve Budapesten gyártották (az USA verzióba amerikai motort és futóművet raknak bele, de egyébként a busz teljes egészében magyar fejlesztésű és gyártású). Ez a legnépszerűbb busz az USA-ban, és Dél-Kaliforniában a NABI uralja a piacot.

A kérdésünk az, hogy miért nem felel meg ez a magyar busz, vagy más magyar busz Budapest utcain, és az ország útjain?? Miért kell kínai, német, és svéd gyártású buszokat vásárolni? Ez a busz 100% kompozit anyagból van, nem rozsdásodik. Klimatizált, kényelmes, csendes és meg biciklitartó is van rajta.

További képek a különböző kaliforniai városok magyar gyártású buszairól:
http://www.facebook.com/Docrescue/posts/10152694556700023

Köszönjük az Index címlap publicitását!
Örülünk, ha csak néhányan is megváltoztatták a véleményüket!

greenr index.jpg

         59 hozzászólás

Címkék: budapest busz metró kerékpár tömegközlekedés imf biciklizés ökopolitika fenntarthatóság humánökológia BRT bogotá Várdai Péter

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark

        

Egy perc néma csend...

PPJ         2014.02.13.

Orbán Viktor 2008-ban a paksi orosz atomról. 2014 - 1 perc néma csend...
Fel nem foghatjuk, hogy a Fidesz szavazóknak hogy törlődhetett a memóriája 2008 óta.

         szólj hozzá

Címkék: fidesz videó orbán viktor energia atomenergia paks energiapolitika ökopolitika fenntarthatóság energiafüggőség választások 2014 roszatom

Tetszett? Oszd meg!

Share/Bookmark